5. szám.
——498— 1927
Bodor Antal szükségesnek tartja a magyar reformtörvénybe oly intézkedés felvételét, amely a magánosokat és a Központi Statisz- tikai Hivatalon kívül álló egyéb adatgyüjtóket arra kötelezi, hogy kérdőíveiket a Központi Statisztikai Hivatallal vizsgáltassák felül.
Laky Dezső: Az új statisztikai törvénynek olyannak kell lennie, hogy képessé tegye a statisztikai hivatalt minél pozitívebb és gyor- sabb munkára. Előadó véleményével szemben nézete az. hogy a statisztikai hivatalnak a Legfőbb Állami Számvevőszékéhez hasonló telj—
hatalmat kell adni. A statisztikai illeték széle—
sebb körü bevezetését helyesnek és szüksé- gesnek tartja, büntető szankciók helyett fontosabb oly intézkedések tétele, amelyek a statisztika iránt fejlettebb érzékkel bíró köz-
vélemény kialakulását mozdítják eló.
Konkoly Thege Gyula: Annak okát, hogy a statisztikai hivatalok nem mindenütt tudnak teljesen lépést tartani a kor követelményeivel, elsősorban abban látja, hogy személyzetük nem eléggé képzett a modern gazdasági statisztikák művelésére. A magyar statisztikai hivatal egyébként színvonalát és produktivi- tását tekintve nem ál a kultúrállamok hiva-
talai mögött.
Kovács Norbert: A magyar statisztikai hivatalra az újabb idók nehéz feladatokat rónak. A rendkívüli viszonyok szükségessé teszik a magyar statisztika szervezetének
tökéletesbbítését. A szükséges reformok meg- vitatására külön ankétet javasol.
Altenbnrger Gyula: A statisztikai hivatal a mai Magyarország egyik legfontosabb intéz- ménye, gazdasági, társadalmi, kulturális diagnosztikai szerve. Ha valahol, eme állami intézményünknél nincs helye a takarékosság- nak. A hivatal működését két irányúnak látja: vannak adatok, amelyeknek feldolgo- zását és gyors közzétételét a kormányzat és a gyakorlati élet céljaira odázni nem lehet;
másik része a munkának hosszabb időt, el- mélyedést igénylő retrospektív működés, amely máról—holnapra nem produkálhat eredménye—
ket.
Dobrovits Sándornak az elhangzottakra tett észrevételei után
Thirring Gusztáv amaz aggályát fejezte ki, hogy decentralizáció esetén a statisztika nem fejthet ki harmónikus működést. Az a veszély fenyeget, hogy az egyes resszortokban fiók- statisztikai hivatalok alakulnak s az egyöntetű munka megbénul. Az előadó legfontosabb megállapításának azt tartja, hogy a centrális szervezetet feladni mindaddig nem lehet, míg a statisztikai szakszerűség teljesen biztosítva nincsen. Ettól pedig még messze állunk. A Sta- tisztikai Társaság örömmel veszi, ha a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal alkalmat nyujt arra, hogy a készülő statisztikai törvény a Ta'r- saságban megvitattassék.
Hírek. —— N0 ueelles.
Hírek az értékmegállapítóbizottság köréből.
Nouvelles de la commission de la űxation de valeurs.
A magyar kereskedelmi statisztikai értékmegálla—
pitóbizottság folytatta az 1925. évi külkereskedelmi egységértékek felülvizsgálását. Az V. szakosztály f. évi május hó 10-én tartotta ülését Sznrday Róbert kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. A szakosz- tály a nyers pamut, pamntvatta, pamutfonalak, pa- mutszövetek, kötszövött— és kötöttpamutárúk értéke- lésével foglalkozott. Jelen voltak: Aczél Ottó, Ansch Gyula, Behr Dezso", Bőhm Izidor, Fürst László:
Goldberger Lajos és Percs Ernő kereskedelmi tana—
csosok és Dániel Ervin, Greiner M. Miksa, Heinrich
Ignác, Kovács Viktor és Gnittner Loránt szakértők.
A nyerspamnt értékét a bizottság elfogadta. Ugyan—
csak helyesnek találták a pamuthulladék számla—
értékén alapuló előzetes egységértékét. Kisebb vál- toztatást tettek a paplanvatta tételénél, ahol a kivitt árú értékét leszállították, tigyelembe véve a forga- lomban szerepet játszó árú minőségét. A tisztított vatta és az elöfonat egységértékeit a bizottság ma-
gáévá tette. A pamutfonalak tételeinél jelentősebb változtatás alig volt, minthogy a számlaértéken ala—
puló árak és a havonként benyujtott javaslatok igen közel állottak egymáshoz. Kisebb változtatás történt a kisforgalom számára kiszerelt pamutfonal tételei- nél, különösen figyelembe véve anémet árakat. Élénk vita kísérte a közönséges pamutszövetek legfonto- sabb tételeinek értékelését. A szakosztály úgy hatá—
rozott, hogy a nyugati eredetü, tehát angol, francia, belga, német és svájci árút általában magasabbra
kell értékelni, mint az Ausztriából, Csehországból és Olaszországból behozottat. A mustrás nyerspamut—
szöveteknél ismét jelentős különbséget tettek a nyu- gati eredetű és a többi árúk között. A finom pamut- szövetek egyes tételeinél a különféle minőségü szö- veteknek a forgalomba való részesedés arányában magasabb egységértéket állapítottak meg. A legfino- mabb pamutszöveteknél különösen a svájci áralaku- lást vették figyelembe. A kötszövött- és kötöttárúk
5. szám.
——499— 1927
előzetes egységértékei helytállóak voltak, azokat a szakosztály változtatás nélkül fogadta el, Az ülésen a bizottságot a legközelebbi jövő feladatairól Kon-
Akadémiai
koly Thege Gyula dr. min. tanácsos,ahivatal aligaz—
gatója tájékoztatta. A szakosztály ülésén Sibelka—Per—
leberg Artur dr. min. segédfogalmazó volt az előadó.
kitüntetések.
Distinctions acade'migues.
A la grande se'ance du 4mai courant, l'Académie Hongroise des Sciences a de'eerne' les inte'réts de la fondation Etienne Széchenyi; a l'ouvrage de grande envergure, intitule' ,,Le développement demi-sécu- laire de Budapest, 1873—1923", et paru parmi les Publications statistigues de cette ville, de M. Gustave 7 h i rrin g, membre titulaire de l'Académie et president de la Société Hongroise de Statistigue.
—— A la méme se'ance, en vertu d'une décision anté—
rieure, M. Theodore Saile, sous—secre'taire ministe- riel e l'O/fice central royal hongrois de statistigue, eut le prim Henri Pollák par son élude parue re'cemment, ,,L'influence de Joseph Kőrősy sur le développement de la statistigue".
. Luzzattí Lajos
Louis Luzeati
Une des personnalite's les plus remarguables de la vie politigue et seienti/igue italienne, M. Louis Luzzatti est mert en mars 1927. 'M. Luzzatti eut une carriere longue et abondante en résultats. Né le 11 mars 1841 a Venise, il devint en 1867, professeur de droit public a l' Université de Padoue. Son role politigue commenca en 1871, lorsgu'il fut e'lu députe'.
Au Parlement, il se distingua par ses grandes con- naissances financieres et d'économie politigue, prenant part surtout aux travaux de legislation sociale et financiére. De 1891 d 1906, il fut guatre fois ministre des Finances. A partir de mars 1910, il fut pendant un an president du Conseil; en outre il prit, provi- soirement, les portefeuilles de l'lnte'rieur, de l'Agri- culture, de l'Industrie et du Commerce, ainsi oue celui des Postes. Depuis, il prit comme sénateur part a la politigue,et comme professeur de droit public á l' Uni—
versite' de Rome, a la vie scienli/e'gue. Parmi ses nombreuan ouvrages et études, les plus considérables sont : Sull' andamento del credite popolare in 1talia_
Cronaca delle cooperazioni. Il socialismo e le guestioni sociali dinanzi ai parlamenti d*Europa. M. L u zzatti faisait partie de plusieurs corps scientiflgues e'trangers ;
entre autres, de l'1nstitut de France, de l'Acade'mie Belge, de la Société Statistigue de Paris et de la Soci- e'té Hongroise de Statistigue, ou il a été e'lu en 1924 membre honoraire. L'Institut International de Statis—
tigue l'e'lut membre dés l'Assemblée eonstituante, le 24 juin 1885; depuis 1897, il en était membre honoraire.
A Magyar Tudományos Akadémia 1927. május 4—iki nagygyűlésén a Széchenyi István nevére tett alapitvány kamatainak odaítélésével tüntette ki Thirring Gusztáv rendes tagnak, a Magyar Statisztikai Tár—
saság elnökének, ,Bndapest félszázados fejlődése 1873—1923." c. —— Budapest Székesfőváros Statisz—
tikai Közleményeinek sorában megjelent —— nagy- szabású munkáját. -—— Ugyanekkor korábbi határozat értelmében a Pollák Henrik—féle pályadíjat SaileTivadar közp. stat. hiv. min. segédtitkár nyerte el ,Kőrösy József hatása a. statisztika fejlődésére" o. legutóbb megjelent tanulmányával. *
1" (1841—1927).
f (1841 — 1927).
Itália politikai és tudományos világának egyik legkimagaslóbb alakja, Luzzatti Lajos 1927 . március—
ban meghalt. Luzatti hosszú, eredménydús életpályát futott be. 1841. március 11-én Velencében született s már fiatalon, 1867-ben a padovai egyetem közjog tanára lett. Politikai szereplése 187 Lben kezdődött, amikor képviselővé választották. A parlamentben nagy pénzügyi és közgazdasági ismereteivel tünt ki és főleg a szociális, valaminta pénzügyi törvényhozásban szerepelt. 1891. és 1906.közt négy izben volt pénzügy—
miniszter, 1910. márciustól pedig egy éven át miniszter- elnöke volt Olaszországnak, ezenkivül átmenetileg a belügyi, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi,vala- mint postaügyi tárcát is ellátta. A politikában később mint szenátor, a tudományos életben mint a római egyetem közjogtanára vett részt. Számos munkája
és tanulmánya közül a legjelentékenyebbek: Sull'
andamento del oredito popolare in Italia. Cronaoa delle cooperazioni. Il sooialismo e le gnestioni soeiali dinanzi ai parlamenti d'Europa. Luzzatti több kül—
földi tndományos testületnek volt tagja; így az Institut de France-nak, a belga Akadémiának és a Párizsi Statisztikai Társaságnak. A Magyar Statisztikai Tar- saság 1924—ben választotta be külföldi tiszteletbeli tagjai sorába. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek első (alakuló) gyűlésén, 1885. június 24—én választatott tagjává s 1897 óta tiszteletbeli tagja volt.
5. szám.
—500—— 1927
Popoff G. Cirill %.
G. Cyrille Popoff' %.
M. G. Cyrill Popoff, le statistieien renommé, est mert soudainement le 6 mai courant a Geneve oil, comme president de la dc'le'gation bulgare, il prenait part a la Conférence Eeonomigue Internationale. Di- recteur général de la Statistigue du Royaume de Bulgaria depuis 1908, president du Conseil Supérieur de Statistigue de Bulgarie depuis 1910, M. Po pof f aeguit, pendant son aetioite' de directeur de prés de vingt années, de tres grands nze'rites, en e'levant l'O/Tece dirige' par lui a un haut niveau internationalement reconnu. Dans la vie publigue, il remplit plusieurs hautes positions. Il fut president du Conseil Supérieur du Travail, de la Société des Eeonomistes bulgares et de plusieurs institutions coopératiues. De'ployant une aetioite' litte'raire remarguable dans la statistigue et l'e'eonomie politigue, il re'digea aussi plusieurs pé- riodigues e'eonomigues. Son oeuvre le plus considérable t ,,La Bulgarie écanomigueu; outre eet imposant travail, il faut mentionner surtout ses ouorages trai—
tant la guestion des eoope'ratives, ainsi gue son étude sur l'cacee'dent des naissanees de gareons, publie'e dans un des re'oents nume'ros du ,,Metron". Membre depuis 1925 de l'lnstitut International de Statistigue, il prit part a la sesswn de Rome. La Société Hongroise de statistigue a perdu en Ill. Popoff un de ses émi- nents membres honoraires e'trangers.
1927. május 6-án Genfben, ahol a világgazdasági konferencia alkalmából mint a bolgár delegáció elnöke tartózkodott, húnyt el váratlanul Popo/f G. Cirill, neves bolgár statisztikus. Popov", aki 1908-ban fog' lalta el Bulgária statisztikai hivatalának igazgatói székét, 1910 óta pedig elnöke volt a statisztikai tanácsnak is, közel két évtizedes igazgatói működése alatt rendkívül nagy érdemeket szerzett hivatalának nemzetközileg elismert magas színvonalra emelésével.
Számos közéleti poziciót töltött be: elnöke volta bolgár munkaügyi tanácsnak, a közgazdasági társa- ságnak és több szövetkezeti intézménynek. Nagy iro- dalmi munkásságot fejtett ki statisztikai és közgaz- dasági téren s több gazdasági folyóiratot szerkesztett.
Legjelentősebb műve a ,,Bolgárország közgazdasága"
e. terjedelmes munká, mely mellett különösen a szö—
vetkezeti kérdést tárgyaló munkái, valaminta ,,Metron"
egyik utolsó számában a fiúszületések többletéről megjelent tanulmánya említendő megTagja volt (1925.
óta) a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek, s hazája
képviseletében az Intézet római ülésszakán jelen volt.
A Magyar Statisztikai Társaság 1924—ben megválasztott és a magyarság problémái iránt nagy rokonszenvet tanusító külföldi tiszteletbeli tagját vesztette el Pope)?
halálával.
Lengyelország fontosabb gazdasági adatai.
Principales données e'eonomigues de la Pologne.
Re'sume'. Dans la Pologne de 28 8 millions dihabitants le e li o m ag e augmentait gra- duellement depuis 1923.
Les donnees de la production agri- e 0 l e sont satisfaisantes a l exception du froment ou on uoit un fte'chissement eontinuel par rapport a la production moyenne dlavant- guerre.
La production de houille slamé—
liore grandement.
Ces derniers mois, est resté le méme.
L'efeetií des dépöts de Caisse d7ép a rg n e p 0 s t a l e s'éleoe eonstamment.
Le tau x en bangue est tómbé de pros de 17" 0 en 1923 a 8' 5"/..o
D apres les in dices des prix de gros et du can t de la vie, la hausse
est en train de cesser.
Les données du commerce extérieur montrent gue les éehanges sont devenus plus rifs.
le cours du zloty
_ .... MWRWM ,
