A vasutak és a hajózási vállalatok közötti átrakóforgalom az 1938. évben

4.szám , _ —— 401 —_ 1939

, A' petróleummedencébe az év folyamán 4'8%—kal kevesebb árut tároltak be, a kitá- rolás mennyisége azonban 3'1%-kal emel—

kedett. Nyers ásványolajból, világító—kőolaj- ból, gázolajból kevesebb érkezett, ezzel szemben benZinből és ásványi kenőolajból az érkezett mennyiség nagyobb volt az előző

évinél. Az elszállított mennyiség benzinből, világító-kőolajból és ásványi kenőolajból emelkedést, gázolajból pedig csökkenést mu—

tat. Az évvégi készlet nyers ásványolaiból nagyobb, a többi ámból azonban kisebb volt az előző évinél.

Petrichevich—Horváth Miklós br. dr.

A vasutak és hajózási vállalatok közötti átrakóforgalom az 1938. évben.

Transbordements entre les chemins de fer et les entreprises de navigation en, Hongrie dans llannée 1938.

Résumé. En 1938, la guantilé des marchandises transbordées de traíns en bateaux (293784 (1) a été de 6'6% inférieure á celle de l'anne'e d*avant. Pour la (]uantité des marchandises trans—bordées pendant Pannée derrí'ie're de bateaux en traíns (177168 (1), on constate par rapport á Pannée préce'dente, une augmentatíon de 7'2%. Des marchandises trans- bordées, 59'1% ont été expontés; 32'2% sont uenus de Pe'tranger; celles gut n,étaient ni a destination de Pétranger ni envoyés par celui-ci, représentaient

ö'6% s'eulement.

Les minémux, les minerais et la bauxite re- présentaient prés de la moitié des marchandises transbordées. Par rapport a Panne'e préce'dente, la' guantité des céréales, de la bauxite et des ouxvrages en fer ou en métaux a particuliérement augmenté et cefle des produits moulus, du charbon, des cail—

Ioux, de la pierre, a dimínué.

82'0% des transbordements ear-ent lieu dans les ports du Danube, surtout' á Budapest, á Komá- rom et a Győr. Dans les plus grands ports de la TiSZa — Szolnok et Szeged — Ia guan'tiié des mar- chandises transbordées a également aagmente' Pannée derniére. Dans le port du Brave, il Ify eat pas de transbordement; dans celui du Balaton (Fonyód), il y en eut moins gue pendant Panne'e précédente.

,, Des marchandises transborde'es, 42'4% ont été transportés par des chalands allemands. Venaient ensuiite, sous ce rapport, les chalands hongrois

633495") et les chalands yougoslaves (9'3% ).

4

Az 1938. évben a vasútról hajóra, illetve hajtó- ról vasútra átrakott áruk mennyisége nagyjában az előző évi színvonalon mozgott, amennyiben az át—

rakásra került áruk csak l':8%-kal maradtak alatta

az előző évinek. Az átrakott áruknak majdnem két- harmadrésze vasúton érkezett, több mint egyihar- mada pedig hajón jött, ahonnan vasútra rakták át.

Az átrakásra került áruk legnagyobb része kül- földre ment, illetve külföldi forgalomból szárma- zott, amennyiben az áruk" 59'1%-át külföldre írá- nyították, 352'2%-a pedig külföldről érkezett. A hel- forgalőmbran maradt áruk az egész mennyiségnek csak Smö%-át'tették. A vasútról hajóra átrakott áruk súlya 293478! (; velt, ami; 6"i6%-kal keveSebb az előző ,évi mennyiségnél. Ezzel szemben a, hajótól vasútra történt átrakásoik 7'2%—kal emelkedtek és

elérték a 177168 g-t.

Az átrakott áruknak majdnem fele különféle ásványokiból, éroekből' és főleg bauxitból állott, majdnem egyhetede gabona és közel egytizede só volt. Az egyes áruk közül a gabona mennyisége

572'8%-kal, az ásványok, épnek, bauxit pedig 11'07—

kal emelkedett. Megnövekedett ezenkívül még a vas— és .fémipar termékeinek átrakása is, viszont az—

őrlemények, az erdőgazdaság termékei, szén, kavics és kő mennyisége lecsökkent. A gabonát és az őr- leményt főleg külföl—dre* szállították, úgyszintén a szenet, valamint a bauxit és a vas- és fémipari ter- mékek legnagyobb részét. A só, az erdőgazdasági termékek, az ásványok és ércek, valamint aigyáni ter- mékek legnagyobb része külföldről érkezett, a kő-

1. Az átrakóforgalom alakulása havonkint.

Transbordements par mois.

Poids des marchandises transborde'es en 1938

A vízi útvonal megnevezése I Voies navigables

I ] III ! IV V ? VI. VII VIII IX XI lxn Egész évben

_ pendant

hónapban — aux mois ci—dessus l'annee—

átrakott áruk súlya ezer métermázsában — en míllíers de (; métr.

Duna — Danube . . ... 85 153! 150 273 507 448 536 495 39139 259 277 3.861

Tisza . . ... —— 9 -— 52 258 107 47 s 606

Balaton —— Lac Balaton . . . . —— 41! 69 18 28 20 17 39! 11 243

Együtt — Ensemble. . 85 2011 197] 297 emi 517 6061 781 466. 403! ami 293 4.710

29

4.4,gzgám —_ 402 —— , 1939

2. Átrakóforgalom, az 1938. évben. f Transbovrdementsren 1938.

. Az átrakott — guantité des marchandises transbordées

_ ' áruk'közüi—dont

.. A vízi útvonal, vasúti állomás, az , a vasútról a ha'óról , .É.§§ § ! § áruk neme, uszályok nemzetisége összes hajéra — Vasgtra. gráf: " § %% § § '

Vm'es nam'gables, stations de chem. au total dcbgig';;",iif?j;?,§gx ÉDÉ? §§ %i; $$$, Éz, de ' fer, marchandises, nationalite' * * '— % § 33 § §? ; §§ § § § ,

des chalands átrakott *;EÉÉ 5933 "23—33 g§

áruk mennyisége tonnában ——- en ionnes

1935 l. '; is 3 s '

S" 1. Duna — Danube. , A) Kikötők szerint —— Par ports.

Adony ... 4.231 2. 979 2. 859 120 375 2. 484 120 -—

Baja ... 28.008 2.285 1.597 688 1.257 590 _ 438 —

Budapest—Dunapart— guai du Danube 48.299 29.993 11.493 18.500 '— 11.493 18.500 — Budapest- Kikötő —— port ... * 119303 151.442 40.391 "111.051, —' 816 —'*39.914 110.500 212

Budapest—Soroksáriút —— route de , , . - , , '

Soroksár ... _. . . . 10.561 3.619 .,——, 3.619 e- ,, —- ,. 3.619 — 'Győr ... 32.266 52.293 47.068 5.225 457 47.067 4.769 — Komárom ... ' . . . . *.* 171.884 134124 129787 4.337 4 1-'—' 129.862. 4.262 ——

Mohács . .- ... — . ' '45.374 . 9.383 —- " 9.385 —— ** ._ v 9.844 41 Együtt —— Ensemble. 419926 386120 233195 152925 2.905 231410 151552 253.

2. Tisza *

Szeged . ., ... 25.352 33.974 33.974 —— 13.558 20.416 —— —-

Szolnok. , . ... 4.444 26.615 26.615 —— _ 26.615 —— —

Együtt —— Ensemble . . . 29.796 60.589 60.589 ! -— 13.558[ 47.031 —— — 3. Dráva.

Baros . ,... 360 — —— — —— — —— ——

4. Balaton , _.

§Fonyód . .) ... . . . 29.732 24.243 —— 24.243 24.243 — ! — —

i A) Összesen —— *Total. . . 479814) 470952 293784 ] 177168 40.706!27844111515521253

B) Árunemek szerint. —— Par marchandises.

Gabona _— Céréales ... 43.071 65.831 65.711 120 14.238 51.593 — — őrlemény — Produits moulus . . . ._ 17.646, 9.761 9.630 131 743 9.008 10 ——

Só — Sal ... 45.623 43.225 — 43.225 — — 43.225 —

Erdőgazdaság termékei — Produits

forestíe'rs ... 14.054 5.940 —— 5.940 —— ——-— 5.940 ——

Kavios, kő és egyéb építőanyagok —

Cailloum, pierres et autres matériaum

de construct ... —. . 31.354 25.921 1.298 24.623 24.426 1.298 197 — Szén — Charbon ... 25.065 11.784 11.385 399 —— 11.385 399 ——

Ásványok, ércek, bauxit —— Minémuac

et minerais, bauxite ... 211475 234805 159.744 75.061 3 159.744 75.058 ——

Nyersolaj, benzin, petróleum — Hm'le .

brnte, benzine (essence) et pétrole. 46 92 — 92 1 — 91 —

Vas- és fémipar termékei —— Prodm'ts ' '

sidérurg. et métallurg. ... 20.220 31.259 24.589 6.670 448 24.157 ' 6.644 10 Gyári termékek —— Objets fabrigue's . 18.258 16.491 2.954 13.537 145 2.909 13.397 40 Egyéb áruk _ Anfres produits . . . 53.002 25.843 18.473 7.370 702 18.347 6.591 203 B) Összesen —— Total. . . 479814) 470952 293784 ! 177168 40.706!272$.441[151.552[253

C) A szállító járómíivek nemzetisége szerint.

Suivant la nationalitétdes bateauac.

40.7061278441' 151552

Belga. — Belge ... 698 — — ... _ _ ] _ __

Bolgár —— Bulgare ... 977 547 547 — 502 45 _, —

Csen- szlovák —— Tche'co--slovague 23.824 15.890 12.374 3.516 4.058 8.316 3.496! 20

Francia —— Francais ... 5.189 7.348 7.348 — — 55 7.293 —— ——

Görög — G'rec ... 975 3.563 1.071, 2.492 —— 1.071 2.492 —

Holland — Ne'erlandais- ... 6.159 11.742 9.443 , 2.299 488 8.955 2.299 ——

Jugoszláv —— Yougoslavn ... 28.987 43.606 6.591 37.015 15 6.575 37. 016 Magyar —— Hongrois ... 221424 156018 101192 ' 54.826 30.543 95.997 29. 302 176 Német —— Allernand ... 183486 199556; 145.076 54.480 4.289 140802 54. 4081 57 Román —— Ronmain . ... 8.095] 32.682 10.142 1, , 22.540 7561 9387 22.539! —

_,0') Összesen ,— Total. . . 479814 470952 293784 177168 253

mm -— 403 '-—_' , , ., _, _,_,"É"19391

és kavicssz§llitmányok _ pedig a belforgalomban

maradtak _

_Az átrakott áruk mennyiségét víziutankint te—

kintve, megállapíthatjuk, hogy azok 820*%——a a

Duna kikötőibeni került átrakásra. E kikötők közül aflegmtfgyobbiforgalmat a budapesti kikötők érték el, amennyiben a dunai átrakások 47'9%—át Buda-.

pesten, eszközöltek. Jelentékeny átrakások voltak ezenkívül Komárom és Győr kikötőiben is. Az át- lfakott áruk'mennyise'ige Budapesten, Győrben e's Mohácson emelkedett, a többi dunai kikötő for- galma azonban jelentékenyen lecsökkent.

, A Tisza rfolyam két fontos kikötőjének, Sze- gedfnek és Szolnoknak adatai azt mutatják, hogy az átrakott áruk mennyisége mindkét kikötőben erősen megnövekedett, de főleg Szolnokon emel- kedtek az átrakások nagyobb mértékben. A Dráva folyón az év folyamán átrakás nem volt, a Balaton mellett fekvő Fonyód 1forgalma pedig kissé vissza-

esett. _ ;

Az átrakott áruk szállítását végző uszályok nemZetiségét tekintve, megállapítható, hogyaz 1938.

évben a legtöbb árut a német nemzetisegű uszályok

szállították, amelyek az összes áruknak 142'4%—át;

fongalmazták. A magyar uszályok a második, he—

lyen következnek 3'3x'1%—os részesedésükkel, a hal'—, madik helyen a jugoszlávok állanak,.amelyek a for-i galomnak 9'3%—á—t végezték. A. román vsz—ályok, 6'9%—kal, a cseh-szlovák uszályok pedig 3'4%-kal részesedtek _a forgalomból. Az adatokból megálla- pítható, hogy a magyar uszályok az előző évvel szemben 29'5%-kal kevesebb árut szállítottak, ez—

zel szemben a német uszályok (forgalma 8*8%—kal emelkedett. Megnövekedett ezenkívül a' román, jugoszláv, holland és francia uszályok által szállí—._

tott áruk mennyisége is, viszont a cseh-szlovák ha—

jók szállítmány-ainak mennyisége visszaesett.

Az átrakott áruk mennyiségét havon—kint rész- letezve, a 2. számú tábla mutatja. A dunai kikötők—

ben aw legtöbb átrakás július és május hónapokban történt, a legkevesebb pedig január hónapban.—A tiszai kikötőkben augusztus és szeptember hónapok—

ban volt legnagyobb a forgalom, a Balaton kikötő- jében, Fonyódon pedig június hónapban volt a leg—

nagyobb az átrakott áruk mennyisége.

f),-H; M. br, d'r.

EGYÉB _,IÁRGYÚ TANULMANYOK

Néhány adalék a statisztikai összeírások problémáihoz külö nös;

tekintettel a népszámlálásokra.)

Contribution aux problemes des enguetes statistignes, et 1pon'ticnliérenuent á ceux des recensements de la population. 1)

Reflexíók az adminisztratív statisztika technikájáról és etikájáról.

Réflexions concernant la technigue et l'éthigue de la statistigue administrative.

I. Bevezetés.

Azt mondják, a számok beszélnek, sőt 'mondhatjuk, hogy a számok sokszor kiál- fanak, vádolnak, ítél—nek. Korunk politikai rázkódtatásai élő tanuságot tesztnek amel—

lett, mily fontossággal bír a népesség szá- mának és fontosabb életviszonyainak pon- tos, 'az, igazságnak megf-elelő megállapí- tása. Népek ide-oda tol—atnak minduntalan, mint a' juhok, amint Wilson elnök annak idején kijelentette: milliók vá'ndor-b-o-thoz

potban vannak. De éppen a népszám meg állapításának elsőrangú fontossága okozza a statisztikai adatok vétkes hamisítását.

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1939 már—

cius 21—i előadóülésen tartott előadás. '— Conféren—

ce faite dans 'la se'ancc d'études du 21 mars 1939 de

la, Société Hongroise de Statistigne.

Igy hamis alapon épült fel a trianoni bör- tön is. Véleményem szerint a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek itt szép és (elutasít—

hataetlan feladata volna: vizsgálni és bí—

rálni. Sajnos, a kiváló és tekintélyes Nem—

zetközi Intézet ezt a feladatot, amelynek;

teljesítésébe már az 1930. évi népszámlálás után felszólítottamf) elutasította, Sőt az Intézet madridi ülésére a nemzetiségi sto—, tisztikáról készült emlékiratom alkalmá—

ból a vezetőség kikötötte, hogy más álla—

mok —ebbeli eljárás-át nem kritizálhatnm.

Pedig az erős kritika egyfelől csak emelte volna az Intézet tekintélyét, súlyát és hasz—

nosságát, másfelől gátat vetett volna a tu- dományt kompromittáló eljárásoknak. Hi- szen már diplomáciai úton is tiltakoztak

(1936) 1122. 1.

29*