Az építkezések kivitelezési időtartamának alakulásáról

TAR JÓZSEF:

AZ ÉPITKEZÉSEK KIVITELEZÉSI

IDÖTARTAMÁNAK ALAKULÁSÁRÓL ,

Az állami építőipar az elmúlt években jelentős számú épület és épít—

mény elkészítésével járult hozzá a népgazdaság különböző ágainak fejlődé—

séhez, a lakosság szociális, kulturális és lakásellátása színvonalának emelke—

déséhez. Évente kb. 10—15 000 új épületet és építményt, illetve önálló fel—

újítási, tatarozási, szerelő— és szakipari munkát adtak át az építőipari vál—

lalatok a megrendelőknek, közöttük a legváltozatosabb fajtáit az ipari, lakó—

és középületeknek, a mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési épületek—

nek és építményeknek, valamint a bányászati, energetikai, vízügyi és egyéb létesítményeknek. Az építőipari dolgozók munkája nyomán gazdagabb, szebb lett az ország. Ismeretes mindenki előtt, hogy az első ötéves tervidő—

szak alatt 67 milliárd forintot tett ki a beruházások összege. Ennek kb. 58 százalékát az építőipar dolgozói valósították meg. A beruházási építkezések mellett jelentős volt a lakóházak és középületek, valamint az ipari és egyéb létesítmények felújítására, tatarozására fordított építési munkák volumene is. Közismert, hogy az építőipar az elmúlt években lépett ki a kisipar szűk keretei közül és lett hatalmas, jól gépesített, a korszerű technika minden vívmányának alkalmazására lehetőséget nyújtó nagyiparrá. Eredményeink nagyok, tapasztalatokban gazdagabbak vagyunk. A fejlődés, a növekedés azonban nem volt mentes a hibáktól. Nagyobb körültekintéssel, jobb szer- vezéssel, adottságaink felismerésével és lehetőségeink jobb kihasználásával

epithettünk volna többet is, és —— ami különösen fontos —— olcsóbban is meg- valósíthattuk volna nagy terveinket. Saját tapasztalataink és a külföldi pél—

dák azt mutatják, lehetne a jelenleginél olcsóbban is építkezni. Erre sokféle mód, lehetőség van. Az egyik legjelentősebb az, hogy olyan módszerekkel végezzük el a szükséges építési—szerelési munkákat, hogy azok időtartama , -— természetesen kiváló minőség biztosítása mellett —— a lehető legrövidebb legyen. Nyilvánvaló, hogy a hosszú ideig tartó építkezés drága, nem gazda—

sének az építőipar és a népgazdaság fejlődése szempontjából nagy jelentő—

sége van.

Sajnos az elmúlt években rendeltetésének átadott többezer munka közül igen sok nem készült el a kitűzött határidőre, a kivitelezési munkák elhúzódtak. Az építkezések időtartama az utóbbi évek folyamán általában megnőtt, meghosszabbodott. A szakemberek körében — mind a megrende— r lőknél, mind az építőipari vállalatoknál —— az építési időtartam kérdése az elmúlt időkben egyre gyakrabban alkotta vita tárgyát és a kérdés jelenleg

, 606

TAR JÓZSEF

is sok építkezés vezetőjének, irányítójának okoz állandó gondot. Sok—sok javaslat, helyes kezdeményezés született már meg annak érdekében, hogy

ez a mindenki által ismert káros helyzet megváltozzék, az építkezések kivi-—

telezésének időtartama csökkenjen. A szakemberek tudják és elismerik, hogy az építkezések időtartamának lényeges megrövidítése, a ,,gyors" épít- kezés általános bevezetése, a helyenként tapasztalható kiváló eredmények általánosítása nem megoldhatatlan feladat, műszaki szervezési feltételei jó tervezéssel és a kivitelezés során előrelátó intézkedésekkel biztosíthatók.

Az állami építőipari vállalatok előtt 1956—ban és a második ötéves terv—

időszak további éveiben nagy feladatok állnak. Igen sokat, jó minőségben, gazdaságosan, tehát ,,gyorsan" kell építeni. Ennek érdekében szívós mun—

kával el kell hárítani azokat az akadályokat; melyek jelenleg az építkezések időtartama csökkentésének útjában állnak. Ezekre az akadályokra, illetve néhány ezzel kapcsolatos kérdésre és a megoldás — helyesnek vélt —— mód—

jára kívánunk e tanulmányban rámutatni.

I. AZ, ÉPITÉSI IDÖ ALAKULÁSÁRA VONATKOZÓ FONTOSXBB ADATOK

A közgazdászokat es a műszaki szakembereket egyaránt érdekli az, hogy az állami építőiparban általában mennyi ideig tart az egyes jellegzete- sebb épülettípusok vagy fontosabb építmények kivitelezési rideje és milyen reális lehetőségek vannak a kivitelezési idő csökkentése terén? E' kérdésre a választ a jelenlegi gyakorlat alapján kialakult átlagos kivitelezési időnek a korábbi évek adataival, illetve a megfelelő normákkal való összehasonlí—

tása adja meg. Néhány példa a budapesti lakóházépitkezések közül azt mu—

tatja, hogy az elmúlt években nem egy gépesített módszerrel épitett létesít- mény épitési—szerelési munkái tovább tartottak, mint az ugyanolyan vagy hasonló épületek 20——30 évvel ezelőtt, kezdetlegesebb módszerekkel végzett kivitelezése. (Lásd az 1. táblát.)

Természetesen a háború előtti években felépített lakóházak és egyéb épületek adatai önmagukban nem elegendők a jelenlegi átlagos építési idő kedvező vagy kedvezőtlen alakulásának elbírálásához. Részletesen ismerni kell és figyelembe kell venni az építkezések feltételeit, körülményeit és adottságait is. Nyilvánvaló, hogy ma egészen mások —— lényegesen kedve- zőbbek —— a kivitelezés, az építkezés társadalmi és technikai feltételei és körülményei, mint voltak 1945 előtt. A köZölt adatok tehát nagyon elgon—

dolkoztatók.

Ismeretes, hogy az elmúlt években az építőipar gépesítésének szinvo—

nala, a munka termelékenysége emelkedett, új, korszerűbb építési módsze—

reket és kivitelezési eljárásokat vezettek be. Ezek következtében általáno—

san csökkennie kellett volna az építkezések kivitelezési idejének. Igen sok eset azonban ellenkező irányú tendenciára, az építési időtartam általános meghosszabbodására mutat. Az, hogy a műszaki fejlődés következtében mennyi ideig szabadna tartaniok átlagosan az építkezések kivitelezési mun—

káinak, megfelelő normákkal, normatívákkal határozható meg. Nálunk ilyenek eddig még nem készültek, tehát a kérdés vizsgálata csak kisegítő módszerekkel oldható meg. Ilyen módszer lehet például, hogy a tényleges kivitelezési időt minden épületnél, építménynél az organizációs tervhez vagy a szerződésben meghatározott időtartamhoz viszonyítjuk. Ez a módszer

* jól alkalmazható egyes épületek és építmények adatainak, helyzetének egyedi vizsgálatánál. Megfelelő széleskörű adatgyűjtés hiányában, továbbá

_ AZ ÉPI'I'KEZÉSEK KIVITELEZÉSI IDÓTI'ARTAMÁRÓL 607 ,

! 1. tábla

Néhány 1945 előtt, illetve 1951 után épült lakóház építési idejének összehasonlítása

Az épület Az épületben levő Az épület

lakások szama Mmmm építési időtartama

_ __ , _ * ségeaz n,"...—

_ építésének ,, * ebből 1 és iizembe- tenylegesen az terv szerint helye ideje OSszesen 2 szobás helyezéskor uzenme: az átadásig

: helyezésuz

XUL Váczi út 87. 1910/11 44 22 víz, gáz 12 hónap ——

" !

x Gyömrői út 128. 1952/53 32 26 ;;ílany' 13 hónap 7 hónap

x. Úllői út 124. 1926 48 48 273183; 7 hónap __

Villany,

iv. Árpád út 7. 1952/5: 48 48 ]VZ'ZPÉÉZ 17 hónap 7 hónap

fűtés

villany, "_r—

i. Gellérthegy u. 6. 1932/33 27 27 ágát; 10 hónap _-

fűtés villany,

v. Széchenyi rkp. 7. 1952/54 30 30 gipíiííg 16 hónap 12 hónap fűtés

villany,

I. Krisztina krt 69. 1936/37 22 18 KÉPÉÉÉ 9 hónap ——

fűtés

H. Battai u. lö. 1953/54 24 24 Xing; 11 hónap 7 hónap

az organizációs tervekben és a kivitelezési szerződésekben rögzített időtar- tamokat egyedileg befolyásoló számos —— összességükben kellően nem mér——

legelhető —— torzító tényező miatt azonban ez a módszer jelenleg általánosan nem használható.

Az építési időtartam alakulásának Vizsgálata során -——- véleményünk;

szerint M— megállapításamkat célszerűbb olyan műszaki—gazdasági számítá—

sokra alapozni, melyekben a statisztikai adatgyűjtés során feldolgozott épü—

letek és építmények ,,tényleges" átlagos épitési időtartamát az építkezések ._szükséges" kivitelezési idejével hasonlítjuk össze. A ,,szükséges" idő kiszá- mításánál mindig a korábbi évek átlagos eredményeiből kell kiindulni és az ezeket kifejező adatokat a műszaki fejlődés mértékének megfelelően korri-t' ! ; gálni kell. Az építkezések időtartamának csökkentésére vonatkozó intézke—

déseknek elsősorban arra kell irányulniok, hogy a ,,tényleges" épitési idő a ,,szükséges" időtartamot ne haladja meg, sőt hacsak lehet —— a minőség romlása nélkül —— ennél rövidebb idő alatt fejeződjenek be a kivitelezési munkák. Logikus tehát, ha azt a kérdést, hogy a jelenlegi gyakorlatban ál—

talánosan tapasztalható kivitelezési idő tényleg hosszú—e, vagy sem, —— a;

603 TAB JÓZSEF , múlttal való összehasonlítás mellett —— a kialakult átlagos időtartamoknak

a ,,szükséges" idővel való összehasonlítása alapján döntjük el. Nyilvánvaló, hogy ez az egyik legfontosabb mércéje az állami építőipar munkájának, jó vagy rossz irányításának, szervezésének és működésének és azt véljük az sem szorul bővebb bizonyításra, hogy az építőipar fejlődését, az ,,új" tech—- nika alkalmazásának eredményességét elsősorban azon kell lemérniink, hogy biztosítja—e azt, hogy az építkezések többsége a műszaki—gazdasági számítá—

sokkal meghatározott ,,szükséges" idő alatt elkészül és átadhatók-e az épü—

letek és építmények rendeltetésüknek akkor, amikorra azok átadását, befe—

jezését előirányozták, vagy sem.

A Központi Statisztikai Hivatalban végzett számítások azt mutatják, hogy az állami építőiparban az átlagos kivitelezési idő jelenleg kb. két—két és félszerese a műszakilag indokoltan szükséges átlagos kivitelezési időnek.

' Az erre vonatkozó adatfelvételek fő mutatószámai a következők:

? idöm Az építkezések tényleges és indokoltan szükséges kivitelezési időtartamának

összehasonlítása

N 1955 W

: '1' któbe 1955—ben befejezett

Megnevezés __,ÉPELWW__TM__ és a megrendelőnek

hó végén folyamatban levő átadott építkezések ' építkezések

_ _ _ _ ténylegesen 9 és fél hónap; 9 és fél hónap 5 és fél hónap

Átlagos kiVitelezésx időtartam 1

az építési—szerelési munkák _ " ——

megkezdésétőla befejezésig/ műszakilag 3 és fél hónap 3 és három- 2 és fél hónap

indokoltan negyed hónap

A tényleges kivitelezési idő a műszakilag

indokoltan szükséges időtartamnak ... 2,7-szerose 2,5-szoroso aláí—szorosa

rendszerben egyrészt az épületek—építmények műszaki átadása alkalmával felvett jegyzőkönyvek adatainak feldolgozása, másrészt az építőipari válla—

latok által a folyamatban levő munkákról rendszeresen összeállított ún.

,,Részletes termelési jelentés"—ek adatainak értékelése biztositja. A közel—

múltban az épületek és építmények müszaki átadása, illetve átvétele során felvett jegyzőkönyvek alapján a Központi Statisztikai Hivatalban több mint 12 000 épületnél és építménynél megvizsgáltuk és feldolgoztuk a kivitele—

zési ídő alakulására vonatkozó adatokat. Ezek a 3. tábla szerinti képet mu—

tatják.

Az egyes építménycsoportoknak a 3. táblában kimutatott átlagos tény—

leges kivitelezési ideje lényegében jelentős eltéréseket takar el. Adataink—

ban a jó példák mellett szélsőségesen rossz esetek is szerepelnek, Ezek _ azonban a megfigyelt egységek igen nagy száma miatt az eredményeket lé—

nyegesen nem torzítják. Az igen rossz példák mellőzése nem lenne indokolt.

mert nyilvánvaló, hogy a jövőben az építkezések időtartamának elnyújtása megengedhetetlen, az ilyen esetek felderítése tehát feltétlenül "szükséges, ezek megelőzése és teljes kiküszöbölése megfelelő intézkedéseket igényel.

Az egyes építménycsoportokon belül a jellegzetesebb épület— és épit—

ményfajták részletező adatai teljeskörűen —— feldolgozás—technikai okok miatt —— sajnos, nem állnak rendelkezésünkre.

AZ ÉPITKEZÉSEK KIVITELEZÉSI IDÚI'ARTAMARÓL 609

..

3. tábla

Az állami építőipari vállalatok által a megrendelőknek 1955—ben átadott épületek) építmények, szak— és szerelőiparí munkák közül a részletesen feldolgozott

építkezések fontosabb adatai

Átla os A müszaklla lndoko - A vizsgált genegrál 333553? Aton szükséges kívül;?

Épitmény-csoportok objektumok költségve- tartamú; lezéai idő!"!

Bzáma* tési összeg

(1000 forint) hónapokban

Hidak, út- és vasútépítkezések . . . . 518 463 534 33/2

Víziépitmények... 626 450 6 31/1

Ipariépületek 728 711 8 3'*/(

Mezőgazdasági épületek . . . . 194 330 9 331;

Közlekedési, kereskedelmi és tárolási

épületek ... . ... . . . ... 717 332 7% 3 Igazgatási, művelődési, szociális és

jóléti épületek . . ... . . . ... 952 448 9 31/2

Lakóházak ... 951 682 10 3*/4

Különféle elektromos és csővezetékek . . 315 336 634 23/4 Bányaépítmények és különféle földalatti

építmények . . . ... 316 256 33/2 2%

Egyéb épületek és építmények ... 546 239 5 %

Úy' épületek és építmények összesen . . . . 5 863 466 71/2 3341 Felújítási és tatarozási munkák, boVábbá

kisebb szerelő és szakipari munkák

stb. ... . ... . ... 6 821 132 4 2

Összesen 12 684 286 53/2 2343

*- A vizsgálat egysége új építkezések kivitelezésénél az önálló épület (pl. egy—egy lakóház). illetve az önálló építmény (pl. egy—egy híd vagy egy-egy újonnan épített útszakasz) volt. A felújítási és egyéb épi- tési munkáknál arra törekedtünk, hogy minden esetben egy-egy önálló építőipari létesítményre (pl. egy—egy régi épület— teljes felújítására) vonatkozó adatok kerüljenek számbavételre, így például a tatarozási mun- káknál egy'egy lakóház vagy egy-egy középület tantarozására, a. szerelő- és szakiparban egy—egy önállóan

—- a muaigasépítéstől független fővállalkozói szerződés alapján —— kivitelezett villany-szerelési, központi- fútés szerelési vagy festo-, mázoló— stb. munkára vonatkozó adatokat vettük figyelembe. Mind az új épületek és építmények létrehozására irányuló munkáknál, mind a felújítási és egyéb munkáknál számításaink során figyelmen kívül hagytuk a 10000 forint generál költségvetési összeget el nem érő munkákat, mivel ezek általában csak alárendelte-bb jelentőségű létesítmények (pl. fából vagy téglából készitett bódék, ólak, silók stb.) kezdetleges, kisipari módszerekkel történő megvalósítására irányultak. Nem vettük figyelembe a Közlekedés— és Postailgyi Minisztérium útfennmrtó vállalatai által végzett folyamatos útfenntartási mum——

imákat és néhány speciális építőipari szervezet (pl. a MÁV épitési részlegei vagy a mélyiúró és nknamélyitó

vállalatok) munkáit sem. '

** Az építési időtartamot minden esetben az épület és építmény kivitelezési munkáinak kezdési napjától a műszaki átadás napjáig eltelt ,,naplári idótartam"—ra számítottuk ki. Ez a módszer több okból nem ad egészen pontos képet:

1'. a kezdés napját a' felvonulási munkák különböző módon történő figyelembevétele miatt néhány esetben egészen pontosan meghatározni nem lehet, így előfordult adatgyűjtésünk során az —-—— különösen _ ott, ahol közös felvonulással több épület kivitelezését végezték -—— hogy egyes épületeknél az épület

,,rövíditett" (tehát a felvonulási munkákra esö időtartam nélküli) építési idejét vettük figyelembe;

_ 2. a műszaki átadás napján az épületek többsége még nem volt teljesen készen, kisebbamgyobb hiánypótlási munkákat még az átadás után is végeztek, az ezekre fordított idő adatainkban azonban figyelembevéve nincs;

3. végül megjegyzendő, hogy a .,naptári időtartam" a törvényes munkaszüneti napokat is magában

,foglalia. Egyes időszakokban azonban a tön'ényes munkaszüneti napOk Sláma nem egyenlő, így ——- külö—

nösen a rövidebb ideig tartó épitkezéseknél —- a. mun—kanapban történő számítás esetleg indokoltabb lenne.

E tényezők azonban az építkezések többségénél csak néhány napos eltolódást okozhatnak, így a kér- dés lényegét figyelemreméltó mértékben nem befolyásolják.

*** Az indokoltan szükséges kivitelezési időt müszaki-gazdasági számításokkal állapítottuk meg.

.A számításnál minden építménycsoportban az átlagos generálköltségvetési összegből indultunk ki. Felté—

teleztük azt, hogy az építkezések kivitelezését anyagellátásl. pénzügyi, munkaügyi és egyéb zavarok nem hátráltatják, tehát minden épület és építmény felépíthető annyi idő alatt, amennyi az egyes épület- részek, illetve az összes szerkezetek elkészítéséhez a jelenlegi technológiai előirások —— például a szükséges betonszilárdulási idő —— figyelembevétele és betartása mellett jól szervezett, ütemes munka esetén fel—

tétlenül szükséges, Számításainkban az 1955. évre tervezett átlagos termelékenységi színvonalat (lényegében 3 Statisztikai Szemle

TAB JÓZSEF"

610

az egy épitűpnri munk-ásra eső tenni—elési értéket) változatlannak vertük és nem számoltunk a termelékeny"

ség lényeges emelkedésével, valamint az iii, korszerűbb épitési technika széleskörű alkalmazásából eredő jelentős időmegtakarítás lehetőségeivel,

E feltételek miatt a. kimutatott időszükseglet olyan normatívaként fogható fel, mely nem jelenti s, haladó átlagot, hanem annál kisebb követelményeket támaszt, viszont a helytelen szewezésrból, a kedve—

zőtlen anyag— és munkaerőelosztásból adódó nehézségeket, hátrányokat is az ütemes kivitelezést akad—é—

lyozó egyéb tényezőket (pl. ax tervek hiányát, a hitelellátasi zavarokat, a beruházási eszközök szétforgá- esolását stb.) nem veszi figyelembe.

Ilyen —— nem túl szigorú —— feltételek alkalmazása véleményünk szerint 1955-ben az állami épitő- iparban általában még szükséges volt, annak ellenére, hogy egyes építkezések tekintetében ezek már a múlt évben sem állották volna meg helyüket és lazaságot: miatt változtatás (szigorítás) nélkü—li alkalma-

zásuk 1956—ban meg általánosságban is meggondolandó.

A 3. táblában felsorolt épitménycsoportok közül a lakóházak és egyes mezőgazdasági létesítmények építési idejére vonatkozó adatokat --— bár nem teljeskörűen —— részletesebben is megvizsgáltuk. Vizsgálataink igazolják az építési időtartam általános meghosszabbodására vonatkozó állításaink he—

lyességét. Az ezekre vonatkozó részletesebb adatok a következők:

t mm Az 1952—1955. évek IV. negyedévében befejezett lakásépítkezések

kivitelezési időtartamának alakulása*

Ebből

. ;) ' ,- 12 hónapnál (IV, negyedév) lakóházakban levő rövidebb ideig ] h l,honap1g l hosszabb ideig

Időszak A tárgyidőszakban befejezett L a (1 hónapnál

lakások száma !

épült lakóházakban levő lakások megoszlása (százalékban)

%

l

1952. mon

§

23 $ 13,5 943

4,1 : sss , : 57,4

1954 1004) 1.7 ! 173 x su)

1955. l00,0 0.7 135 ? 855

!

1953. E lO0,0

!

l

* Nem teljeskörű vizsgálat alapján

Az a tény, hogy a befejezett lakóházépitkezéseknél az elkészült laká——

soknak több mint a felét évek óta rendszeresen 12 hónapnál hosszabb ideig építették, már önmagában is rámutat a kivitelezési idő megengedhetetlen

hosszúságára.

Természetesen az ilyen adatok alakulását az is befolyásolja, hogy az egyes időszakokban általában mekkora volt a befejezett lakóházak terje—

delme. Nyilvánvaló, hogyha valamelyik időszakban túlnyomórészt csak kis, 1—2 lakáSOS vagy 10 lakásnál kisebb terjedelmű épületeket fejeztek be, ezek kivitelezésének időtartama az átlagos kivitelezés időt kedvezően be—

folyásolta. Ellenkező esetben —— ha tehát a tárgyidőszakban túlnyomórészt soklakásos, nagy épületeket fejeztek be —-— a viszonylag hosszabb kivitele—

zési idő az indokolt. A vizsgálatot teljes értékűvé csak az átadott épületek—

nek nagyságkategóriák szerinti csoportosítása teszi. Ez azonban azt mutatja,.

hogy a vizsgált években a IV. negyedévben átadott épületeknek a lakások szám szerinti kategóriáiban —- tehát a kis, kevés lakásból álló és a nagy, sok lakást tartalmazó épületek arányában -—— éppen a kisebb épületek irányában történt változás, tehát az átlagos kivitelezési időnek a lakásépítkezéseknél

már ezért is csökkennie kellett volna.

AZ ÉPITKEZÉSEK KIVITELEZÉSI morrARTAMAROL

611

5. tábla

Az 1952—1955. évek IV. negyedévében befejezett lakóépületek . százalékos megoszlása a lakások száma szerint?

, Ebből

Időszak A tárgyidőszakban m lakásnál - * fo 1 k' '1

, .. Ill—: ] k .: a asna

me. negyedév) Ég,—335555? _ kevesebb )" * ám nagyobb

épületek (százalékban)

1952. lO0,0 14,7 - GLS 23,5

1953. 100,0 22,0 64,6 13,4

1954. lO0,0 60,7 38,0 6,3

1955. 100,0 7l,9 l8,7 9,4

* Nem teljeskörű vizsgálat alapján.

A lakóház—építkezések kivitelezési időtartamával kapcsolatos kérdések—

ben rendkívül tanulságos a Magyar Beruházási Banknak az 1955. évi lakás—

építkezésekre vonatkozó egyik jelentése. Ebben _, többek között -— a kö—

vetkezőket állapítják meg:

,,Az építkezések átlagos időtartama az elmúlt évben sem csökkent, s a munkák ütemezése, az év végi erőltetett átadások terén semvolt kielégítő a javulás. Az év utolsó negyedévében került átadásra az összes lakások

52,2%—a."

Vagy később: !

,,Az 1955. évi lakásépítkezéseket is az jellemezte, hogy csak az épületek befejezése, a lakások átadása után néhány hónappal később valósultak meg

a szükséges közművek, utak, iskolák, óvodák, üzletek stb. Gyakori volt az üzlethelyiségek ismételt áttervezése, sőt átépítése. Sok esetben jóval előbb elkészültek és leszállításra kerültek az üzletek, iskolák belső berendezési tárgyai, mint maguk a létesítmények és bezsúfolva, rongálódásnak kitéve

hevertek a befejezetlen épületekben."

Mint említettük a lakásépítkezések mellett megvizsgáltuk néhány olyan mezőgazdasági beruházás kivitelezési időtartamának alakulását is, melyek túlnyomó részben építési munkából állottak. Tapasztalataink szerint a kivi—

telezési idő az 1955—ben üzembehelyezett fontosabb mezőgazdasági létesít—

ményeknél is túlzottan hosszú volt.

6. tábla

Néhány mezőgazdasági épület kivitelezésének időtmtama

; Az átlagos

; _ A vizsgált

LPftmén—V lépületek száma kivitelezési idő ; beruházási költség

: hónapokban (1000 forint)

§ __ " ___,,

Tehénistálló ... 56 15 ; 460

Növendékmarha istálló 15 16 ! 350

Lóistálló ... 47 l 1 240

Juhhodály ... 27 9 l 70

Magtár ... 25 13 401

Góré ... 223 3 90

Síló ... 90 4 81

:

3*

312 * ' TAR JÓZSEF"

Ezeken az adatokon kívül rendkívül érdekes képet mutat az előzőkben már ismertetett, az 1955. évben átadott építési munkákra vonatkozóan ren—

delkezésre álló anyag különböző szempontok szerinti tanulmányozása. Az átadott építkezések adatainak a munkák generál költségvetési összegei alap—

ján nagyobb értékkategóriákba való csoportosítása jellegzetesen mutatja az erők és eszközök számos —— lényegében apró — munkán való szétforgácso—

lódását és az ebből eredő szükségtelenül hosszú kivitelezési időt.

7. tábla Az állami építőipari vállalatok által a megrendelőknek 1955-ben átadott épületek, építmények, önálló szerelő és szakipari munkák közül a részletesen megfigyelt

munkák adatai értékkategóriák szerint*

A ize ált é ületek.

épitmégyekfmunkák Az átlagos

. .. (is klla

A BMW" kblmwemi 039598 kivitelezési idö Énnálam?

kategóriái száma értéke ténylegesen szükséges

(1000 forint) kivitelezési idő

hónapokban

50 000 Ft alatti munkák ... 4 826 125 421 23/4 1

50 OOO—100 000 Ft közötti munkák 2 523 183 039 41/2 2

100 OOO—500 000 Ft !! ., 3 975 876 453 (i'/4 3

500 OOO—1 millió Ft ,, ,, 683 472 784- 11 6

1 millió—3 millió Ft ,, ,, 500 838 239 143/4 9

3millió——-10 millió Ft ,, ,, 156 742 712 2134; 12

19 millió Ft feletti ,, 21 393 328 391Á 24

Összesen 12 684 3 631 976 55/2 21/2

*? A kimutatott adatokkal karpesotatm megjegyzések azonosak a 3. tábiához füzöttekkel.

Az a tény, hogy az építkezések tényleges átlagos kivitelezési ideje lé—

nyegesen több, mint a műszaki—gazdasági számítások szerint szükséges idő—

tartam, azt jelenti, hogy az építkezéseknél jelenleg alkalmazott kivitelezési módszerek kismértékű megváltoztatása is igen jelentős tartalékokat rejt magában. Ezek feltárásával és felhasználásával az építési idő jelentős lerö—

vidítését lehetne elérni anélkül, hogy az a minőség rovására menne. Vizs—

gálatainkat —— e tartalékok feltárása érdekében —-— a befejezett építkezése—

ken kívül a folyamatban levő munkákra is kiterjesztettük. Első ízben 1954, október hó végén, majd 1955. április hó végén és október hó végén mértük fel az állami építőipari vállalatok által kivitelezett folyamatban levő épitési-i

szerelési munkák helyzetét. Tapasztalataink igen széleskörűek, e cikk ke—

retében azok részletes ismertetésére azonban nem térhetünk ki. Az építke—

zések kivitelezési időtartamának alakulásával kapcsolatban azonban annyit feltétlenül szükséges itt elmondani, hogy a helyzet még a legutóbbi vizsgá- latunk alkalmával is kedvezőtlen volt. Az 1955. október hó Végén kivitele—

zés alatt állott épületek és építmények adatai is azt mutatják, hogy az épí—

tési időtartam rendkívül hosszú, a folyamatban levő építkezések gyors be—

fejezése nem várható.

AZ ÉPITKEZESEK KIVITELEZÉSI IDGTARTAMARÓL

613;

, s. la'bla

1955. október hó végén az állami építőipari vállalatoknál kivitelezés alatt álló építkezések várható épitési ideje

helytáll?

e ez 'a az

mm;? Eddigi báeiíuzáág %?Ékflag'

* . 891191" . .

A generál kategóriáiköltségvetési összeg objektumokA vizsgált költség-vetési klvmelezéüidö kivitelezésivárható szügcsggetuátlagost

számai" össáeg

idő kivitelezési

(1000 forint)

idő hónapokban"

50 000 Ft alatti munkák ... 2301 24 31/2 41/4 l

50 OOO—100 000 Ft közötti munkák. . 1331 74 4 1/2 6 2

100 OOO—500 000 Ft ,, n . . 3252 237 5% 81/4 3,

500 OOO—1 millió Ft ., n . . 844 704 81/4 129; 6

l millió—3 millió Ft ,, ,, . . 781 1 731 Ill/4 163/4 9

3 millió—10 millió Ft ,, ,, . . 380 5 062 17 3/2 27 1/2 12

10 millió Ft feletti ,, . . 108 21 449 25 % 541]4 24.

Összesen 8997 ? 90 6 1114 1, 9 % 38/4

* Lásd a— 3. táblánál közöl! megjegyzéseket.

** Ez alatt lényegében az előző táblákban is használt ,,naptári időtai—lam"—ot kell érteni.

Végül felmerülhet a kérdés, hogy az állami építőiparon kívül az épít-—

kezések egy másik jelentős területén a beruházók—megrendelők által saját erőkkel, tehát az ún. házilagos módszerrel megvalósított munkáknál nem kedvezőbb-e a helyzet. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a kivitele—

zési időtartam az ilyen módszerrel megvalósított munkáknál általában hosz—

szabb, mintha azokat vállalatbaadás útján valósították volna meg. (Mentsé—

gül szolgáljon az ilymódon történő kivitelezések irányítóinak az, hogy ezek——

nél a munkáknál a kivitelezés költségei általában alacsonyabbak annál az_

, összegnél, mint amennyit az állami vállalatok a megrendelőknek felszámí—

tanának.) Néhány összehasonlítható építmény adatai a következők:

9, lábm Az építőipari vállalatok által kivitelezett és a beruházók által saját erőkkel

megvalósított építkezések átlagos épitési időtartama

Az építőipari vállalatok által A beruházó szervek által saját—

kivitelezett épületek' erőkkel megvalósított épületek'

Építmények ' átlagos átlagos- atlagos átlagos

építési beruházási építési beruházási Máma időtartama költsége szama időtartama költsége

hónapokban (1000 forint) _ hónapokban (1000 forint),

Mezőgazdasági épületek :

100 férőhelyes tehénistálló ... 53 9 483 47 13 344

101 férőhelyes növendéMarhaistálló 14 6 267 15 10 221

40 férőhelyes lóistálló . . . ... 30 s 248 25 11. 246

100 férőhelyes csíkóistálló ... 8 6 442 9 . 10 , 295

Lakóházak :

Ikerház 2 db kétszobás lakáseal._. . 10 6 162 19 8 148

Lakóház 2 db kétszobás lakással €

(51. IV. 046 típus) ... 24 6 . 10 8

* Nem teljeskörű adatfelvétel alapján.

— 614 TAR JÓZSE!

11. A SZUKSÉG'I'ELENUL HOSSZÚ ÉPíTÉSI [DÖ KÖVETKEZMÉNYEI ÉS NÉHÁNY TÁNULSÁGOS PÉLDA

Az általánosan szükségtelenül hosszúra nyúló épitési idő az elmúlt években jelentősen akadályozta az egész állami építőipar munkáját és gaz—

; daságos működését. Ez —— többek között —— megmutatkozott abban, hogy számos építkezés az elmúlt években veszteséggel záródott. Emellett az a tény, hogy nagyon sok építkezés nem fejeződött be az előírt, illetve a ter—

vezett határidőre, kedvezőtlenül befolyásolta az építkezésekkel kapcsolatos beruházási és felújítási tervek teljesítését és ezen keresztül hátráltatta az egész népgazdaság egészséges fejlődését.

A beruházási építkezések területén a baj főleg abban jelentkezett, hogy a beruházások tervezésénél az elmúlt években az építési időtartam meghosz—

szabbodásával általában nem számoltak. Ennek következtében a fontosabb Étesítmények üzembehelyezésére vonatkozó terveket igen sok esetben az építési munkák elhúzódása miatt nem tartották be. Ez nemcsak a tervezett beruházások ütemes megvalósítását akadályozta, hanem hátráltatta az ipari és mezőgazdasági termelés tervszerű növekedését, a lakosság szociális, kúl—

turális és lakás ellátása színvonalának emelkedését is. Az ötéves tervidőszak első éveiben egészségtelenül megnövekedett a befejezetlen beruházások ál—

lománya és bár az utóbbi években van e téren némi javulás, a helyzet meg—

felelőnek egyáltalában nem mondható.!

Részletes vizsgálatot és elemzést igényelne a felújítási, tatarozási mun—

kák és a kisebb, egyéb forrásból fedezett építési—szerelési munkák helyzete is. Az ilyen jellegű munkák épitési időtartamának szükségtelen mértékben történő elhúzódása ugyanis az állagmegóvást, a lakosság munka- és élet.-—

körülményeinek megjavítását veszélyezteti. A felújítási, tatarozási munkák közül is igen nagy figyelmet érdemelne a lakóházak felújításának, tataro—

zásának kérdése.

E kérdések részletesebb kifejtése azonban meghaladná e cikk kereteit, ezért a következőkben részletesen csak az építőipar munkáját közelről érintő kérdésekkel kívánunk foglalkozni. A beruházók, felújítók, általában a meg——

rendelők munkájával kapcsolatos kérdésekre csak ott térünk ki. ahol az az építőipar munkájával szorosan összefüggésben van.

Mindenekelőtt azt az állítást szeretnénk igazolni és számszerűen is bi—

zonyítani, hogy a kivitelezési idő megnövekedése, az építési munkák általa- nosan tapasztalható elhúzódása az építőipari vállalatoknak jelentős—veszte—

séget okozott.

Az állami építőipari vállalatok által befejezett és tételesen elszámolt építkezések egy részénél részletesen is megvizsgáltuk az építési—szerelés;

munkák költségeinek alakulását. Több mint 700 épület és építmény adatai—

ból az tűnik ki, hogy a tényleges költségek általában jelentősen meghalad——

ták a költségvetésean előirányzott és a megrendelőknek leszámlázott ösz—

szegeket. A túllépés oka —— az építőipar nem megfelelő szervezéséből és az egyéb tényezőkből eredő költségtöbbleteken kívül —-— a legtöbb esetben az építési időtartam elhúzódására vezethető vissza.

1 E kérdést Deák Ferenc—Sóku Dezső: .,A befejezetlen bombázások néhány kérdése" című cikkében (Statisztikai Szemle, 11.356. 2. sz, illő—427. M.) rendeleten kitettem.

.az ÉHTKEZÉSEK KIVITELEZÉSI IMARTAMÁRÓL 615

10. tábla Néhány állami építőipari vállalat által 1955—ben befejezett '

és tételesen elszámolt építkezés önköltségi adatai

, ixz eredeti. A számlázott A tényleges A tenyleges

.. o

Megnevezés 322331? kogggíggtém osszeg" költség*** a elzárlxtiláiott '

munkák száma , osszeg

' százalékában

millló forintban

?

Öoszesen ... 729 723,8 760,4 788,2 103,7

Ebből :

Lakóházak ... 83 229,5 232,9 251,3 107,9

Ipari épületek ... 30 35,6 34,8 36,6 105,2

Mezőgazdasági '

épületek . ... 11 8,3 8,5 9,2* 108.2

Szociális, kulturális

és igazgatási épületek 67 74,7 82,6 87,0 10553

Kereskedelmi és

tárolási épületek . . . . 20 lO,9 ] I,O ll,8 : 1073

Egyéb különféle épü—

letek és építmények . 518 364,8 ; 390,6 392,3 ] 100,4

* A költségvetési összeg a felépítendő épületek és építmények ősszes munkálatai költség——

fdóix'ánymtát tartalmazza, tekintet nélkül arra, hogy azokat a kivitelező vállalat saját magá fogja—e megvalósitani vagy esetleg egy részét kiadja; alvállalkozónak; (Generál költségvetés.)

** A számlázott összeg mind a saját erőkkel, mind az alvállalkozókkal megvalósított ámítást—

azerelési munkák értékét tartalmazza. tehát a köllségvetési összeggel elvileg összehasonliüxató, (Generál

termelési érték.)

*** ;A tényleges költség cimen kimutatott adatok két részből tevődnek össze. Az egyik rész am adatszolgáltató vállalat saját erőivel megvalósított munkáinak önköltségét, a másik rész az alvál—

lalkozók által kivitelezett rmmkák számlázott értékét tartalmazza. Emiatt a kimutatott adatok csak részben mutatják a, ,,tényleges" önköltséget. A jelenlegi építőipari kivitelezési rendszerben azonban egy-egy építkezés tényleges önköltsége —— a közreműködő alvállalkozók igen nagy száma miatt w tisztán nem

mutatható ki.

Az elmondottakat két tény igazolja:

1. Az építőipari fővállalkozói szervek által saját erővel elvégzett több

"mint 600 millió forint összegű munkánál a felszámított 3 százalékos nyere—

ség ellenére mutatkozó 4,6 százalékos veszteség elsősorban a rezsiköltségek- nél és gépköltségeknél jelentkező igen nagy mértékű túllépésekből ereol.2 (Lásd a 11. táblát.)

2. Az előzőkben kimutatott 729 munkából az 1955—ben megkezdett és még ez évben be is fejezett —— tehát az átlagosnál lényegesen rövidebb idő alatt kivitelezett —— munkák (292 épület és építmény) költségei az átlagosnál kedvezőbben alakultak. (Lásd a 12. táblát.)

A költségvetésekben előirányzott, illetve a számlákban a megrendelők—

nek felszámított összegekkel szemben mutatkozó túllépést —— különösen a hosszabb építési idő miatt előállott rezsiköltség és gépköltség többleteket

—-— néhány vállalat a következőkkel indokolta:

A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat által Kiskunfélegyházán fel- épitett 10 tantermes iskolánál (számla szerinti összeg 4 419 000 forint; terje—

delem 17 249 köbméter; kivitelezési idő 27 hónap) mutatkozó 461 300 forint

veszteség főként abból adódik, hogy az 1953—ban megkezdett munka kb. 7

? Az építőipari vállalatok többsége kölcsönvett gépekkel dolgozik így a gépkőltség (kölcsöndií) akkor is felmerül. ha a hosszú kivitelezési idő következtében a gépek egy része rövidebb-hosszabb idei:

'az-melő munkát egyátalán nem végzett. A saját gépeknél kölcsöndlj ugyan nincs, de az amortizációt akkor S h kell fizetni. ha a gépekkel egyáltalán nem vagy csak csökkentett mértékben dolgoztak

TAB JÓZSEF

11. tábla

A befejezett és tételesen elszámolt építkezéseknél mutatkozó veszteség részletezése

A számlákban a A kivitelező Veszteség (__)

megrendelőknek vállalatoknál A tényleges

felszámított ténylegesen költség Nyereség H') M Megnevezés összeg átal-ge— ág:—138511; a számlázott '"

lési ' ' 5 ge 13263 a termelési érték

—— százalékában 1000 forintban

1000 forintban "ázalékáb"

Anyagköltség. ... . 313 617 307 230 98,0 %— 6 387 —l— 1,0 Bérköltség . . ... . . . . 83 219 92 569 111,2 —— 9 350 —— 1,5 i Gépköltfség . . . . 24 397 31 904 130,8 _ 7 507 —— 1,2 _ Egyéb nyersköltség . . . 13 107 15 436 117,8 —— 2 329 -—— 0,4

Szociális teher . . . . 29 706 25 909 87,2 4— 3 797 4- 0,6' § Összes nyersköltség 464 046 473 048_ 101,9 ——-— 9 002 —— 1,5 Rezsi . . . ... . . . . 96 090 134 868 ]40,4 —— 38 778 —- 6,3

*Munkahelyi adottságok-

ból származó költségek 33 030 28 405 86,0 4— 4 625 —i—- 0,7

Összesen 593 166 636 321 107,3 —— 43 155 —— 7,1

A ezámlákban fel _

" számitott. nyereség . . 15 763 -———- —— _l— 15 763 4— 2,6

Hiánypótlás . . . . —-— 485 —— -— —— 485 —— 0,1

Saját erőkkel végzett

munkák összesen 608 444 636 321 ]O4,6 -——— 27 877 —— 4,6 Alvállalkozók által

végzett munkák . . . . 151 916 151916*

Mindössze 760 360 788 237 t

* Lásd . 10. tábla. *** jelzésű jegyzehét.

12. tábla

Az 1955-ben megkezdett és még ez évben be is fejezett -— tételesen elszámolt ——

építkezések költségeinek alaku—lása

Megnevezés

A tételesen elszámolt, munkák száma

Számlázott összeg (termelési

érték)

Nyereség (4- Veszteséz (—

) )

1000 forintban " gififgákggfk

'Öamaen 292 118 890 4- 8 490 4— 7,1

* Ebből .'

Lakóházak... ... ... 6 4203 —-— 314 -— 7,5

* Ipari épületek ... 4 883 Jr 133 4— 15,1

Mezőgazdasági épületek ... . . . . 2 1 005 -——— 120 —— 11,9 Szociális, kulturális és igazgatási

épületek ... ... . . 18 13 901 — 122 -—— 0,9

Kereskedelmi és tárolási épülete 8 1 910 —— 71 —- 3,7

Egyéb különféle épületek és

* építmények . . . . . . . ... 254 90 988 4- s 984 .;— 9.8

AZ ÉPITKEZÉSEK KIVITELEZÉSI IDOYFARTAMARÓL 617

hónapon keresztül csökkentett ütemben haladt, viszont a rezsi és fenntar——

tási költségek folyamatosan terhelték.

A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat által Győrben felépített két—

emeletes lakóháznál (számla szerinti összeg 989 400 forint; terjedelem 3904 köbméter; kivitelezési idő kb. 12 hónap) mutatkozó 159 800 forint veszteség:

—— többek között —— abból származik, hogy ,,az építkezés elhúzódása követ—

keztében a norma szerinti gépkihasználást biztosítani nem lehetett."

A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat az Esztergomban fel—

épített 73 lakásnál (számla szerinti összeg 7 302 600 forint; terjedelme 20 298 köbméter; kivitelezési idő 20 hónap) mutatkozó 816 900 forint vesz-—

teséget azzal indokolta, hogy a veszteség legnagyobb részét a rezsiköltségek— , ben mutatkozó 730 600 forint túllépés okozza. Ennek a magas rezsiköltség- nek oka az, hogy ,,az ütemterv szerinti 14 hónapos kivitelezés 20 hónapra húzódott el".

A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat az érsekvadkerti gépállo—

máson végzett munkáknál (számla szerinti összeg 695 000 forint) mutatkozó 81000 forint veszteséget többek között a következőképpen magyarázta:

,, . . . a rezsiköltség—többlet felhasználás még azzal indokolható, hogy 5 hó—

napig kellett várni arra, amig eldöntötték, hogy milyen téglából készüljön a gépállomási víztorony és így az építkezés elhúzódásával, a munkahely fe—

lesleges őriztetésével a rezsiköltségek nőttek, amit az amúgyis rosszul ter——

vezett költségvetés nem bírt el".

A 4. sz. Mélyépítő Vállalat által a János—majorban felépített két szobás lakásnál (számla szerinti összeg 63 600 forint, kivitelezési idő 14 és fél hó—

nap) mutatkozó 32 100 forintos veszteséget 3. vállalat szerint ,,a munka ké—

sedelmes befejezése miatt felmerült aránytalan magas rezsiköltségek idéz—

tek elő".

A 22. sz. Állami Építőipari Vállalat szerint a Somogyvámoson felépített 42 tanulós iskola építésénél (számla szerinti összeg 567 000 forint; terje- delem 1936 köbméter; kivitelezési idő 12 és fél hónap) mutatkozó 54 000 forintos rezsiköltség—többletet ,,az építkezés munkaerőhiány miatti hosszú időre való elhúzódása idézte elő".

A 26/1. sz. Gyáre'pítő Vállalat által Sztálinvárosban felépített Ö/Zp számú lakóépületnél (számla szerinti összeg 9 060 000 forint; terjedelem 34 830 köbméter; kivitelezési idő kb. 29 hónap) mutatkozó 2 010 600 forint veszteséget elsősorban a munka leállítása, illetve a csökkentett munkaütem okozta. A vállalat jelentése szerint: ,,a gépköltségekben a túllépés (378 600 Ft) oka egyrészt az, hogy az alapgépesítésnél több gépet foglalkoztattunk, másrészt az építkezés elhúzódása . . .". ,,A rezsiköltség és a munkahelyi adottságokból származó költségek túllépését az építkezés kivitelezésének elhúzódása, a leállítás és a túlzott központi rezsiköltség leosztása okozza."

A 41. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest, II. Hermann Ottó úti 96 lakásos lakótelep épitésénél (számla szerinti összeg 9 762 200 forint; terje—

delem 30 200 köbméter; kivitelezési idő 32 és fél hónap) mutatkozó

2 421 600 forintos veszteséget — többek között — azzal indokolták, hogy magas volt a gépköltség, mert a költségvetésben a habarcskeverés és szállí— ,

tás kézi erővel volt kalkulálva, míg a tényleges kivitelezés gépekkel történt és a gépek többlet—kölcsöndíjából adódik a ráfizetés. A rezsiköltségnél mu—

sz 9?!