SZEMLE 200
AZ EUROSTAT VEZETŐINEK BUDAPESTI ELŐADÁSAI Az EUROSTAT 2000. október 26-án Magyar-
országon tartózkodó két vezetője, Yves Franchet főigazgató és Photis Nanopulos igazgató Budapesten találkozott a magyar statisztikusokkal.
Délelőtt a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, valamint az MTA Tudo- mányos és Oktatási Albizottságának szervezésében Photis Nanopulos professzor, az EUROSTAT igaz- gatója tartott előadást az „EUROSTAT követel- ményrendszere és az EPROS kutatási program”
címmel, bevezetőjében emlékeztetve arra, hogy ő is egyetemi katedráról érkezett a hivatalos statisztiká- hoz, ezért egyik fő feladatának a statisztikai tudo- mány és a hivatalos statisztika kapcsolatának javítá- sát tekinti. Szólt arról, hogy az EU-csatlakozás mi- lyen nagy jelentőségű esemény egy ország életében, és az EUROSTAT is és ő is személyesen támogatja Magyarország mielőbbi belépését.
Előadásának érdemi részét két kérdés köré cso- portosította. Az első részletesen érintett témakör az Acquis Communautaire (Közösségi Vívmányok) bemutatása volt. Az Acquis Communautaire egyfe- lől az EU jogszabályainak összességét, másfelől az EU működési, adminisztrációs gyakorlatát jelenti.
Az Acquis természetszerűen vonatkozik a statiszti- kára is, és tartalmazza a statisztikával kapcsolatos alapelveket, a jogi szabályozást, valamint ajánláso- kat és nem kötelező egyezményeket.
Az EU-ban a statisztikai munka fő központjai továbbra is a nemzeti statisztikai hivatalok, ame- lyekben egyre lényegesebb a magas szintű szakmai tudás és a korszerű technika–technológia ötvöző- dése, hiszen a statisztikai intézményeknek is szem- be kell nézniök a globalizáció, az Új Gazdaság és az információs társadalom teremtette kihívásokkal.
A nemzeti statisztikai hivatalok fő feladatai to- vábbra is a megfelelő fogalmak, osztályozások és módszerek kidolgozása, az adatok gyűjtése és fel- dolgozása, valamint az információ terjesztése.
Ezen munkájuk során a hivataloknak figyelembe kell venniök azokat az ismert követelményeket, amelyek biztosítják a statisztikai munka jó minő- ségét, és élni kell a TQM (Total Quality Manage- ment) valamennyi eszközével.
Annak érdekében, hogy a statisztikai munka minősége javuljon, a hivatalos statisztikának integ- rálnia kell több tudományt és azok kapcsolódó ágait.
Így a statisztikának szorosan együtt kell működnie az informatikával, a matematikával, a közgazdaság- és társadalomtudományokkal, a vezetésszervezéssel és az információ-technológiával. Mindez kiemeli a statisztikai K+F-tevékenység fontosságát.
E tevékenységre az előadó példákat is hozott:
– az adatgyűjtés területén a mintavételek elméletének, a kérdőívtervezés, a számítógépes adatbevitel fejlesztése, az adminisztratív források felkutatása és integrálása vagy ép- pen más források (például elektronikus kereskedelem ada- tai) feltárása és kiaknázása;
– az adatfeldolgozás területén az automatikus editálás és imputálás, a gépi tanítás, a szezonális kiigazítások, a metaadat-kezelés, az adatbányászás, az adattárház-technoló- gia és a feldolgozás pontosságát növelő minden egyéb eljá- rás fejlesztése;
– az adatterjesztésben az elektronikus terjesztési formák, az interaktív adatmozgatás, a modern visszahívásos technikák alkalmazása, a kutatói szféra jobb kiszolgálása adatokkal és a titkosság jogos védelmét szolgáló eszközök fejlesztése.
Mindezeket egybevéve úgy fogalmazott, hogy a modern hivatalos statisztika az új technológia és az új gondolkodás metszésvonalába esik. Ezért a K+F- tevékenység szerepe erősen felértékelődik, ugyanak- kor, tekintve, hogy az egyes nemzeti statisztikai hi- vatalok és az EUROSTAT lényegileg hasonló prob- lémákkal találják szemben magukat, indokolt az erők összefogása és a közös, de legalábbis össze- hangolt fejlesztés. Ez a gondolat vezetett át az elő- adás második témakörére, amely az EUROSTAT kutatási programjaival foglalkozott.
Az EPROS (European Plan for Research in Official Statistics) az EUROSTAT jelenlegi nagy- szabású kutatási programja. A programot az indo- kolja, hogy a K+F költségei megnőttek, terhei egy- egy ország számára gyakran elviselhetetlenül na- gyok lennének, ugyanakkor ez a tevékenység eleve nemzetközi jellegű, és a végcél is az egységesítést teszi szükségessé. Az EPROS két fő eleme, a mód- szertani fejlesztés, valamint az Új Gazdaság igé- nyelte mutatószámrendszer, a SINE (Statistical Indicators of the New Economy) kidolgozása. A EPROS kialakításakor néhány fontos alapelvet szem előtt tartottak. Ezek:
– elsősorban az egyesült európai statisztikai rendszer igényeihez kell igazodni, ám lehetőleg figyelembe kell ven- ni minden potenciális felhasználó igényeit;
– a program egyértelműen K+F-orientáltságú legyen;
– előtérbe kell helyezni a csúcstechnológia eredményeit;
– a tevékenység jellemző módon nemzetközi és inter- diszciplináris legyen.
A program megvalósítása során cél a módszerek és eszközök fejlesztése, új mutatószámok, mutató- számrendszerek kidolgozása, a meglévő eszközök alkalmazása, valamint a technológiatranszfer és a know-how-átadás.
Az új mutatószámok kidolgozásának (SINE) lé- nyege az, hogy az egyesülő Európa információs
SZEMLE 201
gazdaságához illeszkedő statisztikai rendszert kell kialakítani. Ennek a mutatószámrendszernek tükröz- nie kell a társadalmi–gazdasági folyamatokat, a technológiát és mindezt a statisztika által megköve- telt keretben. Olyan mérőszámrendszer kialakításá- ról van tehát szó, amelyik egységes keretbe tudja foglalni a társadalom, a gazdaság, az információs szektor és a technológiai fejlődés jelenségeit bemu- tató statisztikákat. Ez láthatóan igen nagy feladat, és már önmagában is sokirányú K+F munkát igényel.
Ezt követően az előadó az eddigi és a jelenlegi közös kutatási programok megvalósításáról, techni- kai részleteiről adott lényeges információkat. Diag- ramokon ábrázolta azt, hogy a korábbi programok (DOSES – Development of Statistical Expert Sys- tem, DOSIS – Development of Statistical Informa- tion System) és az EPROS mikor, milyen összegű támogatással működtek, amiből kiderült, hogy az EPROS minden eddiginél jelentősebben finanszíro- zott és megalapozottabb program. Bemutatta az EPROS jelenlegi leglényegesebb kiemelt témáit, amelyek közül megemlítjük a SINE-t, a statisztikai modellezést, az adatminőség mérésére és javítására irányuló munkát, a nemzetközi harmonizációt, a vi- zualizációs technika fejlesztését, az adatbányászatot, valamint a titokvédelemmel kapcsolatos kutatásokat.
Az előadó részletes ábrákon mutatta be az EPROS témáinak struktúráját, valamint térképpel illusztrálta a kutatásban részt vevők megoszlását. (Ez utóbbiból nyilvánvalóvá vált, hogy térségünkből eddig nem, vagy csak esetenként vettek részt ebben a program- ban.) Az EPROS nagyjából félidőben tart: a 2. és a 3. fázis megvalósítása most van folyamatban, és a jövőben várhatóan még két fázisra kerül sor. Az elő- adó a jelenleg futó programokra néhány példát mu- tatott be. Ilyen például az EUREDIT (Development and Evalution of New Mehtods for Editing and Imputation) automatikus javításra és imputálásra irányuló, a SODAS (Symbolic Official Data Analysis System) a szimbolikus adatelemzési rend- szerek kialakítására vonatkozó, az SDC (Statistical Disclosure Control) a statisztikai adatvédelmet szol- gáló, valamint a TELER (Telematics for Enterprise Reporting), a vállalati adatközlést és adatátvitelt se- gítő kutatásokat tartalmazó program.
Végezetül szóba került a programokban való részvétel módja. Eszerint az EU és a társult országok (így Magyarország is) szervezetei rendes tagként pályázhatnak a kutatásokban való részvételre. A szervezet kifejezetten támogatja a több ország által közösen benyújtott pályázatokat. (Jelenleg a SINE programba lehetett pályázni 2001. január 15-ig, va- lamint a SINE és a módszertani fejlesztés témáiban egyelőre pontosan nem meghatározott 2001. évi ha-
táridővel.) Pályázni lehet gyakorlati eredmények bemutatásával, statisztikai munkacsoportok és háló- zatok létrehozásával, valamint természetesen tanul- mányokkal és oktatásban, képzésben való részvétel- lel. A pályázatokat elsősorban tudományos–techni- kai értékek alapján bírálják el, emellett természete- sen figyelembe veszik azt, hogy a pályázat mennyi- ben vág egybe az EU érdekeivel, mennyire járul hozzá az EU politikájához, társadalmi–gazdasági céljainak megvalósításához, az általános európai fejlődéshez.
Az előadó azzal fejezte be előadását, hogy vár- ják a minél szélesebb pályázói kör belépését, és eh- hez megadta azokat az információs forrásokat is, ahol az érdeklődők további részletekkel találkozhat- nak. Elsődlegesen ajánlotta az EROSTAT honlapját, arról is a következő menüpontokat:
– IST Workprogramme 2000, – EPROS,
Overview, Tools and Methods, SINE,
TTK – Transfer of Technology and Know-how, – EEeuropa,
Guidelines for proposers, Guidelines for evaluators.
Megadott a további tájékozódás érdekében még két weblapot: http://europa.eu.int/en/comm/eurostat/, http://www.cordis.lu.
A nap másik előadását Yves Franchet, az EUROSTAT főigazgatója tartotta, az MTA Statisz- tikai Bizottsága által szervezett ülésen. Előadásának címe „Az Európai Unió statisztikai információigé- nye” volt.
Az előadás első részében bemutatta, milyen sze- repet játszik a statisztika a demokratikus társada- lomban. Inditó gondolata az volt, hogy a statisztikai rendszer hatékony működésének legfőbb kritériuma az, hogy minél tökéletesebben kielégítse a felhasz- nálók igényeit. A hivatalos statisztika nemzetközi nyelv és egyben kommunikációs modell is.
A társadalomban betöltött szerepével kapcsolat- ban idézte Fellegi Ivánt, aki szerint nincs demokrá- cia átláthatóság nélkül, és nincs átláthatóság statisz- tika (tegyük hozzá jó statisztika) nélkül. A statisztika eredményei közjavaknak tekinthetők, amelyeknek talán leglényegesebb jellemzője a politikamentesség.
Az átmeneti országokban, ahol alakulóban van a demokrácia, különösen fontos, hogy a statisztika eredményei eljussanak az érdeklődők legszélesebb köréhez. E mellett fontos a gazdaságpolitikai dön- téshozók támogatása, a parlamentek munkájának elősegítése. A statisztika a társadalmi párbeszéd fontos eszköze, a piacgazdaság elidegeníthetetlen
SZEMLE 202
eszköze (mint a zavartalan működéshez szükséges információk forrása), és eszköze a társadalmi–gaz- dasági elemzéseknek, valamint a sokirányú tudomá- nyos kutatásoknak.
Az előadó összefoglalta a hivatalos statisztika sokszor emlegetett alapelveit, melyeket az EURO- STAT is magáévá tett. Ezeket rendezve a követke- zőket említette:
– a statisztika legyen pontos, pártatlan, és mindenki számára hozzáférhető;
– módszereinek kialakításánál csak szigorú szakmai szempontokat vegyen figyelembe;
– fordítson gondot az adatok tartalmának, számítási módjának közzétételére (metaadatok);
– kerülje a félreértéseket, és lépjen fel a hibás értelme- zések ellen;
– ne terhelje feleslegesen az adatszolgáltatókat;
– gondoskodjon arról, hogy egyedi adatok csak statisz- tikailag aggregált formában és csak statisztikai célra legye- nek felhasználhatók;
– a statisztikai hivatalok és szolgálatok munkáját nyil- vános törvényeknek vagy más jogszabályoknak kell szabá- lyozniuk;
– a különböző statisztikai szervezeteknek országokon belül összehangoltan kell működniük;
– a statisztikai munka során figyelembe kell venni a nemzetközi szabványokat;
– törekedni kell a nemzetközi együttműködésre, hiszen ez erősíti a hazai statisztikát is.
Az előadás második része az EU-integrációról és következményeiről szólt. Korábban a statisztikai munka döntően a nemzeti statisztikai hivatalokban folyt, de az integráció előrehaladtával és főként az euró bevezetése óta az európai statisztika szerepe megnőtt. A statisztika igen fontos szerepet játszik az uniós források szétosztásában. Az EU költségvetése statisztikai információkra épül, és fontos szerepet játszik a statisztika a közös agrárpolitika (Common Agricultural Policy – CAP) megalapozásában is.
Ezen a ponton említette az előadó azt, hogy a csatla- kozás előtti mezőgazdasági támogatást szolgáló SAPARD-rendszer (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) is informá- ciókat követel (például a magyar mezőgazdasági statisztikától), ezért nagy jelentőségű az ÁMÖ és a hozzá kapcsolódó regiszterek információs értéke.
Ugyancsak fontos szerepet játszik a statisztika a strukturális alapok elosztásában és a területi fejlesz- tések megalapozásában. Itt is említette, hogy amennyiben Magyarország részesedni kíván ezekből az alapokból, meggyőző területi adatokat kell szol- gáltatnia.
Ezt követően arra tért ki a főigazgató, hogyan működik az európai statisztikai rendszer (ESS – European Statistical System). Ez a rendszer területi–
nemzeti–közösségi szinteket von össze és ezek együtteseként működik.
Fő célkitűzései az alábbiak:
– szabványok, standardok készítése, megvitatása, ter- jesztése;
– ellátni az EU és a tagállamok vezetését statisztikai in- formációkkal;
– terjeszteni a statisztikai információkat nem csupán a kormányzati szférában, hanem eljuttatni azokat a közösség minden országának egyéb szereplőihez is;
– támogatni és fejleszteni a tagállamok nemzeti sta- tisztikai rendszereit.
Ezen célok elérése érdekében biztosítania kell a közösségi prioritásokat az adatgyűjtésben, ugyanak- kor legnagyobb mértékben fel kell használnia mind- azokat az eredményeket, amelyeket a tagállamok statisztikai szolgálatai állítanak elő. A bemutatott alapelvekből következően figyelemmel kell lenni az adatszolgáltatókra, azok terheinek lehetőség szerinti mérséklésére, és eszközeivel támogatni kell az ada- tokhoz való hozzáférést minden szinten.
Az európai statisztikai rendszer a korábban emlí- tett alapelvekből következően még több fontos ténye- zőt is figyelembe vesz. Ezek egyike: törekszik arra, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok és az EUROSTAT egymás munkáját a lehető legnagyobb mértékben kiegészítsék, hiszen ezt követeli meg a ha- tékony működés. Törekszik jó együttműködést kez- deményezni, illetve támogatni a tagországok között, segíti és támogatja a közös fejlesztést és képzést, ami- nek érdekében gyakran szervez munkaértekezleteket, konferenciákat, szemináriumokat. Az európai statisz- tikai rendszer legfontosabb szervezetei a Statisztikai Program Bizottság, a Pénzügyi és Fizetési Mérleg Statisztikai Bizottság és még több más bizottság (me- lyek rendszeresen szervezik az egyes rendezvénye- ket), valamint a központi szerepet betöltő Kormányzó Bizottság és annak tanácsadó szervei.
Az európai statisztikai rendszer fontos célkitű- zése a minőség javítása, amit a teljes minőségmene- dzselés (TQM) segítségével kíván elérni. Elkészí- tették a Qualistat tervet, amely összegzi az EURO- STAT minőségi követelményeit és azokat az eszkö- zöket, amelyekkel ezeket elérhetőnek látják. Ennek fő elemei az adatbázisok jobb szervezése és kiépíté- se, a felhasználói igények gyorsabb és pontosabb felmérése és kielégítése (például CD ROM vagy In- ternet útján), a jobb, pontosabb, megbízhatóbb ter- mékek előállítása, valamint a statisztikai munka ha- tékonyságának javítása (például az oktatás, a belső szervezettség stb. javításával).
Ezt követően arra tért ki az előadó, hogyan ke- zeli az EUROSTAT a csatlakozni kívánó országo- kat. Mondanivalóját azzal vezette be, hogy az EUROSTAT érdekelt a mielőbbi bővítésben. Be- mutatta, hogy 1991-től van rendszeres kapcsolat az
SZEMLE 203
EUROSTAT és Magyarország között, és 1997 óta már kialakult, megállapodott partneri viszonyról be- szélhetünk. A csatlakozásokat előkészítő tárgyalások 31 fejezete közül egyet szentelnek a statisztikának.
Ennek tárgyalása során tájékozódnak az adott or- szágban érvényes törvényi szabályozásról, értékelik az alkalmazott módszereket és a kialakult gyakorla- tot. (Ezt a szakaszt nevezik screening-nek.) Jelenleg Magyarország és néhány tagjelölt ország ezen már túl van. A felismert problémák megoldásához az EUROSTAT tapasztalatok átadásával, képzéssel, metodikák átadásával és lefordíttatásával stb. széles körű segítséget ad.
A screening során kiderültek a magyar statiszti- ka erős és gyenge pontjai. Az előadó erősnek ítélte a statisztikai infrastruktúrát, a jelentős statisztikai ha- gyományokat, a jól képzett személyi állományt, va- lamint azt, hogy jó a Központi Statisztikai Hivatal együttműködése a statisztikai szolgálatban részt ve- vő egyéb intézményekkel. Erősnek ítélte a demográ- fiát, a társadalomstatisztikát, a közlekedésstatiszti- kát, a külkereskedelmi statisztikát, és megemlítette, hogy a gazdaságstatisztika példás gyorsasággal iga- zodott a gazdaság gyorsan változó körülményeihez.
Javítandóként említette a mezőgazdasági és a területi (regionális) statisztikát, amelyek a közösségi munka előterében állnak, de arra is utalt, hogy sokat várnak az ÁMÖ eredményeitől, és ezeken a területeken a felzárkózás munkáját állandó EUROSTAT tanács- adó is segíti. Ugyancsak javítandónak tekinti a pénzügystatisztikán belül az egyes negyedéves sta- tisztikákat és az államháztartással foglalkozó sta-
tisztikai munkát is. Összességében azonban a ma- gyar statisztikát jól felkészültnek ítélte meg.
Végezetül, mintegy összefoglalásként és a jövőre való utalás gyanánt a hivatalos statisztika előtt álló ki- hívásokat foglalta össze. Ilyen kihívást jelent a globalizáció, ami gyors, hálózaton (is) elérhető, eset- leg interaktív információáramlást követel meg, ugyan- akkor számos új kérdést vet fel. Ilyen például az, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok által szolgáltatott in- formációknak ki a tulajdonosa, és meddig lehet és szabad elmenni ezeknek az információknak a szabad terjesztésében? Meddig terjednek azok a felhasználói igények, amelyeket jogosnak lehet elismerni? Az ed- digi árpolitika (az információ termék, amiért fizetni kell) mennyiben tartható, és általában milyen forrá- sokból fedezhető az információk előállítása? Kihívást jelent az Új Gazdaság, az e-Economy, ahol az e (elekt- ronika) a gazdaság és a társadalom minden területére behatol. Mit fog mindez jelenteni az adatelőállításban, a terjesztésben, hogyan módosítja a tudomány (és a statisztikai tudomány) eszközeit, lehetőségeit? Ilyen és hasonló kérdések sora vethető fel, és bár ezek okoz- hatnak kétségeket, nehézséget, sok megoldandó fel- adatot, tudomásul kell venni, hogy megállíthatatlan folyamatról van szó, és a statisztikának alkalmazkod- nia kell ehhez a folyamathoz.
Záró gondolatként Yves Franchet főigazgató re- ményét fejezte ki, hogy a magyar statisztika és a ma- gyar statisztikusok az EU-n belül mielőbb szerepet vállalnak ezeknek a nehéz, de szép feladatoknak a megoldásában.
Hunyadi László
NÉGY EU-ORSZÁG STATISZTIKAI SZOLGÁLATA Az EUROSTAT keretébe tartozó négy ország
(Németország, Olaszország, Hollandia és az Egye- sült Királyság) statisztikai szolgálatának működését mutatja be a Courrier des statistiques c. folyóirat 1999. évi 91–92. tematikus száma. Az egyes tanul- mányok egy-egy ország statisztikai rendszerét tekin- tik át, míg Alain Désrosières átfogó összehasonlító elemzést ad közre, melyben nem kis mértékben tá- maszkodik Georges Alsnak az EUROSTAT részére készített korábbi tanulmányára.
A. Désrosières a különböző publikációs isme- reteken túl az egyes országok statisztikusainak sze- mélyes információcseréjére is alapozza mondaniva- lóját, melynek fő témája a statisztika minőségének összehasonlíhatósága. Véleménye szerint ezt erősen befolyásolják az országok eltérő szervezeti és kultu- rális hagyományai, továbbá nem kis mértékben a statisztikus szakma helyi fejlettsége is. Nagyok a
különbségek a statisztikusok képzésében, az oktatás súlypontjában is (például egy helyen csak statisztikai módszereket, másutt elemzést is tanítanak).
A szerző a statisztikai szolgálatok működése szempontjából fontosnak tartja azt, hogy főként vég- terméket (elemzett adatokat), vagy közbülső terméket (ezt a közgazdászok, társadalomelemzők használják fel) szolgáltatnak-e. Ebből a szempontból a szolgálta- tás lehet vegyes jellegű (például a francia Institut National de Statistiques et des Études Économiques – INSEE), lehet piacorientált (ilyen a svéd és az angol), avagy domináns lehet az adminisztratív funkció (mint a német statisztika esetében).
Fontos a mikro- és a makrostatisztika integráci- ója (erre jó példa a holland szolgálat). Meghatározó lehet az SNA szerepe (ez a francia helyzetre jellem- ző), vagy lehetséges, hogy ez csak az integráció fő tényezője (mint a holland statisztikában). Nem mel
