ISIS '79 Szeminárium Pozsonyban

(1)

196 ^SZEMLE

lSlS '79 SZEMINÁRIUM POZSONYBAN

HAJDÚ IMRE

Az lSlS '79 Szemináriumot — a korábbi évek szokásának megfelelően —- az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Statisztikai Osztályának felkérésére és a csehszlovák kormány támo—

gatásával a pozsonyi Számitástechnikai Ku- tató Központ rendezte 1979. szeptember 10. és

14. között.

A Szemináriumon 22 ország és 5 nemzet- közi szervezet összesen 80 szakértője vett részt. A Szeminárium a számítógépesített sto- tisztikai információ-rendszer témakörével fog- lalkozott. figyelembe véve az utóbbi években kialakult hosszú távú, nemzetközi kutatási program célkitűzéseit.

A Szemináriumon 16 előadás. illetve korre—

fberátum hangzott el az alábbi csoportosítás—

an:

— a számítógépes statisztikai információ—rendszer általános felépítése,

— statisztikai adatkatalágusok, mentációk,

— adatellenőrzés és -javitás,

—- a kutatási program egyéb témái.

szótárak és doku-

Az elhangzott előadások és hozzászólások alapján megállapítható volt, hogy a statisz—

tikai hivatalok mind nagyobb mértékben tö- rekszenek a statisztikai és (: számítástechni—

kai részlegek elhatároltságának feloldására.

Ennek oka az. hogy

— a statisztikusok egyre közvetlenebbül képesek használni a számítógépet (esetleg kihelyezett saját terminálokon keresztül);

—a számítógép-alkalmazás az egyedi megoldá- sok helyett mindinkább rendszerproblémává válik.

így mind több statisztikai rendszerismeret szükséges:

__ különböző statisztikai rend-szerek koordinációja és integrációja számitógépesitéshez értő statisztiku—

sok és statisztikához értő számítástechnikusok együtt- működését igényli,

Minthogy az adatbázisok alkalmazása már számos statisztikai hivatalban technikailag megoldott. az előadásokban és vitákban nagyobb hangsúlyt kapott a felhasználás felté—

teleinek fejlesztése. Ennek eszközei az adat—

és mutatákatalo'gusok, fogalmi szótárak. nó- menklatúrák, keresőrendszerek. Bár az utób—

bi időben több hivatalban kezdeményeztek fejlesztéseket ezen a téren, csak legújabban vált felismerhetővé, hogy ezeket az elszige- telt eszközöket is összefüggő rendszerré: me- tainformáció—rendszerré célszerű szervezni. A metainformáció—rendszer kezelése és fejlesz- tese sajatos statisztikai feladat, amely sajá—

tos szakértelmet és szervezeti környezetet igé- nyel. E téren a magyar Központi Statisztikai Hivatalon kívül Nagy—Britannia, a Német Szö—

vetségi Köztársaság és Lengyelország rendel- kezik már bizonyos tapasztalatokkal.

A Szemináriumon az adatellenőrzés és —ja- vitás témakörében Szász Józsefné előadást

tartott a soron levő magyarországi népszám- lálás céljára kidolgozott AERO programrendszer 1. változatának jellemzőiről. Az AERO elsősorban nagy adatfelvételek során rögzi- tett adatok ellenőrzésére és automatikus hi- bajavítására szolgál, de lehetővé teszi az ellenőrzés utáni determinisztikus (értékadó) javítást is, valamint szükség esetén segéd- eszközt biztosit a kézi javításhoz. A rendszer—

ben az alábbi tevékenységek végrehajtására van lehetőség:

a) az egyes mezők kődérvényességének ellenőrzése.

b) az egy rekordhoz (kérdőívhez) tartozó mezők közötti összefüggések ellenőrzése,

c) az ellenőrzés során kiderített hibák automatikus javítása.

d) rekordcsoportok (például egy háztartás vagy család) összetételének ellenőrzése és automatikus ju—

vitása.

Az AERO-ban alkalmazott automatikus hi- bajavítási módszer ún. behelyettesitéses ja—

vítás, ahol az adott, javításra kijelölt mező eredetileg inkonzisztenciát okozó (vagy ele- ve érvénytelen) kódértékét megváltoztatjuk az adott mezők egy másik lehetséges kód- értékére. Az egyes javítási kísérletek után a rendszer ellenőrzi, hogy az ,,új" rekord elfo- gadható-e. Az ellenőrzés és változtatás fo- lyamata addig ismétlődik, amig a rekord va- lamennyi mezője hibátlanná válik.

A felhasználó a javítás minőségét kódgya- koriság-számoltotással és eloszlástérképek se- gitségével ellenőrizheti, s amennyiben a ja- vítás irányát módosítani kívánja, ezt a program paramétereinek változtatásával érheti el.

A rendszer működésének minden fázisában statisztikát és kontroll-listát készít, amely tá—

jékoztatást ad a felhasználó számára az oda- tok eredeti, illetve javítás utáni minőségéről;

E téren még a Kanadai Központi Statisz—

tikai Hivatal (R. Graves) részéről hangzott el nagyigényű beszámoló. Érdekes összehason—

lítást lehetett tenni ezek után a két különbö—

ző megkőzelítés között:

—- a kanadai hozzászólás előnyben részesíti az ei- méleti zártságot, a folyamatok egyetlen csatornán történő logikai bonyolítását, valamint a felmérések-

nek a rendszerhez való illeszthetősége't:

— a magyar megközelítés pragmatikusabb. bár az automatikus javítási eljárás jelentős hozzájárulás Is egyben a statisztikai hibajavítás elméletéhez. az al- kalmazhatőság rugalmas, és a rendszert lehet illesz—

teni a felvételek szerkezetéhez. nem pedig fordítva.

A KSH Számítástechnikai igazgatóságon ki- fejlesztett AERO programrendszer a népszám—

lálások általános időszerűsége miatt nagy érdeklődést váltott ki. Elsősorban a spanyol—

Központi Statisztikai Hivatal küld'öttségvezető- je fejezte ki szándékát a rendszer átvételére vonatkozóan, hivatkozva a néhány éve meg—

(2)

SZEMLE

197

kezdett együttműködésre. Ezenkívül a görög.

a lengyel, a csehszlovák, az angol és a finn statisztikai hivatal kiküldöttje kért további in- formációkat, illetve e téren részleges együtt-

működést.

A Szeminárium befejező szakaszában W.

Haeder, az Európai Gazdasági Bizottság gen- fi Statisztikai Osztályának vezetője ismertette az ENSZ Fejlesztési Alapja által támogatott nemzetközi kutatási program előkészületeit.A program tényleges tartalma a javasolt témák sokrétűsége miatt még nem alakult ki. A prog—

ram beíndítása a jövő év elején várható, a—

mikor is a résztvevő országok megbízottaiból .,végrehajtó bizottság" alakul a kutatási fo-

lyamat felügyeletére.

A Szeminárium résztvevői megállapodtak az 1980. évi program fő témacsoportjaiban.

Az 1980. évi programban szerepel:

-— az adatbázis-rendszer és a metainformáció—rendszer szervezete és helye a statisztikai információ—rend—

szer keretében;

——metoadatok és metainformáció-rendszerek (szó- tárak, katalógusok, nyilvántartások stb.);

— adatbázisok, beleértve az adatstruktúrákat;

— egyéb, hosszú távú kutatási témák.

A Szemináriumon részt vevő magyar kül- döttséget dr. Dörnyei József, a KSH Számi- tástechnikai igazgatóság igazgatóhelyettese vezette. Tagjai Aranyi Attila statisztikai főta—

nácsos, (: KSH osztályvezetője, Haidu' Imre, a KSH Számítástechnikai igazgatóság osz- tályvezetője, Szabó József, a KSH osztályve—

zető-helyettese és Szász Józsefné, a KSH Szá—

mítástechnikai lgazgatóság csoportvezetője voltak.

MAGYAR SZAKIRODALOM

BENET IVÁN:

MEZÖGAZDASÁG, ÉLELMISZER-GAZDASÁG, AGRÁR—lPARl KOMPLEXUM

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1979.

276 old.

Érdekes és jól megírt tanulmányt kap ke- zébe korunk nagyonis időszerű kérdése, az agrár-ipari komplexum iránt érdeklődő olva—

só. Szerzője a könyv bevezetőjében leszögezi:

... .. elsősorban az élelmiszer-gazdasággal és az agrár-ipari komplexummal, mindkettővel mint makroökonómiai kategóriával foglalkozik. A komplexumot nemzetgazdasági szin—

ten értelmezi, egy olyan formálódó, újszerű vertikális egységnek tekinti, amely az ún. el- látó ágazatokat, a mezőgazdasági tevékeny- séget és az élelmiszer-feldolgozást, -forgal- mazást foglalja magában." (10. old.)

A könyv jól elkülöníthetően két főrészre ta- golódik. Az I. rész ,.Tudománytörténeti átte—

kintés", melynek fejezetei:

1. Előzmények;

2. Az agribusiness koncepciójának kialakulása:

3. Az agrár-ipari komplexum és az élelmiszer-gaz- daság a marxista közgazdaságtonban;

4. Az agrár-ipari komplexum, illetve az élelmiszer—

gazdaság lényege és néhány nyitott kérdése;

5. Zárógondolatok az első részhez.

Az első rész tudománytörténeti fejezetei a gyakorló statisztikus munkáját közvetve segí- tik elő azáltal, hogy ismereteit bővítik. A szo- cialista és a polgári közgazdászok gondola- tainak korrekt ismertetése és a szerzőnek e gondolatokból leszűrt véleménye közelebb visz a mai helyzet, a jelenleg folyó viták meg- értéséhez. az azokban való állásfoglaláshoz, a fogalom elméleti és gyakorlati megalkotá—

sához.

Az első rész 4. fejezete foglalkozik a fogalom meghatározásának és mérésének nehéz—

ségeivel. Megállapítja, hogy a komplexum vizsgálata és elemzése számos megoldatlan tartalmi kérdésbe ütközik. Nincsenek például általánosan elfogadott, egzakt kritériumok ar- ra vonatkozóan, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart ellátó ágazatok, azaz mely iparágak termelését vagy termelésének me- lyik részét célszerű a fogalomba tartozónak tekintenünk. A mezőgépgyártás, a műtrágya- gyártás a komplexumba tartozik — írja a szer- ző —-, de más iparágak termelésének jelen—

tős részét is az élelmiszer-gazdaság használ- ja fel, így a bányászatét, az építőiparét, a villamosenergia—iparét. További elvi és gya—

korlati problémaként veti fel a kereskedelmi (forgalmazási) tevékenység értelmezését vagy- is azt, hogy a belkereskedelmi tevékeny- ségből hogyan lehetne ,.kihámozni" az élel—

miszer-kereskedelmet, a komplexumban be- következett értéknövekedés hogyan oszlik meg a termelő és a forgalmi szféra között. Vita- tott a könnyűipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat feldolgozó ágainak havaso- rolása is. A szervezeti vagy tevékenységi elv szerinti mérés ismét jelentős eltérés forrása lehet. különösen a mezőgazdaságban, ahol a profilidegen tevékenység a termelés egyne- gyede. lde tartozó a halmozódások kiszűrhe- tőségének kérdése is, mert ahogy a mező- gazdaság és élelmiszeripar kapcsolata egyre sokrétűbbé válik, úgy nő a halmozódás foka

is.

A fogalom meghatározásával kapcsolatos külföldi és hazai szakirodalom bemutatása után a szerző definíciója szerint az élelmi- szer-gazdaság a mezőgazdaságot, az élelmi- szeripart és az élelmiszer-kereskedelmet foglalja magában. Az agrár-ipari komplexumot hármas tagozódásúnak tekinti, amelybe az ellátó ágazatokat sorolja, csak a mezőgaz-