' SZEMLE
lSlS '75 SZBMliNtÁRlUM POZSONYBAN
A lassan hagyományossá váló, évenként Pozsonyban megrendezett lSlS (integrált sta- tisztikai információ-rendszer) szemináriumon.
1975. szeptember 15. és 19. között ez alka- lommal már 90 szakértő vett részt a követ—
kező 26 országból: Algéria, Anglia, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia. Egyesült Ál- lamok. Finnország. Franciaország, Hollandia, lrország, Jugoszlávia, Kanada. Kuba, Len- gyelország. Líbia, Magyarországi. Mauritius, Német Demokratikus Köztársaság, Norvégia.
Olaszország, Románia, Spanyolország, Svéd- ország. Svájc, Szovjetunió.
A szeminárium megrendezésének gondo- lata 1970-ben merült fel először egy szűk körű .,kerek asztal" megbeszélésen. amely a statisztikai információ-rendszerek fejlesztésé—
nek kérdéseivel foglalkozott. Az első szemi- náriumra 1971-ben még csak 18 küldött ér- kezett 11 országból Pozsonyba. ez a szám 1973-m 19 országból 37 főre emelkedett. Az 1975. évi érdeklődés már olyan mértékű volt, hogy a résztvevők számát korlátozni kellett, s a korábbi 4 napos időtartamot is 5 napra növelték. Mindez a szeminárium állandó alaptéwmájának: a statisztikai információ- rendszerek fejlesztésével kapcsolatos kutatá- soknak időszerűségét bizonyítja.
A szeminárium előadásai és vitái négy szekcióban csoportosultak.
Az első szekción, melyen Anton Klas pro- fesszor elnökölt, a statisztikai feldolgozási rendszerekhez Pozsonyban fejlesztett ún. lSlS software-rendszerről hangzottak el beszá—
molók. Megkülönböztetett érdeklődés kisérte Szász ]ózsefne'nek, a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai főosztálya fejlesz—
tési munkatársának előadását, amelyben az lSlS software 1,1 verziójának bevezetési és kisérleti alkalmazási tapasztalatairól számolt be. Az előadó elemezte a statisztikai feldol- gozási követelményeket, és a fejlesztési ered-
i A Központi Statisztikai Hivatalt dr. Dőmyel ló—
zsef. a KSH osztályvezetője, Györkf Ildikó, a KSH , főelőadója, Szász Józsefné, a KSH főelőadóia, va—
lamint Papp Imre, a Számitástechnikui lgazgatóság osztályvezetője és Fóti György, a Számitástechnlkai igazgatóság főelőadója képviselték.
ményeket ezen követelmények tükrében érté- kelte. Több lényeges szempontra mutatott rá, amelyeknek érvényesítése valóban hatékony- nyá tehetné ezt a fejlesztést. Az első űlé—
sen érdekes előadást tartott még A. Mráz (Csehszlovákia) a bonyolult programrendsze- rek követelményrendszerének meghatározó- sáról, valamint A. Scheber (Csehszlovákia) az lSlS software 2. verziójának fejlesztési alap- jairól.
A második napi ülésen — melyen F. M.
Kellenbach (Hollandia) elnökölt — a nagy—
méretű információ—rendszereknél alkalmazott software-rendszerek jelenlegi fejlettségéről és várható fejlődési irányairól hangzottak el előadások. Kiemelkedett ezek közül V. Sza- vinkov (Szovjetunió) előadása, amely a lkü- lönböző népgazdasági adatbázisok össze- kapcsolásának és együttes kezelésének tech—
nikai kérdéseivel foglalkozott, továbbá T. F.
Hughes beszámolója az Egyesült Királyság Központi Statisztikai Hivatalán—ál alkalmazott rugalmas, általánosított táblakészitő prog—
ramrendszerről. Ugyanezen az ülésen még M. Euriat (Franciaország) és F. Weeks (Egye—
sült Államok) az INSEE-ben (Párizs) és az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hi- vatalában (Washington) folyó fejlesztéseket
ismertették.
A harmadik napon az előző napi témakör megvitatása folytatódott V. Szavinkov elnök—
letével. Az ülés kimagasló előadását M. Ci- gáník (Csehszlovákia) tartotta a statisztikai mutatók szöveges megfogalmazására épitett információkereső rendszer elméleti problé- máíról. Az előadás a téma újszerű megfo- galmazásával és a tudományos háttér vilá- gos bemutatásával nagy sikert aratott, és élénk vitát váltott ki. Az ülésen előadást tar- tott még — többek között -— W. Podehl (Ka- nada) is. ismertetve a magyarországi ELAR—
rendszerhez hasonló felvételek sajátos fel- dolgozási módszereit.
A szeminárium negyedik napján az elnök T. F. Hughes volt. Az ülés a népgazdasági in- formáció-rendszerek fejlesztésének módszer- tani kérdéseivel foglalkozott. Az ilyen jellegű fejlesztések egyik legértékesebb kérdése a
SZEM LE 201
számítógépek segitségével többé—kevésbé automatizált fejlesztési módszertan. Erről a kérdésről P. Spacil (Csehszlovákia) tartott összefoglalást. A népgazdasági információ- rendszer koordinációjának módszereit és a különböző országok gyakorlatának tapaszta- latait Dörnyeí József elemezte. Erdekes elő- adás hangzott el még a népességnyilván- tartás és a népmozgalmi statisztika össze- kapcsolásárál (D. Soltés, Csehszlovákia) és a mezőgazdasági statisztikai információ—
rendszer csehszlovákiai fejlesztési eredmé- nyeiről (F. Kobyda, Csehszlovákia).
A szeminárium ötödik, utolsó napjának témakörét a statisztikai és közgazdasági elemzést és modellezést szolgáló program—
rendszerek képezték. Az ülésen, amelyen Dörnyeí József elnökölt, a pozsonyi kutatók által készített két alapelőada's hangzott el.
Az egyik előadás az ökonometriai elemzések és prognóziskészítés számítógépes megoldá—
sait foglalta össze, a másik pedig az ága—
zati kapcsolatok mérlegének előállításával, feldolgozásával és elemzésével kapcsolatos sajátos programtechnikai módszereket mu- tatta be. A két előadást együttes vita kö—
vette, amelyben a hozzászólók a közgazda- sági elemzések célját szolgáló adatbázisok létrehozásának problémáit tárgyalták meg, elsősorban az előadók által nyújtott szem—
pontok szerint.
A szeminárium utolsó napirendi pontja- ként a résztvevők megvitatták a statisztikai információ-rendszerek fejlesztésével kapcso- latban időszerűnek látszó közös tennivalókat, és ajánlásokat fogadtak el. Ennek megfele- lően szükségesnek és hasznosnak tartották az lSlS-szemináriumok további, évenkénti megrendezését. Az 1975. évi szeminárium vitáiból megállapítható, hogy az érdeklődés a számítástechnikai (hardware, software, programozás) kérdésekről mindinkább az in- formatikai kérdések irányába tolódik el. Erre való tekintettel a következő szemináriumon az ilyen előadásoknak és vitáknak nagyobb teret biztositanak. A pozsonyi Számítástech- nikai Kutató Központ vállalta ezzel kapcso—
latban egy közérdeklődésre számító kérdés- sel, a statisztikai adatbázisok funkciójával és szervezési módszereivel kapcsolatos vélemé- nyek öszefoglalását. Ebben a munkában való közreműködésre tíz statisztikai hivatal (köztük a magyar Központi Statisztikai Hivatal) szak—
értőit kérték fel. Az összefoglalást az 1976.
évi Szemináriumon vitatják meg.
Az 1975. évi lSlS-szeminárium előadásai és vitái az előző éviekhez hasonlóan értékes segítséget nyújtottak a statisztikai rendszerek továbbfejlesztéséhez, a munka mind ered—
ményesebbé válásához.
Dr. D. ].
MAGYAR SZAKIRODALOM
JÁNDY GÉZA-.
RENDSZERELEMZES ES lRANYlTAS
Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1975. 180 old.
,,A Korszerű informatika Könyvtára" c. so—
rozatban megjelent mű célkitűzése, hogy a bonyolult ember—gép rendszerek tervezésé—
nek és szervezésének elméleti és módszer- tani alapj—ait foglalja össze.
A bonyolult szervezetek hatékony szerve- zésének és irányításának igénye számos tu—
dományterületet mozgósított a probléma megoldására. Új tudományágak (a kiberne-
tika, a rendszerelmélet, az operációkutatás)
alakultak ki, és hatékony segítséget adnak a különböző vezetett szervezetek (termelő és szolgáltató, gazdasági szervezetek) ter- vezéséhez és szervezéséhez. A könyv a ve- zetett szervezetek komplex vizsgálati mód- szerének, a módszer elemeinek és kapcso- lati rendszerének feltárásával hate'kony se—
gitséget nyújt a gyakorlati rendszerelem- zéshez. Nem foglalkozik az egyes módsze- rek részletes leírásával, de irodalomjegyzé- ke segítséget ad a további tájékozódásra.
A könyv tíz fejezetre tagolódik. Az egyes fejezetek sorrendben az elemzés és irányí—
tás tárgyától, a rendszer meghatározásától vezetnek a vizsgált rendszer irányítási és döntési alrendszerének elemzéséhez. Az utol—
só három fejezet a rendszerelemzés egyes speciális módszereit, illetve alkalmazási te-
rületeit vizsgálja.
Az első fejezet a vezetés—szervezés ki- alakulásával és történeti gyökereivel fog- lalkozik, és rövid áttekintést ad a szerve- zési és irányítási tudományágak és módsze- rek fejlődéséről. Definiálja a szervezéstech—
ni'kát mint a vezetés—szervezés technikai módszertani oldalát összefogó diszciplinát.
A második fejezet a rendszerszemlélet fon- tosságát emeli ki a szervezési és irányítási feladatokban, A fejezet a rendszer fogal—
mának meghatározásával kezdődik. Részle—
tesen foglalkozik az általános rendszerel- mélet kialakulásával. a rendszer definíciójá- val és az általános rendszerelmélet körüli vitákkal. Megállapítja. hogy az általános rendszerelmélet mai állapotában még nem tekinthető tudományos elméletnek, sokkal inkább szemléletmód és problémamegköze—
lités. Az általános rendszerelmélet elneve—
zést ma már inkább a matematikai rend- szerelmélet megjelölésére használják, amely
