1312 SZEMLE
Az ismertetett modell alapján végzett szá—
mítások eredményeit az említett évek so—
rán felhasználták egyrészt az ár— és bértár- gyalásoknál, másrészt a kormány számára készített, az árak és jövedelmek alakulására vonatkozó előrebecsléseknél.
A gyakorlati alkalmazási igényekkel is fel- lépő előadások témaköre természetesen jó- val szélesebb volt. mint a két kiragadott e—*
lőadásé, melyek kiválasztásában szakmai ér- deklődésünk is szerepet játszott.
Végül felsoroljuk az Ökonometriai Társa- ság második Világkongresszusának magyar
résztvevői által tartott előadásokat:
Andorka Rudolf: Többváltozós regresszió és kova- riancia analízis a termékenységet befolyásoló té—
nyezők vizsgálatára Magyarországon.
Glattfelder Péter: Az ártewezés multiperiodikus modelljeinek néhány módszere.
Kádas Kálmán: Néhány adalék a szállítási prob- lémához a költség— és tarifaelmélet szempontjából.
Kornai János — Martos Béla: Egy gazdasági rendszer vegetatív működése. (_ ,
Mód Aladárné: Gazdasági és tórsadalomstatisz—
tikai rendszerek összefüggései. _ Morva Tamás: Naturólis és értékaspektus :: prog- ramozásban. Lineáris programozás alkalmazása az 1971—1975 közötti ötéves tervben Magyarországon.
Szilágyi György: Árváltozások elemzése ágazati kapcsolatok mérlege segitségével.
Ujlaki Zsuzsa: Modell, terv, realitás.
Dr. M. Á. — Dr. Sz. Gy;
EGB TERMELEKENYSÉGI SZEMlNÁRlUM BUDAPESTEN
Az Európai Gazdasági Bizottság Acélbi—
zottsaga 1970 szeptemberében Budapesten rendezte (első) termelékenységi szemináriu- mát.
A szeminárium célja az EGB Acélbizottsá- ga. tovabba a Kuan, valamint más nemzet- KULI szen/ek anan, nem ULOISOSOann pedig azegyes országokban az acélhengerde'k ter-
melékenysegevel kapcsolatban vegzett vizs- gálatok eredményeinek korcsonös megisme—
rese es aze témával foglalkozó muszaki- gazdasági szakértök tapasztalat- és véle- menycsereje.
Az egyes országok nagyfokú érdeklődését mutatja, hogy a nemzetkozi szervezeteken kí—
vül összesen 17 ország —- köztük turopan kí—
vüli orszagok (Egyesult Allamok. Japán és
lnGiO) —— aeiegacioja vett reszt a munkában.
és az erdeklodest jelzi az is, hogy a részt- vevők teljes száma 140 fő volt.
_A szemináriumra összesen 32 tanulmányt terjesztettek be. és ezeket meg is vitatták.
vlvlagyar reszrol harom eloadasra kerult sor.
Dr. Kocsis József kohá- és gépipari minisz- tel'helyettes ..A vaskohászat munkatermelé- kenységére ható tényezőkről", dr. Enekes Sándor,_a ,Lenin Kohászati Művek vezérigaz—
gatója .,A munkahelyi feltételek hatása a munkatermelékenységre", továbbá Péterffy Tibőrlha Központi Statisztikai Hivatal munka- társa ,,Az országok közötti termelékenységi- szinvonal-összehasonlítások a vaskohászat' ban" cimmel tartott előadást.
A—megvitatott 32 tanulmány (előadás) a következo több témacsoportokba sorolható:
1. A termelékenységi szinvonal dinamikai, illetve térbeliímér'ésének (utóbbinál: az üzemek. valamint az országok közötti ősszehasonlításának) elméleti és gyakorlati módszertani kérdései.
2. A munkatermelékenység szinvonalára ható mű- szaki-technoiógiai jellegű tényezők.
3. A munka termelékenységét befolyásoló gazda—
sági (szervezési. irányítási. pénzügyi stb.) tényezők.
4.A munka termelékenységével kapcsolatos szo- ciális tényezők.
Az első témacsoportbon elhangzott előa—
dások -— elméleti, és gyakorlati oldalról egy—
uránt -— jó kiegeszitest adtak az, EGB Acel—
bizóttságában, illetve a KGST szervein belül az egyes országok között végzett termelé-
kenyscgszinvonoi—osszenasonhtasok módszer—
tanához. E témakörrel az EGB Acélbizottsága kereteiben már az 1960—as évek elején tog- lOiKOLOt'E 'egy munkacsoport. A szemináriumon elhangzott előadások egyike az emlitett mun- kacsoport által rendelkezésre bocsátott módszertan gyakorlati alkalmazásáról, vala-, mint az ennek során felmerült problémákról is beszámolt, és olyan következtetést vont le, mely szerint a munkacsoport ajánlása nem egészen alkalmas a vállalatok, illetve az e—
gyes országok közötti összehasonlításra. A
felszólalások során - francia, valamint ju—
goszláv részről - olyan értelmű állásfoglalás.
illetve javaslat hangzott el, hogy e fontos problémák elég sokrétűen ,.teltárultak" u- gyon, egységesen elfogadott módszertan azonban még mindig nem áll rendelkezésre.
Ezért kívánatos lenne, ha —- a mostani szemi- nárium anyagát is felhasználva — még egy kiserlet tortennek egységes metodika kidolgo- zására. A jugoszláv küldött szerint e felada- tot az Európai Gazdasági Bizottság Acélbi—
zottságának keretei között létesítendő szak—
értői csoport oldhatná meg.
A második témával kapcsolatban elhang- zott előadások — a termelékenység műszaki- technológiai tényezőinek mélyreható megvi- lágítása mellett _ nagy figyelmet érdemel—
tek az acélgyártási technológia fejlődésének ismertetése miatt is.
A harmadik 'témacsoportban elhangzott e- lőadások többek között foglalkoztak a hen- gerdék nagyságrendjével, a szakosítással és a gyártási folyamat teljes komplex gépi ve—
zérlésével.
A negyedik témacsoportban elhangzott be- számolók lényegében két fő problémakörbe sorolhatók: részben az új technológiák be—
SZEMLE
vezetésének a munkaerő kiválasztására, va- lamint képzésére, részben a munkakörülmé- nyeknek (és a munkabiztonsógnak) a ter- melékenységre gyakorolt hatásával foglal- koztak.
A szeminárium gazdag tanulmányanyag megvitatására adott alkalmat. lehetővé tette a tapasztalatok közvetlen cseréjét. Az érté- kes anyag feldolgozósa -- gyakorlati hasz-
11313
nosítós céljára -— nyilvánvalóan hosszabb i- dőt vesz igénybe. Előzetesen azt a megálla—
pítást tehetnénk: úgy tűnik. hogy a számos korszerű (és kevésbé korszerű) műszaki—gaz- dasági megoldast eléggé rugalmasan cél—
szerű kezelni, hiszen a különböző adottsá- goktól, körülményektől függően més-més
megoldás lehet hatékonyabb.
P. T.
