ISIS '77 Szeminárium Pozsonyban

(1)

SZEMLE

ISIS '77 SZEMINÁRIUM POZSONYBAN

Az Európai Statisztikusok Értekezletének Elektronikus Adatfeldolgozási Munkacsoport—

ja 1977. szeptember 26. és 340. között a Cseh- szlovák Szövetségi Statisztikai Hivatallal együttműködésben .,ISIS '77" cimmel — a ko- rábbi évek gyakorlatának megfelelően — sze—

mináriumot tartott Pozsonyban, a Számítás—

technikai Kutató Központban. ' A szeminárium feladata az integrált statisztikai információs rendszerek és az azokkal kapcsolatos kérdések megvitatása volt. A szeminárium célja volt továbbá — az Európai Statisztikusok Értekezlete XXV. ülésén, 1977 júniusában hozott határozatnak megfelelően

— a statisztikai információs rendszerek terve—

zésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdé- sek megvitatása mellett egy hosszú távú kö- zös kutatási program tervének felvázolása.

A szemináriumon az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium. Bulgária, Cseh- szlovákia, Dánia. az Egyesült Királyság, Észak—lrország, Finnország, Franciaország.

Görögország, Hollandia, Jugoszlávia, Ka- nada, Lengyelország, Luxemburg, Magyaror- szág,í a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Románia. Spanyolország. Svéd- ország és Törökország küldöttségei vettek részt. Kuba meghívott megfigyelőként képvi- seltette magát. Részt vettek továbbá a sze—

mináriumon az ENSZ Iparfejlesztési Szerve- zete (UNIDO). Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Egészségügyi Világszer- vezet (WHO), a KGST Titkárság képviselői.

A szeminárium — Anton Klas, a pozsonyi Számítástechnikai Kutató Központ igazgató—

jának elnökletével — a következő témák meg- vitatását tűzte napirendre:

1. a felhasználó statisztikus és a számítógép kö!

zötti közvetlen (interaktív) kapcsolat létrehozásának módszerei;

'A Központi Statisztikai Hivatalt Gömbös Ervin főosztályvezető-helyettes. dr. Dörnyei József, a Szá- mítástechnikai Igazgatóság igazgatóhelyettese. Hajdú Imre. a Számitástechnikai Igazgatóság osztályveze—

tője és Szász Józsefné, a Számitástechnikai Igazga—

tóság csoportvezetője képviselték. Gyöfki Ildikó elő- adását a szeminárium résztvevői a szerző távollété- ben vitatták meg.

2. statisztikai adatszőtárak, —katalágusok adatbázisok) kialakitásának módszertana;

3. a kooperatív kutatási programmal kapcsolatos eredmények;

4. az automatizált statisztikai információs rendszerek néhány problémája;

5. külön napirendi pont keretében tárgyalták az előzőkhöz közvetlenül nem kapcsolódó tanulmányo- kat.

(meta-

A szeminárium az egyes témákat alapve—

tően az előzetesen beküldött előadások alap—

ján vitatta meg. de figyelembe vett néhány.

a résztvevők által előterjesztett tanulmányt IS.

1. A felhasználó statisztikus és a számítógép közötti közvetlen (interaktív) kapcsolat/ét- rehozásának módszerei

A szeminárium ezt a témát a következő előadások alapján vitatta meg:

!. H. Ludley — T. F. Hughes (Egyesült Királyság):

Interaktív, terminálorientált kapcsolat a felhasználó statisztikus és a számitógép között.

Tomas Montelius (Svédország):

szerek modellezése.

P. Kaiser — I. Stetina (Pozsonyi Számítástechni- koi Kutató Központ): DIAGEN — dialog generátor.

Interaktív rend—

A téma megvitatása során a résztvevők megállapították, hogy az interaktív rendszerek tervezésekor a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a felhasználók igényeit.

A felhasználó könnyebben elfogadja azt a software—t. amelynek kidolgozásában maga is részt vett. Egy interaktív rendszer sikeré- nek feltétele többek között a rövid válasz—

adási idő. A létező interaktiv rendszerek a nem programozó felhasználók részéről bizo—

nyos gyakorlatot kívánnak, és gyakran szük- séges a végfelhasználó és a számítógép kö—

zé valamilyen közvetítőt iktatni.

Az interaktiv rendszerek létrehozásának költségei igen nagyok. Ugyanakkor ilyen rendszer bevezetése a statisztikusok és köz—

gazdászok részére a számitógép egyre széle- sebb körű használatának lehetőségét bizto—

sitja. Interaktív terminálok alkalmazása az adatok nagyobb pontosságú és gyorsabb fel- használását teszi lehetővé. Interaktív rend- szereknél nagyvolumenű adathalmazok fel—

(2)

88

^SZEMLE

dolgozása esetén olyan speciális problémák jelentkeznek, amelyek megoldásához továb—

bi kutatások szükségesek. Az interaktív ter- minálokat a statisztikus és közgazdász vég- felhasználók mellett az adatokat betápláló személyek és programozók is használják. A különböző felhasználók részére természete—

sen különböző típusú software-eket kell lét- rehozni.

Tekintettel arra. hogy e téma iránt több ország mutatott érdeklődést. megegyezés jött lére, hogy azt jelentőségének megfelelően be kell építeni a kooperatív kutatási program-ba, meghatározva a témán belül a ki- emelt fontosságú területeket.

2. Statisztikai adatszótárak, -katalógusok (metaadatbázisok) kialakításának mód-

szertana

A statisztikai adatszótárak. adatkatalógu—

sok témakörében az alábbi előadások ke- rültek megvitatásra.

B. Sundgren (Svédország): Metainformáciák a statisztikai tevékenységben.

!. Phillips —- W. MortinyPodehl (Kanada): A statisztikai tevékenység metaadat könyvtárának tartal-

ma és szerkezete.

P. van den Abeele (Belgium): Az adatszótár, —ka- talógus projekt a Belga Országos Statisztikai inté- zetnél.

M. Uzovic (Pozsonyi Számítástechnikai Központ): Adatszótár, -katoiógus.

D. Soltes (Pozsonyi Számítástechnikai Kutató Köz- pont): Az információ-rendszer elemeinek meghatáro- zása a metaadatbázisok fejlesztésének nézőpontjából.

Kutató

Az előadásokhoz kapcsolódó korreferátu- mok beszámoltak az adatkatalógusok, illetve adatdokumentációk szervezésével kapcsolatban Franciaországban. Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban nyert tapasztalatokról.

A viták alapján úgy tűnt, hogy az adat- bázis-kezelő rendszer alkalmazása a statisz—

tikus felhasználók részéről feszültségek for- rásává válhat, mert úgy érezhetik, hogy az az'ladataik feletti rendelkezési jogtól fosztja meg)/őket Fontos ezért, hogy az adatok egy- siető; elérése és használata elsősorban a statisztikus felhasználók részére legyen biz—

tosítva. _

Az adatszótárak, -katalógusok alkalmazá- sának költségei előreláthatólag magasak lesznek. de nem elsősorban a bevezetési költ- ségek miatt, hanem azért, mert hosszú idő- be telik. amíg a közös szabványok és meg- felelő definíciók tekintetében megegyezésre

lehet jutni. *

A statisztikai szótárak létrehozásának bo- nyolultságát a statisztikai információk jelen—

tős részét képező szövegfeldolgozás okozza.

E kérdés még mélyebb elméleti elemzésre szorul. *

Lényeges, hogy az egyedi adatok és a me- taadatok (adatdokumentáció) adminisztrá-

cióját egy központi szerv lássa el. Célszerű—

nek látszik tehát, hogy a kooperatív kutató—

si program keretében tanulmányt készítsenek egy ilyen szerv szerepéről és a statisztikai hivatalok általános szervezetében elfoglalt he—

lyéről. Ugyancsak a kooperatív kutatási program keretében kellene kialakítani az e terü- letre érvényes és alkalmazandó egységes de-

finíciókat.

3. A kooperatív kutatási programmal kapcsolatos egyéb eredmények

A résztvevők ezt a témát a következő elő—

adások alapján vitatták meg:

Győrki Ildikó: A gazdaságs'tatisztikal információ struktúrája és az információk kapcsolatának néhány

problémája. '

A. Scheber (Pozsonyi Számitástechnikoi Kutató Köz- pont): Beszámoló a SOFIS rendszer továbbfejleszté-

séről. ;

Szász Józsefné: Általános adateditáló rendszerek:

követelmények és megoldások. * '

A szeminárium résztvevői nagy érdeklődés—

sel vitatták meg a statisztikai információ- struktúrákkal kapcsolatban beterjesztett ma—

gyar előadást. A viták során megállapítata ták, hogy a statisztikai adatbázisok jelentő—

sen különböznek a nem statisztikai adatbá- zisoktól.

Jellemző sajátosság, hogy a statisztikai adatbázisokban az új adatok rendsze—

rint kiegészítik és nem helyettesítik a régie- ket, ezért a tárolt adatok mennyisége egyen- letesen növekszik. A statisztikai adatbázisok szükségképpen eltérő szerkezete eltérő adat- elérési módszert tesz szükségessé, és ennek megfelelően eltérő adatbázis-kezelő softwa—

re-t igényel.

A statisztikai hivatalok a legkülönbözőbb fajta adatfile-okkai dolgoznak: a nagymére- tű, de viszonylag egyszerű szerkezetűektől (például népszámlálás) a bonyolult szerkeze- tűekig (derivátumok) és a regiszterekig. Cél- szerű volna a különböző típusú statisztikai adatfile—okkal és a kezelésükre alkalmas software—ekkel szembeni elvárások elemzését a kooperatív kutatási program témájaként ke- zelni.

Hasonló érdeklődés kísérte Szász Józsefné előadását is. melyben az adatellenőrzéssel és adatiavítással kapcsolatban a statisztikai hivatalokban jelenleg világszerte folyó fej- lesztéseket kísérelte meg értékelni és szinte—

tizálni. felvázolva egy ,,ideális" adatellenőrző rendszer követelményeit és struktúráját.

4. Az automatizált statisztikai információs rendszerek néhány problémája

A szeminárium az automatizált statisztikai információs rendszerek problémáival is,,sokg oldalúan foglalkozott. E témakörrel kapcso—*

(3)

SZEMLE

89

latban a résztvevők az alábbi előadásokat vitatták meg:

P. Weeks (Egyesült Államok): A TPL továbbfejlesz- tése.

D. Altman (Jugoszlávia): Az információs rendszerek értékelésének eszközei, visszacsatolási eljárások.

V. Nazarav: A KGST Titkárság beszámolója.

O. Hernández —- F. Fernández —- O. Lastra (Kuba):

ESTADLAN —— statisztikai elemző nyelv.

5. Egyéb kérdések

Az ötödik napirendi pont keretében a részt—

vevők több kérdést vitattak meg.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete kí- vánsága'ra a szeminárium foglalkozott a sta—

tisztikaí hivatalokban számítógéppel kezelhe—

tő nyilvántartásokkal (például vállalati nyil- vántartás).

A téma tanulmányozására szakértői cso—

port alakult az Egyesült Királyság, Csehszlo—

vákia, Észak-lrország. Kanada, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Norvé—

gia, Románia és Svédország képviselőinek részvételével.

A szakértői csoport az ISIS '77 szeminárium idején ülésezett, és tervezetet készített a té- ma részletes feldolgozására. A tervezetet a résztvevők megvitatták és elfogadták.

A szeminárium a továbbiakban megvitatta egy szakértői csoport jelentését az adatbá- zis-kezelésről. (Ez a szakértői csoport az 1975. évi lSlS—szemináríumon alakult az Egyesült Államok, Csehszlovákia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Magyar—

ország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Svájc és Svédország küldöttségé- nek tagjaiból.) Az Elektronikus Adatfeldol—

gozási Munkacsoport felhívására ez év már- ciusban Ausztria, Lengyelország, Svájc és Anglia statisztikai hivatala, valamint a Vi- lágbank írásbeli észrevételeket küldött a Po- zsonyi Számítástechnikai Kutató Központnak a jelentéssel kapcsolatban. A szakértői csoport elnöke az észrevételek és a vita alap- ján elkészíti a jelentés módosított változatát.

Ez a jelentés részletes összefoglalása mind- annak, amit ma egy statisztikai vezetőnek a statisztikai adatbázisokkal kapcsolatban is- mérnie kell.

A szeminárium megvitatta a további együtt- működés alapját képező közös kutatási program távlati tervét.

A kutatások témáira vonatkozóan számos javaslat érkezett, több, mint amennyire je—

lenleg célszerűen koncentrálni lehetne. Ezi-Á ért a szeminárium a közeljövő kutatási együtt-' működése számára a következő témákat vá-

lasztotta:

— a számítógépes statisztikai

általános felépítése. .

— statisztikai adatszótárak és -katalógusok,,

— interaktív, terminálorientált kapcsolat a'stutisz- tikus és a számitógép között,

információ-rendszer

—- a számítástechnika szerepe a statisztikai tevé- kenység területi decentralizálásában, beleértve a kö- zös szabványok és módszerek számítógépes szem—

pontjait mint a területi statisztika koordinálásának eszközét,

— adatellenőrzés és -javítás.

A résztvevők tájékoztatást kaptak arról.

hogy az ENSZ Fejlesztési Programja foglal- kozik a kooperatív kutatási programon ala- puló projekt-hálózat létrehozásának lehető- ségével, amely támogatást nyújtana a prog—

ram megvalósításához.

A szeminárium szervezeti kérdéseket is tárgyalt. Tájékoztatás hangzott el arról, hogy a csehszlovák kormány kész arra. hogy le—

hetőséget teremtsen az lSlS-szemináriumok rendezésére. A résztvevők ezt figyelembe vé;

ve javasolták, hogy a szemináriumot tovább-

ra is évente rendezzék, amikor a kooperatív

program témáit és a statisztikai hivatalok ál- tal előterjesztett javaslatokat megtárgyalhat—

ják. Ha ez mégsem oldható meg, akkor a szeminárium váltakozva egyik évben csak a közös program témáit tárgyalhatná, a má- sik évben ezek mellett az egyéb javasolt té- mákat is. A kooperatív kutatási program si- kere érdekében szükséges, hogy legalább az egyes témákban közreműködő országok kép- viselői évente találkozhassanak. Azok a sze- mináriumok, amelyeken csak a közös kuta—

tási program témáit tárgyalnák, ennek meg- felelően szűkebb körűek lennének.

Az lSlS—szeminárium jelentősége évről év- re növekszik. Ezt bizonyítja fokozódó nép—

szerűsége —, amely a magukat képviseltető országok számán és a nagy gonddal elkészi—

tett előadásokon mérhető le —, az aktivitás —.

amely a kooperatív kutatási programban való részvételben nyilvánul meg —— és a közös ku- tatásra javasolt témák bősége. Úgyszintén a szeminárium jelentőségét mutatja. hogy az Európai Statisztikusok Értekezlete ez évtől kezdve saját regionális rendezvényének te-

kinti azt. ' ,

Magyar részről kezdettől fogva nagy ér!

deklődés mutatkozott a szeminárium munká- ja iránt. Az üléseken rendszeresen hangza—x nak el magyar szakértők előadásai és hoz- zászólásai, és a szeminárium munkájátvtá—

mogató szakértői bizottságokban is többnyi—y re közreműködnek a magyar küldöttségek

tagjai. , _ '

A magyar küldöttség a kooperatív kútatási program témáiban való közreműködésre je-f lentette be szándékát. olyanokra, amelyek megoldása a hazai statisztikai munka fejlesz- tésének is aktuális kérdése._A közös kuta- tás eredményei már a közeljövőben, így a következő népszámlálási — adatok feldolgozá-

sánál hasznosíthatók lesznek.

Hajdú Imre