Szakdolgozat szeminárium
Tudománymetriai alapfogalmak
2020. november 27.
14:00-15:30
Bemutatkozás
Laskay Krisztina
Fogorvos- és gyógyszerésztudományi szakreferens Telefonszám: +36 62 54-6640
E-mail cím: krisztina.laskay@ek.szte.hu
Cím: 6722 Szeged, Ady tér 10., földszint, 0.028-as iroda
http://www.ek.szte.hu/az-on-konyvtarosa/
A könyvtár szerepe a kutatási folyamatban
- EDS
- EndNote, Zotero, Mendeley
- SZTE Publicatio Repozitórium - SZTE Doktori Repozitórium
- SZTE Diplomamunka Repozitórium - MTMT
- SZTE Egyetemi Kiadványok - Copyright
- DOI regisztráció - Open Journal System (OJS)
- SZTE Publicatio Repozitórium - MTMT
- EndNote képzés - PhD kurzus
- Szakreferensi intézeti bemutatók - MTMT szerzői és admin képzés
Tudománymetria = „a tudomány tudománya”
•
A tudománymetria kezdetei az 1960-as évekre nyúlnak vissza.•
Tudományos fejlődés és aktivitás kvantitatív tanulmányozása és jellemzése•
A tudomány történéseinek logikus módon történő vizsgálata; a kutatás hatékonyságának ösztönzése, növelése•
Kutató munkásságának követése (ha az orvos nem gyógyít, nem oktat, csak publikál)•
Fontos lehet mind a finanszírozónak, mind a kutatónak és munkahelyének (költséghatékonyság, szakmai elismertség).•
Az oktatók általában ellenőrzésekkor, a tudománymetrián alapuló teljesítményértékeléskor találkoznak vele•
Minden pályázat, ösztöndíj és álláslehetőség elnyerésének szerves része a kutatási teljesítmény elbírálása, ennek pedig egy jelentős része tudománymetriai mérőszámokkal történik.Leíró
tudománymetria
Értékelő
tudománymetria
A tudománymetriáról – előnyök, korlátozások
Előnyök:
•
Ugyanannyi munkabefektetéssel, egy sokkal hatékonyabb kutatást tesz lehetővé.•
Egyre több online bibliometriai adatbázis van → könnyű elérhetőségKorlátozások:
•
Az idézetek tudományos hatást, hasznosságot, visszhangot mérnek, nem pedig minőséget.•
„A statisztikai adatok annyira jók, amennyire a az adatok, amelyekből származnak.”Az eredmények függhetnek: milyen források vannak lefedve, paraméterek definíciója, adatok rögzítésének pontossága
•
Nincs egyetlen szám, módszer vagy adatforrás a tudományos teljesítmény mérésére.•
Csak azonos tudományterület adatait szabad összehasonlítani: a diszciplinák művelésének, kommunikációjának, publikálásának formái, szokásai nagy mértékben eltérőek.•
A hivatkozások lefedettsége az elérhető forrásoktól is függ.Leideni Kiáltvány
http://www.nature.com/news/bibliometrics-the-leiden-manifesto-for-research-metrics-1.17351
1. Kvantitatív ÉS kvalitatív 2. Célnak megfelelő
3. Nyelv- és hely-specifikus 4. Nyílt, transzparens
5. Érintettek beleszólása 6. Normalizálás
7. Tartalmi értékelés
8. Kerüli a túlzott precizitást 9. Többszempontú értékelés 10. Változáskövető
A tudománymetriáról – feltehető kérdések
Mely folyóiratok segítik elő a láthatóságot?
Mennyire eredményes a nyílt
hozzáférés egy adott intézmény
számára?
Milyen hatással bír a nemzetközi együttműködés?
Melyek a vezető intézmények/szerzők
az adott területen?
Milyen finanszírozási lehetőségek vannak a tudományterületemen?
Hol tart ma az intézményünk régiós, országos
és nemzetközi szinten?
Elemezhető entitások
Kutatók
Intézmények
Publikációk
Folyóiratok
• Impakt faktor (IF)
• h-index
• g-index
• Szerzőségek
• IF
• Q1-Q4
• CiteScore
• Eigen-faktor
• SJR
• h-index
• rangsorok
• h-index
• FWCI
• Hot paper
• HCP
• Alternatív metrikák
Idézések
•
Idézés vs. hivatkozás•
Legfontosabb hivatkozások•
Kötelező hivatkozás•
Többes idézés•
Függő/független idézés•
Negatív hivatkozás•
Körbehivatkozás•
Idéző közlemény minősége•
Az idézések időtől való függése•
Idézések számaIndikátorok/mérőszámok - folyóiratok
Impakt faktor:
•
A Clarivate Analytics által indexelt folyóiratok tudományos színvonalának fokmérője adott tudományterületen belül.•
Definíció: az adott folyóiratban a 2 megelőző évben megjelent cikkek átlaghivatkozása az adott évben (évenként változó érték)•
Számítás: IF (2019) = A/BA= a 2017 és 2018 években megjelent cikkekre való hivatkozások száma 2019- ben
B= a 2017 és 2018 években megjelent hivatkozható cikkek száma
„folyóirat”= a Web of Science által indexelt folyóiratok Hiteles értékek: Web of Science Incites Journal Citation Reports
•
Használat: a folyóirat megítélése, értéke, befolyása egy adott szakterületen belülo
Kutató: hol közölni? (multidiszciplináris folyóiratok)o
Könyvtáros: mit vásárolni?o
Kiadó: piackutatás, trendek => új folyóirato
PhD-fokozat megszerzéséhez el kell érni a 4.0 összesített IF értéketIndikátorok/mérőszámok - folyóiratok
Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok
Problémák az impakt faktorral:
•
A folyóiratban lehet sok nem hivatkozott cikk, míg néhány közülük sokat hivatkozott (Pareto-elv:hivatkozások 80%-a a cikkek 20%-ból származik), pl. Nature IF 2004: hivatkozások 90%-t a cikkek 25%-a adta.
•
„Csak” ISI (Internation Scientific Indexing) folyóiratok és főleg angol nyelvűek•
Nem hivatkozható tételek nincsenek a nevezőben, ugyanakkor előfordulhat hivatkozás rájuk pl.editorial (számláló).
•
Önhivatkozások nem a befolyást (impact) mutatják sokszor (Garfield: nem lényeges az IF értékre való befolyásuk).•
A review folyóiratok IF értéke mindig kiemelkedik.•
„Manipulálás” a szerkesztőségek által: sok saját hivatkozás (editorial board összetétele); több review cikk közlése•
Nem megfelelő használat:o
Nem alkalmas egyedi teljesítmények (cikk vagy szerző) értékelésére.o
Nem alkalmas szakterületek közötti értékelésre.BMJ. 1997 Feb 15; 314(7079): 498–502. PMCID: PMC2126010, Why the impact factor of journals should not be used for evaluating research. P. O. Seglen
Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok
Eigen-faktor:
•
Definíció: az adott folyóiratban az 5 megelőző évben megjelent cikkek átlaghivatkozásaKiszámítása nagyjából megegyezik az 5 éves impakt faktor kiszámításának módjával, de az adott hivatkozás súlyozása figyelembe veszi a folyóiratban lévő összes hivatkozás számát: a magasan idézett folyóiratokból származó hivatkozások többet érnek, a folyóiraton belüli hivatkozásokat pedig kizárják a képletből (diszciplinák hivatkozási gyakorlata, review-research article).
•
A hivatkozások teljes hálózatát számításba veszi.•
Az Eigen-faktor a folyóirat egészének a befolyását mutatja, nem összevethető az impakt faktorral, amely az egy cikkre eső értéket (impact) adja meg.Article Influence Score = Eigen-faktor érték/a publikált cikkek száma
Az adott folyóiratban megjelenő publikációknak a megjelenést követő öt évben mekkora lesz a
„befolyása”.
Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok
CiteScore:
•
A megelőző három év dokumentumaira az aktuális évben érkezett hivatkozások egy dokumentumra jutó száma.•
Különbég IF-hoz képest: Elsevier Scopus adatbázisán alapul; szélesebb időablak (teljesebb kép a hivatkozások hatásáról); szabadon hozzáférhető; nevezőben minden dokumentum•
A folyó év alakuló értékei havonta frissülve követhetők a CiteScore Tracker pontban.Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok
Source Normalized Impact per Paper (SNIP):
• a folyóirat cikkeire érkező hivatkozások száma / átlagos hivatkozásszám az adott tudományterületen
Indikátorok/mérőszámok - folyóiratok
SJR (SCImago Journal Rank) kvartilisek (Q1-Q4):
https://www.scimagojr.com/
•
Széles körben elismert, ingyenes nemzetközi folyóirat rangsor a Scopus adatai alapján•
SJR mérőszám: Az adott évben kapott súlyozott hivatkozások átlagos száma / az előző 3 évben publikált dokumentumok száma•
A hivatkozások száma és minősége (melyik folyóirat cikkéből érkezett a hivatkozás?) is számít.•
A folyóiratok SJR-értékük szakterületi kategórián belüli éves rangsora alapján négy, azonos méretű osztályba sorolva jelennek meg, ún. kvartilis-besorolásban (Q1: legjobb 25%; Q2: 25–50%;Q3: 50–75%; Q4: 75–100%)
•
Ha egy folyóirat több tudományterülethez is tartozik, akkor mindegyik esetében egymástól függetlenül sorolják be a kvartilisekbe.•
Nehezen manipulálható mérőszám; algoritmussal számolják, évente frissítik az értékeket.•
A különböző tudomány- és szakterületekhez tartozó folyóiratok összehasonlítására is alkalmas.•
A kvartilisekbe osztás metrikája nincsen levédve, ezért több nagy adatbázis is feltünteti saját adathalmaza alapján, így a Scopus, a JCR és az ESI (Essential Science Indicators) is.Indikátorok/mérőszámok - cikkek
Miért fontos a normalizáció?
30 Jó vagy rossz
érték?
40
0 0
1000
A mutatókat kontextusba kell helyezni, hogy hasznosak és értelmezhetőek legyenek, pl.
tudományterületre, folyóiratra, stb. normalizálva. Az abszolút számok félrevezetőek lehetnek különböző nagyság, profil esetében.
•
normalizált mutatók: relatív teljesítmény összehasonlításához•
percentilis: hol helyezkedik el egy értéktartományban•
referenciaérték/benchmark: hogyan viszonyul egy csoporthoz vagy globálisanIndikátorok/mérőszámok – cikkek (Web of Science)
CNCI: A cikk mennyire sikeres adott tudományterületen belül.
JNCI: A cikk mennyire sikeres a folyóiratban a többi cikkhez képest.
Top 10 percentilis: A legidézettebb 10% cikk
Indikátorok/mérőszámok – cikkek (Web of Science)
Percentilis: Az adott tudományterületen, az adott kiadás évében és az adott dokumentumtípusban ez a publikáció a legidézettebb 31,36% publikációk közé tartozik
CNCI = 3/2,34 = 1,28
JNCI = 3/0,54 = 5,56
Indikátorok/mérőszámok – cikkek
Hivatkozások száma, pl. összes, független, önhivatkozás
Highly cited paper: az adott tudományterületen, adott évben legtöbbet idézett publikációk 1%-ába tartozó közlemények
Hot paper (felkapott publikáció):
•
Ha a publikálástól eltelt idő óta a dokumentumra érkezett hivatkozások az elmúlt időszakban meghaladják a tudományterületi átlagot és a top 0,1%-ba esnek idézettség tekintetében, akkor beszélhetünk felkapott publikációról.•
Külön kezelnek minden tudományterületet.Field Weighted Citation Impact (FWCI):
•
Egy cikkre érkező hivatkozások száma / a tudományterületre és a dokumentumtípusra jellemző átlagos hivatkozások száma•
A cikk teljesítményét jelzi ugyanazon területen íródott más cikkekhez viszonyítva.Citation benchmarking:
•
Az adott tudományterület publikációinak hány százalékánál teljesít jobban az adott közlemény.Alternatív/Közösségi tudománymetria
https://www.nature.com/articles/sj.bdj.2017.408
•
Új trend a tudományos világban, ami 4-5 éve kezdődött el.•
Informális, nyílt közeg•
Hivatkozás: hosszú távú visszajelzés → ez őszintébb és gyorsabb•
Nem kell másokra várni a kutatási eredmények publikálásához, meg lehet osztani őket.•
Az altmetrics segítségével nem csak egy adott publikáció tudományos hatását tudjuk mérni, hanem potenciálisan egy szélesebb társadalmi kört érintő hatást is.•
Nehezen ellenőrizhetőek (pl. nem lehet kiszűrni, hogy egy kutató a saját cikkeire kattintson, és ezáltal növelje a megtekintések számát)•
Nem alakultak még ki stabil mérési módok.•
Az altmetric értékekből inkább csak következtetni lehet a későbbi bibliometriai értékekre.PlumX
•
Az EBSCO működteti•
2017-ben megvette az Elsevier is•
5 szín jelenik meg egyszerre•
Minél nagyobb az ikon mérete, annál jobban teljesít.•
A linkek a megfelelő oldalakra, pl. blogra vezetnek.https://plumanalytics.com/learn/about-metrics/
Dimensions badge
Altmetric
•
Alternatív tudománymetriai eszközök•
Nincs saját adatbázisuk, csak összekötőként működnek a publikációk és a mérőszámokat szolgáltató adatbázisok között, a kapcsolatot a DOI segítségével valósítják meg.Indikátorok/mérőszámok - szerzők
Publikációk száma (a nagyobb produktivitás nem mindig jelent nagyobb idézettséget) Első szerző, utolsó szerző, levelező szerző
AIF (Author Impact Factor): nemrégen definiált, szerzői szintű tudománymetriai mérőszám.
Definiálása és kiszámítása a folyóiratok IF értékével analóg módon történik Hirsch-index/h-index:
•
A kutató produktivitását (megjelent cikkek száma) és publikációinak ismertségét, hatását (hivatkozások száma) is figyelembe veszi.•
x-tengely: cikkek sorszáma, y-tengely: hivatkozások száma•
h azon közlemények száma, melyekre való hivatkozások száma ≥ h•
Egyes akadémiai osztályoknál rendszeresen nézik a h-indexet.•
Az MTMT-ben számolt h-index értéke különböző, mint a Scopus-ban vagy Web of Science-ben megjelenő érték.Indikátorok/mérőszámok - szerzők
Indikátorok/mérőszámok - szerzők
g-index:
•
Az a legnagyobb szám, melyre igaz, hogy g2 ≥ az első g cikk hivatkozásainak összege.•
Ha a g-index 20, akkor van összesen 20 publikáció, aminek az összes hivatkozása 400. Ez nem biztos, hogy egyenlő arányban oszlik el. Lehet 5 olyan publikáció, ami sorban például 350, 35, 10, 3, 2 hivatkozással rendelkezik, míg a maradék 15 eggyel sem.1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 0
100 200 300 400 500 600 700
g-index
cikkek
hivatkozások száma hivatkozások összege g2
g2
cikk "sorszáma"
hivatkozások összege hivatkozások száma
www.scival.com
•
Tudománymetriai elemző eszköz, amelynek alapját a Scopus adatai adják, de más adatbázisokból is dolgozik, pl. Science Direct, Mendeley vagy finanszírozási adatokat tartalmazó oldalak (pl. Intellectual Property Office, amerikai, nagy-britanniai és ausztrál finanszírozási források), tudományos hírcsatornák és blogok az alternatív metrikák kiszámolásához (pl. newsflo).•
Kutatás-irányítási és -menedzsment folyamatokat segíti; egyik fő feladata a vezetői stratégiai döntések meghatározásának elősegítése.•
2 hetente frissítik•
Közel 500 ügyféllel rendelkeznek, 80 országban, többnyire akadémiai szférában;jelentősebb felhasználók: Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és Oroszország.
•
Elemzéseket lehet készíteni intézményre, szerzőre, kutatócsoportra, publikációs gyűjteményre, országra, témára vonatkozóan.•
220 ország több mint 8500 kutatóhelyénél teszi lehetővé a teljesítmény mérését.•
Ki lehet próbálni, hogy hogyan hatna a csoport teljesítményére, ha felvennénk még valakit a csoportba: létrehozunk egy új kutatócsoportot és összehasonlítjuk a két csoport metrikáit.A felhasználók döntően három célból használják:
o Technikai segítségként a Scopus-profilok karbantartására.
o Teljesítmény értékelésére, ellenőrzésére, jelentéskészítéshez (lehet belső:
intézményi vagy külső: pl. EMMI), kiválósági profil létrehozására (pl. egy kutatóintézet promóciójához, egyetemről kikerült szakemberek odavonzására).
o Tervezésre, stratégiaalkotásra (melyik kutatót vegyük fel, hogy egy kutatócsoport jobban működjön, át kell-e szervezni valamelyik kutatócsoportot, stb.).
4 modul:
o Overview (áttekintés intézmények, országok, kutatócsoportok kutatási teljesítményéről publikációkon, hivatkozásokon és kollaborációkon alapulva)
o Benchmarking (egy kutatóintézet vagy csoport erősségeinek és gyengeségeinek meghatározása, összehasonlítása másokkal)
o Collaboration (létező és lehetséges kollaborációk azonosítása és elemzése: Melyik az aktívabb, több idézést kapó intézmény?, Hány közös publikációnk van?, Mik a közös publikációk hivatkozási hatásai?)
o Trends (Top egyetemek, szerzők; tudományterület növekvő és csökkenő területei)
Egyetemi rangsorok
•
A tudományos teljesítmény sokdimenziós, több mindentől függ; a különböző intézetek különböző profillal rendelkezhetnek.•
Az első egyetemi rangsor 1983-ban jelent meg az USA-ban.•
A rangsorok két szempontból tekinthetők a tudománymetria határterületének:készítésük során felhasználják annak eszköztárát, illetve céljaik között szerepel az egyes intézmények tudományos kibocsátásának értékelése.
•
Tükröt tarthatnak az intézménynek.•
Média-kommunikációs jelenség: egyetemeknek is felelőssége, hogy a médiában megjelent rangsor-kommunikáció mellett egy alternatív kommunikációt folytatva tudják hitelesíteni a rangsorok értelmezését.•
Az egyetemre felvételiző középiskolások 5-10%-a használja a rangsorokat a döntéshez (lakóhely, családi hagyományok).•
Indikátorrendszerük nem mindig fedi le a valós felsőoktatást, pl. oktatási indikátorokban a hallgató/oktató arány nem jelzi az oktatás minőségét.•
Általános tendencia: a rangsorokban jól szereplő egyetemek bármilyen rangsorban elől fognak szerepelni.•
Két fő magyar rangsor: a HVG-ben megjelenő UnivPress Ranking és a Heti Válaszban megjelenő egyetemi rangsorEgyetemi rangsorok
•
Az egyes tudományterületeknek eltérő publikálási kultúrájuk van; azok nem összevethetők.Ne a rangsorok alapján válasszon egy intézmény stratégiát, hanem érdemesebb a tudománypolitikai célokat az indikátorok mentén vizsgálni; a rangsorok egy
„elhordható állványzatot” képezzenek.
Szakterületi rangsor
Tudományos hírnév növelése:
•
Külföldi együttműködési kapcsolatok építése•
Nemzetközi konferenciákon való részvétel•
Külföldi ösztöndíj-lehetőségek hallgatók számára•
OTDK, szakkollégiumIdézés növelése:
•
Nemzeti nyelvű folyóiratok Scopus- ban való megjelenése•
Bölcsészettudományi,társadalomtudományi területen publikálók 3 évente jelentessenek meg angol nyelvű cikket.
A QS rangsor 3 indikátorának növelése érdekében a következő konkrét tevékenységeket érdemes az egyetemeknek tennie.
Munkáltatói hírnév növelése:
•
Gyakorlat-orientált, duális képzések•
Cégekkel való szerződések hallgatók fogadására•
Diploma utáni pályakezdő fizetések hiteles felmérése•
Alumni kapcsolatok fenntartása (pl.kedvezmény poszt-graduális képzésekre)
Oktatási teljesítmény növelése:
•
Oktató/hallgató arány•
Fokozatot szerzett (BA/BSc, MA/MSc, PhD) hallgatók számaMagyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
•
Az Egyetemen folyó tudományos, oktatási és művészeti tevékenység során keletkezett művek és azokra történő hivatkozások bibliográfiai adatait tartalmazó adatbázis.•
Cél: forrásként szolgáljon a hiteles tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz, valamint a tudományos és művészeti teljesítmények értékeléséhez.•
Lehetővé teszi, hogy egységes szerkezetben legyenek elérhetők a tudományos intézmények összesített, illetve a tudományos kutatók egyéni közleményei és idéző közleményei, megkönnyítve a tudományos és szakmai előmenetel megítélését, a pályázatok benyújtását és általában a kutatási teljesítmény értékelését.•
Lehetővé teszi a teljes szerzői életművek feldolgozását, azaz a tudományos műveken kívül a közérdekű és ismeretterjesztő jellegű művek rögzítését is.•
Az SZTE 2010-ben csatlakozott az adatbázishoz.•
Szenátusi határozat 2013. 12. 16.: az MTMT-ben történő nyilvántartás rendje•
Az MTMT intézményi szintű működtetését – rektori felhatalmazás alapján – az SZTE Klebelsberg Könyvtár látja el.https://
www.mtmt.hu
/Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
Funkciója:
1)
Az Egyetemen folyó tudományos, oktatási és művészeti tevékenység során keletkezett művek és azokra történő hivatkozások bibliográfiai adatainak nyilvántartása.2)
Adatszolgáltatás minden olyan egyetemi eljárásban, amelynek során publikációs listát kell benyújtani, pl. SZTE vezetés, kari vezetés, intézetvezető kinevezések, PhD, habilitáció, egyetemi tanár, MTA doktora, stb.3)
Intézmény és egységei alapadatainak nyilvántartása és az adatok tudománymetriai (statisztikai) reprezentációjának biztosítása a különféle külső lekérdezések számára.•
A regisztráció, a személyes adatok feltöltése, a saját bibliográfiai adatok bevitele az MTMT adatbázisba a szerző felelőssége, aki a regisztráció után az adatbevitelt maga végzi, végezheti el.•
7 szintű jogosultság (szerző, szerzői csoport, intézeti adminisztrátor, stb.)•
Intézményi hozzárendelés megfelelő legyen•
Kommunikál a Publicatio Repozitóriummal•
MTMT2 2018.11.01-től: TÁMOP-pályázatból; más felület és szerkezet https://www.mtmt.hu
/Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT)
•
Kari MTMTadminisztrátor:Nemesvári Zoltánné Telefonszám: 546-659
E-mail cím: zoltanne.nemesvari@ek.szte.hu
Cím: 6722 Szeged, Ady tér 10., II. emelet, 2.028-as iroda
Bernátskyné Babus Csilla Telefonszám: 546-635
E-mail cím: csilla.babus@ek.szte.hu
Cím: 6722 Szeged, Ady tér 10., földszint, 0.023-as iroda
•
SZTE intézményi MTMT adminisztrátora:http
://szerzoknek.ek.szte.hu/amiben-segitunk/mtmt/https://
www.mtmt.hu
/Bibliográfiai adatbázisok – Web of Science
•
Több mint 64 millió kiadványból (folyóiratok, könyvek, konferencia-kiadványok) származó publikáció-hálózat több mint egy milliárd hivatkozás alapján kialakítva•
Több, egymástól független adatbázisból áll, melyekre külön-külön lehet előfizetni.•
252 tudományterületi besorolás•
Open Access publikálási lehetőségek feltérképezése•
Saját munkáink mások általi idézésének követése (értesítés is beállítható)•
A kollégák eredményei hatásának felmérése•
Lehetséges együttműködő kollégák megtalálása a citátum rekordok segítségével•
Új trendek feltárása, melyek segítségével sikeres lesz a kutatómunka (esetleg új kutatási területek)•
Milyen hatása van az egyes kutatók konferencia előadásainak, teljes konferenciáknak vagy konferenciasorozatoknakBibliográfiai adatbázisok - Scopus
● A holland Elsevier kiadóvállalat 2004-ben indult absztrakt és citációs adatbázisa
● Nincs különálló részekre osztva, minden tartalom egy adatbázisba kerül, így az előfizetés is csak egy csomagban lehetséges.
● Lehetővé teszi a tudományos kutatások nyomon követését, elemzését és megjelenítését.
Milyen kérdésekre adhat mindenki másnál jobb választ a Scopus?
o
Hol találhatóak és kik egy terület legnagyobb szakértői?o
Milyen kutatási területek felkapottak?o
Ki az ideális együttműködő partner számomra a megbízható metrikák alapján?•
Egyre nagyobb súly van az Open Access-en•
Felhasználják: felsőoktatás minősítésével foglalkozó cégek, ipari cégek•
Get citation alerts: kutatók saját profiljához értesítéseket állíthatnak beFolyóiratok bekerülése Web of Science és Scopus adatbázisokba
•
A folyóirat rendszeres - késés vagy szünet nélküli – megjelenése•
ISSN Nemzetközi Központ által kiadott ISSN-szám•
Nyilvánosan elérhető leírás a külső bírálati tartalomról és a bírálat folyamatáról•
Meggyőző szerkesztői politika: a folyóirat gazdagítani tudja az adatbázist adott tudományterületen; a téma megfelelően szerepeltetve van az adatbázisban; esetleg új, ígéretes, feltörekvőben lévő terület vagy speciális regionális perspektívát nyújt•
A nemzetközi közönség számára is lényeges és olvasható tartalom: akadémiailag elismert tudományterület; informatív folyóirat-cím; egyértelmű, érthető cikk-címek;angol nyelvű, világos absztraktok, címek és kulcsszavak; hivatkozásoknál teljes bibliográfiai információ latin betűkkel; minden szerző teljes címe; finanszírozás forrása
•
Nyilvánosan elérhető nyilatkozat a publikációs etikáról és a szabálytalan publikálásról•
Folyóirat teljes tartalma hozzáférhető legyen egy angol nyelvű honlapon•
Megfelelő hivatkozási múltú és szakmailag elismert szerzők és szerkesztői bizottság tagok; ön-idézetek száma ne legyen domináns hatással a teljes hivatkozási számra•
Nemzetközi sokféleség a szerzőknél, szerkesztőknél, szerkesztőségi bizottságok tagjainál és külső bírálóknál a folyóirat célközönségének megfelelőenGoogle Scholar
•
2004-ben indult el, a Google egyik ingyenes szolgáltatása.•
Automata módon aratja a webet és indexel minden látszólag tudományosnak tűnő tartalmat. Központi filozófiája szerint nem az adatminőség, hanem a mennyiség a fő szempont.•
Működési elvei miatt sokkal szélesebb körben fedi le a tudomány minden területét, mint a Web of Science és a Scopus, főleg humán- és társadalomtudományok területén és a nem angol nyelven megjelent publikációknál.•
Folyóiratcikkek mellett megtalálhatóak benne doktori disszertációk, szakdolgozatok, könyvek, könyvrészletek, konferenciakiadványok, stb.•
Megbízhatóságban és az adatok tisztaságában elmarad a Web of Science és a Scopus adatbázisok mögött.Akadémiai karrier
•
Egyre nagyobb a tudományos teljesítménykényszer: “publish or perish”•
Mire van szükségem a megfelelő publikációs munkához?o
Hivatkozásoko
Olvasóko
Hozzáférés cikkekhez•
2 fő javaslat a lehetséges hivatkozások növelésére:1)
Azonosítás2)
Open AccessSzerzői azonosítás
•
A cikken egyértelműen rajta kell lenni, hogy a szerzőhöz, illetve a megfelelő intézményhez tartozik: ha nem kapcsolódik az egyetem profiljához, nem fog megjelenni az adatbázisokban, statisztikákban.•
Különböző névalakok, gyakori nevek, keresztnév és vezetéknév sorrendje, transzliteráció, név vagy affiliáció változása, elgépelések• ORCID (Open Researcher and Contributor Identifier) https://orcid.org/
• Researcher ID – Web of Science-ben kérhető (2019 áprilisától a Publons-ban érhető el) https://www.researcherid.com/
• Scopus ID – automatikusan generált
http://szerzoknek.ek.szte.hu/scopus-profiltisztitas/
Szerzői azonosítás - ORCID
https://orcid.org/
•
Nemzetközileg általánosan elfogadott és használt, egyedi kutatói azonosító szám.•
Egyre gyakrabban találkozhatunk vele folyóiratok és pályázatok honlapján.•
Az azonosító kérése kb. 30 másodpercet vesz igénybe.•
Nyílt forráskódú, közösségvezérelt rendszer.•
Összeköthető a Researcher ID és Scopus ID-val, így nem kell ugyanazt az információt több helyre is feltöltenünk.•
Lehetővé teszi a tudományos és kutatói pályafutás valós idejű, ingyenes követését.•
Az ORCID képes arra, hogy a szerző megjelent publikációit összegyűjtse és a cikkekre vonatkozó metrikák aggregálásával szerzői szintű tudománymetriai adatokat mutasson.•
Érdemes használni az ORCID-t a kutatók honlapján, a publikációk benyújtásakor, ösztöndíjra való pályázásnál vagy bármely kutatási folyamatban, hogy a munkájuk megfelelő elismerést kapjon.Impactstory Team. “Ten Things You Need to Know about ORCID Right Now – Impactstory Blog.” Impactstory Blog. 10 Apr. 2014.
Web. 24 May 2016.
•
Egyéni regisztrációt igényel.•
Profilkészítő rendszer, amely ellenőrzött, számszerűsített mutatókat nyújt a folyóiratok számára végzett lektorálásról.•
Segít a lektorálási munkák átláthatóságának, minőségének, hatékonyságának javításában.•
A lektorált cikkek száma látszódik és azok a folyóiratok, amelyek számára készítette a kutató a lektorálást.•
A kiadók ellenőrzik a manuálisan feltöltött lektorálást a rendszerben.Publons
Publons
DOI (Digital Object Identifier) azonosító
•
Az elektronikus dokumentumok körében használt, az International DOI Foundation által regisztrált egyedi azonosító rendszer, amit a folyóiratok világszerte alkalmaznak a cikkek interneten elérhető elektronikus változatainak megjelölésére.•
Lehetővé teszi, hogy a „szellemi termékeket digitális hálózatokon állandóan azonosítani lehessen, és a rájuk vonatkozó kurrens adatokat el lehessen érni”.•
Követelmény, hogy minden DOI-hoz egyedi URL tartozzon. A DOI kérésével a szerző egyidejűleg vállalja, hogy az URL-t karban tartja, a változásokat pedig bejelenti a szolgáltatónak.•
Hosszú távú megőrzés: a DOI-s linkek akkor is a dokumentumra mutatnak majd, ha az eredeti helyéről máshová költözött.•
A különböző adatbázisok a DOI segítségével hozzák létre a kapcsolatot szerző- publikáció-idéző között.•
Az azonosító előtagját a DOI regisztrációs ügynöksége osztja ki, ez a folyóirat sajátja; az utótagot a kiadó vagy a szerkesztőség adja, ez a cikk azonosítója.•
Előírás, hogy az utótag részben legyen szabályosság, pl. [folyóirat rövid elnevezése].[kötet vagy megjelenés éve].[füzet].[cikk azonosítója vagy kezdő oldalszáma].
•
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár DOI Irodája a CrossRef ügynökségen keresztül digitális objektum azonosítókkal látja el az egyetemhez köthető kiadványokat és PhD disszertációkat.Adatmegosztás
Adat repozitóriumok létrejötte:
•
Egymástól elkülönülve•
A hagyományos tudományos forrásoktól (cikk, könyv) elkülönülve•
Nem egységes szerkezetben, formábanRepozitóriumi kiválasztási folyamat:
•
Értékelés (Témakör; Szerkesztői tartalom és repozitóriumi jellegzetességek;Földrajzi eredet)
•
Publikációs követelmények:o Rendszeresség és stabilitás
o Finanszírozási nyilatkozat
o Bírálói folyamat
o Linkek az irodalomhoz
•
Indexált repozitóriumok• nyomtatott világ
• állomány központúság
• tartalom-szolgáltatás
• digitális és hálózatos világ
• olvasó központúság
• tartalom-gazdaság
Yes, We Were Warned About Ebola, New York Times, April 7, 2015, BERNICE DAHN, VERA MUSSAH and CAMERON NUTT, members of a team drafting Liberia’s Ebola recovery plan
Open Access
Open Access: A kutatási eredmények (adatok és közlemények) bárki számára nyilvános elérhetőségét biztosító kommunikációs modell.
A tudományos kommunikáció hagyományos modelljében az olvasó fizet a hozzáférésért, az OA esetben a közlésért kell fizetni.
•
Kereskedelmi kiadók nem favorizálták → magas publikációs költségeket szerettek volna felszámítani → a kutatók feltették cikkeiket a ResearchGate, Facebook, stb.oldalakra.
•
Budapest Open Access Initiative, 2001. december•
Új ismeretek széleskörű és azonnali nyilvánossága Tudomány:o ismétlődések kizárása
o újrahasznosítás: újabb kutatási eredmények
o multidiszciplinaritás: adatok, kutatások összehangolása Társadalom (finanszírozó):
o mire költötték a pénzt, mi lett az eredménye, haszna
o gazdaságosabb és felgyorsuló kutatás
o szolidaritás (fejlődő nemzetek, szegényebb intézmények) Intézmény és szerző:
o a teljesítmény és annak hatása látható és növekszik
o együttműködések
o megőrzés
Open Access
•
Arany OAo
Tisztán nyílt hozzáférésű folyóiratban való közlés, mely során a nyílt hozzáférés a folyóirat felületén valósul meg.o
Nem az olvasó, hanem a szerző fizet a kiadónak a publikálásért (APC: Article Processing Charge fedezi a kiadó számára a publikálás költségeit), az olvasóknak ingyenes a hozzáférés.o
Kb. 3000 folyóirat (10%)o
EU-s irányelv: 2020-ra minden támogatott kutatásból megjelent cikk legyen OA•
Zöld OAo
A közölt cikk szerzői archiválása intézményi (pl. SZTE Publicatio Repozitórium) vagy szakterületi repozitóriumban a kiadóval kötött szerződés alapján.o
Előfordul, hogy engedélyezik a kiadói változat/PDF archiválását, azonban a post- print illetve pre-print verziók feltöltését a legtöbb esetben megengedik.Publikáció verziói
Pre-print Post-
print Kiadói változat
In press = megjelenés előtti közlemény; csak pre-print és/vagy post-print verziója lehet
Open Access
•
Platina/gyémánt OAo
Azok a folyóiratok, melyek a szerző számára ingyenesen biztosítják a folyóiratcikkek Open Access megjelenését.o
A szerzők oldaláról nincsen APC fizetési kötelezettség.o
Általában egyetemek, kutatócsoportok, non-profit szervezetek finanszírozzák a kiadási költségeket.•
Hibrid OAo
A cikkek egy része érhető el nyíltan, a többi csak előfizetés révén.o
Kétszeres pénzbeszedés: az előfizetéses folyóiratban fizetés ellenében lehet a cikket OA közölniOpen Access publikációk típusai a Web of Science- ben
Közzétett díjmentesen elérhető cikkek.
•
Gold•
Bronze: a cikk végleges változatának ingyenesen elérhető változata a kiadó honlapján. A bronz OA cikkek a Web of Science platformon magába foglalhatják a szerzői joggal levédett cikkek szabadon olvasható változatát és szabadon olvasható változatokat, ahol a licensz információk nem azonosíthatók.Green Published
- Publikált cikkek, amelyek ingyenesen elérhetőek a repozitóriumokban
Green Accepted
- bírált cikkek, az elfogadott kézirat ingyenesen elérhető a repozitóriumban
Open Access támogatás
•
2017. június 12-től az Egyetem az Open Access közlés teljes díját fedezi a szerzőknek.•
A támogatás iránti kérelmeket itt lehetbeküldeni: http://
openaccess.ek.szte.hu/accounts/login
•
Támogatást még azelőtt kell a szerzőknek igényelni, mielőtt benyújtják a cikket a kiadóhoz.•
A támogatás megadásáról a tudományos és innovációs rektorhelyettes dönt, a Könyvtár munkatársai a döntéselőkészítésben vesznek részt.•
Amennyiben az SZTE-s szerzők a rájuk vonatkozó feltételeknek megfelelnek, a kérés 5 munkanapon belül elbírálásra kerül, erről e-mailben küldünk értesítést.Open Access publikálás támogatása - feltételek
http://szerzoknek.ek.szte.hu/tamogatott-oa-publikalas/
•
A folyóiratnak Q1 – Q2 besorolásúnak kell lennie.•
2020 novemberétől az SZTE Open Access keret terhére a Frontiers és az MDPI kiadó folyóirataiban való megjelenést nem tudjuk támogatni.•
A publikáción szereplő levelező szerzőnek SZTE-s szerzőnek kell lennie.•
A támogatás elbírálásakor a társszerzőknek legalább fele SZTE-s affiliációval kell rendelkezzen.•
A szerzők 2014-től megjelent publikációinak szerepelnie kell az MTMT-ben külső azonosítóval és intézményi hozzárendeléssel•
A szerzők 2014-től megjelent teljes tudományos közleményei kiadói változatának és/vagy az elfogadott kéziratnak a feltöltése az SZTE Publicatio Repozitóriumba a kiadóval kötött szerződésnek megfelelő nyilvánossági szint beállításával.•
A cikk feltöltése során a FundRef mezőben kérjük feltüntetni a következő azonosítót:University of Szeged Open Access Fund, a Grant number mezőben pedig a pályázat azonosító számát.
•
A támogatás kérhető azon hibrid folyóiratokra is, melyeknek kiadóival Read and Publish típusú szerződést kötött a Szegedi Tudományegyetem. A szerződött kiadók köre : Akadémiai Kiadó, American Chemical Society, Cambridge University Press, De Gruyter, Elsevier, Institute of Physics 57 folyóirata, Lippincott Williams & Wilkins, Palgrave Macmillan, Royal Society of Chemistry, Springer és a Wiley Blackwell.Open Journal System
http://www.ek.szte.hu/ojs/
•
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár egyetemi folyóirat-platformja a világszerte elterjedt Open Journal System (OJS) nyílt forráskódú szerkesztőségi rendszerre alapozva az egyetemi acta jellegű folyóiratok számára egy szabványos és nyílt hozzáférésű (Open Access) megjelenési felületet biztosít.•
Jelenleg 19 folyóirat szerepel a folyóirat-platformon.•
A folyóiratok szerkesztésének és publikálásának összes lépését lefedő, egy cikk teljes életét végigkövető rendszer tetszés szerint hozzáigazítható minden szerkesztőség igényeihez, munkamenetéhez.•
Az OJS számos olyan funkcióval rendelkezik, amely a más adatbázisokkal való adatcserét segíti elő, ezzel nagyban növelve a rendszerben megjelenő folyóiratcikkek láthatóságát a tudományos életben.SZTE Repozitóriumok
http://www.ek.szte.hu/contenta-repozitoriumok/
•
Teljes szövegükben (ill. teljes képi, mozgóképi, hangi mivoltukban) tárolják, indexelik az oktató- és kutatómunka során keletkezett dokumentumokat, valamint tartalmazzák a Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett digitális objektumokat.http://publicatio.bibl.u-szeged.hu
• A Publicatio Repozitóriumba regisztrált felhasználók tölthetik fel megjelent, és az MTMT-ben már rögzített műveiket (tanulmányok, cikkek, monográfiák, alkotások, stb.) PDF formátumban.
• Cél:
• a Szegedi Tudományegyetemen folyó tudományos és művészeti tevékenység eredményeként született művek teljes szövegét minél szélesebb kutatói körben elérhetővé tegye
• a művek hosszú távú archiválása
• a publikációk láthatóságának és idézettségének növelése - a feltöltött tételek az általános keresőkben (pl. Google, Google Scholar) és a szakmai adatbázisokban (pl. BASE, MTA OAI kereső) is indexelésre kerülnek, így a világ minden Zöld Open Access keresője (OAfinder, Unpaywall, Kopernio, Web of Science, Scopus) megtalálja a nálunk elhelyezett cikkét a nem elérhető kiadói verzió alternatívájaként
SZTE Publicatio Repozitórium
SHERPA/RoMEO
http://sherpa.ac.uk/romeo
•
A kiadók archiválással kapcsolatos politikájának központi adatbázisa.•
„A szerzői jog átruházásról szóló kiadói szerződés részeként megjelenő engedélyek gyűjteménye.”•
Kéziratok, cikkek archiválási jogszabálya nagy kiadókkal.•
A cikkek három verzióját különbözteti meg: pre-print, post-print, publisher’s version.•
A listák folyóiratokra vonatkoznak és nem könyvjellegű kiadványokra.•
Egy publikáció nyilvánossági szintje verziónként változó: a pre-print és a post-print jellemzően nyíltan (esetleg embargóval) archiválható, a kiadói változat már jóvalritkábban.
•
Az ebben az adatbázisban található iránymutatás alapján kerülnek feldolgozásra az SZTE Publicatio Repozitóriumba feltöltött tételek.Folyóiratkereső szolgáltatások
•
EndNote – Match•
Master Journal List - Manuscript Matcher•
Elsevier Journal Finder•
Springer Journal Suggester•
Wiley Journal Finder Beta•
Edanz Journal Selector•
Welcome to Jane (Journal/Author Name Estimator)•
JournalGuide•
IEEE Publication RecommenderPredátor kiadók, folyóiratok
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5353955/
https://www.nature.com/news/illegitimate-journals-scam-even-senior-scientist s-1.22556
•
Spam e-mailek, önmagukat komoly tudományos kiadóként feltüntetve•
A címzett valamely korábbi közleményének elragadtatott méltatása•
Tanulmány, disszertáció, más mű közlési díjának beszedését tartják szem előtt.•
Szellemi termék bekérése•
Kiadói szerződés: apró betűs részekben lemondás szerzői jogrólBeall lista a predátor folyóiratokról és kiadókról: https://beallslist.net/
Nem predátor, lektorált, magas színvonalú, tiszta Open Access folyóiratok listája: https://doaj.org/
Gyanús megkeresés esetén forduljanak hozzánk a szerzoknek@ek.szte.hu e-mail címen
Olyan tisztességtelen politikát folytató kiadók/folyóiratok, melyek tényleges lektorálás nélkül, alacsony színvonalú cikkeket is megjelentetnek a szerző pénzéért.
Predátor folyóiratok – figyelmeztető jelek
o A folyóirat címe hasonlít egy már létező folyóiratéra.
o Egymástól független tudományterületek egyaránt előfordulnak egy folyóirat cikkeiben (pl.
mezőgazdaság, földrajz, asztrofizika, egészségügy).
o Honlapon: helyesírási és nyelvtani hibák, alacsony felbontású képek, nagyobb cégekre hasonlító logók; célirányosan a szerzőket és nem az olvasókat szólítják meg
o Elektronikus benyújtási rendszer helyett egy nem hivatalos e-mail címre kell elküldeni a kéziratot (pl. gmail-es, yahoo-s címre)
o Gyors publikálást ígérnek, nem található leírás a kéziratok feldolgozási folyamatáról.
o Nincs leírás a honlapon a bírálói folyamatról, a publikációs etikáról. Nincsenek a plagizálásról, a cikkek visszavonásáról szóló irányelveik.
o Elkérik a publikált kutatási eredmény szerzői jogát vagy a szerzői jogról nem tesznek említést.
o Hamis metrikák (pl. Index Copernicus Value); hamisan magas impakt faktor értéket társítanak a folyóirathoz.
o Neves kutatókat jelölnek meg hozzájárulásukon kívül a szerkesztőbizottságuk tagjaként (és megtagadják a bizottságból való eltávolításukat).
o Nincs információ arra vonatkozóan, hogy a folyóirat lapszámai digitális megőrzésre kerülnek-e, és ha igen, hogyan teszik azt.
o Alacsony közlési díj (például < 150 $)
o Valótlanul azt állítják, hogy a folyóirat rangos indexáló adatbázisokban található meg.
Kutatói közösségi portálok
https://www.researchgate
.net/ https://publons.com/
https://profiles.impactstory .org/
https://www.mendeley.c om/
https://www.linkedin .com/
https://www.academia .edu/
SZTE Szerzői Eszköztár
http://szerzoknek.ek.szt e.hu/
•
SZTE-s szerzők információval való támogatása publikációs tevékenységükben•
Négy alapvető témában (MTMT, Open Access, tudománymetria és könyvtári repozitóriumok) és kisebb, de ide tartozó témákban (pl. referenciakezelés, kutatói hálózatok, DOI) Alapvető fogalmakat, összefüggéseket foglalunk össze röviden, tovább tanulmányozható forrásokat megadva,
Gyűjtjük és megosztjuk a híreket, érdekességeket,
Válogatunk a hozzánk érkező kérdésekből, és közzétesszük őket az SZTE-s szerzői közösség számára, ill.
Segítséget nyújtunk a fentiekből adódó szerzői feladatok ellátásában,
Intézményi szinten működtetjük az MTMT és repozitórium adatbázisokat, valamint biztosítjuk az SZTE OA támogatás adminisztratív hátterét.
•
Az SZTE szerzői eszköztárral kapcsolatban a következő oldalon lehet kérdéseket feltenni, amelyre munkatársaink 3 munkanapon belül válaszolnak: http ://szerzoknek.ek.szte.hu/kapcsolat/A Klebelsberg Könyvtár tudománymetriai szolgáltatásai
Kutatókna
k Folyóirat
szerkesztőségeknek
•
Publikációs és citációs lista ellenőrzése MTMT-ben pályázatokhoz, kinevezésekhez, előmenetelekhez•
OA támogatás•
Hivatkozáskezelők•
Plágiumkeresés•
Lektorálás•
Folyóirat-ajánló•
Copyright ügyintézés•
Scopus profiltisztítás•
Publikációs segédletek•
Repozitóriumok•
OJS folyóirat-platform•
DOI igénylés•
ISSN/ISBN szám igénylés•
Plágiumkeresés•
Copyright ügyintézésIntézményeknek
•
Intézményi MTMT statisztikák•
MTMT admin rendszer•
Tudományelemző eszköz (SciVal)Zárt Facebook-csoport: SZTE-s szerzők – hírek, segítség, közösség
https://www.facebook.com/groups/1624365324491839/
