_ISZEMLE
AZ ENSZ STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 19. ÚLÉSSZAKA ÚJ-DELHIBEN
Az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizott—
ságának 19. ülésszakára 1976. november 8.
és 19. között Új-Delhiben került sor. A Bi- zottság ünnepélyes megnyitó üléssel kezdte meg munkáját. amelynek során Sankar Gho—
se, az Indiai Szövetségi Kormány Tervezés- ügyi minisztere mondott beszédet. Az ünne- pélyes megnyitó után került sor a napirend elfogadására és a tisztségviselők megvá- Iasztásáro.
Az ülésszak elnökévé a Bizottság tagjai V. R. Raot, az Indiai Központi Statisztikai Szervezet igazgatóját, alelnökévé M. A. Ko- rolevet, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának első elnökhelyettesét és ]. Ohls- sont, a Svéd Statisztikai Hivatal vezérigaz- gatóját, rapportőrré ]. W. Duncant, az Egye- sült Államok hivatalos statisztikai szerveze- tének elnökét, az Igazgatási és Költségve- tési Hivatal igazgatóhelyettesét választot—
ták.
Az értekezlet napirendjére tűzött kérdések megvitatása érdekében a Bizottság 17 ple- náris ülést tartott. Az üléseken a Bizottság tagjai 31 dokumentumot vitattak meg. és a vita eredményeképpen megfelelő határoza- tokat hoztak. A megvitatásra került kérdések az alábbi fő témacsoportokba sorolhatók:
- A nemzetközi statisztikai akcióprogramok koordi- nálása és integrálása.
— A fejlődő országok részére nyújtandó technikai segélyprogram ösztönzése.
-— A gozdaságstatisztika főbb kérdései:
ár- és volumenstatisztika, energiastotisztika,
a nemzeti számlák és mérlegek rendszere.
a közületi szektor statisztikája.
—A társadalom- és népesedésstatisztika:
az 1980-es népszámlálás és lakásösszeírás programja.
vándorlási statisztika.
idegenforgalmi statisztika,
a társadalom- és népesedésstotisztika egcyiséges rendszerének (SSDS) fejlesztési kér-
ései,
a társadalomstotisztika kiépítésének ösztönzé- se a fejlődő országokban,
társadalmi jelzőszámok.
-- Környezetstatisztika.
— Nemzetközi szobványosztályozások:
a javak és szolgáltatások szabványosztályo- zása (ICGS).
a nemzetközi szabványosztólyozások össze- hongolása.
-— A statisztikai szervezet fejlesztésének kérdései.
— A különböző nemzetközi szervezetek statisztikai munkájának áttekintése.
— Általános kérdések:
a Bizottság 1977—1981. évi munkaprogramja.
a 20. ülésszak napirendje stb.
Az ülésszakon részt vevő magyar delegáci- ót Bálint József államtitkár, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke vezette. A küldött- ség tagja volt dr. Horváth Gyula, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője.
A vitában a magyar delegáció tevékenyen részt vett, többek között felszólalt az ár- és volumenstatisztikáról, az energiastatisztikáról.
az 1980-as népszámlálás és Iakásösszeírás- ról, a vándorlási statisztikáról. az idegenfor- galmi statisztikáról, a nemzetközi szabvány- osztályozások összehangolásárál és a sta- tisztikai szervezetről folyó vitában.
Az ülésszak folyamán november 13-án a vendéglátó Indiai Központi Statisztikai Szer—
vezet egy községben a helyszínen bemutatta a szemes termények termésbecslésére kidol- gozott eljárását. és ismertetést adtak a folyo- matban levő reprezentatív lakossági össze—
írás tematikájáról és módszereiről.
A Bizottság ülésének időpontjára esett az indiai statisztikai szervezet megalapításának 25. évfordulója alkalmából az Indiai Statisz- tikai Intézet által megrendezett ünnepi ülés is, amelyre a Statisztikai Bizottság ülésén részt vevő küldötteket is meghívták.
A delegációk vezetőit fogadta Indira Ghandi, India miniszterelnöke. A szívélyes hangulatú találkozón rövid ismertetőt adott India társadalmi, gazdasági célkitűzéseiről és időszerű problémáiról. Méltatta a statisz—
tika szerepét és jelentőségét. A miniszterel- nök asszony az Indiai Központi Statisztikai Szervezet jubileuma alkalmából kibocsátott felhívásában a statisztikai munka elért ered- ményeinek elismerése mellett irányelveket és követelményeket határozott meg a statisztikai szervezet és a statisztikusok előtt álló) legfon—
tosabb feladatokról.
A Statisztikai Bizottság ülésének folyamán számos fogadásra került sor. Ezek sorában az ülésszak tisztségviselői, az indiai és a ma—
gyar delegáció tiszteletére Turi Ferenc, a
SZEMLE
83
Magyar Népköztársaság nagykövete is ebé- det adott.
Új-Delhi-i tartózkodása során Bálint .Ió—
zsef államtitkár fogadta és időszerű gazda—
ságpolitikai kérdésekről interjút adott Di/eep Padgaonkarnak, a The Times of India he—
lyettes főszerkesztőjének. A Hivatal elnöke az
Új-Delhi-i és a kuvaiti magyar kolónia tag- jai részére előadást és konzultációt tartott a magyar népgazdaság fejlődéséről és a népgazdasági terv teljesitésének várható ala-
kulásáról.
Dr. H. Gy.
KGST STATISZTIKUS SZAKÉRTÖl ÉRTEKEZLET
A TÁRSADALOMSTATISZTIKAI JELZÖSZÁMOK RENDSZERERÖL
DR. ANDORKA RUDOLF
1971—ben. a KGST Statisztikai Állandó Bi- zottságának 18. ülésén a magyar delegáció javaslatára a SÁB munkatervébe került a társadalomstatisztikai jelzőszámok rendszere kidolgozásának témája. A társadalomstatisz- tikai jelzőszámokra vonatkozó tapasztalatok kicserélése és a rendszer kifejlesztésére irányuló törekvések összeegyeztetése a szoci- alista országok között azért vált aktuálissá, mert már több szocialista ország statisztikai hivatala foglalkozott a társadalmi jelzőszái mokkal. továbbá a szocialista országok egy—
re aktívabban kapcsolódtak bele az ilyen irányú munkákba az ENSZ Európai Gazda- sági Bizottságának munkaprogramja kereté—
ben.
A Statisztikai Állandó Bizottság keretében eddig végzett munka három lépésből állt.
Az első lépésben a magyar Központi Statisz- tikai Hivatal kérdőívet küldött ki a többi tag—
ország statisztikai hivatalának, melyben tár- sadalomstatisztikai gyakorlatukról kért infor- mációkat. A kapott válaszokról összefoglaló beszámolót készítettünk a Statisztikai Állandó Bizottság 20. ülése számára. A munka máso- dik lépésében ezeknek az információknak fi- gyelembevéte'ével kidolgoztuk a társadalom- statisztikai jelzőszámok rendszerének terve—
zetét. Ezt ismét kiküldtük véleményezésre a tagországok statisztikai hivatalainak, majd a kapott észrevételek figyelembevételével ki- dolgozott módosított anyagot bemutattuk az 1974 októberében Budapesten tartott tudo—
mányos szemináriumon. A szemináriumon részt vettek a KGST-tagországok (Mongólia kivételével), továbbá Jugoszlávia és Finnor- szág statisztikusai és társadalomtudósai, a KGST Titkárság és az ENSZ Európai Gazda- sági Bizottság képviselője. A résztvevők ta- nulmányokat mutattak be a társadalomsta- tisztikai jelzőszámok rendszerének különböző módszertani kérdéseiről. Ezeket a tanulmá—
nyokat és a magyar alapdokumentumot1 a
i Az alapdokumentumot és az előadásokat a Ma- terialü szeminara po teme .,Aktual'nüe voproszü szo- cial'noj sztatisztiki" c. kötet tartalmazza, mely a KGST Statisztikai Állandó Bizottság kiadványaként jelent meg a magyar Központi Statisztikai Hivatal gondozásában.
a ót
szeminárium megvitatta. Az előadások és a viták a következő kérdések köré csoportosul—
tak. '
1. A társadalomstatisztika fogalma. a tár—
sadalomstatisztikai jelzőszámok rendszerének fogalma. A résztvevők hangsúlyozták a tár- sadalomstatisztika jelentőségét a társada- lomtudományok fejlődése szempontjából.
Megállapították, hogy a társadalomstatiszti- kai jelzőszámok rendszere tudományosan megalapozhatja a társadalmi tervezés dön—
téseit és a társadalmi prognózisokat. A tár- sadalomstatisztika tárgya - M. Eidel'man de—
finíciója szerint —- a társadalmi jelenségek és folyamatok vizsgálata, amelyek konkrét tör-' téneti feltételek között az adott társadalom életében megnyilvánulnak. A gazdaságsta- tisztika tárgya viszont a gazdaság területén végbemenő folyamatok és jelenségek vizsgá- lata. A gazdaságstatisztika és a társadalom- statisztika elhatárolásánál azt a szempontot célszerű figyelembe venni. hogy az utóbbi el- sősorban az emberek társadalmi életkörülmé- nyeivel foglalkozik. A társadalomstatisztikai jelzőszámok kidolgozása és rendszerbe fog- lalása azért kívánatos. hogy összefoglaló ké—
pet alkothassunk (: társadalomról, kimutatva a különböző jelenségek és folyamatok közötti kapcsolatokat. ilyen értelemben a társada- lomstatisztíkai jelzőszámok rendszere távlati—
lag hasonló szerepet fog játszani, mint a népgazdasági mérlegrendszer.
2. A társadalomstatisztikai jelzőszámok rendszere és a népgazdasági mérlegrendszer közötti kapcsolat kiépítése. Ez azért különö- sen fontos feladat. mert a társadalmi folya- matokat (: gazdasági alapokkal való össze- függésükben kell vizsgálni.
3. A társadalomstatisztikai rendszer felépí- tésének lehetséges módszerei. A szakiroda- lomban két lehetséges megközelítést írtak le:
a) a társadalmi jelzőszámokból felépített rendszert, b) a mérlegekből és matrixokból felépített rendszert. Jelenleg az előbbi rend- szer látszík megvalósíthatónak, többen (pél- dául K. Zagórski) hangsúlyozták azonban.
hogy az utóbbi megközelítést is tanulmányoz- ni kell, és az oktatási és foglalkoztatási fo-
