Az Indiai Köztársaság statisztikai rendszere

74';

Az így kiszámított indexet a továbbiak—

ban a termelés alakulásának vizsgálatára ugyanúgy felhasználhatjuk, mint azt az elöző példában tettük. Ez utóbbi módszer-

nek az elöbbi változattal szemben azon—

ban hibája, hogy csak az elegykihozatal

indexével korrigálva használható; ezek a korrekciók pedig hibaforrások lehetnek.

Minthogy a fentiekben a kohókapacitás

kihasználásának mérését csak az acél—

nyersvasra vonatkozóan vizsgáltuk, jog-

gal felmerül a kérdés, milyen módszerrel

kell az egyéb nyersvasféleségek termelése sorána kohókapacitás kihasználását meg—

figyelni. A jelenleg érvényben levő mód—

szer szerint --— és ezt a bevezetőben már említettük —— ezeket a nyersvasféleségeket

bizonyos kulcsszámok segítségével acél—

nyersvasra számoljuk át. Az átszámított mennyiséget hozzáadják az acélnyersvas—

termeléshez, és az így nyert eredményt

használják fel a kapacitáskihasználás mu- tatószámának kiszámításához. A kulcssza- mokat tapasztalati úton állapítják meg, úgy hogy ugyanabban a kohóban egy üzemnap alatt előállítható acélnyersvas- mennyiséget az egy üzemnap alatt előál—

lítható egyéb nyersvasféleségekhez viszo- nyítják és a két szám közti arány adja a kulcsszámot. Ez azonban már önmagában

Az Indiai Köztársaság

India 1950. januárjában szuverén köz—

társaság lett. Az a körülmény, hogy az

ország függetlenné vált, döntő jelentő—

ségű volt az indiai statisztika fejlődése

szempontjából is.

Az indiai statisztikai tudomány fejlesz- tésében, a statisztikus káderek képzésé-

ben, valamint az indiai statisztikai rend-

szer megszervezésében rendkívül nagy

szerepe van a Mahalanobis professzor

által vezetett kalkuttai Indiai Statisztikai

Intézetnek. Az Intézet dolgozói között

számos kiváló tudós és sok tehetséges

fiatal van. Ez a hatalmas tudományos

kutató központ kiterjedt tudományos

nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és

széleskörű statisztikai munkát végez.

Az Intézet különböző statisztikai mun—

kákat végez a kormányszervek számára

(feldolgozza a Nemzeti Reprezentativ

* I. Pismrcu cikke. Voproszi Ekonomlki.

8. sz. lati—440. old. Rövidítve.

1955,

is hibáim—rás, mert a nyersvasféleségek gyártásánál is fennáll az elegykihozatal és a leterhelés változása ugyanúgy, mint az acélnyersvasnál. Véleményünk szerint

a helyes; módszer ebben a kérdésben is

a kapacitáskihasználás kiszámítása az

elegy alapján, hasonlóan az acélnyersvas—

hoz, mindegyik nyersvasféleségre külön—

külön. Ez annál is könnyebb, mert legfel-

jebb három ilyen termékről lehet szó.

*

A felvetett problémák mindezideig sem a tervezésben, sem a statisztikában nem tisztázottak. A statisztika a tervteljesítés mérésénél is a kapacitáskihasználás dina—

mikájának vizsgálatánál is megelégedett a fenti —— a valóságot vissza nem tükröző -— mutatószámnak a tervszámmal, illetve a bázisadattal való egyszerű összehason—

lításával.

Befejezésül még annyit szeretnék meg—

említeni, hogy a kohók munkájának elem—

zése természetesen nem szorítkozhat csu—

pán a javasolt mutatószám megfigyelése-

re; de ha a kohók kapacitáskihasználásá-

nak alakulásáról a valóságnak megfele—

lőbb képet akarunk kapni, akkor a mon—

dottakat nem hagyhatjuk figyelmen kívül,

Farkas, Gyula

statisztikai rendszere*

Vizsgálati Szervezet adatait stb.). Külön—

féle számoló— és lyukkártyagépekkel ten——

delkezik. Az Intézet a társadalmi gazda- sági statisztika mellett nagy figyelmet fordít az ipari termékek minőségének ei—

lenőrzésér'e alkalmas statisztikai módsze—

rek kidolgozására, kutató munkákat véw gez a statisztikai módszereknek a biológia terén való alkalmazásával kapcsolatban

stb. _

Az Intézet jelenleg átszervezi munká- ját és fokozottabb figyelmet fordít a tár- sadalmi gazdasági problémákra. Az Inté—

zetnek India különböző részeiben fiókin—

tézetei is vannak. Kiadásában jelenik meg a ,,Szankh'ja" című folyóirat. és

ezenkívül beszámolójelentéseket és egyéb anyagokat is közöl.

India statisztikájának jellegét és szer—

vezeti felépítését az alkotmányban hatá—

rozták meg. Az ország statisztikai rend-

szere igen fiatal és ma még kialakulóban

SZEMLE

van. Ezt a rendszert azonban ebben asza—

kaszban is sok sajátos, érdekes vonás jel- lemzi.

Indiában nincs központosított statiszti—

kai rendszer. A statisztikai adatok gyűj—

tését és feldolgozását jelenleg a központi

kormány és az egyes államok kormányai

végzik. A népességi, pénz- és hitelügyi,

valamint a külkereskedelmi statisztikáta

kozponti kormányszervek, az ipar és több

más ágazat statisztikáját a központi kor—

mány és az egyes államok kormányai, a

népművelés és egyes ágazatok statiszti—

káját pedig az egyes államok kormányai szervezik meg. A statisztika ilyen szerve- zése mellett szükségessé vált a statisztika

különböző településeinek és ágazatainak koordinálása annak érdekében, hogy biz-

tosítsák a statisztikai adatok összehason—

líthatóságát egész India tekintetében. In—

diában ilyen koordinációs központ a mi—

nisztertanács mellett működő titkárság keretében 1951—ben létesített Központi Statisztikai Szervezet. Ennek a szervnek létrehozása és az utóbbi évek folyamán az indiai statisztikai rendszer szervezése _te—

rén hozott számos kormányintézkedés az

indiai Statisztikai Intézet igazgatójának,

Mahalanobis. professzornak tevékenysé—

gével függ össze, akit 1949—ben a kor—

mány felkért arra, hogy a minisztertanács

mellett a statisztikai tanácsadó szerepét töltse be. Ezen a szervezeten kívül a mi-

msztériumokban és a központi kormány

ügyosztályain kb. 60 statisztikai osztály van, amelyek különféle statisztikai anya-

gokat gyűjtenek és tesznek közzé.. Ezeket

az anyagokat felhasználják a Központi

Statisztikai Szervezet által közzétett

munkákban is.

A Központi Statisztikai Szervezet tevé—

kenysége a következő:

1. ,,Az Indiai Köztársaság Statisztikai

Evkönyvé"-nek, a ,,Statisztikai Havi Köz- lemény"—nek, a ,,Statisztikai Heti Közle-

mény"-nek és a ,,Hivatalos Statisztikai Tájékoztató"—nak elkészítése és kiadása;

2. kapcsolatok létesítése az Egyesült Nemzetek Szervezetének Statisztikai Hi—

vatalával;

3. különleges munkák elvégzése a köz—

ponti kormány és az egyes államok kor- mányainak minisztériumai számára;

4. tanácsadás a minisztériumok és egyéb kormányszervek részére statisztikai kér—

désekkel kapcsolatban, valamint a sta-

* 775

tisztikai problémák megvitatásának meg—

szervezése;

5. a minisztériumok és egyéb kormányé

szervek statisztikai munkájának koordi—

nálása a szükséges egység biztosítása, a párhuzamosan végzett munkák kiküszö-

bölése és megelőzése, valamint a költsé-

gek minimumra való csökkentése céljá—

ból;

6. fogalommeghatározások és szabá—

lyok kidolgozása a statisztikai adatok

mind országon belüli mind nemzetközi

összehasonlíthatóságának megjavítása cél—

jából, valamint a kormány számára szük- séges adatok minőségének állandó tökéle—

tesítése;

7. állandó kapcsolatok fenntartása más országokkal a statisztikai munkák mód—

szertani és szervezési kérdéseivel kapcso—

latban;

8. a statisztikai adatok grafikus ábrázo-

lása az ország gazdasági és kulturális fej- lődésének szemléltetése céljából.

A Központi Statisztikai Szervezet lét—

száma igen csekély (kb. 70 fő), de a vezető dolgozók (15—20 fő) magas szakképzett—

sége következtében a Központi Statiszti—

kai Szervezet e feladatait sikerrel oldja

meg. A Központi Statisztikai Szervezet

irányítja a minisztériumok és főosztályok

statisztikusainak munkabizottságát, és

rendezi meg a központi kormány és az ál—

lamok statisztikusainak konferenciáit. A munkabizottság és a konferencia vitatja meg a statisztika időszerű kérdéseit és

lépteti életbe az elfogadott határozatokat

és javaslatokat. A Központi Statisztikai

Szervezet e kollektív szervek segítségé—

vel, nagyobb apparátus nélkül, mind a központban, mind az egyes államokban megszilárdítja és tökéletesíti a statiszti—

kát. *

A Központi Statisztikai Szervezetnek jelentős segítséget nyújtanak azok a rmin—

kabizottságok, amelyeket a minisztériu—

mok és főosztályok statisztikusainak kollektívája szervez meg az egyes kon- krét kérdések megvitatására és javas- latok kidolgozására. E bizottságok mun—

kájában rendszerint nemcsak a minisz—

tériumok statisztikusai vesznek részt, ha-

nem gyakorlati szakemberek, sőt szükség esetén a tervbizottság képviselői is. A munkabizottságok készítik elő az adósta-

tisztika, a bányászati statisztika, a ván—

dorlási statisztika, a közlekedési statisz—

76

tika, az építőipari és lakásstatisztika meg-

szervezését és végrehajtását, kidolgozzák az indiai létfenntartási index kiszámí—

tását stb.

_A Központi Statisztikai Szervezet a sta—

tisztikai adatokat egyrészt az Új—Delhi—

ben szervezett állandó statisztikai kiálli—

táson grafikus ábrák (diagrammok, kar—

togrammok stb.) segítségével ismerteti, másrészt közzé teszi kiadványokban is.

A kiállítást mindenki megtekintheti. A kiállítást állandóan újabb anyagokkal egészítik ki. A kiállításon bemutatják az Egyesült Nemzetek Szervezetének, külön- böző országoknak, az Indiai Köztársaság

központi minisztériumainak és az egyes

államok minisztériumainak főbb statisz—

tikai kiadványait is.

A Központi Statisztikai Szervezet emel—

lett India gazdasági és kulturális életét jellemző diagrammokból, kartogram- mokból stb. kiállításokat szervez a külön- böző tudományos kongresszusok és nem- zetközi kiállítások stb alkalmával is.

A Központi Statisztikai Szervezet sta- tisztikai adatait terjedelmes közlemények—

ben és évkönyvekben is közreadja. Az év—

könyvekben szerepelnek a köztársaság éghajlatára vonatkozó jól feldolgozott főbb statisztikai adatok is. A statisztikai

adatokat a közzététel céljára igen rövid idő alatt készítik elő. így például az

,1952—1953. évi évkönyv anyagát a Köz- ponti Statisztikai Szervezet 1954. máju—

sáig elkészítette. A kb. 900 oldal terjedel—

mű kötetet már 1955.xelején kiadták. Ez olyan fiatal statisztikaiWszervezetnél, mint az Indiai Köztársaság Központi Statiszti- kai Szervezete igen nagy eredmény.

A, Központi Statisztikai Szervezet belső szervezeti felépítése igen sajátos. A Szer—

vezet vezetője a minisztertanács mellett működő tiszteletbeli statisztikai tanács—

adó. A gyakorlati munkát azonban a Köz-

ponti Statisztikai Szervezet két igazgatója irányitja. Az egyik igazgató a statisztikai munka koordinálásával és az ezzel kap—

csolatos kérdésekkel foglalkozik, hatáskö- rébe tartozik az ügyintézés és a könyvtár irányítása is. A másik igazgató a szabvá- nyosítás kérdéseivel, azaz az egységes sta—

tisztikai kérdőívek kidolgozásával, az erre vonatkozó javaslatokkal, valamint a nem—

zeti és nemzetközi statisztika adatainak

jobb összehasonlitásához szükséges fo—

SzaMzs ,

galmi meghatározások tökéletesítésével,

az Egyesült Nemzetek Szervezetének sta—

tisztikai osztálya által javasolt nemzet- közi osztályozások és meghatározások in—

diai felhasználásának ösztönzésével, a statisztika minőségére vonatkozó anyagok

* gyűjtésével és megfelelő javaslatok kidol—

gozásával és egyéb kérdésekkel foglalko—

zik. Mindkét igazgató azonos jogokkal

rendelkezik.

A Központi Statisztikai Szervezetben viszonylag csekély azoknak a kiválóan képzett statisztikusoknak a száma, akik a

minisztériumoktól, ügyosztályoktól és az egyes államok kormányaitól beérkező sta-

tisztikai adatok tanulmányozásával és elemzésével foglalkoznak. A Központi Statisztikai Szervezetben az ipar, a mező—

gazdaság, az élelmezés, a népesség, az egészségügy, az oktatásügy, a pénzügyek, a kereskedelem, a közlekedés, a foglal—

koztatottság és a munkanélküliség kér-

déseinek, valamint egyéb népgazdasági

kérdéseknek tanulmányozásával foglal—

koznak. Az összefoglaló munka a nemzeti jövedelem vizsgálata, amely az összes ren—

delkezésre álló anyagok alapján, az Ame—

rikai Egyesült Államokban és más bur—

zsoá államokban alkalmazott módszerek szerint történik. Az utóbbi időben a köz—

társaság nemzeti jövedelmét a szovjet tár—

sadalmi—gazdasági statisztika javaslatai—

nak megfelelően is kiszámítják (ezek a számítások azonban nem hivatalosak).

A Központi Statisztikai Szervezet rend—

szerint nem végez statisztikai adatgyűj—

téseket (kivétel volt, amikor a Központi

Statisztikai Szervezet a posta útján szét—

küldött kérdőívek segitségével írta össze az alkalmazottakat), mert erre nincs meg—

felelő létszáma és nincsenek helyi fiók—-

intézetei. A Központi Statisztikai Szerve—

zet azonban nemcsak technikai apparátus,

amely összesíti a minisztériumok és álla—

mok anyagait, hanem egyúttal irányító szerv is. Irányítása azonban nem igazga-

tási jellegű, hanem módszertani, amely a statisztikai adatok koordinálását, az adat—

gyűjtő és egyéb nyomtatványok szabvá—

nyosítását, valamint a statisztikai adatok megfelelő minőségének és összehasonlít—

hatóságának biztosítását szolgálja,

Indiában az államok közigazgatási fel—

építése nem egységes. Az államok három csoportra oszlanak: az A csoport államai—

nak (a lakosság száma 278 800 000 fő) tör—

SZÉMLE

vényhozó és végrehajtó szervei vannak és kormányzók irányítják; a B csoport álla—

mait (a lakosság száma 67 900 000 fő)

rádzspramukhak (kormányképviselők), a C csoport államait (kb. 10 millió fő) pej dig biztosok igazgatják. A statisztika szer—

vezésének színvonala az államokban kii—

lönböző: az A csoport államaiban a szin—

vonal magasabb, mint a másik két

csoport államaiban. Az A csoport és

a B csoport több államában statisz—

tikai irodákat szerveztek, amelyek vagy önálló szervezetek vagy pedig az egyesített gazdaságstatisztikai szervezetek kötelékébe tartoznak. Ezek a szervezetek a különböző ügyosztályoktól az államok kormányához érkező statisztikai adatokat egyeztetik és statisztikai kiadványokat is adnak ki.

Egyes statisztikai irodák az államok kormányainak megbízása alapján statisz—

tikai kutatásokat is végeznek. Az államok kormányainak ügyosztályain statisztikai csoportok (szektorok) vagy egyes megbí—

zottak vannak, akik speciális mezőgazda—

sági, munkaügyi, ipari stb. statisztikai

adatok gyűjtésével foglalkoznak. Iparilag fejlett államokban (például Bombayben)

a fogyasztás színvonalának és a létfenn—

tartási indexeknek kiszámítása célj ából adatokat gyűjtenek a munkáscsaládok

háztartásáról. _:

*

Indiában a második világháború előtt nem volt kötelező iparstatisztikai adat—

szolgáltatás. A háború alatt azonban szük—

ségessé vált, hogy részletes adatokat kap—

janak az ipari termelésről. 1942—ben tör—

vényt hoztak az ipar—statisztikai adatszol—

gáltatásról, 1944—ben pedig a Kereskede—

lem- és Iparügyi Minisztérium mellett Iparstatisztikai Igazgatóságot létesítettek.

Ezek az intézkedések lehetővé tették, hogy adatokat kapjanak az ipari termelés 29 iparágát felölelő havi indexének kiszá—

mításához. 1946 óta évente végeznek ösz—

szeírásokat a feldolgozó iparban. Az Ipar—

statisztikai Igazgatóság havonta közli a legfontosabb kiparágak termelési adatait, külön kiadványban ismerteti a szövő— és

fonógyárak statisztkáját, s évente kiadja

,,A feldolgozó ipar árai" című gyűjte—

ményt.

Hatalmas munkát végez a mezőgazda—

sági kutatásokkal foglalkozó indiai tanács

77_

statisztikai osztálya. Ez az osztály végezte 1943-tól 1953-ig a termés reprezentativ

vizsgálatát (ezt a feladatot 1953—ban át-r

adták a Nemzeti Reprezentativ Vizsgá- lati Szervezetnek). A tanács mellett mű—

ködik a mezőgazdasági statisztikusok két—

éves tanfolyama.

1947—ben az Élelmezési és Mezőgazda—

sági Minisztérum mellett Gazdaságstatisz—

tikai Igazgatóságot szerveztek. Az Igaz—

gatóság felelős a mezőgazdasági statiszti—

kai adatok gyűjtéséért és közléséért. Szá—

mos időszaki kiadványt —— heti, havi, éves, kétéves és ötéves kiadványokat —— jelen- tet meg. A legfontosabb kiadványok a mezőgazdasági statisztikával, az erdészeti statisztikával, az élelmezési statisztiká- val, a mezőgazdasági munkabérek statisz—

tikájával, az állattenyésztés statisztikájá—

val stb. foglalkoznak.

A Munkaügyi Minisztérium mellett 1948—ban Munkaügyi Statisztikai Irodát létesítettek, amely a nagy ipari közpon—

tokban megszervezte a munkáscsaládok háztartási költségvetéseinek vizsgálatát.A Munkaügyi Statisztikai Iroda munkaügyi

kérdésekkel kapcsolatos más vizsgálato-

kat is végez, az ország 15 nagyvárosára pedig kiszámítja a létfenntartási indexet és kiadja a munkaügyi évkönyvet.

A gazdasági, de elsősorban a pénzügyi statisztika területén jelentős munkát vé—

gez az Indiai Jegybank kutató és statisz- tikai főosztálya. Ez a szervezet tanulmá—

nyozza a tőzsde, a valuta, az állami költ—

ségvetés, a hitel, többek között a mező—

gazdasági hitel kérdéseit. A Jegybank havi jelentést és több éves kiadványt is ad ki.

1872—ben volt Indiában az első hivatalos népszámlálás. A népszámlálást 1881 óta tízévenként tartják. India a lakosság szá—

mát tekintve a világ legnagyobb országa volt, ahol rendszeresen népszámlálást tar-—

tottak. A népszámlálás végrehajtásában

600 000 ember vett részt—

A népszámlálás lebonyolításáért —-—

amely Indiában rendkívül bonyolult és igen nehéz feladat —— a Belügyminiszté—

rium felelős. E minisztérium hatáskörébe tartozik a népmozgalmi statisztika is, amelyet nemrég vett át az Egészségügyi Minisztériumtól. Most adják ki az 1951.

évi népszámlálás anyagát, amely felbe—

csiilhetetlen forrás az indiai népesedési

, 7—8 , _ , , ,

kérdések tanulmányozásához. Az Egész—

ségügyi Minisztérium a járványügyi sta—

tisztika stb. kérdéseivel foglalkozik.

A Kereskedelem— és Iparügyi Miniszté—

rium tájékoztatási és statisztikai főosztá-

lya gyűjti a kereskedelmi statisztikai ada-

tokat. A főosztály az ,,Indiai Kereskede- lem" c. folyóiraton kívül kül— és belkeres—

kedelmi stb. beszámolókat is ad ki.

A Közoktatásügyi Minisztérium statisz—

tikai osztálya gyűjti össze az adatokat a

tanintézetekről, a tanulók és tanítók szá-

máról, a közoktatási költségekről stb. A

Közoktatásügyi Minisztérium szintén több statisztikai kiadványt jelentet meg az

oktatásügyi statisztikáról, az egyetemek- ről, az állami iskolákról, az Indiai Köz—

társaság népművelési költségeinek statisz—

tikájáról stb.

A Pénzügyminisztérium statisztikai osz-

tálya teszi közzé a részvénytársaságok sta- tisztikáját.

India statisztikai rendszerében rendkí-

vül fontos helyet foglal el a Nemzeti Rep—

rezentativ Vizsgáló Szervezet, amely 1949- ben alakult és a köztársaság pénzügymi- nisztériumának irányítása alatt áll. An—

nak érdekében, hogy teljes mértékben ér—

tékelhessük a szervezetnek a jelentőségét, figyelembe kell venni, hogy India még nem számolta fel teljesen a kétévszázados

gyarmati kizsákmányolás súlyos követ—

kezményeit, a feudalizmus csökevényeit és hogy még túlságosan rövid ideje csak

annak, hogy India önálló köztársasággá

lett. Az ország termelőerőinek fejlődését,

gazdasági erejének növekedését és a la- kosság kulturális színvonalának emelke-

dését a gyarmatosítók uralma hosszú időn

keresztül akadályozta. India városi lakos—

sága csak 15 százalékot tesz ki, míg a fal—

vakban a lakosság 85 százalék. Bár az

utóbbi öt év alatt a népművelés területén

hatalmas sikereket értek el, és az ország ban az írástudók száma majdnem meg-

kétszerezódött, a lakosság túlnyomó több- sége azonban mindezideig még nem tud sem olvasni, sem írni. Ezért az országban

az anyagi javak termelésére és fogyasztá- sára, valamint a lakosság foglalkoztatott—

ságának színvonalára stb. vonatkozó sta—

tisztikai adatok gyűjtése csupán kisZál—L

lási módszerrel lehetséges és csak repre—

zentatív adatfelvétel útján. Ilyen körül- mények között a reprezentatív vizsgálat

LE

nemcsak kevésbé költséges volta miatt a

legcélszerűbb, hanem egyúttal ez az egyet—

len lehetséges eljárás is.

A reprezentativ vizsgálatok szervezési

terveit és programjait Mahalanobis pro—

fesszor irányításával készítették el. Az

összegyűjtött adatokat az Indiai Statisz- tikai Intézetben dolgozzák fel. A Nemzeti Reprezentatív Vizsgáló Szervezet a nem-

zetgazdaság minden területéről gyűjt ada—

tokat. A reprezentativ vizsgálat útján

nyert adatokat kiterjesztik az egész or—

szagra, és ezáltal alapot adnak a mező—

gazdasági és kisipari termelésnek, a vá—

rosi és falusi lakosság fogyasztása összeté-

telének és színvonalának, létfenntartási eszközeik forrásainak, a foglalkoztatott- ság színvonalának megállapításához, a nemzeti jövedelem kiszámításához, vala- mint a tervbizottság különféle számításai—

nak elkészítéséhez. Ily módon a Nemzeti Reprezentatív Vizsgálati Szervezet lénye—

gében olyan állami központi statisztikai szerv, amely csak reprezentatív vizsgála-

tokat végez. V

A szervezet élén főigazgató áll. India

területét három övezetre osztották fel: ke—

leti, déli és nyugati övezetre, A munkát

minden övezetben főigazgatóhelyettesirá—

nyitja. A helyettes mellett dolgozók lét—

száma mindössze 5 fő. Az övezeteket 14 részre osztották. Minden egyes részben a reprezentatív vizsgálat lebonyolítására megfelelő apparátust szerveztek. Az ap—

parátus létszáma a munka terjedelmétől függően 10—50 fő. E részeket tovább bon—

tották körzetekre. Egy körzetbe általában

16 falu tartozik, amelyeket találomra vá—

lasztanak ki. A reprezentatív vizsgálatot

az utóbbi időben Városi településekre is kiterjesztették. Nyugat—Bengáliában (Kal—

kutta) a vizsgálatot az Indiai Statisztikai

Intézet szervezi. Ilyen módon a köztársa—

ság egész területét felöleli a reprezenta-

tív vizsgálat. Összesen kb. 4000 falut és a városi települések egy részét vizsgálják meg.

A falvakban a vizsgálat két szakaszból áll:

1. előzetes vizsgálat —- a központban térképek gyűjtése, a vizsgálat alá kerülő

falvak jegyzékeinek összeállítása, előzetes

adatok gyűjtése a megvizsgálandó falvak lakosságáról és a művelés alatt álló föld—

területről;

SZEMLE

79

2. tényleges vizsgálat — a nyomtatvá—

nyok kitöltésével kapcsolatos helyszíni munka, a vizsgálat programjának és az

utasításoknak megfelelően.

E munka folyamán tájékozódási cé—

lokra, a vizsgálat előkészítése során gyűj—

tött előzetes adatokat is felhasználják.

A Nemzeti Reprezentatív Vizsgálati

SzerveZet vezető dolgozói az Indiai Sta-

tisztikai Intézetben vesznek részt okta-

tásban és ott kapják meg a speciális uta—

sításokat. A vizsgálatok vezetőit az utasí—

tások ismertetése után az ország már ko—

rábban kijelölt központjaiba küldik, ahol

ők oktatják ki a vizsgálatot lefolytató sze—

mélyeket. Az operatív dolgozók előkészí-

tésének befejezése után, az egyes terület—

részek reprezentatív vizsgálatának vezetői felosztják a vizsgálók között a vizsgálat

alá kerülő falvakat. A falvak felosztásá- nál figyelembe kell venni, hogy a vizsgáló

személy ismerje azt a nyelvet, amelyet a * helyi lakosság beszél (ugyanis Indiában több mint 170 különböző nyelv van, leve—

lezés pedig 30 nyelven folyik). Minden kiküldött vizsgáló személy a faluba tör- tént érkezése napján azonnal, posta út—

ján, az érkezési időpont megjelölésével

egy nyilvántartási lapot küld a vizsgálat irányítójának. A vizsgálatnak az adott fa—

luban történt befejezése utan a Vizsga- landó ugyanazon személynek küldi meg a munka elvégzéséről készitett nyilvántar—

tási lapot. Minden vizsgáló személy na—

ponta számításba veszi munkaidejét és

naplót vezet, amelyben részletesen feltün-

teti útirányát és munkáját. Hasonló mun-

kanaplókat vezetnek a felügyelők, vala- mint a reprezentatív vizsgálatot vezető

dolgozók is. A vizsgálat céljának megvi-

lágítására az Indiai Köztársaság kormá- nya külön levelet intézett a lakossághoz,

amelyben megmagyarázta, hogy az össze—

gyűjtendő adatok a fogyasztás tanulmá- nyozásához és a nemzeti jövedelem ki—

számításához szükségesek. Minden vizs-

gálót általában négy falu vizsgálatával bízzák meg. Egy falu vizsgálata mintegy három hétig, az egész vizsgálat pedig kb.

három hónapig tart.

A vizsgálók munkája a dzsungelekben

és India hegyes vidékein igen nehéz. A

Nemzeti Reprezentatív Vizsgálati Szerve—

zet megalakulásának ideje óta már több

vizsgálatot végzett és minimális költség- ráfordítás mellett igen értékes statisztikai anyagokat kapott.

*

Röviden ilyen az indiai statisztika je—

lenlegi szervezete. A statisztikai rendszer további fejlődését az indiai kormány gaz—

dasági politikájának általános iránya és

konkrét feladatai határozzák meg. Felté—

telezhető például, hogy találnak majd va—

lamilyen formát arra, hogy szorosabb kap—

csolatot hozzanak létre a tervbizottság és

a Központi Statisztikai Szervezet munká—

jában.

* A Szovjetunió és az Indiai Köztársaság tudományos és kulturális kapcsolatai szé—

lesednek és erősödnek. Ebben lényeges szerepet játszhat majd, ha mindkét or—

szág közgazdászai és statisztikuSai kölcsö-

nösen megismerkednek a statisztika szer—

vezésével, a statisztikai munkák és köz—

lemények metodikájával és tartalmával,

az újonnan feldolgozandó problémák jel- legével. Az ilyen tudományos érintkezés és kapcsolat igen gyümölcsöző lehet mind- két ország statisztikai rendszere számára,

a Szovjetunió és az Indiai Köztársaság

társadalmi—politikai rendszerének külön—

felesége ellenére is.