PANNON EGYETEM
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS
Készítette:
Bognár Ferenc Témavezető:
Dr. Gaál Zoltán
Veszprém 2013
A KARBANTARTÁSI STRATÉGIÁK ÉS A VÁLLALATI KULTÚRA SZEREPE A SZERVEZETI ÜZLETI FOLYAMATOKBAN
Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében
Írta:
Bognár Ferenc
Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében
Témavezető: Dr. Gaál Zoltán
Elfogadásra javaslom (igen / nem)
……….
(aláírás)
A jelölt a doktori szigorlaton …….. %-ot ért el,
Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:
Bíráló neve: …... igen /nem
……….
(aláírás) Bíráló neve: …... igen /nem
……….
(aláírás)
A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …...%-ot ért el.
Veszprém,……….... ……….
a Bíráló Bizottság elnöke
A doktori (PhD) oklevél minősítése…...
………
Az EDHT elnöke
TARTALOMJEGYZÉK
ÁBRAJEGYZÉK ... 3
TÁBLÁZATJEGYZÉK ... 5
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ... 6
KIVONAT ... 7
ABSTRACT ... 8
AUSZUG ... 9
1. BEVEZETÉS ... 10
1.1 A kutatás jelentősége és célkitűzése ... 11
1.2 A disszertáció felépítése ... 11
2. MEGBÍZHATÓSÁG ÉS KARBANTARTÁS ... 13
2.1 A kutatás pozicionálása a karbantartás-szervezés iskoláinak rendszerében ... 13
2.2 A megbízhatóság értelmezése ... 17
2.2.1 A megbízhatóság fogalmi rendszere ... 18
2.2.2 A meghibásodások, hibák értelmezése ... 21
2.3 A karbantartás értelmezése ... 25
2.3.1 A karbantartás fogalmi rendszere ... 25
2.3.2 A karbantartási stratégiák bemutatása ... 28
3. SZERVEZETI KULTÚRA ... 34
3.1 A kultúra fogalma, szintjei ... 34
3.2 A nemzeti kultúra modellek ... 37
3.3 A szervezeti kultúra fogalma, felépítése ... 39
3.4 A szervezeti kultúra tipizálásának modelljei ... 44
3.5 Cameron és Quinn szervezeti kultúra modellje ... 49
3.5.1 A versengő értékek keretrendszer (Competing Values Framework – CVF) ... 49
3.5.2 A versengő értékek keretrendszer szervezeti kultúra típusai ... 54
3.5.3 A versengő értékek keretrendszer mérési módszere. ... 56
3.5.4 A versengő értékek keretrendszer alkalmazásának tapasztalatai, a hazai és nemzetközi szakirodalomban ... 58
4. KUTATÁSI KÉRDÉSEK, HIPOTÉZISEK ÉS AZ ALKALMAZOTT VIZSGÁLATI MÓDSZEREK ... 60
4.1 A kutatási kérdések ... 60
4.2 Fogalmi meghatározás ... 61
4.3 A kutatás hipotézisei ... 63
4.4 A kutatási modell ... 64
4.5 A változók mérhetővé tétele ... 66
4.6 Vizsgálati módszerek ... 69
5. AZ EMPIRIKUS KUTATÁS ... 72
5.1 Az empirikus kutatás folyamata ... 72
5.2 A kutatási kérdőív kialakítása ... 73
5.3 Az adatgyűjtés folyamata ... 75
6. A KUTATÁS VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI ... 77
6.1 A vizsgálati minta legfontosabb statisztikai jellemzői ... 77
6.2 A megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszerei közötti kapcsolatra vonatkozó vizsgálat eredményei ... 81
6.2.1 A korrelációelemzés és eredményei ... 82
6.2.2 Az útelemzés alkalmazása és eredményei ... 91
6.3 A következtethetőség (megrendelő-beszállító) vizsgálata ... 99
6.3.1 A klaszterelemzés elvégzése ... 99
6.3.2 A klaszterbesorolások közötti összefüggések bizonytalanságával kapcsolatos eredmények ... 104
6.4 A szervezeti kultúra és a szervezetek üzleti folyamataiban jelentkező meghibásodások vizsgálata ... 108
6.5 A hipotézisek helytállóságának ellenőrzése ... 114
7. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ... 118
7.1 A kutatási eredmények értelmezése... 118
7.2 Az eredményeket leíró kutatási modell ... 120
7.3 A tézisek megfogalmazása ... 122
7.4 A kutatási kérdések megválaszolása ... 123
7.5 Az önálló, újszerű eredmények bemutatása ... 124
7.6 A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei... 126
7.7 A kutatási modell és az eredmények értelmezésének korlátai ... 127
7.8 A további kutatási irányvonalak kijelölése ... 128
8. ÖSSZEFOGLALÁS ... 130
IRODALOMJEGYZÉK ... 131
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ... 147
ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra: a karbantartás-szervezés iskolái Forrás: Anderson, 1998 alapján saját
szerkesztés ... 17
2. ábra: a megbízhatóság fogalma Forrás: MSZ IEC 50(191):1992 szabvány ... 20
3. ábra: működő állapot - meghibásodás – hibaállapot Forrás: Gaál-Kovács, 2002 .... 21
4. ábra: eredményhiba - meghibásodás – hibaállapot Forrás: Rausand-Oien, 1996 .... 21
5. ábra: az interferencia-diagram Forrás: Davidson, 1988... 22
6. ábra: az interferenciaterület növekedése Forrás: saját szerkesztés ... 22
7. ábra: a karbantartás növekvő jelentőségének okai Forrás: Szántó, 2008 ... 26
8. ábra: a karbantartási gondolkodás fejlődése Forrás: Gaál, 2007 ... 30
9. ábra: karbantartási stratégiák a cselekvési motivációk szempontjából Forrás: Gaál, 2007 ... 31
10. ábra: a kultúra szintjeinek összefüggései Forrás: Karahanna et al., 2005 ... 36
11. ábra: a stratégiai menedzsment rendszerkoncepciója Forrás: Barakonyi, 2000 ... 40
12. ábra: a szervezeti kultúra definiálásának megközelítései Forrás: Bokor, 2000 ... 41
13. ábra: a szervezeti kultúra szintjei Bleicher szerint Forrás: Bleicher, 1994 ... 42
14. ábra: a kulturális háló Forrás: Johnson-Scholes, 2002 ... 44
15. ábra: Deal és Kennedy kultúra típusai Forrás: Capon, 2009 ... 45
16. ábra: Hofstede kultúra típusai Forrás: Hofstede, 1991 ... 46
17. ábra: Trompenaars és Hampden-Turner szervezeti kultúra típusai Forrás: Trompenaars-Hampden-Turner, 2002 ... 47
18. ábra: Cameron és Quinn szervezeti kultúra típusai Forrás: Cameron-Quinn, 2006 ... 48
19. ábra: a TQM értékei a versengő értékek keretrendszerében Forrás: Cameron- Quinn, 2006 ... 51
20. ábra: a CVF vezetéssel és hatékonysággal kapcsolatos értékei Forrás: Cameron- Quinn, 2006 ... 52
21. ábra: a CVF emberi erőforrással kapcsolatos értékei Forrás: Cameron- Quinn, 2006 ... 52
22. ábra: a szervezeti kultúra tipikus változási folyamata Forrás: Cameron-Quinn, 2006 ... 53
23. ábra: a kutatási modell ... 64
24. ábra: a kutatás hipotézisei a kutatási modellben ... 66
25. ábra: alapvetően ciklikus stratégiát alkalmazó karbantartási stratégia rendszer .... 67
26. ábra: fejlett karbantartási stratégiák alkalmazása ... 67
27. ábra: jellemzően diagnosztikán alapuló és ciklikus stratégia az üzleti folyamatok
karbantartásában ... 68
28. ábra: példa a karbantartási stratégiák egyenletes megoszlására a karbantartási stratégia rendszerben ... 68
29. ábra: a főbb szervezeti jellemzők az OCAI kérdőívben ... 69
30. ábra: a kutatási folyamat bemutatása ... 72
31. ábra: a mintában szereplő vállalati méretek dolgozói létszám szerinti megoszlása . 78 32. ábra: a mintában szereplő vállalati méretek nettó árbevétel szerinti megoszlása ... 79
33. ábra: a vizsgálati minta megoszlása a szervezetek mérlegfőösszege alapján ... 79
34. ábra: a vizsgált szervezetek iparágak szerinti besorolása ... 80
35. ábra: a szervezeti kultúra típusok megoszlása a vizsgálati mintában ... 80
36. ábra: a korreláció elemzés eredménye a kutatási modellben ábrázolva ... 87
37. ábra: a redukciós lépést követő korrelációkat bemutató modell ... 90
38. ábra: a felépített útmodell ... 94
39. ábra: a hat lineáris regressziós modellből felépülő útmodell... 95
40. ábra: az elemzést követően kialakult útmodell... 98
41. ábra: a klaszter elemzés célterülete a kutatási modellben ... 100
42. ábra: a klaszterbesorolásból fakadó következtetési lehetőségek ... 105
43. ábra: a szervezeti kultúra és a szervezeti üzleti folyamatok meghibásodásának vizsgálata ... 109
44. ábra: a varianciaanalízis eredménye ... 114
45. ábra: az útmodell ... 120
46. ábra: az eseti és megelőző karbantartási stratégia csoportjai ... 121
47. ábra: az eseti-eseti valamint a megelőző-megelőző karbantartási stratégia párok 121 48. ábra: a kutatási eredményeket leíró modell ... 122
TÁBLÁZATJEGYZÉK
1. táblázat: a meghibásodások osztályozása Forrás: Balogh et al, 1980 ... 23
2. táblázat: az MSZ IEC 50(191):1992 szabvány által definiált meghibásodás és hiba fajták Forrás: MSZ IEC 50(191):1992 alapján saját szerkesztés ... 24
3. táblázat: regisztrált dolgozói létszámok 2009-ben és 2010-ben a Magyarországon működő nagy- és közepes méretű szervezetek esetén Forrás: Csepregi, 2011 felhasználásával saját szerkesztés ... 81
4. táblázat: a karbantartási stratégia rendszereket leíró változók statisztikai jellemzői 83 5. táblázat: a korrelációs együttható lehetséges értékei Forrás: Sajtos-Mitev, 2007 .... 83
6. táblázat: a független változók közötti korreláció ... 84
7. táblázat: a függő változók közötti korreláció ... 85
8. táblázat: a megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszerének elemei közötti korreláció ... 85
9. táblázat: az abszolút értékben vett 0,25 értéket elérő korrelációk ... 90
10. táblázat: a Kolmogorov-Smirnov-próba eredményei ... 96
11. táblázat: a White-teszt hibatagokra vonatkozó segédregresszióinak eredményei .... 96
12. táblázat: a White-teszt paramétereinek értéke ... 97
13. táblázat: a hat lineáris regressziós modell fontos mutatószámai ... 97
14. táblázat: klaszterközepek a megrendelői oldalon ... 101
15. táblázat: klaszterközepek a beszállítói oldalon ... 102
16. táblázat: a kereszttábla elemzés kiinduló táblázata ... 107
17. táblázat: a variancia elemzés szignifikáns eredményei ... 111
18. táblázat: a szignifikáns esetek leíró statisztikája ... 111
19. táblázat: a post-hoc elemzések eredményei az egyik függő változó példáján ... 113
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Nem lehet eléggé megköszönni témavezetőmnek Dr. Gaál Zoltán Tanár Úrnak a segítségét. A dolgozat nem jöhetett volna létre a támogatása nélkül, bármikor kerestem mindig a segítségemre volt, tanácsainak mindig hasznát láttam a dolgozat készítésének bármely fázisában. Szerencsére sokat beszélgethettünk, többnyire az Egyetemen, vagy nagykanizsai óráinkra sietve az autóban, vagy bárhol máshol. Nagyon sokat tanultam Tőle, köszönöm szépen!
Köszönettel tartozom Dr. Kosztyán Zsolt Tibor Kollegámnak, aki a dolgozat készítése során mindig segített, ha az ökonometria és statisztika rengetegében eltévedtem volna, jó szívvel emlékszem vissza minden beszélgetésünkre.
Köszönettel tartozom Tanszékvezetőmnek, Dr. Szabó Lajosnak, amiért jó Főnököm volt a dolgozat elkészítésének teljes periódusa alatt. Nyugodtan dolgozhattam, emellett számíthattam támogatására, megértésére minden fontos pillanatban.
Nagyon örülök, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, mint Szentes Balázs Kollegám és Dr. Balogh Ágnes Kolleganőm. Köszönöm a segítségüket, a hozzám való emberi és kollegiális viszonyukat.
A Családomnak hálás köszönettel tartozom. Szüleim gondomat viselték, felneveltek, taníttattak, közben megtanítottak arra is, hogyan kell dolgozni és mindig szerettek. Jobb szülőket nem lehetne elképzelni, ahogy jobb Testvért sem. Köszönöm nekik, hogy elviselik és megértőek velem, amikor sokat vagyok távol, és nagyon köszönöm, hogy egyáltalán vannak nekem.
KIVONAT
Amikor a gazdaság pénzügyi lehetőségei szűkösek, a figyelem sokkal határozottabban terelődik a már meglévő, megszerzett javak megtartásának irányába, ami a karbantartás szerepének felértékelődését eredményezi. Egy vállalat üzleti folyamatainak működési zavartalansága azonban nem csak akkor fontos, amikor nehéz gazdasági környezetben kevés forrásból tud gazdálkodni, hanem az üzlet szárnyalása idején is.
A doktori értekezés célkitűzése, hogy azonosítsa üzleti folyamatok karbantartási stratégiáinak összefüggéseit megrendelő és beszállító szervezetek kapcsolata esetén, valamint, hogy azonosítsa az összefüggéseket a szervezeti kultúra és a szervezet üzleti folyamataiban keletkező meghibásodások között.
A disszertáció átfogó módon mutatja be és értékeli a téma megalapozását szolgáló megbízhatósággal, karbantartással és szervezeti kultúrával foglalkozó menedzsment és műszaki szakirodalmat, hangsúlyt fektetve a meghibásodás, a karbantartási stratégia és a szervezeti kultúra bemutatására.
Az empirikus kutatás Magyarországon működő vállalatok bevonásával történő, nagy mintán végzett kérdőíves felmérésre épült. A kutatás megállapításai kvantitatív úton statisztikai és ökonometriai elemzések útján kerültek megfogalmazásra.
A kutatás eredményeképpen feltárom megrendelő és beszállító szervezetek üzleti folyamatainak karbantartási stratégiái között fennálló összefüggéseket, valamint a szervezeti kultúra és az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodások közötti összefüggésekre is fény derül.
ABSTRACT
When the financial prospects of the economy are limited, the emphasis is more explicitly placed on the preservation of the goods already possessed, which results in the increased importance of the role of maintenance. However, the undisturbed operation of a corporation’s business procedures is not only important when the corporation’s sources are limited due to the troublesome economic situation, but also in the periods of prosperity.
The aim of this Ph. D. thesis is to identify the relations of maintenance strategies of business processes in a procurer-supplier relationship of organisations, and to identify the relations between the corporate culture and the failures occurring in the business processes of an organisation.
The dissertation expansively presents and evaluates the technical and management related texts dealing with reliability, maintenance, and corporate culture, focusing on the presentation of failure, maintenance strategy and corporate culture.
The empirical research is based on a questionnaire-survey collected from a large sample, with the involvement of corporations operating in Hungary. The statements of the research are analysed by using statistical and econometric quantitative methods.
Based on research results not only the relations between the maintenance strategies of the procurer and the supplier organisations are revealed but also the relations between corporate culture and failures occurring in business processes.
AUSZUG
Wenn die finanziellen Möglichkeiten der Wirtschaft beschränkt sind, richtet sich die Aufmerksamkeit eher an die existierende, schon erworbene Werte, was zu der Aufwertung der Rolle der Instandhaltung führt. Der reibungslose Geschäftsprozess der Unternehmen ist sowohl bei der schweren wirtschaftlichen Umgebung, als auch beim rasanten Umfeld wichtig.
Zum Ziel der Dissertation wurde die Identifikation der Zusammenhänge zwischen den Instandhaltungsstrategien der Auftraggeber und der Anbieter im Geschäftsprozess gestellt. Ziel war auch die Identifikation der Zusammenhänge zwischen der Organisationskultur und den Fehlfunktionen der Geschäftsprozesse in der Organisation.
Die Dissertation stellt die Fachliteratur der Zuverlässigkeit, der Instandhaltung, und der Organisationskulturforschung umfassend und bewertend vor, mit bestimmtem Focus an Fehlfunktionen, Instandhaltungsstrategien, und Organisationskultur.
Die empirische Forschung basiert an einer Befragung von Unternehmen, die in Ungarn tätig sind. Die Thesen der Forschung wurden mit Hilfe von quantitativen Methoden, statistischen und ökonometrischen Analysen formuliert.
Als Ergebnis der Forschung sind die Zusammenhänge der von den Auftraggebern und den Anbietern angewandten Instandhaltungsstrategien im Geschäftsprozess beschrieben worden, darüber hinaus sind auch die Zusammenhänge zwischen der Organisationskultur und den Fehlfunktionen des Geschäftsprozesses beleuchtet.
1. BEVEZETÉS
Minden szervezet üzleti folyamatainak működésében támadnak zavarok, meghibásodások, még a legjobban működő vállalatok esetén is. Attól függően, hogy az adott szervezet milyen tevékenységprofillal, mekkora méretben, milyen környezetben működik, más-más természetű és mértékű következményekkel jár. Ha egy gépkocsigyártó üzemben egy fő technológiai folyamat hibásodik meg, annak nagy valószínűséggel „komolyabb” következménye lesz, mintha ugyanezen cégen belül a humán erőforrás osztályon hibásan értékelnek egy dolgozói teljesítményt. Emellett tény, hogy bármely üzleti folyamatban jelentkező meghibásodásnak következményei vannak, így a meghibásodások alapvetően negatívan hatnak a szervezet teljesítményére.
Mivel a világ globalizálódása jelenleg is töretlen, felértékelődik annak jelentősége, hogy egy szervezet az üzleti folyamatainak működtetéséhez milyen beszállítói hátteret választ magának. A világ legjobban működő szervezetében is elfogyhat például egy termeléshez szükséges alapanyag, ha a szervezet beszállítói háttere nem küldi meg az alapanyagot a megbeszéltek szerint. Ezen példán keresztül érzékelhető, hogy a megrendelő szervezet üzleti folyamatai megbízhatósági szempontból kapcsolatban állnak a beszállító szervezet üzleti folyamataival. Ezt a kérdést másképpen is lehet vizsgálni. Egy szervezet soha nem fog jól működni, ha a saját belső üzleti folyamatait nem jól szervezi, noha a beszállítói, mindig mindent jól szállítanak neki.
Ha az üzleti folyamatokban meghibásodás történhet, akkor logikusan következik, hogy a lehetséges meghibásodásokra valamilyen karbantartási stratégiát célszerű illeszteni.
Mivel a meghibásodások természete más-más, sokszor a karbantartási stratégiák is különbözőek, a szervezet egészére nézve pedig egy speciális karbantartási stratégia rendszert alkotnak. Létezik olyan szervezet, amelyik csak akkor foglalkozik akár a legfontosabb üzleti folyamatainak karbantartásával, ha azokban meghibásodás történt, míg mások a működés szempontjából jelentéktelenebb üzleti folyamatokat is monitorozzák, nehogy akár egy csekély zavar is keletkezzen bennük.
A szervezetek üzleti folyamatainak megbízhatóságának vizsgálata egy kifejezetten új kutatási terület. Hazai kutatási eredmények alapvetően Jónás Tamás munkáihoz köthetőek, (Jónás, 2011) míg más kutatások a karbantartási stratégiákat az üzleti stratégiákkal szoros kapcsolatban vizsgálják. (Pinjala et al., 2006)
A szervezet működését biztosító üzleti folyamatokat leginkább a szervezet vezetője látja át alapjaiban, egészében. Hasonlóan igaz ez a szervezet szervezeti kultúrájára is, melynek természetét a legtöbb szervezeti jellemzővel kapcsolatba szokás hozni. Thomas könyvében a karbantartás és a szervezeti kultúra összefonódottságát mutatja be, (Thomas, 2005) míg más szerzők alapvetően fontosnak gondolják egy szervezet kultúrájának ismeretét a karbantartási tevékenységek kivitelezéséhez kapcsolódóan.
(Reiman-Oedewald, 2004) Bizonyos iparágakban a megbízhatóság, a karbantartás és a biztonság olyan mértékben megkövetelt a szervezeti üzleti folyamatok működtetésében, hogy ez a kultúra egy új megjelenési formájához a „biztonsági kultúra” (safety culture) kialakulásához vezetett.
Jelen dolgozat mozgatórugói a szervezeti üzleti folyamatok karbantartási stratégiáinak vizsgálata és az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodások (és hibák), valamint a szervezeti kultúra kapcsolatának vizsgálata.
1.1 A kutatás jelentősége és célkitűzése
Magyarország egy kicsi, nyitott gazdaság az egyre inkább globalizálódó világban.
Magyarország legjelentősebb gazdasági szervezetei is dominánsan maximum a közép- európai régióban számítanak jelentősnek, világviszonylatban pedig jelentőségük igen kicsi. A hazai vállalatok alapvetően más (nem feltétlenül csak külföldi) szervezetek beszállítói, ami – főleg a mai gazdasági feltételrendszer ismeretében – jelentős mértékű függőséget eredményez.
Ahhoz, hogy egy szervezet megtarthassa beszállítói pozícióját vagy beszállítóként bekapcsolódhasson egy ellátási láncba, komoly erőfeszítéseket kell tennie, melyek gyakran a megrendelő fél szabályaitól is függ. A gazdasági környezet kiszámíthatósága az elmúlt években globális szinten is a megbízhatatlan irányba változott és ez a szervezetek számára is komoly kihívásokat hozott magával. A megrendelő szervezetek fokozottabban érdekeltebbek abban, hogy „jól működjenek” és „jó” beszállítókkal dolgozzanak együtt, míg a beszállítóknak „azért is futniuk kell, hogy egy helyben maradhassanak”.
Kutatásomat Magyarországon működő gazdasági szervezetek bevonásával végeztem el A kutatás gyakorlati megközelítésen nyugvó célja, hogy a magyarországi szervezetek számára segítséget adjon abban, hogy az üzleti folyamataikat „jobban” tudják működtetni, aminek eredményeképpen – véleményem szerint – a függőségük csökkenthető, versenyképességük növelhető.
A kutatás elméleti célja az üzleti folyamatok vizsgálata a karbantartás, a megbízhatóság és a szervezeti kultúra kontextusában. Ezzel a vizsgálattal szeretném tovább erősíteni azt a kibontakozóban lévő folyamatot, ami az üzleti folyamatok megbízhatóság szempontú megközelítéséről szólnak.
Személyes célom a szakmai kíváncsiságom kielégítése mellett, ezen fogalom négyesnek (üzleti folyamat, megbízhatóság, karbantartás, szervezeti kultúra) a minél alaposabb megismerése – túl a jelen dolgozatban leírtakon is – és a kutatási eredményeknek a karbantartás, üzemfenntartás oktatásába történő beépítése. Fontosnak gondolom, hogy a karbantartás fogalmi értelmezésének kiterjesztése folyamatában magam is aktívan részt vegyek.
1.2 A disszertáció felépítése
A disszertáció szerkezetét tekintve három fő részből tevődik össze. A dolgozat első részében az empirikus kutatást megalapozó szakirodalmi áttekintés található. A szakirodalmi áttekintés során a célom az volt, hogy a kutatásom szempontjából fontos területeken megvizsgáljam és értékeljem, hogy milyen megelőző eredmények születtek és milyen fogalmi rendszerek felhasználásával tervezzem meg a kutatás empirikus részét. Ennek értelmében a kutatás témájához szükséges elméleti alapokat összefoglaló
résznek két nagyobb területe azonosítható, az egyik a megbízhatóság és a karbantartás szakirodalmának megismerésére fókuszál. A dolgozat témaválasztásából adódóan ebben a részben dominánsan műszaki és szervezési jellegű témák merülnek fel. A szakirodalmi áttekintés másik felében a szervezeti kultúrával kapcsolatos fogalmi rendszerek, kutatási eredmények áttekintésére és értékelésére helyezi a hangsúlyt a dolgozat, kitérve a kultúra fogalmának bemutatására, a nemzeti és szervezeti kultúra modelljeinek, tipológiáinak ismertetésére. Az empirikus kutatás során alkalmazott szervezeti kultúra azonosítására alkalmazható módszert részletesen vizsgálja a dolgozat.
A dolgozat következő részében a szakirodalmi áttekintést követően megfogalmazom az empirikus kutatás kérdéseit és megfogalmazom a kutatás hipotéziseit, a kutatási modell összeállítása mellett. Ebben a részben mutatom be, az empirikus kutatás elvégzésének folyamatát és a kutatási eredmények részletes bemutatását, ide értve a hipotézisek helyességének vizsgálatát is.
A dolgozat harmadik részében értékelem a kutatás eredményeit. Itt először értelmezem a kutatási eredményeket, majd bemutatom az eredményeket leíró kutatási modellt és ezt követően megfogalmazom a kutatás téziseit. Ebben a részben térek ki a kutatási kérdések megválaszolására és a kutatás során kapott önálló, újszerű eredmények bemutatására. Ezt követően a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazási lehetőségeit tekinti át a dolgozat, majd ezt követően a kutatás további fejlesztési lehetőségeinek bemutatásával zárul a dolgozat harmadik fő része.
2. MEGBÍZHATÓSÁG ÉS KARBANTARTÁS
A kutatási kérdések ismeretében világos volt számomra, hogy a megbízhatóság és karbantartás szakirodalmát fel kell térképeznem, hogy az üzleti folyamatok karbantartási és megbízhatósági kérdéseivel kapcsolatban empirikus kutatást végezhessek. Jelen fejezetben pozicionálom a kutatásomat a karbantartásmenedzsment iskoláinak rendszerében. Ezt követően értelmezem a megbízhatóság és karbantartás elméletének általános és a kutatási téma szempontjából releváns területeit.
2.1 A kutatás pozicionálása a karbantartás-szervezés iskoláinak rendszerében
Nagyon régen egyszer elvetettek egy magot. A mag kibújt a föld alól és palántaként elkezdett fejlődni, míg nem egy szép, terebélyes növény nem vált belőle és meghozta első terméseit. Terméseinek magjai lehullottak a földre és idővel hasonló növények kezdték el körbevenni a hajdanán árva növényt, akik mind-mind ezen növény leszármazottjaiként élték életüket. A szél lovasai szövetkeztek az idővel egyre csak erősödő növénnyel, egyezségüket követően a növény magjait távolabbi vidékekre vitték hátukon, ahol letették őket a földre, hadd legyen belőlük is szép növény a kietlen tájban.
Igen ám, de a más vidékek másként alakították az életet és a magokból más-más növények alakultak ki az idő során, némelyikük külseje nem is igen hasonlított már a néhai növényre, ami először bújt ki a földből. A növények csak fejlődtek-fejlődtek és ők is meghozták terméseiket, amelyek magjai ugyanúgy a szél lovasainak tarisznyájában repülve útjukra eredtek. Nagyon sokan pont arrafelé szálltak, ahonnan a kezdetek kezdetén a kismag kibújt a föld alól és addigra már egy egész erdő vette körül. A más vidékek szellő hátán szálló magjait a szél, mivel látta, hogy alattuk egy nagy-nagy erdő húzódik, ledobta, mondván itt a sok testvére között jó sora lesz. Aztán a magok gyökeret vertek és ebben az erdőben kezdtek élni, növekedni és saját magjaikat elszórni.
Az idő előre haladásával sokféle növény népesítette be az erdőt, a szél pedig idegen vidékekről is elkezdett másféle magokat hozni. Az erdő csak terebélyesedett és terebélyesedett, mígnem elérte a messzi vidékeket, ahol az ott megerősödött erdőkkel összenőtt. A növények között ekkorra már mindenféle fajta élt, nagyon öreg, magas és fiatal fák, sokat látott cserjék, bokrok, sok-sok földközelben élő növény, páfrányok, kúszóvények vertek gyökeret, míg szem ellátott és moha borított be mindent még az élősködő növényeket is. A növények jól megvoltak egymással, az idő folyamán sokszor összezörrentek, ünnepeltek közösen, egymásra támaszkodva fejlődtek, erősödtek, szövevényes dzsungelt hoztak létre…
Anderson a szél lovasa volt, aki a földre szállva a dzsungel szélén elcsodálkozott, milyen csodálatos és változatos növényvilág alakult ki az idők folyamán és elmerengett, hogy a kezdetek kezdetén még mennyivel jobban hasonlítottak egymásra az erdők, mára pedig mennyivel nehezebben lehet a növényeket egymástól megkülönböztetni és milyen nehéz a földön járva a dzsungelben haladni. Ezért úgy döntött, hogy a növények hasonlósága alapján elkezd a dzsungelben ösvényeket vágni, hátha elvezetik őt valahová. Így hát el is kezdte már –már kilátástalannak tűnő munkáját és az útjairól sűrű feljegyzéseket készített.
Anderson 1989-ben a karbantartás elmúlt 30 évének eredményeit összegezte és kategorizálta, hogy milyen területekre fókuszáltak a karbantartási területen leírt eredmények. Megállapította, hogy a karbantartás-szervezés területén öt évenként megduplázódott a publikációk száma, ami alapján levonta a következtetést, hogy ezen tudományterületen markáns fejlődés indult el. (Horváth, 2007) Ez a fejlődés saját észrevételem alapján a továbbiakban is töretlen, sőt mintha egyre intenzívebbé válna.
Anderson a karbantartás-szervezés „dzsungelében” hozzáfogott ahhoz a munkához, melynek végeredményében ösvényeket vágott a meglehetősen változatos összetételű
„növényfajok” összefonó organikus szövedékében, hogy a dzsungelbe betévedő kósza vándoroknak vagy expedíciót vezénylőknek tájékozódási pontokat adjon, hogy útjukat adott irányba vagy irányokba megkezdve várhatóan milyen kihívásokkal kell szembenézniük és vélhetően meddig és hová juthatnak el. Természetesen a „dzsungel veszélyes hely”, könnyen el lehet benne tévedni, sőt el is lehet benne veszni, főleg akkor, ha a kitaposott ösvényeket nem járják, és a növényzet ismét elkezdi visszahódítani a tőle „elvett” területet. Az andersoni rendszerező logika akkor maradhat fenn, ha mások is foglalkoznak a rendszerező ismeretek „karbantartásával”.
Anderson munkája alapján megállapítható, hogy a karbantartás szervezésének területén tapasztalható nagyon intenzív fejlődés bizonyos mértékben segítette a tudományterület pontos definiálásának lehetőségét, bizonyos szempontból pedig megnehezítette, ugyanis a szerteágazó kutatási és gyakorlati eredmények alapján megállapíthatóvá vált, hogy a karbantartás szervezés területe valójában nem egy elszigetelt dolog, hanem rengeteg más tudományterülettel összefüggő és azokkal helyenként jelentős átfedésben lévő jelenség. A szakirodalmi hivatkozások rendszerezése, azért is nagyon kihívó feladat, mert, ahogy Anderson is megállapította, a különböző kutatások alapvetően nagyon sokrétű módon, más-más megközelítésből, emellett megközelítésenként is gyakran más- más dimenziókban szemlélték a karbantartás-szervezést. (Anderson, 1998) Ennek a jelenségnek számos oka azonosítható, ugyanis amikor a karbantartás-szervezés vizsgálata kapcsán „kinyílt a kapu”, akkor rengeteg irányban indultak el a vizsgálatok.
Nem mindegy, hogy tömegtermelés, egyedi gyártás vagy szolgáltatások esetén vizsgálják a karbantartást, ahogyan az sem, hogy technológiai rendszereket, mechanikus gépeket vagy elektronikus eszközöket vizsgálnak, vagy olyan jelenségeket, amelyek akár kézzel nehezen megfogható rendszereket, mint például az üzleti folyamatokat érinti. Az is erősen befolyásolja a rendszerezést, hogy kutatók, gyakorló szakemberek, vagy tanácsadók, esetleg a fenti három kategória bármilyen közös metszetének szemszögéből születtek az eredmények. Anderson a karbantartás szervezésében alkalmazott módszerek tekintetében hat különböző karbantartás-szervezési iskolát azonosított. (Anderson, 1998)
Ezen iskolák rövid bemutatását teszem meg a következőkben Horváth munkáira alapozva, aki az Anderson által nemzetközi eredmények bázisán megfogalmazott iskolákba tartozó hazai kutatások eredményeinek rendszerezéséhez nyúlt és az egyes iskolák jellemző ismérvei alapján az eredményeket hozzárendelte egy-egy iskolához.
(Horváth, 2005, 2007) Horváth a karbantartás magyar erdejében keresi az „andersoni ösvények” analógiáját követve azonosítható utakat. Összefoglaló munkái nagyon hasznosak lehetnek mindenki számára, aki a hazai karbantartással kapcsolatos szakirodalmakban megfelelő mértékű tájékozottságra kíván szert tenni és így nyugodt szívvel ajánlom minden a karbantartás területén kutató illetve gyakorlati életben tevékenykedő szakember számára. Műveiben egyre letisztultabban és részletesebben
mutatja be, hogy az erdei utak milyen flórájú erdei vidékek felé vezethetnek, hogy az utak mellett többnyire milyen növényzet telepszik meg – fenntartva a jogot a tévedés lehetőségére – hiszen a magyar erdő bár nem dzsungel, de terebélyes, szövevényes és heterogén.
Jelen dolgozatban a Horváth általi utak bejárásába becsatlakozom és a 2007 után megjelent karbantartás-szervezéssel kapcsolatos művekkel folytatom az eredeti csoportosítást a hat ösvény mentén haladva. A munkám célja, hogy az ösvényeket definitívebbé tegye, és a jelen kutatást elhelyezze a különböző irányzatok rengetegében, de tökéletes és minden munkára kiterjedő nem lehet, ahogyan teljesen objektív sem.
A folyamat iskola a karbantartást alapvetően a folyamatként, az egyes elvégzendő feladatok folyamataként értelmezi. „A karbantartási folyamatok ezen iskolája képviselte megközelítés lényege, hogy megértsük a karbantartás-szervezés különféle aspektusainak a célját, funkcióját és filozófiáját, illetve azokat további tanulmányozás céljából feljegyezzék.” (Horváth, 2007) Ezen iskola általánosságban véve modellezni próbálja azon gyakorlati szempontú elemeket, melyek a karbantartás szervezés gyakorlatához köthetőek. Teszi ezt azzal a célzattal, hogy a működő karbantartási folyamatokat magasról figyelve képes legyen átlátható módon ellenőrizni, monitorozni, a karbantartás-szervezés elméleti oktatási feladatait támogassa és a folyamatok kutatását és javítási lehetőségeinek feltárását segítse. (Horváth, 2007; Erdei et al., 2011) Az iskola a karbantartás-szervezés általánosítható, nem ipar-specifikus és szemlélőtől független jellemzőinek figyelembevételével a karbantartás-szervezés minden aspektusát azonosítani kívánja. Ebből törvényszerűen fakad, hogy következtetései és létrehozott modelljei általános képet adnak. Horváth felhívja a figyelmet a hazai munkák közül Vermes és Dúll számos publikációjára, mint ezen iskolához szemléletükben jó közelítéssel köthető munkákra. (Dúll, 1996; Vermes, 2004; Horváth, 2007) Rokon szálakat tudok azonosítani a munkák kapcsán a szervezési iskolával is, de ezen szálak nem annyira erősek, hogy másként tekintsek a besorolásra a művek alapvető jellege alapján. Véleményem szerint Nyman és Lewitt munkája is ide sorolható. (Nyman- Lewitt, 2010)
A matematikai iskola lényege a mennyiségi megoldások definiálásában rejlik a karbantartás-szervezési problémák kezelésére. Az iskola a karbantartási problémákat logikai eszközökkel ragadja meg és matematikai viszonyokként fejezi ki a problémát. A probléma megoldását a matematikai viszonyokra leírt megoldásra származtatja, matematikai modellezésről van ebben az esetben szó. Az iskola kvantitatív megoldásai gyakran a karbantartás bizonyos szintű gazdasági optimalizálását takarják. A matematikai iskola mennyiségi megközelítése közvetlenül kapcsolható a számítógéppel segített szervezési megoldásokhoz és azok kialakulásához. Horváth ezen iskolához társítja Pokorádi számos munkájának szemléletét. (Pokorádi, 2000, 2006;
Horváth, 2007) A munkák „fő csapásvonalát tekintve” ide sorolhatónak gondolom Kosztyán és szerzőtársainak több munkáját is. (Kosztyán et al., 2007; Kosztyán- Hegedűs, 2010)
A megbízhatósági iskola körébe számos megközelítés csoportosítható, melyek az eszközök karbantartását szükségesség tevő jelenségek elemzésének eredményei alapján definiálják a karbantartási stratégiák kidolgozási folyamatait. A megbízhatósági iskola az a priori elemzésekre helyezi a hangsúlyt, valamint a már észlelt meghibásodás következményeitől függően a meghibásodások megelőzése áll a fókuszában. Az
iskolához jól társítható a megbízhatóság-központú karbantartás (RCM) vagy a hibamód és hatáselemzés (FMEA) módszerei, melyeknek számos továbbfejlesztett változata és számítógépes programok formájában kifejlesztett változata létezik. Horváth rokonszálakat azonosított Gaál, Kovács és Kövesi és szerzőtársainak több munkájával is, melyek látásmódom alapján további munkák felemlítésével még jobban segíthetik az iskola jellemzését. (Kövesi et al., 1987; Kövesi, 2003; Gaál-Kovács, 2002; Gaál- Hauszmann, 2006; Hauszmann, 2007; Horváth, 2007) A 2008 után megjelent munkák közül ebbe az iskolába sorolhatónak tartom, az alábbi műveket. (Jónás-Kövesi, 2009;
Hegedűs-Kosztyán, 2010, 2011; Jónás, 2010a,b) A nemzetközi szakirodalom összefoglaló művei közül Mobley, valamint Telang és szerzőtársa munkáit mindenképpen fontosnak gondolom megemlíteni. (Mobley et al., 2008; Telang- Telang, 2010)
A minőségi iskola módszertani eszközeinek egyik legmarkánsabb képviselőjének nevezhető a teljeskörű hatékony karbantartás (TPM) filozófiája. „A TPM olyan termelékenység orientált karbantartás, melyet a kiscsoportos tevékenységekben szervezve minden dolgozó végez. A TPM-ben a berendezés karbantartója felelős a berendezés karbantartásáért, valamint az üzemeltetésért is.” (Nakajima, 1989) A TPM egy rendkívül dinamikusan fejlődő filozófia a karbantartás-szervezés területén, újabbnál újabb megközelítések látnak napvilágot ezen tématerületen. Ennek egyik oka lehet, hogy a tanácsadók körében kifejezetten közkedvelt. Horváth szerint Kövesi publikációi alapján nem biztos, hogy célszerű különbséget tenni a megbízhatósági és minőségi iskola között, de a két iskola gyökereinek különbözősége miatt megtehető.
(Kövesi, 1996, 2003; Horváth, 2007) Az újabb szakirodalomban fellelhető eredmények alapján ide sorolhatónak gondolom Péczely közleményeit, aki munkái túlnyomó többségében a TPM-mel és az ahhoz kapcsolódó területekkel foglalkozik (Péczely, 2009, 2010, 2012) és számos más, a nemzetközi szakirodalomban megtalálható munkát. (Hartmann, 2007; Lewitt, 2010)
Az állapotfüggő iskola olyan paraméterek, változók azonosítására törekszik, melyek mérésével a meghibásodások előfordulásának azonosítása és előrejelzése megvalósítható. Az iskola célja, hogy olyan technikákat alkalmazzon, melyek segítségével a meghibásodások elkerülhetővé válnak, mert még azok bekövetkezte előtt a karbantartás elvégezhető. Az iskola által alkalmazott technikák feltűnően heterogének és dominánsan az alkalmazás területének függvényében változnak. Az iskola középpontjában a meghibásodások korai érzékelése, diagnosztizálása áll.
(Horváth, 2007) Horváth munkájában említi Fazekas, Homolya és Terpó munkásságát, őket ezen iskola hazai „apostolaiként” említi és kiköti, hogy felsorolása nem lehet teljes.
Ezzel teljes egyetértésben gondolom Kisdeák és Dömötör nevét a csoporthoz hozzárendelni, nem csak a 2007 utáni munkáikat figyelembe véve.
(Dömötör, 2008, 2010; Kisdeák, 2011, 2012)
A szervezési iskola szerint a karbantartás-szervezés lényege, hogy a karbantartási munkákra alapvetően a menedzsmenttudomány szemszögéből tekint. A szervezési iskola filozófiájában a karbantartási tevékenységek tervezése, szervezése, ellenőrzése a hangsúlyos. (Horváth, 2007) Az iskola a karbantartói munkát előszeretettel vizsgálja döntési lapokon és a projektmenedzsment „szemüvegén” keresztül. A karbantartásban dolgozók motiválásának kérdése ugyanúgy az iskola látásmódjának fókuszában van, ugyanúgy, mint a szervezeti kultúra karbantartással kapcsolatos értelmezései és a karbantartás irányvonalainak jövőbetekintő meghatározása. A szervezési iskolát
magyarországi értelmezésben Horváth „veszprémi iskolának” is nevezi, önmagát is ezen iskola követői közé sorolja. Az utóbbi években is számos orientáló jellegű kutatási eredmény látott napvilágot a szervezési iskola keretein belül a hazai és nemzetközi munkákban. (Gaál et al., 2008a,b; Kovács et al., 2008; Szabó et al., 2008; Lewitt, 2009;
Balogh et al., 2010; Horváth, 2010, 2011, 2012) Jelen disszertáció és a témával kapcsolatos saját munkáim véleményem szerint szintén ezen iskola ismérveit hordozzák magukon. (Bognár, 2010; Bognár et al., 2010; Bognár-Gaál, 2011, 2013)
A fenti bekezdésekben kísérletet tettem rá, hogy a karbantartás-szervezés iskoláit Anderson és Horváth meghatározásai alapján bemutassam és az egyes iskolák helyenként homályosnak tűnhető határait próbáltam definitebbé tenni.
Az alábbi rendszerező 1. ábra összefoglaló jelleggel mutatja be a karbantartás-szervezés iskoláit, megjegyezve, hogy ilyen definitív módon az egyes iskolák egymástól történő elkülönülése még napjainkban is folyamatban van.
1. ábra: a karbantartás-szervezés iskolái Forrás: Anderson, 1998 alapján saját szerkesztés
Jelen kutatás a szervezési iskolába pozícionálható, nem tagadva, hogy a kutatás bizonyos szempontból a megbízhatósági iskola egyes jellemzőit is magán hordozza.
A következő fejezetben áttekintem, hogy a kutatásomhoz kapcsolható megbízhatósággal foglalkozó szakirodalmat és az üzleti folyamatok meghibásodásának vetületeit értelmezem ezen szakirodalmi bázison.
2.2 A megbízhatóság értelmezése
Az üzleti folyamatok megbízhatósági vetületeit vizsgálta Jónás, akinek publikációja alapján azonosítható volt, hogy alapvetően a megbízhatóságot a matematikai eszközök oldaláról közelítette meg. (Jónás-Kövesi, 2009; Jónás, 2010a,b; Jónás, 2011) Jónás a megbízhatóság értelmezését kiterjeszti az üzleti folyamatokra, mely értelmezés szerint a megbízhatóság fogalmi kereteit terjeszti ki, mivel a megbízhatóságot, nem csak gépekre és berendezésekre vagy éppen termékekre értelmezi. Az üzleti folyamatok megbízhatósága az értelmezésében „olyan gyűjtőfogalom, amely egy vállalkozás tágabb
értelemben vett működéséhez szükséges vagy azt szolgáló bármely folyamatot jelenthet.” (Jónás, 2010b) Felfogása szerint a humán erőforrás osztályon zajló mindennapi folyamatok megbízhatóságát lehet hasonló alapokon értelmezni, mint egy termelő berendezésekből álló gyártósor esetén. Munkáiban kihívó feladatot vállal, amikor ezen üzleti folyamatok fuzzy megbízhatóságának modellezésével foglalkozik.
(Jónás, 2010b, 2011)
Az üzleti folyamatok megbízhatóságát éppen úgy befolyásolja egy termelő berendezés meghibásodása, mint az információáramlásban bekövetkező zavar, így az üzleti folyamatok megbízhatósági vizsgálata széles területet fed le.
A megbízhatóság oldaláról nézve a saját kutatásom fókuszában az üzleti folyamatokban keletkező különböző meghibásodások és hibatípusok előfordulásának vizsgálata van.
Az empirikus vizsgálatot a megbízhatósággal foglalkozó összefoglaló szakirodalmi művek és szabványok által használt megfogalmazásokra építve akartam lefolytatni, ezért a fejezetben a szakirodalom idevágó műveinek áttekintését tűztem ki célul. A kutatásban alapvető fogalmi kategóriákat szeretnék felhasználni, így a fejezetben ezeknek a bemutatására koncentrálok. Az empirikus kutatási céljaim közül az egyik, hogy a szervezeti kultúra függvényében azonosítani tudjam, hogy az üzleti folyamatokban a különböző meghibásodások hogyan alakulhatnak. Az üzleti folyamatokra vonatkozóan konkrét megbízhatóságot leíró mutatószámok számítása nincs a kutatás fókuszában, így ezen mutatószámok rendszerének ismertetésére nem is térek ki a dolgozatban.
2.2.1 A megbízhatóság fogalmi rendszere
A megbízhatóság értelmezésébe kezdetben egyedül a hibamentes működés valószínűségét értették, amit egy olyan tulajdonságnak tekintettek, amit egy 0 és 1 közötti számmal jellemezni lehet. Idővel megerősítést nyert a feltételezés, hogy ez a megközelítés mennyire felszínes és valójában mennyi dolgot is ölel fel ez a kezdetben annyira egyszerűen leírt fogalom.
A hazai és nemzetközi szakirodalom is nagymennyiségű forrás mellett tárgyalja a fogalom jelentését, felépítését, elemeinek összetételét, valamint szabvány is definiálja a megbízhatóság fogalmát (Gnyegyenko et al., 1970; IEC 50(191):1990; Gaál- Kovács, 2002; Bazovsky, 2004; Kövesi, 2011; Smith, 2011; O’Conor-Kleyner, 2012).
Létezik meghatározás, mely a megbízhatóság fogalmát a minőség fogalmával párosítja és úgy értelmezi, mint a minőség időbeli alakulását. (Gnyegyenko et al., 1970) Balogh és szerzőtársai értelmezésében a megbízhatóságot a hibamentesség, a javíthatóság, a tartósság és a tárolhatóság határozza meg együttesen. (Balogh et al., 1980)
Más értelmezésben a megbízhatóság egy termék vagy berendezés azon képessége, hogy a megkövetelt funkcióját meghatározott feltételek között és időtartam alatt elvégzi.
(Gaál-Kovács, 2002)
Ebből a három megközelítésből is jól leszűrhető, hogy a megbízhatóság fogalmi köre változik az idő és a szemléletmódok függvényében. A megbízhatóság elméleti és gyakorlati alkalmazása ráadásul gyakran külön utakon jár és fejlődik. A különböző
szemléletmódok egy megfogalmazásba sűrítése lehetetlen feladatnak tűnik. Így ilyen esetekben a szabványokhoz történő hozzányúlás (már ha adott téma területen létezik) racionális kutatói hozzáállás lehet. Lehetetlen vállalkozás lenne minden értelmezést bemutatni, így azokra fogok fókuszálni, amelyek a hazai környezetben használatosak.
Ezen nézőpontomat arra is alapozom, hogy a kutatásomat itthon, Magyarországon végeztem. Ez nem zárja ki természetesen, hogy olyan értelmezésekkel is foglalkozzak, melyeknek nemzetközi vonatkozásaik is azonosíthatóak, ahogyan ezt a későbbiekben be is mutatom.
Az MSZ KGST 292:1976 definíciója alapján a megbízhatóság „olyan összetett tulajdonság, amely a termék rendeltetésétől és üzemeltetési feltételeitől függően magában foglalja a hibamentességet, a tartósságot, a javíthatóságot és a tárolhatóságot külön-külön, vagy ezeknek a tulajdonságoknak meghatározott kombinációját (pl.
készenléti állapot) mind a termékre, mind annak részeire vonatkozóan.” A szabvány a későbbiek során kiegészült a karbantarthatóság és szállíthatóság fogalmával is, ami azért is nagyon fontos fejlődési lépcső, mert szó szerint megjelent a megbízhatóság és a karbantartás fogalmának összekapcsolása. (MSZ KGST 292:1976)
Ma Magyarországon az MSZ IEC 50(191):1992 szabvány definiálja a megbízhatóság fogalmát, mely szabvány műszaki tartalma és szerkezete teljesen megegyezik az IEC (50)191:1990 nemzetközi szabványban foglaltakkal. (MSZ IEC 50(191):1992;
IEC (50)191:1990) Az IEC (50)191:1990 szabvány használata és az arra történő hivatkozások aktívan azonosíthatóak a megbízhatósággal és karbantartással foglalkozó külföldi és hazai kutatók munkáiban, időben és térben egyaránt. (Catelani-Gori, 1996;
Rausand, 1998; Gaál-Kovács, 2002; Pakanen-Sundquist, 2003; Kövesi, 2011) Meulen és Koornneef munkájukban a megbízhatóság fogalmi értelmezéséhez az IEC (50)191:1990 szabványt ajánlja. (Meulen-Koornneef, 2002) Így tesznek Leger és munkatársai is, akik tanulmányukban a megbízhatóság fogalmi körét ezen szabványhoz kötik. A hibák detektálásának fogalmi körét más tanulmányok szerzői az IEC (50)191:1990 szabvány fogalmai szerint javasolják. (Catelani-Giraldi, 1999;
Leger et al., 1999; Catelani-Fort, 2000) Mindezen munkák mellett felhívom a figyelmet azon korábbi munkákra, melyek a megbízhatóságot alapértelmezésben az IEC (50)191:1990 szabvánnyal társítják. (Vatn et al., 1996; Hokstad, 1997)
Az MSZ IEC (50)191:1992 szabvány értelmezése szerint a megbízhatóság általános értelmében vett fogalma olyan „gyűjtőfogalom, amelyet a használhatóság és az azt befolyásoló tényezők, azaz a hibamentesség, a karbantarthatóság és a karbantartásellátás leírására használnak.” Ezen gyűjtőfogalom leírásához a szabvány másik három fogalmat használt fel, így ezek szabvány szerinti meghatározását is ismerni kell.
A használhatóság (üzemkészség, készenléti állapot) a szabvány előírása szerint „a terméknek az a képessége, hogy adott időpontban vagy időszakaszban, adott feltételek között ellátja előírt funkcióját, feltéve, hogy a szükséges külső erőforrások rendelkezésre állnak.” (MSZ IEC 50(191):1992)
A szabvány a hibamentességet a megbízhatóság szűkebb értelemben vett definíciójával azonosnak tekinti. E szerint a hibamentesség „a terméknek az a képessége, hogy előírt funkcióját adott feltételek között, adott időszakaszban ellátja.” A szabvány hozzáteszi, hogy az általános feltételezés az, hogy az időszakasz kezdőpontjában a termék olyan
állapotban van, amiben előírt funkcióját ellátni képes. A szabvány szerint a karbantarthatóság értelmezését tekintve megegyezik a fenntarthatósággal. Definíció szerint „a terméknek az a képessége, hogy meghatározott használati feltételek között olyan állapotban tartható, illetve olyan állapotba állítható vissza, amelyben előírt funkcióját teljesíteni tudja, ha karbantartását adott feltételek között és előírt eljárások, valamint erőforrások felhasználásával végzik el.” (MSZ IEC 50(191):1992)
A karbantartás-ellátást a szabvány úgy definiálja, mint „a karbantartó szervezetnek az a képessége, hogy adott feltételek között – igény esetén – rendelkezésre bocsájtja azokat az erőforrásokat és eszközöket, amelyek az adott karbantartási politika mellett a termék (hálózat, összeköttetés, berendezés) karbantartásához szükségesek.”
(MSZ IEC 50(191):1992) A szabvány megjegyzése a definícióhoz, hogy az adott feltételek magára a termékre és azokra a körülményekre értendőek, amelyek között a terméket felhasználják és karbantartják.
A szabvány a „megbízhatóság” gyűjtőfogalmának definiálásakor a „karbantartásellátás”
fogalmát említi, míg ezen fogalmat nem definiálja a szabványban, „csak” a
„karbantartás-ellátás” fogalmát. Véleményem szerint a két fogalom egy és ugyanaz, pusztán csak sajtóhiba kerülhetett a szabvány szövegezése során a leírásba. Ilyen jellegű zavarokkal több esetben is találkoztam a szabvány megismerése során, ezeket egy esetben sem tekintettem olyan jellegű problémának, ami a szabvány értelmezését és felhasználhatóságát akár jelen dolgozatban is lehetetlenné tenné, pusztán elírásra gyanakszom a háttérben. Ezen zavarokra ott fogok kitérni a dolgozatomban, ahol az éppen aktuális téma szempontjából jelentősége van a szabványban leírtaknak.
2. ábra: a megbízhatóság fogalma Forrás: MSZ IEC 50(191):1992 szabvány
A szabvány vizuálisan is bemutatja a megbízhatóság értelmezését a képességekre vonatkozó fogalmakat bemutató rendszerező ábráján. Ebből az ábrából pusztán a megbízhatóságra vonatkozó részek kiemelését mutatja be a 2. ábra.
A kutatásom szempontjából az MSZ IEC 50(191):1992 szabvány megfogalmazásait elfogadom, irányadónak tekintem, a kutatás egyes specifikus meghatározásai során alapként tekintek rájuk. Megtehetem, bár a szabvány alapvető megfogalmazásai során
„termék” szóhasználattal él, nem zárja ki a „hálózat”, „összeköttetés”, „berendezés”
fogalmakra vonatkozó értelmezést sem. Ezt a megengedő lehetőséget megragadták más tudományos munkákban is, ahol a szabvány által rendelkezésre állított fogalmi keretek felhasználása indokolt volt. (Jónás, 2010b)
A kutatásom szempontjából az MSZ IEC 50(191):1992 szabvány egy másik nagyon fontos támasza, hogy a szabvány értelmezésében a „megbízhatóság” és a „karbantartás”
fogalma lényegében „kéz a kézben” együtt járnak. Mivel a kutatási témámban ez a két
alapfogalom intenzíven megjelenik, ezért úgy gondolom, hogy a szabvány meghatározásainak felhasználása releváns.
2.2.2 A meghibásodások, hibák értelmezése
A kutatásom kutatási kérdéseinek ismeretében meg kell ismerni a „meghibásodás”
értelmezéseit és definícióját. Ebben több alapmű a segítségemre van a megbízhatóságelmélet területéről. (Davidson, 1988; Gaál-Kovács, 2002; Kövesi, 2011) Az MSZ IEC 50(191):1992 szabvány meghatározása szerint a meghibásodás „olyan esemény, amelynek során a termék elveszíti azt a képességét, hogy előírt funkcióját ellássa.” A szabvány ezen definíció esetén fennálló három megjegyzése közül az első kettő orientáló jellegű, miszerint a meghibásodás bekövetkeztét követően a termék hibaállapotban van, valamint megjegyzi, hogy a meghibásodás az egy esemény, szemben a hibával, amely egy állapot. Rausand és Oien szintén ezen szabvány nemzetközi változatának meghatározása alapján fogadja el a meghibásodás definícióját.
(Rausand-Oien, 1996)
3. ábra: működő állapot - meghibásodás – hibaállapot Forrás: Gaál-Kovács, 2002
Szemléletesen mutatja be a 3. ábra a működő állapot, a meghibásodás és a hibaállapot összefüggését. Ettől analitikusabb és némileg eltérő felfogásban készítette el Rausand és Oien azt az ábrát, ami a meghibásodás, a hiba és az eredményhiba közötti kapcsolatot szemlélteti. (Rausand-Oien, 1996)
4. ábra: eredményhiba - meghibásodás – hibaállapot Forrás: Rausand-Oien, 1996
Ezen felfogás szerint a teljesítményben keletkező eredményhiba addig nem egyenértékű a meghibásodással, amíg a teljesítmény számára előírt célérték szórásának alsó határát el nem éri. (Véleményem szerint igaz ez a felső határ elérésére is.) A meghibásodásig vezető út elméleti megfontolásait több összefoglaló jellegű nemzetközi munka is részletezi a maga megközelítésében. (Narayan, 2004; Daley, 2008)
A meghibásodások létrejöttének egy összetettebb magyarázatát írja le Davidson munkájában (Davidson, 1988) és szemléletesen mutatja be az 5. ábra.
5. ábra: az interferencia-diagram Forrás: Davidson, 1988
Minden olyan jelenség, ami valamilyen teljesítőképességgel rendelkezik, elromolhat, ha terhelik. Az ábra bemutatja a teljesítőképesség (S) és terhelés (L) kapcsolatát, melyek valószínűségi változóként értelmezettek, mivel a pillanatnyi terhelés és a teljesítőképesség változik. A két valószínűségi változót az ábrán két haranggörbe szemlélteti a valószínűségi változók normális eloszlását feltételezve. Meghibásodás, akkor jön létre, ha a pillanatnyi terhelés nagyobbá válik, mint a pillanatnyi teljesítőképesség. Ezt az ábrán az interferencia terület jelöli. Megállapítható az ábráról, hogy az interferencia terület nagysága függ a terhelés és teljesítőképesség várható értékétől és szórásától. Ezek felhasználásával kiszámítható az üzemelés biztonságára jellemző határérték (SM), ami a megbízhatóság egy jellemzőjének tekinthető. (Gaál- Kovács, 2002)
Az idő előrehaladásával a teljesítőképesség csökken, és ha ugyanezt a terhelésről nem lehet elmondani, akkor az interferencia terület növekedhet. Hasonló analógia alapján, a terhelés növekedése esetén, a teljesítőképességet is növelni kell, annak érdekében, hogy az üzemelés biztonsága ne változzon (a szórásokat állandónak tekintve). Ha ezt nem sikerül megvalósítani (és napjainkban ez gyakran előfordul), akkor a 6. ábra szerint növekedni fog az interferenciaterület.
6. ábra: az interferenciaterület növekedése Forrás: saját szerkesztés
Egy meghibásodás a fentiek ismeretében bármikor megtörténhet, a meghibásodás bekövetkezési valószínűségének különböző értéke mellett.
A kutatás empirikus részében az üzleti folyamatok meghibásodásainak vizsgálatával is fogok foglalkozni és ennek megalapozásaként az elméleti alapokkal foglalkozó bemutatás során ismertetem, hogy a meghibásodásoknak milyen osztályozási rendszere létezik. A meghibásodásokat különböző kategorizálási szempontok szerint csoportosítani lehet, erre ad példát az 1. táblázat. (Balogh et al., 1980)
1. táblázat: a meghibásodások osztályozása Forrás: Balogh et al., 1980
Del Frate és munkatársai megállapítják munkájukban, hogy a műszaki szakirodalomban a meghibásodást sokféleképpen közelítik meg, így használhatóságuk nem könnyű. Ezért és mert mások által is előszeretettel használt szabványról van szó, a munkájukat érintő minden definíció alapjául az IEC (50)191:1990 szabvány általi meghatározásokat veszik. (Del Frate et al., 2011)
Pakanen és Sundquist megállapítja megelőző kutatásaik egyik eredményeképpen, hogy a meghibásodások diagnosztizálásának területén nem konzisztens a terminológia, így munkájuk során minden olyan esetben, amikor erre lehetőségük van az IEC (50)191:1990 szabvány meghatározásaihoz nyúlnak. (Pakanen-Sundquist, 2003) Rausand számos a megbízhatóság alapú karbantartással kapcsolatos meghibásodás definiálásához az IEC (50)191:1990 szabványt hívja segítségül. (Rausand, 1998) Egy másik tanulmány, melyben neurális hálózatok segítségével történő hiba diagnosztizálást végeznek az IEC (50)191:1990 szabvány által meghatározott fokozatos meghibásodásokat azonosítja a rendszer megbízhatóságában keletkező hibák jellemző okának. (Catelani-Gori, 1996)
Figyelembe véve a szakirodalmi ajánlásokat és saját kutatásomnak a megbízhatóság szempontjából nézett újszerűségét, én is úgy döntöttem, hogy az IEC (50)191:1990 szabvány definícióit használom fel a kutatáshoz.
Az MSZ IEC 50(191):1992 szabvány számos meghibásodás és hibafajtát különböztet meg egymástól, melyek közül az empirikus kutatás során többet is felhasználok. Az alábbi táblázatban felsorolom a szabvány által definiált meghibásodás és hiba típusokat.
2. táblázat: az MSZ IEC 50(191):1992 szabvány által definiált meghibásodás és hiba fajták
Forrás: MSZ IEC 50(191):1992 alapján saját szerkesztés
A táblázat első ránézésre rendezetlennek tűnhet, a struktúrája magyarázatra szorul. A táblázat jobb oldalán található meghibásodási fajták még rendezett sorrendben követik egymást, de a táblázat többi része kifejezetten strukturálatlannak látszik, amely érzés kiváltója a táblázat „fehér üres részeinek” hatása. A táblázat összeállításánál a rendezőelv számomra az volt, hogy a meghibásodásokat abban a sorrendben, ahogy a szabvány érinti őket, felsoroljam és egy adott meghibásodás mellé elhelyezzem a
„hibapárját”. A „Hiba” oszlop üres részei azért maradtak kitöltetlenül, mert a szabvány az adott meghibásodáshoz kapcsolódó hibát nem definiálja. A „Meghibásodás” oszlop fehér részei is ezen elvi megfontolásból maradtak üresen, ott az adott hibafajtáknak nem ad meg a szabvány párt.
Ezt mindenképpen hiányosságnak gondolom, de hozzáteszem, hogy ettől még a szabvány hiányos részei a meglévő párok létrehozásának logikája alapján értelmezhetőek, felhasználhatóak. A logika bemutatására kiemelem az „öregedési meghibásodás” és az „öregedési hiba” definíciópárokat. Az öregedési meghibásodás,
„olyan meghibásodás, amelynek előfordulási valószínűsége a termékben meglévő folyamatok eredményeként az idő függvényében növekszik.” Az öregedési hiba „olyan meghibásodásból származó hiba, amelynek előfordulási valószínűsége növekszik az idő függvényében a termékben meglévő folyamatok eredményeként.” Ennek értelmében a
következményekre való tekintettel, a gyakorlati alkalmazás során mindegy, hogy meghibásodás vagy hiba fajtára kérdezünk rá, akkor, ha az elvi problémák érdekelnek minket. Az egyes meghibásodási és hibafajták szabványszerinti definícióinak bemutatásától a dolgozatban eltekintek és azon fogalmakat, amelyeket bevontam az empirikus kutatásba a dolgozat 5.2. fejezetében említem, mely fejezet a kérdőív kialakításával foglalkozik.
A kutatás során és a dolgozat empirikus kutatást bemutató részében az ebben a fejezetben bemutatott elméleti háttérre alapoztam azokat a kijelentéseket és fogalmakat, amelyekre a dolgozat eredményeit építettem. A megbízhatóság fogalomkörének további értelmezései véleményem szerint már nem kötődnek szervesen az empirikus kutatáshoz, így ezek bemutatásától eltekintek.
2.3 A karbantartás értelmezése
Az előző fejezetben volt róla szó, hogy a karbantartás és a megbízhatóság „kéz a kézben járnak”. Ez nem csupán azon egyszerű tényből fakad, hogy ha valami elromlik, akkor szólnak a karbantartónak, aki megjavítja. (Ez a megközelítés uralkodónak számított a II.
világháború előtti időszakban.) (Stanley-Howard, 1978) A fejezetben áttekintem a karbantartás alapvető fogalmi rendszerét, megközelítését és kitérek az üzleti folyamatok karbantartásának vetületeire is.
2.3.1 A karbantartás fogalmi rendszere
A karbantartói szakmát képviselők körében általánosan elfogadott azon kijelentés, hogy a karbantartás körülbelül egyidős az emberrel. Ezt a meglátást empirikusan nehezen lehet belátni, de elméleti megközelítésében jogosnak tűnik, hiszen ha egy eszközt használunk, akkor az el is romlik előbb-utóbb, akkor pedig meg kell javítani.
Lényegében az eszközök használatával a karbantartás fogalma megjelent, azóta pedig hatalmas utat járt be. (Szántó, 2003) Ezen út utolsó évtizedeit követem végig a dolgozatban, a kutatási témám szempontjából legfontosabb részekre helyezve a hangsúlyt.
Szintén általánosan elfogadott, hogy a karbantartás egy olyan szolgáltató tevékenység, amelynek az elmúlt évtizedekben sok más terület tevékenységhez képest nőtt a szerepe, a karbantartás iránti érdeklődés ismét erősödik. (Lewitt, 1997; Moubray, 1997;
Karen et al., 2003; Szántó, 2008; Wireman, 2008a) Az automatizáció, a robotizáció töretlen terjedése, a rugalmas gyártórendszerek kialakulása, mind abba az irányba mutatnak, hogy a termelésben az ember szerepe csökken, helyét átveszi a megelőző programozás területe. (Suito, 1998; Alsyouf, 2007) A közvetlen emberi beavatkozások a megelőző karbantartás és a meghibásodások elhárítása irányába mozdulnak és ezen tendencia fennmaradása esetén a karbantartók szerepe hosszabb távon még inkább felértékelődni látszik. (Szántó, 2008)
A 7. ábra összefoglalóan mutatja be a karbantartási tevékenység növekvő jelentőségének főbb okait.
7. ábra: a karbantartás növekvő jelentőségének okai Forrás: Szántó, 2008
A karbantartás a termelési folyamatot kiszolgáló szolgáltató tevékenységek közül az egyik legfontosabb, viszonylagos súlya pedig növekszik. (Szántó, 2008) Az üzleti folyamatok karbantartásának elve a fenti gondolatmenetekkel véleményem szerint teljes összhangban van. Pujadas és Chen szerint a gyártórendszerek teljesítmény mérése, a JIT környezeti feltételek, a funkcióelv, a környezetvédelem és emberi biztonság, a szisztematikusan dokumentált auditálási tevékenység, valamint a költséghatékonyság az a legfontosabb tényező, ami a gyártórendszereken keresztül a karbantartási tevékenységek számára is célokat generál. (Pujadas-Chen, 1996) A karbantartást és tevékenységeit érintő tucatnyi szempontot tárgyal Gaál munkájában, külön is értelmezve a környezetből érkező hatásokat és a szolgáltatói szektorra vonatkozó általánosan leírható hatásokat. (Gaál, 2007)
Szabó Bendegúz a karbantartási tevékenységeket három csoportra osztja az alábbiak szerint:
- kezelés és gondozás – A kezelést a berendezés üzemeltetői által végzett olyan tevékenységként írja le, ami nem igényel semmilyen különleges segédeszközt (ilyen például a tisztántartás), míg a gondozást a megbízható működés érdekében külön karbantartó személy végzi.
- felügyelet és vizsgálat – A felügyeletet a karbantartók folyamatosan végzik és rendellenes működés esetén beavatkoznak, míg a vizsgálat egy időszakosan végzett tevékenység, aminek célja a berendezés szétszedése nélküli műszaki állapotmeghatározás.
- javítás – Javítás során a berendezés teljes vagy részleges szétszerelése mellett a hibás alkatrészek javításával vagy cseréjével állítják helyre az üzemképességet.
(Szabó, 1975)
Egy másik megközelítés szerint a karbantartási tevékenységek javítási feladatokra illetve üzemviteli személyzet feladatkörében elvégzendő tevékenységekre bonthatóak.
A javításokra úgy tekint, hogy azok az elhasználódást és a hibákat megszüntető intézkedések, céljuk a termelőeszközök műszaki állapotának helyreállítása. A javításokat értelmezése szerint megelőző jelleggel tervszerűen kell elvégezni és akkor, ha üzemzavar keletkezik a berendezésben. Az üzemviteli személyzet feladatkörébe az ápolás és óvás, emellett a felülvizsgálatokkal kapcsolatos tevékenységek tartoznak.
(Rapatyi, 1976)
