A hipotézisek helytállóságának ellenőrzése

A kutatási modell elemeinek, illetve a közöttük feltárt összefüggéseknek a részletes bemutatását követően jelen fejezetben a hipotézisek helytállóságának ellenőrzésével foglalkozom.

1. hipotézis

A megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszere között összefüggés áll fenn.

Kutatási modellt állítottam fel, melynek a magyarázó és magyarázott változó oldalán szakirodalomi meghatározások nyomán karbantartási stratégiákat helyeztem el, melyeket magas mérési szintű változókként értelmeztem. A hipotézis helytállóságának tesztelésére útmodell elemzést alkalmaztam. Az útmodellben található kapcsolatok irányát a szakirodalomban fellelhető meghatározások és a gyakorlatban megfigyelhető jelenségek alapján határoztam meg. Eszerint a kapcsolatok iránya a fejlettebb karbantartási stratégiák irányából a fejletlenebbek felé mutat és a megrendelői oldal irányából a beszállítói oldal felé. Az útmodell eredményei alapján az azonos fejlettségi szinten lévő karbantartási stratégiák között erős és nagy magyarázó erejű kapcsolatokat azonosítottam a függő és a független változó oldalak között (rmin>0,670, míg βmin>0,620). A függő és független változói oldal között további gyengébb erősségű és magyarázóerejű kapcsolatokat adott az útmodell eredményül (rmax<0,270 míg β_max<0,160). Ezen túlmenően megállapítottam, hogy a független és a függő változói oldal azonos fejlettségű karbantartási stratégiái között fennálló kapcsolatok erősebbek és nagyobb magyarázó erejűek, mint a függő és független változói oldalon található karbantartási stratégiák egymás közötti kapcsolatai (ahol rmax<|0,475| míg βmax<|0,375|).

A modell magyarázó képessége jelentős részét fedi le a valóságnak. Mindezek alapján a bizonyítást nyert megállapítás:

A megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszere között pozitív kapcsolat áll fenn, az azonos fejlettségi szintű karbantartási

stratégiák közötti kapcsolatok erősek és nagy magyarázóerejűek.

2. hipotézis

Ismerve a megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiáját, következtetni lehet a beszállítói szervezet üzleti folyamatainak karbantartási

stratégiájára.

A hipotézis helytállóságának tesztelésére klaszterelemzést és kereszttábla elemzést alkalmaztam. Mivel a kutatás nagy vizsgálati mintával rendelkezett, ezért a szakirodalmi ajánlásokat figyelembe véve K-közép eljárást használtam az elemzés elvégzéséhez. Az elemzést külön-külön elvégeztem mind a megrendelői, mind a beszállítói oldal karbantartási stratégiáinak bevonásával. A K-közép módszerrel történő elemzés eredménye szerint a kutatásban résztvevő szervezetek két klasztercsoportja jött létre. Az egyik klaszterben az eseti karbantartási stratégia (mint magas mérési szintű változó) értéke magasabb, emellett a ciklikus, a diagnosztikán alapuló és a karbantartás megelőzési karbantartási stratégia értéke alacsonyabb volt. A másik klaszter esetén az eseti karbantartási stratégia értéke alacsonyabb, míg a ciklikus, a diagnosztikán alapuló és a karbantartás megelőzési karbantartási stratégia értéke magasabb volt. Ezen értékek egymástól szignifikánsan (Sig.<0,000) különböztek, ezen eredmény megismeréséhez varianciaelemzést vettem igénybe.

Ezt követően végeztem el a kereszttábla elemzést. A kereszttábla oszlopainak és sorainak száma megegyezett (2x2), a sorokban a megrendelő szervezet, az oszlopokban a beszállítói szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiái (eseti és megelőző) szerepeltek. A Khí négyzet statisztika szignifikáns eredményt adott (Sig.<0,01) eszerint a tábla változói között összefüggés áll fenn. Az összefüggés erősségére vonatkozóan kiszámítottam a Phí-mutató és a Cramer V mutató értékét (mindkét esetben 0,656 érték állt elő eredményül), ami a változók erős összefüggését mutatta. A Lambda mutató értéke alapján (λ=0,593) megállapítható, hogy annak ismeretében, hogy tudjuk a megrendelői szervezet üzleti folyamatainak adott klaszterbe történő hovatartozását, 59,3%-al csökken annak a bizonytalansága, hogy a beszállítói szervezet üzleti folyamatait melyik klaszterbe sorolhatóan tartják karban. Ezt követően kiszámítottam, ha a megrendelő szervezet adott klaszterbe tartozó módon tartja karban üzleti folyamatait, akkor a beszállítói üzleti folyamatok karbantartása az esetek 82,68%-ában ugyanazon klaszterbe tartozó módon történik (eseti-eseti, megelőző-megelőző).

Mindezek alapján a bizonyítást nyert megállapítás:

Ismerve a megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiáját, következtetni lehet a beszállítói szervezet üzleti folyamatainak karbantartási

stratégiájára.

3. hipotézis

A szervezet adott szervezeti kultúra típusba történő hovatartozása alapján különbség mutatható ki a szervezeti működés egyes meghibásodási jellemzőinek átlagos értékei

között.

A szervezeti kultúra jellemzésére a Cameron-Quinn kultúramodell kultúratípusait alkalmaztam, ezek mérésére szintén a modellt kidolgozó kutatók által kifejlesztett OCAI kérdőívet használtam fel. A kutatási adatok elemzését követően megállapítottam, hogy a vizsgálati mintában az adhokrácia kultúratípus oly mértékben alulreprezentált a többi kultúra típushoz viszonyítva (mindössze nyolc szervezet esetén nyert megállapítást, hogy a szervezet az adhokrácia kultúra típusba tartozik), hogy az adhokrácia kultúra típus az ökonometriai elemzésekbe nem bevonható. A hipotézis helyességének vizsgálata során meg kell jegyezni, hogy a szervezetek adott kultúratípusba történő hovatartozását a szervezet vezetőjének értékelése alapján végeztem el. Az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodásokra vonatkozóan állításokat fogalmaztam meg a Nemzetközi elektrotechnikai szótár készletének felhasználásával. A jelentéstartamilag egymástól minél távolabb eső, de ugyanakkor az üzleti folyamatok esetén releváns kategóriákat építettem be a kutatási modellbe. A kutatási modell független változója a szervezeti kultúra (alacsony mérési szintű változó), függő változója az üzleti folyamatokban keletkező meghibásodások (magas mérési szintű változók) lettek. A hipotézis helyességének vizsgálatához varianciaelemzést és post-hoc elemzést alkalmaztam. A varianciaelemzés a vállalati kultúra szemszögéből nézve négy esetben adott szignifikáns (Sig. < 0,05) megoldást. A post-hoc elemzés eredménye megmutatta, hogy a piac-klán kultúra típusok között szignifikáns (Sig.<0,05), a piac-hierarchia és a klán-hierarchia kultúra típusok között nem szignifikáns (Sig>0,05) a magyarázott változók átlagértékei közötti különbség. Az elemzés további eredménye, hogy az összes függő változó esetén sorrend állítható fel a

három kultúratípus között aszerint, hogy az adott kultúra típussal rendelkező szervezet az üzleti folyamataiban keletkező meghibásodásokkal és azok hatásaival szemben mennyire érzékeny. Ennek alapján a klán kultúra típus az összes meghibásodásra és azok hatásaira a legérzéketlenebb, a piac kultúra típus pedig a legérzékenyebb. A hierarchia kultúra típus minden esetben a másik két kultúra típus között helyezkedik el, de szignifikánsan nem különböztethetőek meg a magyarázott változók átlagértékei a klán és a hierarchia kultúratípustól. Mindezek alapján a bizonyítást nyert megállapítás:

A helytelen alkalmazásból eredő meghibásodás, a gyártási eredetű meghibásodás és a jelentős hibát eredményező meghibásodás átlagos értékei között különbség mutatható ki annak függvényében, hogy a domináns szervezeti kultúra klán vagy piac típusú.