A kultúra fogalma, szintjei

Annak érdekében, hogy pozicionálni lehessen a szervezeti kultúrát a szakirodalom által részletesen taglalt megközelítések rendszerében, szükséges magával a kultúra fogalmával és a kultúra különböző szintű megjelenéseivel foglalkozni.

A kultúra szó eredete a latin „cultura” szóból származik. A szó általános értelmezése mellett az állat- és növénygondozását jelenti, átvitt értelemben pedig az emberi életmód, életvitel kifejezésére használták.

A kultúra fogalmi meghatározására számtalan próbálkozás született. Ezekből gyűjtött össze Kroeber és Kluckhohn valamivel több, mint 150 különböző definíciót, majd ezeket osztályozták. (Kroeber-Kluckhohn, 1978) Keller ezen kultúradefiníciók felhasználásának és elemzésének eredményeképpen saját definíciót hozott létre.

(Keller, 1982) Az alábbiakban látható Keller definíciója Kovács fordítása alapján.

(Kovács, 2006a) „Kultúra alatt valamennyi kollektíven osztott, implicit vagy explicit viselkedési normát, viselkedési mintát, viselkedési megnyilvánulást és viselkedési eredményt értjük, amelyeket egy szociális csoport tagjai megtanulnak és szimbólumokon keresztül generációról generációra átörökítenek.” Bergler szerint a kultúra emberi értékek rögzülésének valamint a kreativitásnak az eredménye és célokat, értékeket közvetítő szerepe van. (Bergler, 1993) Más megközelítés szerint a kultúra az emberiség közösen elfogadott viszonyulása az élettel kapcsolatos alapvető kérdésekhez, e viszonyuláson alapuló értékeinek, normáinak és az emberiség által létrehozott és megőrzött tárgyi és nem tárgyi produktumoknak az összessége. (Borgulya, 2001) Kultúraként tekinthető, egy másik értelmezés szerint, a közös és általánosan elfogadott érték- és normarendszer, amely egy közösség döntéseit, cselekvéseit befolyásolni tudja bizonyos mintákon keresztül. (Bleicher, 1991)

Hofstede a kultúra három szintjét értelmezi. Eszerint leírható az emberi természettel, a tanult és másokkal megosztott jelenségekkel és a személyiséggel, emellett Hofstede megjegyzi, hogy ezek között a kategóriák között nem lehet egyértelműen határvonalat húzni. (Hofstede, 1991)

Egy másik általánosan elfogadott megfogalmazás mellett a kultúra nem más, mint a mód, ahogyan az emberek csoportjai megoldják a problémáikat, dilemmáikat.

(Schein, 1985) Egyes kutatók a kultúrát egyfajta jéghegyhez hasonlítják, amelynek csak kis része látható a víz felszíne felett, de a mélyben húzódnak meg a kultúrát megalapozó jelenségek (Hall, 1990; Schabracq, 2007), míg más felfogás szerint a kultúra leírható azzal, hogy a problémákat milyen megoldásokkal oldják meg. (Trompenaars-Hampden-Turner, 1998) Rosengren kerék analógiával jellemzi a kultúrát, mely értelmezése alapján a kultúra két-két értékorientációs párt foglal magában. (Rosengren, 2004)

A fentiekben csak néhány a kultúra leírására irányuló kísérlet (de nevezhetjük definíciónak is) bemutatására vállalkoztam. Azt semmiképpen nem vállalhatom, hogy a kultúra definiálását és jellemzését bemutató összes értelmezést megvizsgáljam.

Mindemellett nyugodt szívvel ajánlom Kovács munkáját, mely igen részletes áttekintést ad a kultúra általános értelmezésével kapcsolatban. (Kovács, 2006a) Emellett nem szabad megfeledkezni Bakacsi írásáról sem, mely szerint a szakirodalomban fellelhető kultúrát leírni próbáló, meglehetősen heterogén változók gyakran visszavezethetőek néhány alapvető meggondolásra, melyeket a szerzők többé-kevésbé más tartalommal, elnevezéssel jelenítenek meg. (Bakacsi, 2007)

A kultúra erősségének vizsgálatai során Luthans arra az eredményre jutott, hogy a kultúra erősségét alapvetően két tényező tudja befolyásolni. Ezen tényezők. hogy a közös értékekben milyen mértékben és a közösség mekkora hányada hisz. (Luthans, 1995)

Annak érdekében, hogy a szervezeti kultúrát el tudjam helyezni, a kultúrakutatók által létrehozott keretrendszerben, Karahanna és szerzőtársainak munkájához nyúlok, melyben a kultúra egyes szintjeinek a kapcsolatai és egymással történő átfedései jól

jellemezhetőek. (Karahanna et al., 2005) A modell közepén az egyén áll, akire számos, a környezetében jelenlévő kultúra szint hat. Ezek a kultúra szintek (makrokultúra, nemzeti kultúra, szervezeti kultúra, mikrokultúra, szubkultúra) folyamatosan változnak, hatásuk az egyénre és az egyén hatása rájuk állandóan jelen van. (Erez-Gati, 2004;

Migliore, 2011) A kultúra tehát állandó változásban van és a gyorsuló, egyre inkább globalizált világban – melynek eredményeképpen a gondolkodási sémák és összefüggések minden határon átnyúlva terjednek – a változás sebessége is növekedni látszik. (Hatch, 1993; Beck, 2007; Giddens, 2010) A 10. ábra bemutatja Karahanna és szerzőtársai munkája alapján a kultúra szintjeinek összefüggéseit.

10. ábra: a kultúra szintjeinek összefüggései Forrás: Karahanna et al., 2005

A makrokultúra leírására hozza fel Cameron és Quinn a világvallások befolyásoló hatását. (Cameron-Quinn, 2006) A nemzeti kultúrában rejlő különbségeket számos kutató vizsgálta és megállapították, hogy bizonyos kulcs dimenziók mentén mérve számos és jelentős különbség mutatható egy-egy ország nemzeti kultúrájában. (Aiken-Bacharach, 1979; Hofstede, 1980, 1983; Trompenaars-Hampden-Turner, 1998, 2002) Lényegesen kisebb szinten érvényesül a szubkultúrák hatása, de jelentőségük elvitathatatlan. A férfiak és nők világképének különbözőségei vagy a fekete és fehér emberek gondolkodásmódjában fennálló különbségek, mind a szubkultúra hatásainak tudhatók. (Martin, 1990; Cox, 1991) Mindezen szempontok mellett iparágak esetén is érzékelhetőek a kulturális hatások, ahogyan Gordon ezt tanulmányában kimutatta.

(Gordon, 1991)

A nemzetközi és hazai szakirodalom vizsgálata során arra a megállapításra jutottam, hogy a szervezeti kultúrára jelentős hatással bír a nemzeti kultúra, hiszen a nemzeti kultúra adja meg bizonyos értelemben a határait a benne élő különböző szervezeti kultúrával rendelkező szervezetek számára, bár az is igaz, hogy nemzetenként eltérő mértékűek a nemzeti kultúra hatásai. (Hofstede, 1980; Bakacsi 1998) A nemzeti kultúra elfogadott és követett értékei lépten-nyomon észrevehetőek a szervezetek mindennapjaiban (Peterson, 2007), függetlenül attól, hogy a felszín alatt meghúzódva, vagy nyíltan vannak jelen.

Ezen hatások visszafelé is érvényesek, szervezeti kultúra is hathat a nemzeti kultúrára.

Elég csak a világméretű szervezetekre gondolni, melyek szinte bárhol fellelhetőek a világban bizonyos szervezeti egységeiken keresztül. Ezeken a szervezeteken keresztül pedig nyilván különböző mértékben, de a szervezet anyaországának nemzeti kulturális

hatásai is érvényesülnek az adott földrajzi egység kultúrájára. (Nelson-Gopalan, 2003;

Poór, 2009)