Kisebb közlemények

1. szám.

oroszországban 1929-ben különös tekintettel a ha—

lokokra. —— Poroszország idegenforgalma 1929-30—

. —— Uzemi kombinációk a porosz ipari üzemek—

' . —— Az építkezés Poroszországban 1929-ben. ——

"építkezés Poroszországban 1930-ban. — A városi nyérfogyasztásr struktúrája Poroszországban. ——

külföldi munkások Poroszországban 1930-ban. ——

halálos balesetek 1928- és 1929-ben Poroszország-

—65—— ₁₉₃₂

ban. —- Az öngyilkosságok Poroszországban 1928-

és 1929-ben. .

Zeitschrift für Schweizerische

Statistik und Volkswirtschaft (67.

évf. 4. f., Bázel 1931, ném.). —— Wyler E.: A svájci gázipar és annak nemzetgazdasági jelentősége. ——

Bággli W.: Konjunktúra és mezőgazdaság. ——

Máehler A.: A hitelbiztosítás szisztémája.

e KÚLÖNFÉLE e ;

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Slatistigue.

Résumé. L'Assemblée Générale du 14 janvier 2 a été préside'e par M. Charles Balás, vice-- sídent, gizi, en ouvrant la séance, félicita chaleu- sement, au nem de la Société, M. Gustave kirring, ancien president, membre honoraire, _venait d*entrer en sa 70e année.

_Ont été élus: vice-president: M. Jean Bud, ien ministre du Commerce; membres ordinaires:

U Joseph ladik, Emile Meszle'nyi, Jules

e, Georges Szombatialvy.

La séance a été suívie par un díner, au cours fuel M. Frédéric Pogány porta un toast á lustave Thirring, a l'occasion de son 70e

ersaire. '

Az 1932 január l2-ére összehívott rendkívüli

** és határozatképtelen lévén, a Társaság 1932 :- 14-én tartotta meg rendkívüli közgyűlését. A ülésen Balás Károly alelnök elnökölt, aki me- zavakkal üdvözölte Thin-ing Gusztáv tisztelet-

'Ameríkai Statisztikai Társaság (,,American fealvAssociation") 1932 január 6—i értesítése iszteletbeli tagjává választotta meg Jordan egyetemi magántanárt, a Magyar Statisz—

aság rendes tagját. Jordan nevét a kül- rancia nyelvű (magyarul is megjelent) ma- ' statisztikai kézikönyvén kivül azok a

,,értlekezések tették ismertté, amelyek

a ,,Journal'de la Société Hongroise. de Sta-

diben, L'részbefn pedig külföldi statisztikai akban láttak napvilágot és különösen az

' daságstatisztikai és Konjunktúrakutató

ötleményei sorában ,,A trendvonal ki—

; legkisebb négyzetek elmélete alapján"

(lett, új. módszerét bemutató úttörő

ndkivüli közgyűlés 1932 január 14-én. — L'Assemblée générale ewtraordinaire du 14 janvz'er 1932.

beli tag, volt elnököt, abból az alkalomból, hogy 70-ik életévét betöltötte. A rendkívüli közgyűlés a legutolsó közgyűlésen betöltetlenül maradt alelnöki tisztségre egyhangú határozattal Bud János volt ke- reskedelemügyi miniszter, műegyetemi tanárt vá—

lasztotta meg. Napirendre került az üresedésben lévő 5 rendes tagsági hely betöltése. A leadott 28 szavazatból az alapszabályokban előirt kétharmad szótöbbséget a 13 jelölt közül Judilc József dr., okl.

ügyvéd, a Magyar Nemzeti Bank ügyésze, Meszle'nyi Emil dr. min. titkár a Központi Statisztikai Hivatal—

ban, Mike Gyula dr. min. segédtitkár a Központi Statisztikai Hivatalban és Szombat/alvg György dr., a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba beosz—

tott áll. középiskolai tanár nyerték el, akik új ren- des tagoknl megválasztatta-k.

A rendkívüli közgyűlés után társasvacsora volt a Zsigmond-(Rózsadomb-)e'tteremben, amelyen a jubiláló Thirring Gusztávot Pogány Frigyes r. tag köszöntötte fel.

Kisebb közlemények.

Petiles communications.

Személyi hirek. — Nouvelles personnelles.

munkája. A magyar statisztikai tudomány örvende- tes megbecsülését jelenti, hogy az újvilág előkelő statisztikus testülete, melynek kislétszámú tisztelet—

beli tagjai közöt—t a multban Kőrősy József és Vargha Gyula foglalt helyet, két évvel Thirring Gusztáv tiszteletbeli taggá választása után most ismét ma—

gyar tudós kiváló munkásságát ismerte el e ritka kitüntetéssel.

A Magyar Társadalomtudományí Társaság 1931 november 15-i VI. rendes közgyűlésén tudományos munkásságának elismerése gyanánt tiszteletbeli taggá választotta meg Teleki Pál gróf egyetemi tanár v. miniszterelnököt, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagját.

1. szam. —66-——

1932

A Távol 'Keletwnéhány népességi adata.

Guelgues données sur la population d'EmtrémeOrient.

, A legtöbb politikai és gazdasági kérdés hát- terében népességi problémák állanak, vagy leg- alább is a népességi viszonyok ismeretének világá- nál tisztábban látjuk a különben zavarosnak lát- szó körvonalakat. így van ez a Távol Keleten le—

zajló eseményeknél is. Nem lesz tehát érdektelen, ha néhány rövid adattal ismertetjük az egymással szembenálló hatalmak demográfiai viszonyait.

Kína, mint tudjuk, 1912 február 12-én meg- szűnt csáSZárság lenni és köztársasággá alakult.

Azóta politikailag állandó nyugtalanságban él az ország s helyzetét számos elemi csapás teszi időn- ként még súlyosabbá. Atulajdonkép'eni Kina 19 tar- tományból áll, amelyekhez Mandzsuria és Sin Kiang csatlakoznak. Ezenkívül jogilag függő vi- szonyban van Mongolia és Tibet. Az utóbbi terü- letek felett Kína uralma azonban csak névleges.

.Kína területének nagyságát éppoly kevéssé ponto- san tudjuk csak, mint lakosságának számát. Külö- nösen az utóbbi kérdés igen bonyolult, és terjedel- mes irodalma is van. A postahatóságok 1925. évi becslése szerint Kína összes lakosságának száma 485,508.838. A tengeri vámhatóságok 1929. évi becs-

lése viszont 438,933.373 lelket ad. A 19 eredeti tar-

tomány népsűrűsége 87—100 lélek km2-kint. Ez a szám azonban kisjelentőségű, mert az ország terü- letének egyes részei emberi lakásra igen kevéssé vagy egyáltalán nem alkalmasak, míg a Jang-Cse—

Kiang ésa Hoangho torkolatakörül a népsűrűség 200—300 lélek km2-kint. A kinaiak népszaporodá- sára vonatkozólag igen kevés adat áll rendelkezé- sünkre, kétségtelen azonban, hogy a nagy szaporo- dásitarányszámot nemcsak a nagy gyermekhalan—

dóság és a rossz közegészségi viszonyok, hanem a leánygyermekek elpusztítása is lerontja.

Kína legnagyobb városa, Sang—Hai: összesen

2,674.447 lakosa van. Az ü. n. nemzetközi negyed

lakossága 1,008.000, ebből 971000 azonban kínai és csak a többi fehér. _

A Kína területén élő idegenek összes száma 1929-ben 356000 embert tett ki. Ebből, 245000 ja-

pán, 73.000 orosz, 12.000 brit alattvaló, 7.000 ame-

rikai, csaknem __ugyanannyi francia és 3.000 német.

A_ külföldön élő kinaiak száma viszont (kb. ugyan- ebben, az időpontban, 1928 októberében) 6247000

volt. ' ,

" Kína hadászati szempontból a forradalmak óta igen gyenge. Az 1923-as alkotmány értelmében általános védkötelezettség. Van, azonban az általá- nosrszervezetlenség, és,,a központi kormányzat kö-

;vetkeztében a másfélmillió fegyyerben álló ember jórésze ,,magánkatonaság", ami annyit jelent, hogy _saját_ felelősségre operáló parancsnokok zsoldjá—

ban. állanak. A kinai hajóhad átszervezését a brit katonai misszió egy évvel ezelőtt kezdte meg, de

! dorlási mozgalom. Évente 15—20000 ember hagyja az egész flotta igen kezdetleges állapotban van.

Legnagyobb hajójuk 4.300 tonnás, van ezenkivül két 2.600 tonnás kiképző-hajójuk, 3 lassúbbjáratú 3.000 tonnás cirkálójuk. A hajóhadat kiegészíti

22, egyenkint 400 tonnás naszád, 18 monitor, 8

torpedónaszád és 4 torpedóromboló. Hogy a kí—

naiak milyen kevés érdeklődést tanusítottak a ten- gerészet iránt, azt mutatja az is, hogy számba—

vehető flottabázisuk sincs.

Japán valószínűleg a világ legrégibb monar—

chiája, Krisztus előtt 660 óta ugyanazon dinasztia

uralma alatt áll. 1868-ban belső átalakuláson ment át, s azóta alkotmányjogilag teljesen európai for- mákhoz alkalmazkodott. Az anyaország területe

381-5 ezer kmí', Koreáé 220-7, Dél—Szachaliné 36'0,

Formózáé 35'9, Kuantung félszigeté 3'7, és a világ—

háború után kapott mandátumoké 2_'1 ezer km?

A birodalom összes területe tehát 674 ezer km).

Lakossága 1925—ben 83,456.929 volt, az 1930 okt. 1-1

népszámlálás szerint pedig 91,792.039. Népsűrű—

sége természetesen igen különböző, mert míg az anyaországban 1 km2-re 156'5 lélek jut, addig Dél- Szachalinban 5'7. Legsűrűbben lakott terület a Kuantung félsziget. Átlagban. az 1928-i adatok alap—

ján 170 ember esik 1 kint,—re. A népsűrűség 1888- ban volt: 102'9, 1898-ban 112'8, 1908-ban 127'7, 1918—ban 146'1. (Az adatok nem hasonlíthatók ösz-

sze tökéletesen, minthogy közben területi eltoló—

dások is állottak be.) Legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint 1.000 lakosra 34'4 élveszületés és 19'9 halálozás jutott. Tehát a születési többlet 14'5.

Ezek az adatok az anyaországra szólnak. Kóreá—

ban körülbelül, ugyanilyen az arány. Formózában 42'7 születésre 21'9 halálozás jutván, a születési többlet 20'8. Szachalinban és Kuantungban rosz- szabbak a viszonyok.

Japánban szükség szerint igen elős a kiván- el az országot, hogy megélhetést keressen. Mióta az Egyesült Államok a bevándorlási lehetőséget a sárga fajok számára a minimumra szorították le, azóta Brazilia és a Fülöp-szigetek gyakorolják a legnagyobb vonzerőt. 1928—ban 19.850 ember bagyt'

el az országot, ezek közül 12.000 ment Braziliáb

A visszavándorlás szinténligen erős, főleg az! Egy sült Államokból és Hawaiból térnek, haza. A visz"

szavándorlók száma némely évben nagyobb 'vo mint a kivándorlóké, de minden évben me'gköz

líti azt. így 1921 ben 15 000 japán tért vissza. - landóan külföldön él 717 ezer ember, ebből Ázs ban 300. 000, Észak- Amerikában 110 000 Oceani

ban 147000, Dél Amerikaban 98.000, Európáb

3.000 és Afrikában 90. Ezzel szemben Japán egé területén alig 35. 000 idegen él Legnagyobb szá ,malkínaiak, 26 ezeien.

Japánban általános hadkötelezettség van "

szolgálattal. A hadsereg 17 hadosztályból, 4 lo

l . Szám.

—67—— _{1932 '}

'gádból, 2 hegyi és 8 nehéz tüzérezredből áll. A ..felétszám 15.340 tiszt és 195.540 legénységi állo-

; yú egyén. Le'giereje 3.500 emberrel ellátott 8

"lőezredből és 1 léghajóosztagból áll.

A washingtoni szerződés értelmében

" es hajóhadának lonnamennyisógc nem halad- _ a túl a 315000 tonnát. Flottaállománya 1930

"én 10 csatahajó, ? páneélos cirkáló, 3 repülő- panyahajó, 32 cirkáló ? elsőosztályú ágyú- ád 100 tmpedóromboló és 65 tengetalattjáró.

"1 meg kell jegyezni, hogy Japán a hajóépítés felszerelés terén teljesen független liurf'ipától és

rikától.

Japán

A világ nyersvas- és nyersacéltermelése.

production mondiale de la fonte et de l'acie'r brut.

Az 1931. év végleges adatai még nem ismerete—

az előzetes eredmények, illetve becslések alap—

u azonban már képet alkothatunk a nyersvas. és rsacéltermelés visszaesésének az elmult év folya-

mutatkozó mércleiről.

A világadatok szerint a nyersvastermelés egy év t körülbelül 30%-kal, a nyersacéltermele's pedig 4kal hanyatlott. Európában a visszaesés csak illetve 20%, nem olyan nagy—arányú, mint Ame- n. Az Egyesült Államok termelése mindkét ijesztő arányban redukálódott: a nyersvas- lesben 42, a nyersaoéltermelésben 36%-kal.

y-Britanniában 39, illetve 30%—os a visszaesés.

tországban csak valamivel enyhébbek a csök—

mutatószámai; a nyersvasnál 37 a nyersacél- 27%. Franciaország aránylag kevésbbé érezte a ot, itt mindkét cikk termelése csak 18%- kal wissza. Csupán Oroszországban volt alig érez- depresszió, amennyiben a nyersvastermelés az

;évi színvonalon maradt, a nyersacéltermelés

287

:— 80289 55.93 zoo-o 95.587 70_001 too-o panik 5%—kal csökkent. (W. u. Stat.)

Nyersvas Nyersacél

1930 1931 1931 1930 1931 1931 1.000 tonna olo ) 000 tonna %

Államok. 82262 18. 622 333 41. 753 26 897 38'4

' ország. 10. 035 8.237 14 7 9. 537 7 844 11 2 . 9.698 61563 109 11.405 8.291 11'8 5.005 5.009 90 5.683 5.388 7'7 6.292 3.818 68 7.719 5.437 78 . 3.394 3.247 58 3387 3.131 4'5 . . 2'474 2053 3"? 2.270 2.035 2'9' '— . 1.912 1.520 27 1.935 1.545 2'2

1.682 1.439 26 2.239 1.800. 2'6' 12437 1.184 21 1.836 1.567 2'2.

. 1:199 1.000 1'8 629 500 D'?

. 588 543 1'0 1.867 1.542 22 '. 827 480 0'9 1.028 694 10 ., 512 432 08 638 552 08 . 478 348 06 1.237 1.054 15 .273 * 250 04 . ! . .

140 03 468 311 05

A kereskedelmi hajózás negyvenéves fejlődése.

Développement, pendant les gum-ante dernier-es amzées, de la. navigation commerciale.

A világ kereskedelmi hajóinak száma —— csu- pán a száz tonnás és ennél nagyobb hajókat te—

kintve —- 1890-ben 32.174 volt. Minthogy az idők folyamán egyre nagyobb hajók épültek, a számbavett hajók száma a következő évtizedekben csökkent s csak 1921-ben haladta meg az 1890. évi hajószámot. A hajók száma ma is alig nagyobb, mint 4 évtizeddel ezelőtt: 1930-ban 32.713, 1931-ben 32.344 volt. A tonnatartalom azonban ugyanezen időszak alatt megháromszorozódott: 1890-ben 22.152, 1930-ban 69.608, 1931-ben 70.131 millió bruttó regisztertonnát tett. A tonnatartalomban legnagyobb aránnyal szereplő Brit birodalom ré- szesedése a 4 évtized alatt 52'3%-ról 33'3%—ra esett

le. Viszont az Egyesült Államok aránya ez idő

alatt 8'2%-ról 19'5%—ra emelkedett. A sorrend sze:

rint következnek 1931-ben: Németország és Japán

6'1, Norvégia 5'8. Franciaország 51, Olaszország

4'8%űos részesedéssel. Mig Norvégia és Németor- szág részesedése lefelé menő tendenciát mutat, (1890-ben mind a kettőe' 7'2% volt), addig a többi említett állam aránya emelkedett. Erős ugrást mu- tat közülük Japáné, amely ország 1890-ben csupán O'8%-kal részesedett a világ hajótonnatartalmában.

1931-ben a gőzhajók 846, a motorosbajók 131, a vitorlások 2'4%-kal részesedtek az össztonnatar- talomban, Mig a gőzhajók és vitorlások aránya az utolsó években jelentősen csökkent, a motoros lzajóké erősen emelkedett (1914—ben még csak 0'5%

volt).

A gőzhajóknál az újabb idők jelensége a szén—

tüzelésről az olajtüzelésre való fokozatos áttérés.

Míg 1914-ben a gőzösök tonnatartalmából 97'1%

esett a széntüzelésre, 1931-ben a széntüzelés ará-

nya már csak 66'2%. Ezzel szemben az olajtüzelés aránya ez idő alatt 2'9%—ról 33'8%—ra emelkedett.

Érdekes megemlíteni, hogy a hajók átlagos tonnatartalma, amely 1890-ben még csak 685 bruttó regisztertonnát tett, azóta mintegy meg- háromszorozódott és 1931-ben már 2.168 bruttó regisztertonna volt. Legnagyobb az országok sze—!

rinti átlagos tonnatartalom Danzigtól eltekintve (4.993 bruttó regisztertonna) az Egyesült Államok- ban, ahol a tengeri hajók átlagtartalma 3.232, a nagy tavak hajóié 4.434 bruttó regisztertonna.

(utóbbi a fából épült hajók nélkül). 1840—ben Bel- gium szerepel a hajónkénti legnagyobb átlaggal:

1.301 bruttó regisztertonnával. Több országban 4 évtizeddel ezelőtt leggyakoribb a néhány száz ton- nás tartalom volt. 1931—ben a legnagyobb hajók száma a következő: 16 hajó 30 ezer tonnán felül, 7 hajó 25—30 ezer tonnával, 45 hajó 20—25 ezer ton—

návaL

Az építési anyagnak e négy évtized alatti nagy;

5*

1. szám.

megváltozását mutatja, hogy 1890-ben a gőzösök és motorosok össztonnatartalmának 65'4%-a épült vasból s csak 31'5%-a acélból. Ellenben 1931-ben

a gőzös és motoros össztonnatartalomnak csupán l'2%—a vas, az oroszlánrész, 97'9%, acél. A fa—

hajók 1890-ben is csak mintegy 3%—ot tevő aránya a gőzösök és motorosok körében ma nem egészen l%-ra olvadt le. A vitorlásoknál azonban a fa, mint építési anyag még mindig igen jelentős, bár a 4 évtized előtti 73% helyett már csak 57 %-ot tesz.

Ez a csökkenés ugyancsak az acélépitkezés elő- térbenyomulásának tulajdonítható; az acél ugyanis, mint építési anyag a vitorlások tonnatartalmában az 1890. évi 3'8% helyett 1931-ben 37'9%-kal sze- repel, ugyanezen idő alatt a vas 22'1%-os részese- dése 5'6%—ra olvadt le.

Életkor szerint Görögország mutatjaalegelöre- gedettebb kereskedelmi flottát. Itt az össztonnatar- tal'óm átlagosan 25'4 éves. Legfiatalabb tonnatar—

talomból viszont Németország hajóparkja tevődik össze: 11'5 év. A világ hajóparkjának átlagos élet—

kora 14'6 év.

A hajókat minőség szerint 3 csoportban osz- tályozzák. Olaszország és Németország hajópark- jában találjuk aránylag a legfiatalabb korú és leg- gyorsabb nagyhajókat. Míg Németország az össz-

tonnatartalomban csak 6'1%-kal részesedik, a leg-

jobb (IIl.) minőségi osztályban részesedése 27'8%.

Olaszország 4'8%—os összarányával szemben minő- ségi aránya a legjobb osztályban 26'3%. A hajók tonnatartalmának 1le,-ával rendelkező Nagy-Britan- nia a legjobb minőségi osztályban e két országnál alig nagyobb, mindössze 28'8%—os arányt képvisel. * Még rosszabb az Egyesült Államok aránya, mely e minőségi osztályban csupán 2'8%-ot tesz.

A három nagy tengeri csatorna közül a kieli csatornában 1896-ban még csak 1.751 millió nettó regisztertonna volt a forgalom, amely 1930-ig 22.027 millió nettó regisztertonnára emelkedett. A csatornában a német zászló alatti forgalom 1896- ban 678, 1930-ban 45'5%-ot tett. A szuezi csatorná- ban 1890-ben az összforgalom 6.896 millió nettó regisztertonnát képviselt, 1930-ban 31.669 milliót.

Itt Nagy-Britannia forgalma a legjelentősebb:

1890-ben 77'4, 1930-ban már csak 55'6%. A Pa- nama-csatorna forgalma 1915—1930-ig 3.793 mil- lió nettó regisztertonnáról 29.981 millió nettó re- gi'sztertonnára emelkedett. Itt az Egyesült Államok szerepe 1915-ben 44'7, 1930-ban -t8'5%. Másfél év—

tizeddel ezelőtt Nagy-Britannia csaknem egyen-

rangú versenytársa volt az Egyesült-Államoknak, 43'0%-kal szerepelt e csatorna összforgalmában, ma már azonban csupán 26'7% a részesedése. Az utasforgalomról a Szuezi-csatornára vonatkozóan vannak adatok, ahol az utasforgalom 1890 óta (161353 utas) 1930-ig (305202) közel megkétszere- zödött. (Lásd a F. :Bi. Siegbert és E. A. Kant: által

—68— ₁₉₃₂

összeállított táblákat a Weltw. Aarchiv 1932. 1. fü—

zetében, valamint a Lloydts Register of Shipping adatait.)

A világ légiforgalma.

Le tra/ic ae'rien mondial.

A gazdasági válság a légi közlekedés terén is érezteti hatását. Ez 1930-ban, illetve az 1930. nyará—

tól 1931. nyaráig terjedő időben néhány vonalon a közlekedés beszüntetésében jelentkezett, viszont az Egyesült Államokban és Ausztráliában a légiforga—

lom erősen kiépült.

A Weltwirtschaftliches Archiv 1932 januári száma az egyes országok légi közlekedési társulatai—

tól, légügyi hivataloktól közvetlenül beszerzett adatok alapján a forgalom alakulásáról a következő képet adja:

Szállitott Szállított

55 2 4—0 . a

..E § *; ÉS §§

Országok § % É" § % " "

%% s§ gé sé § %a

E "' ! § " a.") E'" É "' am

, 1 9 2 9 1 9 3 0

Egyesült Allamok . 40—461 150'0 !)3.270 59.456 3859 ! 3.770 Nemetorszag 9.679 94'1 2.361 10.005 907 2.525 Francxaország . . . , 9.435 253 1.752 9.396 28'9 1.865- Kanada . . . . . . § 6.759 948 1.292 . . .

Olaszország ._ . . 2.980 253 514 4.439 384 654 Nagy-Britannia?) . 1.9l3 28'3 942 1.967 23'5 856- (lroszország . . 3) 1.851 3— 7'0, 3) 145 . . . Nemetalföld . . 1.591 143 765 1.379 102 750 Lengyelország . ').333 144 258 1.302 1l'9 346

Japán . 1.888 3'3 1.292 80 .

Kolumbia . . . . . . 1.269 66 671 1.190 51 528 Csen-Szlovákia . . . . 735 10'2 248 911 11'4 258x Belgium . . . . . . 340 G'] 284 775 l0'5 385 Ausztrália a) . . ,. . . 770 5'3 ll3 . . § . Holland—India . . . . 422 112 64 758 1539 128 Svajc _. . . . . . . 587 71 181 756 115 231 Ausztria . . . . . . 679 6'4 —llS - 728 7'9 210 Perzsxa . . . . . . 550 38 235 701 48 245

Spanyolország . . .' . . . 581 60 66

Jugoszlávia . . . . . 190 1-8 17 500 32 55 Svédország . . . . . 284 26 138 292 26 120 Dél-Afrikai-Unió . . . 88 004 248 02 .

Bolivia. . . . . . . 193 2'9 54 224 3'7 70

Magyarország . . . 128 1-9 77 199 8-7 86"

Dania . . . . . . 155 1—7 24 189 21 50 Finnország . . . , . 161 45 76 131 29 45 ; Románia . . , . . .

1) A Ford—művek detroit—buffalól magánvonala nélkül.

9) Csak szubvencionált repülések.

3) 1928. ,

A kimutatás adatai nem egészen hasonlítható _ össze, mert egyes államok minden utast és mindent kilogramm szállítmányt csak egyszer, mások any nyiszor számlálnak, ahány útrészletet megtettek.

Ezért a számok, kivéve a megtett utat, nem is össze gelhetők abból a célból, hogy a világforgalom ada tait megkapjuk. Sajnos, utas— és tonnakilométer adatok még nem állnak rendelkezésre, bár a lég közlekedés nemzetközi bizottsága az ez alapon való számítást már javasolta. A legtöbb esetben csak menetrendszerű járatszolgálat adatai vannak ki mutatva. Fontos még tudni, hogy az egyes országa adatai csupán az illető ország légiforgalmi társa ságai teljesítményére vonatkoznak, viszont ezek kül földi teljesítményét is felőle-lik. Ezért a magya _,

1. szám.

eági adatok, tekintve, hogy nálunk külföldi vál—

latok bonyolítják le a forgalom javarészét, nem _eznek a Magyarország légiforgalmára vonatkozó,

mlénkben eddig közlésre került adatokkal, A vezetőhelyen álló Egyesült Államok adatai Illett a többi országok adatai eltörpülnek. A meg—

_—t út az 1928. évben még csak 17 millió kilométer lt, 1929—ben 40, 1930—ban 59 millió kilométer.

*utasforgalom 1928-ban 53 ezer volt, 1929-ben gháromszorozódott, 150 ezret tett, 1930-ban pedig . ezerre emelkedett. Jelentősen emelkedett a teher- itás is. Viszont Németországban az 1929. év a gtett út és a szállított személyek számát tekintve Ekenést mutat l928-cal szemben, míg 1930-ban az utasszállítás volt kevesebb, mint 1929—ben.

'*íetország mögött a megtett út szempontjából igf'f—marad el Franciaország teljesítménye, de a ánoiaországi utas- és podgyászszállítás már lénye-

n kevesebb.

Az l—93l. évi áresések a világpiacokon.

ses de prix sur les marchés mondiauw en 1931.

Az 1931. évben a világpiaci árak visszaesése lábon valamivel kisebb mérvű volt, mint 1930—

, Az év folyamán végbement áresések nagyobb 'az év második felére esik,

"Wirtschaft und Statistik érdekes kimutatás- Zemlélteti a fontosabb áruknak a világpiacokon v alatt bekövetkezett árcsökkenése't. Az árukat és mérvének sorrendje szerint csoportosítva, decemberi árakhoz képest az 1931 dece—In-

Gazdas gi jelZőtábla.

Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.

Mennek el ,ere'dit.

Tableau écouomigue. _ , , Graphígues au tableau économz'gue.

"mé. Pour décembre 1931, les données re—

a mounement de la population offrent un k*défavorable. L'ougmentation considérable 'a la mortalíté nyayant pu étre contre- r l'aceroissernent des naissances viuantes, proportionnel de Paccroissement naturel de _6'1 au mois préce'dent d 39. Par suite ion consider-able de la situation du

É'!i'lswail,_1e nombre des chómeurs s'est

par—(rapport a novembre 1931.

offon du lignite a dimínue' de 5'9%.

abdai—fer et de Ia'scorie de fer, ainsi

_diraffinér, vont respectíuement

az! d'e;w11%;j cependant, pour

"de-1931,— ces deux idei-4

, une forie régression

_eg— ₁₉₃₂

m:

beri árak a világpiaci jegyzések szerint a követ- kezően alakultak:

Az áresés ,

mértéke A r u (jegyzéshely)

0 .

0— 5 aluminium (London), nikkel (London).

5—10 ezüst (London).

10—15 juta (London), petroleum, búza. (London), cukor (New York), selyem (New York), ón (London).

15—20 kávé (New York), benzin.

20—25 len (London). ' ' ,

25—30 marhabör (Csikágó), rizs (London), hor—

gony (London), gyapjú (London), kopra

(London). '

30—35 ólom (London), durva fémlemez (Antwer- pen), szén (NewACastle), tengeri (Lon—

don), vaj, dániai (London). ' 35—40 kakao (New York), réz, kartell ár (konti-

nens), rúdvas (Antwerpen), tojás (Ko- penhága), gyapot (New York). marhahús, fagyasztott (London), zsir (New York), lenniag (London).

40—45 kender (London).

45—50 kaucsuk (London), bacon (London).

50—55 ürühús (London), tea (London).

Amint e sorrendből megfigyelhető, a mezőgaz- dasági termc'kek árai általában erősebben vissza- estek, mint az ipari termékeké. Feltűnő mégis, hogy a fenti felsorolásban nem szereplő a rozs (Rotter- dam) és az árpa London) 1931 végén maga—

sebb árszínvonalat mutatott, mint 1930 végén.

1930 december : 100 alapon ilymódon a meg- figyelt fontosabb áruk közül 1931 decemberében az árskála legmagasabb pontján (1149) a rozs (Rot—

terdam) áll. legalul (47'4) pedig a tea (London).

Összefoglaló helyzetjelentés,

Résume' de la situation en Hongrie.

Népmoz alom. — Munkapiac. — Termelés. — Kereskedelem és közlekedés. —Áralakulás. — Pénz és hitel.

Mouvement de la population. — Marché du travail. ——- Production. _. Commerce et trausports. — Formation des

(47'1%, respectivement 45'270) par rapport á la méme épogue de Panne'e pre'cédente. Les expor—

tations ont fort diminué; Elles niont représenté gue 43'1 millions de pengős et les importations, 40'0 millions, de sorte gue Ia balance du commerce ea:- térieur siest soldée par un actif de 31 millions de

pengős. '

Le trafic ferroviaire a considérablement fléchi en décembre 1931. Par rapport au mois préce'deni, la guantíte' des marchandises transporte'es a dimi- nué de 31'9%; les tonnes kilométrigues, de 30'2%;

le nombre des wagens charges, de 26'2%. Le mou—

vement de voyageurs a moins fléchi (—-8'8%).

Le nombre des ve'hicules d moleunen circa- lation a accusé une rlégression supérieure á celle de novembre 1931; il est tombe' ("1 28.509, diminuant