AZ ÁLLAMI GÉPIPAR MEGMUNKÁLÓGÉP- ÁLLOMÁNYA És KIHASZNÁLÁSA (1959—1964)
DR. NAGY SÁNDOR
Az ipar tevékenységének átfogó elemzése mindinkább megkívánja a stag- tisztika Vizsgálati területének kiterjesztését és új módszerek kutatását. A belső összefüggések feltárása, a fejlődés tényezőinek Vizsgálata során előtérbe került az állóalapokkal való gazdálkodás kérdése. Ennek tudható be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a korábbiakhoz képest sokkal mélyebb elemzésre módot adó formában gyűjt adatokat erről a területről is az egész iparban.
Az általános érvényű adatokon kívül a szakmai sajátosságok figyelembe- vételét külön adatgyűjtések biztosítják. Az alábbiakban ezek közül az állami gépipar megmunkálógépeiről készült adatfelvételekkel kívánunk foglalkozni, amelyek az ipar egyik fontos, sajátos állóeszközcsoportját veszik számba. Az első ilyen jellegű, teljeskörű adatokat tartalmazó felvétel az 1959. december 31-i állományról készült. Az 1960. évi adatfelvétel, mely első ízben tartalma—
zott kormegoszlásra vonatkozó kérdőpontot, még december 31—ére vonatkozott, 1961—től azonban áttértünk a szeptember 30—i eszmei időpontra. 1961—től kezdve azonban nemcsak a gépállományt, hanem annak kihasználását is Vizsgálat tár—
gyává tettük. Minthogy a korösszetétel változása lassú folyamat, az 1960. de—
cember 31—i felvételt követően csak az 1964. szeptember 30—i állományról kér- tünk újból korcsoportok szerinti bontást.
A feldolgozást és elemzést jelentősen megnehezítették a gépiparban is be—
következett Vállalati átszervezések, az idősorok összehasonlíthatóságát' azonban egy—két kisebb jelentőségű változástól eltekintve sikerült biztosítani. Úgyszintén átdolgozásokra volt szükség az ipar ágazati rendszerének 1964. január 1—én történt megváltozása miatt. A megfelelő átdolgozás következtében jelentősebb eltérés csupán az 1963. és 1964. évi felvétel között mutatkozott, amit a kutató (fejlesztő) intézeteknek az ipari ágazatokba való besorolása és néhány más népgazdasági ágba tartozó Vállalat ipari tevékenységet folytató telepének iparba sorolása okozott, ennek torzító hatása azonban figyelmen kívül hagyható.
A MEGMUNKÁLÓGÉPEK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA
A gépipar megmunkálógépeinek állománya az adatok tanúsága szerint a vizsgált időszakban eléggé hullámzóan alakult: 1960—ban nagyobb arányban, ezután két éven keresztül jóval mérsékeltebb ütemben nőtt, majd 1963-ban újból nagyobb mértékben, 1964—ben pedig ismét lassabban gyarapodott.
410:
52 DR. NAGY smoa
A megmunkálógépek állományának alakulása az állami gépiparban
Az előző évi
Időpont százalékában
1960. december 31. ... 105,4 1961. szeptember 30. ... 101,l 1962. szeptember 30. ... 100,6
—1963. szeptember 30. ... lO3,8 1964. szeptember 30. ... 103,1
Az 1964. évi 3,1 százalékos emelkedésből a fent említett okok miatt 1,3 százalék nem tekinthető valóságos szaporulatnak, tehát tulajdonképpen 1,8 százalékos növekedés következett be 1963. szeptember 30. és 1964. szeptember
30. között.
Az összes állóeszközök bruttó értékének és e. megmunkálógépek számának
alakulását egybevetve alábbiakat állapíthatjuk meg.. 1; láb!!
Az állami gépipar összes állóeszköz— és megmunka'lógép-állományának alakulása
(Index: 1959. év a 100)
Az összes A megmunkálő—
Időpont állóeszköz Időpont gépek
bruttó értéke állománya
%!
1960. december 31. ... 110,7 1960. december 31. ... 105,4 1961. december 31. ... 119,l 1961. szeptember 30. . . _ _ 106,6_
1962. december 31. ... 130,2 1962. szeptember _30. ... 107,3_
1963. december 31. ... l40,l 1963. szeptember 30. ... *111,3 1964. december 31. ... 149,3 1964. szeptember 30. ... 114,8
A két indexsor csak bizonyos fenntartással állítható egymás mellé, illetve _ l szembe, minthogy az egyik a bruttó érték, a másik pedig a darab—
szám alakulását tükrözi (a megmunkálógépekről csak 1963 óta rendelkezünk bruttó érték adatokkal). A növekedési ütem különbsége azonban elsősorban nem abból adódik, amit az 1963. és 1964. évi adatok mutatnak. A megmunkálá—
gépek állománya ugyanis darabszám alapján '3,1, bruttó érték alapján pedig
5,3* százalékkal nőtt. Az összes állóeszközök csaknem négyszeres növekedési
üteme egyéb okokra vezethető vissza. -
A nettó termelés növekedésének üteme szintén meghaladta a megmunkálá- gépek állomanyának növekedését, s ez utóbbi növekedőeének kisebb üteme
(mint azt ,,A gépállomány kihasználása" e. fejezetben közölt adatok is bizo—nyítják) nem hozta magával az extenzív kihasználás emelkedését. A nettó
termelés gyorsabb emelkedését a gépi és kézi munka termelékenységének növe——kedése, az' üzembe helyezett új gépek és berendezések nagyobb hatékonysága _ és a gyártmányösszetétel változása együttesen tette lehetővé az adott feltételek (lassan növekvő gépállomány, kissé csökkenő extenzív gépkihasználás) mellett.
A gépipar egyes ágazataiban ,_ az eltérő termékösszetétel miatt — más—
más arányok állapíthatók meg a nettó termelés és a gépállomány növekedési üteme tekintetében: például a. műszeriparb'an 8,1 százalékos gépállomány—növe—
kedés mellett a nettó termeléslüöp százalékos növekedése következett be; a
gépek és gépi berendezések gyártása ágazatban Viszont 16,9 százalékos gép-
szaporulattal csak 623 százalékos termelésnövekede's járt együtt. 'A GEPIPAR MEGMUNKALOGEPE:
53
2. tábla A gépállomány és a nettó termelés alakulása az állami gépiparban ágazatonként
1961. 1962. 1963. 1964.
Ágazat Mutató
év
Gépek és gépi berendezések gyártása . . 108,6 111,2 109,8 116,9 _ l39,3 152,1 149,7 160,5 Közlekedési eszközök gyártása ... 1 06, 3 1 06,0 l 04, 6 1 08,4 127,0 143,7 157,l 158,4
Villamosipari gépek és készülékek l 04,9 101,6 1 1 5,4 1 10,8
gyártása ...
Híradás- és vákuumtechníkai ipar . . . .
116,5 126,7 l31,5 151,2
ll3,7 126,2 l4l,2 151,2
145,2 1 72,5 195,2 228,2
103,1 104,8 102,0 108,1
142,9 171,6 188,1 205,6
104,3 100,3 111,4 109,9
l44,8 lö8,5 160,7 179,3
Műszeripar ...
Fémtömegcíkk-ipar ...
z e z e z e z e z e z e
G -- A szeptember 30-i gépánomány az 1959. december 81—i génállomány százalékában.
N —- A nettó termelés indexe az 1959. évi százalékában. _
Ha azt vizsgáljuk, hogy a fejlesztés szempontjából kiemelt ágazatoknál
milyen irányzat érvényesült, megállapíthatjuk, hogy egyedül a híradás- és vákuumtechnikaí ipar fejlődése volt töretlen és az átlagosnál lényegesen gyor—sabb ütemű. A műszeripar gépállományának változása hullámzó képet mutat, és a növekedés aránya is a gépipari átlag alatt max-ad. A szerszámgépgyártás
—— az új ágazati rendszerben nem önálló ágazat —— gépeinek állománya gyor- sabban nőtt ugyan, mint a gépipar egészéé, a fejlődést azonban visszaesése-k szakították meg.
, Az utóbbi években a Vizsgálat kiterjedt az állományon belül a felszerelt gépek és a tartalékgépe'k arányának megügyelésére is. Az adatok azt mutatják, hogy a tartalékgépek aránya —— egy—két ágazat kivételével — elenyésző, ami az extenzív kihasználás jelenlegi színvonala mellett indokolt, s a gépek túl- nyomó része felszerelt állapotban áll a vállalatok rendelkezésére.
3. tábla
A felszerelt és tartalékgépek aránya az állami gépiparban ágazatonként
A felszerelt
A tartalék gépek aranya, szeptember 30-án
Ágazat- 1963—ban 1964-ben
a gépállomány százalékában a fgügiggőgfk
Gépek és gépi berendezések gyártása . . . 97,1 98,1 0,7
Közlekedési eszközök gyártása ... 96,8 96,6 1,2
Villamosipari gépek és készülékek
gyártása ...
94,9 95,3 0,3
Híradás— és vákuumtechnikai ipar ... 98,0 97,9 0,3
Műszeripar ...
98,3 98,2 l,O
Fémtömegcíkk-ipar ... 91,3 _ 96,6 2,9
Állami gépipar 953 97,1 1,2
54
DR.. NAGY sANnois
Az állományt megvizsgáltuk olyan szempontból is, hogy milyen— arányt képviselnek a beruházott új gépek és a kiselejtezett gépek. A beruházott" új gépek száma is azt mutatja, hogy 1963. szeptember 30 és 1964. szeptember 30 között kisebb ütemben nőtt a gépállomány, mint az előző egyéves időszak alatt, és ez a műszeriper kivételével valamennyi ágazatra jellemző.
4. tábla
Az új és kiselejtezett gépek aránya az állami gépiparban ágazatonként
Bemházott iii ! Kiseleitazett
megmunkálógépek az összes megmunkálógép százalékában Ágazat
1963. 1964. 1 1963. 1964.
szeptember 30—án : ,
*
Gépek és gépi berendezések gyártása 5,5 4,8 l,7 1,9
Közlekedési eszközök gyártása ... 5,6 S,? 2,2 2,0
Villamosipari gépek és készülékek
gyártása ... 4,8 3,4 l.,O 1,6
Hiradás- és vákuumtechnikaí ipar . T,? 4,7 2,2 l,6
Műszeripat ... 5,1 7,4 l,?) l,?
FÉiiitömegcikk-ipar ... 3,8 az,? 2,0 2,1
Állami gépipar 5,3 4,2 1,8 1,9
!
Ami az elavult gépek kiselejtezését illeti, az eszközlekörtési járulék beveze—
tése az adatok szerint nem gyorsította meg számbavehető mértékben a selej- tezési folyamatot.' Ezt egyébként nem is lehetett várni, mert az anyagi ösztönzés többi emelőjének hatása sokkal nagyobb és ellentétes irányú. így például döntő jelentőségű, hogy a jelenlegi pénzügyi elszámolási rendszerben a selejtezési
veszteség csak a vállalati eredmény terhére számolható el, s ez mind a jöve—-
delmezőség'í feladatok, mind a nyereségrészesedés szempontjából hátrányos helyzetet teremt. Valószinűleg ennek tudható be az is, hogy a hat ágazat közül kettőben —— méghozzá éppen ott, ahol korábban legnagyobb volt a selejtezések üteme —— jelentős visszaesés mutatkozik. Ez eredményezte azt, hogy bár a négy másik ágazatban nőtt a selejtezés aránya, az egész gépiparban ilyen kismértékű az emelkedés.A GÉPFAJTÁK SZERINTI ÖSSZETÉTEL ALAKULASA
A megmunkálógépek állományának gépfajták szerinti összetételét vizsgálva azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy bár az 1959. december 31—e és (1964.
szeptember 30-a közti időszakban az egyes gépfajták állományának alakulásá—
ban jelentős eltérések mutatkoznak, az összetétel csak lassan és kismértékben változott. (Lásd az 5. és a 6. táblát.)
Az állomány gépfajtánkénti alakulását vizsgálva is tehetünk néhány olyan megállapítást, amely a technikai haladás irányával ellentétes irányú fejlődésre enged következtetni.
Az egyik ilyen megállapítás, hogy a forgáosoló gépek számának növekedése nemcsak lépést tart a forgácsmentesen megmunkáló gépekével, hanem olykor
meg is haladja. Részben a magasabb minőségi követelményeket kielégítő anya-
gok drágább volta. részben az ezzel együttjáró. növekvő forgáesolószerszám—.A. GÉPIPAR lVlEGMUNKÁLÓG—ÉPEI
55
igény arra szorítja a bechnológusokat, hogy az előgyártmányok méretpontos—
ságának javításával csökkentsék a forgácsoló megmunkálás arányát. Ez a fej—
lődési irányzat — amellett, hogy a forgácsolási anyagveszteség csökkentése révén jobb anyagkihozatalt eredményez _ a termelékenység fokozásának egyik fontos lehetőségét biztosítja. Ehhez viszont —— többek között —— korszerű, szűk mérettűrés határokon belül dolgozó kovácsoló és sajtoló gépekre van szükség.
5. tábla
Az állami gépipar megmunkálógép—állományának
alakulása gépfajtánként
1960. decem- 1961. 1962. 1963. 1904.
Gépfai ta
ber 314 szeptember 30-i
állomány az 1959. december 31-i állományszázalékában Esztergajellegű gépek ... 103,4 103,2 101,6 104,l 106,3
Ebből: csúcseszterga ... 102,9 104,1 103,8 110,l 113,4 revolvereszterga ... 103,8 103,8 100,4 101,2 98,5 félautomata eszterga. ... 107,4 91,9 72,8 127,5 13l,4 automata eszterga ... 108,8 113,9 114,5 120,8 127,5 Gyalujellegű gépek ... 102,5 102,3 99,7 97,0 97,5 Fúrójellegű gépek .' ... 107,3 111,l 113,3 117,3 125,0 Ebből: többorsós fúrógép ... 104,2 90,7 92,5 92,0 92,3 Marójellegű gépek ... 104,9 105,2 105,9 109,3 lll,8 Fűrészelő és daraboló gépek ... 1 06,4 1 04,9 l O4,4 1 09,4 1 14,4 Köszörű— és felületfinomító gépek ... 1 09, 2 l 09,8 112,0 1 1 8, 1 1 26,3 Forgácsoló gépek összesen ... 105,9 106,9 107,3 111,0 115,9 Kovácsipari gépek és gépipari sajtok . . 103,5 103,5 lOO,7 103,8 102,6 Ebből: kalapács ... 95,1 89,6 86,9 88,5 87,5 gépipari sajtó ... 104,1 102,6 102,4 103,7 105,l Lemez—, rúd- és profilanyag—megmunkáló
gépek ...
103,7 112,l 120,7 128,4 125,4
Forgács nélküli megmunkálógépek összesen ...
103,6 106,4 107,3 112,0 110,2
Különleges szerszámgépek ... 102,8 63,5 94,4 148,6 135,9 Megmunkálógépek összesen ] 05,4 ] 06 , 6 ] 07,3 11] ,3 11 4,8
Hasonlóképpen a technikai fejlődéssel ellentétes képet mutat az eszterga—
jellegű gépek összetételének alakulása, ami azonban azzal függ össze, hogy az egyedi gyártás a magyar gépiparban nagy súllyal szerepel. Az esztergák cso- portjában az átlagost meghaladó mértékben nőtt a félautomata és az automata esztergák száma, gépállományon belüli eredetileg is alacsony arányuk azonban alig Változott. Ugyanakkor a sorozatgyártásban is jól hasznosítható revolver—
esztergák száma csökken, és arányuk 3,7-—rőll 3,2 százalékra esett. A tipikusan egyedi és kissorozatgyártásra szolgáló csúcsesztergák száma viszont az átla—
gosnál nagyobb mértékben nőtt, ami azt eredményezte, hogy arányuk 1959 és 1964 között az összes megmunkálógéphez viszonyitva kevésbé csökkent (16,2 százalékról 16,0 százalékra) mint a revolver—, a félautomata és automata eszter- gák együttes aránya (ez utóbbiak aránya 6,1 százalékról 5,8 százalékra esett Vissza). Ennek eredményeképpen az esztergajellegű gépek csoportjában a csúcs—
esztergák aránya megnőtt: 1959. december 31-én az esztergajellegű gépek 64,6 százaléka volt csúcseszterga, 242 százaléka revolver—, félautomata és automata
56 on. maozxsaunon ,
eszterga volt. 1964. szeptember 30—án a csúcsesztergák aránya 69,0', a sorozat—
gyártásra alkalmasabb egyéb esztergák pedig 25,1 százalé-kot tettek ki. — —
Az arányok és változásuk vizsgálata meglepő eredményre vezet ,a túró—
gépek esetében is. Az összes fúrógépek száma és aránya az átlagosnál nagyobb
mértékben nőtt, de a termelékenység szempontjából feltétlenül korszerűbb többorsós fúrógépek aránya jelentősen csökkent 1959. és 1964. évek között, sszámuk is alacsonyabb a korábbinál.
6. tábla
Az állami gépipar megmunkálógép—állományának összetétele gépfay'tánként
(darabszám alapján számítva)
1959. 1960. 1961. 1962. 1963. 1964.
Gépfajta december 31-i szeptember 30-i
állomány az összes megmunkálógép százalékában
Esztergajellegű gépek ... 25,1 24,6 24,3 23,7 23,4 23,2
Ebből: osúcseszterga. ... 16,2 15,8 15,8 15,7 16,0 16,0
! revolvereszterga .. 3,7 3,7 3,6 3,5 3,4 3,2
félautomata
eszterga ... O,4 O,4 O,3 0,3 0,4 0,4: '
automata, eszterga 2,0 2,0 2,1 2,1 2,1 ( 2,2 '
Gyalujellegű gépek ... 3,9 3,8 3,7 3,6 3,4 3.3
Fúrójellegű gépek ... 18,7 19,0 19,5 19,7 19,7 20,4
Ebből: többorsós fúrógép 0,8 (),8 0,7 0,7 0,6 0,6
Marójellegű gépek ... 9,7 9,6 9,6 9,6 9,5 9,4
Fürészelő és daraboló gépek 3,0 3,1 3,0 3,0 3,0 3,1
Köszörű— és felületfinomitó
,
gépek ... 18,3 18,9 18,8 19,1 19,4 20,0
Forgácsoló gépek összesen .. 78,7 79,0 78,9 78,7 78,4 79,6 Kováosipari gépek és gépipari
sajtó]; ... 14,0 13,7 13,6 13,1 l3,0_ 12,5 _
Ebből: kalapács ... 0,8 0,7 0,7 0,7 0,7 0,6
gépipari sajtó . . . . 11,0 10,8 10,6 10,5 10,2 10,0
Lemez-, rúd- és profilanyag- _ *
megmunkáló gépek ... 6,9 6,9 7,3 7,8 8,0 7.6
Forgács nélküli megmunkálá-
gépek összesen ... 20,9 20,6 20,9 20,9 21,0 20,1
Különleges szerszámgépek . . O,4 DA 0,2 (),4 0,6 0,5
Megm/unkálógépek összesen 100,0 1 00,0 : ' 100,0 1 00,0 1 00,0 1L00,0
Az állóeszközök értékelésével kapcsolatban sok bíráló megjegyzés hangzott el az utóbbi években, amelyek elsősorban a régebbi és újabb gépek bruttó értékének nem kielégítő arányait rótták fel hibaként. Ugyanakkor kifogások merültek fel a gépállomány összetételének a legegyszerűbb természetes meny—
nyiségi számbavételi mód, a darabszám szerinti vizsgálata és elemzése ellen
is. Ez utóbbi körülmény késztette a Központi Statisztikai Hivatalt arra, hogy 1963. és, 1964. évi adatgyűjtése során a gépállomány bruttó értékét is megálla—pítsa, és az érték alapján is megvizsgálja az összetételt, valamint az összetétel alakulását. Az árarányok változásából adódó torzítás mértékét csökkenteni lát—
szik az a körülmény, hogy az összetétel változása a mennyiségi adatok szerint
is igen'lassú folyamat. Az egyes gépíajták aránya természetesen a bruttó értékA GEPIPAR MEGMUNKÁLOGEPEI
57
alapján számítva lényegm eltér a darabszám alapján számítottól, amint az a
7. tábla és a 6. tábla 1963. és 1964. évi adatainak egybevetéséből kitűnik.
7, tábla
Az állami gépipar megmunkálógépeinek összetétele gépfajtánként
(bruttó érték alapján számítva)
1963. 1964.
%
Gépfajta szeptember 30-i állomány az összes százalékába'
Esztergajellegű gépek ... 33,7 35 Ebből: csúcseszterga. ... 18,4 18,4
revolvereszterga. ... 5,2 — 5,0
félautomata eszterga ... 1,5 1,5
automata eszterga. ... 4,2 4,6
Gyalujellegű gépek ... 5,4 5,2
Fúrójellegű gépek ... 11,4 11,4
Ebből: többotsós fúrógép ... 0,5 O,5 Marójellegű gépek ... 14,4 14,4 Fűrészelő és daraboló gépek ... 1,3 1,2 Köszörű— és felületfinomító gépek ... l2,9 l3,9 Forgácsoló gépek összesen ... 79,1 79,6 Kovácsíparí gépek és gépipari sajtok ... 14,8 14,2
Ebből: kalapács ...
1,2 1,2
gépipari sajtó ... ll,4 10,8 Lemez—, rúd- és profilanyag-megmunkáló gépek . - 5,2 5,2 Forgács nélküli megmunkálógépek összesen ... 20,0 19,4 Különleges szerszámgépek ... O,9 1,0 Jllegmunkálo'ge'pek összesen ]00,0 100,0
A darabszám és a bruttó érték szerinti megoszlás egybevetése útján is néhány esetben meglepő eredményhez jutunk. Az egyik az, hogy a többorsós fúrógépek aránya a bruttó érték alapján számítva is alacsonyabb, mint darab—
szám alapján, ami a gépek átlagosnál alacsonyabb bruttó értékének a követ—
kezménye. Feltűnő az is, hogy a félautomata esztergák aránya a bruttó érték alapján számítva 3,75—szorosa a darabszám alapján számítottnak, ugyanakkor az automata esztergáknál ez az arány 1963—ban csak 2—szeres, 1964—ben pedig 2,1-szeres. A fúró- és köszörűgépek ellentétes irányú eltérése az asztali fúró—
gépek és a köszörűbakok nagy számából adódik. Hasonló okokból származik a lemez—, rúd— és profilanyag—megmunkáló gépeknél mutatkozó eltérés. Ezek az ellentétes irányú eltérések eredményezik azt, hogy a fő technológiai csopor—
tok (fórgácsoló gépek és forgács nélküli megmunkálógépek) aránya úgyszólván megegyezik, akár a darabszám, akár a bruttó érték alapján vizsgáljuk az össze—
tételt.
A GÉPÁLLOMÁNY GYÁRTÁSI ÉV SZERINTI ÖSSZETÉTELE ÉS ÁTLAGOS KORA Az állóeszközök korszerűségének vizsgálata során kiindulási alapként a gyártás időpontját szokták elfogadni. Az a körülmény, hogy valamely álló- eszközt — esetünkben megmunkálógépet vagy közhasználatú megnevezéSSel szerszámgépet —— melyik évben gyártották, közelítésként elfogadható pontos—-
58
DR. NAGY sáNDOg
sággal jelzi annak korszerűségét. Természetesen az így kapott kép nem fetlét—
lenül pontos, 'mert 'a gépeket előállító vállalatok egy—egy jól sikerült tipust úgyszólván változtatás nélkül esetleg 10—15 évig is gyártanak. Ezt elősegíti
az is, hogy az üzemeltető Vállalatok a jól bevált géptípusokból évek múlva is szívesen rendelnek, mert így —-— hacsak más nyomósabb ok nem jelentkezik -—egyöntetűbb lesz gépállományuk, ami igen sok szempontból (programozás egy-—
szerűsítése, a karbantartáshoz kisebb pótalkatrész—készlet szükséges stb.) elő—- nyös. Hasonlóképpen zavarhatja a gyártási év és a korszerűség kapcsolatát egyrészt a gépek utólagos korszerűsítése, másrészt a fejlődés üteme. Az egyes gépfajtáknál ugyanis különböző mértékben, de lehetőség van arra, hogy bizo-—
nyos átalakítással korszerűsítést hajtsanak végre. (Egy másik adatfelvétel sze—
rint erre sajnálatosan ritkán kerül sor, legalábbis a felújítások —— a nagy— és közepes javítások —— során.) Torzítást okozhat az is, hogy az egyes gépfajták
fejlődésének üteme eltérő. Ennek ellenére általánosan alkalmaz ott módszer egy—-
részt a gépállomány korcsoportok szerinti összetételének, másrészt átlagoskorának vizsgálata.
, *
A 8. tábla adatai mind a gépfajtánkénti, mind pedig az ágazatonkénti ösz-
szetételnél igen nagy eltéréseket mutatnak. *
A gépfajtánkénti adatokat elemezve megállapítható, hogy a forgácsoló
gépek általában jóval fiatalab bak, mint a forgácsolás nélküli megmunkálógépek.
A forgácsoló gépek összetétele is gépfajtánként jelentősen eltér az átlagostól.
A marójellegű gépek, de különösen a gyalujellegű gépek között kimagaslóan nagy a régi gépek aránya a többi forgáesoló géphez képest. Ennek oka részben, hogy e gépfajták műszaki fejlődése valamivel lassúbb ütemű, mint például az esztergáké. A köszörű— és felületfinomító gépek között különösen magas az új, néhány éves gépek aránya, ami jórészt annak tulajdonítható, hogy a motorok mind nagyobb fordulatszáma, a növekvő arányú sorozat- és tömeggyártásből
adódó csereszabatosság, valamint a nagyobb méretpontosság iránti foko zódó igény
a finomabb felületmegmunkálás arányának növekedését teszi szükségessé. Az esztétikai követelmények előtérbe kerülése szintén a felületfinomító gépek szá—mának és korszerűségének növelés ét okozza. A köszörű— és felületfino mító gépek kedvezőbb korösszetételét emellett még más körülmények is elősegítik. Egyik
ilyen tényező, hogy viszonylag alacsony átlagárú gépek (a bruttó érték alapján sokkal kisebb hányadot képviselnek, mint a, darabszám alapján), s így kisebb befektetéssel cserélhetők újabbakra, mint a drágább gépek, sőt sok esetben kedvezőbb az új gép (például köszörűbak) beállítása, mint a régi felújítása.A gxépállomány fokozottabb cseréjét okozza az is, hogy a technológia jel—
lege gyorsabb elhasználódással jár. Még a korszerű, nagy hatékonyságú por—
elszivó berendezések mellett is összehasonlithatatlanul nagyobb a köszörűs
műhelyek levegőjének portartalma, mint más forgácsoló műhelyeké, ami gon-dos kezelés esetén is nagyobb mérvű kopást okoz a csúszó felületeken.
Az előgyártási technológiák (kovácsolás, sajtolás, öntés stb.) fejlesztése terén még jelentős feladatokat kell a gép-iparnak megoldania. Már szó volt a forgács nélküli megmunkálógépek arányának nem kielégítő alakulásáról. Ebben a kér—
désben további adalékokat szolgáltat a korösszetétel vizsgálata. Megállapítható, hogy a kovácsipari gépek és gépipari sajtók csoportja úgyszólván a leglassab—
ban felfrissülő termékalosoport, az újabb évjáratú gépek aránya csak a gyalu—
jellegű. gépek csoportjában alacsonyabb. A kevés újonnan beruházott gép miatt
a kovácsipari gépek és gépipari sajtok között az öreg (1930—ban vagy előbb
gyártott) gépek aránya eléri 'az állomány 20 százalékát. Részben ez a magya—rázata annak, hogy miért vannak állandó kooperációsproblémák a.kovácsolt
A GÉPIPAR NIEGMUNKÁLÓGEPEI
59
és sajtolt előgyártmányok területé-n. (Súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyaneze—
ken az öreg gépeken, illetve egy részükön — a nem megfelelő méretmegválasz—
tás mia—tt —— jelentős mennyiségű átkovácsolás is folyik.)
a. tábla
Az állami gépipar megmunkálógépeinek gyártási év szerinti megoszlása gépfay'tánként és ágazatonként
1930.és 1931— 1941— 1946— 1951— 1956— 1961. és előbbi 1940. 1945. 1950. 1955. 1960. későbbi Gépíaita, ágazat Év* Gép-
állomány években gyártott gépek az összes megmunkálógép 688263"
százalékában
Esztergajellegű gépek . . 1960 15,1 10,6 7,5 12,0 25,9 28,9 — 100,0 1964 9,4 8,9 4,6 14,9 21,9 26,2 14,1 100,0 Gyalujellegű gépek . . . . 1960 25,1 10,7 9,7 11,7 22,1 20,7 -— 100,0 1964 17,9 10,5 6,7 15,5 20,1 21,9 7,4 100,0 Fúrójellegű gépek . . . . 1960, 10,7 9,7 8,4 11,8 28,7 30,7 —— 100,0 1964 6,6 7,6 4,5 14,9 21,2 25,2 20,0 100,0
Marójellegű gépek ... 1960 20,3 9,1 8,2 13,1 21,4 27,9 —— 100,0
1964 16,0 S,3 5,4 14,4 17,3 25,6 13,0 100,0 Fűrészelő és daraboló 1960 9,5 11,1 10,2 12,0 30,1 27,1 -— 100,0 gépek ... 1964 7,8 10,2 4,9 14,9 25,0 22,9 14,3 100,0 Köszörű- és felülebfino- 1960 7,1 7,9 8,4 13,6 31,4 31,6 — 100,0 mító gépek ... 1964 5,2 7,7 5,3 15,6 23,0 27,1 16,1 100,0 Forgácsoló gépek 1960 12,9 9,6 8,2 12,5 27,4 29,4 —- 100,0 összesen ... 1964 8,7 8,3 4,9 15,1 21,5 25,8 15,7 100,0 Kovácsiparí gépek és 1960 22,2 13,6 9,3 10,2 21,1 23,6 — 100,0 és gépíparísajtók. . . . 1964 20,6 13,4 4,8 11,1 17,0 23,9 9,2 100,0
Lemez—, rúd- és profil-
anyag-megmunkáló 1960 23,5 15,5 8,4 9,8 20,0 22,8 — 100,0
gépek ... 1964 18,7 12,8 5,0 11,3 13,9 22,6 15,7 100,0 Forgács nélküli megmun- 1960 22,5 14,2 9,0 10,2 20,8 23,3 — 100,0 kálógépek összesen . . 1964 19,9 13,2 4,8 11,2 15,8 23,4 11,7 100,0
/Különleges szerszám- 1960 3,9 3,3 6;9 18,0 1 1,7 56,2 — 100,0 gépek . . . ... 1964 3,0 6,6 l,1 4,5 9,6 34,9 40,3 100,0 M egmunkálógépek összesen 1 960 1 4,9 1 0,5 8,4 1 2,0 26,0 28,2 —— 100,0 1964 10,9 9,3 4,9 14,2 20,3 25,4 15,0 100,0 Gépek és gépi berende- 1960 10,S 9,6 8,0 11,3 28,6 31,7 — 100,0 zések gyártása ... 1964 6,8 7,8 5,3 13,9 22,4 26,9 16,9 100,0 Ebből: szerszámgép- 1960 4,8 9,7 14,2 17,4 26,4 27,5 -— 100,0 gyártás ... 1964 3,2 10,9 10,2 18,7 17,8 23,8 15,4 100,0
"Közlekedési eszközök 1960 12,'7 9,7 8,9 15,8 26,6 26,3 — 100,0 gyártása ... 1964 10,0 9,0 4,7 16,9 20,4 25,1 13,9 100,0 Villamosipari gépek és 1960 10,0 9,0 7,6 9,8 29,2 34,4 —- 100,0 készülékek gyártása 1964 8,2 8,1 3,8 12,8 23,5 32,8 10,8 100,0 Híradás— és vákuum- 1960 11,5 10,9 6,3 14,4 23,0 33,9 —— 100,0 technikai ipar ... 1964 5,1 8,1 3,7 14,3 18,8 26,9 23,1* 100,0 Műszeripar ... 1960 7,4 12,0 10,6 10,7 24,6 34,7 —— 100,0 1964 6,5 9,2 6,7 12,3 20,2 28,3 16,8 100,0 Fémtömegcíkk-ípar ... 1960 29,6 12,4 8,4 8,8 22,6 18,2 — 100,0 1964 23,8 12,7 5,1 12,9 17,1 18,0 10,4 100,0 Állami gépipar összesen 1960 14,9 ] 0,5 8,4 12,0 26,0 28,2 — 100,0 1964 10,9 9,3 4,.9 14,2 20,3 25,4 lő,!) 100,0
* 1960. december 31., illetve 1964. szeptember 30.
60
DR. NAGY SÁNDOR
A gépek korcsoportonkénti megoszlását ágazatok szerint vizsgálva meg—
állapítható, hogy az egyes ágazatok között jelentős eltérések vannak. A leg- inkább kiöregedett gépparkkal a fémtömegcikk-ipar rendelkezik: gépeinek mintegy negyedrésze 35 éves vagy öregebb. Ez a körülmény eredményezi azt,_
hogy az egész gépiparban az 1930—ban vagy korábban gyártott gépek aránya.
meghaladja a 10 százalékot. Az átlagoshoz közelállóan magas még a régi gépek aránya a közlekedési eszközök gyártása ágazatban, a MAV járműjavitó válla—
latai ugyanis igen elavult gépparkkal rendelkeznek.
A legöregebb (1930-ban vagy korábban gyártott) gépek és aykiselejtezéeek arányát egymás mellé állítva az állapítható meg, hogy a jelenlegi ütem mel-—
lett legalább öt év szükséges a legrégibb gépek teljes kiselejtezéséhez. Ez alatt az idő alatt pedig az 1964. szeptember 30-i állomány 9,3 százalékát képező valamennyi, az 1931—1940. években gyártott gép túlhaladja a 30 éves kort, ami nem kedvező. Az ipar s elsősorban a gépipar gépállománya azonban nem- mak selejtezés útján csökken, hanem a használaton kívüli gépeknek olyan ága—
zatok részére való átadása útján is, amelyeknél kisebbek a követelmények
(javítóbázisok). Ennek figyelembevételével is további intézkedésekre volna
szükség a selejtezések ütemének meggyorsítására, mert az eszközlekötési járu—lék nem mutatkozik kellőképpen hatékonynak.
Az 1964. szeptember 30—i állománynak nemcsak korcsoportonkénti meg- oszlását számítottuk ki, hanem a darabszámmal súlyozva az átlagos életkort is megállapítottuk.
9. tábla
Az állami gépipar megmunkálógépeinek átlagos életkora 1964. szeptember 30-án
ágazatonként és gép-fajtánként '
Az, átlagos kor (év) WW—
a gépek a. villa-
és gépi ebből a. a közle- mosipari ahiradás-
'Gépfajta ' beren- szerszúm- kedési gépek és és a műszer— a fémtö- az Maui
gépek eszközök készü- vákuum- megclkk- nép-
deZések lékek technikai iparban iparban ipurbau
iparban gyártása ágazatban
Esztergajellegű gépek . . . 12,5 12,8 14,9 14,0 12,4 13,6 20,9 14,9 Gyalujellegű gépek ... 17,2 18,5 20,8 16,8 12,9 14,7 25,6 19,2 Fúrójellegű gépek ... 12,1 12,3 13,5 12,3 11,0 ll,7 17,1 13,0 Marójellegű gépek ... 12,8 13,0 14,3 13,3 11,5 12,5 27,9 17,3 Fűrészelő és daraboló
gépek ... 12,8 13,0 14,2 13,3 ll,8 14,5 19,4 14,3 Köszörű- és felületfinomító
gépek ... , 13,8 13,4 12,3 10,0 12,2 15,7 12,9
HH tov—- CHC
Forgácsoló gépek összesen 1 3,4 1 4, 3 1 3,0 1 1 ,3 1 2,7 20,3 1 4,4 Kovácsipari gépek és gép—
ipari sajtók ... 19,0 21,2 22,1 16,2 15,0 15,8 23,3 19,5 Lemez-, rúd— és profi] —
anyag-me grnnnkáló
gépek ... 16,0 15,0 18,6 18,0 11,2 18,1 23,7 18,8
Forgács nélküli megmun—
kálógépek összesen . . . 17,5 18,7 20,5 16,7 13,7 16,5 23,5 19,1 Különleges szerszámgépek 6,9 7,3 5,8 7,1 4,8 1 1 ,1 1 3,8 8,4
Megmunkálógépek
öaszesen T3.2
13,6 15,1 14,0
12,0 13,3 21,2 15,3
A GÉPIPAR MEGMUNKÁLÓGÉPEI
61
Az ágazatok gépeinek átlagos életkoruk szerint i sorrendje csak a közlekedési
eszközök gyártása és .a villamosipari gépek és készülékek gyártása ágazatoknál tér el a legújabb gépek aránya szerinti sorrendtől. Első helyen mindkét esetben a híradás— és vákuumtechnikai ipar áll, gépeinek 23,1 százalékát 1961—ben vagy később gyártották, s jórészt ennek köszönhető a 12 éves átlagos kor. A másik két kiemelt ágazatot —— a szerszámgépek gyártása ágazatot és a műszeripart—-— mindkét módszer alapján való sorolásnál megelőzi a gépek és gépi beren—
dezések gyártása ágazat. A sort mindkét esetben a fémtömegcikk—ipar zárja le 21,2 éves
átlagos gépéletkorral, illetve az új gépek 10,4 százalékos arányával.
Az átlagos gépéletkort gépfajták szerint vizsgálva ugyanolyan képet ka- punk, mint a korcsoportok szerinti összetétel vizsgálatánál. Az állami gépipar—
ban a kovácsipari gépek és gépipari sajtók 19,5 éves átlagos életkora a legma—
gasabb, s közvetlenül utána következnek a gyalujellegű gépek és a lemez—, rúd- és profilanyag-megmunkáló gépek.
Fentebb már említést tettünk arról, hogy az egyes gépfajták fejlődési üteme eltérkorra.szerinti30-i gépállományegymástól,Ennekmegoszlását.alátámasztásáras ezés isazhatással1930—banegymásvanvagya korösszetételre,mellé(korábbanállítottukgyártottilletveaz 1964.gépekaz átlagosszeptembergépfajtákélet—
10. tábla Az állami gépipar 1964. szeptember 30—i gépállományának gépfajták szerinti
megoszlása
A'. 1930—ban va Az összes rélgebben gyártggt Gépfajta
megmunkálógépek állományának megoszlása (százalék)
Esztergajellegű gépek ... . ... 23,2 20,0 Gyalujellegű gépek ...
3,3 5,4
Fúrójellegű gépek ...
20,4 12,3
Marójellegű gépek ...
9,4 l3,8
Fűrészelő és daraboló gépek ...
8,0 2.2
Köszörű- és felületfinomító gépek ... 20,1 9.6 Forgáesoló gépek összesen ... 79,4 _ _ 63,3 Kovácsípari gépek és gépipari sajtók ... 12,5 23,6 Lemez-, rúd— és profilanyag-megmunkáló
gépek ... '
7,6 13,0
Forgács nélküli megmunkálógépek összesen 20,1 36,6 Különleges szerszámgépek ... 0,5 0,1 Megmwnkálógépek összesen ]00,0
100,0
A 10. tábla adatai alapján megállapítható, hogy egyrészt a forgács nélküli megmunkálógépek, másrészt a gyalu— és marójellegű gépek sokkal nagyobb arányban szerepelnek az öregebb gépek között, mint az összes gépeken belüli arányuk. Elsősorban tehát ezeknél a gépfajtáknál kell meggyorsítani a selej—
tezést, bár a többi gépfajta csoportjában is sok kiöregedett gép van, amelyek—
nek kiselejtezése szintén mind sürgetőbb feladat.
_ _ *A
GÉPÁLLOMÁNY KIHASZNÁLÁSA
A Központi Statisztikai Hivatal 1961 szeptembere óta minden év széptema berében megvizsgálja a gépipar megmunkálógépeinek kihasználási fokát. En—
62
, DR. NAGY amon
nek érdekében bekéri az egyes gépfajták kisebb csoportjaira vonatkozóan a tel-—
jesitett üzemórák számát műszakonkénti bontásban. Ugyanilyen részletezésben közlik a vállalatok a kisegítő jellegű gépek számát is, vagyis azon gépek állo-'-
mányát, amelyekhez nincs állandóan beosztott kezelő, s így üzemeltetésük adatait a teljesített üzemórák (gépórák) nem tartalmazzák. Ezen adatok alapjánvizsgáljuk egyrészt az átlagos műszakkihasználási együtthatónaki, másrészt a
teljesített üzemórák műszakok szerinti megoszlásának alakulását.Az átlagos műszakkihasználási együttható a gépipar egyes ágazataiban ——-—
a szerszámgépgyártást is önálló ágazatnak tekintve —— az alábbiak szerint vál-_-
tozott az utóbbi 4 évben.
*
11. tábla
Az állami. gépipar megmunkálógépei kihasználásának alakulása ágazatonként
A gépenkénti átlagos napi műszakszám
Ágazat 1961 1962 1963 1964
szeptemberében
Gépek és gépi berendezések gyártása 1,29 1,36 1,2'7 1,24
Ebből: szerszámgépgyártás ... l,22 l,29 l,34 l,28
Közlekedési eszközök gyártása ... l,38 l,30 l,26 1,28
Villamosipari gépekés készülékek gyár—
,
tása. ...... 1,19 1,17 1,15 1,05
Hiradás- és vákuumtechnikai ipar . 1,25 l,l7 1,06 l,03
Műszeripar ...... 1,25 l,26 1,l3 l,16
_ Fémtömegcikk-ipar ... O,86 0,94 l,02 0,97
Állami gépipar összesen 1,19 1,20 1,16 _ 1,14
A megmunkálógépek kihasználása a gépipar valamennyi ágazatában ala—
csony, 1964 szeptemberében a legmagasabb ágazati érték is csak 1,28 műszak, a fémtömegcikk-iparban pedig még az egy műszakot sem érte el. Az egész időszakot vizsgálva megállapítható, hogy a gépek átlagos kihasználtsága vi- szonylag alacsony szinten ingadozva kissé csökkenő irányzatú, holott akihasb náltság megállapításánál a kisegítő jellegű gépeket figyelmen kivül hagytuk!
Az átlagos műszakkihasználási együttható gépfajtánként vizsgálva a következő
képet mutatja. (Lásd a 12. táblát.)
A kihasználás szinvonala az egyes géptajtáknál nem azonos mértékben és
arányban változott. Az általánosan észlelhető kismérvű csökkenéssel szemben
4 A mutató kiszámításának képlete:
Tgö
M
(Gá—GR) ' Mt - 8
ahol:
Tgb A az összes teljesített üzemórák száma, Gá —1 az összes gépek állománya,
G,; —- a kisegítő jellegű gépek állománya, M, —- a törvényes munkanapok száma.
3 A kisegítő jellegű gépek köre a Kohó- és Gépipari Minisztérium utasítása alapján idököz—
be részben megváltozott (szűkült), és ez a mutatószám értékét is befolyásolja. Egyes gépkategó—
ri knak a kisegítő jellegű gépek köréből való kizárása ugyanis -—— bár csak igen kis mértékben" —- rontja a mutató értékét, ezeknek a gépeknek a kihasználtsága ugyanis az átlagosnál alacsonyabb.
A GÉPIPAR MEGMUNKALÓGEPEI
63
a kovácsipari gépek és gépipari sajtók kihasználása stagnál, a gyalujellegű gépekké pedig —- ha kis mértékben is —— nőtt. Ellentmondásos képet tükröz az a körülmény, hogy a félautomata esztergák kihasználása sokkal nagyobb mér- tékben esett vissza, mint a csúcseszterg'áke', s az utóbbi két évben színvonala is jóval alacsonyabb. Hasonlóképpen feltűnő az is, hogy a többorsós fúrógépek kihasználtsága alacsonyabb a fúrógépek átlagánál, s az eltérés csökkenésében nagyobb mértékben játszik közre az összes fúrógépek kihasználásának csök—
kenése, mint a többorsós gépek növekvő kihasználása.
12. tábla
Az állami gépipar megmunkálógépei kihasználásának alakulása gépfajtánként
A gépenkénti átlagos napi műszakszám
Gépfajta 1961 1962 1963 1964
szeptemberében
Esztergajellegű gépek ... 1,35 l,41 1,32 1,30
Ebből: csúcseszterga ... 1,35 l,38 1,29 1,28
revolvereszberga. ... 1,24 1,37 1,33 1,32
félautomata eszterga ... l,42 l,50 O,87 1,13
automata eszterga ... 1,65 l,79 1,67 1,60
Gyalujellegű gépek ... 1,l9 l,18 l,l9 1,23
Fúrójellegű gépek ... 1,25 l,14 1,06 1,06
Ebből: többorsós fúrógép ... O,90 O,99 0,93 1,00
Marójellegű gépek ... 1,14 1,20 l,20 l,14
Fűrészelő és daraboló gépek ... 1,27 1,15 1,22 1,21
Köszörű— és felületfínomító gépek . . 1,l4 l,l5 l,04 O,98x Forgácsoló gépek összesen ... 1,25 l,27 l,20 l,l7 Kovácsiparí gépek és gépipari sajtók (),96 1,03 l,02 l,03-
Ebből: kalapács ... 1,08 l,15 0,91 O,91
gépipari sajtó ... 1,06 1,10 1,13 1,l4
Lemez-, rúd- és profilanyag-megmun-
káló gépek ... 0,98 0,90 1,02 0,98_
Forgács nélküli megmunkálógépek
összesen ... 0,97 4 0,99 l,02 1,01
Különleges szerszámgépek ... 0,92 0,96 O,74 0,79*
Megmunkálógépek összesen 1,19
1,20 1,16 1,14
f,.A—kovácsipari gépek és gépipari sajtók csoportján belül kedvezőnek itél- het" a változás. Az elsősorban a szabadkézi kovácsolásra alkalmas kalapácsok kihasználása csökken, míg a kedvezőbb méretpontosságú előgyártmányokat bjftOSitó gépipari sajtók kihasználása -— ha Lassan is —— nő. A főcsoportokat támtve a forgácsoló gépek kihasználásának csökkenése mellett a forgács nél—
küli megmunkálógépek kihasználásának igen kismértékű növekedése — vagy
inkább stagnálása —— állapítható meg.
Az eddigiekben a kihasználást az összes üzemórák és az egy műszakban
teljesíthető órák száma alapján vizsgáltuk. A mutató tehát arra adott választ,
hogy az elméletileg lehetséges három műszakhoz képest milyen mértékű ki—használási: értek el átlagosan az állami gépipar vállalatai. A következőkben a
teljesített üzemórák műszakok közötti megoszlását nézzük meg egyrészt gép—
fajtánként, másrészt ágazatonként.
64
ma. NAGYISANDGR; f_ _;
műszakok szerinti megoszlása az állami gépiparban
_ adam
A fontosabb gépfajták és ágazatok szeptember havi üzemóráinak ' I. II. III."— *
Gépfajta, ágazat Év műszakban teljesitett gépét-ák az 663st teljesitett gépóra százalékában!
Forgácsoló gépek összesen ... 1961 61,7 303 * 830
, 1962 59,1 31,9 9,0
1963 59,0 31,8 ' '9,2
1964 59,3 v 31,6 9,15
Ebből: esztergajellegü gépek ... 1961 56,7 34,3 9,0
1962 54,8 35,0 10,2
1963 54,7 34,9 103:—
1964 55,3 34,3 10,4
Forgács nélküli megmunkálógépek
összesen ... 1961 62,6 29,7 E,?
1962 58,6 31,7 93!
1963 57,1 31,4 11,5 ,
1964 57,0 32,2 10,8 *
Ebből: kovácsipari gépek és gép-
—
ipari sajtók ... 1961 59,3 31,4 9,3
1962 ' 55,6 33,5 10,9
1963 55,8 32,4 11,8 *
1964 54,8 33,6 , 11,6
Különleges szemzámgépek ... 1961 78,3 17,2 4,5
1962 64,4 23,9 11,'T
1963 66,7 24,3 9,6
1964 69,3 24,3 6,4
Megmunkálógépek összesen 1961 61,9 30,2 7,9
1962 59,0 31,8 9,2
1963 58,6 31,7 9,7
1964- 58,9 31,7 9,4
Szerszámgépgyártás ... 1961 62,7 30,0 7,3
1962 60,9 30,8 8,3
1963 58,5 31,9 9,6
1964 59,5 31,1 9.4
Hiradás- éé vákuum'cechnikai ipar . . 1961 60,6 32,1 7 ,3
1962 55,8 34,4 9,8
1963 56,6 33,6 9,8
1964 58,4 33,4 8,2
Műszeripar ... 1961 64,4 28,7 659
1962 61,2 29,9 S,9
1963 61,2 30,5 8,3
1964 59,1 , 31,0 9,9
Állami gépipar összesen 1961 61,9 30,2 7.9
— 1—962 59,0 31 ,8 9,'2
' 1963 58,6 311 9,7
' 1964'
58,9 31,7 9,4
A* GÉPIPAB !, MEGMUNKÁLÓGÉPEI
14. tábla
Az egyes gépfajták szeptember havi átlagos műszakkihasználási
együtthatója műszakonként az állami gépiparban
I. II.
Gépfajta III.
Év
( '
műszak átlagos műszakkihasználási együtthatója
Eaztergajellegű gépek ...... 1961 0,76 0,46 _ (),12
1962 0,77 O,49 0,14
1963 O,72 0,46 0,14
1964 O,72 O,45 0,13
Gyalujellegű gépek ... 1961 0,80 0, 30 0,08
1962 O,77 0,31 0,10
1963 O,78 O,32 , — 0,10
1964 O,78 O,33 0,12- —, —,
Fúrójellegű gépek ... 19611962 0,84 0,33 —0,07 '
O,72 0,33 0,08
1963 0,66 0,31 0509
1964 O,66 0,32 0,08
Marójellegű gépek ...— 19621961 0,73o,72 o,330,38 0,100,09
1963 O,73 0,38 0,10
1964 O,71 O,35 0,08
Fűrészelő és daraboló gépek ... 19621961 o,s5 0,32' ' 0,09 '
0,74 ; O,32 0,09
1963 0,78 , 0,34 0,10 ..
1964 0,76 0,33 0,12
Köszörű- és felületfinomitó gépek . . 19611962 * one ,. — o,29 * A ' om "
0,73 0,32 0,09
1963 0,67 O,29 _ 0,09
1964 0,61 O,28 , _ , o,_09 __,
(A tábla folytatása a következő o'lvdáloní.)
5 Statisztikai Szemle
66 . _ DR. NAGY amon, _
mamam.)I. II. III.
Gépíaita Év ' '
! müszak átlagos műszakklhasznál ási együtthatója_
Forgácsoló gépek összesen ... 1 961 0,7 7 0, 38 O, 1 ()
1962 0,75 0,40 0,11
1963 (),71 O,38 0,11
1964 9,69 O,38 0,10
Kovácsipari gépek és gépipari sajtok 1961 0,57 0,30 0,09
1962 0,57 0,34 0,11
1963 O,57 0,33 0,12
1964 * 0,56* O,35 0,12
Lemez-, rúd— és profilanyag-megmun-
háló gépek ... 1961 0,70 0,25 0,03
1962 (),60 0,24 0,06-
1963 0,61 0,30 0,11
1964 0,62 0,28 0,08
Forgács nélküli megmunkálógépek
összesen ... 1 961 0,60 0,29 0,07
' 1962 0,58 0,31 0,10*
1963 ' 9,58 (),32 (),12,
1964 O,58 0,32 0,11
Különleges szerszám gépek ... 1 961 0, 7 2 0 , 1 6 ( 0,04
1962 0,62 0,23 0,11
1963 0,49 0,18 0,07
1964: 0,55 0,19 0,05
Megmunkálógépek öeszesen l 96 1 0,7 4 0,3 6 0,09
! 1962 0,71 0,38 0,11
1963 0,68 0,37 0,11
1964 0,68 0,36' 0,10
Az egyes géplajták között eléggé jelentős eltérések mutatkoznak vala——
mennyi műszak kihasználtsága tekintetében. Míg a kovácsíparí gépek és gép-
ipari sajtók az I. műszakban mindössze a műszak 0,56 százalékában üzemeltek1964 szeptemberében, a gyalujellegű gépek 0,78, a fűrészelő és daraboló gépek
pedig O',76 százalékos műszakkíhasználást értek el. Igen alacsony a különleges
szerszámgépek, valamint a lemez—, rúd— és profilanyag-megmunkáló gépek I.,műszakbeli kihasználtsága. '
A II. műszakban kiemelke dően magas -—— az átlaghoz k épest —— az eszterga—
jellegű gépek, az átlagosnál sokkal alawonyabb a különleges szerszámgépek, a lemez-, rúd— és profilanyag—megmunskáló gépek, valamint a köszörű— és felü-
letünomító gépek kihasználtsága.
A III. műszakban az adatok tanúsága szerint elsősorban az eszterga- és a gyalujellegű, a fűrészelő és daraboló gépek, valamint a kovácsipari gépek és
gépipari sajtok üzemelnek. bár ezeknél is csak O,12——0,13 százalékos műszak- kihasmálásról van szó.
*
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egyes speciális követelményt kielé—
