Biztosításügyünk az 1929-1933. években

D.I-IIIPIIIIII[li-Ill!Illlill-II.-lIII.-lwull

lillb..allllll!IIII-lllllillllllll'lllllI'll-'IIOIIII

a ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY o

I-l.n-u-n-n-n-a--.-s--nnnu.no-.nu-nnunncu...-.p-nnn....n-u-c-n....-...u.n.-..n-cuoca-non-unnnm

Biztosításügyünk az 1929—1933. években.

Les aű'aires illassuranees en Hongrie de 1929 a 1933.

Re'sume'. ()n voit, par les données étaiblies (liaprés les bitans des établissements dyassurances de Hongrie et les eomptes indiguant les résultats obtenus par eux, one les affaires en ont pris un développement en 1929—30. Ce développement a été arrété par la erise économigue, éclatée en 1931, et pour 1932 et 1933, les chi/Tres indiguent

une régression.

Pena'ant les 5 années envisagées, le nombre desdits établissements a diminué de 6. En 1933, il y en avait 53 en activite' (25 entreprises hon- groises et 18 entreprises étrangeres) et 6 en ligni—

dation.

Le total des bilans a été en 1929 de 1681 millions de pengős (dont 99'2 millions, soit 5975, pour les établissements hongrois) et de 2120 mil- lions en 1933.

Parmi les aetifs des établissements, le total des sommes placées en dép'óts en banaue, valeurs et préts ('Ilypothécaires et sur polices), mon—

tait en 1929 ;; 88'4 millions de pengős; le revenu net en a représenté pour la méme anne'e 4'2 mil—

lions de pengés, soit 4'7%L La valeur d'immeubles

a été en 1929 de 135 millions de p. ehez les éta—

blissements hongrois et de 21'3 millions ehez les établissements étrangers; a la fin de 1933, elle stest élevée a 23'6 millions pour les premiers et a 2613 millions pour les derniers. A la suite de la crise économigue, les préts sur polices ont aug—

menté; dés 1933, ils s'élevérent a 290 millions de p., dépassant de guatre fois ceux de 1929.

En ce gut concerne les aetifs, on voit un accroissement esseniiel pour les réserves de pri- mes, gui montaient () 57'7 millions en 1929 et a 90'7 millions en 1933. ()uant a la proportion (les capitaux ,,propres" aux capitaux n'appartenant pas en propre aux établissements, gui allait en (timi- nuant pendant les années eonsidérées, baissant, (le

13-3% en 1929, a 10-1% en 1932, elle

releve'e on*en 1933, montant ;: 14'1%.

Les recettes brutes, ayant atteint leur maxi- mum en 1931 (2153 millions de p,), ont baissé en 1933 a 1927; millions. Toutefois, cette derniére somme dépassait (de 5%) le chiífre eorrespondant de 1929 (1825 millions).

Les réassurances avec liétranger se soldérent, ne siest

pour les établissements hongrois, par (les excédents (5'9 millions et 1'1 million) en 1929 et 1930, et par un passif (4'0 millions) en 1933.

L'effet de la crise ressort particuliérement des Sous ce rapport, les recettes recettes de primes.

brutes, représentant en 1930 1065 millions de p.

pour liensemble des établissements d'assurance, ont baissé en 1933 a 725 millions, aecusant une

régression de 32%. Ouant aux sommes paye'es pour assurances et sinístres, ani avaient été de 427 millions de p. en 1929, elles n'ont représenté gue 29'4 millions en 1933. Leur proportion aux recettes nettes de primes et de taxes (en déduisant de ces recettes les réassuranees) a été de 37%

en 1929 et seulement de 24% en 1933.

Les dépenses diadministration et d7exptoita—

tion étaient tres considérables, représentant, par rapport aux recettes nettes de primes et de taxes,

50% en 1929 et 52% en 1933.

Parmi les branches diassurances, c'est l'as—

surance sur la vie (jut a été la plus touehée par la crise, et dest eompl'éhensible. La, les assurances, ayant représenté 853'6 millions de p, en 1929 (dont 428'8 millions pour les établisse- ments hongrois), n'ont été gue de 5812 millions en 1933, présentant une dimínution de 31%. Le nombre des polices a été de 415 mille en 1929 et de 453 mille en 1933; des assurances, il revint á une police 2.055 p. en 1929 et 1.281 p. en 1933, Pour les ptimes, les recettes brutes ont atteini leur maximum en 1930 (24-4 millions de p.); err 1933, elles ont accuse une diminution diun tiers par rapport a 1930. Pour un habitant, la pro—

portion des assurances n*a représenté oue 65 pen!

gős en 1933; dans la méme anne'e, il y avait 1 po—

lice sur 19 habitants.

Ouant a Ilassurance

die, les biens (meubles et immeubles) assurés ont représente' une valeur de 185 milliards de peng'ős en 1930 et seulement 12'9 milliards en 1933.

Les reeettes de primes ont été de 162 millions en 1933, présentant une diminution de 20% par rap—

port a 1930. La proportion des sinistres a été la plus forte en 1930 (91% pour les établissements étrangers, 78% pour les établissements hongrois);

pendant les autres années envisagées elle a été, en général, bien moins considérable.

Pour Passurance contre Ia gréle, les chi/"tres montrent une régression eontinuelle.

Le total des assurancesyae'te' de 124-5 millions de p.

en 1933, représentant 47% de celles de 1929. Les reeettes de primes ont baísse' de 53 millions en 1929 a 27 millions en 1933. La proportion des

dommages, tres forte en 1931 et en 1932 (116%

et 109%), n'a baissé notablement ozfen 1933, tom—

bant a 6'8%.

contre l'incen—

7. szám.

——622———

Pour les autres branches d'assurances, on con-

une ioulefois,

on a

state également régression; les

affaires y ayant 1933,

raisons de croire gue lá aussi, la crise est finie.

repi-ís en des

*

A Magyar Statisztikai Szemle hasábjain legutóbb Hajdrik Sándor dr. tollából jelent meg szakszerű ismertetés biztosításügyünk 1928. évi állapotáról, amelynek alapján szerző örvendetesen állapíthatta meg, hogy az 1928. év biztos-ításügyünk szempontjából a világháború óta az első normális esztendőt jelentette. További javuló tendencia jelle- mezte a következő három év eredményeit is, az 1931-ben kitört általános gazdasági vál- ság azonban a biztosítási intézményt sem ke- rülhette el; az 1932. és 1933. év adatai már

a megváltozott körülmények folytán stagná—

lást, sőt visszafejlődést mutatnak.

Azt hisszük, hogy nem lesz érdektelen visszatekinteni a fentemlített beszámoló óta eltelt 1929—1933. évek biztosvításügyiéneik alakulására, s bár az 1934. és 1935. évi zár—

számadási eredmuények meg nem állnak ren—

delkezésre, az 1933. évvel lezárult 5 éves periódus is tanulságos képet nyujthat a ha—

zai biztosításügyről annál is inkább, mert a már közzétett 1934. évi mérlegek adatai azt mutatják, hogy az 1933. -év tekinthető a Vál—

ság mélypontjának biztosító intézeteinknél.

Mielőtt az 1929—1933. évi adatok ismer—

tet—éséhez fognánk, röviden ki kell térnünk a biztosító intézetek számában a tárgyalt évek folyamán beállott változásokra. Az ü.

n. koncesszió—tilalom, amely szerint új bel- 1. A biztosító intézetek mérlegszámlája 1929—1933-ban.

Bilans des établissements d'assumnce pour 1929—33.

a) Vagyon — Actifs

! v: "A i . .N' (r.

a § _ s.; 'séÉÉ *— ,

§ . * §? ; ÉÉ :? m, § § §

02 ! Élum3?e** Én aki

.. 2.5 - §._ 232"; s? ' 22

Megnevezés —— Institute § § §§§ § ÉÉÉÉ Ég!—§ ÉÉ § 5 §; ; §

5.323 35: § 55224252 LiP—§ § $$$

ezer pengöben — en rníltiers de pengés

l : (

1929 * 3

5403 . M I Hazai —— intérieurs . . Ég 15.297 13.475 4.228 18.618 15.394 31.849 356 99.217

§ § § § Külföldi —— étrangcrs- ?; 33 9.260 21.339 6.038 778 8.661 20.826 2.086 68.988

§ § _a 3 l Hazai és külf. _ ínténems 135;-

51 3'3 et. étrangers B'" 24.557 34.814 10.266 19.396 24.055 52.675 2.392 168155

1930 ! . ;

_gag $ a I Hazai f intérieurs . . . gu 21.408 14.909 7.517719650 16.498 32.969( 237 113.l.88

§ § :; § Külföldi —— étrangers áfa) 12.809 23.047 12.027 4.866 8.425 18.236 820 80.230

E §; § [ Hazai és külf. —— intérieurs § § !

[3 m'3 et étrangers B'" 84.217 37.956 19.544i 24 516 24.923 51.205 1057 193418

1931 7

353 $ w ! Hazai —_—— intérieurs . § a.) 22.407 19.658 12.352 27.182 15.372 26 730 802, 124.503

§ § ;.) § , Külföldi __ étmngers gya 21.275 22.172 16.772 4.096 9.801 25.620 501 100237

3 §); § Hazai és külf. —— intériews *; §

§ %% et étrangers BM 43.682 41.830 29.124 31.278 25.173 52.850 1.803 224740

;

1932

vág $ % ! Hazai f' izte'n'eurs . . § .t; 21.372 20.490 18.410 29.410 13.285; 24.338 245 125.550

§ § % § Külföldl _- éirangers gg 19.301 26.060 21.098 3.231 9.707 23.423 611? 104131

3 gs E ( Hazai és külf. —— intérieurs § ;

Ki! ne et étrangers E'" 40.673 46.550 37.508 83.341 22.992 47.761 856 229881 1933

É 53 $ § Hazai j— intér'ieurs . . §; 16.976 23.625 14.455 26.290 13.307 28.281 224 118.158 3 § ;? § Külföldi _- étrangers ' 8.3 12.640 28.631 17.244? 8.664 8.287" 24.257 1221 93.924

; 35 § Hazai és kült'. _ intérieurs ;; §

§ ***—% et étrangers 15'" 29.616 50.256 31.609

7. szám. —623——-—- 1936 földi biztosítótársaság alapításához, illető-

leg külföldi biztosítóvállalat új belföldi fiók- telepének létesítéséhez (szükséges engedély kiadását —— tekintettel biztosító intézeteink—

nek .az ország lakosságához képest még min- dig aránytalanul magas számára —— a kor- mány rendeletileg felfüggesztette, az emlí—

tett öt évben is érvényben volt. A biztosító Vállalatok számának alakulását a következő összeállítás mutatja:

._ ___ Hazai ! Külföldi [ Összes

L V 1 biztosító intézetek száma

1929 L 28 31 59

1939 29 az 61

1931 l 27 32 59

1932 § 23 28 51

1933 l l) 25 28 53

1) 1933—ban ismét beküldte mérlegét két, az előző évben felszámolás alatt álló, tehát ki nem mutatott intézet.

Ezek szerint a hazai intézetek száma 1929 végétől 1933 végéig 3—mal, a külfxöldieké ugyancsak 3—mal csökkent. Itt említjük meg, hogy 1933-ban hat intézet felszámolás alatt állott.

Az 1929——1933. evi biztosításügyre vonat- kozó adatok ismertetésénél elsősorban a mérleg— és eredményszámlával kell foglal- koznunk, amelyeknek adatait az 1. és 2.

számú táblázatok tartalmazzák.

E táblázatok adataiból kitűnik, hogy a magyarországi biztosítók összesített mérle—

gének főösszege 1929-ben 168'1 millió P—t tett ki, amely Összegből 992 millió P, vagyis 5976 a hazai, 68'9 millió P, tehát 41% a kül- földi vállalatokra jutott. 1930—ban 193'4, 1931—ben 2247, 1932-ben 2297 millió P volt a mérleg végösszege. E számok azt mutat—

ják, hogy bizt—osító intézeteínk a mindinkább

!. A biztosító intézetek mérlegszámlája 1929—1933-ban.

Rilans des établissements d'assurance pour 1929—33.

(Hazai és külföldi intézetek együtt —— Etablissements (l'assurance inte'rieurs et étrangers.) b) Teher — Passifs

3 5 ; § ***; p; 5; .: 'n ! ;?

Megnevezés — Spéci/ication § § % §) ** 12235 'áj— ii.-ffi § §. 3.537 9 3 3

u w—s *:aolx,:x8*9 _az/1 m$ ("*

ezer pengőben — en millíers pengős

1929 ]

Bruttó összeg (a viszontbiztosított résszel) i

Passifs bruts (y compris la partte re'assm'ée) 22.308 98.556 10.219 11.490. 30.197 45.785 1.919 220474 Viszontbiztosított rész —- Parti: re'assure'e — 40.831 5.644 5.844 —— -— —— 52.319 Nettó összeg (a viszontbiztosított rész nélkül)

Passi/Zs nets (non compris la partie re'assure'e) 22.308 57.725 4.575 5.646 30.197 45.785 1.919 168155 1930

Bruttó összeg —— Passifs bruts . . . . . 24.254 124.687 10.143 15.760 43.299 34.247 1.528' 253918 Viszontbiztositott rész — Par-lie re'assurée . —- 46.299 5.405 8.796( _ —— —— 60.500 Nettó összeg — Passifs nels . . . 24.254 78.388 4.738 6.964 43.299 34.247 1528 193418

1931

Bruttó összeg — Passifs bruts . . . . 25.417 148.101 9.607 13.140 52 701 37.836 1.678 288480 Viszontbiztosított rész _ Partie re'assure'e . —— 52.284 4.624 6.832 — ..., — 63.740 Nettó összeg —— Passifs mats . . 25.417 95.817 4.983 6.308 52.701 37.836 1678 224740

1932

Bruttó összeg —— Passifs bruts . . 23.184 160.086 7.986 10.779 59.291 31.666; 1.522 294514 Viszontbiztositott rész —— Partie rea-saure'e . —— 55.679 3.994 5.160 — —— —— 64.833

Nettó összeg -—— Passifs nets ... 23.184 104.407 3.992 5.619 59.291 31.666 1.522 229681 1933

* Bruttó összeg 1. Passifs bmw . . . . 29.867 137.957! 5.374 10.548 53.002128485 1.223 266456 Viszentbimosított rész —— Partie re'assurée . —— 47.258 2.544 4.572 —— --- —— 54.374 Nettó összeg _— Passifs nets . ... 29.867 90.699 2.830 5.976 53.002 28.483 1.228 212082

7. szám. —— 624 —— M 1936 2. A hazai és külföldi intézetek eredményszámlája 1929—r1933—ban.

Receites et dépenses des établissements (l'assurance intérieurs et étrangers, 1929—33.

a) Bevételek —— Recettes

%% ÉÉÉ § 335 x:)? ÉÉ É S: egé

E N § " "' %B e 5, § e m s *a

Megnevezés —— Spéciűcation —$e§ n i.e Tyan—. U, ;; § § : % o _a: g ,"

*Oxlwlu—ÉÉ Ész-s'": Ö " ] N "5 '*' § % §

ggct:3 gm§8 .;e gimis § De 3 L.

segge? £§§§ §§ ate—§ :; ag as

Éuhmgr Eze? Lcü Elm e Élve § $$$

e er pengőben —— en millicrs de pengős

1929

Bruttó összeg —— Receites brutes . . . . 55.089 104680 13.357 1.718 2521 2.889 2.392 182646;

Viszontbiztosított rész — .Pmtie re'assuree 989 50007 11 —— 28 296 —-— 51.8313 Nettó összeg —— Recettes nettes 54.050 54623 13.346 1.718 2.493 2.593 2.392 131.215j

1930 ;,

Bruttó összeg —— Recettes bz'utes . . . . 72.486 106.529 13.891 1.873 3468 2.561 1.057 2018601 Víszontbiztosított rész —————— Partie re'assure'e —-- 45.312 M— —— —— —— —— 45.312 , Nettó összeg _.. Recettes nettes 72.486 61.217 13.891 1878 8.468 2.561 1.057 156548

1931

Bruttó összeg —— Recettes b'rwfes . . . . 98.685 100 257 18.484, 1.981 3 856 2.082 1.803 216448 Viszontbiztositott rész — Partie re'assure'e —— 40.890 _ ( — — —— 40.890 Nettó Összeg — Reccttes neltes 93.685 59367 18.484 1.981 3.856 2.082 1.303 175658

1932

Bruttó összeg —— Recettes brutes . . . A 108.800 85.123 13.928 1.788 4.398 949 8536 215342 Viszontbiztositott rész —— Parlie re'assure'e —— 35.085 1 091 _. _, —— % 36.176 Nettó összeg —— Reacttes nettes 108600 50.038 12.837 1.788 4.398 949 856 179166

1933 !

Bruttó összeg — Receites brulcs , 94.706 72473 18.180 1.728 3.815 5184 1.445 192.431' Viszontbiztosított rész —— Partt'e re'assurée —— 29 327 1.275 m —— —-— ——-- 30102 , Nettó összeg — Recetáes melles 94.706 43,14B,11.855 1.728 3.815 5.134 1.445 161829

súlyosbodó gazdasági viszonyok mellett is egyre növelni tudták vagyonuk összegét. Még világosabban mutatja ezt a vagyonbeí'ektetés (készpénz, bankbetét, értékpapír, jelzálog—

kölcsön, ingatlan— és kötvénykölcsön) össze- gének alakulása: 1929—ben 884 millió P-t tett ki a befektetett vagyon összege, amely 1932—ben már 1490 millióra, vagyis 687/5—

kal emelkedett. Az 1933. év kisebb vissza—

esést mutat, amennyiben a hazai vállalatok m—érlegösszege 118'1, a külföldieké 93'9 mil- lióra, tehát összesen 2120 millió P-r-e csök—

kent, s bár ez az összeg az 1932. évhez ké—

pest mintegy 8%—kal alacsonyabb, az 1929.

évhez viszonyítva még mindig jelentős gya—

rapodást mutat, Különösen szembetűnő a külföldi intézetek vagyonösszegének alaku—

lása: 1933-ban ugyanis a külföldi biztosítók mérlegösszege—kereken l/3-(lal volt magasabb, mint az 1929. évben, mig a hazai intézetek—

nél az emelkedés alig lÁa—ét tette az 1929. évi

összegnek.

A rentabilitás szempontjából az intéze- tek mérlegei mérsékelt eredményt mutattak a tárgyalt évek folyamán. Ha ugyanis a vagyonbefektetés összegét az egyes években összehasonlítjuk az ezzel szembenálló tiszta hozadékkal (kamatok, ingatlanok tiszta ho- zadéka), úgy megállapítható, hogy 1929-ben a hazai intézetek 4415 millió P Összegű va- gyonbefektetésével szemben 25 millió P, te- hát 5'5%—os tiszta hozadék áll, míg a kül—

földi intézeteknél csak 3'9%-ka1 kamatozott a befektetett vagyon. Az 1930. évben a hazai intézeteknél 5000, a külföldieknél 4'5% volt a kamatozási arányszám, amely azonban az 1933. évben 46, illetőleg 3'6%—ra csökkent.

A jelzálogkölcsönökhe fektetett vagyon összege, bár a tárgyalt öt év folyamán a hazai intézeteknél 623 ezer P-ről 27 millió P—re, a külföldieknél pedig 20 millióról 5-2

7. szám. "7 — 625 — 1936 2. A hazai és külföldi intézetek eredményszámlája 1929—1933-ban.

Recettes et dépensas des établissements d'assurance intérieurs et étrangers, 1929—33.

b) Kiadások —— De'penses

* * "§ % * i— ' § : "

65.33 :Éct 'GE'É tat x§ 3

122": 60333 Ez,; *6— B*— 9 :,

333: eri-§ Mig xm ** SÉ ] § :;

es: ::N 53: e: .g : *": :

Megnevezés BGÉEEÉTÉ 233 Ée _E 53: .:u; De .:3

. , . . . gi:;5:::-w*s: :: át.: a:: :: x ::

bpectftcatton 3§§3§,3-5l§*§ Égg Én: 533 :: Eg

:::—:::: Éx'É *: 215 tetü ;: 3 :"

ei: sees gála: :: ::f: ::g *:3 § ::

:m m:: .,,w: :: :M :: :: : ::

ezer pengőben — en míllíers de pengős

1929

Bruttó ——— Dépenses brutes . . 42.664 16.637 14.673 4.212 108.775 11.490 5.9261.919 206296 Viszontbiztosított rész —— Pariz'e re'assure'e 22.278 204 214 8 46.475 5.844 58 — 75.081 Nettó — Dépenses nettes ... 20.886 16.438 14.459 4.204 62.300 5.646 5.8681.919 131215

1930

Bruttó —— Depenses brutcs . 45.405 16.705 14.142 4.735 134.830 15.760 7.097 1 528 240.202 Viszontbiztosílott rész —— Panic reassure'e 28.154 — — — 51.704 8.796 _ 1 83.654 Nettó —— De'penses "L'/teS 22.251 16.705 14.142 4.735 83.126 6.964 7.097 1. 528 15654:

1931

Bruttó — De'penses brutes . . 45.457 16.398 12.064 49403 157.708 18.140 10.124 1.678 261509 V iszontbiztositott rész —— Partie Te'assure'e 22.127 29 —— 61 56.908 6.832 49 — 85.951 Nettó —— De'penses nettes ... 23.380;16.869 12.064 4.934 100800 6.308 10.075 1.678 176558

1932

Bruttó —-— Dépenses brutes . . . . 36.444 15.380 10.004 4.782 168.072 10.779 16.6681.522 263346 Viszontbiztosított rész —— Partie réassurée 15.967 —— — _— 59.673 5.160 3.380 —— 84.180 Nettó — Dépenses nettes 20.477 15.380 10.004 4.782 108399 5.619 12.9831522 179166

;

1938 §

Bruttó —- Dépenses brutes ... 29.377 14.628 9.317 4.776§ 148.331 10.548 17.677 1.223 230877 Viszontbiztositott rész —— Partie re'assure'e 12.384 —— —— —— *, 49 802 4.572 2.290 —— 69.048 Nettó — De'penses nettes 16.993 14.628 9.317 4.776 93.529 5.976 15.8871223 161829

millióra emelkedett, még mindig szerény összeget, az összes vagyonbefektetéseknek körülbelül 6%—át jelenti a magyarországi biztosítóknál, bár kétségtelen, hogy a jel—

zálogkölesön egyike a legalkalmasabb tőke—

elhelyezéseknek: rentabilitásukat fix kama- t—ozásuk biztosítja, a követelésnek reális alapja elegendő biztonságot nyujt, s különö- sen a likviditást kevésbbé megkívánó élet—

ágazat díjtartalékának elhelyezése szempont- jából mondható kitünő befektetési módnak.

Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a gazdatartozások a bonitás szempontjából éppen a válságos évek alatt sok kívánni valót hagytak hátra, s ez a körülmény fokozottabb óvatosságra és tar- tózkodásra késztette a biztosító intézeteket vagyonuknak, különösen díjtartaliékuknak jelzálogk—ölcsön alakjában való elhelyezésé—

nél.

A magyarországi biztosító intézetek tőke- elhelyezési politikáját a válságos gazdasági viszonyok determinálták; a likviditás, vala- mint a rentabilitás mellett ugyanis mindin- kább előtérbe került a biztonság, az érték—

állandóbb vagyonbefektete'sre irányuló tö—

rekvés. igy a pénzintézeteknél elhelyezett ka- matozó követelések 1933. évi összege a hazai intézeteknél 1929—hez képest kb. 2576-kal csökkent, míg a külföldi intézeteknél jelen—

tős emelkedés mutatkozik. Az értékpapír—

állomány összege 1931— ben érte el a legma- gasabb szintet 437 milliós összeggel, ettől kezdve azonban fokozat-os visszaesést állapít—

hatunk meg, s az 1933. év végén már csak 296 millió P—t tett ki az értékpapírba fekte—

tett vagyon. Lényeges emelkedés állapítható meg azonban az ingatlan, főleg a házva- gyonba fektetett összegeknél, amelyek vilá—

gosan mutatják, hogy biztosító int-ézeteink

44

7. szám.

— okulva a mult szomorú tapasztalatain ——

most már inkább a nagyobb biztonságot, az értékállandóságot legjobban megközelítő in—

gatlan befektetést helyezik előt—érbe. A mér- legszámla adatai szerint az ingatlan vagyon értéke (a jelzálogteher levonásával) 1929-ben a hazai intézeteknél 136 millió, a külföldiek—

n-él 21'3 millió P-t tett ki: e számok az 1933.

év végén 236 millió, illetőleg 266 millió P-re emelkedtek.

A gazdasági válság eredője az a körül- mény is, hogy a biztosítottak kötvényeiket a válságos évek folyamán súlyosabban ter—

helték meg, mint a normális években. Az 1929. évi mérleg szerint a hazai biztosítók—

nál 3'3, a külföldieknél 4'0 millió P-t tett ki a kötvényekre adott kölcsön összege, 1932—ben azonban már 136, illetőleg 156 millió P—re rúgott ez a két tétel, tehát en- nek a vagyonbefektetési módnak a jelentő- sége a tárgyalt évek folyamán mintegy meg-- négyszereződótt.

A képviseleteknél fennálló követelések összege, melynek túlnyomó része a hátra- lékos (hitelezett) díjakból áll, alig Változott a tárgyalt évek folyamán.

A mérleg teheroldalának kimagaslóan legjelentősebb tétele 1933-ban a díjtartalé- kok 90'7 millió P-t kitevő összege, amely

az 1929. évi 577 millió P-höz képest 577- kal volt magasabb. A viszontbiztosító vál- lalatok követelése szintén emelkedést mu—

tat, amennyiben az 1929. évi 302 millió P—

vel szemben 1933-ban már 530 millió P-t ért el. Az egyéb tételek csoportjában a kü- lönféle tartozások és átmeneti tételek, a tisztviselők nyugdíjalapja és néhány kisebb jelentőségű tartozás van egybefoglalva.

A biztosító vállalatok pénzügyi meg'- alapozottságát világítja meg a saját tőké—

nek az idegen tőkéhez való viszonya. Az 1929. évben a saját tőke (alaptőke, biztosí—

tási alap, általános biztonsági tartalékalap.

árfolyamingadozási tartalékalap, egyéb tar—

talékok) 13'3%—át tette a vállalatok összes tőkéjének, s bár már ez az arányszám is lényegesen kisebb az 1927. évinél (18'2%).

a következő évek e tekintetben még további visszaesést mutatnak: 1930-ban 12'5, 1931-

ben 113, 1932—ben pedig 10'1% volt a saját tőkének az összes tőkéhez való aránya, 5 csak az 1933. év mutat ismét magasabb,

éspedig 14'8%—os arányszámot.

A hazai és külföldi biztosítóintézetek egyesített eredmenyszámlája szerint a bruttó bevétel Összege 1929—ben 182'5 millió P volt, 1930-ban 201'9, 1931—ben 2164 mil—

—-626— 1936

lió P-re emelkedett, míg 1932-ben 215'3, 1933—ban pedig 1924 millió P-re esett vissza, de még mindig 5%-kal volt magasabb az 1929. évihez képest. A vi—

szontbiztosításba adott rész aránya a tár—

gyalt Öt év alatt kőzel a felére esett vissza.

amennyiben az 1929. évben még 28%—át

tette ki a bruttó bevételnek a viszontbizto—

sítási rész, 1933-ban már csak 16%—át. En—

nek megfelelően a nettó bevétel összege nagyobb arányban W. 23%—kal —— emelke- dett, mint a bruttó bevétele, amely —— mint

mondottuk m mintegy 5%—kal haladta

meg az 1929. évi összeget.

Arra nézve, hogy a viszontbiztosítási üzletből folyólag Magyarország és a kül- föld közötti értékforgalom miként alakult.

a fizetési mérleg alább következő adatai nyujtanak tájékoztatást.

Külföldre fizetett §; § § ;? % % tételek e * ! ** !" 'f

1.Visz0ntbiztosításba adott

üzlet után díjak címén . 37 3 400 34 l 33 4 —— 241 2.Viszontbiztosításba vett

** üzlet után károk címén . 10'2 10'6 10"? 74 ——

3. Viszontbiztosításba vett 11'2

üzlet után jutalék címén ! 5'1 5'11 4'4 4'5 ——j

Összesen, . 526 55—7 48"? 45-53 —— 353

01) 63 O v—t § 30 (XI 0] CO 00 CD CC

Külföldről befolyt tételek: 3 s: a a a a

millió pengőben

1. Viszontbiztosítasba vett

üzlet után díjak címén . 17'] 189 16'914'2 _, 11'2 2. Viszontbiztosításba adott

üzlet után károk címén . 159 194 226 185 —

3. Víszontbiztosításba adott )

üzlet után jutalék címén; ;20'l

(nyereségrészesedéssel * ii

együtt) ... 13-5 11—5 10—3 116 f,,

. 46'5 498 498 44'3 ——

*a Az 1932. évre vonatkozólag adatokkal nem rendelkezünk.

összegét! . 31-3

Ezek szerint a viszontbiztosítási üzlet—

ből folyólag Magyarország a külfölddel

szemben 1928-ban és 1929-ben 6-1, illető- leg 5'9 millió P—vel passzív, 1930—ban azonban 1-1 millió P—vel már aktív egyen- leget mutatott, de az 1931w—1933. évek is csak kisebb összeggel, éspedig l'O, illető—

leg 4-0 millió P—vel tüntetnek fel passzív egyenleget. Ezek a számadatok tehát nem

7. szám.

igazolják azt az általánosan elterjedt fel—

fogást, hogy a biztosító társaságok helyte- len viszontbiztosítási politikája ___fizetési mérlegünket nagymértékben terheli.

Az eredményszámia bevételi oldalának vizsgálatánál feltűnik a legfontosabb tétel—

nek, a díjbevételnek a tárgyalt öt év folya—

mán történt jelentékeny csökkenése. Bár az idegen valuták, főként az U. S. A. dol—

lár és a font árfolyamában bekövetkezett csökkenés a díjbevétel hasonló arányú apa—

dását vonta maga után, kétségkívül nagy szerepük volt a díjbevétel csökkenésében a válság következtében beállott nehéz gaz—

dasági viszonyoknak, az új akvizieió ösz- szezsugorodásának, valamint a fizetőképes—

ség általános hanyatlásának is. A díjbevé—

telek bruttó összege a hazai és külföldi vállalatoknál együttesen az 1929, évben még 1046 millió P-t tett ki, 1930-ban pe- dig 1066 millió Pv—re emelkedett, ettől

kezdve azonban fokozatosan csökkent, s

az 1933. év végén mutatkozó 726 millió P—s bruttó díjbevétel összege már csak 68%-át tette a legmagasabb —— 1930. évi ——

díjbevételnek. A kötvényilletékekből, vala—

mint az ingatlanok tiszta hozadékából be- folyt bevételek a tárgyalt öt év folyamán alig változtak, csak a kamatbevételnél mu—

tatkozik igen jelentős, éspedig 5170—es,

emelkedés. *

A kiadások közül a kifizetett biztosí- tási és kárösszegek bruttó összege 1929- ben 427 millió P-t tett ki, az 1930. és 1931.

években pedig egyformán. 454 millió P-t;

ettől kezdve itt is lényeges csökkenéssel állunk szembe, amennyiben 1932-ben 90 millióval, 1933—ban pedig további 70 mil—

lióval csökkent a kifizetett károk összege, s ekkor az 1930. évi legmagasabb Összeg- nek csak 64%-át tette ki. A kifizetett kár- összegeknél a viszontbiztosíto'kat terhelő rész aránya fokozatosan csökkent: 1929—

ben még 53% volt, 1933-ban már csak 42 %.

(A díjbevételnél a viszontbiztosítókat illető

rész 1929—ben 47%, 1933—ban 39% volt.) A károk aránya a nettó dí j— és illeték- bevétel százalékában kifejezve (a díjtarta—

lékgyarapodás levonásával) 1929—ben 3770,

1930-ban 4170, 1931-ben 4270, 1932—ben

pedig 37 % volt. 1933-ban, amikor is a díj—

tartalék az előbbi évek állandó emelkedé—

sével szemben 13'8 millió P-vel csökkent, s így. a díj- és illetékbevétel ugyanennyi—

vel emelt összegéhez kell viszonyítanunk a kifizetett károk összegét, csak 2470 volt a kárarány, de a díjtartalék figyelmen

—627——— 1936

kívül hagyásával is mindössze 31%—-ra rú-

gott. Ezek az arányszámok azt mutatják, hogy a kárarány a válság dacára sem súlyosbodott, ami kétségkívül a biztosító intézetek helyes kockázatmegosztó, óvatos politikáját igazolja.

A kiadásoknak a kárösszegeken kívül legjelentősebb tételei, az igazgatási és üzemköltségek, a díjbevételhez viszonyítva túlmagas összegeket nyelnek el, amely kö- rülmény kétségkívül a nehéz gazdasági viszonyoknak, az üzletfejlesztés erősen kor- látozott lehetőség—ének, valamint a még mindig túldimmenzionáltnak mondható biztosítási piacnak a következménye. Bár- mennyire is igyekeztek az intézetek üze—

meik racionalizálásával a legszigorúbb megtakarításokat keresztülvinni, a biztosí—

tási üzem állandó mellőzhetetlen költségei nem alakultak az állomány, illetőleg a díj- bevétel csökkenésével párhuzamosan. A

tárgyalt öt évben a tisztviselői illetmények és egyéb üzletviteli költségek csak kis mér- tékben csökkentek; az 1933—ban kimuta—

tott 14'6 millió P csak mintegy 12%-kal

volt alacsonyabb az 1929. évihez képest, holott a bruttó díjbevételek ugyanezen idő alatt mintegy 32 % —k,al estek. Jelentékenyebb megtakarításokat értek el azonban biztosí- tóink a szervezési és szerzési költségek té- telénél, mert az 1929-ben kimutatott 145 millióval szemben 1933-ban csak 9-3 millió szerepelt ilyen címen az eredményszámlá- kon. Ha az említett két kiadási csoporthoz hozzászámítjuk még az adók és illetékek címén kiadott összeget is (változatlanul évi 4 millió P körül mozgott), úgy az ilyen- képen mutatkozó üzemi költség a nettó díj—

és illetékbevételhez viszonyítva a következő

költségarányt adja: 1929—ben 50%, 1930- ban 4770. 1931—ben 4570, 1932—ben 48%, végül 1938-ban 52%.

Az egyes üzletágakra áttérve, azokat a következőkben ismertetjük.

1. Életbiztosítás.

A válságos gazdasági viszonyok az egyes biztosítási ágazatok közül az életbiz—

tosítás terén éreztették leginkább fejlődést- gátló hatásukat. A biztosítási állomány csökkenése az életágazatnál volt a legna—

gyobb, bár a nagyfokú visszaesésben jelen—

tékeny része volt — a gazdasági viszo- nyokban bekövetkezett rosszabbodás, illetve a jövedelmek nagyméretű összezsugoro—

dása mellett —— egyes külföldi valuták, fő—

44*

7. szám. ——- 628 ——

3. A biztosító intézetek élet- (tőke) biztosítási adatai az 1929—1933. években.

Assurcmces sur la vie (et assurances de capitaum) en 1929—33.

Csak a közvetlen (direkt) üzlet, a viszontbiztosított rész levonása nélkül.

Settlement les assurances directes, sans de'ductz'on de la partie re'assurée.

Állomány Szaporodás rlz Csökkenés ez Állomány az év 3; § %

az év elején év folyamán év folyamán végén 815 v.o Simation an Accmiss. au Dz'minutíon au Situation á la § 03 § délmt de l'année cours de l'année mm's de l'année fin de lümnée o ÉÉ §

. ' . — i ' _ %a Z; *

. ,. . o.;) age. _ ment _ man-. . §:

Megnevezes —— Speczflcatwn %% H§ÉÉ %% taggá %% Ugy; %% v§§§ §É§§

mm "*a"! mai "_.3'1' 'ha; "v—GC mm ww'áíoo_ !

as: más gsm sax ge'—§ e s agg s : zim;—

Ézá ggg § §). § gem 532 a. ge; ; i'"? e %% s ggg

1929 1*

;; _g . m Hazai —— intérieurs ] 8 4.) 297508 381946 74061 ll'l94655 72.825 152791'299644 428810! 1.434,

§ § § § jKíilföldi —— étrszlers "5 § 111007 367.794 27.185 176.707 22.611 119.750115.561 424751 3.675;

.egy SUMMMWmimmMJÉÉ

51 33 % rieurs et étrangers "_5 '*' 408515 7497401102126 876.302 95.486 272541 415.205 853.561 2.055 —

1930 ,

50 3 , m [Hazai —— intérieurs' §** 299662 429.153 62.214 149.15l 98.506 145352 263370 432952 1.643,

§ § § § ( Külföldi —e'/,rrmgersi § $ 115561424747 20261 127.884 46.368 104258 89.454 448.373 5.012 3 § _; § (Hazaiéskülf. ——— inté—J §?

' '

53 § "5 ríeurs et étrangers E "" 415223 853.900 82.475 277035144874 249610 352824 881325 241965

l931 ;

Ugo % . Hazai —— intér'ieurs §" 268990 432521 65.291104166 69.871 137.l97'264.410 399490 1.510,

§ § § § JKülföldi ——étrangers % g 89 454448392 18802 102.328 22.030 116.077 80.226 434.643 5.040

§, ; F 3 Hazaiés kiilf. winté- § §

' [a 3 '8 rieurs cí étrangers ;5 "' 358444 880.918 84.093 206.494 91.901 258274 350636 834383 14.379

1932 A

;, § . Hazai —— intérieurs ) "§ ; 253001 382346 88.576 108576124170 126635257407 364187 1414

§ § § § lKülföidi —é£mngers _ 3 3 78296 433.591 15.321 64.488 22.611 118.252 71006 379322 5.349

§ es § KuMáúMi—Jmal§§ ! l l

Eü 33 'S § _ rieurs et étrangers :5 " 331297815737143897 173159140781 214887 328413 744009 2.266

1933 ,

.a, $ . [Hazai __ intéricurs "§ ,; 2785893144478 l99.681 122007101288 l28.577 370932307308 817,

§ § § § , Külföldi _étramlersi % 8 71.006 384.119 25.712 69.747 2().262_130.870 76.456'2734290 3.574

3 § 3 E Hazaiéskülf. ——inte'- "§ § ; * *

§ w "*3 rieurs mi étranygers J 5 '— 349595 648597 225.343 191.754 l2l.550;259.153 453388 581198 1.249!

*

leg azonban az U. S. A. dollár értékcsök- összeg az 1929. évihez képest 3" $$$—os visz-

kenésének is. szaese'st jelent. A kötvényszám WA miután

Az életbiztosításra vonatkozó néhány az 1930vw32. években állandóan fogyott——————

fontos adatot a 3. számú tábla tüntet fel, az 1933. évben 453.388 darabra ugrott fel, mely szerint csak a közvetlen üzletben a amely az 1932. évi kötvényállománnyal viszontbiztosított résszel együtt, az 1929. szemben 38%-os emelkedésnek felel meg, évvégi kötvényállomány 415205 drb. volt, de meghaladja még a legmagasabb 1929.

amelyből 7270 esett a hazai intézetekre. A évi állományt is. E nagymérvű emelkedés—

biztosított tőke összege 1929 végén 853-6 nek oka az volt, hogy az intézetek a foly—

millió P—re rúgott, amely osszegbol a hazai tonosan csökkenő állományt orvosi vizsgá- intézetekre 4288 millió P, tehát kereken lat nélkül kötött, úgynevezett nópbiztosítá—

a fele esett, vagyis a nagyobb összegű biz- sokkal (takarék-, temetkezési biztosítás tosításokat a külföldi intézetek szerezték stb.) igyekeztek ellensúlyozni. E tekintel- meg. A biztosított összeg 1930-ban még ben különösen a hazai intézetek értek el némi emelkedést mutat, ettől kezdve azon— kimagasló eredményt. 1929—ben az orvosi ban fokozatosan csökken, s az 1933. év vizsgálat nélküli haláleseti és vegyes tőke—

végén csak 5812 millió P-l tett ki. amely biztosítások állománya 141891 drb köt-