6. szám.
Indiában sikerült exporthelyzetünket javítani. Az egyéb orszagok címe alatt szereplő Brailta szabad kikötőbe es onnan meg nem állapítható országokba szállított búza— és rozsküldeme'nyok növelték még kivitelünket jelentős összeggel.
Olaszországba főleg búzát és burgonyát szállí- tottunk ki többet, mint tavaly. Németországnak fo")- keppen leölt baromfit, lovat, szarvasmarhát, tollat
és vajat adtunk el többet, mint az előző évben.
Feltűnő jelenség a Németországgal
áruforgalmunk mérlegének aktív egyenlege, ami az odairányuló
lebonyolított
kivitelünk örvendetes megertfísöduésó- nek eredménye. Nemetorszz'tgiba'n származó impor—
tunk viszont csökkent a folyó év első két hónapja ban, a következő hónapban azonban már emelkedő irányt vett. Nagy-Britanniábn irányuló exportunkat főleg a vaj. hüvelyesek, baconszalonna, továbbá n
———484——-— (_ 1934
rádióvevőcsövek, kikészített prémbőrök és müse—
lyemszövetek kivitele növelte. A műselyemszövete—
ket Nagy—Britannia a gyarmatokra való továbbítás céljából vásárolta
Kivitelünk visszaesése két rendeltetési országnál érdemel említést és pedig: Cseh—Szlovákiánál és Ausztriánál. Cseh-Szlovákiával 1930 óta nem sike—
rült kereskedelmi szerződést kötni s a forgalmat időleges megállapodások szabályozzák, Ezt a hely- zetet tükrözteti vissza a Cseh—Szlovákiával lebo- nyolított árucsereforgalom állandóan hullámzó képe. Ausztriai exportunk nem sokkal volt kisebb, mint az előző évben. Az osztrák piacon a vágo- és igásállatok, továbbá a tojás és tengeri eladása gyen—
gült, ezzel szemben azonban a búza és liszt elhelye- zése erősödött.
Meszle'nyi Emil (Ir.
lIll!-IllIll-III-IllIllIllIllIIIIll-II[Ill-IIIIIIIIIDIIIIIII§IlIllll.Ill!!-Ill.-Illilllllllllllllll
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
Az ingatlanok forgalma és értékének változása Budapest székes- főváros terütetén az 1939—1932. években.
Mouvement des immeubles et variation de leur valeur en 19193—"1932 sur le territoire de Budapest.
Re'sumé. Le mouvement des immeubles, dont llobservation importe pour l'étude de la variation des circonstances économiaues, comprend deux:
sortes de iaíts: 10 le mouvemcnt des propriétés
fonciéres, 20 celui des bátiments et terraíns situés
dans les villes et dans les communes.
D'aprés les tableaux el'-(lessons, (lui indiguent, pour 1919—1932, le mouvement des ímmeubles de Budapest, il y a eu, pendant la derniere décade.
26.277 ventes d'immeubles situés dans la capitale,
soit en par an, Les prix
moyens des immeubles montrent, (Tune année a llautre, de tres grands écarts; selon les _nombres indices el'-(lessons, ces prix représentaient, au total, en 1932, environ le sextuple da total (les prim de 1923. En mmparant les prix dlímmevbles au nombre des actes de vente, on peut établír (]ue surtoat a mot/enne 2.628 ventes
vendus
les grands écarts (le prix étaient dús
une augmentation notable de la valeur des ím—
meubles et gue les écarts survenus dans les di—
mensíons du mouvement des immeubles y avaient une moindre part. (Jeux: (lui ont aclzető des immeu—
bles pendant les années de llínflation, élaíeni bien favorísés par les conjonctares d'alors, et ceux 'dlentre eux (lui ont depuís revendu leur ímmeuble, ont realísé des be'ne'ftces considérables, surtout a partit de 1927. Depuis 1929. le placement de capiiaur dans les ímmeubles est en général moins rémrmő—
rateur. *
Az u. n. konjunktúrakutató tevékenység az újabb idökben fokozatosan az életjelen- ségek hosszú sorát vonja be a statisztikai megfigyel—és körébe, hogy ily módon szapo—
rítsa azokat a nyomjelze'seket, amelyeknek figyelembevételevel a gazdasági élet külön- féle megnyilvánulásainál időszakonkint je- lentkező kilengés—eknek általános irány—
vonala megállapitható. A gazdasági kon- junktúraváltozások szempontjából jelentő—
séggel bíró életjelenségek sorába tartozik az ingatlanforgalom, melynek társadalom- gazdasági vonatkozásban két nagy ágazata különböztethető meg, és pedig 1. a földbir—
tokoknak és ezek tartozékainak, 2. a váro—
sokban és a községekben levö épületeknek és belső telkeknek a forgalma.
Magyarországon a földbirtokok forgalma a világháború vége, óta nagyobb méreteket csak a földreform alapján történt juttatá—
sok keretében mutat. A magyarorszagi föld—
birtokreform juttatásainál kialakult ingat—
lanforgalom alapos statisztikai megvilágí- tása kétségtelenül fontos közérdekű proh- lémák megoldásánál tehet szolgálatot. A Va—
rosoknak és a községeknek területen le- bonyolódó ingatlanforgalomra kiterjeszkedő statisztikai tevékenység ugyancsak lénye- gesen elősegítheti bizonyos érdekes társa-
6. szám. ——485—— 1934 dalmi, gazdasági és pénzügyi kérdéseknek
a vizsgálatát.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal munkatervének keretén tkíVül statisztikai- lag feldolgozta a Budapest székesfőváros területén adásvétel folytán végbement in—
gatlant'orgalomnak azokat az adatait, ame- lyek a Fővárosi Közlönyben (innen átvéve a budapesti napilapok jó részében is) az 1919—1932. évek folyamán közzététettek.
Az ilyen közlések a szóbanlevő időszak alatt az 1920 január 1-től 1922 március II)-ig terjedő idö leszámításával rendszere- sen megjelentek. Ez a feldolgozás tájékoz- tatást nyujt arról, hogy Budapest székes- fővárosban, annak külön a dunajobbparti és dunabalparti oldalán, továbbá a jelen- legi közigazgatási területi beosztás szerinti egyes kerületeiben és ezeknek a felsorolt területeknek a bel— és külterületi részén az 1923. évi január 1—töl az 1932. évi decem- ber hó 31—ig terjedő idő alatt naptári éven—
kint mekkora volt az ingatlanok adásvéte—
lét lebonyolító ügyletek száma és az ilyen ügyletek-nél az illetékkiszabás alapjául szol- gált vételárak összegei) Számítási eredmé—
nyek—et nyujt ez a statisztikai feldolgozás arról is, hogy Budapesten és e városnak előbb megnevezett területi részein az ingat- lanok ára az 1919. valamint az 1923—1932 közötti egyes évek egymásközti viszonyla- tában átlagosan miképen változott. E szá- mítási eredmények megállapításánál az em- lített évek folyamán, de nem ugyanabban az évben ismételten eladásra került ingat- lanoknak az illetékkiszabás céljából két egymás után következő ügyletre nézve be- jelentett eladási árai viszonyba állittattak és pedig a két egymást követő adásvétel év- folyamainak azonossága szerint évenkint
1) A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal a telekkönyvi változásokról régóta eszközölt rend—
szeres adatiközlései kapcsán kimutatja a Budapesten visszterhes jogügylet alapján foganatosított tulaj- donjoghekebelezések eseteniek évenkinti összes szá- mát és az ilyen bekebelezéseknél kikötött vissz- tehernek évenkiuti összegeit. :l/m Nagy Jánosnak a budapesti ingatlanforgalomra vonatkozó tanul- Inányai ezekre az adatokra tániaszkodnak. A szó—
ban—levő adatok megállapítász'tnál Csak azok az in—
gatlan—adásvételi ügyletek vétettek figyelembe, anudyekből hnyólag hdekkönyvi áHrás ühténh nug a jden közhnnényben foglah adatok az egyéb in—
gatlan—adásvételi ügyletek eseteit és eladási árait is magukban foglalják. Legfőképen ezzel magya—
rázható a két közlés adatai között észkúhető nagy különbség. Kétségtelen, hogy a jelen közle- mény adatai a Budapesten ingatlanok adásvételé- ből keletkezett forgalom eredményeit tökéleteseb- ben rögzítik meg.
a
gatlan—adásvételi
jelentkező tételek összevonásával, de azok- nak a tételeknek a kihagyásával, amelyek oly ingatlanokra vonatkoznak, amelyeknek állagában a Fővárosi Közlönynek az épi—
tési engedélyekre vonatkozó közleményei szerint a szóbanlevő két adásvételi ügylet közötti időben lényegesebb változás követ—
kezett be. Ez a számítási módszer nem mondható eléggé pontosnak, különösen amiatt, hogy az ugyanazon naptári évben létrejött ügyletek különböző időpontjai kö- zött nem tesz különbséget s ezért az egy- máshoz közelesö évek közötti ingatla-n—
értékváltozást meglehetős—en durva átlago—
lássa! állapítja meg. A kisebb időszakokra reagibilis módszerrel való számítás azon—
ban túlnagy munka lett volna. Az említett hibától eltekintve, a fővárosi ingatlanok értékének változására vonatkozó szóban- levő számítások eléggé megbízhatóknak tekinthetők főképen annálfogva, hogy a figyelembe vehető összes esetekre támasz—
kódnak.
A: ingatlan-mlásvéfeli ügyletek száma, Budapest szxi'ékesfővz'iros területén levő ingatlanokban az 1923—4932. közötti tíz- éves időszak folyamán létrejött adásvételi ügyletek számának alakulását évenkinti, továbbá az adásvétel tárgyát képező ingat- lanoknak dunajobbparti vagy dunabalparti, bel- vagy külterü—leti, valamint közigazga- tási kerületi fekvése szerinti részletezéssel az 1. sz, táblázat adatai szemléltetik.
E táblázat adataiból kitetszően az 1923—
1932. közötti évtized alatt összesen 26.277, tehát éven—kint átlag 2.628 adásvételi ügy—
let jött létre Budapest területén levő ingat- lanokban. Az említett átlagszámot tOO-nak véve. az évenkinti ügyleteknek ehhez vi—
szonított indexszáma a következő:
, Indexszám , indexszám
Ev (1923—1932. évi Ev neee—1932. évi
átlag : 1035 átlag : 100)
1923 113 1928 108
1924 69 1929 108
1925 68 1930 91
1926 84 1931 109
1927 113 1932 137
A tárgyalt évtized folyamán Budapesten létrejött összes ingatlan-adásvételi ügy—
leteknél az esetek 35'595-ában belterületi
és 64'5%-ában külterületi ingatlan cserélt gazdát. Az 1923._ 1924. és 1925. években nem volt lényegesen több a külterületi in—
eset. mint a belterületi.
Innen kezdve azonban HVG—ig fokozatosan
6. szám. —486—
1934_
1. A Budapest székesfőváros területén levő ingatlanokban az 1923—1932 közötti tíz éves időszak alatt lebonyolított adásvételi ügyletek száma. —— Nomb're, pendant la déeade eompm'se entre 1923 'et
1932, des actes de vente faits concernant des immeables de Budapest.
Kerület, bel— v, külterület 1928 ! 1924 ! 1925 1926 1927 1928 1 1929 1930 * 1931 1932 1332—
Arrond'isscments, territoire intérieur , , _ , , _ __ ,
.. ewm'teur Nm... díszített355299ütemezze;tette..553321.
1. Belterületi — Territoire inte'rieur . . . 78 41 33 44 71 60 49 28 40 70 514 II. Belterület —— Territoire intérieur 178 85 68 76 132 108 87 69 110 137 1.050 11. Külterület — Territoire emte'rieur 114 58 47 49 101 89 94 72 127 166 917
II. ... 292 143 115 125 233 197 181 141 237 303 1.967
111. Belterület — Territot're intérieur 151 103 111 107 151 123 146 104 130 168 1.294 Ill. Külterület — Territoire extériew 299 169 190 210 332 346 329 342 351 372 2.940' III. ... 450 272 301 317 483 469 475 446 481 540 4.284 IV. Belterület — Territoire intérieur . . . 37 85 22 27 36 25 35 20 26 23 286 V. Belterület — Territot're intérieur . . . 62 44 39 44 52 39 22 31 29 87 449 VI. Belterület —— Territoire inte'm'eur . . . 160 109 102 78 84 57 67 67 66 91 881 VII. Belterület " Territoire intérieur . . . 165 98 95 113 117 75 66 66 67 78 940 VIII. Belterület — Territoire intériear . . 206 123 127 146 162 122 108 83 92 151 1.320-
IX. Belterület —— Territoire intérieur 123 91 103, 85 70 61 55 50 66 62 766 IX. Külterület — Territoire eacte'rieur 49 12 12 17 48 31 39 45 22 38 313
lX. ... 172 103 115 102 118 92 94 95 88 100 1.079
X. Külterület —— Zerritoire extérieur . . . 144 116 97 113 164 205 176 172 145 216 1.548 XI. Belterület —— Territoire intér'ieu'r 158 79 71 124 146 130 106 71 122 190 1.197 Xl. Külterületi — Territoi're extérieur 144 73 92 226 306 304 340 311 377 410 2.583
XI. . ... 302 152 163 350 452 434 446 382 499 600 3.780
XII. Belterület — Territoire inte'rieur 104 37 30 72 86 57 50 51 52 83 622 XII. Külterület —— Territoire exte'riem' 247 114 102 121 188 181 175 166 191 244 1.729
Xll. ... ! 351 151 132 193 274 238 225 217 243 327 2.351
XIII. Külterület " Territm're extérieu'r. 135 109 130 145 183 185 188 141 166 189 1.571 XlV. Külterület —— Territoire emte'rieur . . . 423 307 327 400 545 628 711 508 675 833 5.357
Duna jobb partja —— Riva droite du Danube §
Belterület —— Terr'itoire intéríeur . . 669 345 313 423 586 478 438 323 454 648 4.677 Külterület —- Territoire emtérieur . . 804 414 431 606 927 920 938 891 1.046 1.192 3.169 Összesen —— Total 1.473 759 7441.029l1.513 1.398l1.376 1.214 1.500 1.840 12.846 Duna bal partja —— Rive gaache du Danube
Belteriilet —— Territoirc intérieu'r . . 753 500 488 493 521 379 353 317 346 492 4.642 Kiilterület — Territoire ea'te'rieur . . 751 544; 566 675] 940 1.0491114; 866 1.008 1.276 8.789
Összesen — Total . 1.504'1044 1.054l1.168 1.461 1.428446751188 1.354 1.768 13.431
Budapest összesen — Budapest entier _
Belterület —— Territoire mte'rteu'r . . 1.422 845 801 916 1.107 857 791 640 8001.140 9.319 Külterület — Territoi're extérieur . . 1.555 958 9971.28111.867§1.969 2.052l1.7ö7 2.054 2.468116958 Összesen _ Total . . . 9.97731303 1.7932.197£2.974 2.826 2.843 2.397 2.854 3.608 26.277
emelkedik a külterületi esetek aránya. az összes ügyletek számából 1929-ben már 72296, 1930—ban 733376 jutott a külterü—
leti ingatlaneludások számára. Ezek az atlutok jelzik, hogy 1926—lól a kisebbszerti építkezésekre nezve egyre kedvezőbben alakultak a viszonyok s ez a kedvező kun—
junktúra 1930-ban kulminúlt.
Ami az ingatlan—adásvételi eseteknek
keri'iletenkinti ulakulz'isára vonatkozó adu- tokat illeti, ezekből világosan kibontako—
zik az erősebben külterületi jellegű kerü—
letek kidomhomdl') szerepe. A tíz év alatt elkelt ingatlanok számában a kerületek között a XIV. kerület vezet, azután 3 Hl. és Xl. kerület következik. Az utolsó helyen a lV. kerület áll, közvetlenül előtte az V., I., VI.
és Vll. kerület semkozik.
6. szám.
Az ingatlanok adásvételénél kialakult vétel—
ára]: összege.
Úgy a gazdasági viszonyok, mint a vá- rosfejlődés alakulásának vizsgálatához hasz—
nos támpontokat nyujtanak az alábbi tál)—
lázat adatai, amelyek kimutatják, hogy az
—-—487—— 1934
1923 eleje és 1932 vége közti tízéves idő—
szak egyes éveiben mekkorák a Budapest székesfőváros területén levő ingatlanok adásvételénél létrejött vételárak összegei és ezek az Összegek miképen oszlanak meg a főváros fontosabb területrészei szerint:
2. Budapest székesfőváros területén az 1923-1932
forgalomba került ingatlanok vételára.
közötti tíz éves időszak folyamán adásvétel útján
Prix d'achat dlimmeubles situe's 0) Budapest, vendus pendant la décade comprise entre 1923 et 1932.
Városrész, kerület, belterület i 1923_
vagy külterület, 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930; 1931; 1932 1932
Parties de la vitte, arrortdisse- [
ments, territoire interim/tr ou *—
emte'rieur ezerpengő—enmilliersdepcngős
I.Belterület—Territoireintérieur 1.102 678 709 1.380 2.714 3.646 2.270 3.195 3.328 7.312 26.334 H.Belterület— ,, ,, 1.248 1.440 1.272 2.110 5.727 5.721 4.929 5.885 4.786 10.805 43.923 U.Külterület— ,, emte'rieur 607 1.230 703 776 1.907 2.178 2.526 1.806 3.033 4.008 18.774 II. . ... 1.855 2.670 1.975 2.886 7.634 7.899 7.455 7.691 7.819 14.813 62.697 III.Belter. —— Territ. inte'rieurr 487 532 842 1.422 2.828 2.368 2.088 2.261 2.941 4.111 19.880 HLKülter. —— . emtéri-eur 340 285 550 524 1.469 2.199 2.226 2588 2480 2.981 15.642 lII. . . . 827 817 1.392 1.946 4.297 4.567 4.314 4.849 5.421 7.092 35.522 lV.Belterület—Territoireintéríeur 850 1.224 1.461 3.030 4.838 3.604 6.760 4.404 3.226 4.465 33.862 V. ,, " ,, 1.232 1.860 3.300 5.820 8.814 7.433 3.750 5.160 6.176 13.401 56.946 VI. ,, ,, ,, 3.512 3.962 6.940 7.327 9.623 7.013 7.477 7.852 9.163 13.578 76.447 VII ,, ,, ,, 2.196 1.847 4.400 6.82211.72111.410 8.71010.513 7.508 9.309 74.436 VIIl. ,, ,, ,, 2.299 1.946 4.706 8.35413.45210.284 8.387 7.646 7.082 13.937 78.093 lX.Belter.-—— ,, ,, 1.362 1.684 3.772 3.199 4.362 4.983 3.984 5.109 3.796 5.039 37.290 IX. Külter.— ,, exte'rieur 124 94 211 441 935 557 376 713 319 1.390 5160 IX.. . . . ... 1.486 1.778 3.983 3.640 5.297 5.540 4.360 5.822 4.115 6.429 42.450 X. Külterület—dTerritoireeacte'r'ieur 458 740 1.039 1.645 2.109 2.860 2.454 3.275 2.515 3.118 20.213 XI.!ielter. —— ,, intérz'eur 881 1.115 1.568 1.953 5.114 5.500 5.078 5.170 3.157 5.958 35.494 XI.Külter.——— ,, ewtérz'eur 292 411 535 1.241 2.162 3.401 3.138 4.417 3.950 4.244 23.791 XI ... .! 1.173 1.526 2.103 3.194 7.276 8.901 8.216 9.587 7.107 10.202 59.285 Xll.Belter. —— Territz'rtte'rieur 630 424 549 1.472 3.005 3.209 2.316 3.081 2.540 5.021 22.247 Xll.l(ülter. —— ,, extérieur 1.383 723 1.501 1.348 3.290 5.108 4.317 4.020 3.093 4.394 29.177 XII. . . 2.013 1.147 2.050 2.820 6.295 8.317 6.633 7.101 5.633 9.415 51.424 Xlll.Külteríilet—Territoirecmte'rieur 441 667 2.093 2.032 3.798 5.488 4.592 4.667 3.9431 3.430 31.151 XIV. ,, ,, ,, 1.119 1.507 3.513 4.393 6.614: 9.36910.900_ 7.50611.429 13.071 69 421
Duna. jobbpartja— Riw droit? du ,)llnuhő
Belterület—Territoire intérieur 4.348 4.189 4.940 8.33719.38820.44416.68119.59216.752 33.207147878 Külterület— ,, emte'rieur. 2622. 2.649 3.289. 3.889 8.92812.88612.207ll2.831112.5565 15.627 87.384 ÖSszesen _ 'l'otal 6.970 6.838 8.229 12.226f28216I33.330l28.888f32.423 29.308 48.834 235262
!
Duna balpartja _ Rm gdm/36.11. Danube
Belterület— Territatre intérz'eur 11.4511252324679 34.552 52.810 44.727 39.068 40.684 36.951; 59.729 357.074 Külterület- ,, exte'rieuh 2.142 3.008§ 6.856] 8.511113456 18.274 18.322l16.161 182063 21.009125945 Összesen -— Totall,l3.593 15.531 31.435 43.063 66.266 63.001157390 56.845 55.157. 80.738 483 019
Budapest összesen —— B udapest entier l !
Belterület —— Territoire inie'rieur 15.799 16.712 29.519 42.889 72.19865171 55.749 60.276.53.703 92.936604952 Külterület— (miérieur 4.764 5.657 l0.l45ll2.40022.28433116080529 28.992l30762 36.6361213329
; Mindössze —— Yatat 120563 22.36939.664 55.28994482 96.331186278 89.268 84.465129.572 718281
6. szám.
Ha e táblázat adatait egybevetjük an- nak az előző táblázatnak az adataival, amely az ingatlanok adásvételét eredm—é- nyező ügyletek számát mutatja ki, szembe- tűnően jelentkezik az az észlelet, hogy az 1923—1932 között Budapesten lebonyoló—
dott ingatlanforgalom évenkintí részletei sokkal szélsőségesebben eltérnek a vétel—
árak Összege, mint az ügyletek száma sze—
rint. A tíz év alatt elöfordult vételárak évi átlagösszegét IDO—nak véve, az egyes évek vételárötsszegeinek ehhez viszonyított index—
számai a következők:
Index (1923— Index (1923—
ev 1932, évek évi Év 1932. évek évi
átlaga : 100) átlaga : 100)
1923 29 1928 134
1924 31 1929 120
1925 55 1930 124
1926 77 1931 118
1927 132 1932 180
Az 1932-ben megvásárolt budapesti in- gatlanok összes vételára tehát körülbelül 6-szorosa volt az 1923-ban, vagy az 1924- ben vásárolt fővárosi ingatlanok összes vételárának s körülbelül 3—szorosát tette annak az összegnek, amely az 1925. évben vásárolt budapesti ingatlanok vételára cí- mén elszámolásra került. Visszaidézve az ingatlanügyletek számáról bemutatott ada- tokat, mtindjárt megállapítható, hogy ez a nagy különbség t'ökópen az ingatlanárak erős változásának és csak kisebb mértek- ben az ingatlantestek mozgalmának mére—
teiben bekövetkezett eltolódásnak tud—
ható be.
Az 1923 január 1-töl 1932 december Zil—ig Budapest egész területén eladott ingatlanok összes eladási árából 701396 volt a belterü—
leti és 29'7% a külterületi
adási ára. Bizonyos megszakításoktól el- tekintve általában az említett időszak fo—
lyamán a fővárosi ingatlaneladások adás—
vételi Összegében fokozatosan nőtt a kül- területi ingatlanok eladási árának a jelen—
tősége. A külterületi ingatlanok nagyobb szerepet játszanak a budai, mint a pesti részen történt eladások bevé—teleiben; a tíz év alatt Budán eladott ingatlanok árából 37'1%? az ugyanezen időszak alatt Pesten eladott ingatlanok árából 26'1% volt kül- területi ingatlanok ára. A főváros egyes
———488—
ingatlanok el— *
1934 kerületei között az 1923-tól 1932-ig forga—
lomba került ingatlanok eladási árainak végösszege tekintetében négy dunabalparti és pedig a felsorolás sorrendjében a VIII.,.
a VI., a VII. és a XIV. kerület vezet, nem messze áll ezektől egy budai, és pedig a II.
kerület. A főváros egész külterületi ingat—
lanforgalmánál 1923—tól 1932—ig kimutat—
ható árösszegnek közel j/s-a a XIV. kerületi ingatlanok ára.
Az ingatlanárak változása.
A Fővárosi Közlönyben az 1919. 'év ele- jétől az 1932. év végéig a budapesti ingat- l—ant'orgalomról közzétett adatok alapján -———
miként fentebb említettem —— a Központi Statisztikai Hivatal számításokat végzett arra nézve. hogy az említett hosszú idő—
szak alatt lefolyt egyes évek között —— ki—
véve az 1921. évet, amelynek ingatlan—
forgalmáról a Fővárosi Közlönyben nem jelentek meg adatok —— átlag—osan milyen eltolódás következett be a budapesti ingat—
lanáravkban. E számításoknál figyelembe Vetettek a budapesti ingatlanoknak mind—
azok az adásvételi áradatai, amelyek a Fő- városi Közlönynek 1919 január 1-töl 1932 december til-ig megjelent számaiban ugyan azon ingatl—annál 1919—1932 közti külön—
böző években legalább kétszer, vagy több—
ször lebonyolódott tulajdmioscseréröl telet—
tek közzé?) Ilyképen 3.272 ingatlannak 8.538 eladási áradata dolgoztatott fel a szóbanlevő 13 év egymásközötti Viszonyla- tában átlagosan jelentkező áreltolódásokat kifejező és a 3. számú táblázatban kimuta- tott indexszániok megállapításánál.
E táblázatnak könnyű áttekintést nyujto adatai szerint a budapesti ingatlanok adás- vétele-nél általában a legnagyobb konjunk—
turális nyereség olyan ügyletekkel volt el—
érhető, amelyeknél a vétel az 1920—1922 években történt s az eladás nem követke- zett be az 1927. év előtt; ezekben az esetek- ben a befektetett tőke körülbelül 7-szeresre szaporodott. Az ingatlanárváltozást két egy-
1) Ezek közül kihagyattak az olyan ingatla- nokra vonatkozó áradatok, amely ingatlanokra nézve a Fővárosi Közlöny a két tulajdonosesere- közötti időben építési engedély kiadását mutatja ki.
6. szám. —-489——— 1934 A Budapest székesfőváros területén levő ingatlanok árának változása az 1919—1932. években
indexszámokban. —
Changements des prim des immeubles situés a Budapest, en nombres índices, 1919—19321
ii A z
1919 ; 1920 § 1922 ] 1923 ) 1924 ] 1925 1926 t 1927 § 1928 ; 1929 ! 1930 (1931
Ev évben vásárolt ingatlanok aranyértékű vételárainak minden 100 egységével szemben ugyanazon ingatlanoknak
Annc'es az oldalt megjelölt években történt eladásánál elért a'r
Prix obtenus lors de la v e n t e, pendant les années ci'dessous, dűmmeables budapestois, par rapport aux prix, exprímés en or, des m 6 m e s ímmcubles a 0 h e l é s dans les amiées indígue'as plus hant, la base du
calcul, relative a celles-ci, étaní de 100
1920 25 § § ! l i 1
1922 27 125 t
1923 46 129 118 l . , ,
1924 70 249 233 175
1925 116 545 416 367 . 211 1 I
1926 207 490 448 448 230 170
1927 221 710 528 602 890 225 135
1928 241 655 601 599 518 235 207 134
1929 181 639 645 666 488 350 247 162 130
1930 338 703 578 685 539 356 259 182 143 175
1931 385 644 687 684 490 294 412 182 165 154 131 '
1932 385 633 713 629 549 402 432 234 195 , 169 ! 127 122
más után következő év viszonyában jelző arányszámokat tekintve, ezek között a leg- magasabb az 1924-ről 1925—re bekövetke- zett árnövekedést mutató arányszám, amely szerint (az átlagos ár az egyik évről a má- sikra több, mint kwétszeresve ugrott fel. Az 1919-ben történt ingatlanvásárlások ——
aranyalapon számítva az árakat —— 1924 végéig átlagban veszteségesek voltak, az 1926—ban történt eladás esetén azonban át—
lagosan az 1919. évi ingatlanvételbe fekte- tett tőke már megkétszereződött. Aki a
pénzéi'ték állandosulása után egy-két évvel későbbi időben —— 1925—ben és 1926—ban
—— vásárolt budapesti ingatlant és azt 1932—
ben adta el, tőkéjét átlagosan több, mint négyszeresre növelte. Az a tekintélyes kon—
junkturális nyereség, amely az inflációs évek és az ezeket követő egy—két év alatti budapesti ingatlanvásárlás nyomán jelent- kezett, az 1929. évtől kezdve már általában nem növekedést, hanem némi csökkenést mutat.
Szigeti Gyula dr.
84
