5. szám, ———553——
1929
1917. és 1918; évi forgalmat, úgyhogy az 1916. év—
ben utoljára megjelent és a most kibocsátott kötet közt kapcsolatot létesít és a közbeeső hiányt ezzel iparkodik pótolni. Ez a rész foglalkozik továbbá az újjászervezett külkereskedelmi statisztikai adat—
gyüjtés főbb vonásainak, valamint az értékmeg- állapítás inai rendszerének ismertetésével is.
A kötet ezután közli a főbb táblázatokat; A külkereskedelmi forgalom főeredményei részint az 1920., részint pedig az 1922. évig visszamenőleg foglalnak itt helyett a következő összeállításokhan:
a külkereskedelmi forgalom alakulása a származási és rendeltetési országok feltüntetésével; a forgalom
megoszlása a nyersanyagok,
gyártmányok elkiilönítésével; a forgalom részlete—
félgyártmányok és zése gazdasági ágak és rendeltetés szerint; a leg- fontosabb behozatali és kiviteli áruk csoportosítása a fontosabb származási és rendeltetési országok figyelembevételével; a külkereskedelmi forgalom adatai a brüsszeli nemzetközi árulajstrom csopor- tositásában; végül a nemesfémek, ércpénzek és más értékek forgalmának kimutatása.
A második rész a részletes kimutatásokat fog- lalja magában. Itt találjuk a külkereskedelmi for—
galom kimerítő adatait a 37 tarifaosztály Csopor- tosításában vámtarifaszámok szerint, a származási és rendeltetési országok, továbbá a szállítási intéz- mények feltüntetésével. Ezután következnek a nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok, to- Vábbá gazdasági ágak és rendeltetés szerint össze- állított teljesen részletes adatok. A második rész végül a kikészítési, javítási és átviteli forgalom
"adatait, ezenkívül az előjegyzési raktárak forgal—
mára vonatkozó kimutatásokat közli.
A harmadik rész a betűsoros tárgymutatót tar- talmazza, amely rendkívül megkönnyíti a kötet
"használatát.
Laky Dezső: Budapest székesfőváros népessé- gének fejlődése 1900-tól 1920-ig különös tekintet—
tel a fejlődés gazdasági rúgóira. Második rész.
De'siré Laky: De'veloppement devla population de Budapest de 1900 21.
1920, eu égard particuliérement aux causes économiyues. IIepartie.
Statisztikai Közlemények (szerkeszti Illyefalvi Ir Lajos dr.) 57. kötet (1929) 1. szám. Budapest 1929, 487 l.
Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statisií nes (rédigées par le Dr ]. Louis Ill e—
falvt'). Vol. 57 1929) No 1, 487 p. Edition du u- rcau de slatístitlue de la vílle de Budapest.
I.e'sume. Apres avoir tmite', dans le Ier tome de son ouvrage dont nous avons parle' á la page 1185 du N" 12 de 1927 de cette Revue, la population de Budapest de 1900 ú 1910, M. Laky expose, dans le présent tome, le développement de la population de cette ville entre 1910 et 1920, s'étendant surtout aux facteurs économigues. La mé—
thode de Pauteur, consistant á examiner guelle a été llinfluence des íacteurs économigues du pays, agriculture, industrie, commerce, communications, etc. sur la formation de la population de la capi- tale, mérite une attention particuliére. Dans ce but, naturellement, il a du analys-er les conditions économigues non seulement pour Budapest, mais aussi pour l'ensemble de la Hongrie. La population de Budapest a augmente' plutót par Fimmigration de provinciaux gue par un uccroissement naturel;
celui—ci a toujours été influence par la situation économigue du pays. Si la Hongrie n'avait pas eu 21 millions diliabitunts avant la guerre, mais seule—
ment 8, comme maintenant, Budapest ne serait une des plus grandes villes de llEurope et n'auruit pas 1 million dlhabitants, mais á peine un demi-mil- lion, comme Bruxelles et La Ilaye, cupitales de pays dlune population égale, en nombre, á celle de la Hongrie dlaujourdihui.
Dans le Ier teme de son étude, M. Lak—y ex—
posait gue si le développement de la population
*budapestoise a été sensiblement plus lente depuis 1900 (Iu'á la fin du siecle dernier, clest gue le reste du pays était devenu plus fort e'conomiguement.
lfimmígrution de'croissait bien depuis 1900 d Buda- pest par suite de l'augmentation des olfres de travail en province, de liamélioration de la situation de l'ngriculture, de la décentralísation de la production industrielle et de lyextension du réseau ferroviairc;
en méme temps, Paceroissement naturel de la popu- lation de la capitale tendait également á diminuer, les éléments y immigrés ayant de plus en plus pris Phabítude de la population des grandes villes de limitet le nombre de leurs enfants. Dans ces con- ditions, entre 1900 et 1910, la natulité baissait con—
tinuellement dans la capitale et la population s'y accroissait bien moins rapidement gue de 1890 61 1900:
Diapré's le tome II de Fouvrage de M. Laky;
la natalite' diminua tellement cl Budapest entre 1910 et 1920 gue, malgré liimmigration, la propor—
tion de liaccroissement de la population a buissé de 75% par rapport á 1900—1910 et des neuf lmi—
tiémes par rapport á 1890—1900. Cette régression aéte' duedla guerre et ála mutilation du pays, par suite de laguelle la ville á perdu une grande partie de sa base e'conomigue, la Hongrie ayant été privée d'un territoire comptant 13 millions dihabítants.
En analysant la situation économigue de 1910 ú 1920, on volt gue dans la plupart des cas, la formu—
tion en a été plus défavorable pour la population de Budapest gue pour le teste du pays,- aussi, le dévélóppement de celui—cí se ralentissait—il moins. De 1910á1914,la marche du développement de Budapest avait le caractére des dia: premie'res années du siecle et ne se ralentissait gue ponti les raisons dites plus haut, Llindustrie, aprés uvotr fait de bonnes affaires pendant la guerre, y a; été
5. szám.
%
—— 554 ——
1929
subitemeni frappc'e du communisme, de l'occupa- líon roumaine et du démembremenl du pays. ()u—ant au teste du pays, il (1 ca relativement plus de IIlOI'lS á la guerre yue Budapest, les provinciauac ayant été appelés dans une plus grande proportion sous les drapeaux; par contre, il a bénéficié, aprí's la guerre, de la haus-se des produits ayricoles. (lelte (lerniére circonstance amena beaucoup de Buda- pestois d aller se fixer en province et le nombre en a été accru par ceux ayant eu de la terre lors de la réíorme agraire, tandís gue le marasme de l'índustríe, ainsi ()!!!) les (li/ficultés de l'alimenla—
tion, aggravóes par la carte (falimentatíon, ótuicnl de plus en plus aux provinciaur l'envie dlimmz'yrer (1 Budapest. Pour toutes ces raisons, le dévelop—
pement de la province (: été aprás la guerre moins enmyé yue celui de Budapest; llalléyement de la charge d'impóts, la (lépréciation de la monnaie, rendani possible Ez se libérer facilement de ses dettes, íavorisérent également surtout les popu- lations rurales.
En terminant son ouurage tres richement docu- menté, M. Laky arrive () cette conclusion gue si douloureum yue cela soit, il faut renoncer ;:
l'ídée de voir, dans le proche auenir, grandir Buda—
pest autant guyon Pespérait avant la gael-re.
*
Laky példátlan alapos gazdasági statisztikai tanulmányokban bővelkedő, hatalmas (487 lapos) új kötete a főváros népességének fejlődését 1910- től 1920-ig tárgyalja különös tekintettel a fejlődés gazdasági rúgóira. Az első kötet, melyet Szem—
lénk (az 1927. évi 12. sz. 1185. lapján) már mel—
tatott, az; 1900-tól 1910-ig mutatkozó fejlődést ele—
mezte ugyanezen szempontból. Röviden erről az elsőről is meg kell emlékeznünk, mert hiszen az ebben tárgyalt fejlődés időbeli folytatása van a másodikban.
Laky nagy tanulmánya első felében a főváros népességének fejlődését 190046! IglO-ig tulajdon- képen osak egyetlen szempontból kutatta: azt ke—
reste, hogy mi volt az oka annak, hogy Budapest népessége 1900 után szembeötlően lassúbb tempó—
ban szaporodott, mintsem a —mult század utolsó év-
tizedében. Az okot pedig abban találta meg, hogy a gazdasági fejlődés immár megosztottabb lett. Job- ban megoszlott a vidék s a főváros között, semmint a mult század végén. A vidék gazdasági ereje a
fővárossal szemben viszonylag tért nyert.'A vidéki munkaalkalmak megszaporodtak, merta mezőgaz—
daság helyzete megjavult s mert az ipari termelés mindjobban deeentralizálódott, a közlekedési háló—
zat'kisze'lesült, stb. Mindezek révén a fővárosnak
nem volt többé oly felszívó ereje avidék munka- erejére, mint a mult század végén. A századfor—
duló ulán,Budapestnek' a bevándorlások útján is
növelt népessége megközelítő módon sem volt többé olyan szapora, mint a megelőző évtizedben. A szü—
letési arányszám, —— mely mindig alacsonyabb volt mint a vidéki ——, meg nem szűnő következetességgel lejebb és lejebb sülyedt s rohamosabban is esett mint az országos születési arány. A mult század vé*
gén Budapestre vándorolt vidéki tömeg' átmeneti- leg megőrizte még vidékről hozott nagyobb natali—
tását. Laky azt állítja, hogy közöttük nem is vol—
tak —- mint általánosságban hiszik —— a nőtlen és hajadon elemek túlsúlyban, vagy ha voltak is, ak—
kor még bizonyára egyre fokozódó mérvben állot- tak a házasulók soraiba, minek bizonyítéka, hogy a 90-es években Budapest házasságkötési nyers arányszáma nagyobb volt a nyolcvanasfevbeliekx nél. A XX. század elején azonban a már korábban Budapestre vándorolt elemek ,,városí" lakossággá alakultak már át s egyre inkább magukra öltöttek a nagyvárosi lakosságnak azt a jellemző tulajdon—
ságát, hogy e népréteg születési aránya elég ala—
csony. A népesség bevándorlása pedig eldugult, mi- nek főleg az említett gazdasági rúgói voltak, a gaz—
dasági fejlődés megosztottabbá válása: innen Buda—
pest népesedése fejlődésének meglassúbbodása már a század első felében. Természetes, hogy ily körül—
mények között az ország gazdasági erejének fej- lődését kell a főváros népesedése alakulásának hát—
tereképen megrajzolni. Természetes, mert az urha—
nizálődás révén a főváros népessége mindig inkább nőtt a vidékből, semmint saját természetes szapo—
rodása révén, ennek meg az egész ország 5 a fő- város gazdaságí fejlődésének viszonylatában van a rugója. Azonban a főváros természetes szaporodá—
sának alakulására is visszahat az egész ország gaz—
dasági helyzete. llyképen mindenkép az egész ore siliy az a háttér, amelyre a főváros fejlődése ta'- maszlcodik. A régi, 21 milliós birodalom volt az a gazdasági és népességi háttér, amely az 1 milliós főváros létrejöttét lehetővé tette. Ebből fejlődött.
az s erre az alapra épült. Ha mindig nyolcmilliós lakossággal biró ország lettünk volna, mint ma, úgy aligha jött volna létre az egymilliós Budapest, Ak- kor valószínűleg csak félakkora fővárosunk lenne, vagy még kisebb, mint a hasonló kis államoknak, mint Belgiumnak vagy Németalföldnek. Ezt a hát- tórt kellett tehát Lakynak megfesteni, ennek gazda- sági statisztikájában van a főváros népesedésének gazdasági rugója. Éppen nem állítható, hogy ezzel háttérbe szorult volna akár az első, akár a máso—
dik kö'tetben a dolgozat tulajdonképeni témája az országos, állapotok festésének előnyére. Hiszen ép—
pen ez a feladat, éppen ez Laky módszere, keresni az ország gazdasági fejlődésének irányát, mérlegét abból a szempontból, hogy az a főváros népesede'f sére minő előnyös és minő káros hatással volt:
Végig kíséri a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedo;
lem, a hitelélet, a közlekedés, stb., szóval *a kőz—
5. szánr
gazdasági élet minden faját, de még az államház—
tartás alakulását is, abból a célból, hogy azok hol,
miben kedveznek a vidék népessége szaporodásá- nak s mikor mennyibe voltak ezzel szemben káro—
sak a fővároséra. Ez Laky módszere, a gazdasági
rúgóknak népesedéstani céljából
való oly beható tárgyalása, mely ritka példa egyre izmosodó statisztikai irodalmunkban.
következtetések
A széleskörű, beható gazdasági statisztikai elem—
zésnek népesedési következtetések szempontjából a második kötetben több akadálya támadt, mint az elsőben. A mai Magyarország területe más, mint Nagy-Magyarországé; a két népszámlálás (1910 és 1920) két különböző területre vonatkozik. Laky mégis rendszerint a két népszámlálás eredeti ada—
tait veti egybe, területi korrekció nélkül, tudatosan, szándékosan. Látszólag talán helyesebb lett volna
—— mondja Laky —— hogy az 1910. évi régi Magyar- ország teriiletében állapítsuk meg a mai Magyar—
ország területére vonatkozó számokat s azok segít—
ségével vezessük szemlénket egészen 1920-ig. Ezt azonban nem azért nem tesszük meg, mert ennek több akadálya van. Nevezetesen akadálya pl. az, hogy az 1910. évi népszámlálás adatainak közsé- genkint való feldolgozása nem terjedt ki a gazda—
sági élet minden vonatkozására. Azonban ezt nem ilyen nehézségek miatt nem teszi meg, hanem azért, mert 1910—ben Budapest sorsa nem ehhez a csonka területhez fűződött. A főváros akkor a történeti Magyarország egész területével, Szent István koro- nájának minden részével összefüggésben volt. llyképen 1918—ig Budapest szempontjából ép—
pen az a helyes eljárás, ha Budapest fejlődésének hátterét éppen a történeti területben látjuk. Egé-
SZCI'VCS
szen más szempontból azonban, ahol módját ejti, persze Laky is visszaviszi azért a fejtegetés fonalát a régebbi éveknek a mai területre redukált ada- taira is.
A jelen század második évtizedében, ———— amit
Laky alapos gazdasági statisztikai tanulmányokban bővelkedő vaskos második kötete mond el —, Bu- dapest népesedése (a természetes és nem természe- tes tényezőket egybevéve) még gyengébb ütemű lett, mint volt 1900-tól 1910—ig. A fővárosi szapo—
rodás aránya az előző évtizedének %, a kilencve—
nes évbelinek pedig i/x részére apadt le. Míg a XX.
évszázad első évtizedében Budapest szaporodásá- nak aránya körülbelül. kétszerese volt a vidékének, 1910 után alig multa felül azt. A főváros és vidék szaporodásának ereje egyforma színvonalra eresz—
kedett. A szaporodás ereje mindkét helyen meg-
lankadt. Ám Budapesten sokkal inkább.
A rágók ekkor már egészen" mások, többé már nemcsak a békés gazdasági fejlődés megtorpanása, megosztottabbá válása, hanem a véres nagy háború s a nagykkataklizma után az ország megcsonkulása.
A háború .a népesség nyugvó állapotát fenekestől
—— 555 —— 1929
felforgatta, haladását megakasztotta. A háború után pedig összeroppant az a gazdasági háttér, amely- ben azelőtt Budapest fejlődése gyökerezett!
Az IMO—től 1920—ig mutakozó fejlődés három részre oszlik: —— úgy a népesedés, mint a gazdasági élet alakulásában s a két tényező kölcsönhatásai—
ban. Ezek a világháborút megelőző három és fél régi, békés esztendő, aztán a világháború időszaka s végül a fegyverletételtől az 1920. évi népszámlá- lásig eltelt új, félig békés időszak. 1914-ig, a világ- háború kitöréséig a főváros népesedése fejlődésének menete századunk első évtizedének jellemvonásait mutatja. Ha már ekkor lassúbbodott, az ok még ugyanaz, a gazdasági élet fejlődésének megosztot—
tabhá válása. A háború alatt fordulnak még leg- inkább elő ellentétes irányú gazdasági hatások is.
A fegyverletétel után azonban már minden téren a fővárosra kedvezőtlen hatások jelentkeznek. Vég- eredményben 1910-től 1920-ig elemezve a gazdasági élet vonatkozásait, azt látjuk, hogy azok fejlődése a főváros népesedésére kedvezőtlen irányú volt, hogy többnyire kedvezőbb volt a vidékére, mely—
nek fejlődése sokkal kevésbbé lankadt, mint a fő—
városé.
A fővárosi népmozgalom mérlege: a születések kedvezőtlen alakulása révén az igen csekély termé—
szetes szaporulat és az urbanizálődás megtorpanása is a kedvezőtlen gazdasági hatásokkal állanak ösz- szefüggésben. A nemek szerepe a foglalkozásokban is olyan háborús változást hozott a női munkaerő- nek főleg a városi iparban, közlekedésben, de a tisztviselők között is mutatkozó térfoglalálásával, mely a fővárosban sokkal intenzívebb volt, mint a vidéken. A mezőgazdaságban sokkal kevésbbé tőiuilt előtérbe a nő, mint alkalmazott munkaerő. így a házi tűzhely mellől terméketlen keresővé inkább lett a fővárosi lakos nő, mint a vidéki. A gazdasági hatásoktól
volt azonban a
elég független népesedési mozgalom menekültek vándormozgalmá. A fegyverletétel után kb. 350 ezren kerültek önként vagy kényszer következtében a megszállott terüle—
tekről mai szűkebb határaink közé. A fővárosnak 1920—ban 1910-zel szemben jelentkezett szaporulata majdnem teljesen e réven jött létre.
A gazdasági élet ágai közül Budapesten leg—
jelentékenyebb, legnagyobb számú embert foglal- koztat az ipar. A háború alatt a budapesti iparnak ugyan nagy konjunktúrája támadt s a háború alatt a vidéki népesség nagyobb arányban volt bevonulva és inkább vérzett, mint a városi vagy éppen a fővá- rosi. A háború megszűntével azonban a budapesti ipar egyszerre elvesztette fejlődésének rendkívüli rúgóit. További katasztrófát hozott a kommunizmus s a román megszállás, mely utóbbi kárainak meg—
téritéséről is lemondottunk a népszövetségi kölcsön engedélyezésének egyik feltételeképen. Mindez mum
5. szám.
—556——— 1929
lcások elbocsátását, gazdasági pangást, a fővárosi ne'- pesség fejlődésének visszavetését jelentette.
A mai Magyarország gyáripari telepeinek száma 1921-ben valamivel több volt, mint 1913—ban, de Budapest és a vidék között e tekintetben is nagyon éles különbség mutatkozik. A budapesti gyári tele- pek száma közel tizedrésznyivel csökkent, a vidéke ugyanennyivel emelkedett. 1921—ben a gyáraknak már csaknem 2ls-ad része vidéki volt. E réven a budapesti gyáripar munkásságának vesztesége az 1913. évi törzs egynegyedét meghaladta, Budapest gyáriparának termelése szenvedte a legnagyobb ha- nyatlást, a két évszám között háromszor akkora mértékben csökkent, mint a vidéke.
Az 1910—1920. évekről rendelkezésünkre álló statisztikai források az ipari helyzet részletes meg—
ítélése szempontjából nem annyira kimeritőek, mint a megelőző évtized anyaga. Budapesten a háborús ipari konjunktúra munkásszükségletének kielégítése részben bizonyára a vidék népfeleslegeiből rekru—
tálódott. E vállalatok életbiztosítási intézményekké váltak a felmentések révén az abban dolgozók számára. A háború végén ez a konjunktúra azonban egyszerre megszűnt, A Károlyi-féle forradalom s aztán az ú. n. tanácsköztársaság idején a budapesti ipar helyzete mind nehezebbé vált. A vidékié meg- erősödött.
Egyes ipari főcsoportokban, különösen a kő—, agyag—, föld—, stb. iparban a keresők száma csak fele—
annyi 1920—ban, mint volt 1910-ben. Határozottan visszaestek mindazok, amelyek az építkezéssel vol- tak összefüggésben. Budapest ipari élete fölé fel—
tornyosult sötét felhőkkel szemben valamivel de- rültebb volt az égbolt a vidék iparosnépessége fe- lett. Sűrűbben fordulnak elő oly iparcsoportok, me- lyek kereső népessége a háború után 1920-ban na—
gyobb volt, mint 1910-ben.
A vállalatok közül Budapesten éppen a több segéddel dolgozó vállalatok száma fogyott meg, amelyek pedig leginkább voltak alkalmasak arra, hogy a vidéki munkáselemet felszívják. Az is lehet, hogy segédelbocsátás révén a budapesti vállalatok egy nagy része, mely régebben több segéddel dolgozott, a kevesebb segédet foglalkoztatók közé esett vissza.
Mindez a főváros népesedésének fejlődését gátló káros hatás volt.
Egy másik körülmény is apasztólag hatott Bu- dapest népesedésére s a háború után a főváros ro—
vására a vidéket erősítette. Ez az, hogy a fegyverek elpihentével a mezőgazdasági kultúrának Európa—
szerte roppant konjunktútája támadt. A mezőgazda- ság nálunk a gabonaáraknak már a háború alatt is elég magas színvonalon történt maximálása révén is aránylag jó helyzetben volt s a háborút követő devalvációban az ingatlanon fekvö terheket is könnyebben viselte s később meg is szabadult tőle. Éppen 1919—ben nagyon jó termés is volt a
a
csonka területen. A földreform vagy népiesen föld- osztás ped—íg varázslatos fogalomként gyökeredzett a nép lelkébe. A mezőgazdaságban viszonglagos munkaerőhiány volt azért is, mert a vidék a város-_
nál jobban vérzett. Igy sokan költöztek a főváros- ból vidékre 5 sem a főváros ipara, sem az ekkori jegyrendszeres nehéz fővárosi élelmezés, nem csá- bított a városba vidéki elemeket, mint azelőtt.
A népesség fejlődését az államháztartás viszo- nyaival is kapcsolatba hozni elég nehéz; Laky ezt is megkísérli. Az egyes társadalmi osztályok közül
— Laky szerint —— abból a nagy adóelengedésből, amit a háború után következett idők pénzügyi poli- tikája a lakosság adózó rétegei szempontjából tu- lajdonképen jelentett, az őstermelő népesség való—
színűleg jobban vette ki részét, mint a (népesség bármely más csoportja. A köztisztviselőelem azon—
ban — bár látszólag olcsón szabadult az adóztatás terén, a valóságban mégis roppant nagy adóterhet viselt. Fizetése ugyanis az egykori törvényes mér- ték alá egyre rohamosabban süllyedt és így ——
burkolt adóztatás révén —— fizetésének harmadát,
felét, sőt háromnegyed részét is fizette adó címén.
Az iparoson sem segíthetett különösebben az adóz- tatás lomha fejlődése s az ipari népesség nem élvezte azokat az előnyöket, melyek a mezőgazdaságot az alacsonyabb mérvű adóztatás folytán is erősítették.
A megszállást követő időben az ipar, főkép a gyár—
ipar, nehéz válságba sodródott. A budapesti adózás 1910-től l913-ig hatalmasan megnövekedett, egyik nyilvánvaló jele volt annak a gazdagodásnak, mely Budapesten a világháborút megelőző esztendőkben minden kétséget kizáróan megvolt. A háborús évek folyamán az adóteher mérséklődő nyomása is olyan tényező lehetett, amely a vidéki és elsősorban a mezőgazdasági népesség fejlődésének kedvezett s nem a fővárosinak. A; hatósági ellátásnak a fő—
város falai között a háború alatt s egyideig azután is fennállott rendszere, bizonyára szintén olyan kö- rülmény volt, mely jó időre elvette a vidéki népes—
ség kedvét attól, hogy állandó lakosnak vonuljon be a főváros falai közé.
A hitelviszonyok alakulása 5 ennek a népesedésre való visszahatása is Budapesten volt kedvezőtle—
nebb, mint a vidéken. A háború a fővárosban a bankok és takarékpénztárak, valamint az egyéb hitelintézmények élete szempontjából is nagy ve—
szélyeket rejtő félelmes ellenség volt, mely —— úgy látszik —— számos vállalatnak szegte a nyakát. Vi—
déken ugyanekkor az önsegély elve lett ismét ural- kodóvá s a vidéki hitelszövetkezeti mozgalom élén- kült meg, ami közgazdaságilag előnyösebb, a né—
pesedés fejlődésére jótékonyabb volt. A háború alatt a vidéki pénzintézetek jobban függetlenedtek a budapesti piactól s nem inogtak meg a háború alatt sem s ha szerényebb keretek között is --—
mint a budapesti intézetek —- de fenn tudták tar—
5. szám.
tani és bővítették részvénytőkéjüket. A vidék még a háború alatt is létesített közhasznú műveket.
A vidéki kereskedelem a háború folyamán meg—
szaporodott sege'dszemélyzete'nek nagyobb részét tudta átmenteni a háború után következő eszten- dőkre, mint a budapesti. A külkereskedelem pedig, melynek mérlege a háború alatt egészen más erők hatása alá került, mint volt 1913-ban, fokozódó passzivitást mutatott s szintén a fővárosra gyako—
rolt kedvezőtlen visszahatast.
A közlekedési viszonyokban nevezetes a Máv.
további terjeszkedésének a háború kitörésével tör- tént megszűnése. A vidéki helyi érdekű vasutak fejlődése ekkor sem szűnt meg teljesen. A magyar vidék közgazdaságának megerősítése fontos kor- mányzati célok központjába került s a magyar tör- vényhozás a háború alatt továbbra is szívesen adta azokat a felhatalmazásokat, amelyek a helyi érdekű vasutak létesítését célozzák.
A vaskos nagy kötet azzal a megnyugvással végződik, hogy csodálatos szerencséje szinte a nagy szerencsétlenségnek, amely a hábo- rúban és a háború végével ránk szakadt, hogy legalább a magyar mezőgazdasági termelés számára teremtett olyan pünkösdi királyságot, amely ugyan nem sokáig tartott, de eddig mégis meg tudta Ma—
gyarország népét attól a szomorú katasztrófától óvni, amely beállott volna akkor, ha a világháború—
ból visszaözönlö népesség legalább a mezőgazda- ,,valóban
sági termelés mellett nem találja meg ismét a maga helyét". Ez azonban Budapesttel szemben a vidék népesedését erősítette s nem kedvezett a főváros fejlődésének; mint ahogy nem kedvezett annak a gazdasági élet legtöbb vonatkozásának alakulása.
Úgyhogy szomorú tanulsaga a 2. kötetnek, hogy ,,bármennyire is fáj a magyar szívnek, le kell mon- dani arról a gondolatról, hogy szép székesfőváro- sunk belátható időn belül olyan hatalmas, a míl—
liós népességen felül még messze magasabb hatá- rok felé törekvő szellemi és gazdasági gócpont legyen, mint aminőre gondolhattunk akkor, ami—
dőn még Nagy—Magyarország történetének lapjait
irtuk". Szél Tivadar dr.
Tanulmányok a konjunktúrakutatásról.
Études sur la recherche de con—
jonctures.
Közgazdasági könyvtár VI. kötet. Budapest, 1928. 1681.
Bibliothégue d'Economie polítígue. Vol. VI. Budapest, 1928. 168 pages.
Re'sume'. Ce livre a pour but de renseíyner,
par des études dues á d'éminents spécialistes, le lecteur sur les recherches de'conjonctures ayant pris un vif développement depuis la guerre.
M. Jules Konkoly Thege y ezpose oue
celles-ci constituent diune part une triche statistiaue
——557—— meg
ot d'autre part une táche () re'soudre par I'Etat. Les services de statistigue d'Etat sont le plus á méme (Fobtenir les documents statistiaues nécessaires et Cela nlempéche point gue les Universités et les organi-
ils assurent ltimpartialité des recherches.
sations représentant les intéréts particuliers ne se livrent également () de pareílles recherches. Dlaprés l'article de M. Joseph Vágó, seules les organisrr tions représentant les intéréls privés devraient s'oceuper de telles recherches, liEtat ne pouvant pas prendre la responsabilité des diagnostics el prévisions sur les conjonctures. M. Farkas H eller.
professeur d'Universite', eztpose comment les TC- cherches en guestion, (lui doivent étre conduites im—
partialement el avoir une base purement seienhíiyue, peuvent", par leurs, prévisions, mettre eu yard/3 la vie économigue contre de secousses impre'vues M.
Eugene A n d r e i c 11 analyse les méthodes mathé- matiyues employees dans la recherche de (on—
jonctures; M. Ivan Serbán montre llimportance de celle-ci pour Ihgrieulture; M. Thomas Balo gh fait connaitre la réoryanisation et les travaux des services officiels de la recherche de conjonctures en Allemayne.
*
A Magyar Közgazdasági Társaság egyik főfel- adatát mindig abban látta, hogy az újonnan fel- merülő közgazdasági problémákat a magyar közön—
ség előtt feltárja és így azok továbbfejlesztésének útját egyengesse. Ennek a célnak az érdekében 1927 tavaszán előadásciklust rendezett, amelyen több jeles szakember a konjunktúrakutatás újab—
ban kialakult problémakörét, módszereit, jelentősé- gét és előbbrevitelének legmegfelelőbb szervezetét világította meg; előadásaik a jelen ismertetés tár—
gyát alkotó kötetben publikáltattak.
Konkoly Thege Gyulának ,,A konjunktúraku- tatás külföldi szervezetei" című tanulmánya a kül- földi konjunktúrakutató intézeteknek alapos at- tekintését nyujtja és mindegyik munkásságának jellemzésére talál néhány találó szót. Felfogása
szerint a kunjunktúrakutatás egyrészt statisztikai,
másrészt pedig állami feladat. Ezt azzal indokolja, hogy a konjunktúrakutatáshoz szükséges adatokat
az állam első kézből, sajat statisztikai hivatalából
szerezheti be s azt bízhatja meg a még hiányzó ada—
tok beszerzésével. A statisztikai hivatal alkalmas szerv arra is, hogy a kutatás folyaman felmerülő sok esetben nagyon bőséges számítások gépies műveletét elvégezze. De —— nézete szerint —— azért is indokolt a konjunktúrakutatást az állami sta- tisztikai hivatalokra bízni, mert ezekről tételezhető
