5. szám. —484—— 1927
*!
Néhány adat Buday László munkásságáról és irodalmi hagyatékáról.
Guelgues données sur Factivile' et llhe'ritage littéraire de Ladislas de Buday.
Résume'. Feu Ladislas de B u d a y, Fémi- nent slatisticien hongrois, dont la Revue de lant/ue f'rangaise de la Société Hongroise de Slatistigue a publié d,amples données, déploya, en sa vie relativement courte —- il inourut á lláge a'a peine de 52 ans, le 7 mars 1925——
une aelivite' littéraire vive et exlrémement préeieuse. Le nombre de ses livres el de ses études et articles parus dans diférentes revues est d'environ deux cents. Son heritage littéraire gueyarde, apres l'avoir range, la Société Hon—
groise de Statistigue, a une haute valeur scientifigue. On y a lrouvé plusieurs études en partie inachevées, ainsi gue de nombreua:
sujets notés pour étre développe's, et un grand recueil de données, comprenant toutes les bran- ches de la statisligue.
Március elején mult két éve annak, hogy Buday László tündöklő csillaga letünt a ma—
gyar tudomány egéről: 1925. március 7-én, új és új mezőkön szántó lázas alkotómunka közepette váratlanul ragadta el a halál a ma-
gyar statisztikusok feledhetetlen emlékű vezé- rét. Eletét és rendkívüli értékű munkásságát hosszabb-rövidebb méltatásokban már ismer-
') V. 6. a Magyar Statisztikai Szemlében:
Dobrovíls Sándor: Buday László "i". 1925. évi.
125—426, l., Thirríng/ Gusztáv: Elnöki megnyitó.
1925. évf. 218—219. ]. és Kovács Alajos: Buday László emlékezete. (Emlékbeszéd a Magyar Statisz- tikai Társaság Ill. ünnepi ülésén.) 1925. évf. 222——
228 l. A Buday—életrajzok közül legbővebb Laky Dezső ,,Buday László élete és munkássága" cimű tanulmánya (megjelent magyarul a Közgazdasági Szemlében és mint a Magyar Statisztikai Társaság kiadványainak első füzete, franciául a Revue de la Société Hongroise de Statistioue-ben). Nekrológo' kat. életrajzokat, méltatásokat találunk még a ma- gyar és külföldi irodalomban Altenburyer Gyulától A cél című folyóiratban, Buday Bélától a Nemzeti Ujságban. a francia Delutour Alberttől a Nemzet- kö7i Statisztikai Intézet római ülésszakát megnyitó elnöki beszédben, Heller Farkastól a Közgazdasági Szemlében, a Budapesti Szemlében, a Technika című folyóiratban, valamint a Műegyetem 1926.
nn'ijus 16-i emlékiinnepélyén elhangzott be szó-—
dok között. Kovács Aliajostól a Földrajzi Köz- leményekben, Laky Dezsőtől az Ungarische Jahr- biicher című folyóiratban és a Magyarságban.
Mongold Frigyes syájci egytemi tanártól a Zeit—
schrit't t'iir sehweizerisehe Statistik und Volkswirt- sehai't—ban, Mutschenbacher Emi'ltől a Köztelekben.
Pnlaky Tibortól a Társadalomtu—dománvban. 'Síy—
tette az egész magyar tudományl). Ugy véljük mégsem végzünk felesleges munkát, amikor két évvel halála után ismét felidézzük emlékét és egyrészt irodalmi munkásságának a Magyar Statisztikai Szemlében még nem publikált ——
bibliográfiai szempontból is fontos — jegyzé—
két hozzuk nyilvánosságra, másrészt — a mások által pompásan megrajzolt kép néhány vonással való kiegészítése céljából — legalább vázlato- san ismertetjük irodalmi és szellemi hagyatékát.
Buday Lászlónak aránylag rövid életet, alig 52 évet adott a sors, mégis nagy tehet—
ségével, hihetetlen munkabírásával teljesen a munkának és a tudománynak szentelve idejét,
szamos maradandó becsű munkát alkotott. Mű- veinek az Akadémiai Ertesitők adatai alapján összeállított és a hagyatékban talált kézírásos feljegyzésekből, valamint más forrásokból ki—
egészített -— de talán még így sem teljes
—jegyzékés) cikkek, tanulmányok, könyvek hosszú sorát tartalmazza (mintegy 200 munkát) és sok színben mutatja be a tudós szerzőt:
a statisztikus Buday mellett ott latjuk a szo- ciológust, a nemzetgazdát, az agrárpolitikust, de a szépirót is. Egyébként is változatos a művek sora; önálló, nagy kötetek, hosszabb lélekzetű tudományos tanulmanyok között ha—
mulatos stílussal és nagy közvetlenséggel meg- irt népszerü, hazafias cikkek foglalnak helyet.
mond Elektől a Gaea közgazdasági hetilapban, Száderzky-Kurdoss Tibortól az Allgemeines Sta- tistisches Archiv—ban, 'I'hírring Gusztávtól a Bulletin de Illnstitut International de Statistiaue XXII. kö- tetében. Tommy Bélától a Közgazdasági Figyelőben, Zoltán Vilmostól az Uj Nemzedókben stb. — A Buday iránt megnyilvímuló általános tisztelet és elismerés ezenkivül nemcsak a temetésen elhang- zott beszédekben tHeller Farkas, Kovács Alajos, ,Sigmond Elek, Thirring Gusztáv hucsúztatói), s a külföldi tudósoknak, egvesiileleknek és intézmé- nyeknek a Magyar Statisztikai Társasághoz intézett rószvétnyilalkozataiban nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az elhunyt tudós egyik kitűnő művét, a Magyar- ország küzdelmes évei c. könyvet a Chorin-jutalom odaítélésével tüntette ki. a székesfővárosi köz- munkatanács pedig a T udor-utri'inak Buday László- utvára való elnevezésével örökítette meg emléket.
Végül említést érdemel a Magvar Statisztikai Tár—
saság haifll'OZtllil, mely szerint a Revue de la Société Hongroise de Statistioue címlapján Buday László- nak —- a Társaság egyik alapíti'úának, nagyérdemű elsö elnökének és a Revue megindítóii'inak ———— neve a iovőben is szerepelni fog.
2) L. a jegyzetet a 485. [. alján.
5. szám ——485——
A maga nemében csaknem minden munka remekmű.Az 1888. évvelkezdődik az akkor még gyermekifjú Buday írói működése; 1897-ben
—— 24 éves korában —— jelent meg első sta- tisztikai tanulmánya, utolsó nagyobb könyve (Reise um Ungarn) pedig egy nappal halála után hagyta el a sajtót, s műveinek jegyzé- kében e köteten kívül meg néhány posthnmus tanulmányt találunk. Irodalmi munkassaganak alább következő felsorolása időrendben fog- lalja össze munkáinak bibliografiaját.
Buday László (1873—1925.) irodalmi műveinek jegyzékeJ)
I. Önálló művek és tanulmányok
Versek. Singer ós W'oltner kiadása. 182 ]. Budapest, 1894.
A reformátor. Regény. Országos Irodalmi Részvény—
társaság kiadása. 144 1. Budapest, 1895.
Emlékirat a hivatást balesetek statisztikájának egy—
öntetű szervezése tárgyában. 39 ]. Budapest, 1900.
A magyar korona országainak betegsegélyzőpénz—
' tárat 1898-ban. Magyar Statisztikai Közlemé-
nyek. Új Folyam, XXV. kötet. 99* % 125. l.
(Nemet nyelven is). Budapest, 1901.
A magyar korona országainak vasútjai 1897., 1898.
és 1899. évben. Magyar Statisztikai Közlemé—
nyek. Új Folyam, XXVIII. kötet, 15* %— 182 l.
(Német nyelven is). Budapest, 1901.
A m. kir. központi statisztikai hivatal adatgyriílései- nek magyarázata. Kampis—l'óle Közigazgatási könyvtár, Ill. évf. IV—V. 288 1. Budapest, 1901.
A község— es egyéb hell/nevekről szóló 1898. évi IV.
t.-c. magyarázata. Pesti könyvnyomda r.—t. ki—
adása. 132 1. Budapest, 1903.
Magyarország községeinek háztartása az 1908. év—
ben. Magyar Statisztikai Közlemények. Új so-
rozat, 39. kötet. VI "l" 31'2* %— 950 l. (Német és
francia nyelven, továbbá a részletes táblázatok nelkül magyarnyelvű különlenyomatb'an is).
Budapest, 1913.
lilagyarország vármegyéinek háztartása és gyárn- pénztárai az 1909. évben. Magyar Statisztikai
Közleniónyek. Új sorozat, 40. kötet. VII -i- 80*
_t— 239 [. (Német és francia nyelven is.) Buda- pest, 1914.
Népünk halandósági viszonyai. (Értekezések a filo—
zól'iai és társadalmi tudományok köréből. II.
kötet, 1. sz.) A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 75 1. Budapest, 1917.
A megcsonkított Magyarország. Pantheon—kiadás.
A Magyar Tudományos Akadémia Lévay-díjá- val kitiintetve. 298 !. Budapest, 1921.
Agrárpolilíka, Németh József kiadása. IV—k287 1.
Budapest, 1922. '
l) A jegyzék a szépirodalmi munkákat —— ke- vés kivétellel —— egy tételbe foglalja össze. Kima- radhattak a jegyzékből azon kisebb közlemények, ismertetések s esetleges más (újabb) munkák, melyek sem az Akadémiai Ertesitökben nem soroltattak fel, sem máshonnan fellelhetők nem voltak. Itt kell meg- említeni, hogy az Akadémiai Ertesitőkben közölt adatok néhol nem egészen pontosak és nem min- den esetben sikerült a hibás adatot korrigálni.
La Hongrie apres la traité de Trianon (A megcson—
kitolt Magyarország 0. kötetnek új fejezetekkel bővített s a külföld számára teljesen átdolgo—
zott kiadása.) Georges Roustan kiadása. Vll 4.—
297 l. Páris, 1922.
Ungarn nach dem Friedensschluss. (A francia szö—
veggel egyező , kiadás.) Vereinigung Wissen- schaftlicher Verleger kiadása. VIII % 313 !.
Berlin, Leipzig, 1922.
Dismembered Hungary. (A francia és német szöveg—
gel egyező kiadás.) Grant Richards kiadása.
(Lord Newton előszavával is.) VIII —l— 288 l.
London 1922.
A statisztika elmélete és története. Németh József
kiadása. IV rl— 219 1. Budapest. 1922.
liltlt/yul'ország küzdelmes évei. (A megcsonkított Magyarország 0. kötet újradolgozott második kiadása.) A szerző kiadása. A Magyar Tudo—
mányos Akadémia Chorin—díjával kitüntetve.
224 1. Budapest, 1923.
A statisztika munkaköre. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. II. kötet 7. sz.) A Magyar Tudományos Akadémia ki- adása. 36 ]. Pécs, 1923.
Reise um Ungarn. Oriens-kiadás. 195 1.
1925.
Voyage autour de la Hongrie. (A Reise um Ungarn c. kötet francia kiadása.) Orilens-kiadás. 164 1.
Budapest, 1925.
Travel through Hungary, (Ugyanannniak angol ki- adá—sa.) Oriens-kiadás. 160 1. Budapest, 1925.
Ha viaggio attraverso l'UngIzeria. (Ugyanannak
olasz kiadása.) ()riens—kiadás, 163 1. Budapest, 1925.Budapest,
ll, Tanulmányok, cikkek, kisebb közlemények folyóiratokban, lapokban, stb.
l-Cöliernények, elbeszélések. tárcák különböző fővá—
rosi és vidéki lapokban 1888 óta.
It'á:(15$ági perek az új házasságjog első esztendeje—
ben, Közigazgatási Szemle 1897. 626—631. l. és Jogtudományi Közlöny 1897. augusztus.
Felekezeten kívüliek. Közgazdasági Szemle 1897.
(SBS—681. ].
A magyarság szerepe az 1896. év házasság/aiban Közgazdasági Szemle 1897. 975—981. ].
;l kereskedelemz'igyi miniszternek 1896. évi műkö- déséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése.
(Könyvismertetésj Közgazdasági Szemle 1898.
32 38. ].
[felekezeten kívüliek. Közgazdasági Lexikon. I. kö- tet, 624—625. 1. Budapest, 1898.
A magyar fürdők uendégfoz'galma 1896-ban, gazdasági Szemle 1898. 126—128. l.
A reprezentativ számlálásról. Közgazdasági Szemle Köz-
1898,f'r03 6131,
Falk Zsigmond: Oroszország. (Köny'vismertetés) Közgazdasági Szemle 1898. 280——281, ].
Ipartesti'ileti statisztika. A kereskedelemügyi minisz—
térium 1897. évi jelentéséből, 149—176. ]. Bu- dapest, 1898.
A magyar ipari és munkásstatisztikai felvételek.
Közgazdasági Értesítő 1899. április. 15 l. (Német és francia nyelven is.)
A tisztviselők irodalmi működése. Magyar Köztiszt- viselő 1901. lül"). ].
Az ipartestr'iletekről. Közgazd—asági 191——205. l.
Egység és bürokratizmus.
1901, 108—115. l.
Szemle 1901.
Magyar Köztisztviselő
r
5. szám.
A népszámlálásról. Ország—Világ 1901. március.
Dr. Josef von Jekelfalussy. Statistische schrift 1901. 164—166. ].
I)r. Vargha Gyula. Ország-Világ 1901. április.
Dr. Vizaknai Antal. Ország—Világ 1901. április.
Öngyilkosságok. Közgazdasági Lexikon. III. kötet,
1644—167. 1. Budapest, 1901.-
Törvénytelen szúlöttek. Közgazdasági Lexikon. III.
kötet, ööö—561. l. Budapest, 1901.
A tisztviselők nyaralása. Magyar Köztisztviselő 1901.
259—263. l.
Statistíscher Kongress in Budapest.
Presse 1901. szeptember.
A nemzetközi statisztikai intézet Budapesten. Köz- gazdasági Szemle 1901. 740—747. ].
Társadalmi kérdések a statisztikai intézet budapesti Monats-
Neue Freie
ülésén. Huszadik Század 1901. IV. köt. 342—
354. 1.
Az 1900. évi népszámlálás főeredményei. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 1. kötet.
1—4). ]. (Német és francia nyelven is.) Budapest,
1902. ?
Adolok a munkahiányról. Közgazdasági Szemle 1903. 249—259. ].
Magyarország községneveinek törzskönyvezése. Föld—
rajzi Közlemények 1906. 224—229. ]. (Német ki- vonat—ban is.)
ipartesiületek és ipartársulatok statisztikája.
Az ipartörvény módosítása. X. kötet. Statisztika.
A kereskedelemügyi minisztérium kiadása.
30—56. és 2'08—545. 1. Budapest, 1906.
Régi magyarhelyneveink. Budapesti Hirlap 1908, július.
A községi háztartás statisztikája.
Szemle 1909. 398—-—406. ].
A községi alapokról. Községi Közlöny 1909. szept.
Jegyzők gyűlése. Budapesti Hirlap 1909. október.
Községeink háztartása. A vármegye 1909. november 4. (44. sz.). '
A: 1900. évi népszámlálás előkészítése és végre—
hajtása. A Magyar Statisztikai Közlemények,
Új sorozat, 27. kötetében. 1—26. ]. (Német és
francia nyelven is.) Budapest, 1909.A községi igazgatás reformja. Budapesti Hirlap 1910.
április. '
A vármegyei háztartás slutísztikája.
1910. április.
Község/cink és a népszámlálás. Községi" Közlöny 1910. szeptember 11. (37. sz.).
Vármegyéink és a népszámlálás. A vármegye 191U.
december.
Községneveink törzskönyvezése.
1911. június 18.
A vámzegyei pótadók egyéni kivetése. A vármegye Az
Közgazdasági
A vármegye
Községi Közlöny
"MWMHMM'
"A m. kir. központi siatisztz az hivatal vázlatos története (8 1.) és egyéb kisebb fejezetek, A m. kir. központi statisztikai hivatal mun-;§
kássága c. általa szerkesztett kötetben. Magyari
Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 36. kötet.§
(Német és francia,;nyeive is.) Budapest, 1911.l
Viz-akítö'íMWKözgazd " __ szemle 1912.)
1——5. ].
A statisztika nemzetközi Szemle 1912. 6—20. 1.
Antoine Vizaknai. Nécrologue. Bulletin de llln- stitut International de Statistiaue. XIX. kötet, 1. rész, 439—442. ]. Hága, 1912.
idegenek beözönlése és a nemzetiségi kérdés Svájcban. Budapesti Szemle 1912. szeptember, 373—390. !.
művelése. Közgazdasági Dr
Az
) A községi
486 _ 1927
Statisztika és közigazgatás. Közgazdasági Szemle 1912. 750——767. ].
Magyar tengeri fürdő. Budapesti Hirlap 1913.
május
A községi háztartás statisztikájáról. Községi Közlöny 1913. április 20.
Iskoláínk statisztikája.
449—456. l.
Községeink pénzügye. Budapesti Hirlap 1913. szept.
Felekezeti adóteher Magyarországon, Magyar Kul- tura 1913. 331 333. ].
Községeink közlekedésüyyi terhei. Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1913. október.
A községi alapokról. Közgazdasági Szemle 1913.
öltő—650. l.
Községi reform és községi háztartás. Közgazdasági Szemle 1913. november (?).
Adatok a hazai népesség tömörüléséről. Földrajzi Közlemények 1913. 371—375. l.
Községi és közbirlokassági ingatlanok. Magyar Gaz—
dák Szemléje 1913. 578—586. ].
Községeink a kultura szolgálatában. Új Élet 1913.
1.0301—1039. ].
háztartási statisztika. Községi közlöny 1913. december 14. és 28. (50; és 52. sz.).
A magyar falu. Magyar Figyelő 1913. 24. szám, 401—416. ).
A községi lakosság terhei Magyarországon. Magyar Társadalomtudományi Szemle 1913. 747—756. ].
A negyvenéves Budapest. Magyar Kultura 1913.
517—521. ].
A statisztika újabb problémái. Közgazdasági Szemle 1914. 73—84. ].
Községeink szegényiigye. Katholikus Szemle 1914.
350——361. ].
Népünk műveltsége. (Akadémiai székfoglaló.) Buda—
pesti Szemle 1915. március, 372 395. l. Kivo—
natban: Akadémiai Értesítő 1915. 78——83. l.
Die Entwicklung der ungarischen amtlichen Statistik.
Allgemeines Statistisches Archiv. 9. kötet. 197—
212. ]. München, Berlin, Leipzig 1915.
Gondolatok a nőkérdésr'ől. Magyar Kultura 337—346. I.
Vargha Gyula költeményei: Magyar Kultura 1915.
202—203. ].
Kilátások a jövőre. Magyar Kultura 1916. október.
Magyaroszág gazdasági egysége. Külügy'miniszté- rium kiadása. (Magyar, francia és angol nyel- ven). 10 1. Budapest, 1919. _
Bűnügyi statisztikánk fejlődése. Előszó a Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat 59. köteté—
hez, IV—VIII. 1. Budapest, 1919.
Úttöre's. Szózat 1919. október.
Az ipari válságról. Szózat 1919. november.
A tisztviselőkérdésről. Szózat 1919. december.
Mandelló Gyula 'i'. Közgazdasági Szemle 3—7; 1.
A falu gondozása. Magyar Közigazgatás 1920. július 11. (28. sz.).
Magyarország háborús népvesztesége, Közgazdasági Szemle 1920. 536—551. l.
Szociálpolitikai feljegyzések. Budapesti Szemle 1920.
július—szeptember 32—54. 1.
Magyar Kultura 1913.
1915.
1920.
Magyarország új ne'pszámlálása. Magyar Gazdák Szemléje 1920. december, 9—21. 1.
A csonka Magyarország. Magyar Évkönyv 1921.
8—33; 1.
Bevölkerungsbewegung in Ungarn und der Krieg. Ungarische Jahrbücher 1921. 9—21. ].
A munkásság jövője. Társadalomtudománv 1921.
262—264. l.
Die
MÁ statis
5. szánr —'—487—— 1927
A magyar hivatalos statisztika ünnepe. Közgazda—
sági Szemle 1921. 223—230. ).
Jelentés a Kautz—jutalomról. Akadémiai 1921.
Jelentés az Ullmann-jutalomról. Akadémiai Értesítő 1921.
Magyarország háborús népvesztese'ge.
Értesítő 1921. 197—204. ].
La [topolaziane della Ungheria. A ,,leconomia nazionale della Ungheria mulilata" c. könyv- ben, 9—17. 1. Budapest, 1921.
Landwirtscha/tliche Produktion in Ungarn. Ungá- rische Jahrbücher 1921. 175—193. l.
A mezőgazdasági munkáskérdés. Társadalomtudo- many 1921. 525w530. ].
A magyar városok helyzete. Városok Lapja 1921.
május 24. 33—34. 1.
A közlekedésügy jövője. Vasúti és Közlekedési Köz—
löny 1921. augusztus 28., 182—183. l.
A holnap teendői. Magyar Gazdák Szemléje 1921.
728—734. ].
Háborús tanulságok az agrárpolitika szempontjából.
Értesítő
Akadémiai
Budapesti Szemle 1921. november, 58—65. ].
A szövetkezeti gondolat. Katholikus Szemle 1921.
582————591. !.
Ultessetek fákat. —— Elrabolt kalászok. —— Akié a
föld, azé az ország. — Rabmagyarok. — Kevesen maradtunk. —— Szomszédaink ereje.Cikkek különböző (1922. évi) naptárakban, t920/21.
Magyarország népereie. Magyar Évkönyv 1922.
35—47. 1.
Magyarország állatlétszúma. Magyar Évkönyv 1922.
155—160. l.
[Agrarpolitische Zukunftsaufgaben, Ungarische Jahr- bücher 1922. 1—8. ].
Népesedés, közegészségügy. (A megcsonkított Mua- gyarország c. kötet III. fejezete.) Népegészség—
iigy 1922. 324—332. ].
Népesség/i és szociálpolitika. (A megcsonkított Ma—
gyarorszag c. kötet IV. fejezete.) Népegészség- ügy 1922. 372—382. l.
Agrárstatisztika. Közgazdasági Szemle 1922. 56——
63. l.
Iskolaügyünk az ország megcsonkítása után. Magyar Művelődés 1922. 147—154. l.
A választójog/ról. Válasz a Társadalomtzudomány kö'rkérdésére. Társadalomtudomány 1922. 142—
145. l. '
A tuberkulázis—statisztika. A Magyar Orvosok Tuber- kulózis—Egyesiilete IV. nagygyűlésének munká- lataiban, 8—21. 1. Budapest, 1922.
A statisztika a köznapi felfogásban. Budapesti
[___Szemle 1922. " '
l a szervei a háború alatt. Közgazdasági Szemle 1922. 548—551. l.
dvözo z a Magyar özgazdasági Társaság- nak Matlekovits Sándor tiszteletére tartott köz- gyűlésén. Köz—gazdasági Szemle 1922.577——578.1.
Az olvasóhoz. (Szerkesztői előszó.) Közgazdasági Szemle 1922. 625—626. 1.
Az adatszolgáltatók lelki diszpoziciói. Társadalom—
tudomany 1922. 228 235. 1.
'Kovács Alajos: A zsidóság térfoglalása Magyarorszá- gon. (Könyvismertetés) Társadalomtudomány _ 1922. 302—305. l.
Préface. Revue de la Société Hongroise de Statis—
tigue 1923. 1—4. l.
A Magyar Statisztikai Társaság a külföltlhöz. (A ,,Prét'aec" magyarul.) Magyar Statisztikai Szemle 1923. LSD—132. !.
La sphere ii'activite' de la statistigue. Revue de la
Société Hongroise de Statistiaue 1923. 77—88.és 116—135. l.
.llagyarország vesztesége a háború után. Tanulmánv
a ,,Magyarország felelőssége a világháborúért"c. kötetben, 102—109. ]. Budapest, 1923.
Egy órát a hazáért. Magyar Asszony 1923. áxpri- lis—május, 97—100. l.
Közgytijteményeink jövője. Budapesti Szemle 1923.
június, 175—182. J.
Elnöki megnyitó a Magyar Statisztikai Társa-ság ].
ünnepi ülésen, Magyar Statisztikai Szemle 1923.
202—205. ].
Pénzügyi politikánk iránya. Nemzeti augusztus 5.
A mezőgazdasági hitelről. Magyarság 1923. aug. 7.
Történeti, Régi, Nagy—, Csonka—Magyarország. Nap- kelet 1923. 798. l.
;t statisztikusok világkonferencíája. Nemzeti Ujság 1923. szeptember.
Ellenség az ország földjén. (Laky Dezső: Csonka—
Magyarország megszállásának közgazdasági kárai. Könyvismertetés.) Közgazdasági Szemle
1923. 654—662. ].
Ungarns Aussenhandelsverkehr. Berichte aus den neuen Staaten 1923. 39. sz. 1114—1116. ].
A: 1920. évi népszámlálás eredményei. (Könyvismer- tetés.) Közgazdasági Szemle 1923. 783—787. !.
A magyar szellemi élet válsága. Budapesti Szemle 1923. szeptember, 1—20. ].
Rapport sur la vie intellectuelle en Hongrie. 18 1.
Budapest, 1923.
illagyarorsza'g szellemi életéről. (A Rapport sur la vie inte—lleetuelle em Hongrie magyarul.) Buda- pesti Szemle 1923. október, 1—1991.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet Brüsszelben. Ma- gyar Statisztikai Szemle 1923. 397—406. ].
Ouetgues remargaes sur la XVe session de l'Institui International de Statistirlue. Revue de la Société Hongroise de Statistioue 1923. 144—161. !.
Százesztendő. —— A cenkí sir. — Genua -—— Idegen gúnyában. —— Magyar álom. — Fiaink jövője.
(1923. évi naptári cikkek.) 1922/23.
Polemigue. Revue de la Société Hongroise de Sta- tistiaue 1924. 44—52. 1.
A: egyke oka és ellenszerei. Válasz a Társadalom- tudomany körkérdésére. Társadalonitudoinánv
1924. 1. sz., 12—14. !.
Freund: Russlands Friedens- und Handelsvertráge 1918—1923. (Könyvismertetés.) Közgazdasági Szemle 1924. 158—160. ].
Szétszórt magyarság. Pesti Hirlap 1924. június 15.
Levy: Die Grundlagen der Weltwirtschaft. (Könyv—
ismertetés.) Közgazdasági Szemle 1924. 324. 1.
A statisztikai kutatás újabb irányai. (Elnöki megl;-
nyitó a Magyar Statisztikai Társaság II. ünnepi ülésén.) Közgazdasági Szemle 1924. 318—323. ].Levelek a falura. Napkelet 1924. 321—324. !.
Az ipartestiileti intézmény fejlődése és hivatása.
(Előadás a III. szakipari szövetkezeti kongresz-
szuson.) Az ipar 1924. 44—46. sz.
Plaut: Deutsche Handelspolitik. (Könyvismertetrés'.) Közgazdasági Szemle 1924. 416—417. ].
Mandella, Jules. Nécrologue. Bulletin de Plnstitut International de Statistiaue. XXI. kötet. 358—
360. l. Hága, 1924.
Szent István és a magyarok. —— Az oldott kéve. ——
Ujság 1923.
Hősök emléke. (1924. évi naptári cikkek.) 1923/24.
Horus a láthatár. — Betegség után. — Évfordulásra.
—- A magyar szövősze'kek. — Az angol taká-
34
5, szám. —-——'188A 1927
csok. —— A nagy mesemondó. — A korallszigét.
—Robinson tüze. (1925. évi naptári cikkekl 1924/25.
A magyar tudós társaság. — A külföldi kölcsön. ——
Zalán futása. _— Emlékezzünk a régiekről. _ Nemzeti hadsereg. —— A Ruhr-vidék. —— Meddig tart a drágasá'g. —— Ellenség az ország földién.
(1920/25. évi naptári cikkek.) 1920/25.
A m. kir. központi statisztikai hivatal halottai.
Magyar Statisztikai Szemle 1925. 425—428. !.
Neuere Bestrebungen zur Förderung des Hand—
werlces in Ungarn. l'ngarisohe Jahrbiicher 1925.
56—66 1.
Statisztika. ,,A ('. muhin
magyar tudománypolitika alapvetése"
137—139. !. Budapest, 1927.
l". Szerkesztések.
A m. kir. központi statisztikai hivatal munkássága.
Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 36. kötet IV—Hilö ]. (Német és francia nyelven
is.l Budapest, 1911.
Közgazdasági Szemle. 1923. és 1924. évfolyam.
Revue de la Société Hongroise de Statistigue. 1. évf.
1923, II. évf. 1924.
Közgazdasági Könyvtár XXI—XXII. kötel.
IV. Nagyobb memorandumok és előterjesztések kéziratban egyes minisztériumok leuéltáraiban is.
Választókerületi törvényjavaslat indokolása, 1914.
A telepítési kérdés Erdélyben. 1915. '
A cigányűggről. 1916.
Mezőgazdasági statisztikánk fejlesztése. 1916.
lkéljegyzések a népjóléti statisztikáról. 1917.
Emlékirat a m. kir. központi statisztikai bi teendőiről. 1918.
A statisztikai hív
a háború után. 1919.
M
"""""""" *
hivatal
.Mw—...
Megjelent művein kívül nagy tudományos értéket képvisel Buday László irodalmi ha—
gyatékal) is Hátrahagyott iratai között számos tanulmányt és kisebb közleményt találtunk, melyek egy részéről nem tudtuk teljes biz- tossággal megállapítani, megjelentek-e, vagy sem. Tekintettel e munkák maradandó tudo—
mányos beesére, a befejezett és befejezéshez legközelebb álló tanulmányoknak s cikkeknek
—— esetleg az arra leghivatottabb Magyar Statisztikai Társaság kiadványaiban —— egy kötetben való közzététele — véleményünk sze- rint —— a magyar statisztikai irodalomnak elsőrangú nyeresége volna és egyúttal a nagy tudós emlékét is a legszebben és legméltóbban örökítené meg.
Ilyen ,,A statisztika munkaköre" e. tanul- mányának német fordítása (Der Arbeitsbereich der Statistik, 47 gépelt oldal), valamitaNap- keletnek szánt Levelek a falura második
!) Buday László irodalmi hagyatékát családjának megbízásából a Magyar Statisztikai Társaság orz1es tagjainak, valamint eziránt érdeklődő szakférfiaknak megtekintés céljából készséggel rendelkezésre bocsátja.
,,
a mun ássaga a háború alatt,w
levele (az első a Napkelet 1924. évfolyamában látott napvilágot), melyben a magyar falu egészségügyi problémáit (orvoskérdés, gümő—
kór) tárgyalja közvetlen levélformában. Tudo- másunk szerint nem jelent meg A keleteurópai újabb államalakulatokról szóló —— 28 gépirásos oldal terjedelmű —— értekezés sem, melyet szerző az 1923. év szeptemberében Bécsben tartott nemzetközi főiskolai tanfolyamon adott elő. Ez az előadás, melynek 42 oldalas német szövege (Die Osl—Europiiisrhen neueren Staats—
gestaltungen) szintén megvan, főleg köz—
gazdasági szempontokból népesedési és gazda—
ságslatisztikai adatokkal bőven illusztrálva ismerteti az egyes államok gazdasági helyzetét és rámutat egyúttal arra a szerepre is, amely ez államokat háború utáni gazdasági erőfor- rásaik alapján Kelet— és Közép- Európában
——mely utóbbihoz a tárgyalt államok egy része földrajzilag tartozik —— megilleti Érdekes, időszerű kérdéseket beszél meg a Néhány feljegyzés Magyarország közgazdasági álla- potainak kóros elváltozásai cimű, francia for—
dításban Guelgues remargues sur les aberra—
tions maladioes de l'état économigue de la Hongrie címet viselő 6 hasábnyi gépírásos kézirat is.
Buday legkedvesebb munkakörébe vágó dolgozatokat is találunk atöbbi "között,ilyen egy 12 hasábos tanulmány: Magyarország szociálpolitikája és szociális viszonyai és A magyar állam szociálpolitikája cimű, — a köz- ponti statisztikai hivatal 50 éves júbilenmára, 1921—re tervezett, de a mostoha pénzügyi viszonyok miatt sajnos elmaradt kötet számára írott —— 24 hasáb terjedelmű értekezés.
Közvetlenül a trianoni békekötés után, még mint a központi statisztikai hivatal igazgatója szerzette Buday Magyarország kereskedelmi forgalma az bszákamerikái Egyesült Álla- mokkal cimű —— tudtunkkal nyilvánosságra nem hozott —— munkáját (19 gépelt hasáb). Ez az érdekes tanulmány nemcsak a két állam 1896— 1913 évi egymásközti forgalmi ada- tait ismerteti hanem kapcsolatosan az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás, valamint a visszavándorlás alakulását s a két jelenség összefüggését is kutatja.
Mezőgazdasági problémákkal a hagya- tékban talált kéziratok közül több foglalkozik.
Valószínüleg az utolsó munkaperiódusból való
A főldbirtokreform Magyarországon (németül
DieAgmrreform in Ungarn,— 15 ill. 19
gépírásos oldal —) című tanulmany, mlga33
hasábos'Teendőinlc a mezőgazdasági statisztika
terén cimmel ellátott mű eredete 1920 körül
keresendő, s valószínűleg hivatali célokat
5. szánL 44489— 1927
szolgált. Befejezetlen maradt A földreform- novella pénzügyi hatásairól beszámoló 1924/5.
telére tehető cikk. Hasonlóképen csonka
— csupán a népességi, mezőgazdasági, bá- nyászati részt öleli fel —— az 1916—1918.
évi Magyar Statisztikai Évkönyoró'l írott könyvismertetés. Nagyobb(47 gépírásos hasáb, ill.,oldal terjedelmű), de befejezetlen munka A községi háztartás új rendje c. tanulmány, mely Budaynak régi s a műegyetemen is előadott tárgyköréből fakadt; rövid kézirattö—
redék maradt fenn e témacsoportből Az új városi törvény címmel is.
A hagyatékban két régibb kézirat is elő—
került; az egyik: A magyar városok 1910-ben, a másiszz 1915 évi cséple's Magyarországon;
sorsát egyiknek sem ismerjük. Kisebb nép- szerű, de újabb keletű cikkek pedig: Meg- csonkitott kis országunk és A katholieizmus és kereszténység.
Akadémiai megbízatás folytán vette mun- kába Buday A magyar középosztály hanyat- lásának okai és újabb felemelkedésének lehe- tőségei címü pályamunkát. Különösen szívéhez közelálló probléma volt ez, mely sajnos szintén befejezetlen maradt: a hagyatékban csupán egy kidolgozott fejezetre, vázlatokra s egyéb feljegyzésekre bukkantunk. Behatő jegyzeteket találtunk Széchenyi Hiteléhez is, melynek új kiadását ő készítette elő.
Készülő statisztikai tankönyveiből is őriz töredéket a hagyaték. Igy rendelkezésre áll az elsőül megirni szándékolt forgalmi statisz-
tisztika két kész fejezete (1. Alapforgalmak.
2 A forgalom statisztikájának forrásai) és A kereskedelem keresői és eltartottai cimű terjedelmesebb, befejezetlen fejezet. Ugy—
szintén a termelés statisztikájának egy fejezete (Alapfogalmak), s néhány sor a tőkeszerveze's statisztikájának alapfogalmakat tárgyaló beve- zetőjéből. Lehet, hogy az egyes könyvek teljes és végleges kidolgozása során e feje- zetek még nagyobb változtatásokon mentek volna át, értékük azonban —— márcsak mód—
szertani szempontokból tekintve —— mai for- májukban is rendkívül nagy.
Nagyobb kézirattöredék maradt fenn a német, francia és angol nyelven megjelenő Osteuropa'isches Jahrbuch tervbevett III. év- folyamánakMagyarországról szóló fejezetéből.
Ennek a kötetnek nemcsak hazánkat tár—
gyaló részét vállalta Buday, hanem az egész mű szerkesztését is ő vette kezébe s nem rajta, hanem a súlyos gazdasági viszonyokon múlott, hogy a munka nem nyert befejezést, halála után pedig végleg abbamarad. Töre- dékes az a statisztikai anyag is, amelyet az
Omge Agrárhi'rszolgálati irodája részére gyűjtetett be, mint ez iroda statisztikai osz—
tályának vezetője és lelke.
A hagyatékban van még Budaynak, aki mintegy negyedszázadon át hivatalának, a központi statisztikai" hivatalnak csaknem minden fontosabb munkájában rendkívül nagy részt vett s kinek neve a hivatal számos reformmunkájával egybeforrott, számtalan hi- vatalos memoranduma, javaslata, tervezete és feljegyzése, valamint néhány nemesen szár- nyaló alkalmi beszéd is. S mindezen munkái mellett sem szakadt el teljesen a szépiroda- lomtól, mely őt ifjú korában szoros szálakkal magához fűzte; hagyatékában —— több ko—
rábbi kéziraton kívül —— egy csaknem teljesen befejezett, közvetlenül halála előtt írott pompás novellára (Szőke csoda) s 1920. évi nyaralásának emlékeit megörökítő meleghangúkölteményre (Borsosberény) is bukkantunk.
Már a kész és félig kész munkák fenti felsorolása is eléggé jellemezheti Buday cso- dálatos munkakészségét, sokoldalú géniuszát.
Pedig még hány gondolat és terv forrott agyában, amelyek megoldásában csak a váratlan halál gátolta meg őt. Termékeny gondolatvilága szinte pillanatról—pillanatra újabb és újabb eszmék szakadatlan láncolatát produkálta. Mnnkarendje — mint azt feljegy—
zett munkabeosztásaiból látjuk —— folytonosan bővült. Új gondolatait rögtön papírra vetette.
Hagyatékában több ilyen feljegyzést találtunk:
egy-eg címet, néhány mondattöredéket, oda—
vetett vázlatot; van hosszabb cikkrc'szletet tartalmazó feljegyzés is. Termékeny szelle- mére rendkívül jellemző e témák, kitűzött feladatok s néhány sorban megkezdett cikkek felsorolása: Keresem a nyilvánosságot. Tör- vényszerüségek. Történeti statisztika. Tuber—
kulózis statisztika. Az újabb népvándolás. A magyar munkásstatisztika kérdése. Magyar munkásügyi hivatal. Munkásbiztosítás. Gaz—
dasági programmvázlatok. Magyarország gaz- dasági helyze a háború után. Vasúti statisz- tikánk hiányai. Magyar tengerhajózás. Városi háztartás egy új fejezete, Városfejlesztő pro- grammok. A bourgeois védelme stb.
Hihetetlen szellemi produktivitása még e felsorolással sem válik teljessé. A Buday—ha- gyaték más nagyszabású munkálatokat is rejt magában. Ugyanis műegyetemi katedráját el- foglalva a statisztika egész rendszerénekkidolgo—
zását tűzte ki céljául. E munkájának tervezete, melyet tanárkodása alatt többször átdolgozott s mely legutolsó (alább bemutatott) alakjában is ideiglenesnek és vázlatosnak tekintendő, a statisztika tárgykörét nyolc részre osztja ú. m.
34*
5. szám. _ 490 -—— 1927
I. A statisztika elmélete. II. A népesség statisztikája. III. A termelés statisztikája. IV.
A forgalom (kereskedelem, közlekedés, töke- szervezés) statisztikája. V. a) A jövededelem—
eloszlás statisztikája. b) Afogyasztás statiszti- kája. VI. A szellemi és erkölcsi élet statisztikája.
VII. A társadalmi osztályok statisztikája. VIII.
Az állami és autonóm élet statisztikája.
Buday a nyolc főrész vázlatos fejezetbe—
osztását is elkészítette, s az egyes fejezetek—
nek borítéklapokat nyitott, melyekben a statisztika minden ágából előadásai és meg—
írni szándékolt munkái részére begyűjtött anyagot elhelyezte. Nagymennyiségü és a legkülönbözőbb összetételű anyag —— túlnyo- móan nyersanyag — gyűlt össze az egyes feje- zetcímek alatt. Táblázatok, összeállítások, ki—
vágott s Buday, vagy mások (részben sze- mináriumi hallgatók) által kivonatolt cikkek, könyvkivonatolások, folyóirat és könyvcímek, folyóiratok, szemináriumi dolgozatok, hivatali munkák, kéziratok és más statisztikai for- rások alkotják az évek során gyüjtött anya—
got. Némelyik rész (kereskedelem, tökeszer—
vezés) fejezetei vezérszavakban vázlatosan ki- dolgozva készen állanak, más ágakban csu- pán egy-két terv, vázlatos összefoglalás ké- szült el.
Tárgykörönkint is változó az anyag jellege. A megjelent elméleti kötet, s az Agrárpolitika körébe tartozó anyag nyilván—
tartásszerű, újabb kiadást szolgáló. A többi részben túlnyomó anyersanyag. — Mint ,,A statisztika elmélete és története" c. könyv elöszavából tudjuk, Buday a statisztika egyes részeinek kidolgozását, az egyes kötetek meg- írását nem a tárgy beosztásának természet—
szerü sorrendjében vette tervbe, hanem elö- ször oly fejezeteket kivánt feldolgozni, me- lyeknek anyagát és tanulságait eddig más tudósok: kevésbbé gyűjtötték össze. Legelőbb tehát a forgalom, nevezetesen kereskedelem és tökeszervezés statisztikája jött volna ——
terv szerint —— sorra. Ehhez mérten a ha—
gyatékban a kereskedelem statisztikájának anyaggyűjteménye a legbővebb, melyben ide—
vonatkozó gazdag nyersanyagot és Buday tollából származó fejezetvázlatokat, valamint a bevezető fejezetek fentebb említett kéziratát találtuk meg; az ebbe a részbe vágó mun—
kálatok alkották a Műegyetemen folytatott szemináriumi munka zömét is. Eléggé elöre- haladott stádiumban van a tökeszervezésre vonatkozó anyag, míg a többi rész anyaga már jóval hiányosabb.
Külön részét alkotta a hagyatékban talált gyűjteménynek az agrárpolitikára és a mű-
egyetemi speciálkollégium néhány témájára (Magyarország háborús népvesztesége. A me- gyei háztartás. Öngyilkosságok) vonatkozó anyag.
Említettíik, hogy az anyagbeosztás (s egyút- tal műegyetemi ómbeosztás) tervezete, a statisz—
tika egyes részeinek rmdszervázlata nem vég—- leges. Buday azt többször átdolgozta és — mint az elméleti rész elsö tervezetének és befeje—
zett kötetének összehasonlitása is mutatta—
munkaközben a szükséghez mérten erösen módosította. Ha nem is végleges, de elgon—
dolásában olyan nagyszabású munkaprogram- mot alkot mégis e rendszervázlat, mely nem—
csak Buday szellemének rendkívüliségéról tesz tanubizonyságot, hanem mintaképen, út—
mutatóul szolgálhat másoknak is. Irodalmi hagyatékának ezt a nagy tudományos értéket képviselő részét ezért alább teljes terjedelem—
ben bemutatjuk.
Buday László statisztikai anyaggyüjteményének rendszere.
I. A statisztika elméleteJ)
n—i
. A statisztika a köznapi felfogásban.
2. Viták a statisztika fogalmáról és tudomány-
voltáról.A statisztika és a rokontudományok. . A megfigyelés előfeltételei.
A megfigyelés szervezése és végrehajtása.
Az adatszolgáltatók lelki dtiszpoziciói.
A megfigyelés eredményein-ek följegvzése.
A megfigyelés módszerbeli eltérései.
A tömegészlelés.
10. A becslés.
11. A képviseleti módszer.
PWN?P'F*$É
12. Az anwkét.
13. A monográfia.
14. A megfigyelés eredményeinek bírálata.
15. A megfigyelés eredményeinek feldolgozása.
16. A feldolgozás eredményeinek számszerű elem—
zése.
17. A valószínűségi etmélet.
18. A törvényszerűségek megállapítása.
19. A grafikai ábrázolás.
20. A konjekturális statisztika.
21. A történeti statisztika.
22. A statisztika szerveiről.
23. A statisztika szervei a fontosabb államokban.
24. A magyar hivatalos statisztika kialakulása.
25. Statisztikai szervezetünk mai törvényes szabá- lyai.
26. A magyar hivatalos statisztika teljesítményei.
27. A statisztikai forrásnmunkák.
28. A statisztika szervei a háború alatt.
29. A statisztika nemzetközi művelése.
30. A statisztika kezdetei. A leíró statisztika.
31. A statisztika kutató iránya.
32. Ouetelet és hatása.
33. A statisztika fejlődése Ouetelet óta.
34. A magyar statisztikai irodalom története.
1) E rész beosztása megegyezik ,,A statisztika elmélete és története" c. könyv fejezetcimeivel.
a m e w w r
m _a A
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
(
6.
x!
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
c a p s
. A családhoz
!).
5. szám.
II. A népesség statisztiká_ia.1) Demografiai alapfogalmak.
A népességi statisztika forrásai.
. Népes—ségi törzskönyvek.
. A népszámlálások technikája.
. A népesedés története.
Népesség száma, szaporodás, sűrűség, tömörülés, A nemek aránya.
A korstatisztika.
A családi állapot statisztikája.
tartozás, honpolgárság, hely, lakóhely.
születési . a) Anyanyelv és nyelvismeret (a külföldi ma-.
gyarságl. b) Hitfelekezet.
Népesedési statisztika. Házasságok.
Születések különböző viszonyításban.
Az egykerend'szer okai, időbeli és területi elter- jedése, A házasságok termékenysége. (Neo- malthusianismus.)
Morbiditási statisztika.
A halálozások különböző viszonyitásban.
Csecsemő- és gyermekhalan-dóság; népbetegsé- gek, fontosabb halálokok. (A halandósági táb- lázatok.)
Természetes szaporodás. Belső vándorlás.
Nétpszaporodás és a háború. Malthusianismus.
Külső vándorlásuk. (Gyarmatok vándonmozgal- mai, természetes szaporodásuk stb.)
Közegészségügyi statisztika. (Antropometrikus statisztika.)
Érzéki és értelmi fogyatkozások.
A lakásügyek statisztikája.
III. A termelés statisztikája.
. A termelési statiszhika alapfogalmai.
2.
3.
A termelési statisztika forrásai, Szocializált termelés.
A földterület. Művelési ágak.
Éghajlati ingadozások befolyása a termésered- ményekre. Magyarország meteorologiája.
A mezőgazdasági üzemek nagysága, felszerelése és termelékenysége. (Élő és holt felszerelés.) A szántóföld föbb terményeinek területe, kára
és termtéseredményei.
A kereskedelmi és ipari növények. Bolgá-rkerté- szet. Gyümölcstermelés.
A szőlő művelése.
Állattenyésztés, állatlétszám és üzemkategóriák.
Erdők, legelők, nádasok és hasznosításuk.
A világ fontosabb államainak mezőgazdasági termelése.
Gyarmati termelés.
Nem hazai fontosabb termelési ágak: rizs, gya—
pot, kávé, tea, kakaó, kaucsuk, salétrom, fosz- fát, guano.
Vadászat, halászat, haltenyésztés. Tengeri halá- szett.
Bányászat. Uzemek, kisebb ágazatok. Só.
Vastermelés Magyarországon és külföldön.
Széntermeléts Magyarországon és külföldön.
Fáradsá'gi mozzanat.
Motorkérdés. Természetes és mesterséges energiaforrások.
Ipari üzemnagyságok. Kis-ipar iparcso-portok és fontosabb iparágak szerint.
1) Az 1—23. címen kívül jegyzetben megemlítve:
Foglalkozási statisztika.
—-491—
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
na
1927
Nagyipari üzemek ipar-csoportok és fontosabb iparágak szerint: a) felszerelés.
Ugyanaz: b) termelési adatok.
Utak, vasutak, kömüvek épitése.
Külföldi államok ipari termelése.
A termelés háborús válsága.
Bolseyista és román károk összeírása.
Baleset.
Szabadalmak.
Termelők foglalkozási ágak, nem, kor és faj sze—
rint. Munkásszemézlyzet hullámzása.
Munkaidő.
Sztrájk.
IV. A forgalom statisztikája
(A kereskedelem és tőkeszervezés statisztikájá- k módosított és részletesebb be05ztását lásd jegy- zetben IV. a) és IV. c) jelzésű külön csoportokban.)
1 2.
. A forgalmi statisztika alapfogalmai.
A forgalom statisztikájának forrásai.
IV. (1) 1).
3. Kereskedelmi üzemnagyságok csoportok szerint.
4. A belkereskedelem forrásai: Vásár. Piac. Szö- vetkezeti árusítás. lngatlanforgalom. Aukció,
1) IV. (1) A kereskedelem statisztikája. (A terv—
bevett könyv behatóbban kidolgozott fejezetbeosz- tása.)
1. Alapfogalmak.
2. Források.
3.
s e e s
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32 33
a) A kereskedelem kereső'i és eltartottjai.
b) Önállók és alkalmazottak.
Uzemek kereskedelmi ágak szerint.
Uzemek nagyság szerint.
Belső kereskedelem.
lparigazolvány és engedély. Cégjegyzés. Cég—
törlés. Uzletátruházások. Egyéni és társas cég.
Ingatlanl'orgalom.
Piaci és szövetkezeti árusítás.
Vásári statisztika.
Kiállítás.
Aukció. Mintavásár.
Tőzsde.
Csődök és verseny.
Monopóliumok, szabadalom.
Élelmiszerüzlet, vendéglő, kávéház.
A külkereskedelem formái; a mérleg.
Magyarország behozatala a háború előtt.
Magyarország kivitele a háború előtt.
A nyersanyagok, félgyártmányok stb. szerepe a magyar külforgalomban.
A volt monarchia árúforgalma.
A gabona és liszt forgalma.
Egyéb élelmiszerek forgalma.
Textilanyagok és árúk forgalma.
A vas- és gépipar termékeinek forgalma.
A yilágforgalom egyéb fontosabb cikkei.
Gyarmatok a külkereskedelemben.
A kereskedelem háborús eltolódása országon.
A világkereskedelem háborús eltolódása.
Magyarország forgalma a háború után az el- szakított részekkel.
Magyarország forgalma a háború óta egyéb rületekkel.
. A szomszédos új államok árúforgalma.
. A világforgalom alakulása a háború óta.
kényszeregyességek. Tisztességtelen
kere skedelmt
Magyar—
te-
5. szánr —— 492 —— 1927
10 11 12 13 14 15
m
25. Távíró,
29 30 3!
32 33
34 35 36 37 38 39 be
N e e e m
9.
10.
11.
12.
vendéglő, kávéház. Uzletátruházások. Egyéni
és társas cégek. Tőzsde. Kiállítás. Csődök statisztikája.A külkereskedelem formái. Behozatalunk a há- ború előtt. Terméseredme'ny és külforgalmn.
'. Kilvitieliink a háború előtt.
. A gabona vándorlása.
. Háborús árúforgalom. Háború utáni *t'orgalom.
. A világforgalom fontosabb cikkei.
. A kereskedelem háborús megrázkódtatása.
. Az átalakulásra ható tényezők, Ártörténet.
. Monopóulium.
. Krartell.
. Tröszt.
. Főbb adatok az árstatisztiikából. Vámok hatása az árra. A pénznek mint értékmérőnek inga- doz'ása.
. A kamatláb statisztikája.
IV. b)
.A közlekedés szervei. A közutak gépkocsi- forgalma.
. A vasutak fejlödése; hálózat, felszerelés.
. A vasúti forgalmu adati Közúti vasutak.
. Belső hajózás és forgalom. A Duna, Rajna, Elba_
stb. szerepe.
. A magyar tengerhajózás és tengeri forgalom multja.
. A tengeri hajózás. Kereskedelmi flották. For-
galmi adatok. :
'. Légi közlekedés. Fontosabb járatok az európai és a világforgalomban.
. A posta, világposta.
távbeszélő, kábelek, szinkraállomások.
. Közlekedési zavarok a háborúban,
, a) Gyarmathálőzat a külkereskedelemben.
b) Gyarmathálóz'at a forgalomban.
IV. 0) '*')
. A tőtkeszervezés fő formái. Hitelintézeteink meg—
oszlása és fejlődése.
. Kézizálo—g kölcsöniizletek.
. A bankok és takarékpénztárak főbb tizletágai.
. A hitelszövetkezetek föbb üzletágai.
. Részvénytársasági statisztika általában.
. Ipari és kereskedelmi részvénvtársaságok aktív és passzív iizletágai.
. Áralakulásra ható tényezők, Ártörténet.
. Főbb adatok az árstatisztikából.
. Földárak.
. A pénznek, mint értékmérőnek ingadozás—a.
. Vámok és ármegszabó kisérletek.
. Az újabb indexszámítások.
2) IV. 0) A tőkeszervezés statisztikája. (A terv- vett könyv behatóbban kidolgozott fejezetbeosz—
tá sa.
l.
.,
Alapfogalmak.
Források.
A tőkeszervezéssel foglalkozó népesség.
Tőkeszervezési forma-k szám és fejlődés szerint.
Ugyanazok 'iitaogyságkategóriák szerint.
A tőkeszervezés föbb formái és fejlődésük.
A magyar hitelintézetek megoszlása a háború előtt.
A bankok és takarékpénztágak főbb üzletágai.
A hitelszövetkezetek főbb üzletágai.
Egyéb szövetkezetek főbb üzletágat.
Részvéiiytársassági statisztika általában.
Ipari és kereskedelmi részvénytársaságok üzlet- ágai.
34.
35.
36.
37.
O!
6.
. A gabonaszükséglet mérlege.
t).
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
Egyéb szövetkezetek aktív és passzív üzletágat.
(Esetleg különóra: a nemzetiségi pénzintéze—
tek Magyarországon.)
A tőkeszervezés háborús zavarai.
Postatakarékpénztár.
A jegybankok szerepe.
V. a ) A jövedelemeloszlás statisztikája.
. Alapfogalmak.
... A jövedelemeloszlás statisztikájának forrásai.
Egyenesadó statisztikák. Jövedelmi és vagyon- adóstatis ikrák.
Birtokmegoszlás.
delem.
Háztulajdonl'uöl eredő jöve—
. Tőkejövedelem.
Takarf—kbetétek megoszlása.
Hazai és külföldi részvénytőke.
Mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vállalko—
zók jövedelme.
Szabad értelmi foglalkozásnak jövedelme.
. A mezőgazdasági alkalmazottak jövedelme.
. Az ipari alkalmazottak jövedelme.
. A kereskedelmi és közlekedési alkalmazottak jövedelme.
. A tisztviselők jövedelme.
. Munkabérstatisztikva.
. Munkahiány, munkanélküliség.
16. Szubjektív módszerrel becsült nemzeti jövedel- mek.
. A jövedeleme-loszlás háborús eltolódásai.
b) A fogyasztás statisztikája.
. Alapfogalmak.
. A fogyasztás statisztikájának forrásai.
A készletek statisztikája. Legfontosabb közszük- ségleti cikkek fogyasztása.
A fontosabb élvezeti cikkek fogyasztása terüle- tek és társadalmi osztályok szerint.
Háztartási statisztikák. Munkásrbudgetek (ötlagu munkáscsalád).
A megélhetés árhullámu'isa. Index-szamok.
Tűzkárstatisztikák, Víz- és jégkárs—tatisztika.
A biztosításügv statisztikája.
A fogyasztás háborús eltolódása.
Lakásügv.
Nagy városok fogyasztása dékkeU.
(kapcsolatban a vi—
Kézi zalogkölcsö'nüzletek.
Hitelszerveink nemzetiségi törekvései.
A kamatláb statisztikája.
A világpiac főbb tőkeszervező erői.
A tőkeszervezés háborús megrázkódtatása.
Magyarország tőkeszervezete a háború óta.
a) Új walapítások, tőxkeenlelések.
b) A tőkeszervezetek üzemntagysa'tga.
Háború utáni bankok és takarékpénztárak.
Háború utáni liitelszövettkezetek.
Háború utáni egyéb szövetkezet—ek.
Háború utáni re'szvénytársaságok.
A szomszéd új államok tőkeszervezése.
A világpiac újabb tőke—szervezése.
Postatakarékpénztárak.
A jegybankok.
A tőkék átáraml-ása a határokon.
A különféle gazdasagi ágak pélizszükséglete.
Az értéktÖsték szerepe.
A pénz, mint a tőkegvüjtés eszköze.
Az ország évi t'orgótőke szükséglete.
5. szám. ——493——— 1927
i c —
.az—c,:—v9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
28.
29.
30.
10.
11.
12.
13.
*14.
lo.
16.
17.
18.
19.
20.
. A jogrend
VI. A szellemi és erkölcsi élet statisztikája.
. Alapfogalmak.
A szellemi és erkölcsi élet statisztikájának for—
rásai.
Az egyházi szervezetek.
A népesség hitfelekezebi megoszlása.
A felekezeti élet külsőségei.
. Az oktatószertvek felosztása. Kisdedóvás.
Népoktatás.
Előkészítés az elemi dolgokra.
Előkészítés a termelésre.
Ipariskolak, f("ildmívesiskolz'lk stb.
Polgári iskolák.
Négy középosztályhoz kapcsolódó szakoktatás.
Középfokú oktatás.
Előkészítés a forgalomra.
Előkészítés a szellemi életre.
Tanító— és lelkészképzés. Tanítók, jegyzők és lelkészek demografiája.
A középiskolákat követő szakoktatás.
Főiskolai oktatás.
Iskolánkíviili oktatás.
Irodalom, múzeumok, könyvtárak és egyéb tu- dományos intézmények és tudományos tár-
sulatok.
]. Színház, mozgó, zene.
.. Népműveltség, írni-olvasni tudók.
. Négy—, ill. nyolcoszt'ályt és egyetemet végzettek.
. Erkölcsstalisztika
.Vadházasságok. Válások. Törvénytelen születé- általában. Alkoholstatisztika.
sek. Prostitució.
Öngyikosságok.
megsértése. A alaki részei.
Bűnözők bűncselekmények szerint.
Bűnözők demográfiai megoszlás szerint.
Az erkölcsi rend háborús megrázkódtalása.
bűnügyi statisztika
VII. A társadalmi osztályok statisztikája.
. Alapfogalmak.
. A társadalmi osztályok statisztikájának forrásai.
A nők küzdelme a megélhetésért.
A társadalmi tagozódás fő választóvonalai. (Pol- gár, értelmiség, munkás.)
A polgárság szervezetei, a politikai életben. (Pár—
tok, körök, egyesületek.)
. A polgárság gazdasági szervezetei. (Agrár—, ipari, kereskedelmi és egyél) munkaadói szervek.) A munkásság szervezetei a politikai életben.
A munkásság gazdasági szervezetei. A munkás—
ság életnívója.
. Érdekösszeiitközések a polgár- és munkásszer—
vezetek közt.
Sztrájkok, kizárások s az fegyverei.
Békéltető törekvések a két tábor között. Mun—
kásvédelmi törvényhozás statisztikája. Mun—
kásbiztosítás. Munkásegészségügy.
Hivatasi balesetek.
Az értelmiség szerepe az oszt'ályharcokban. .Az értelmiség demografiája.
A városi társadalmi os tályok jellegzetességei.
A vidéki társadalmi osztályok jellegzetességei.
osztályharc egyéb
Nemzetközi szolidaritás a társadalmi osztályok közt.
Atszivárgás az egyes osztályok határvonalain.
A tér dalmi szervezetek háborús megrázkódta—
tása.
Szegényügy, gyermekvédelem.
Rokkantiigy.
21, Felekeze-tek.
22. Nemzetiségi surlódások.
23. Faji surlódások.
24. Nemzetiségi pénzintézetek.
25. Választási statisztika
VIII, Az állami és autonom elet statisztikája.
]. Alapfogalmak.
2. Az állami és autonom élet statisztikájának for- rásai.
3. Községi tömörülések: az államok adminisztratív beosztása.
4. Állami és községi vagyonok. Állami üzemek.
5. Allami és községi költségvetések.
6. Állam és község adóssága.
7. Az állami egyenes és közvetett szere és részletei.
8. Egyél) állami jövedelmek (vám, illeték, mono—
pólium stb.) rendszere és részletei.
9. A községi adózás rendszere és részletei.
10. Az állami tevékenység a közigazgatás és köz—
egészségügy körül. (Állami szociálpoli.t.ika.l
11. Az állami tevékenység a közművelődés és köz-jótékonyság körül.
12. Szegéznyügy.
1 3. Gyermek've'del em,
14. Az állam, mint a termelés irányítója.
15. Az áll-atm, mint a forgalom irányítója.
16. Az állam, mint termelő és vállalkozó.
17. Nemzetközi fizetési mérleg.
18. Az állam a jogrend védelmében.
19. Az állam a hadi felségjogok gyakorlásában.
20. Az állami akaratnyilvánítás szervei.
adózás rend—
21. A községek közigazgatási és közegészgógügvi teendői,
22. A községek közművelődési és közj(')tékon_ysz'igi teendői.
234 A községek rendészeti és forgalmi teendői. . 2-1. A községek feladata a mezőgazdaság körül.
25. A községi üzemek szerepe.
26. A községek állami irányítása.
27. Az objektív módon számított nemzeti vagyon.
28. Az államok kapcsolata egymáshoz. Diplomata és konzuli szolgálat. Állami szerződések.
29. Nemzetközi intézmények. Népszövetség.
30. Gazdasági és politikai harc az államok közt.
31. Gyarmatügy. *
