Ágazati kapcsolati mérlegek a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban

A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KOZTÁRSASÁGBAN

DALIMIL STRATlL

A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az ágazati kapcsolati mérlegek szá—

mításának kezdetei az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza.

az első mérlegeket kísérleti jelleggel 1962—re állították össze. Az első lépéseket

viszonylag gyors fejlődés követte. Néhány fontos módszertani kérdés megoldása

terjedelmes ágazati kapcsolati mérlegek kidolgozásához vezetett az 1967. és 1973.

évekre. A mérlegek mérete meghaladta a 400 termékcsoportot. Regionális mérleg

készült Szlovákiára. A Cseh Szocialista Köztársaságra és a Szlovák Szocialista Köz-

társaságra 1973-ra vonatkozóan egyidejűleg hasonló táblákat állítottak össze. An- nak érdekében, hogy a hiányzó változatlan áras mérlegeket pótolják, az 1960—1972.

évekre utólag matrixokat dolgoztak ki. Ily módon folyamatos idősorok állnak ren- delkezésre erre az időszakra. A kísérlet ágazati kapcsolati mérlegeket eredményezett mind az 1960—1964.. mind az 1969—1971. évekre. Ezek nem csupán a gyakorlati al- kalmazások szempontjából hasznosak. hanem elősegítik a módszertani kérdések tanulmányozását is.

1973 óta ún. forgalmi típusú ágazati kapcsolati mérlegeket is szerkesztenek a kereslet és a kínálat közötti összefüggések bemutatására. Kielégítő eredményeket adnak a tervmérlegek is. Ezek szervezeti elhatárolásúak, és többnyire a rövid távú tervezésnél hasznosítják őket. Külön sikerként értékelhető, hogy az ágazati kapcso- lati mérlegek szerkesztésénél megteremtették az előfeltételeket ezeknek a teljesen újszerű adatoknak szélesebb körű hasznosítására mind az elemzések, mind a mo—

dellezés területén. A legutóbbi kutatások és a gazdasági gyakorlat egyaránt igazol—

ja. hogy az alkalmazási területek a lehetőségeket tekintve egyre bővülnek, és az újonnan kialakított gazdasági kapcsolatok (például a nemzetközi együttműködés, különösen a szocialista integráció) terén a mérlegek jó! hasznosíthatók.

A CSEHSZLOVÁK SZOCIALlSTA KÖZTÁRSASÁG ÁGAZATl KAPCSOLAT! MÉRLEGEINEK ALAPVETÖ JELLEMVONÁSA

Az ágazati kapcsolati mérleg. mely Csehszlovákiában készült. a termelési matrixot tekintve egyike a legnagyobbaknak a világon: több mint 400 termékcso- port részletezésű. lllusztráció kedvéért megemlítjük, hogy még azokban az orszá—

gokban is, amelyek igen fejlett— mérlegszerkesztési technikával dolgoznak, ritka

az ilyen méretű ágazati kapcsolati mérleg (például: Egyesült Államok 350, Japán

300, Szovjetunió 110 ágazat). A népgazdaság anyagi szférájának ilyen nagyfokú

részletezettsége szinte magától kínálja a gazdaság szerkezetének részletekbe menő

742 DALlMlL STRATiL

tanulmányozását. Ily módon kedvező feltételeket teremt a népgazdaságban az anyagi folyamatok sokoldalú elemzéséhez.

Az ágazatok közötti folyamatokat leíró matrix részletezettsége összhangban van az anyagi és a nem anyagi felhasználás források szerinti ábrázolásával. A mérlegek módszeresen különbséget tesznek anyagi és nem anyagi felhasználás. valamint hazai és külföldi eredet szerint. szem előtt tartva a termékcsoportoknál. illetve a végső felhasználás egyes területein a kereslet—kínálat nézőpontot.

A bel— és külföldi piacok szerinti mérlegszerkesztés bonyolult összefüggéseket számszerűsít. és kielégítő feltételeket teremt a népgazdaság külső kapcsolataira

vonatkozó lényeges kérdések tárgyalásához. beleértve a szocialista kooperációt,

illetve integrációt,

A csehszlovák ágazati kapcsolati mérlegek két árszinten készülnek. Nevezete- sen: termelői és végső felhasználói árakon. A termelői árakon összeállított mérle—

gek a termelés és a felhasználás összefüggéseinek elemzéséhez adnak alapot. Az utóbbi mérlegek inkább a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem végső fel—

használásának vizsgálatára alkalmasak, fokozott hangsúllyal a fogyasztási szem—

pontra. A különféle árszintek szerinti mérlegváltozatok kidolgozása fontos lépést jelent előre.

A csehszlovák ágazati kapcsolati mérlegeknek egyik további jellemző vonása az. hogy felépítésük a bruttó forgalom módszere alapján történt, azaz a mérlegek felölelik a vállalat belső forgalmát is. Ez lehetővé teszi a belső gazdasági össze—

függések leírását, elemzését és hatékonyságának megítélését. Alapot ad továbbá a termelési tényezők. mindenekelőtt az állóeszközök és a munkaerő hasznosításá—

nál az eredményesség tanulmányozására. Napjainkban a mérlegek számitógép segítségével könnyen transzformálhatók olyan mérlegekbe. melyek a vállalati mód—

szer szem előtt tartásával készülnek. Ily módon az alapvető tulajdonságokat tekintve az ágazati kapcsolati mérlegek és a népgazdasági mérlegek makroszemléletű mu—

tatószámai kapcsolódnak egymással.

Az ágazati kapcsolati mérlegek kiegészítő matrixa -- az állóeszköz- és a munka- erő—matrix — a termelési tényezőkre termékcsoport szerint részletezett speciális ada—

tokat tartalmaz. Ennélfogva a termelési tényezők — ezek a termelési folyamat integráns részei — hatásának elemzésére szolgál.

Az elemző táblák (kiegészítő matrixok). amelyek a csehszlovák ágazati kapcso—

lati mérlegekhez kapcsolódnak. lehetővé teszik olyan speciális kérdések tanulmá—

nyozását, mint például a fuvarköltség. az adózás, a kereskedelmi haszon és enged- mény stb.

A mérlegeket alapvető paraméterek egészítik ki (közvetlen ráfordítási, halmozott ráfordítási, elosztási együtthatók, az állóeszköz-szükségletet, a munkaerő—szükségle—

tet kifejező és más leszármaztatott mutatószámok). Ezek egyfelől áttekintést adnak a népgazdaságról, másfelől felhasználhatók elemzési és előrejelzési célokra.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének körvonalazott tulajdonságai utalnak a gyakorlati alkalmazás lehetőségeire. Újabban sor került az ágazati kapcsolati mérlegek fokozottabb és bonyolultabb alkalmazására az elemzések és az előre- jelzések készítése terén. Az alkalmazásokat mind ez ideig különféle tényezők

befolyásolták. illetve korlátozták. Ezek a következőkben foglalhatók össze.

A mérlegszerkesztés első fázisa kifejezetten kísérleti jellegű volt. A munka Csehszlovákiában az ágazati kapcsolati mérlegek kidolgozásánál elsősorban az előfeltételek megteremtésére. illetve azok ellenőrzésére irányult. A következő fázis- ban (1967. évi mérlegek) annak érdekében, hogy nagyméretű mérlegek szerkeszté- sére nyíljon lehetőség, hasznosították mindazokat az ismereteket, melyeket a ki-

sérleti mérlegek szerkesztésénél szereztek. Végül a harmadik fázisban (1973. évi mérleg) a mérlegeket'számítógép segítségével dolgozták ki. Hongsúlyozták a mér-

legek elemző hasznosításának fontosságát, és számba vették a közvetlenül adódó

lehetőségeket.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének nagy mérete miatt a kidolgozás viszonylag hosszú időt vett igénybe. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a vonatkozásban külföldön is ez a helyzet. Külföldi tapasztalatok szerint egy-viszonylag nagyméretű ágazati kapcsolati mérleg kidolgozása 2—3 évet vesz igénybe. A hátrány, ami to- vábbi mérlegek kidolgozásától visszatart. abban áll. hogy a mérlegek paraméterei időközben egyre inkább elavultakká válnak. Ily módon a mérlegek még el sem ké-

szülnek, már szükségessé válna a korszerűsítés. Az 1973. évi mérleg szerkesztése

-— a munka jó szervezése és a számítógép maximális hasznosítása eredményeként _—

ebből a szempontból is sikeresebbnek tekinthető, mint a korábbiak. Elérték, hogy az eredmények már 1975-ben rendelkezésre álljanak. Az 1973. évi mérleg kidolgozásá—

nál szerzett tapasztalatok lehetővé teszik a mérlegek szerkesztésére fordított idő további csökkentését.

A mérlegek elemzéséhez eddig nem dolgoztak ki konzisztens módszertant. Az 1973. évi mérlegek készítését azonban már meglehetősen átfogó elemzések követ- ték. Az elemzéseket a felhasználói igények kényszerítették ki. Ma már sem a mér- legek, sem az azokból összeállított sorozatok nem elégítik ki a felhasználókat. Szá—

mukra elsősorban azoknak a vizsgálatoknak az eredményei fontosak. amelyek a gazdasági fejlődésben mutatkozó irányzatokra mutatnak rá.

A mérlegek alkalmazását gátolta az osztályozási ismérvek diszparitása is. A táblákban a termékcsoport alkotja az osztályozási kritériumot. Ez kielégíti a gaz- daságnak mint létező valóságnak ábrázolását és elemzését, azaz a makroszintű elemzéseket. Nem felel meg azonban a rövid és középtávú tervezés igényeinek.

Ebben a vonatkozásban szintén értek el sikereket az 1973. évi mérlegek kidolgozása kapcsán, a különböző változatok ugyanis tükrözték a szervezeti felfogást is. ha az a tervezés számára fontos volt.

Végül meg kell említeni, hogy a fogadóképesség bizonyos fokú hiánya a fel- használók oldalán, továbbá a következetes idegenkedés a szabatos módszerektől és a fejlett számítógép—technika alkalmazásától nagy visszahúzó erő a mérlegek további tökéletesítésénél.

ÁGAZATl KAPCSOLAT! MÉRLEGEK SZERKESZTÉSE A SZÁMlTÁSTECHleKA ALKALMAZÁSÁVAL

Az adatok nagy tömege, melyeket az elgondolások szerint fel kell dolgozni, megköveteli a fejlett számítógép—technika közreműködését mind a mérlegek szer- kesztésénél, mind azok hasznosításánál az elemzésekben és előrejelzések készí—

tésében. Csehszlovákiában a gépesítés fokozatosan, de megtörtént. Az 1962. és 1967. évi mérlegek még a hagyományos módon készültek. A számítógépet elsősor- ban a mérlegek paramétereinek kiszámításánál alkalmazták. Az 1973. évi mérleg egy lépést jelentett előre, mert a számítógépet sikeresen hasznosították a mérleg—

szerkesztés fázisában, beleértve a változatok képzését is. A számítógép nem csupán a mérlegszerkesztési munka gyorsításában és hatékony végrehajtásában segített, hanem a többi cél elérésében is. mint például a gazdasági szerkezetre vonatkozó adatok készletének kialakításában. Ez az adathalmaz lehetővé teszi mind a mérleg —- beleértve a változatokat is —, mind az adatforrások, mind az egyes fel—

dolgozási fázisok eredményeinek általános hasznosítását.

744 DALlMiL STRATIL

A csehszlovák ágazati kapcsolati mérlegeket olyan adatbázison szerkesztették, mely egyszeri időszakos megfigyelés keretében állt rendelkezésre. Az adatgyűjtés felölelte a népgazdaság 95 százalékát. lgy alkalmas feltételeket teremtett megle- hetősen pontos mérlegek szerkesztéséhez. Az adatokat, melyeket az 1973. évi mérlegek készítéséhez felhasználtak. a népgazdaság meghatározott szektoraitól gyűjtötték be. ugyanúgy, mint az előző éves összeállításnál, csupán eltérő részle- tességgel. Az egyszeri időszakos megfigyelés a szervezetek gazdasági tevékeny—

ségének nyomon követésére teljesen más módszertani közelítés, mert megőrzi az információs egységek jellegének változatosságát.

Legrészletesebb adatok a mérlegek készítéséhez az ipari, az építőipari és a szállítási adatforrásokból álltak rendelkezésre 12 kérdőívtípus alapján:

— összes kibocsátás, költségek és kiadások, részletezés termékcsoportok szerint;

— költségek és kiadások a rezsiköltségekben. részletezés termékcsoportok szerint;

— anyagfelhasználós és termelő szolgáltatások vásárlása, részletezés termékcsoportok szerint;

— import eredetű anyagok felhasználása és termelő szolgáltatások vásárlása, részletezés termékcsoportok szerint;

— a termelő tevékenységek körélbeen hasznosított alapok értékcsökkenési leírása, részlete- zés termékcsoportok szerint:

—— kiegészitő mutatószámok a termelő állóalapokra és a munkaerőre:

— anyagfelhasználás és termelő szolgáltatások vásárlása a rezsiköltségekben. részletezés termékcsoportok szerint ;

— import eredetű anyagok felhasználása és termelő szolgáltatások vásárlása a rezsikölt—

ségekben, részletezés termékcsoportok szerint:

—— a termelő tevékenységek körében hasznosított alapok értékcsökkenési leírása a rezsi—

költségekben, részletezés termékcsoportok szerint;

- félkésztermék-felhasználás, elvégzendő munkák és termelő tevékenységek saját célra, részletezés termékcsoportok szerint;

— termelésből származó hulladék, részletezés termékcsoportok szerint;

—— félkésztermék-felhasználás. elvégzendő munkák és termelő tevékenységek saját célra, rezsiköltségekb'en, részletezés termékcsoportok szerint.

A népgazdaság többi ágazatában az egyszeri megfigyelés köre lényegesen szűkebb volt: a tudakozódáshoz három fajta kérdőívet használtak:

— összes költségek és kiadások. részletezés termékcsoportok szerint;

— anyagfelhasználás és termelő tevékenységek vásárlása, beleértve a hasznosított esz- közök értékcsökkenését is, részletezés termékcsoportok szerint;

-— tevékenységek. késztermék— és befejezetlentermelés—készlet, részletezés termékcsopor—

tok szerint.

Az adatok gyűjtésénél alkalmazott módszer lényegében meghatározza a so- ron következő eljárást, az adatok feldolgozását a mérlegek szerkesztésénél. A szer- kesztési folyamat 1973-ban feldolgozási szempontból két fázisra bomlott:

— az adatforrások összegezésére;

— a mérleg sajátos felépítésére, beleértve a változatok képzését is.

Az adatforrások összegezése három lépésben történt.

a) Az első lépés az egyszeri megfigyelés kérdőíveiben felölelt adatok összesí- tése volt az iparban, o szállításban és az építőiparban (az ún. nagyméretű kérdő- ívek összesítése). Az egyszeri megfigyelés kérdőíveinek szerkezete mindvégig (az összesítés valamennyi fázisában) változatlan maradt. Ezeket a kérdőíveket össze- sítették a népgazdaság különféle szervezési szintjein, továbbá területi szempont- ból is (megfigyelési egység, gazdasági termelési egység. ágazat. köztársaságok és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság). A következő összegezés az egyszeri megfigye-

lés valamennyi típusánál a termelési és a rezsiköltségek összevonásában állt, ter- mékcsoportok szerint a két köztársaság és a szövetségi köztársaság szinten. 'Osz-

szegezésre került sor az anyagfelhasználásnál. az állóeszközök értékcsökkenésé-

nél. melyeket a termelő tevékenységek körében hasznosították, továbbá a hulla- déknál termékcsoportok szerint. A nagyméretű kérdőívek végső összegezése az ipari, a szállítási és az építőipari kérdőívek összevonásában állt. Az alapul szol- gáló file—ből kihagyták a nem anyagi felhasználást.

b) A második lépés az egyszeri megfigyelés kérdőíveinek összegezése volt a

népgazdaság fennmaradó ágazataira (az ún. kisméretű kérdőívek összegezése).

Az egyszeri megfigyelés kérdőíveinek alapvető szerkezete itt is változatlan maradt az összesítés során. A megfigyelési egységeket összevonták típusok szerint, hogy tény- legesen létező szervezeti egységeket kapjanak a köztársaságokban és a Csehszlo- vák Szocialista Köztársaságban. Ezt követően a fent említett szervezeti egységek keretein belül a költségeket és a kiadásokat, az anyagfelhasználást a hasznosí- tott eszközök értékcsökkenésével együtt termékcsoportok szerint újrafelosztották valamennyi fennmaradó tevékenység között. A költségek, a kiadások és az anyagfel- használás matrixát módosították a számított értékekkel. A szóban forgó matrixokból kihagyták a nem anyagi tevékenységet. Az utolsó összegezés valamennyi kisméretű kérdőívtípus összevonása volt az eredeti (újraelosztás előtti) és a számított (újra-

elosztás utáni) értékek szerint.

c) A harmadik összegező lépés a nagy— és a kisméretű kérdőívek" összevonását jelentette. A félkésztermékek matríxát egyidejűleg hozzáadták az anyagfelhasználá—

sok és a termelői szolgáltatások vásárlásának matrixához. az állóeszközök érték—

csökkenésének matrixához. valamint a hulladék matrixához.

Az egyszeri megfigyelés különféle típusú kérdőíveinek összegezési eredményei, azaz az egymást követő feldolgozások termékei kellő alapot adtak 1973-ban a mér—

legváltozatok kidolgozásához. A mérlegváltozatok a különféle árszintek. az importált

termékek elszámolásánál az eltérő módszertani megoldások és a belső vállalati for—

galom elszámolásának következményei. Az 1973. évi mérleg egyes változatainak ki- dolgozásához kiegészítő adatokra volt szükség: a végső felhasználás egyes tételei- re termékcsoportok szerint. a forgalmi adókra, az árengedményekre és a nyeresé- gekre, a szállítási költségekre, az importált termékekre az anyagi és a nem anyagi fogyasztásnál. A kiegészítő adatok különféle statisztikai forrásokból származtak, esetenként szakértői becsléseken alapultak. Ezeket a továbbfeldolgozás céljaira matrixokba és vektorokba rendezték. A nélkülözhetetlen mérlegváltozatokat ezt kö—

vetően egyszerű számítástechnikai eljárásokkal származtatták. Bonyolultabb problé- mának bizonyult az ágazaton belül a forgalom kiküszöbölése. Ez sajátos módszer—

tant. illetve software-t tett szükségessé. Az egyszeri megfigyelésből származó adatok, a különböző fázisok termékei. valamint az összegező és feldolgozási lépések adták

a szerkezeti adatok készletét. ,

Közgazdasági tartalmát tekintve a szerkezeti adatkészlet két alapvető össze- tevőből áll:

—- a szerkezeti adatok vállalatokra vonatkozó készletéből;

— a szerkezeti adatok népgazdasági készletéből.

A szerkezeti adatok vállalati készlete termékcsoportok szerint részletezett ada- tokat tartalmaz. és a megfigyelési egységek különféle tevékenységeire vonatkozik, az adatokat szervezetek és gazdasági területek szerint csoportosítva. A szerkezeti adatok népgazdasági szintű készlete a mérlegváltozatokat. továbbá a lényeges ki- egészítő adatokat tartalmazza nemzeti és állami szinten.

745 DALlMiL STRATIL A szerkezeti adatok készletét az alkalmazási programok file-ja egészíti ki. Ez lehetővé teszi az adatforrásokból a kivételt. az összegezéseket. a mérlegváltozatok és kiegészítő sorozatok képzését a felhasználók tényleges igényeinek megfelelően.

A szerkezeti adatok készletének létrehozása alapot ad a népgazdaság szerke—

zetére vonatkozó nélkülözhetetlen adatok gyors és megbízható produkálására a fel—

használók számára a népgazdaság szervezésének valamennyi szintjén. ily módon

megkönnyíti a mérlegek használatát. *

AZ ÁGAZATl iKAPCSOLATl *MÉ'RLEG'EK ADATBÁZISA

A mérlegek adatbázisának kialakitása a megbízható feldolgozás. tárolás és

értékelés előfeltétele. Ez tárgyi követelmény. amely az adott feltételek mellett az alábbiakból következik:

a) Csehszlovákiában az eddig szerkesztett mérlegeknél a felölelt adatmennyiség —— be- leértve a változatokat is — elérte a 107 nagyságot. és ez a továbbiakban még növekedni fog:

b) hasznosítani kell mindazokat az adatokat (mint kiegészítő információkat), amelyeket a megfigyelési egységek a mérlegek kidolgozásához rendelkezésre bocsátottak, és amelyek nem csupán a népgazdasági igények kielégítésére hasznosíthatók, hanem az alárendelt és helyi adminisztráció szükségleteinek kielégítésére is (ez nagymértékben fokozza az analitikus és proginosztiikus hasznosithatóságot a mérlegek hatékonyságával együtt);

c) a feldolgozást követően célszerű az adatbázis" hasznosítói érdekében néhány olyan leszármaztatott mutatószámot tárolni, amelyeknek kidolgozása különösen nehéz és munka—

igényes (például nagyméretű matrixok inverz együtthatói);

d) a mérlegadatok feldolgozásának és értékelésének hatékonysága, továbbá analitikus vagy prognoszti—kus információvá alarkításuk függ az adattárolás módszerétől és a hasznosító

rutinná! az előfeltételektől;

e) közeli perspektívában a mérlegek adatbázisa fogja alkotni az egyik adatbázis—al- rendszert; ez lesz az ,,ugródeszka" az automatizált adatbankon alapuló komplex statisztikai elemzések és prognózisok számára.

A mérlegek adatbázisának kialakítása néhány bonyolult probléma megoldását jelenti. Ezek három csoportba foglalhatók össze:

—- a mérlegek adatbázisának tartalma;

— a mérlegek adatbázisának szervezete;

— software a mérlegek adatbázisához.

A mérlegek adatbázisával kapcsolatos problémák megoldása előtt tisztázni kell, hogy mit kell bevinni az adatbázisba. A válasz meghatározó, mert az adatbázis szervezése és a software ettől függ. A választ a létező mérlegsémákkal mint a mér—

legekkel jelenleg végzett, illetve anticipált műveletek természete szabja meg. Fi—

gyelmet kell szentelni továbbá néhány olyan követelményre is. mint az adatbázis függő állapota, adatkorszerűsítés és -móclosítás. felesleges adatok eltávolítása és a mérlegek adatbázisának perspektivikus illeszkedése az integrált statisztikai in- formáció- rendszerbe.

A kisérleti mérlegek adatbázisának konkrét kidolgozása oly módon történt, hogy az magában foglalja az 1962, 1967., 1970., és 1973. évi mérlegek alapválto—

zatait. a változatokkal együtt az árrendszerek szerint az import kezelési módjának, a termelési mutatószámok kiszámítási módszerének és az aggregálás szintjeinek

megfelelően. Az adatbázis tartalmazza az elsődleges ráfordítások matrixait és

néhány kiegészítő adatot. Az alapadatokon túlmenően a mérlegek adatbázisa tar- talmaz néhány leszármaztatott mutatószámot is. valamint a mérlegek kritikus para- métereit. Az adatbázis előzőkben körvonalazott területei alkotják az ún. közvetlen és közvetett információ forrásait. Közvetlen információn olyan információt értünk,

amely valóban létezik a mérlegek minden egyes mutatójára, illetve az azokból le—

származtatott együtthatókra. Minden más információ közvetett. Ezek számítógép- program alkalmazásával szerezhetők meg az adatbázisból.

A mérlegek adatbázisa szervezésével kapcsolatos problémák megoldásának választ kell adnia arra a kérdésre. hogy miként kellene az adatbázist létrehozni és ellenőrizni. Az adatbázis megteremtése lényegében fogalmi és szervezési kérdés.

Az adatbázis koncepciója olyan általános tulajdonságokat ölel fel, amelyek elméleti értekezésekből és gyakorlati tapasztalatokból ismeretesek. Az alapvető tu- lajdonságok, melyek jellemzők az adatbázis létrehozásának folyamatára. a követ- kezőkben foglalhatók össze:

a) egységes jelölés és standardizált adatszervezés annak érdekében, hogy az adatok komipatibilitása biztosítva legyen az egész rendszerben;

b) az adatbázis függetlensége az alkalmazási programoktól;

c) a kapcsolódások megalapozása a szükséges adatok között a hasznosítás szempont- jóból;

d) a mérlegek adatbázisának flexibilitása.

A mérlegek adatbázisánál a konkrét megvalósulás: a bemenő adatokból olyan

adatok megszerzése, minta mérlegek elemei és a kiegészítő mutatószámok, melyek csoportosíthatók az adatbázis elemeinek generálása. tárolása és hasznosítása szerint.

Az adatbázis elemeinek generálásán azok ellenőrzését, alkalmazását és átala—

kítását értjük. Az ellenőrzések és alkalmazások ahhoz szükségesek, hogy megbizo—

nyosodjanak, vajon a mérlegek elemei megfelelnek—e az előírt kritériumoknak. A transzformálás készséget jelent a mérlegek előirt formális és tartalmi alkalmazására.

A formális transzformációk lehetővé teszik olyan rekordok szervezését a bemenő adatokból. melyeket az adatbázisban felhasználnak. Ezek biztosítják azt a szerkeze- tet, formát és jelölést. ami a működő adatbázishoz szükséges.

Meghatározásuknál ügyelni kell a tartalmi és kezelhetőségi követelményekre. Az egyes rekordok ezért valamennyi adatot tartalmazni fogják oly módon, hogy a hasz—

nosítás a közvetlen és a közvetett információ megszerzésénél, tehát a szükséges manipulációknál lehetővé váljék (osztályozás, visszanyerés stb.). A tartalmi transz- formáció a mérlegek tárgyi értelemben vett anyagára vonatkozik. Lehet általános.

speciális és leíró. Általános transzformáció valamennyi mérlegnél végrehajtható, ha eleme az adatbázisnak. Speciális transzformáció speciális mérlegek egy-egy al—

kalmazása. A leíró transzformáció az előzőkben körvonalazott módszer és forma realitásának megfogalmazására szolgál.

A mérlegek adatbázisában felölelt elemek tárolása az archív file és az alkal—

mazási programok segítségével történik. Az archív file állandó, és az adatbázis va- lamennyi elemét tartalmazza. A rekordok formáját, leírását és szerkezetét — ezekre az adatbázis manipulálásánál van szükség -— formális transzformációkkal kapják.

A tartalmat a bemenő adatok és bizonyos értelemben a tartalmi transzformáció tételesen meghatározza. A tartalmi transzformáció eredményeinek készlete azonban függ az archívum—képzés folyamatának hatékonyságától. A tárolás az archív file-

ben csupán akkor bizonyul hasznosnak, ha az eredmény megszerzésének gépideje

transzformáció esetén hosszabb, mint az archív file-ból történő kivételhez szüksé- ges gépidő. Az alkalmazási file—ok ideiglenes jellegűek, és ezért csupán olyan ada—

tokat tartalmaznak, melyekre a konkrét elemzésnél vagy prognózis készítésénél ép- pen szükség van; az elemzési eszközök alkalmazása esetén közvetlen bemenetet biztosítanak; más szavakkal: az archív file-ok almintái. A file—ok szerkezete és for—

mája az elemzés, illetve a prognóziskészités igényeitől függ.

743 DALiMiL srmm

A mérlegek adatbázisának elemei két úton hasznosulnak. A közvetlen infor-

máció az archív file—ból származik. Az elemzési és prognosztikus eszközök lehetővé

teszik a közvetett információk szerzését a közvetlen információ meghatározott típu-

saival együtt.

Az adatbázis szerkezetét és az összefüggéseket az adatbázis szervezésénél; az 1. ábrán mutatjuk be.

1. ábra. Az adatbázis szervezése

Ba'/"Má' adatok

[' """""""""""""""""""""""""""" _l

l l

l 1 : fkmís/mzéáw

: Jay/"fám! ís írni?/mi . MSZH/te az

! e/Asmf/lzísei lnanszfapmác/kí : MÉM—530429";

! e m e

! l. _______l ! l ( z

: ; r ...

: l/ak/ !

, kapsz/aminő ;

L ,:

I/ii/xmzair/ fo l/Á'í/mazísi fila

M,, I'-l

: l l l l

l

III. E :————-———————'5

l

1

! l 1

lfáíiEf/ZH mfbfmic/d

Mme/IM és hiz- w/e/l fifa/771317?

Megiegyzés: ! — az adatbázis elemeinek generálása; ll — az adatbázis elemeinek tárolása; lll —- az adatbázis alkalmazásának módja.

A mérlegek adatbázisánál a software szoros összefüggésben van az adatbázis ellenőrzésével. Ez két tevékenységi csoportra bontható. Az elsőben generálják az információkat. a másikban az információ megszerzéséhez az előfeltételeket rögzítik.

Az első tevékenységi csoportot az alkalmazási programcsomagok jellemzik, melyek lehetővé teszik az adatbázis, az archívum és az egységesített mérlegek katalógusai—

nak felhasználását. valamint az elemzés és a prognóziskészítés céljaira készült alkal- mazási programok hasznosítását. A tevékenységek második csoportja alkalmazási programcsomagokból áll az adatbázis elemeinek generálásához, korszerűsítéséhez és fenntartásához. Korszerűsítésen az archív file feltöltését értjük korszerű adatok- kal. Az adatbázis fenntartása mindenekelőtt az archív file elemeinek rendszerezését.

másolását jelenti, továbbá a szükséges alkalmazási file-ok kialakítását. valamint az

archív file ellátását a tartalomra vonatkozó információkkal. Az adatbázis ellenőr- zése az archívum és az egységesített mérleg manipulálásával történik. Jelenti to- vábbá az alkalmazási program hasznosítását, ami biztosítja az adatbázis szabatos definiálását logikai és tartalmi szempontból. Létrehozza az adatbázist, segít fenn- tartásában és újjászervezésében. Tükrözi a felhasználói alkalmazásokat az adatok kivételével kapcsolatban, és előmozdítja új szempontok keresését hatékony alkalma- zási programok számára.

A software paraméteres programokat tartalmaz FORTRAN—ban. A paramétere—

ket úgy választották meg, hogy a software céljait sokoldalúan előmozdítsa.

A tapasztalatok megerősítik a fent körvonalazott megoldás előnyeit a kísérleti

' mérlegek adatbázisával kapcsolatban. Különösen áll ez. ha a mérlegek adatait

elemzésre vagy prognózisok készítésére hasznosítják.

A MÉRLEGEK ALKALMAZÁSA KOMPLEX ELEMZÉSEKNÉL

A mérlegek alkalmazásának kérdését a népgazdaság szerkezeti összefüggései—

nek komplex elemzésénél igen nagy gondossággal kezelték. A mérlegek 1973-ra vonatkozóan készültek, és az automatizált információs rendszer alapján a makro- statisztikai elemzésekhez módszertant terveztek. Az előző mérlegek adatait konk- rét elemzéseknél hasznosították sajátos információk szerzése céljából. Nagyobb méretű közgazdasági munkákhoz ezeket a mérlegeket ritkán vették igénybe.

Különféle okok miatt a mérlegeken alapuló komplex elemzés sajátos jellegű.

így szükségessé válik az elemzési eljárás hagyományostól eltérő megoldása. A gaz—

dasági valóság kifejezése matrix formában és a kutatási tervek nagy méretei feltéte- lezik szabatos módszerek használatát az analitikus eljárásokban, továbbá a rend—

szerközelítést és a számítógép-technikát. Ezek az elemek együttesen szükségképpen olyan elemzési rendszer megteremtésére vezetnek. amely az alábbi blokkokra ala—

pozható:

a) a mérlegek adatbázisa,

b) a módszerek és eljárások rendszere elemzési célokra, c) software az elemzési rendszerhez,

d) a rendszer ellenőrzése és gyakorlati hasznosítása.

Az adatbázist már tárgyaltuk. Mindenesetre olyan rendszerként célszerű fel-

fogni, mely mindig alakul, és perspektívában alkalmas a gazdasági kapcsolati elem—

zés más területeiről származó konkrét adatbázisok integrálásával kapcsolatos köve- telmények kielégítésére. Ily módon rögzíteni kell az előfeltételeket egy automatizált

adatbank kiépítéséhez. '

A módszerek és eljárások rendszere a komplex elemzés céljaira a mérlegek klasszikus sémáján alapul. A módszer gyakorlati alkalmazhatósága tényleges gaz- dasági problémák megoldására feltételezi az alkotóelemek kidolgozottságát és a további kiegészítéseket matematikán. közgazdaságtanon és statisztikán alapuló el- járások segítségével. Az input-output technika nyújtotta széles körű lehetőségeket elemzés és prognóziskészítés céljaira feltárta a Bécsben tartott input—output kon—

ferencia. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a technika nemcsak a klasszikus problémák megoldását mozdítja elő, hanem segítséget ad a világgazdaság olyan kiemelkedő problémáinak megoldásához is. mint a nyersanyagellátás, a világpiacokon mutat- kozó ingadozások, a környezetszennyeződés stb. Közben az is kiderült. hogy a tech—

nika folyamatos és hatékony alkalmazása és maga a kidolgozás függ az elemzési rendszer megteremtésétől. ami azután feljogosít a népgazdaság szerkezeti arányai- nak számszerűsítésére és tanulmányozására. lehetővé teszi továbbá sajátos köz—

gazdasági kérdések megoldását.

Az analitikus eljárások céljaira a software-nak elég hajlékon—ynak kell lennie, működnie kell mint egésznek, de kezelhetőnek kell lennie alkotóelemei szintjén is.

A software kifejlesztésénél követhetők bizonyos ,,értelmes" alapelvek. Ezek néhány tény elfogadására késztetnek az alkalmazási program felhasználója oldaláról, és tükrözik azokat a tényezőket, melyek biztosítják a software szükséges tulajdonságait.

Ezek közül mindenekelőtt meg kell említeni, hogy a rendszer legyen:

— ésszerű és hatékony,

-— könnyen kezelhető és egyszerűen használható,

— univerzálisan alkalmazható.

A kérdés az információkibocsátás formájától teljesen független. A népgazda- sági szerkezeti összefüggések valamennyi elemzése nagyméretű mérlegeken ala-

750 DALIMiL STRATIL

pul, amelyek a népgazdaságra vonatkozó információt termékcsoportok szerint rend—

szerezik. A kibocsátott információ hasonló jellegű. Annak érdekében, hogy az in- formáció gazdasági döntésekhez felhasználható legyen, szükség van az információ—

kibocsátás szelektálására. tömörítésére és a megfelelő gazdaságos kibocsátási for—

ma megtalálására.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen szintén döntő szerepet ját—

szik az analitikus eredmények számítógépes értékelése, valamint a fejlett köz—lési formák módszeres alkalmazása. mint például a grafikus értékelés. E célból a szó—

mítógépet speciális technikával látták el.

Az 1973. évi mérlegnek komplex elemzés céljaira alkalmazása a népgazdasági ágazati kapcsolati mérleg alapváltozatának továbbfejlesztését igényli. A kisérleti rendszer a mérlegek idősorainak elemzésén alapult. Ezeket a módszertan és az ár szempontjából egységesítették. A rendszer feltételezi a népgazdasági ágazati kap—

csolati mérleg hierarchikus elrendezettségét. és elsődlegesen az alábbi elemzésekre

irányul:

a) a gazdasági szerkezetek hasonlósága. sajátos felép'itésű mérlegek segítségével ki- fejezve,

b) a népgazdaság átfogó mutatószámai,

c) a források. a termelés és a felhasználás szerkezeti mutatószámai, d) a folyó termelői felhasználás,

e) a végső felhasználás ágazati szerkezete, f) a végső felhasználás értékszerkezete.

g) az import—, a munkaerő- és az állóeszköz- szükséglet a végső felhasználásnál.

A gazdasági szerkezetek hasonlóságának tanulmányozása adja az első átfogó információt a tárgyalandó gazdasági valóságról. Ezt végrehajtják az átfogó mutató- számok elemeire a bruttó kibocsátásnál, a végső felhasználásnál. a folyó termelő felhasználásnál, a hozzáadott értéknél és a munkaerőnél. Az összehasonlító tanul-

mányokban általában a korrelációs együtthatókat hasznosítják erre a célra.

A népgazdaság átfogó mutatószámainak kiszámítása lehetővé teszi az alap-

vető makrogazdasági kategóriák között kialakult arányok értékelését, a népgazda-

ság alapvető fejlődési tendenciáinak meghatározását. A makrogazdasági mutató—

számokat tartalmazó file-t az alábbiak szerint építik fel:

a) a hazai és az importált termékek forrását és felhasználását tanulmányozni kell a költségszerkezet és a javak elosztása szempontjából:

b) a hazai termelést vizsgálni kell a költségek és az elosztás szempontjából:

c) az állóeszközöket és a munkaerőt elemezni kell, különösen a hazai termelés kialaki—

tásával összefüggésben.

A szerkezeti elemzés célja a szerkezeti változások felismerése, magyarázása a mérlegek megfelelő négyzeteiben. A viszonyszámok mint olyanok sokszor alkalma- sabbak elemzési célokra, mint az abszolút értékek. A kísérleti ajánlás szerint a

mutatószámokat felölelő file tartalmazza:

— a hazai termelés szerkezeti mutatószámait a folyó termelő felhasználásban,

— az import szerkezeti mutatószámait a folyó felhasználásban.

— a hozzáadott érték szerkezeti mutatószámait.

— a hazai végső felhasználás kielégítésére szánt termelés szerkezeti mutatószámait.

—- a végső felhasználásnól az importált termékek szerkezeti mutatószámait.

Az analízis különféle kínálati-keresleti termékcsoportok szerint történik. A vég- ső termelés elemzésének célja a szerkezet tanulmányozása.

A folyó termelő felhasználás bemutatása. figyelembe véve a kínálati—keresleti termékcsoportokat. egyik lényeges feladat. Ezen a sajátos területen a kutatás fő-

ként az egyes részterületeken a nagyobb változások felismerésére irányul. Az ana—

litikus eljárásba bevezették a ráfordítási és az elosztási együtthatók, ellentett mat- rixaiból képzett korrelációs együtthatókat, a sorozat-összehasonlítást Rassmusen- együtthatók felhasználásával. A legfontosabb ráfordítási és elosztási együtthatók mintája és elemzése az elsődleges ráfordítások körének 80 vagy 90 százalékára terjedt ki. A ráfordítási és az elosztási együtthatók matrixainak összehasonlítása elemeik szerint történik.

A vizsgálat eredményei jól realizálhatók egyidejűleg két szinten is. Az első szint a folyó termelő felhasználás. melynek stabilitását tanulmányozni kell Az adott időszakban a termelésnek és a fogyasztásnak a legfontosabb együtthatókkal ábrá—

zolt ún. kulcsösszefüggé'sei, valamint azok a termékcsoportok. melyek a végső fel—

használás szempontjából jelentősek. vizsgálhatók a költségek és az elosztás olda- láról. A második szint a folyó termelő felhasználás tanulmányozásának kiterjesztése az importból származó termékekre. Kutatják a bruttó módon értelmezett folyó ter—

melő felhasználás változását a tárgyalt időszakban mint a végső felhasználás szer-

kezeti változásainak és a termelési feltételek (technológia. termelés szervezése stb.)

módosulásainak következményét. A változott feltételek hatása a termelésben kiter- jed a nyersanyagok, a félkésztermékek és az energia felhasználására, valamint a kooperációmódosulásokra. A termelés anyagszükségletét mérő mutatószámok mint alapvető jellemzők számíthatók és elemezhetők (hazai. import, összesen). Ezek vi- szik tovább a folyó termelő felhasználás módosulásait az anyagfelhasználási szük- ségletre.

Az ágazati szerkezet ábrázolásának célja a bruttó termelésen belül az, hogy az adott időszakban a mutatószámok alakulását szemügyre vegyék, specifikálják, és számszerűsítsék azokat a tényezőket, melyek a változásokat előidézték. Feltehető, hogy a termelési volumen változásai szintén ezeknek a tényezőknek tulajdoníthatók:

—- az árszint.

— a végtermék volumene.

—- a végső felhasználás egyes területeinek aránya,

— az ágazatok aránya (szerkezeti összetétel) a végső felhasználás egyes területein.

— a folyó termelő felhasználás színvonalában jelentkező relatív módosulások, azaz a belső kooperáció alakulása a termelésben.

A körvonalazott vizsgálat kiterjed a végső felhasználás egészére és valamennyi tényezőjére. A bruttó hazai termelés volumenének alakulására további információval szolgálnak a változások hatását leíró szorzók és együtthatók (az árak. a végső fel—

használás volumene, az egyes gazdasági területek stb.).

A végső felhasználás értéke felépítésének leírása a hozzáadott érték változásai hatásán—ak bemutatását célozza. tehát azt a terméket szemléli, melyet a végső fel—

használás különböző területein a kereslet kielégítésére fordítottak. Számszerűsíthető

ezzel egyidejűleg az elsődleges termelési tényezők módosulásainak hatása is. to- vábbá azok a tényezők, melyek generálták a változást. Ezek a következők:

— az árváltozások hatása.

— a végső felhasználás volumene változásainak hatása.

— a vizsgált területeken az arányváltozások hatása,

— az ágazati arányok változásának hatása,

— a folyó termelő felhasználás változásainak hatása.

— a hozzáadott érték összetevőiben jelentkező és az import folyó termelő felhasználásá—

ban beállt változások hatása.

Számítanak továbbá aránymutatókat. Ezek a változásokat regisztráló együtt—

hatók hatását mérik a vizsgált időszakban a szóban forgó tényezőknél a végső fel—

752 DALiMlL STRATIL

használás valamennyi területén termékcsoportokra és a végső felhasználás összete- vőire vonatkozóan.

A végső termelés importszükséglete bemutatásának elemzése azokat a té—

nyezőket kívánja specifikálni. amelyek a változásokat generálták. Mindenekelőtt a hatás mértékét számszerűsítik. Miként a termelés értékszerkezetének vizsgálatánál.

itt is probléma az árszint, a volumen, a végső felhasználás területeinek aránya. a fo- lyó termelői felhasználás viszonylagos szinvonala. a hozáadott érték összetevőinek szerkezete és az importból származó folyó termelő felhasználás oldaláról belépő változások hatásának bevezetése.

Az állóeszköz- és a munkaerő-szükséglet regisztrálása az állóeszközök volumené- ben és a foglalkoztatottak számában bekövetkezett változásokat rögzíti a vizsgált időszakra vonatkozóan a népgazdaságban. Az elemzés azokkal a tényezőkkel foglal—

kozik. amelyek a változásokat előidézték. A tényezők ugyanazok. mint amelyek az

importszükséglet tárgyalásánál már jelentkeztek. figyelembe véve, hogy az elemzés

célja az állóeszköz-szükséglet meghatározása és nyomon követni az álláeszköz— és

a munkaerő—szükséglet módosulásainak hatását (részletezni az élőmunka-szükség—

let változásait). A munkaerő-szükséglet elemzésénél az ártényező szerepét nem tár- gyalják.

Az ágazati kapcsolati mérlegeken alapuló elemzési rendszer áttekintését és működését a 2. ábra mutatja be egyszerű formában.

2. ábra. Az elemzési rendszer működése

Bene/73 afa/al

hada/al és :: pole/91—

, í—V M ns áll:/( : ma'/véna

Dub—ágat" e a mi ada/ak Walaki/ása ?

—P lelne/Mamiti áfáb/r/TJsa

( Ilma/'I WWW

!" 'ngábs fikáz-ésa b'zárása

. . Ö §

?m—if

j 6 i f ) 6 . § i l l

fiz/i Mme/ár EMm/is farm/!: érme/ís lárma/ís . !?be Sze/wmi WW

ami/,; ma— gm- lmpa/vl— munkam!— állá-szik- MW mu/alll- [pu/m'— UM WW ram mmm cim/Elé WM WML-A- mm WW szí/nak .:sz átm MW?

L l l l l l l l l 1 )

i,", KIM/(ja Award/m' ;

W

[ár:/?m,: ala/akna.!

nem ,a

Kiment? , Mia/imám;

Az elemzést kísérletképpen az itt körvonalazott módszertani alapelvek szem előtt tartásával az 1962., 1967. és 1973. _évi ágazati kapcsolati mérlegekkel haj- tották végre. A mérlegeket 28 termékcsoportba aggregálták. Az elemzés érdekes- nek és hasznosnak bizonyult, és viszonylag értékes eredményeket adott, ami a mód- szertan kidolgozásánál és az egész rendszer működésénél a pontosság további fa—

kozására ösztönzött.

A kísérleti file—t az ágazati kapcsolati mérlegeknél ellátták programcsomagok- kal, a FORTRAN—nyelvet használták. és CDC 3300 számítógépen futtatták az anya—

got. Abból indultak ki, hogy a rendszert a későbbiekben tartalmi vonatkozásában még majd jobban kidolgozzák. A rendszer át fogja fogni az ágazati kapcsolati mér- legek egész adatbázisát. és sor fog kerülni a rendszer működésének fokozatos auto- matizálására. A következő, az 1977. évi ágazati kapcsolati mérlegek elemzésénél javított változatot kívánnak alkalmazni.

A tanulmány kísérlet az ágazati kapcsolati mérlegek szerkesztési problémái- nak, feltételeinek körvonalazására. és rámutat néhány hasznosítási lehetőségre a csehszlovák népgazdaság komplex elemzésénél. Befejezésképpen néhány gondolat a legfontosabb célokról összefüggésben a népgazdaság hatodik ötéves fejlesztési tervével.

Az ágazati kapcsolati mérleg szerkesztésének területén a program hangsúlyozza a köztársaságok terjedelmes 1977. évi ágazati kapcsolati mérlegei gyors összeállítá- sának és elemzésének szükségességét. Az új mérlegek módszertani szempontból az 1967. és 1973. évi mérlegekhez kapcsolódnak. Abból indulnak ki, hogy az ágazati kapcsolati mérlegek jelenlegi rendszere teljesebbé válik olyan mérlegek kidolgo- zásával, melyek szervezethzervezet és természzervezet elhatárolásúak. Ezek kis- méretű ágazati kapcsolati mérlegek lesznek, és évenként állítják össze őket 1978-tól kezdve. Az ágazati kapcsolati mérlegek idősorait kiegészítik átárazási matrixokkal.

Kidolgozásukra akkor kerül sor, amikor nem szerkesztenek nagyméretű mérlegeket.

A másik fejlesztési irány az ágazati kapcsolati mérlegeknél a dinamízálási kísérlet

1980-tól.

Az alkalmazás területén egyidejűleg fontolóra veszik az elemzési módszertan több területének fejlesztését, valamint azok ellenőrzését. Nagy hangsúlyt kap a rendszerközelítés gondolata és a rendszer módszeres automatizálása. A mérleget az elemzés és előrejelzés keretében mint a komplex statisztikai elemzés és a gazdasági előrejelzés egyik lényeges elemét kívánják hasznosítani.

E célok elérése esetén az ágazati kapcsolati mérlegek nagymértékben javítják majd az elemzések és az előrejelzések minőségét, ami a továbbiakban előmozdít-

hatja az irányítás és a tervezés további tökéletesítését.

PE3tOME

ABTOp — nanmouműca HBHHJ'ILHHKOM mano-mene őparucnascmro HayuHo—uccnenoaa- TeanKOl'O u.eHrpa shiuucnnreanoE—i 'rexnmm — uanaraer : oőuwx ueprax npoőneMb:

nocrpoemm memorpacnesblx Ganancoa Hexocnoaaukoü Couuanucrmecxoü Pecnyőnmm.

l'ipnaopmr HeCKOano Bosmoxmocreü npumeHeHna Ann KOMI'meKCHOI'O aHannsa Ha—

poAHoro xoanücraa. a aareM ocranaanuaaetcs Ha aamueüwnx u.ennx ucnonbaoaannn Me—

morpacneablx óanancos :; nepi—ion namne'mero nnaHa pasamnz uexocnoaauxoű 3KOHo—

MHKH.

l'ioA—iepm—iaaer HeOÖXOAHMOCTb öbicrporo cocraaneHun u anannsa prngiX memor—

pacneaux őanaucoa omocu'reano 1977 róna. Aanbueüwee paaamue ocyluecrsnne-rcn a gayx HanpaaneHnsXS onuoü CTOpOHbl, c 1978 rona npeAcrour emeroAHo paspaőarblaarb Heőonbume Memotpacnesue őanaHCbl, a c 1980 Syner npousaeAeHa nonhl'rxa Annamnau- poaarb memorpacneabie óanchm.

ABTOp nogpoőno HSIIGI'EGT ocuoanue HHAHKaTOpbl Memorpacneabix 6anchoa Llexoc—

noaaukoü Counanucmuecxoü Pecnyőnnkn. Ocrauasnnaaercn Ha npnmeuennu shi-mcna- Tenbuoí—i rexnuku a cocraanennn memorpacneaux őanchoa, Ha MCHOHbSYGMbe Ann na pas—

paőonm HCTOHHHKaX Aannux n, Hakoneu, Aemoucrpnpyer npnmeHeHne óanchos a xone Komnnekcnsix auannaoa.

6 Statisztikai Szemle

754 STRATIL: A CSEHSZLOVAK AKM

SUM MARY

The author, head of department in the Computer Research Center in Bratislava, makes on attempt to outline the problems of constructing input-output tables in the Czeahoslovalc

Socialist Republic.

He points out some possible uses in the complex analysis of the national economy, then discusses the most important tasks of the application of input- output tables with reference

to the sixth five year development plan of the Czechoslovak economy.

The necessity of the fast compilation and atnalysis of input output tables of great size for 1977 is emzpwhasized. The further development is going on in two directions. Input-output tables of small size are compiled for every year from 1978. on the one hand, and an attempt for the dynamic use of input-output tables will bermade from 1980 on. on the other hand.

The author shows in detail the basic features of input- output tables in the Czechoslovak Socialist Republic. He deals with the use of computer techniaues in constructing input—

output tables and with their data base. Finally, he shows the application of the tables'm the complex analysis.