• Nem Talált Eredményt

Kiadók ajánlata

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kiadók ajánlata"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 4. szám 456

mostani válságkezelés több eddig rejtőzködő, vagy régóta húzódó problémára is felhívta a figyelmet: az állami garanciavállalástól a lik- viditási kérdésekig. A legnagyobb kérdés ter- mészetesen az, hogyan néz szembe Európa az- zal a ténnyel, hogy a korábbi években meg- szokott gazdasági fellendülés jelentős mérték- ben visszaesik. Mindenképpen meg kell győz- ni a világgazdasági döntéshozókat arról, hogy a volt szocialista országok utódállamai gazda- sági szempontból kellően biztonságosak. Az országoknak szembe kell nézniük bizonyos strukturális változásokkal, nem lehet halogatni az üzleti szektor és a munkaerő-mobilitás fej- lesztésének kérdéseit.

Az írás külön részt szentel Magyarország, mint az első olyan ország helyzetének, amely a régióból IMF-segélyért folyamodott 2008 vé- gén. Megállapítja, hogy az IMF, az Európai Unió és a Világbank által támogatott magyar gazdaságpolitika sikeres lépéseket tett a gaz- daság stabilizálása felé.

A változások egyik lehetséges módja, ha újra napirendre kerül az eurózóna bővítése, esetleg újratárgyalva a csatlakozási feltétele- ket. A megfelelően körvonalazott elvárások segíthetik az országokat abban, hogy a válság utáni időben világosan lássák milyen irányvo- nalakat követve juthatnak el az euró minél ko- rábbi bevezetéséhez. Az eurózónához csatla- kozni vágyó országoknak egymással összefog- va, és nem egymást akadályozva kell a megfe- lelő lépést megtenni.

A válság nemcsak hátráltatja az európai gazdaságot, hanem annak is felkínálja a lehe- tőségét, hogy megfelelő válaszlépésekkel egy- ségesebb, erősebb Európai Unió jöjjön létre.

Az európai országok gazdaságának integrálása egy korábban sose látott sikerhez vezethet az Európai Unió történetében.

Lencsés Ákos,

a KSH Könyvtár osztályvezetője E-mail: akos.lencses@ksh.hu

Kiadók ajánlata

FULONG, W.–SHENJING, H.–YUTING, L.

[2010]: Urban Poverty in China? (Városi sze- génység Kínában?) Edwar Elgar Publishing Ltd. Cheltenham.

A városi szegénység egyre hangsúlyosabb probléma. A kötet azokat a háztartási és lakó- környezeti tényezőket tárja fel, amelyek Kíná- ban a városi szegénység kialakulásához és fennmaradásához vezetnek. Vitatott, hogy a városban élő kínaiak homogén társadalmi cso- portot alkotnak-e, hiszen magukba foglalják az állástalan munkásokat és a vidékről odaván- dorlókat is, éles különbséget eredményezve ezzel ezek lakókörnyezetei és falvai között.

A szakértő szerzők Kína új városi szegé- nyeit és szegényes lakókörnyezeteik dinamiká-

ját vizsgálják, rávilágítva a háztartási tapaszta- latok és a lakókörnyezeti változások városi szegénységre gyakorolt hatásaira. A könyv hat kínai városban végzett átfogó háztartási felvé- telen alapul, betekintést nyújt a „mikroszkopi- kus” és lakókörnyezeti szintű szegénységi di- namikába. Átfogó tanulmányként olyan térbeli hatásokat tár fel, mint a szegénység koncentrá- ciója, illetve a szegényes lakókörnyezeteken belüli különbségek.

A tájékoztató jellegű könyv részletes tör- ténettel szolgál a kínai városok növekvő sze- génységéről, ami felbecsülhetetlen értékűvé teszi a kutatók és az urbanisztikai, földrajzi, társadalompolitikai, fejlesztési, illetve kínai és ázsiai tanulmányokat folytató diákok számára.

(2)

Szakirodalom

Statisztikai Szemle, 88. évfolyam 4. szám

457

Ezen felül a város- és társadalomfejlesztés te- rületén, illetve a nemzetközi fejlesztési ügy- nökségeknél dolgozó kutatók értékes olvasmá- nya is lesz.

TREMMEL, J. (szerk.) [2010]: A Young Generation Under Pressure? (Egy fiatal gene- ráció nyomás alatt?) Springer. New York.

A generációk közötti egyenlőség témája még mindig nem olyan jelentős, mint a gazdag és szegény emberek vagy a férfiak és nők kö- zötti. A háromrészes könyv első ízben tárja fel a mai fiatalok közvetlen felmenőikhez viszonyí- tott helyzetét. Az első rész („A fiatal generáció helyzete nemzedéki összehasonlításban”) a ge- neráció pénzügyi helyzetét, a második rész („Az élet csúcsforgalma”) pedig időbeli megkötéseit vizsgálja, mindkettőt az életút teljes hosszának tekintetében. Az „Útban a gerontokrácia felé?”

című harmadik rész az elöregedő nyugati de- mokráciákat jellemző, idősek javára végbement demográfiai váltással foglalkozik.

MITSA,T.[2010]: Temporal Data Mining.

(Időbeli adatok bányászata.) Chapman and Hall/CRC. London.

Az időbeli adatok bányászata lényegében hasznos információk gyűjtése. Napjainkban az egészségvédelmi és üzleti szervezetek új

kezdeményezéseinek köszönhetően egyre fontosabbá válnak az adatokban rejlő időbeli információk.

A könyv az adatbányászat alapvető kon- cepciójától kezdve a modern vívmányokig a téma elméletét és számos területre kiterjedő alkalmazásait öleli fel. Ismerteti az adatbá- zisok időbeliségét, az időbeli adatok megje- lenítését/ábrázolását, a hasonlóságszámítást, az adatosztályozást, a klaszterezést, a minta- keresést és az előrejelzést. Emellett betekin- tést nyújt az egészségügyi és az orvosi infor- matika időbeli adatainak bányászatába, az üz- leti és ipari alkalmazásokba, a webhasználat-

bányászatba, illetve a térbeli és időbeli ada- tok bányászatába.

Az új algoritmusok mellett az egyes fejeze- tek részletes hivatkozásokat, valamint a kapcso- lódó algoritmusok és technikák más forrásokban ismertetett rövid leírásait tartalmazzák. A függe- lékekből az Olvasó megtudhatja, hogy az adat- bányászat milyen módon segíti a szervezetet át- fogó céljai elérésében, valamint az adatok mi- ként használhatók fel a társadalom jellemzésére.

A könyv olyan Java nyelven írott programokat is bemutat, amelyek megvalósítanak néhányat az első fejezetben leírt algoritmusok közül.

CONRADY,R.–BUCK,M.(szerk.)[2010]:

Trends and Issues in Global Tourism 2010. (A globális turizmus tendenciái és kérdései 2010.) Springer. New York.

A könyv betekintést nyújt a világ turizmu- sának és idegenforgalmának fontos tendenciá- iba, jövőben várható helyzetébe, valamint a lé- gi közlekedés, a vendéglátóipar, a desz- tináció-menedzsment jelenlegi kihívásait és az általános utazási szokásokat elemzi. E kérdé- sekről elismert szakemberek osztják meg vé- leményüket. Például Walter N., a Deutsche Bank vezető közgazdásza a pénzügyi válságról és annak turizmusra gyakorolt hatásáról ír.

Nemzetközi légitársaságok felső vezetői (úgymint C. Karlitekin (Török Légitársaság), J. Hunold (Air Berlin Légitársaság) és E. Sims (Új-Zélandi Légitársaság)) pedig a légitársa- ságok és a légi közlekedés igazgatásának jövő- jéről osztanak meg számos részletet az Olva- sókkal. A vállalatok társadalmi felelőssége a közeljövő egyik fő témája, és ezért ez áll a kö- tet középpontjában is, ami kellő megvilágítás- ba helyezi az ENSZ-Alapítványt és a „RUHR 2010”, Európa 2010. évi kulturális főváros- ának társadalmi befogadási koncepcióját. A cikkek a világ legnagyobb turisztikai kong- resszusán, az ITB Berlinen bemutatott előadá- sokon és fórumokon alapulnak.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

• Az Európai Külügyi Szolgálat munkáját az Európai Unió külügyi vezetője – az Unió külügyi és. biztonságpolitikai főképviselője – irányítja, aki egyben

• A monetáris integráció 2 összetevője: árfolyamunió és tőkepiaci unió.. • A közös pénzzel, monetáris unióval

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-kal való csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra való növelése a

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) –, valamint a. Kohéziós

Az alapján, hogy a tagállamok milyen mértékben mondanak le nemzeti szuverenitásuk önálló gyakorlásáról, és milyen mértékben engedik át döntéshozatali

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés az „Európai Unió működéséről szóló szerződés” (EUMSZ) címet kapja, míg a „Közösség” kifejezést felváltja az

Hogy mégse szakadjunk el a realitástól, éppen arra kell koncentrálnunk nekünk tanároknak, amit a könyv, de egyre több „felső szerv” (Európai Unió) is megfogalmaz:

A válság tehát rávilágított a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) befejezetlenségére, és olyan, eddig meg nem hozott, integrációt mélyítő intézkedéseket kényszerít ki az