válté és báiiyatörvéiiyiiyel. Irta

It- It "'<

11 y < r - . *

Altai

7 * ^í. W*1

?

MAGYAR MAGÁNJTC

és törvénykezési eljárás az országbírói értekezlet szabályai szerint

A telekkönyvi rendeletekkel,

válté

KASSAI' ADOhf

Második átnéz.

kaneellá gőzben megjeient

ó'v,it.ett kiadás.

PEST, 1865.

KIADJA LAMPEL BQ|ÍERT.,

' -:X A i' v •••••• - ' - &

о

l'est, 1864. Nyomatott Vodianer F.-nél.

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM fi® Éf 'OTBÍWKi». A f i):lyl|3f,J

Előszó az első kiadáshoz.

Magyar törvényeink tizenkét év után visszaállitatván, az uj viszonyok változtával azokban is tetemes válto- zásnak kellett történni.

tt w t é v i i d ö k ö z törvénveink felretetelével egészen más törvénf eken es törvénykezési rendszeren s z ö v ö t t át, különböző rendeletek egészen u jogviszonyokat hoztak létre, melyeke mdldzni nem lehet. Ennek folytál don osi jogunk visszáállitatott , tekin tétbe kel ett venni a tizenkét év alatti torvények által előidéZett ^uj fogviszo

1S; a mennyire azok a ffi e tekintetből megszüntetni nem lehe-

IV

tett, annyiban jogérvényben hagy- ta azokat az országbírói tanácskoz- mány is.

Az osztrák törvények egész 1860- dik évi oktober hóig voltak érvény- ben bonunkban; ámbár az oktober 20-diki oklevél azokat meghagyta, az országbírói tanácskozmány is, mely törvényeinkben igényelt módosítások- kal az 1848-ik törvények alapján ma- o-yar törvényeinket visszaállította, sok- ban az osztrák törvények és rendele- tek jogérvényét az uj törvényhoz ásíg fentartotta, mig azon hiányokra nézve, melyeket az 1848-ik törvények, az ál- talok megváltoztatott jogviszonyaink tekintetéből törvényeinkben okoztak, az országbírói bizottmány pótlékul uj szabályokat hozott. Az tehát most a kérdés? Mely törvények maradtak meg magyar törvényeinkből, melyek azon

esetek, melyekben az uj törvényhozás az osztrák törvényeket fentartotta, me- lyek azon módosítások, melyek az or-

y szágbir. értekezletből mind a két rend- beli törvények által létesített viszonyok alapján keletkeztek,vagy is mi alkalma- zandó magyar törvényeinkből, és mire nézve követendők más jogszabályok ? És ennek megoldása képezi e mű célját.

Pozsony, 1862. évi Febr. hóban.

A szerző.

é l ő s z ó a második kiadáshoz.

Magyar törvényeinknek az or- szágbírói értekezlet általi visszaállítása után időközben számos felsőbb rende- letek bocsátattak ki, mélyek részint, törvényeink felvilágosítására szolgál- nak, részint uj szabályokat hoztak létre.

Az első kiadás iránt tanúsított részvét ösztönzött arra, hogy ezen művemet átnézve, módosítva, ujabb

VI

jegyzetekkel, s az időközben kibocsátott összes rendeletekkel bővítve adjam ki.

í g y tetemesen bővített kiadást adok a tisztelt közönség kezébe.

Pesten, 1864. évi aug. hóban.

A szerző.

A m a g y a r tőrvényeink visszaállitási korszaka.

A jelenleg hazánkban érvényben levő jog- nak közvetlen történelme az 1860-dik évi Októ- ber napok történelmével áll szoros kapcsolatban Az úgynevezett Október 20-iki diploma rendelé- seiből veszi keletkeztét azon magán s bűn jog mely most hazánkban kötelező erővel bir.

Midőn az oktober 20-diki diplomákban ö felsége kimondotta, hogy a magyar kir. kúria, és országbírói hivatal visszaállításával (gr. Rech- bergbez 2, sz. a.) az előbbi magyar ősi törvé- nyeink, s kir. hitlevelek által biztosított nemzeti igazságszolgáltatás ismét visszaadatik (b. Vayhoz 2. sz. a.) s az összes törvénykezés ügye ismét ha- zánk határai közé visszahelyeztetik (b. Vayhoz 3. sz. a.) akkor egyszersmind meghagyta ö fel- sége a kanczellárnak, hogy az országbíró a ma- gyar igazságszolgáltatás szervezésére s egy szak- bizottmány alakítására alkalmas egyéneket kine- vezésül terjesszen föl. Azonban kimondotta ö fel- sége azt is, hogy az osztrák polgári s büntetőjog

Kassay, Magyar magánjog. -

— 5 7; -

— a jogbiztonság érdekében érvényben marad- jon mindaddig, mig az iránt a törvényhozás, (nem az országb. bizottmány) annak utján nem fogna határozni, (b. Yayhoz 3, és 6. sz. a.)

Az országbírói értekezlet gróf Apponyi György országbíró elnöklete alatt 1861-dik évi Január hó 23. megnyittatott. És ebben hivatalo- san tudatott; mikép az értekezlet hatásköre, ö felsége engedélye folytán, nem leend mint az oktob. 20-ki diplomák rendelék, pusztán a szer- vezésre szorítva; hanem kiterjedhet az összes jog- rendszer alakítására, tehát az anyagi, alaki pol- gári, s bünjog módositásaira is.

És csakugyan ily értelemben vette is kez-.

detét a bizottmány tanácskozása, s működése.

Mindjárt az első ülésben átalános többség nyilat- kozott a mellett, hogy az osztrák törvények, fő- leg az eljárásban mellőztessenek, és az előbbi ma- gyarjog állitassék vissza. Volt egy nagy tekin- télyű rész, mely a magyar magán s. bünjog visz- szaállitását lehetetlennek nyilvánította, és azért nélkülözhetlennek, hogy az osztrák magán jog ideiglenesen megtartassák, büntető ügyekben pe- dig az 184%-ki codextervérvényesítessék.Ezen nézet azonban többséget nem nyerhetett.

Ennek folytán alapelvül mondatott ki, hogy az előbbi magyar magánjog visszaállitatik, és csak ott, hol az 1848-ki törv. folytán hiányai vannak, ezek az osztrák törvények szerint pótoltassanak.

- 3 —

így ennek mindazon §§-ai meghagyattak, melyek a telekkönyvi tárgy szerzésével, vagy elidegení- tésével átalában a telekkönyvi rendeletekkel kap- csolatban állanak, meg továbbá maga az 1855-i dec. osztrák telekkönyvi rendelet továbbá az 1852. nov. 29. osztrák ősiségi pátens is, az 1853.

mart. 2 ki úrbéri rendelet s az osztrák bánya- jog stb.

A bűnügyekben szinte az 1843/4-dik hires codex terv mellöztével az előbbi jog állíttatott vissza az 1848-ik sajtó törvénynyel, mi azonban szentesítést nem nyerhetett, s az 1852-dik évi máj. 27—i sajtó rend hagyatván meg.

Az eljárásra nézve az előbbi váltó, és csőd eljárás rendeltetett alkalmaztatni. Az anyagi váltó, csőd, kereskedelmi jog is visszaállíttatván, a váltó fogság biztositékának megszüntetésével.

— De egyszersmind a törvénykezésre nézve kü- lön szabályok is oktroyáltattak, mint szinte kü- lön rendeletek is az ügyvédségről, örökösödés- ről, távollévők s árvák ügyéről, okiratok elvesz- tésónóli eljárásról, hagyaték tárgyalásáról stb.

A megállapított szabályok ö felsége elébe terjesztettek s általa megerősítettek. Azután az országgyűlés megnyílván, ennek elébe is terjesz- tettek. Az országgyűlés hosszas vitatkozás után, az igazságszolgáltatásnak egységet igénylő sür- gős érdekei folytán kimondotta, hogy a volt ma- gyar jogot visszaállítja, de az orsz. birói ideigl.

1*

szabályzatokat mint használhatókat a municipiu- moknak ajánlja. Törvény erőre tehát nem emel- te, a hatóságok elfogadási határozata alá bocsá- totta. Azért is az országbíró azokat minden ha- tóságnak megküldötte. melyek elfogadását el is rendelék az egy Szabolcs megye kivételével.

A t ö r v é n y kőtelező erejének kezdete.

Az érvényébe ismét visszaállított magyar jog szerint a törvény kötelező erejére elkerülhet- len szükséges volt, hogy az a megyék , s többi municipiumok által kihirdettessék. Nem volt elég a törvény hozatal, hanem mint miuden más ál- lamban, ngy nálunk is. ki kellett hirdetnie. Azért a törvény, közjogunk szerint: „Constitutiopub- lica in Comitiis gentis Hungarae communi Regis et 4 Regni Statuum consensu, ac auc- toritate perlat a, atque per omnes Regni pro- vincias (Comitatus) solenniter promulgata"

(Zsigmond III. prol. 3. §.) Tehát e kihirdetéstől vette kezdetét a törvény kötelező ereje. Mivel pedig az országgyűlési cikkek hivatalosan min- den municipiumhoz megküldetve, egyszerre min- denütt kinem hirdetethettek, tehát az életbe lép- tetés, s kötelező erő ideje is megyénként külön- böző lett.

Ugyanezen szabály áll jelenleg is , miután a magyar jog visszaállíttatott, következéskép az

- 5 —

ideiglenesen elfogadott országbírói szabályok ér- vénye is a kihirdetés idejétől veszi kezdetét. Erre nézve azonban némely megyék statutarius joguk értelmezése szerint akkóp is rendelkeztek, hogy a kihirdetés idejétől elvonatkozva bizonyos ha- táridőt tűztek ki, midőn az országbírói szabályok életbeléptetendök legyenek. Erre a municipiu- mok feljogosítva tekinthetők magukat, minthogy az országgyűlés az orsz. birói szabályokat tör- vényerőre nem emelvén, azokat a municípiumok- nak csak ajánlotta mint használhatókat, tehát az azok elfogadása iránti határozatot a megyék sta- tutarius jogkörébe utalta. Már pedig ha az el- fogadás felett a municipium határozhatott; ak- kor annál inkább határozhatott a felett is, hogy az elfogadott szabályok mikor lépjenek életbe.

E szerint az érvény kérdésére nézve jelen- leg két szempont szolgál kiindulásul t. i. az esz- közlött kihirdetés ideje, és ott, hol kivételesen történt a különösen kitűzött életbelépés határ- napja. Ezen időszakok veendők irányul minden

megyében s kir. városban.

A Magy. kfr. kúria határozottan kijelelte a napot (186J. évi julius hó 23.) melytől kezdve eljárásában az ország birói szabályokat követi. —

A m a g y a r törvények kutföi:

1. A magyar ország gyűlési törvény cikke- lyek ; mely törvénytárnak is neveztetik, vagy- is azon végzemények, melyek a fejedelem, s az országos karok, és rendek nyilvános megegyezé- sével hozattak. Sz. István, Sz. László és Kálmán .Király törvényei, könyvek és fejezetek a töb-

• bieké pedig évek és cikkek szerint idéztetnek.

2. Verböczy István hármas törvénykönyve, -mély később emeltetett törvényes erőre. Három

részből, s mindenik cimekböl áll, rész; és címé- nek száma szerint történik az idézés p. o. 1-sö Kész 10-dik cim.

3. A szokás ba az irott törvénynyel nem .ellenkezik,

. 4. Kir. táblai döntvények (plánum tabu- lare.) A per, és peres fél megnevezése és az évi

•szám kitétele mellett történik az idézés. A váltó- ügyekre az 1840-ik évben alakult főtörvényszék

határozatai. .

5. Helyhatósági szabályok, vagy is azok, a melyek- a városok, vagy kerületek által törvény- hatóságuk határain belül a köztörvényekkel ősz*

hangzólag hozattak.

6. Az országbírói bizottmány munkálata, vagy is az által alkotott szabályok ; ugy az or-

— 7 —

szággyülésen kívül ezen 12 évi idő alatt vagy is 1849. évtől 1860-ik évi oktober hó 20-ik hozott ideiglenes rendeletek, a mennyire azokat az or- szágbírói bizottmány meghagyta, s azokat jelen- leg is kötelező erővel ruházta fel.

I. RÉSZ.

A személyjogről.

I. FEJEZET.

1. §. A személyek koráról és jogairól.

Magyar törvényeink az évek számától tették függővé valamely cselekvénynek tör- vényszerinti érvényességét, s korfokozatokat állítottak fel; e szerint a kor különböző ne- vezet alá esik u. m. t e l j e s k o r , s n e m t e l j e s vagy k i s k o r , t ö r v é n y e s vagy n e m t ö r v é n y e s kor.

Teljeskoru a férfi, ha élte 24-dik, — a nő p e d i g h a 16-ik é v é t b e t ö l t ö t t e ; vagy férjhez ment és ekkor mind személyi kötelezettségeire, mind vagyonára szabad rendelkezési jog illeti, a kik még ezen évszá- mokat be nem töltötték, nem teljes vagy is kiskorúaknak neveztetnek. A törvényes kor

a 12-ik év betöltésével veszi kezdetét s egész a nagykorig tart; a kik pedig még 12-ik evő- ket sem töltötték- be , azokat t ö r v é n y t e - l e n k o r u a k n a k nevezi a törvény.

A személyek korát, a lelkészek által két példányban vezetni köteleztetett egyházi anyakönyvekből lehet megtudni.

2. §. A kornak befolyása a polgári tényekre.

A polgári tények érvényessége a sze- mély korától függ, például kik nem törvé- nyes korúak az az a 12-ik évöket be nem töl- tötték; azoknak minden polgári tényeik ér- vénytelenek ; ugy az általok tett végrendele- tek, s minden kárukra szolgáló kötelezések semmisek, (1. R. 51 111. 126. 1715. 68.1792.

17. 1802. 21. t. czikkek szerint) pöröket habár saj át ügyökben is sem mint felperes sem mint al- peres személyesen nem kezdhetnek,s nem foly- tathatnak, tettöket sem visszahúzni, sem meg- erőtleniteniök nem szükséges, mert az a nél- ^ kül is érvénytelen; a xeiQJsA^tláairTiSmrEo^""^

J[etelhet3Jjiy.é.vén ha-'bebizonyitjay-hogy'pénze - - - öjöMa.ei^gazdagA^

törvényes korát elérte, s az eladott vagyont az elévülés ideje vagy is 32 év alatt vissza

- l O -

mem követelte. I : 51. 111. 126.1715:68—

1792 : 17. 1802 : 21.

3. §. A törvényes korbeli tettek.

A törvényes kor már némi jogokkal bir, ezen korban vagy is 12 év betöltekor mind a férfiak mind a nők ügyvédeket vallhatnak, akár mint felperes akár mint alperes saját ügyökben a törvény előtt megjelenhetnek, végrendeleteket tehetnek; s halál esetére egyedül a törvényes osztályrészt meghaladó vagyonukat szabadon elajándékozhatják; mert az or. értekezlet 7. §. a törvényes osztályrészt a végrendelkezhetési jog alól kivette. (Lásd 88. §.) De az 1802. 2Í. t. cz: szerint a törvé- nyes koruaknak, szülőik gyámjaik és gondno- kaik beegyezése nélkül kötött szerződősök, s kötelezvényök semmisek.

De vannak némely esetek, melyekben a

•törvényes korúak érvényesen de visszahuzha- tólag rendelkezhetnek p. o. ha a törvényes korú saját szerzeményei bir. (1802. 21. 1.

R. 5. 51. szerint) 2-or ha az illető hatóságtól korengedélyt nyer, az az 24-ik évének betöl- tése előtt nagykorúnak nyilvánitátik. '

— 5 7; -

4. §. A t ö r v é n y e s k o r b e l i p o l g á r i t é n y e k m e g e r ő f c l e n i t é s e . . A törvényes korú figyermekek a 16-dik

évölcnek betöltésével szabadon rendelkezhet- .nek az adósságokról, és zálagokról, 18. évök

betöltése után pedig, az ékszerekről, drágasá- gokról s egyébb ingokról, a törvényes korú nőket szinte ezen jogok illetik 14-ik evőknek betöltése után, l : 111. továbbá a törvényes korú figyermekek polgári tényeiket vissza- húzhatják, és pedig : a) adósságaik elenge- dését, s ingatlan javaik elzálogitását 16-dik;

ingok eladását 18-dik évök betöltéséig, mind- ezeket pedig a nők 14 évök előtt; b) ingat- lan javak örökös eladásait, perbeli egyessé- geket a férfiak 24-ik évök előtt (1. 111. 128.

és 464. dt.) a nők pedig házasságuk első évé- ben a hiteles hely előtt visszahúzni kötelesek ; mert ellenkezőleg minden polgári cselekvé- nyeik érvényeseknek tekintetnek.

De ha visszahúzták, akkor cselekvé- nyökre vonatkozó erőtlenitési pert saját fel- perességök mellett 16-dik éves koruktól szá- mítandó 32 év alatt a főtörvényszék előtt in- díthatnak ; de javaikat pénzzel kell visszavál- tani, mert a törvény értelmében szerződésök

nem semmis. (1. 128.) .

— 5 7; -

5.§. K o r e n g e d é l y .

A törvényes hatóság fontos okokból a törvényes kornakat nagy koruaknak nyilvá- níthatja, az az korengedélyt adhat, és ekkor a 24-dik éven alól levők nagykorúakká vál- nak, s minden polgári tényeikre nézve a tel- jes koruakkal egyenlő jogokban részesi- tetnek. •

A korengedélyre vonatkozólag 1862-ik évi Jul. hó 26-án egy kir. rendelet keletkezett, mely szerint a magyar kir. udv. kanczellária felhatalmaztatott, hogy a korengedélyt a csá-

szár nevében a felek kérelmére, s az illető hi- vatalos iratok felterjesztése után következő esetekben adhassa meg.

a) Ha az apa gyermekét 24-dik évének betöltése előtt az atyai hatalom alól világosan felszabadítja, ezt a gyámhatóság is a kisko- rura nézve előnyösnek találja.

b) Ha az apa 20-ik évet betöltött fiának önálló háztartás vezetését engedte meg.

c) Ha az atyai ellátásban többé nem ré- szesülő kiskorú 20-dik évét betöltvén, s a gyámhatóság a gyám, s kiskorú legközelebbi rokonainak javallata folytán a korengedélyt megadhatónak véleményezi, végre

— 5 7; -

d) Ha a kiskorúnak kereskedés vagy iparüzlet folytatása hatóságilag megenged"- tetett.

A fentebbieken kivüli minden más ese- tekben a végelhatározás ő felségét illeti.

6. §. A n y a k ö n y v e k .

A személyek életkorának tudhatása vé- gett minden vallásbeli lelkész köteles s z ü - l e t é s i , h a l á l e s e t e k r ö l i , s e g y b e - k e l é s i anyakönyveket két eredeti példány- ban vezetni, s egyik példányt az év végén a törvényes bizonysággal aláíratni, s az illő ha- tóság levéltárába beadni. A másik példányt a lelkész tartja meg, hogy abból az illetőknek kérelmére hivatalos kivonatokat adhasson.

Az előtt pedig országbíró, itélőmesterek, hi- tes helyek s megyék adták ki a korleveleket:

II. FEJEZET.

Önjogu személyek.

A) 7- §• E g y h á z i a k .

Ónjogu személyeknek neveztetnek azok, a kik mind személyök mind vagyonukra nézve'

— 14

szabad rendelkezési joggal birnak, ezek kö- vetkezők :

o) Az e g y h á z i a k ezek f ő p a p o k - r a vagy is e g y h á z n a g y o k r a u . m . érse- kekre, megyés és címzetes püspökökre, apá- tokra prépostokra osztatnak. E z e k n e k jo- g a i : az országrendeihez tartozván, azok kö- zött az első helyet foglalják el; ennek folytán külön királyi levelek által hivatnak meg az országgyűlésre. Ott a felső táblánál üléssel és szavazattal birnak 1608 : korú 1. Yérdijok 400, életdíjok 100 frt, saját pecsétjök alatt válhatnak ügyvédeket. E g y h á z n a g y o k után következik az a l s ó r e n d ű p a p s á g vagy is mind azon világi papok, a kik az egy- háznagyokhoz nem tartoznak. Az összes vi- lági papság után következnek a szerzetesek t. í. azok, a kik szüzességet, szegénységet, és engedelmességet fogadtak, és zárdákban lak- nak. A szerzetek vagy birnak régiebb a l a - p í t v á n y i j ó s z á g o k a t , vagy b i r t o k - t a l a n o k és alamizsnából élnek. A ki az előbbi vagy is jószágbirható szerzetbe lép, a reá háromlandó ingatlan vagyon értékének tizedrészében örököl; azonban ezen örökség- nek 5000 ftot meghaladni nem szabad. A fel- avatás előtt a szerzetből kilépőnek a zárda mindent visszaadni tartozik, halála esetében pedig törvényes örököseinek 1774. évi jul. 14,

kir. leirat, — felavatás után pedig az elhunyt után a szerzet örököl.

A ki vagyontalan szerzetbe lépett, vég- rendelet hiányában törvénynél fogva őt illető örökségi igényeit elveszti.

8. §. Az e g y h á z i a k k ö z ö s j o g a i . Az egyháziak mindnyájan nemesek, es- küt lelkiismeretök tisztaságára tesznek, mint tanuk. — Nagyobb hatalmaskodás miatt halál helyett fej váltságot fizetnek, főben- járó ügyeken kivül a szentszék itél felettök .;

egyházi javaikat végrehajtás alá venni nem lehet, s csak a haszonvétel Ítéltetik a hitelező- nek, egy rész az adós élelmére fenhagyatik.

Még a beruházásokat sem ítélte meg a főtör- vényszék a kir. ügyvéd perében a Patachich hitelezők ellen.

Halálos ítéletek végrehajtása esetében egyházi szertartással fosztatnak meg hivata- luktól s ugy bűnhődnek.

9. §. H i t e l e s h e l y e k .

Azon harcias korban, midőn a családok fitagjai csatákkal voltak elfoglalva; a magán jog szentségének megőrzése végett üdvösebb intézmény nem lehetett a „hiteles h e l y o k "

— 5 7; -

felállításánál, melyek a családok okiratait az utódok biztositékául őrizetük alá vették. II.

Ulászló alatt a hiteles helyek szabályoztattak, de közhitelű pecséttel, és levéltárakkal mindig birtak; igy mindennemű okiratokat őrizetük alá vehetnek, azokról saját pecsétjük allatt hi- teles másolatokat adhatnak ki, a végrendele- teket átvehetik, azokat felnyithatják, elöttök tett örökvallásokról, ügyvédi megbízásról, el- lenmondásokról, óvásokról okiratokat szer- keszthetnek, s arról bizonyítványt adhatnak ki; a felek megbízásait azonban teljesíteni köteleztetnek; ha valamely okiratot a felek megkeresésére vonakodnának kiadni, 500 frt büntetésbe marasztaltatnak. — Az országbí- rói bizottmányt átlengé őseink szelleme; al- kotmányunkkal majd egykorú hiteles helyeket , az orsz. bir. értek, függelékének 8-dik §-a

hatáskörébe visszahelyezvén, ezután is a ma- gyar törvények értelmében teendőiket foly- tatni köteleztetnek. Hites helyek pedig a r.

kathol. egyház érseki, püspöki székesegyházi káptalanjai, (kivétetik azonban a rozsnyoi, kassai, székesfehérvári , és nagyszombati káptalan) továbbá a préposttal biró egy- házak, mint a csazmai és pozsonyi; jószággal biró szerzetek közül a szalavári A d o r j á n - r e n d i , B e n e d e k r e n d a Garam mellett, M á r t o n r e n d Pannonhalmán. Ker. sz. Já-

— 5 7; -

nosrend Jászon, szent kereszt rend L e 1 e- s z e n, Sz. Miháíyrend C s o r n á n , Erdélyben p e d i g - S z ü z r e n d Kolosmonostoron és Tu- róczon; tehát az elősorolt káptalanok és con- ventek a hites helyek honunkban, és Er- délyben. -

B) 10. §. O r s z á g n a g y o k . Országnagyoknak neveztetnek a h e r - c z e g e k , b á r ó k és g r ó f o k . A bárók vagy h i v a t a l b é l i e k , vagy c i m e s é k . A hivatalbeli bárók, országbáróinak, vagy zászlós urainak is neveztetnek, és ezek: a n á d o r , o r s z á g b í r ó i , h o r v á t h - o r - s z á g i b á n , t á r n o k , továbbá a kir. udv.

főhivatalbelielc kineveztetésök ideje szerint u.

m. k i r . f ő l o v á s z , f ő a j t o n á l l ó , f ő k a - m a r á s , f ő u d v a r n o k , f ő p o h á r n o k , f ő a s z t a l n o k m e s t e r , a m a g y a r t e s t - ő r s é g k a p i t á n y a és p o z s o n y i főis- pány. 1: 94. A megyék főispánjai. Cimes ' országnagyok a herczegelc, grófok, bárók,

akár bennszülöttek, akár honosítottak le- gyenek. .

Magyarország közjoga szerint ezek az ország rendei, és nemeseinek tagjai, külön, mindenik királyi levél által hivatikmegaz or- szággyűlésre, s ott 800 frt büntetés alatt vagy

K&saay, magyar magánjog. 2

— 5 7; -

maga vagy helyettesse által megjelenni tarto- zik ; s az országgyűlés bevégezte előtt enge- dély nélkül távozni nem szabad. Ul. III. 1635.

79. 1662. 53. Az_ országgyűlésen pedig a felső táblánál ülnek. Ügyvédet saját pecsétjük alatt vallhatnak. Özvegyeiknek törvényes hitbérök 200 frt, az ő vérdíjok is 400 frt, élődíjok 200 fi-t, másokban a nemesekkel egyenlő joggal birnak.

Az országbírói u. m. nádor, országbíró, horvátországi bán, tárnok, személynök saját hiteles pecséttel birván, jogosítva vannak mind azon törvényes ügyletek eszközlésére, melyekre a hitelyes helyek, (7. §.) és azért azok ország rendes bíráinak is neveztetnek. Ezek- nek vérdíjok, s özvegyeik törv. hitbére 400 ft élődíj 200 frt.

C) 11. §. N e m e s e k .

A nemességet azon kiváltságos osztály képezi, mely a többi osztályok felett ez előtt fényes előjogokkal birt. — A nemesség áll az összes egyházi személyekből, országnagyok- ból, s országgyűlési joggal biró községekből, szoros értelemben azonban csak a köznemes- ségből: — Az 1848-diki törvénynek azonban a nemzet összes testrészeit, igy az osztályokat a jogokban egygyé olvasztá, ekkép az osz-

— 5 7; -

tályok között létező gyűlöletes különbséget lerontotta; s a nemességnek fényes előjogait megszüntette. Napjainkban már a minden előjogok nélküli nemesi cim áll még fen. E cimet öröklik a nemes apától vagy anyától származott gyermekek. — Szereztetik pedig : a király által adott nemesi cimlevél, s kir.

jóváhagyással erősített örökbefogadás által.

Ha valaki kétséges nemességét a megye előtt bebizonyítja. Az ily per azón megyénél kezdendő, bol a nemesi levél először hirdette- tett ki; innen a helytartótanács, innen pedig a királyhoz történik a felvitel. A nemesek vérdija, s özvegyeik törvényes hitbére 200 ft, élődíjok 100 frt II : 70 1S40 : XXII. 85. §.

D) 12. §. M e g y é k .

Sz. István hazánk államszerkezetét tör- téneti adataink szerint a nemességre alapí- totta ; eszerint István által adott uj alkot- mány s belszerkezettől fogva az igazság ki- szolgáltatás hatalmas tényezője a vár, vagy vármegye főispányja (comes parochianus) volt (s a servientes regis kivételével) hatósága az összes megyei lakosságra kiterjedt; tudjuk pe- dig hogy kir. s megyei hivatalt csak kivált- ságos osztály viselhetett. így a megyei szer-"

_ kezetnek a törvényhozás általi kifej lesztésé-

2*

- 20 —

vei megyei hivatali képességgel csalc egyedül a nemesek birtak — a kiváltságos osztály ezen joga 1844-ki országgyűlésig tartott; mig az az osztálykülönbség megszüntetéséhez egy lépést kísértett meg, s kimondta, hogy a nem nemes is viselhet megyei hivatalt; az 1848-ki V. t. cz. legfontosb, mert az a nemesség s né- mely kiváltságos rendeket illető kizárólagos jogot a nem nemesekre is kiterjesztette, így az egész népnek az országgyűlésem képvise- letét létetesitte. — A XVI. t. cz. a megyei közgyűléseket illető hatóságnak gyakorlata, a közszavazat utján a megyei népség száma sze- rint választott nagyobb számú állandó bizott- mányt illeti, — a főispány vagy ennek távollé- tében az alispány elnöklete alatt.

E) 13. §. S z a b a d k i r á 1 y i v á r o s o k . Szabad kir. városok alatt azon önjogu személyek összege értetik, mely önálló köz- törvényhatósággal bir, köz s magánügyeit törvényes felsőbb felügyelet alatt minden más törvényhatóságtól függetlenül — a köztörvény szerint kezeli; ennek folytán polgári s bűn- vádi tekintetben a város, mint köztörvényha- tóság alá tartozik a . város határában ^létező minden személy, és minden vagyonkülönbség nélkül; kivételt egyedül a megyék székházai,

— 5 7; -

os a valóságos szolgálatban lévő katonák ké- peznek. — Törvény szerint a városi lakosság jogában áll a hatóság tagjait szavazat utján választani, s a törvényhatóság pedig a nép- képviselet alapján szerkesztett közgyűlésen tanácsban vagy törvényszéken gyakorolja ha- tósági jogait; azonban e jogokat a körülmé- nyek megszüntették, s talán visszahozand- ja azokat a jövő. Az előtt a tárnokszék alatt állottak, s ide fellebbezték pereike't, most azonban reájok nézve-is felviteli biróság a királyi, s innen a hétszemélyes tábla. Tör- vényeink a szabad kir. városokat az ország rendei közé sorolták, igy a sz. kir. városi pol- gároknak vérdíjait is a szerint szabták meg;

igy vcrdijok egymás között 200, élődíj ok 100 ft, nemesek irányában 40, élődijok 20 ft. .

F) 14. §. J á s z és- k u n k e r ü l e t . A. jászok, és kunok beköltözésekkor, s részint azután nyert jogok és mentségekkel biró személyek összege, a megyéktől egészen független saját kerülettel, s kerületi törvény- hatósággal birnak ; ügyeiket saját városi tisz- tikaruk, mely az első folyamodásu biróság, ítélik el; innen ügyeiket a kerületi törvény- székhez, s innen a királyi táblára fellebbezik.

IXerületi tisztválasztásaikat s közgyűléseiket

— 5 7; -

az 1848-ik XXV. t. cz. szabályozta ugyan; s.

az zsinórmértékül szolgált a mostani alkotmá- nyos választásoknál; de az érvényében. meg- gyengítetvén annak további szabályozása a jövő törvényhozásnak maradt fel. — A mi

törvénykezési eljárásukat illeti, az a törvény- kezési eljárásnál külön tárgyaltatik.

G) 15. §. A h a j d ú k e r ü l e t e k . Bochkay hajdúinak nevezett harczosok vitezségökért fejedelmük által örökös birtok- joggal és mentességekkel ruháztattak fel; s e jog, és mentesség alkotmányunkkal egyenlően élt, s azzal egyenlően bukott is. A hajdúke- rületek belszerkezetét az 1848. XXVI. t. c.

szabályozta ugyan; de az is ideiglenes volt, ' igy annak szabályozása is a jövő törvényho-

zásra vár. Az or8zágbirói bizottmány vala- mint az elősorolt szabad kerületekre, ugy a hajdúkra nézve is az 1848-ig fönállott ható- ságot, vagy is a kerületükben lakó szemé- lyekre és vagyonra nézve külön törvényható- ságaikat visszaállította, igy pereik az előtt folynak, ügyüket innen a kerületi törvény-

" székhez, innen a kir. táblára fellebbezik.

Fiume, Buccari, s szabad tengerkeres- kedési kerületek az 1848-ik XXVII. t. cz.

által szinte szabályoztattak; de csak ideigle-

- 23 —

nesen, ezen ideiglenességet a 12 évi időköz megszüntette, az országbírói bizottmány a jelen körülmények között őket nem említ-

hette, jövőjük velünk együtt a sors kezébe van letéve.

II) 16. §. A t i z e n h a t S z e p e s i v á r o s o k .

• A 16 szepesi városok lakói is saját ke- rülettel s tartományi törvényszékkel bírnak.

E jogokat a tizenkét évi időköz szinte meg- szüntette ; mig nem az országbírói • bizott- mány ezen jogukba ismét visszahelyezte. —

A még fennállott úrbéri viszonyok kö- zött „ s z a b a d k ö z s é g e k " és „szabado- sok" cim alatt előforduló községek és sze- mélyeknek némi jogi élvezetük az úrbéri vi- szonyok megszűntével — ugy szólván ele- nyésztek ; s róluk sem az 1848-ik törvények, sem az országbírói bizottmány nem tesz em- lítést ; ezután tehát ők is a többi honpolgá- rokkal hasonló jogokkal, és kötelezettségek- kel birnak.

17. §. P o l g á r j o g . . A magyar korona tartományaiban szü- löttek h o n p o l g á r o k n a k , a külföld lakói pedig i d e g e n e k n e k neveztetnek.

— 5 7; -

Az idegenek törvény szerint a magyar korona tartományaibani közhivatalokat nem viselhetnek, nevezetesen az ország közügyei az országon kivül és belől csak honpolgárok által tárgyaltathatnak, abba az idegenek be nem folyhatnak II. And. I I . 1741: 15. 1792 : 8. 1741: 11. 16. 17. Az országgyűlési köve- tek választói csak honpolgárok lehetnek, kö- veteknek is csak ezek választathatnak. 1848 : V. 2. 3. §§. -

Törvényeink azonban az idegeneket is részesiti némi jogokban: és pedig

1. A honpolgárokkal egyenlő emberi kö- zös jogokkal birnak, személyük és vagyonuk a törvény- által biztosítva van.

2. Házasságuk esetében — más bizo- nyítékok hiányában a törvényhatóságuk előtt esküvel igazolják nőtlenségüket, az osztrák örökös tartományokból bevándorlók a hon:

bani 10 évi benlakás után a kerületi hatóság bizonyságlevelét előmutatni kötelesek.

3- A honban ingatlan javakat szerezhet- nek. 1852. évi nov. 29. nyilt p$r. 4. 14. §§.

4. Polgárjogot a tQrvény szerint szabott uton szerezhetnek.

18. §. H o n o s i t á s .

Az 1848-dik törvények a külföldiekre nézve se a személy, se a birtokra nézve sem-

— 5 7; -

mi említést sem tett; — az országbírói bizott- mány sem, — tehát maradnak reájok nézve előbbi törvényeink, nevezetesen az indigena- tus szükséges; mert az 1848-iki törvények az egyenlőség jogkedvezményeit csak a belföl- dieknek adták meg, az idegenekről említést sem tévén.

Az idegenek honosítás által nyerhetnek polgárjogot. A honosítás pedig k é t f é l e : h a l g a t a g , és ü n n e p é l y e s .

A halgatag honosítást a honbani ren- des letelepülés és közteherviselés adja meg.

Ünnepélyes honositással a nemesi elő- jogok is szereztetnek, ezek az országgyűlés be- egyezésével ő felségeáltal — 2000db aranynak lefizetése hűségi eskü letétele mellett — adat- hátik. A fentebbi dijat -az országgyűlés rész- ben, vagy egészben elengedheti. Minden ily ünnepélyes honositás a törvénybe iktattatik 1550: 77. 1715 : 43.1741: 41.1791: 69.

A valláskülönbségből kifolyó s az osz- trák törvények uralma alatt. bővített polgári magánjogok jelen állapotukban meghagyat- nak. orsz. szab. 22. §.

— 5 7; -

III. FEJEZET.

19. §. A n e m ő n j o g u s z e m é l y e k r ő l . Mind azok, a kik más hatalma alatt ál- lanak, s igy szabad rendelkezési joggal nem birnak: — nem őnjogu személyeknek ne- veztetnek , ilyenek a g y e r m e k e k és s z o l g á k .

20. §. A S z ü l ő i h a t a l o m r ó l . Szülői hatalom alatt azon jogot és kö- telességet értjük, mely a szülőket gyerme- keik nevelésére, s tetteik vezetésére illeti. A s z ü l ő i hatalom vagy t e r m é s z e t i , mely- nek alapja egyedül a nevelés kötelessége, mely a házassági és családi viszony céljában rejlik, vagy p o l g á r i , mely az ö r ö k ö s ö- d é s b e n , mint a családi viszony következ- ményeiben gyökeredzik.

21. §. A t e r m é s z e t i s z ü l ő i h a t a l o m . A szülők s gyermekek között létező s már a természettől megalapított köteléket törvényeink a polgári társalom céljából szo- rosabbra fűzni törekedtek, annak létesülését

— 5 7; -

eszközökkel mozdította elő, így már polgári törvénynél fogva is kötelesek a szülők gyer- mekeiket táplálni, nevelni, ruházni, a gyer- mekek által elkövetett méltatlanságot törvény utján is megboszulhatják, törvényes korú gyermekeiket meg is büntethetik, a mély gyermekeken a szülői fegyelem nem fog, azo- kat hathatós eszközökkel a hatóság tériti jobb útra, (1723: 11). Közremunkálásra, u. m. erejöknek megfelelő lelki és testi mun- kára szoríthatják, számukra gyámot rendel- hetnek.

22. §. A p o l g á r i s z ü l ő i h a t a l o m . A polgári szülői hatalom, mely mind az apát, mind az anyát illeti, azon jogból áll, mi- szerint a szülők azon javakat is, melyeket a gyermekek szereztek, vagy azon jószág jöve- delmeit, mely egyik szülő elhunytával reájok száll, minden számadás nélkül önhasznokra fordíthatják; de nem pazar módon, mert ezt a hatóságnak kötelessége akadályozni; — itt az csak annyiban ertetik, a mennyiben a család fentartási költségei igénylik.

23. §. A s z ü l ő i ' k ö t e l e s s é g . A szülők kötelesek gyermekeiket illő en nevelni, táplálni, ruházni; s őket rangjukhoz

— 5 7; -

illő élet pályára vezetni; I. R. 55 c. és ez a legszentebb természeti kötelesség ; ennek lel- kiismeretes betöltésével nyer a haza hasznus polgárokat, annak könnyeimii mellőzésével megfosztatnak az ártatlan gyermekek jövő- jüktől, s a sülyedésnek hagyatnak hátra. A

szülők gyermekeiknek védnökei lévén, köte- lesek a gyermekeiken elkövetett bántalmazá- sokat a törvény utján is megbőszülni, s a tör- vényes koruk eléréseig őket a biróság előtt képviselni. —

24. §. A g y e r m e k e k j o g a i é s k ö t e l e s s é g e i .

Előadtuk a szülőknek gyermekeik irá- nyábani j o g a i t , és k ö t e l e s s é g e i t , el- soroljuk a gyermekeknek jogaikat, és köte- lességeiket is. A törvényes születésii gyerme-.

kek atyjuk családi nevét, rangjátés címeit nye- rik ; s joguk van a pazarló, vagy irányukban kegyetlenkedő, vagy tisztességes, s előnyös házasságukat gátló szülők irányában a tör- vényhatóság segélyét felkérni. —. Ellenben

Kötelesek á gyermekek jó szülőiket gondoskodásukért, nevelés, ápolás, s ellátá- sukért tisztelni, s azok iránt engedelmesség- gel viseltetni, aggkorra vagy munkatehetlen- ségre jutott szülőket eltartani. 1: 51.

- 29 —

25. §. A s z ü l ő i h a t a l o m f o l y t a t á s a . Mint mondatott a gyermekek az , apa polgári állását követik, innen, törvényeink különösen Verböczy az apai hatalmat állítot- ták fel, s az apa halála után az anyára, s en- nek holta után a nagy apára s a nagy anyára szállítják.

26. §. A s z ü l ő i h a t a l o m m e g s z ű n t e . A szülői hatalom megszűnik: t e r m é - s z e t i h a l á l á l t a l , ha az hal el, a ki szü- lői hatalom alatt volt! ha azonban a szülői hatalom alatt elhunytnak gyermekei marad- nak ; a gyermekek a nagy apa hatalma alá jönnek. P o l g á r i h a l á l p. o. becstelenség vagy börtönbüntetés által, ez utóbbinak meg- szűntével azonban visszaszerezhető. K ö z h a - t ó s á g á l t a l ; midőn a gyermekei nevelését elhanyagoló apát attól a hatóság megfosztja.

A f é r f i a k r a a teljeskoruság által, midőn azok 24-ik évöket betöltötték, s önálló pályára lépnek, l e á n y o k r a férjhez mene- telük által.

O s z t á l y á l t a l , midőn az apa még nem teljes korú fiának osztályrészét kiadja,

igy őt önállóvá teszi.

— 5 7; -

K o r e n g e d é l y á l t a l ; midőn a kis- korút a hatóság teljeskorunak nyilvánítja.

27. §• C s a l á d i r o k o n s á g . A szülők és a tőlük leszármazottak kö- zötti viszony családi rokonságnak vagy is vér- ségnek neveztetik. A fiszemélyek egymás kö- zött f i r o k o n o k ; — s ezek nemzetiségük nő család tagjaival n ő r o k o n s á g b a n vannak.

Az ág a vérségben vagy e g y e n e s , vagy is sorrendje azoknak, a ki egymást nemzették és ez 1 e m e n ő á g n a k , — vagy felfelé menve f e l m e n ő á g n a k neveztetik. H e m e g y e - n e s , vagy is o l d a l á g és ez sorrendje azoknak, a kik egymást nem nemzették, de a közös törzsöktől származnak, és ezek mindig két vagy több egyenes ágakból állanak, ez ismét kétféle, e g y e n l ő , midőn mind a két egyenes ágon ugyan annyi, és n e m e g y e n l ő , midőn a kettő közül valamelyiké- ben több személyek vannak.

IY. FEJEZET.

28. §. A h á z a s s á g r ó l .

Házaszág alatt a f é r f i és n ő között kötött azon szerződés értetik, melynél fogva

- 31 —

azok magukat elválhatlan kapcsolatbani élésre jjgymásnak a jő és roszbani kölcsönös segé- lyezésére, gyermekek nemzésére és neve- lésére kötelezik.

29. §. J e g y v á l t á s .

Á házasságot megszokta előzni a j e g y- v á l t á s , mely nem más mint kölcsönös meg- egyezés a házasság kötésére.

Az eljegyzés a római katholikusoknál annyiban gátló akadály, a mennyiben a más személylyel kötni szándokolt házasság létre- jöttét akadályozza; ha azonban a házasság már ezen más személylyel megköttetett, az ily házasság érvényes, és fel nem bontható. A hét éves koron alul vagy őrülttel, tévedésből tett, csalás vagy erőszak által kicsikart eljegyzés semmis. '

A protestánsoknál azonban az eljegyzés nem bir kötelező erővel, így házassági aka- dályt sem képez.

Azonban az ok nélkül visszalépő fél el- len a ki eljegyzés után a házasságot megkötni nem akarta, az eljegyzés teljesitése, ha pedig a szomorú kimeneteltől lehetne tartani, — a jegypénz kétszeres visszaadása, s botrányko- zási büntetés végett pert lehet indítani; — az eljegyzés birói itélet által bontathatik fel leg-

— 5 7; -

inkább akkor, ha a megtörtént eljegyzés tnár nyilvánosságra jutott. \ X

Az eljegyzés felbonthatik: k ő l e s ö- n ö s m e g y e z é s által, bár azt a jegye- sek esküvel erösiték is, egyik vagy másik fél- nek egyházi rendbelépése, házasság kötés, a kötött idő elenyészte, a felvétel megszűnte, keresztény hittőli elszakadás által. Ha azon- ban a kötött házasság egyik házastárs halála

által megszűnik, vagy a szerzetböli kilépés ál- tal a házasság kötése'lehetővé tétetik, az el-\

jegyzés is visszanyeri erejét. — Végre fel- bomlik az eljegyzés a személyben történt oly változás által, mely szomorú házas életet jó- sol a teleknek; de akkor az ártatlan fél a Kö- tés teljesítését kívánhatja, s azt a biró köteles végrehajtani. (Máty. VI. 17. Ulász. 1. 38.)

• Az eljegyzést követi a házassági k i h i r - d e t é s , vagy is a házasulandó felek egyhá- zában illetékes lelkészük által, a házasság kö- tésének három egymás után következő ünnep, vagy vasárnapon teendő közzététele, melynek az a célja, hogy a házasság a közönség tu- domására jutván, a netalán létező házassági akadályok feljelentethessenek. — Vegyes há- zasságoknál a kihirdetésnek mind a két jegyes egyházában kell történni. A 3-szori kihirdetés elmulasztása a r. katholikusoknál nem gátló

— 5 7; -

akadály, az evangélikusoknál pedig felment- - vény nélkül — az egybekelést megsemmisíti.

30. §. H á z a s s á g i f e l m e n t v é n y . Sürgős esetekben a kihirdetés alól a fe- lek felmentethetnek. "A római katholikusok- nak a háromszoros kihirdetés alóli felmentvé- nyért az illető megyés püspökhez kell folya- modni. Evangélikusoknál a hármas hirdetést . Budán a helytartótanács, másutt a megyei alis-

pány, jász, kun, s hajdúkerületekben a kerül, kapitány, királyi városokban a tanács enged- . heti el, megeskedtetvén elébb' a protest. fele-

r ket, hogy tudtokra nincs házassági akadály

• közöttük. József rend. 1786. évi mart. 6. 33.

§. megerősíttetett 1791.: 26. t. cz. által.

31. §. H á z a s s á g i a k a d á l y o k . A r. katholikusoknál a házasság szent- ség, mely az érvényes polgári szerződést meg- erősíti. A protestánsok szerint pedig a házas- ság a polgári törvényhozás által meghatáro- zott polgári szerződés ; így az előbbi esetben egyházi, utóbbi esetben a polgári törvények alá van helyezve, az egyházi, s világi törvé- nyek által szabályozva, e szabályok kimond- ják, mikor lehet, és mikor nem lehet érvényes

Kassay, magyar magánjog. 3

- 34 —

házasságot kötni, e szerint felállították az akadályokat, ezek létében a házasság meg nem köthető, a már megkötött pedig érvény- telen, s igy felbontandó, ennek nyomán az akadályok iskétfélék u. m. g á 11 ó, és b o n t ó házassági akadályok.

32. §. G á t l ó a k a d á 1 y o k.

Gátló akadályok, — melyek egyedül csak a római katliolikusoknál léteznek, s a pro- testánsoknál nem —• azon esetek, — melyek létében a házasság meg nem köthető, de a már megkötött' fel nem bontható — követ- kezők :

E l j e g y z é s , vagy j e g y v á l t á s (tör- tént bár teherbe ejtés, eskü vagy pénzbeli kötbér által) a más személylyel kötendő há- zasságot tiltja. S z e n t e l t i d ő , advent kez- detétől vízkeresztig, és nagy böjt kezdetétől húsvét után egy hétig. T i l a l o m , midőn a fel- sőbbség az egybekelést betiltja. Yégre e g y - s z e r ű f o g a d á s h a t . i. valaki nőtlenséget fogadott.

Gátló akadályok versben:

Jegy töredelmes idő, fogadás, egyházi le-

" tiltás, Gátolhatja, de nem bontja az egybekelést.

—. 35 -

33. §. B o n t ó a k a d á l y o k . Bontó akadályokat, vagy is azon ese- teket, melyekben a házasság elhalás után is érvénytelen, egyházi törvénytudóink versbe foglalták, és pedig:

Tévesztés, föltét, fogadás, verség, bűu, erő- szak Tisztesség, papi rend, kötelék, vallási kü-

lönbség, Nősztehetetlenség, sógorság, lopva menyeg-

zés.

Rablott nőd, ha szabad helyben nem monda igen szót, Házasságodat" elbontják, vagy tiltanak

attól*).

'"•') Deák eredeti : Error, conditio, votum, cog- natio, crimen.

Cultus disparitas, vis, ordo . ligámén, lionestas.

Si sis affinis, claudestinus, et impos.

Si mulier sit rapta, loco nec

• reddita tuto.

Haec facienda vetant con- nubia, facta retractant.

. 3*

- 36 —

T é v e s z t é s , ha a jegyesek személye eltévesztetett, p. o. a ki Marit akarta elvenni, annak nővérével F á n i v a l kelt egybe; te- hát a házasság nem a valóságos jegyessel köt- tetett, — ha a fél jövendő házas felének sze- mélyes tulajdonságához kötötte megegyezését, p. o. ha az egyik fél kikötötte, hogy a másik fél még házasságban nem élt, később azon- ban kisült, — hogy már özvegy volt; a pro- testánsoknál pedig ide tartozik az is, ha a nő terhes állapotban van, s azt férje nem tudta, de tudomásra jutása után a hatóságnak azon- nal feljelentette.

F ö 11 é t , mely a születendő gyermek javával, vagy a hitvestársi hűséggel ellen-

kezik.

• F o g a d á s , ha valaki egybekelés előtt papi vagy szerzetesi fogadalmat tett; — e fogadás még a törvényes, de el nem halt házasságot is felbontja, a görögöknél azon- ban nem.

34. §. A r o k o n s á g i z e i n e k s z á m i - t á s a .

A rokonsági izek szabálya az egyenes ágban, a m e n n y i a s z e m é l y , e g y e t k i v é v e , a n n y i az i z , pl. o. az apának fia másod iz távolságban áll az öreg apához ;

— 5 7; -

mert ezek együtt véve három személyt tesz- nek, egyet elvévén marad kettő.

A z e g y h á z i t ö r v é n y szerint az egyenlő oldalágnál „ a z o n i z b e n r o k o n e g y m á s h o z k é t s z e m é l y , m e l y e n m i n d a k e t t ő á l l a k ö z ö s t ö r z s ö k - h ö z p. o. testvér a testvérhez első izbeli ro- kon ; mert mind a kettő egyenlő izben áll a szülőkhöz vagy is köztörzsökhöz. A n e m e g y e n l ő n é l pedig, a m e l y i z b e n t á - v o l a b b á l l a k ö z ö s t ö r z s h ö z , azon i z b e n r o k o n a k e t t ő e g y m á s h o z , igy testvérem fia, apám testvéréhez második, vagy első másod izig rokon, testvérem unokája első harmadik izben áll hozzám, mivel har- madik iznyi távolságban áll atyámhoz, én pe- dig ehhez az első izben állok.

Akét vallású evangélikusoknál az izek- re nincs tekintet, hanem a törvényben meg- nevezett személyekre. A római polgári tör- vény szerint a. göröghitüeknél az e g y e n l ő , é s n e m e g y e n l ő oldalág között különb- ség nincs, m e r t a m e n n y i a s z e m é l y m i n d a k é t á g b a n , e g y e t k i v é v e , a n n y i az iz, az oldalág tehát első izet nem számit, testvérek második izben álló rokonok egymáshoz, mivel annyi a személy t. i. az apa kivételével. A sógorságnál pedig ez a szabály:

„a mennyi Íziglen rokon valaki egyik házas-

— 5 7; -

társhoz, annyi izig sógor a másikhoz p. o. nőm testvére velem első izbeli sógor, mivel első izben rokon nőmhöz.

V e r s é g vagy r o k o n s á g . A római katholikusok ugy protestánsok között egye- nes ágon p. o. apától felfelé, s lefelé; oldal- ágon pedig a negyed izig bontó akadály, a protestánsoknál pedig oldal ágon másod izig, igy testvér házassága testvérrel, testvére gyermekével, vagy testvérek gyermekei kö- zött semmis, továbbá a rom. kathol.: akkor is, ha a jegyesek egymással egyházi rokon- ságban állanak; p. o. ha a keresztelő lelkész, a keresztelt gyermek, és ennek szülőivel vagy a kereszt gyermek, és kereszt szülőkkel, va- lamint a bérmáló lelkész, a bérmált gyermek, és ennek szülőivel rokonságban van.

B ü n , ez magába foglalja a h á z a s - s á g t ö r é s t , és' h á z a s t á r s g y i l k o s s á - g o t ; s katholikusoknál csak a jövő házasság Ígérete alatt történt házasságtörés szolgál bontó akadályul. — Ha egyik házastárs a másik élete ellen leskelődött, vagy meggyil- kolásra mással szövetkezett, az ily szövetke- zett bűntársak érvényesen össze nem kelhet- nek. A protestánsoknál azonban a házasság előtt bebizonyított, s bíróilag elitélt házasság- törés akadályozza a szabados egybekelést, de a már megtörténtet meg nem semmisiti A

- 39 —

gyilkosságnál megkívántatik a katholikusok- nál hogy a vétkes egy harmadikkal, a ki- vel a házasság köttetni szándokoltatott , és megköttetett, a gyilkosságba beegyezett — protestánsoknál a házasság akkor is semmis, ha a harmadik személy, a kivel a házasság kötése szándokoltatott, a gyilkosságról mit sem tudott.

E r ő s z a k , midőn t. i. a házassági be- egyezés erővel csikartatik ki; legyen bár az erő külső, vagy erkölcsi az az félelem, az a protestánsoknál is bontó akadály; ha azonban az erőszakolt fél arra később önkényt

* reá állott, az erőszak megszűnik.

T i s z t e s s é g vagy k ö l t ö t t s ó g o r - s á g . A jelen eljegyzésnél, mely törvényes és nem elhalt házasságból származik; — negyed izig, a jövő eljegyzésnél első izig bontó aka- dály. — A költött sógorság a protestánsok- nál is bontó akadály; ha azonban mostoha fiu mostoha anyjával akar egybekelni, fölmen- tésre van szüksége. Ez pedig csak azon esetben adathatik meg, ha a költött sógorság bebizonyittatik p. o. hogy az atya a mostoha anyával a házasságot elhalással meg nem erő- sitetette, ez áll a mostoha apa, és leány, vő és napa, ipa, és meny között is. •

P a p i r e n d. A lelkészek u. m. aldiaco"

- 40 —

nus, diaconus, és minden más misés papok nem házasodhatnak.

K ö t e l é k . A házas személy házasságá- nak tartama alatt mással kötött házassága semmis, szinte a protestánsoknál is.

V a l l á s i k ü l ö n b s é g , keresztény, nem kereszténnyel egybe nem kelhet.

N ő s z t e h e t e t l e n s é g . Ha még a házasság előtti időből be van bizonyitva, hogy egyik vagy másik fél olyan testi hibával bir, hogy a házassági kötelességeket be nem tölt- heti, — az az nem képes gyermekeket nem- zeni ; ha az házasság előtti, örökös bontó aka- dály, — a házasság kötése után támadt nősz- tehetetlenség nem bontja fel a házasságot, ha kétség támad, váljon a nősztehetetlenség már a házasság előtt létezett-e ? vagy csak a há- zasság után támadt, a felek három évi együtt lakásra szoritatnak, ha akkor is kétséges, a házasság felbontatik. — A protestánsoknál az egybekelés előtti időből származó nősztehe- tetlenség szinte bontó akadály.

S ó g o r s á g . A s z a b a d o s s ó g o r - s á g egyenes ágban végetlenig akadály, a római katholikusoknál szintúgy mint a pro- testánsoknál az oldalágban pedig a római ka- , tholikusoknál negyed izig, a protestánsoknál

másod izig. — A nem szabados sógorság a ró-

— 5 7; -

mai katkolikusoknál másod izig. — A prote- stánsoknál nem képez akadályt.

L o p v a m e n y e g z ő s, azaz alattomos házasság, mely a lényeges f o r m á k , és s z e r - t a r t á s o k m e l l ő z t é v e l a lelkésznek, és kéttanunak egy időbeni jelenléte nélkül titkon köttetik. A kihirdetés a protestánsoknál lé- nyeges szertartás, a rém. katholikusoknál pe- dig, ha az egyházi felmentés hiányzik,vasárnap és ünnepeken az egyházbani háromszoros ki- hirdetés , a mellékes szertartások közé tar- tozik. '

' N ő r a b l á s ; - A nőrabló, és rablott kö- zött érvénytelen a házasság, de ha a rablott nő szabad és biztos helyen később beegyezik, a házasság megáll.

35 §. Az a k a d á l y o k a l ó l i f e l - ' m e n t é s . A bontó akadályok részint egybekelés előtt, részint a házasság megkötése után fel- mentvény által, melyet a róm. katholikusok- nál a pápa és megyés püspök, az evangéliku- soknál a fejedelem ád — elenyésztetlietnek.

A pápa következő akadályokban ád fel- mentvényt u. m. az oldalrokonságban, sógor- ságban az első és második izben, az egyházi rokonságban, szerzetesi fogadásban, papi rend-

— 5 7; -

ben és liitves gyilkolásban, a keresztény és nem keresztény közötti házasságban. A n y i 1- v á n o s akadályokbani fölmentés, bizonyos dij mellett történik az úgynevezett „ D a t a - r i a" törvényszéken, a titkosokban a „Poeni- tentiarián" dij nélkül. A nyilvános akadályok alóli felmentés eseteiben a menyegzőt újra kell tartani , a t i t k o s o k b a n pedig a beegyezést a pap előtt kell megújítani.

A m e g y é s p ü s p ö k ö k felmentvényt adhatnak oly esetekben, melyek halasztást nem szenvednek p. o. súlyos betegség eseté- ben ; a rokonság, és sógorságban a második izen túl, a szentelt idő alatt a házasságnak megköthetésére, s a kihirdetésekben.

Az evangélikusoknál a fejedelem követ- kező esetekben ád felmentvényt: a r o k o n - s á g b a n , a két testvér vagy egyik, és másik testvér gyermekei között. S ó g o r s á g b a n , az özvegy nő, vagy férj, s elhunyt hitves test- vérének gyermeke, vagy nagy bátyjának vagy nagy nénjének gyermeke, és az özvegy nő vagy férj között, a költött sógorságban pedig az első izben, mint már mondatott.

36. §. E l v á l á s .

Ha a házasság bontó akadályok meg nem szűntek, vagy a házas felek a házassági kö-

— 5 7; -

zösséget együtt folytatni nem akarják, s arra alapos okaik vannak; egymástól elválasztat- hatnak. Az elválás i d e i g l e n e s , vagy is á g y és a s z t a l t ó l i elválás, vagy ö r ö k ö s , midőn a két házas fél harmadik személylyel, szabadon házasságra léphet.

Római katholikusoknál csak az á g y , és a s z t a l t ó l vagy is ideiglenes elválásnak van helye, mert a katholikusok közötti házas- ság szentség, s az a földön fel nem bontható.

— Csak három különös esetben lehet a róm.

katholikusok között örökös elválásnak helye, ha a szentséggel megerősitett házassági kötés elhalással végre nem hajtatott. E három eset következő: a) ha a házassági kötésnek elha- lás általi végrehajtására a házas társak közül valamelyik reá nem birathatik, s az elválás előtt adandó két havi próba idő is eredmény- telenül folyt le: b) Ha valamelyik fél a házas- sági elhalás előtt valamely szerzetbe felavat- tatott : c) N ő s z t e h e t e t l e n s é g eseté- ben, ha a házassági elhalást az lehetlenné teszi, s az orvosilag gyógyithatlannak nyilváni- tatik. Ezen esetekben a felek örökre elválasz- tatnak, s az ártatlan fél uj házasságra léphet.

Az á g y és a s z t a l vagy is ideiglenes elválásnak helye van : a) a p a r á z n a s á g esetében, ha azt az ártatlan fél el nem en- gedte, vagy maga is azt hasonlóan el nem kö-

— 5 7; -

vette, b) E r e t n e k s é g , vagy h i t s z a k a - d á s . c) K e g y e t l e n s é g esetéhen, ha a férj bántalmazása a kegyetlenségig megy: d) Ragályos testi betegség esetében, e) Lélek és nemes erkölcsök megvesztegetése, s büntet- tek elkövetésérei ingerlés, vagy kényszerí- tés által.

A p r o t e s t á n s o k házassága polgári szerződés lévén, az örökös elválás oly nagy ne- hézséggel nem jár, arra következő okok is ele- gendők : a) Ha egyik vagy másik házastárs a paráznaság bűntényének a .házasság alatti el- követését hitelesen bebizonyítja, b) Ha egyilc a másik fél élete ellen leskelődött, c) Ha egyik a másikat-rosz indulatból hűtlenül elhagyja, s a helytartósági háromszori köröztetésre sem tér vissza, d) Ha a házasfelek között engesz- telhetlen g y ű l ö l s é g létezik, s ha a házas- felek a per kezdete előtt a jelkész háromszor megkísértett, kibékítése után is elválási szán- dokuk mellett megmaradtak, a lelkész e meg- kísértett eredmény nélküli kibékitésről, s ar- ról, hogy a felek nála háromszor megjelentek, hivatalos bizonyítványt ád a feleknek. Az el- válás kimondása előtt a kibékitést a törvény- szék is megkísérti, sőt a feleket ideiglenesen bizonyos időre az ágy és asztaltól elválasztja, ha a körülmények igénylik, ezen elkülönzés ismételtetik; s ha az elválást mind a két fél

— 5 7; -

ezután is kivánja, a törvényszék a végképeni el- válást itéletileg kimondja; de ezen elválás ese- tében azok a gyermekek táplálásáról tartoznak gondoskodni; ellenkezőleg azok tartása iránt a biró intézkedik. A házas feleknek kölcsönös követeléseit a törvényszék intézi el. A nő néhány hóig férjhez nem mehet azért, váljon ezen házasságból nem fogamzottak-e gyerme- kek? A lelkészeknek pedig hivatal veszteség alatt tiltatik az elvált feleket mással összeadni addig, mig a gyermekekről gondoskodva nincs.

— Ha az elvált felek ismét együtt akarnak élni, azt ismételve a bíróságnak be kell jelen- teniök. '

Ha valamelyik házastars hűtlen elhagyás folytán a másik fél távolléte alapján kéri a feloldást, az illető hatóság a távollevőt hírla- pok utján bizonyos időre megidézi, ha ez ek- kor meg nem jelenik, az elválást itéletileg kimondja.

Az elválásnak mindig bíróilag kell tör- ténni, mert a házas felek önmaguktól szét neip.

mehetnek, ha birósági eljárás nélkül válnak el, ezeket a tiszti ügyész kereset alá vonhatja, s a biró visszamenetelre, vagy rendes váló- perre kényszeritheti.

A házasságtörés, több nő s férjüségről, vérfertőztetésről a büntető törvények intéz- kednek.

- 46 —

37. §. V e g y e s h á z a s s á g.

Vegyes házasság alatt a római katholi- kus, és protestáns fél között történt egybeke- lés értetik. Vegyes, házasságok mind a két jegyes egyházában kihirdetendők, azok az 1791. 26. t. c. szerint a katholikus lelkész előtt kötendők, de ha ez akadályokat tenne, az 1844. 3.2. §. szerint a feleket a protest. lelkész is összeadhatja. A vegyes házasságokból szü- letett fiuk az apa vallását, a nőgyermekek anyjuk vallását követik (1791. 26.) 18 éves korukig az evangelika vallásban nevelt mind két nembeli gyermekek, a leányok ha férjhez mentek, bár azon kort nem is érték el, sem ők, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek, sőt az ujabbi törvényhozás a meggyőződés szabadságát kiterjesztvén ki- mondta, hogy a római katholikus vallásból az evangelika vallás bármelyikére áttérni szabad;

az áttérni akaró szándokát saját lelkésze előtt két tanú jelénlétében, négy hét múlva ismé- telve két tanú jelenlétében kinyilatkoztatja, mind a két esetben a lelkésztől s tanuktól bi- zonyítványt vesz, és azt a jövő vallásbeli lelké- szének előmutatja, ez által az áttérés befejez- tetik. 1844. 3 - 1 0 . §§.

— 5 7; -

38. §. Az e g y e s ü l t és n e m e g y e s ü l t

• g ö r ö g ö k h á z a s s á g a .

Az egyesült és . nem egyesült görögök házassága is rokonaik között korlátolva van annyiban, hogy az ő számításuk szerinti hete- dik izig, mely a róm. katholikusoknál harmad vagy negyed izet tesz, bezárólag házasságra nem léphetnek, szinte tilos házasságuk az első izbeli rokonaik között, a papi rend felvétele, és szerzetes fogadalom náluk is házassági akadály ugyan, de az ily esetben kötött há- zasság érvényes: a házasság, házasságtörés, hűtlen elhagyás, és távollét miatt nálokisfel- bontatik; negyedszeri házasság pedig kárho- zatosnak tartatik. '

39. §. A z i z r a e l i t á k h á z a s s á g a . 1-ör: Az izraelitáknál a fivér és nővér, továbbá a nővér és fi- vagy leánytestvérének fia, vagy unokája között tilos a házasság ; — továbbá elválás után a férj neje fel- vagy le- menő ágbeli rokonával, sem neje nővérével, és a nő férjének fel, vagy lemenő ágoni roko- nával, sem férjének fivérével, sem férje fi- vagy nővérének fiával, vagy unokájával egybe nem kelhet. A házasulandók a zsinagógában,

— 5 7; -

vagy közimaházban, vagy a hol ez nem lé- tezik, a helybeli elöljáróság által azon fő- s külön községnél, melybe egyik vagy má- sik jegyes he van keblezve, három egymás után következő szombat- vagy ünepnapon oly figyelmeztetés mellett kihirdetendők, hogy mindenki, a ki a házasság ellen akadályt tud, azt feljelentse. — A. felje- lentés az illető rabbinál történik. 4-er. Ha a házasulandók mindegyike máshol lakik, mindkét község zsinagógájában a jegyeseket ki kell hirdetni. 5-ör. Ha a jegyesek ott, hol a házasság köttetni fog, hat hétig még nem laknak, a kihirdetésnek legutóbbi tartózkodá- suk helyén is meg kell történnie, vagy pedig a jegyesek hat hétig egy helyen lakni kötele- sek, hogy ótt hirdettethessenek ki. 6-or. Ha a kihirdetés után hat hó alatt a házasság meg nem .köttetik, a háromszori kihirdetést ismételni kell. 7-er. A kihirdetések alóli fel- mentést Buda-Pesten a magy. kir. helytartó- tanács, — más helyeken, a második és har- madik kihirdetéstőli felmentést fontos okok- ból a megye, illetőleg kerület vagy vidék kormányzója, szab. kir. városokban a város birája adhatja meg. 8-or. Halálveszély ese- tében a helybeli elöljáróság is teljes felmen- tést adhat, a jegyesek azonban tartoznak hitet tenni arra, hogy házasságukat gátló

— '49 -

semmiféle akadály előttük tudva nincs. 9-er.

Az ily felmentés akkor is megadandó, ha oly két személy kiván összekelni, mely szemé- lyekre nézve azelőtt is közönséges vélelem vala, hogy házasságban élnek, — ez esetben a fölmentést a' m. kir. helytartótanácstól az illető rabbi a felek neveinek elhallgatásával fe- lettes politikai hatóságii utján kérheti. M)-ev.

A hatóságok kötelesek a kihirdetések alóli felmentések megadása alkalmával maguknak bisztosságot szerezni az iránt, miszerint az eskü letétetett-e, s ezen körülményt a fel-, mentvényben felelősség terhe alatt megemlí- teni, — ellenkező esetben ezen hit kivétel el- mulasztása magában a fölmentést foganat- lanná nem teszi, de a rabbi, ki a felmentvény- ben e részben előfordulható hiány mellett az összeadást foganatosítaná, szigorú büntetés alá vonandó-. 11-er. Ha a házasság kötésekor létezett valamely akadályra nézve adatik fel- mentés, a házasságbani beleegyezést a kihir- detés ismétlése nélkül a rabbi és két meg- hitt tanú jelerilétében újra ki kell jelenteni, és emez ünnepélyes cselekvényt a házassági könyvben féljegyezni. Ezen rendszabály meg- tartatván, a házasság ugy tekintendő, mintha eredetileg érvényesen köttetett volna. 12-er.

Az összeadásnak az egyik vagy másik jegyes fél anyaközségbeli rabbija, vagy vallástanitó

Kassay, magyar magánjog. 4

- 50 —

(vallásoktató) által, miután a felek a megkí- vántató bizonyítványokkal magukat igazolták, két tanú jelenlétében véghezvitetni. A rabbi vagy vallástanitó az összeadást inás község- nek rabbijára vagy vallástanitójára is bizhat- ja. 13-or. Az összeadás megtörténtét a ren- des illetékes rabbi, vagy vallástanitó köteles az országos nyelvek' egyikén a házassági könyvben ez e tekintetben általánosan elősza- bott módon bevezetni, a jegyesek által elő- mutatott szükséges bizonyítványokat azon sorszámmal, mely alatt az összeadtak a házas- sági könyvbe bejegyeztették, ellátni és a há- zassági könyvhez fűzni. 14-er. A törvényes rendszabályok nélkül kötött zsidó házasság érvénytelen. 15-ör. Jegyesek vágy rabbik és vallástanitók, kik az emiitett rendszabályok ellen cselekesznek, továbbá azok, kik ren- des [megbízatás nélkül a,z össeadást véghez- viszik, nevezetesen azok, kik magukat az

előttük tudva, levő törvényes házassagi aka- dály elhallgatásával • összeadatják • a nélkül, hogy ez aló) felmentést nyertek volna, kihágást követnek el, és 3—6 hónapig terjedő , szigorú fogsággal büntetendők., 16-or. Azon rabbik, vagy vallástanitók, kik a házassági könyve- ket nem a törvény rendelete szerint vezetik, arányos pénzbeli büntetéssel illetendők, hi-

— 5 7; -

vataluktól elrnozditandók, s arra örökre al- kalmatlanoknak nyilvánitandók. 17-er. Az asztal és ágytőli elválásnál a zsidó, házastár- sakra nézve e következő eljárás követendő : A. házastársak kötelesek mindenekelőtt el- válási szándékukat, indokaikkal együtt rab- bijok előtt kinyilatkoztatni. — A rabbi köte- lessége a házastársakat összekelésük alkal- mával kölcsönösen tett ünnepélyes igéretökre emlékeztetni, s az elválás káros következ- ményeit hathatósan szivükre kötni. Ezen elő- terjesztéseket három izben kell külön ismé- telni. Mi ha foganat nélkül maradna, a rabbi a feleknek irott bizonyítványt tartozik adni arról, hogy a háromszori előterjesztések elle- nére is elválási kívánságuknál megmaradnak.

18-or. Ha mind a két fél az elválásba bele- egyezik, kötelesek elválási kérelmüket az előbbi szakaszban érintett bizonyítvány mel- léklésével a megyékben és Kővárvidékén azon szolgabíró elébe, melynek járásában, Jászkun és Hajdúkerületekben azon város birája elébe, melynek területén a férj lakik, szab. királyi és rendezett tanácsú városok- ban pedig a város biró elébe terjeszteni. — Az emiitett biróság őket személyes megjele- nésére maga elébe idézendi, s ha előtte azt bizonyítják, hogy mind az elválás iránt, mind a vagyont és tartást érdeklő feltételekre nézve

— 5 7; -

maguk között megegyeztek, a kért elvá- lást minden további vizsgálat nélkül engedje meg, s azt a bírósági irományok között je- gyezze fel. — Ha gyermekek léteznek, a biróság azokról a gondnokságra nézve fenálló átalános rendszabályok szerint tartozik gon- doskodni. 19-er. Kiskorú vagy gondviselés alatti házastárs magától is beleegyezhetik ugyan az elválásba; de a házastársak vagyo- na, és a tartás, valamint a gyermekek ellátása iránti egyességhez az illető törvényes képvi- selő és gyámbiróság beleegyezése szükséges.

20. Ha az egyik fél az elválásba beleegyezni nem akar, s a másik félnek jogszerű okai van- nak azt sürgetni, ezen esetben is megkíván- tatik a rabbi engesztelő előterjesztéseinek előrebocsátása. Ha ezek sikeretlenek, vagy a vádlott fél a rabbinál megjelenni vona- kodik, akkor a kérelem, á rabbi tanúsítvá- nyával és a szükséges bizonyítékokkal együtt a megyei, kerületi vagy vidéki sz. k. és ren- dezett tanácsú városokban pedig a városi törvényszéknél nyújtandó be, mely az ügyet hivatalból megvizsgálni s a felett Ítéletet lioz- .ni tartozik. — A biró a veszélyezett félnek .még az ítélet kimondása előtt is engedhet el-

különözött tisztességes lakhelyet.. 21-er. Ha a másik házastárs beegyezése nélkül kért