—" 111 - "
a törvénytelen mértékkel élők ellen polgári eseteken kivül minden bűnügyben mint köz-vádló lep föl.
IX. FEJEZET.
Királyi kisebb jogok vagy
-- 112 —
A vásári bíróságok hatásköre a törvény-kezési eljárásnál fordul elő. —
2. I t a l m é r é s i j o g , vagy is azon jog, melynél fogva valaki bort és más italokat ioénkent vagy kisebb mértékben árulhat.
Ezen mérési jog a földesurat, vagy a közbir-tokosok mindenikét birtok aránya szerint il-leti, ha csak valamelyiknek közülők haszná-lattal megerősített kizárolagos szabadalma nincs, vagy az 1836: 12. t. c. szerint az arány köztök be nem hozatott, mely a bázankénti korcsmáitatást eltörli. Illeti továbbá azokat, a kik szabadalmas udvar telkekkel birnak 1598:
1. 1. §. melyet az 1836: 12. t. c. 11. §-ban is meghagyatott, a bormérés világosan kitett jogaival, vagy kir. haszonvételekkel; a
köz-birtokos vagy is volt földesúr azokat szabadal-maik előadására vagy az elévülés igazolására szoríthatja. —
Ebből származó perek: 1 i t a l m c r é s i j o g e l t ö r l é s e végett; ha az szabadalom nélkül gyakoroltatik. Indítja a kir. ügyvéd.
A kereset alapszik az előbeszéd 10.1. R. 23.
78. I. R : 7. c ; mert a királyt illető jog szaba-dalom, vagy elévülés nélkül nem gyakoroltat-hatik. Indittatik a kir. tábla előtt; csak a föl-desuraknak van joguk szabadalom nélkül törvény szerint 1567: 38 italt méretni. II. U d-v a r t e l k e s e k (curialisták) elleni per; —
— llö —
Inditja a földes ur a szabadalom nélkül mérő udvartelkesek ellen. A serfőzési jog a kir.
hasz. közé nem tartozik (3 dönt).
A kereset alapszik az 1598. 35. t. c..In-díttatik a kir. tábla előtt. Az alperes köteles vagy használattal megerősített, s ellennem mondott szabadalmat vagy" elévülést bebizo-nyítani, kivévén ha valamelyik gyakorlattal megerősített kizárolagos szabadalommal bir, vagy az 1836:12. t. c. szerint az arány köztük még meg nem történt,melyben a házsor szerinti mérés eltöröltetik. A mérési joggal birok tör-vényes mértékkel tartoznak mérni. A jobbágy község is mérethet bort, Szent Mihálytól Szent György napig, ha saját szöllőhegygyel bir, ha nem bir csak karácsonyig, többet lásd J o b b á g y .
3. B o r d é z s m a ; mely a földes urat a-zon szőllőktől illeti, melyek az úrbéri állo-mányba besorolva nincsenek, vagy is annak alkatrészét nem képezik, ezektől tehát a szer-ződési vagy gyakorlatban lévő szolgáltatások, vagy adózások fizetendők.
. 4. M és z á r s z é k i j o g; vagy is azon jog, melynél fogva a földesúr fontonként, vagy kisebb s nagyobb mértékben bust folyvást . árul tathatott. A hus árát a megye szabta meg.
Ha a volt jobbágynak egészséges marhája a további tartásra nem volt alkalmas,
levágat-Kossav, Magyar magánjog. 8
— 1L4 —
hatta s kimérethette, ugy akkor is mérethe-tett, ha a földesúr a közszükségre elegendő
marhát nem vágatott. Ezen kizáró földesúri jog az 185S. mart. 2. pat. a kárpótlási ősz-szegbe beszámitatván, megszűnt.
M a l o m j o g , a kizárólagos földes uri jogok egyike, azért a földes ur a volt jobbágy malmát úrbéri uton elbecsültetheti, de köte-les a tett épületek, és javítások árát, vala-mint a törvényesen rajta fekvő pénzeket meg-téríteni. A kibecslés ellen a volt jobbágy ki-váltsággal, vagy szerződéssel fel nem léphet.
1836: 6. 8. §. A malomjogra nézve az 1853.
mart. 2. pátens 24. §.-a az eddigi törvények határozatait feltartotta.
V á m és r é v j o g . Ezen jogot kiváltság nélkül egy közbirtokos sem gyakorolhatja.
Ha egyes uraság, vagy közbirtokosok a for-galom végett utakat, és töltéseket, vagy a közlekedés kedvéért hidat veretnek, vagy ré-veket csináltatnak, dijat csak azou esetben vehetnek az átmenőktől, ha annak szedheté-sére kiváltsággal birnak. A közterhek viselé-se terjesztetett ki csak egyedül egyenlően az 1848. VIII. t. c. által, ezen törvényben tehát, semmi nyoma annak, hogy a vám, és révjog alóli mentesség megszűnt volna, tehát fenáll ez még most is korábbi törvényeink szerint, és
igy á köz s egyházi nemesek, egyházi
szemé 115 szemé
-lyek, és ezek ügyében járó cselédek, más nemnemes egyének, a szabad kir. városok polgárai, ha magukat útlevelekkel igazolják, saját alkalmatosságukon, saját ügyeikben jár-nak, s saját portékáikat fuvarozzák, mentesek.
De vannak még a mentességnek más esetei is, melyekben a vám és révdijat fizetni nem kell, nevezetesen nem fizetnek a malomba menők, bármily sórsuak legyenek is, (TJ1. 1. 86. 1723.
15.) a menyasszonyért jövők, és visszamenők, bármily korú és sorsú gyalogemberek, (1723.
15.) révdij nem követeltethetik azoktól, a kik télen a jégen vagy nyáron apadáskor szárazon átmennek, továbbá azok sem fizetnek, a kik a vámon átmennek ugyan, de más helységbe nem mennek, s onnan visszamennek. Lajos
1. 8. —
A hasztalanná vált vámok eltörlésére az alispányok felügyelni kötelesek 1715: 15. Az eltörlött vámot, a megyei végzés ellenére is feltartók a birói megintés után először 100 ft, másodszor 200 ftban büntetetnek, mely a vég-rehajtó birót illeti, harmadszor pedig a kir.
kincstár részére vámhelyét veszti el, de becs-utján visszaválthatja, 1566: 11. 1723: 15. A vámot kárositónak marháját, s szekerét a rajta lévő jószággal elfoglalni lehet, de birói ítélet előtt eladni hatalmaskodási büntetés alatt tilt-va tilt-van 1423: 15. 135. Loptilt-va tilt-vagy erőszakkal
8*
- 116 —
menekvő illető birája előtt beperlendő, s a vele volt jószág becsárában elmarasztalandó.
1498: 29.
7 9 . § . Y á m - é s r é v j o g b ó l e r e d ő p e r e k : 1. Ezeket kiváltság nélkül felállító ellen a kir. ügyész a kir. tábla, vagy tiszti ügyész a megyei törvényszék előtt indit keresetet a I I : 10. 1492: 87. 88. 1681: 15. 1715: 15. cikkek alapján. 2. Ezek eltörlése végett a tiszti ügyész a megyei törvényszék előtt inditja a keresetet 1715: 15. 1723: 15. 3. Az eltörlés után is vá-mot szedők ellen a báromszoros büntetés vé-gett 1566: l l . 1723: 15- az árszabás áthágása végett 1566: 12. Az elromlott ut, vagy vám-nak a birói intés utáni meg nem igazítása miatt 1566:11. 1723: 15. A szárazon vagy jégeni átjáróktól vámotszedők ellen szinte a tiszti ügyész indit keresetet. 1723: 15. 4) E r ő s z a-k o s s á g i p e r t a mentes személytől vámot szedő ellen az 1723: 15. ugy az ellen, a ki a vám eltörlése után is vámot szed, 1625: 34.
1723: 15. vagy a ki a vámtariffát áthágja 1635 : 73. 1723: 15. 5) A vámot elkerülök ellen az áruk elvesztése végett 1723: 15. ugy azok ellen, a kik kiváltság nélkül vámot vagy révet tartanak. 6) Kártérítési per a vámtulajdonos ellen, ha valaki a romlott állapotban lévő
uta-— 117 uta-—
kon, vagy hidakon kárt szenvedett. 1723 : 15, 7) A későbbi kiváltság megerőtlenitése végett a vámtulajdonos az ellen, ha az reája sérel-mes a kir. tábla előtt indíttatik a kereset.
1723: 15- • A kir. kisebb haszonvételek, melyek
még a földes uri jogoknak maradványai, ed-dig ném szabályoztáttak, se el nem törültettek;
de azok is nem sokára vagy egyesség utján szűnnek meg, vagy a törvényhozás által eltö-rültetnek. —
80. §. E g y h á z i p á r t f o g ó i j o g.
S z e r e z t e t i k e j o g : Az egyháznak önköltségem felépítése, s annak fentartására adott jövedelem vagy alapítvány alapítása, pá-pai adomány s elévülés által. Egyesek és tes-tületeken kivül egyedül a királyt illeti. Ezzel járó jogok: t i s z t e l e t i e k , vagy is az ala-pitót külön hely illeti, néhol sírbolt az egyház-ban. H a s z n o s a k , ha a pártfogó Ínségre jutna, az egyház jövedelméből szabad eltartást nyer. — Ezzel járó jogók: az egyház jogai vé-delme, és hasznának előmozdítása. Ha a király az alapító, érette kisérő menet, és nyilvános imádságok tartatnak.
E z e n j o g e l e n y é s z i k : a szemé-lyes, a személy, családi a családtagok
elhuny-— 118 elhuny-—
tával. A birtok elvesztésével. Ha az egyház más egyházzal egyesül. Ha más egyháznak vagy püspöknek engedtetik át. Ha a pártfogó más hitre tér, ebbeli jogát eladja, vagy az egy-házi javakat elfoglalja, bitorolja, a lelkészt meggyilkolja vagy megcsonkitja. 1569: 36.
1715: 60. 1723: 71.-1505: 26. 1723: 55. 1:11.