19. §. A n e m ő n j o g u s z e m é l y e k r ő l . Mind azok, a kik más hatalma alatt ál-lanak, s igy szabad rendelkezési joggal nem birnak: — nem őnjogu személyeknek ne-veztetnek , ilyenek a g y e r m e k e k és s z o l g á k .
20. §. A S z ü l ő i h a t a l o m r ó l . Szülői hatalom alatt azon jogot és kö-telességet értjük, mely a szülőket gyerme-keik nevelésére, s tetteik vezetésére illeti. A s z ü l ő i hatalom vagy t e r m é s z e t i , mely-nek alapja egyedül a nevelés kötelessége, mely a házassági és családi viszony céljában rejlik, vagy p o l g á r i , mely az ö r ö k ö s ö-d é s b e n , mint a csaláö-di viszony következ-ményeiben gyökeredzik.
21. §. A t e r m é s z e t i s z ü l ő i h a t a l o m . A szülők s gyermekek között létező s már a természettől megalapított köteléket törvényeink a polgári társalom céljából szo-rosabbra fűzni törekedtek, annak létesülését
— 5 7;
-eszközökkel mozdította elő, így már polgári törvénynél fogva is kötelesek a szülők mekeiket táplálni, nevelni, ruházni, a gyer-mekek által elkövetett méltatlanságot törvény utján is megboszulhatják, törvényes korú gyermekeiket meg is büntethetik, a mély gyermekeken a szülői fegyelem nem fog, azo-kat hathatós eszközökkel a hatóság tériti jobb útra, (1723: 11). Közremunkálásra, u. m. erejöknek megfelelő lelki és testi mun-kára szoríthatják, számukra gyámot rendel-hetnek.
22. §. A p o l g á r i s z ü l ő i h a t a l o m . A polgári szülői hatalom, mely mind az apát, mind az anyát illeti, azon jogból áll, mi-szerint a szülők azon javakat is, melyeket a gyermekek szereztek, vagy azon jószág jöve-delmeit, mely egyik szülő elhunytával reájok száll, minden számadás nélkül önhasznokra fordíthatják; de nem pazar módon, mert ezt a hatóságnak kötelessége akadályozni; — itt az csak annyiban ertetik, a mennyiben a család fentartási költségei igénylik.
23. §. A s z ü l ő i ' k ö t e l e s s é g . A szülők kötelesek gyermekeiket illő en nevelni, táplálni, ruházni; s őket rangjukhoz
— 5 7;
-illő élet pályára vezetni; I. R. 55 c. és ez a legszentebb természeti kötelesség ; ennek lel-kiismeretes betöltésével nyer a haza hasznus polgárokat, annak könnyeimii mellőzésével megfosztatnak az ártatlan gyermekek jövő-jüktől, s a sülyedésnek hagyatnak hátra. A
szülők gyermekeiknek védnökei lévén, köte-lesek a gyermekeiken elkövetett bántalmazá-sokat a törvény utján is megbőszülni, s a tör-vényes koruk eléréseig őket a biróság előtt képviselni. —
24. §. A g y e r m e k e k j o g a i é s k ö t e l e s s é g e i .
Előadtuk a szülőknek gyermekeik irá-nyábani j o g a i t , és k ö t e l e s s é g e i t , el-soroljuk a gyermekeknek jogaikat, és köte-lességeiket is. A törvényes születésii gyerme-.
kek atyjuk családi nevét, rangjátés címeit nye-rik ; s joguk van a pazarló, vagy irányukban kegyetlenkedő, vagy tisztességes, s előnyös házasságukat gátló szülők irányában a tör-vényhatóság segélyét felkérni. —. Ellenben
Kötelesek á gyermekek jó szülőiket gondoskodásukért, nevelés, ápolás, s ellátá-sukért tisztelni, s azok iránt engedelmesség-gel viseltetni, aggkorra vagy munkatehetlen-ségre jutott szülőket eltartani. 1: 51.
- 29 —
25. §. A s z ü l ő i h a t a l o m f o l y t a t á s a . Mint mondatott a gyermekek az , apa polgári állását követik, innen, törvényeink különösen Verböczy az apai hatalmat állítot-ták fel, s az apa halála után az anyára, s en-nek holta után a nagy apára s a nagy anyára szállítják.
26. §. A s z ü l ő i h a t a l o m m e g s z ű n t e . A szülői hatalom megszűnik: t e r m é -s z e t i h a l á l á l t a l , ha az hal el, a ki - szü-lői hatalom alatt volt! ha azonban a szüszü-lői hatalom alatt elhunytnak gyermekei marad-nak ; a gyermekek a nagy apa hatalma alá jönnek. P o l g á r i h a l á l p. o. becstelenség vagy börtönbüntetés által, ez utóbbinak megszűntével azonban visszaszerezhető. K ö z h a -t ó s á g á l -t a l ; midőn a gyermekei nevelésé-t elhanyagoló apát attól a hatóság megfosztja.
A f é r f i a k r a a teljeskoruság által, midőn azok 24-ik évöket betöltötték, s önálló pályára lépnek, l e á n y o k r a férjhez mene-telük által.
O s z t á l y á l t a l , midőn az apa még nem teljes korú fiának osztályrészét kiadja,
igy őt önállóvá teszi.
— 5 7;
-K o r e n g e d é l y á l t a l ; midőn a kis-korút a hatóság teljeskorunak nyilvánítja.
27. §• C s a l á d i r o k o n s á g . A szülők és a tőlük leszármazottak kö-zötti viszony családi rokonságnak vagy is vér-ségnek neveztetik. A fiszemélyek egymás kö-zött f i r o k o n o k ; — s ezek nemzetiségük nő család tagjaival n ő r o k o n s á g b a n vannak.
Az ág a vérségben vagy e g y e n e s , vagy is sorrendje azoknak, a ki egymást nemzették és ez 1 e m e n ő á g n a k , — vagy felfelé menve f e l m e n ő á g n a k neveztetik. H e m e g y e -n e s , vagy is o l d a l á g és ez sorre-ndje azoknak, a kik egymást nem nemzették, de a közös törzsöktől származnak, és ezek mindig két vagy több egyenes ágakból állanak, ez ismét kétféle, e g y e n l ő , midőn mind a két egyenes ágon ugyan annyi, és n e m e g y e n l ő , midőn a kettő közül valamelyiké-ben több személyek vannak.
IY. FEJEZET.
28. §. A h á z a s s á g r ó l .
Házaszág alatt a f é r f i és n ő között kötött azon szerződés értetik, melynél fogva
- 31 —
azok magukat elválhatlan kapcsolatbani élésre jjgymásnak a jő és roszbani kölcsönös segé-lyezésére, gyermekek nemzésére és neve-lésére kötelezik.
29. §. J e g y v á l t á s .
Á házasságot megszokta előzni a j e g y-v á l t á s , mely nem más mint kölcsönös meg-egyezés a házasság kötésére.
Az eljegyzés a római katholikusoknál annyiban gátló akadály, a mennyiben a más személylyel kötni szándokolt házasság létre-jöttét akadályozza; ha azonban a házasság már ezen más személylyel megköttetett, az ily házasság érvényes, és fel nem bontható. A hét éves koron alul vagy őrülttel, tévedésből tett, csalás vagy erőszak által kicsikart eljegyzés semmis. '
A protestánsoknál azonban az eljegyzés nem bir kötelező erővel, így házassági aka-dályt sem képez.
Azonban az ok nélkül visszalépő fél el-len a ki eljegyzés után a házasságot megkötni nem akarta, az eljegyzés teljesitése, ha pedig a szomorú kimeneteltől lehetne tartani, — a jegypénz kétszeres visszaadása, s botrányko-zási büntetés végett pert lehet indítani; — az eljegyzés birói itélet által bontathatik fel
leg— 5 7;
-inkább akkor, ha a megtörtént eljegyzés tnár nyilvánosságra jutott. \ X
Az eljegyzés felbonthatik: k ő l e s ö-n ö s m e g y e z é s által, bár azt a jegye-sek esküvel erösiték is, egyik vagy másik fél-nek egyházi rendbelépése, házasság kötés, a kötött idő elenyészte, a felvétel megszűnte, keresztény hittőli elszakadás által. Ha azon-ban a kötött házasság egyik házastárs halála
által megszűnik, vagy a szerzetböli kilépés ál-tal a házasság kötése'lehetővé tétetik, az el-\
jegyzés is visszanyeri erejét. — Végre fel-bomlik az eljegyzés a személyben történt oly változás által, mely szomorú házas életet jó-sol a teleknek; de akkor az ártatlan fél a Kö-tés teljesíKö-tését kívánhatja, s azt a biró köteles végrehajtani. (Máty. VI. 17. Ulász. 1. 38.)
• Az eljegyzést követi a házassági k i h i r -d e t é s , vagy is a házasulan-dó felek egyhá-zában illetékes lelkészük által, a házasság kö-tésének három egymás után következő ünnep, vagy vasárnapon teendő közzététele, melynek az a célja, hogy a házasság a közönség tu-domására jutván, a netalán létező házassági akadályok feljelentethessenek. — Vegyes há-zasságoknál a kihirdetésnek mind a két jegyes egyházában kell történni. A 3-szori kihirdetés elmulasztása a r. katholikusoknál nem gátló
— 5 7;
-akadály, az evangélikusoknál pedig felment-- vény nélkül — az egybekelést megsemmisíti.
30. §. H á z a s s á g i f e l m e n t v é n y . Sürgős esetekben a kihirdetés alól a fe-lek felmentethetnek. "A római katholikusok-nak a háromszoros kihirdetés alóli felmentvé-nyért az illető megyés püspökhez kell folya-modni. Evangélikusoknál a hármas hirdetést . Budán a helytartótanács, másutt a megyei
alis-pány, jász, kun, s hajdúkerületekben a kerül, kapitány, királyi városokban a tanács enged-. heti el, megeskedtetvén elébb' a protestenged-.
fele-r ket, hogy tudtokra nincs házassági akadály
• közöttük. József rend. 1786. évi mart. 6. 33.
§. megerősíttetett 1791.: 26. t. cz. által.
31. §. H á z a s s á g i a k a d á l y o k . A r. katholikusoknál a házasság szent-ség, mely az érvényes polgári szerződést meg-erősíti. A protestánsok szerint pedig a házas-ság a polgári törvényhozás által meghatáro-zott polgári szerződés ; így az előbbi esetben egyházi, utóbbi esetben a polgári törvények alá van helyezve, az egyházi, s világi törvé-nyek által szabályozva, e szabályok kimond-ják, mikor lehet, és mikor nem lehet érvényes
Kassay, magyar magánjog. 3
- 34 —
házasságot kötni, e szerint felállították az akadályokat, ezek létében a házasság meg nem köthető, a már megkötött pedig érvény-telen, s igy felbontandó, ennek nyomán az akadályok iskétfélék u. m. g á 11 ó, és b o n t ó házassági akadályok.
32. §. G á t l ó a k a d á 1 y o k.
Gátló akadályok, — melyek egyedül csak a római katliolikusoknál léteznek, s a pro-testánsoknál nem —• azon esetek, — melyek létében a házasság meg nem köthető, de a már megkötött' fel nem bontható — követ-kezők :
E l j e g y z é s , vagy j e g y v á l t á s (tör-tént bár teherbe ejtés, eskü vagy pénzbeli kötbér által) a más személylyel kötendő há-zasságot tiltja. S z e n t e l t i d ő , advent kez-detétől vízkeresztig, és nagy böjt kezkez-detétől húsvét után egy hétig. T i l a l o m , midőn a felsőbbség az egybekelést betiltja. Yégre e g y -s z e r ű f o g a d á -s h a t . i. valaki nőtlen-séget fogadott.
Gátló akadályok versben:
Jegy töredelmes idő, fogadás, egyházi
le-" tiltás, Gátolhatja, de nem bontja az egybekelést.
—. 35
-33. §. B o n t ó a k a d á l y o k . Bontó akadályokat, vagy is azon ese-teket, melyekben a házasság elhalás után is érvénytelen, egyházi törvénytudóink versbe foglalták, és pedig:
Tévesztés, föltét, fogadás, verség, bűu, erő-szak Tisztesség, papi rend, kötelék, vallási
kü-lönbség, Nősztehetetlenség, sógorság, lopva
menyeg-zés.
Rablott nőd, ha szabad helyben nem monda igen szót, Házasságodat" elbontják, vagy tiltanak
attól*).
'"•') Deák eredeti : Error, conditio, votum, cog-natio, crimen.
Cultus disparitas, vis, ordo . ligámén, lionestas.
Si sis affinis, claudestinus, et impos.
Si mulier sit rapta, loco nec
• reddita tuto.
Haec facienda vetant con-nubia, facta retractant.
. 3*
- 36 —
T é v e s z t é s , ha a jegyesek személye eltévesztetett, p. o. a ki Marit akarta elvenni, annak nővérével F á n i v a l kelt egybe; te-hát a házasság nem a valóságos jegyessel köt-tetett, — ha a fél jövendő házas felének sze-mélyes tulajdonságához kötötte megegyezését, p. o. ha az egyik fél kikötötte, hogy a másik fél még házasságban nem élt, később azon-ban kisült, — hogy már özvegy volt; a pro-testánsoknál pedig ide tartozik az is, ha a nő terhes állapotban van, s azt férje nem tudta, de tudomásra jutása után a hatóságnak azon-nal feljelentette.
F ö 11 é t , mely a születendő gyermek javával, vagy a hitvestársi hűséggel
ellen-kezik.
• F o g a d á s , ha valaki egybekelés előtt papi vagy szerzetesi fogadalmat tett; — e fogadás még a törvényes, de el nem halt házasságot is felbontja, a görögöknél azon-ban nem.
34. §. A r o k o n s á g i z e i n e k s z á m i -t á s a .
A rokonsági izek szabálya az egyenes ágban, a m e n n y i a s z e m é l y , e g y e t k i v é v e , a n n y i az i z , pl. o. az apának fia másod iz távolságban áll az öreg apához ;
— 5 7;
-mert ezek együtt véve három személyt tesz-nek, egyet elvévén marad kettő.
A z e g y h á z i t ö r v é n y szerint az egyenlő oldalágnál „ a z o n i z b e n r o k o n e g y m á s h o z k é t s z e m é l y , m e l y e n m i n d a k e t t ő á l l a k ö z ö s t ö r z s ö k -h ö z p. o. testvér a testvér-hez első izbeli ro-kon ; mert mind a kettő egyenlő izben áll a szülőkhöz vagy is köztörzsökhöz. A n e m e g y e n l ő n é l pedig, a m e l y i z b e n t á -v o l a b b á l l a k ö z ö s t ö r z s h ö z , azon i z b e n r o k o n a k e t t ő e g y m á s h o z , igy testvérem fia, apám testvéréhez második, vagy első másod izig rokon, testvérem unokája első harmadik izben áll hozzám, mivel har-madik iznyi távolságban áll atyámhoz, én pe-dig ehhez az első izben állok.
Akét vallású evangélikusoknál az izek-re nincs tekintet, hanem a törvényben meg-nevezett személyekre. A római polgári tör-vény szerint a. göröghitüeknél az e g y e n l ő , é s n e m e g y e n l ő oldalág között különb-ség nincs, m e r t a m e n n y i a s z e m é l y m i n d a k é t á g b a n , e g y e t k i v é v e , a n n y i az iz, az oldalág tehát első izet nem számit, testvérek második izben álló rokonok egymáshoz, mivel annyi a személy t. i. az apa kivételével. A sógorságnál pedig ez a szabály:
„a mennyi Íziglen rokon valaki egyik
házas— 5 7;
-társhoz, annyi izig sógor a másikhoz p. o. nőm testvére velem első izbeli sógor, mivel első izben rokon nőmhöz.
V e r s é g vagy r o k o n s á g . A római katholikusok ugy protestánsok között egye-nes ágon p. o. apától felfelé, s lefelé; oldal-ágon pedig a negyed izig bontó akadály, a protestánsoknál pedig oldal ágon másod izig, igy testvér házassága testvérrel, testvére gyermekével, vagy testvérek gyermekei kö-zött semmis, továbbá a rom. kathol.: akkor is, ha a jegyesek egymással egyházi rokon-ságban állanak; p. o. ha a keresztelő lelkész, a keresztelt gyermek, és ennek szülőivel vagy a kereszt gyermek, és kereszt szülőkkel, va-lamint a bérmáló lelkész, a bérmált gyermek, és ennek szülőivel rokonságban van.
B ü n , ez magába foglalja a h á z a s s á g t ö r é s t , és' h á z a s t á r s g y i l k o s s á -g o t ; s katholikusoknál csak a jövő házassá-g Ígérete alatt történt házasságtörés szolgál bontó akadályul. — Ha egyik házastárs a másik élete ellen leskelődött, vagy meggyil-kolásra mással szövetkezett, az ily szövetke-zett bűntársak érvényesen össze nem kelhet-nek. A protestánsoknál azonban a házasság előtt bebizonyított, s bíróilag elitélt házasság-törés akadályozza a szabados egybekelést, de a már megtörténtet meg nem semmisiti A
- 39 —
gyilkosságnál megkívántatik a katholikusok-nál hogy a vétkes egy harmadikkal, a ki-vel a házasság köttetni szándokoltatott , és megköttetett, a gyilkosságba beegyezett — protestánsoknál a házasság akkor is semmis, ha a harmadik személy, a kivel a házasság kötése szándokoltatott, a gyilkosságról mit sem tudott.
E r ő s z a k , midőn t. i. a házassági be-egyezés erővel csikartatik ki; legyen bár az erő külső, vagy erkölcsi az az félelem, az a protestánsoknál is bontó akadály; ha azonban az erőszakolt fél arra később önkényt
* reá állott, az erőszak megszűnik.
T i s z t e s s é g vagy k ö l t ö t t s ó g o r -s á g . A jelen eljegyzé-snél, mely törvénye-s é-s nem elhalt házasságból származik; — negyed izig, a jövő eljegyzésnél első izig bontó aka-dály. — A költött sógorság a protestánsok-nál is bontó akadály; ha azonban mostoha fiu mostoha anyjával akar egybekelni, fölmen-tésre van szüksége. Ez pedig csak azon esetben adathatik meg, ha a költött sógorság bebizonyittatik p. o. hogy az atya a mostoha anyával a házasságot elhalással meg nem erő-sitetette, ez áll a mostoha apa, és leány, vő és napa, ipa, és meny között is. •
P a p i r e n d. A lelkészek u. m. aldiaco"
- 40 —
nus, diaconus, és minden más misés papok nem házasodhatnak.
K ö t e l é k . A házas személy házasságá-nak tartama alatt mással kötött házassága semmis, szinte a protestánsoknál is.
V a l l á s i k ü l ö n b s é g , keresztény, nem kereszténnyel egybe nem kelhet.
N ő s z t e h e t e t l e n s é g . Ha még a házasság előtti időből be van bizonyitva, hogy egyik vagy másik fél olyan testi hibával bir, hogy a házassági kötelességeket be nem tölt-heti, — az az nem képes gyermekeket nem-zeni ; ha az házasság előtti, örökös bontó aka-dály, — a házasság kötése után támadt nősz-tehetetlenség nem bontja fel a házasságot, ha kétség támad, váljon a nősztehetetlenség már a házasság előtt létezett-e ? vagy csak a há-zasság után támadt, a felek három évi együtt lakásra szoritatnak, ha akkor is kétséges, a házasság felbontatik. — A protestánsoknál az egybekelés előtti időből származó nősztehe-tetlenség szinte bontó akadály.
S ó g o r s á g . A s z a b a d o s s ó g o r -s á g egyene-s ágban végetlenig akadály, a római katholikusoknál szintúgy mint a pro-testánsoknál az oldalágban pedig a római ka-, tholikusoknál negyed izigka-, a protestánsoknál
másod izig. — A nem szabados sógorság a
ró— 5 7;
-mai katkolikusoknál másod izig. — A prote-stánsoknál nem képez akadályt.
L o p v a m e n y e g z ő s, azaz alattomos házasság, mely a lényeges f o r m á k , és s z e r -t a r -t á s o k m e l l ő z -t é v e l a lelkésznek, és kéttanunak egy időbeni jelenléte nélkül titkon köttetik. A kihirdetés a protestánsoknál lé-nyeges szertartás, a rém. katholikusoknál pe-dig, ha az egyházi felmentés hiányzik,vasárnap és ünnepeken az egyházbani háromszoros ki-hirdetés , a mellékes szertartások közé tar-tozik. '
' N ő r a b l á s ; - A nőrabló, és rablott kö-zött érvénytelen a házasság, de ha a rablott nő szabad és biztos helyen később beegyezik, a házasság megáll.
35 §. Az a k a d á l y o k a l ó l i f e l -' m e n t é s . A bontó akadályok részint egybekelés előtt, részint a házasság megkötése után fel-mentvény által, melyet a róm. katholikusok-nál a pápa és megyés püspök, az evangéliku-soknál a fejedelem ád — elenyésztetlietnek.
A pápa következő akadályokban ád fel-mentvényt u. m. az oldalrokonságban, sógor-ságban az első és második izben, az egyházi rokonságban, szerzetesi fogadásban, papi
rend— 5 7;
-ben és liitves gyilkolásban, a keresztény és nem keresztény közötti házasságban. A n y i 1-v á n o s akadályokbani fölmentés, bizonyos dij mellett történik az úgynevezett „ D a t a -r i a" tö-rvényszéken, a titkosokban a „Poeni-tentiarián" dij nélkül. A nyilvános akadályok alóli felmentés eseteiben a menyegzőt újra kell tartani , a t i t k o s o k b a n pedig a beegyezést a pap előtt kell megújítani.
A m e g y é s p ü s p ö k ö k felmentvényt adhatnak oly esetekben, melyek halasztást nem szenvednek p. o. súlyos betegség eseté-ben ; a rokonság, és sógorságban a második izen túl, a szentelt idő alatt a házasságnak megköthetésére, s a kihirdetésekben.
Az evangélikusoknál a fejedelem következő esetekben ád felmentvényt: a r o k o n -s á g b a n , a két te-stvér vagy egyik, é-s má-sik testvér gyermekei között. S ó g o r s á g b a n , az özvegy nő, vagy férj, s elhunyt hitves test-vérének gyermeke, vagy nagy bátyjának vagy nagy nénjének gyermeke, és az özvegy nő vagy férj között, a költött sógorságban pedig az első izben, mint már mondatott.
36. §. E l v á l á s .
Ha a házasság bontó akadályok meg nem szűntek, vagy a házas felek a házassági
kö— 5 7;
-zösséget együtt folytatni nem akarják, s arra alapos okaik vannak; egymástól elválasztat-hatnak. Az elválás i d e i g l e n e s , vagy is á g y és a s z t a l t ó l i elválás, vagy ö r ö k ö s , midőn a két házas fél harmadik személylyel, szabadon házasságra léphet.
Római katholikusoknál csak az á g y , és a s z t a l t ó l vagy is ideiglenes elválásnak van helye, mert a katholikusok közötti házas-ság szentség, s az a földön fel nem bontható.
— Csak három különös esetben lehet a róm.
katholikusok között örökös elválásnak helye, ha a szentséggel megerősitett házassági kötés elhalással végre nem hajtatott. E három eset következő: a) ha a házassági kötésnek elha-lás általi végrehajtására a házas társak közül valamelyik reá nem birathatik, s az elválás előtt adandó két havi próba idő is eredmény-telenül folyt le: b) Ha valamelyik fél a házas-sági elhalás előtt valamely szerzetbe felavat-tatott : c) N ő s z t e h e t e t l e n s é g eseté-ben, ha a házassági elhalást az lehetlenné teszi, s az orvosilag gyógyithatlannak nyilváni-tatik. Ezen esetekben a felek örökre elválasz-tatnak, s az ártatlan fél uj házasságra léphet.
Az á g y és a s z t a l vagy is ideiglenes elválásnak helye van : a) a p a r á z n a s á g esetében, ha azt az ártatlan fél el nem en-gedte, vagy maga is azt hasonlóan el nem
kö— 5 7;
vette, b) E r e t n e k s é g , vagy h i t s z a k a -d á s . c) K e g y e t l e n s é g esetéhen, ha a férj bántalmazása a kegyetlenségig megy: d) Ragályos testi betegség esetében, e) Lélek és nemes erkölcsök megvesztegetése, s büntet-tek elkövetésérei ingerlés, vagy kényszerí-tés által.
A p r o t e s t á n s o k házassága polgári szerződés lévén, az örökös elválás oly nagy ne-hézséggel nem jár, arra következő okok is ele-gendők : a) Ha egyik vagy másik házastárs a paráznaság bűntényének a .házasság alatti el-követését hitelesen bebizonyítja, b) Ha egyilc a másik fél élete ellen leskelődött, c) Ha egyik a másikat-rosz indulatból hűtlenül elhagyja, s a helytartósági háromszori köröztetésre sem tér vissza, d) Ha a házasfelek között engesz-telhetlen g y ű l ö l s é g létezik, s ha a házas-felek a per kezdete előtt a jelkész háromszor megkísértett, kibékítése után is elválási szán-dokuk mellett megmaradtak, a lelkész e meg-kísértett eredmény nélküli kibékitésről, s ar-ról, hogy a felek nála háromszor megjelentek, hivatalos bizonyítványt ád a feleknek. Az el-válás kimondása előtt a kibékitést a törvény-szék is megkísérti, sőt a feleket ideiglenesen bizonyos időre az ágy és asztaltól elválasztja, ha a körülmények igénylik, ezen elkülönzés ismételtetik; s ha az elválást mind a két fél
— 5 7;
-ezután is kivánja, a törvényszék a végképeni el-válást itéletileg kimondja; de ezen elválás ese-tében azok a gyermekek táplálásáról tartoznak gondoskodni; ellenkezőleg azok tartása iránt a biró intézkedik. A házas feleknek kölcsönös követeléseit a törvényszék intézi el. A nő néhány hóig férjhez nem mehet azért, váljon ezen házasságból nem fogamzottak-e gyerme-kek? A lelkészeknek pedig hivatal veszteség alatt tiltatik az elvált feleket mással összeadni addig, mig a gyermekekről gondoskodva nincs.
— Ha az elvált felek ismét együtt akarnak élni, azt ismételve a bíróságnak be kell jelen-teniök. '
Ha valamelyik házastars hűtlen elhagyás folytán a másik fél távolléte alapján kéri a feloldást, az illető hatóság a távollevőt hírla-pok utján bizonyos időre megidézi, ha ez ek-kor meg nem jelenik, az elválást itéletileg kimondja.
Az elválásnak mindig bíróilag kell tör-ténni, mert a házas felek önmaguktól szét neip.
mehetnek, ha birósági eljárás nélkül válnak el, ezeket a tiszti ügyész kereset alá vonhatja, s a biró visszamenetelre, vagy rendes váló-perre kényszeritheti.
A házasságtörés, több nő s férjüségről, vérfertőztetésről a büntető törvények intéz-kednek.
- 46 —
37. §. V e g y e s h á z a s s á g.
Vegyes házasság alatt a római katholi-kus, és protestáns fél között történt egybeke-lés értetik. Vegyes, házasságok mind a két jegyes egyházában kihirdetendők, azok az 1791. 26. t. c. szerint a katholikus lelkész előtt kötendők, de ha ez akadályokat tenne, az 1844. 3.2. §. szerint a feleket a protest. lelkész is összeadhatja. A vegyes házasságokból szü-letett fiuk az apa vallását, a nőgyermekek anyjuk vallását követik (1791. 26.) 18 éves korukig az evangelika vallásban nevelt mind két nembeli gyermekek, a leányok ha férjhez mentek, bár azon kort nem is érték el, sem ők, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek, sőt az ujabbi törvényhozás a meggyőződés szabadságát kiterjesztvén ki-mondta, hogy a római katholikus vallásból az evangelika vallás bármelyikére áttérni szabad;
az áttérni akaró szándokát saját lelkésze előtt két tanú jelénlétében, négy hét múlva ismé-telve két tanú jelenlétében kinyilatkoztatja, mind a két esetben a lelkésztől s tanuktól bi-zonyítványt vesz, és azt a jövő vallásbeli lelké-szének előmutatja, ez által az áttérés befejez-tetik. 1844. 3 - 1 0 . §§.
— 5 7;
-38. §. Az e g y e s ü l t és n e m e g y e s ü l t
• g ö r ö g ö k h á z a s s á g a .
Az egyesült és . nem egyesült görögök házassága is rokonaik között korlátolva van annyiban, hogy az ő számításuk szerinti hete-dik izig, mely a róm. katholikusoknál harmad vagy negyed izet tesz, bezárólag házasságra nem léphetnek, szinte tilos házasságuk az első izbeli rokonaik között, a papi rend felvétele, és szerzetes fogadalom náluk is házassági akadály ugyan, de az ily esetben kötött há-zasság érvényes: a háhá-zasság, háhá-zasságtörés, hűtlen elhagyás, és távollét miatt nálokisfel-bontatik; negyedszeri házasság pedig kárho-zatosnak tartatik. '
39. §. A z i z r a e l i t á k h á z a s s á g a . 1-ör: Az izraelitáknál a fivér és nővér, továbbá a nővér és fi- vagy leánytestvérének fia, vagy unokája között tilos a házasság ; — továbbá elválás után a férj neje fel- vagy le-menő ágbeli rokonával, sem neje nővérével, és a nő férjének fel, vagy lemenő ágoni roko-nával, sem férjének fivérével, sem férje fi-vagy nővérének fiával, fi-vagy unokájával egybe nem kelhet. A házasulandók a zsinagógában,
— 5 7;
-vagy közimaházban, -vagy a hol ez nem lé-tezik, a helybeli elöljáróság által azon fő-s külön közfő-ségnél, melybe egyik vagy má-sik jegyes he van keblezve, három egymás után következő szombat- vagy ünepnapon oly figyelmeztetés mellett kihirdetendők, hogy mindenki, a ki a házasság ellen akadályt tud, azt feljelentse. — A. felje-lentés az illető rabbinál történik. 4-er. Ha a házasulandók mindegyike máshol lakik, mindkét község zsinagógájában a jegyeseket ki kell hirdetni. 5-ör. Ha a jegyesek ott, hol a házasság köttetni fog, hat hétig még nem laknak, a kihirdetésnek legutóbbi tartózkodá-suk helyén is meg kell történnie, vagy pedig a jegyesek hat hétig egy helyen lakni kötele-sek, hogy ótt hirdettethessenek ki. 6-or. Ha a kihirdetés után hat hó alatt a házasság meg nem .köttetik, a háromszori kihirdetést ismételni kell. 7-er. A kihirdetések alóli fel-mentést Buda-Pesten a magy. kir. helytartó-tanács, — más helyeken, a második és har-madik kihirdetéstőli felmentést fontos okok-ból a megye, illetőleg kerület vagy vidék kormányzója, szab. kir. városokban a város birája adhatja meg. 8-or. Halálveszély ese-tében a helybeli elöljáróság is teljes felmen-tést adhat, a jegyesek azonban tartoznak hitet tenni arra, hogy házasságukat gátló
— '49
-semmiféle akadály előttük tudva nincs. 9-er.
Az ily felmentés akkor is megadandó, ha oly két személy kiván összekelni, mely szemé-lyekre nézve azelőtt is közönséges vélelem vala, hogy házasságban élnek, — ez esetben a fölmentést a' m. kir. helytartótanácstól az illető rabbi a felek neveinek elhallgatásával fe-lettes politikai hatóságii utján kérheti. M)-ev.
A hatóságok kötelesek a kihirdetések alóli felmentések megadása alkalmával maguknak bisztosságot szerezni az iránt, miszerint az eskü letétetett-e, s ezen körülményt a fel-, mentvényben felelősség terhe alatt megemlí-teni, — ellenkező esetben ezen hit kivétel el-mulasztása magában a fölmentést foganat-lanná nem teszi, de a rabbi, ki a felmentvény-ben e részfelmentvény-ben előfordulható hiány mellett az összeadást foganatosítaná, szigorú büntetés alá vonandó-. 11-er. Ha a házasság kötésekor létezett valamely akadályra nézve adatik fel-mentés, a házasságbani beleegyezést a kihir-detés ismétlése nélkül a rabbi és két meg-hitt tanú jelerilétében újra ki kell jelenteni, és emez ünnepélyes cselekvényt a házassági könyvben féljegyezni. Ezen rendszabály meg-tartatván, a házasság ugy tekintendő, mintha eredetileg érvényesen köttetett volna. 12-er.
Az összeadásnak az egyik vagy másik jegyes fél anyaközségbeli rabbija, vagy vallástanitó
Kassay, magyar magánjog. 4