• Nem Talált Eredményt

A dolog vagy vagyoni jogról

II. FEJEZET

89. §. Az a d o m á n y r ó l . A d o m á n y alatt oly nemesi Dirtok ér-tetik, melyet a törvényes fejedelem valamely honpolgárnak kiváltság és szabadalomkép vagy örök joggal adott,

Adományozásnak öt cime volt: 1-ső K i-h a l á s midőn a birtokos nemes-, örökös nél-kül mult ki; mert a nemesi javakat kir. jó-váhagyás nélkül végrendelet utján másra ru-házni nem lehetett s az a fejedelemre szált.

Ha a javak férfiágat illették, az az egyedül a férfiágnak adományoztattak a nők kizárásával, akkor a férfiág kihaltával, de ha mind a ket-tőt t. i. férfi és nő ágat illették, csak mind a két ágnak kihaltával szállt a nemesi vagyon a királyra. Az adomány e neme k ü l ö n ö s és

f ,

. 127 .

V 7 . X .

( A . j e l e n l é v ő kir. jogon alapult. K ü l ö n ö s jogon azért, mert meg kellett nevezni a sze-mélyt, a kinek kihaltából a kii" jog eredt, ezen jog minden más jogot kizárt. J e -l e n -l e v ő , mert a kiha-lásnak va-lóban meg kellett történni, s bebizonyitatni s a vagyon-nak a királyt illetni. H ű t l e n s é g . A hűt-lenségbe esettek vagyona szinte a királyra szált, ez is mint a kihalás, vagy megszakadás-nál k ü l ö n ö s és j e l e n l é v ő kir- jogon a-' lapult; mert itt is a hűtlenség vétkét, és hűt-lenséget elkövető személyt megnevezni s be-bizonyítani kellett. A ki a hűtlenséget be nem bizonyította, s még is megátalkodva perelt, a javak örök becsüjében marasztatott el. I. ít, 25. c. A k i r á l y i j o g , midőn a javak nem kihalás,vagy hűtlenség, hanem máscimen száll-tak a koronára, innen a k i r á l y i j o g , világos és l a p p a n g ó volt. V i l á g o s midőn a javak már tetleg a királyra szállottak. L a p -p a n g ó midőn azon javak a királyra szállan-dók voltak. A ki alappangó kir. jog cimen kért adományt és e lappangó kir. jogot he nem bizonyította, a jószág örök becsüjében marasz-tatott; I. R. 25. c., az ily adományozás kö-z ö n s é g e s vagy is átalános kir. jogon ala-pult. U j a d o m á n y : — midőn a csendes birtokban levő bebizonyította, hogy birtokleve-lei elvesztek,igy birtok jogát a netaláni megtá-madók ellen nem védhetné, a fejedelem ujitott

adományt tartozott adni a törvények szerint a kincstár megegyezése, és befolyása nélkül;

1741;: 19. lehetett oly javakra is kapni, me-lyet valaki jelenleg ugyan nem birt, de be-bizonyította, hogy elődei bii'ták. Az ujitott adomány feltételes kir. jog volt azért; mert erősebb joggal biró ki nem zárathatott. K i-r á l y i j ó v á h a g y á s , midőn a fejedelem le-endő jogát adományozta p. o. ha valamely jószágnak az utósó birtokos általi örökös átru-házásra, melyről a kir. ügyvéd jogsérelme nélkül rendelkezni nem lehetett, vagy ezen birtokra vonatkozó végrendeletre kir. jóvá-hagyást adott. — Voltak esetek, melyekben kir. jóváhagyás nem volt szükséges, p. o. a végső szükségben történt eladásnál, midőn valaki ez ellenség fogságából váltotta ki ma-gát; nem kívántatott továbbá az osztályos atyafiak közötti eladáskor, és p e r a l k u -b a n , a meddig a per kimenetele kétséges volt, csakhogy a kir. jóváhagyás nélküli per-alku érvénytelenitethetett, ha a per per-alkuvó félnek kihalása, vagy hűtlensége esetébeni jo-gát a kir. ügyvéd bebizonyitotta.

Az adomány továbbá kétféle volt, tiszta a mely ingyen azaz dij nélkül egyedül érde-mért, vagy v e g y e s mely pénzért vagy a kir.

ügyvédnek adott más tárgyakért adatott.

Az adomány levélnek a szükséges

zára-— 129 zára-—

dékot mindig magába kellett foglalni; a záradékok voltak „ m á s n a k j o g a f e n m a r a d -v á n " (sal-vo jure alieno) az e l ő m é n y e k m i n t m o n d a t i k á l l v á n , é s u g y lé-v é n (praemissis ut praefertur stantibus seque

habentibus) „ ö r ö k ö s ö k n e k , s m a r a d é -k o -k n a -k , " vagy „ f i á g r a l é v ő " vagy m i n d k ^ t A g o n l é v ő ö r ö k ö s ö k n e k u t ó d o ^ n a ' k , h a g y o m á n y o s o k n a k , e n g e g l n / é n y e s e k n e k ; vagy á f é r f i a k n a " k / e z e k k i h a l t á v a l a l e á n y á g

-Az adománvos csak törvényes beikta-tással vehette birtokába a neki adományozott birtokot. A b e i k t a t á s alatt pedig azon tény értetett, midőn az adományos birtokot nyerő legalább két alkalmas egyén által a birtokba bevezettetett, azokat az adományo-zó, vagy országbíró nevezte ki, a királyi, a nádori, vagy báni emberekből és főpapokból.

Ezek tartoztak a helyszinén az adományostaz adományozott birtokba kezénél fogva az iktatási parancs alapján bevezetni és a jó-szágot neki nyilvánosan átadni. — Az ily nyilvános iktatás azért történt, hogy ezen adományozás által jogaikban sérelmet

szen-KftB^ny, Magyar magánjog 9

lT

90. §. B e i k t a t á s . ( S t a t u t i o . )

— 130 —

védők ellenmondhassanak, azért a beikta-tok három napig a hely szinén, ezután ha innen elmentek 15 napig együtt maradni tartoztak, hogy előttök ellenmondás tétet-hessék. Ezen tizenöt napokat „ v e s z é l y e s n a p o k n a k " (dies fatales) nevezik törvé-nyeink. A beiktatásnak egy év alatt meg kel-lett történni.

A beiktatás t i s z t a volt, ha a veszélyes 15 nap alatt senki ellen nem mondott, s é r -t e -t -t vol-t, ha ezen idő ala-t-t ellenmondás - tör-tént, t i s z t í t o t t pedig ha az ellenmondó elleumondását visszahúzta, vagy meghalt, vagy ellenmondási joga elévült.

Ha az adományos az adomány cimét be-bizonyította, s bizonyitékait az ellenmondó nem érvényteleníthette, az ellenmondás ele-nyészett, az adományos uj i k t a t á s s a l lé-pett a birtokba, de már itt mellőztettek a 15 napok, ugy az előbbi szertartás is. Az uj ik-tatást nem ellenmondással, hanem visszaü-zéssel kellett orvosolni. —

A ellenmondásból több perek származtak. 1ső per volt „ e l l e n m o n d á s o k á -n a k a d á s a v é g e t t . I-ndította a kir tábla előtt a 15 nap alatt ellenmondó ellen a birto-kon kivűl levő adományos ; de az ellenmondó is indíthatta, hizonyitni a birtokon lcivül lévő tartozott. (350 dtv.) 2ik per „az e l l e n

-— 131 -—

m o n d á s e l f o g a d á s a v é g e t t , a birto-kon kivül levő ellenmondó, vagy birtokban le-vő adományos indíthatta a kir. tábla előtt. 3-ik p e r az a d o m á n y o s által az e l l e n m o n -d á s e l l e n é r e e l f o g l a l t j a v a k visz-szaszerzése végett inditatott az alispány előtt.

Itt az ellenmondást, s annak ellenérei elfogla-lást kellett igazolni. 4-ik p e r „ i k t a t á s t i s z t a s á g á n á l f o g v a " a jószágból ki-menni nem akaró birtokos ellen indatott az adományos által 32 év alatt, ha ezen idő alatt per nem indíttatott, az adomány erejét veszté, be kellett itt bizonyitani, hogy a birto-kos 15 nap alatt ellent nem mondott s hogy a beiktatás t i s z t a volt. 5ik p e r „az e l l e n -m o n d á s e l -m u l a s z t á s a e s e t é b e n az.

a d o m á n y o s ellen, a k i a birtokba lépett.

Itt be kellett bizonyitani az ellenmondá-s lehe-tetlenségét, hogy sem 5 sem emberei ellen nemmondhattak, ugy csendes birtokát is. A per a kir. tábla előtt indíttatott. 6-ik a j o g p e r, melyei vagyonbani kiváltsági jog kereste-tett , ez k i v á l t s á g b e l i ; ha pedig a ké-sőbbi adományos ellen inditatott, e l s ő b b s é g v é g e t t i g y ö k e r e s j o g n a k neveztetett, s az nem volt más, mint ö r ö k ö s ö d é s i p e r az iktatáson kivül a birtoklást is kellett bizo-nyitani : ellenkezőleg ba a birtoklás be nem bizonyitatott, a kereset leszállitatott.— J o g

-9*

— 132 —

{

» e r n e k akkor volt helye, ha a kiváltság evelek megvizsgálása szükségeltetett, azaz a jogositott, a ki valamelly javak iránt erős és alapos joggal birt, s azok nem tudni mily cim, a módon kerültek idegen kézre.Helye volt a r é g i ö r ö k ö s ö d é s b e n is, midőn nem tudta, hogy kerültek azou javak a kir. ügyvédre, vagy más idegenre, ezek ellen a b i r t o k c i m felt'edezésérei szoritás végett indított pert.

A) Az adomány vagy egyedül a f i á g r a, vagya fi á g k i h a l t á v a l a l e á n y á g r a , vagy mint a két ágra egyenlően történt.

A fiágnak adományozott javakban a le-ányok nem örökösödtek, hanem l e á n y ne-n y e d e t kaptak, leáne-nyne-negyed pedig az ado-mányos birtoknak negyedrészét tette , meiy-l y e t a f i á g , vagy a kir. ügyvéd egyszerre mindenkorra kiadni tartoztak, s az vagy pénz-ben vagy természetpénz-ben ugy adatott ki,, hogy az összes javak összeirattak, és négy részre osztattak, megbecsültetvén, a becs-érték vagy azonnal lefizettet'ett a leányok-nak, vagy a lefizetésig ezen negyedrész nálok

zálogban hagyatott. . Az adományos javakból illette még a

nőnemet a h a j a d a n i j o g melly abból állt, hogy a fiág a leányokat lakással, tartással ellátni, s kiházasitani tartozott; a hajadoni jog még akkor is járt, ha már az előbbi

leá-— 133 leá-—

nyok közül valamelyiknek a n e g y e d j o g ki is adatott, ennek csak az apa holta után volt helye.

' A királyi adományon kivül volt még n á d o r i és e g y h á z i a d o m á n y . .

A nádor csak nemeseknek adhatott ado-mányt, ennek folytán a ki nádori adományt akart nyerni, előbb nemességét kellett kimu-tatni , továbbá a nádor csak olyan birtokokat adományozhatott, a melyek a kir. ügyvéd ke-zei közt, s birtokában nem voltak, egynek 32 jobbágy telken felül nem adományoz-hatott. Az egyháziak .egyházi jószágokat adományoztak, s az adományos egyszersmind egyházi nemes lett, az adományozóra a jószág ismét vissza szállt, ha az adományos család

kihalt. • . Az előadottakból láttuk, hogy az

ado-mányos birtokról szabadon rendelkezni nem lehetett, vagy is adományos nemes birtokokra nézve oly tökéletes tulajdonjog, mely a

bir-tokról, s hásznairóli kórlátlan rendelkezésen alapszik, nem létezett, s azok alá voltak vetve azon korlátoknak is, melyeket a kir. ügyvéd tágas örökösödési joga állított fel. '

A nemesi jószágokra az ősiség súlya ne-hezedett, s az a szabad rendelkezést bilincsbe tartotta. Az ősiség alapját I. Lajos vetette meg 1351. évben rendelvén,hogy az

örökösnél-— 134 örökösnél-—

kül elhaló nemesek jószágaikat egyháziak vagy másoknak, a kiknek akarják éltökben vagy halálok esetére el nem idegenithetik, hanem javaik testvéreikre, s ezek utódaira törvényszerüleg, s minden ellenmondás nélkül átszállanak. Az ösi birtoknak ellentéte volt a szerzett birtok, mely már az első örökösre nézve ősivé vált, s ezekről végrendeletileg nem intézkedhetett, hanem azok gyerme-keire, ezek hiányában szülőire, ezek nem létében pedig oldalágbeli rokonaira szállottak, sőt az ősi javaknak örökbevallás utján tör-ténendő átruházásakor, vagy elzálogitásakor vérségi összeköttetésnél fogva az öröklési jog-gal birókat elővétel végett megkellett inteni ; mert ba a megintés elmulasztatott, az ősi ja-vakat a vetőtől elővételi joguknál fogva visz-szavehették, a zálog birtokot pedig a zálogos összeg lefizetése mellett magukhoz válthat-ták.

B) Az ipar, szorgalom, gazdászat s hitel ily bilincseket nem tűrhetett, ily gátnak le kellett dőlni, ennek eszközlésére az 1848-ki törvényhozás volt hivatva, — mely az ősiség eltörlésével a tulajdon jogot az ingatlanokra nézve érvényre emelte, igy a nemesi jószágo-kat a bilincsek alól felszabaditotta; de e ma-gasztos törvényhozás azon célját, mely XY. t.

c. 1. §. foglaltatik, hogy az ősiség teljes és

tö-— 135 tö-—

kéletes eltörlésének alapján a minisztérium a polgári törvénykönyvet dolgozza ki, el nem érhette. Négy évvel később 1802-ik nov. hó 29. kelt nyiltparancs intézkedett az ősiség tárgyában. 8 év után kelt a 20-ik okt. okle-vélj igy az osztrák törvényeknek részbeni megszüntetése után a magyar magán jog visz-sza állíttatott; de a változott jogviszonyok mó-dosításokat igényeltek, melyeket az országbí-rói bizottmány az első szükségnek megfelelö-leg összeállított; ekkép az országbírói érte-kezlet az 1852-ik nov. 29. ősis. nyiltparancsot, az öröklésre vonatkozó rendeleteknek meg-szüntetésével — épségben feltartotta. A nyilt-parancsnák az adományra s ősiségre vonatko-zó rendeletei rövid kivonatban következők:

I. A királyi s nádori adomány rendszere megszűnik, ha adománylevél szerinti örökösök nincsenek, a kir. ügyvéd öröklése megszünte-tik, ugy a magyar törvényben foglalt hűtlen-ség esetei a kir. ügyvédnek háromlási jogot többé nem adnak. (1. §.) A kir. ügyvédet már a birtokában lévő vagyon miatt uj perrel meg-támadni nem lehet, ugy neki sem lehet három-lási jogánál fogva magánosokat megperelni;

azonban kivétetnek azon keresetek, melyeket magánosok egymás között indíthatnak, to-vábbá az oly birtokok elleni keresetek is, me-lyeket özvegyi vagy hajadoni jognál fogva

bir-— 136 bir-—

tokba venni nem lehetett, ba p. o. ezeket il-lető ősszeg lefizetéseig ezen birtok a nőknél volt zálogban.

II. Magánosok uj pereket nem kezd-hetnek , t i s z t a , a l a t t o m o s , é s c s a l á r d i k t a t á s m i a t t , a z e l l e n -m o n d á s e l l e n é r e , e l f o g l a l t j ó s z á g v i s s z a v é t e l e , a z e l l e n m o n d á s o k á n a k a d á s a , e l f o g a d á s a , n á d o -r i a d o m á n y m e g e -r ő t l e n i t é s e v é g e t t , j o g g y ö k ő s s é g b ő l , j o g b e l i a-r a n y o s i t á s i , a s z a b a d a l o m m a l n e m b i r ó k o r c s m a , m é s z á r s z é k , v á m , vagy r é v e 11 ö r 1 é s, caz ősiségi viszonyból eredő régi örökösödésyiggi zálog visszaváltá-si , osztály ujitávisszaváltá-si j^W^mvakVftsszazerzése végett,továbbá jtós^gfenSőli érőtlenitési bir-tok képtelenségböTörőkíWérdem (díjazás visz-szaszerzése,%vpsza]báromÍa°8, elővételi jogból származott félüffrz^tes ' és yagvón feleslegbőli kereseteket, svzóyáF.' Seiíimiféle adománybeli i k t a t á s b e l i é s ' - j - ö g g e r e k e t indítani nem lehet.

Indíthatók pedig : „ ö z v e g y i , liit-b é r , k i r . h a s z o n v é t e l e k v é g e t t , a n e m e s i b i r t o k r a v o n a t k o z ó v é g r e n d e l e t , b i r t o k b á b o r i t á s , ö r ö k -s é g , h i t b i z o m á n y e r ö 11 e n i t é -s e, b i t b i z o t t m á n y e 1 1 e n m o n d á s

á-— 137 á-—

n a k e r ő t 1 e n i t é s e , k ö z ö s , o s z t a t -l a n j a v a k v i s s z a v é t e -l e , z á -l o g o s , o s z t á l y i g a z i t á s i p e r , végre ra-v a s z s á g és csalárdságbóli örökbera-vallás ér-vén ytelenitési perek a kitűzött batáridő alatt

; nditathatnak.

Az osztrák polgári törvénykönyv hatály-ba lépte napjától az ősi, és szerzemény, min-dennemű adományos és más vagyön közötti különbség élők között, és halálesetére meg-szűnt, arról tehát tetszés szerint rendelkezni lehet ugy, mintha adomány. nem is volna.

(5. §.) Ezen naptáj 'Ib^vű^nem lehet töb-bé keresetet rí^Ereanfo a 1 e y á g k i z á-r á s a, j o g e / ^ B n ^ V é . g j J e á m y n e g y e d végett, os zAa 1 y j l ^ - ^ t z ö-si j a v a k v i s s z a s z e r z é s » . TOj^f^t^lO;^) .

Az osMfSk pqig 'borvény Jiatálya előtt keletkezett ö \ % 3 g y i. vagy l i ^ f | f d o n i j o g az országb. éra^ü^pSzabalT»^« életbe lép-téig a magyar tofe^^éjkBi^^kít volt érvénye-sítendő, és pedig akk^fUSgy az, a ki a jószá-got örökölte, s a leányoknak a hajadoni jojószá-got kiadni nem akarta, a leány az örökösödési bí-róság előtt (820 d t ) annak kiadása végett pert indított az 1 : 29. 30. 67. c. szerint, a felperes-nőnek be kellett bizonyitani, hogy 8 az el-hunytnak leánya, a kinek vagyonában az al-peres örökölt, vagy hogy a felal-peres azon

le-— 138 le-—

ánytól származik, a kit a hajadoni jog illetett;

Az országbírói ért. sz. 3. §. azonban a haja-doni jogot, mint afiágiság kifolyását az 1848.

15. t. c. szellemében megszüntette; de azok az 173. §. szerint bevégzendők, s csak a végrehaj-tás, és perújításra nézve kell az országbírói értekezlet szabályait követni; ugy szinte azon öröklési igények is, melyeket valamely magá-nos vagy kir. ügyész indított az özvegyi vagy hajadoni jog elenyészte után (ha t. i. az öz-vegy vagy hajadon meghalt) csakhogy az 1852-ki nov. 29. nyiltparancs 11. §. szerint az osztr. polg. könyv, hatályba léptétől számí-tandó egy év alatt ily igényeket a magánosok, vagy kir. ügyvéd az illető bíróságnak beje-lenteni tartoztak, s a bejelentésről a javak bir-tokosait értesíteni kellett, ha ezek bejelen-tései után igényeiket mások is bejelentet-ték, a bíróság az előbbi bejelentöket, ugy a vagyon birtokosait is ezen utóbbi bejelen-tésről, ugy a későbbi bejelentöket az előbb tett bejelentésekről értesitni köteles volt. Az első évi határidő után még egy év lefolytáig a bejelentett igények különbeni elvesztése mellett minden érdeklettek ellen törvény ut-ján is érvényesitendők voltak.

— 139 —

In document válté és báiiyatörvéiiyiiyel. Irta (Pldal 132-145)