A dolog vagy vagyoni jogról
Y. FEJEZET
IV. FEJEZET
105. §. T ö r v é n y e s ö r ö k ö s ö d é s . Ha végrendelet nem tétetett, vagy a tett végrendelet visszahuzatott, vagy kellé-kek hiánya, miatt érvénytelenitetett,vagy a.vég-rendelet csak a vagyon egy részére szólt, ha a végrendeleti örökösök, és hagyományosok a nekik hagyott örökséget el nem fogadnák, a törvényes örökösödésnek van helye. A tör-vényes osztályrésznél, mely a különbeni törvé-nyes örökségnek felét teszi, mindig törvétörvé-nyes öröklésnek van helye, mert arról végrendele-tet tenni nem szabad. Orsz. szab. I. : 7. §.
106. §. R é g i t ö r v é n y e i n k s z e r i n t i ö r ö k ö s ö d é s .
E l ő s z ö r örökösödtek: a g y e r m e k e k , vagy ezek utódai, az ő s i és s z e r z e -m é n y e k b e n . Ado-mányos s fiágat illető
— 152 —
javakban csak a fiuk örököltek, ha az ado-domány a fiágra szólt s a leányokra nem. Jászok és kunoknál az ingatlanok mindig a fiukat illették. Ha a gyermekek egy apától, s két anyától származtak, az apai javakban az apá-tól, anyai javakban az anyától származó gyermekek örököltek. A hitvestársak köz-szerzeményének felét, a közszerző anyának gyermekei kapták mint anyait, a másik felé-ben mint apaiban a közapa által' nemzettek egyenlően örökösödtek. 2. Ha gyermekek, vagy utódaik nem voltak, örökösödtek a szü-lők, az ősiekben azon ág, melyről a birtok az elhunytra hárömlott, p. o. apaiakban az apai, vagy ennek nem létében az apai nagy apa, vagy anya; a szerzett adományiakban csak akkor, ha nevök az adomány levélben fog-laltatott, ha ezek nem éltek, az oldalrokonok örökösödtek, a v é r r o k o n s á g és kölcsönös Ö s s z e k ö t t e t é s n é l fogva, az ősiekben és osztály előtti szerzeményekben.
Ö z v e g y i ö r ö k ö s ö d é s . Azözvegynő gyermekek nem létében egyedül, vagy ha gyermekek maradnak, ezekkel együtt örököl elhunyt férje javaiban. Az első esetet h i t -v e s i , másodikat ö z -v e g y i örökösödésnek
nevezik törvényeink. A hitvesi örökösödés kölcsönös, t. i. a nő örököl férje, a férj a nő javaiban, de csak akkor, ha gyermekek
nincse--- 153 —
nek. Az orsz. ért. szab. 14. §. a hitvestársi öröklést, s a magyar törvényeket visszaállí-totta, s kimondta, bogy annak egyenes örö-kösök nem létében a szerzeményekben van helye, az öröklött javakban pedig a le felmenő s oldalágos örökösök nem létében. A hitves-társi örökösödésnek, az adománybeli javakon kivül mind az ősiekben, mind szerzemények-ben, ingókban s ingatlanokban helye volt. Öz-v e g y i ö r ö k ö s ö d é s esetében pedig a nő megkapja férje disz öltönyeit, kocsi és lova-kat a melyeken férje járt, és a jegygyűrűt; a többiben, t. i. a férj által házasság előtt szerzett ingó és zálognemüekben egyenlő részben osz-tozik a gyermekekkel, az 50 számot meghaladó ménes lovaknak felét nyeri, ebből vagy ezen számon felül az özvegy nem részesül, s azok a gyermekekre szállnak. Osztozott ezelőtt az özvegy az adomány utján szerzett javakban is, ha neve az adománylevélben foglaltatott, a többi a gyermekek tulajdonává vált 1:101.
Az özvegyet ö z v e g y i j o g illeti min-den ingó és ingatlan ősi s a férj nevé-re szerzett ingatlan javakból, vagy is illendő lakás, tartás, és ha férjhez akar menni, illő kiházasitás illeti őt férje javaiból; ha azon-ban a nő és gyermekek közösen nem lakhat-nak, s az özvegyi jognak évenkéntj vagy egyszeri lefizetésére nézve meg nem
egyez 154 egyez
-hetnek, az özvegynő részére aránylagos bir-tokrész hasittatik ki, s ezt csak az őt illető ősz-szeg lefizetésével tartozik visszaadni. Jászok és kunoknál a nő a férj javaiban marad férj-hez meneteléig vagy haláláig, ha csak a férj másként nem intézkedett, az ingó és ingatlan közszerzeményböl szabad rendelkezési jog-gal egy gyermekrészt kap, ha közszerző nem volt, csak az ingókból nyert egy részt.
Mind az özvegyi örökösödés, mind az özvegyi jogra nézve a fent elősorolt magyar törvények határozatai újra hatályba léptek ; azonban az özvegyi jog megszorítását csak a leszármazó egyenes örökösök követelhetik. Orsz. bir. ért.
szab. 15. 16. §.
Ahitvestársi s özvegyi öröklésre, s jogra a Jászkun kerületekben eddig fenállott szabá-lyok jövőre is zsinórmértékül szolgálandnak, dé az itt szabályozott öröklési rend a jász-kun kerületekre is kihat. Orsz. ért. szab.
17. §-a.
Illeti még az özvegyet h i t b é r , vagy is oly bizonyos pénzösszeg, mely a nőnek a férj javaiból fizetendő. A hitbér t ö r v é -n y e s vagy s z e r z ő d é s b e l i , azaz mit a felek kikötöttek, a törvényest a törvény ha-tározta meg, és pedig országnagyoknál 400, nemeseknél és polgároknál 200, nem nemeseknél 40 ftban (1840. 22. §. 85.). J e g y a
-— 155 -—
j á n d o k n a k neveztetik azon p é n z ö s z -s z e g , ruhanemű, vagy má-s ingó-ság, melyet az a r a eljegyzés vagy menyegző alkalmával vőlegényétől, vagy más valakitől ajándokba kapott. N ő h o z o m á n y n a k neveztetik azon ősi, vagy szerzett ingó s ingatlan vagyon, me-lyet a nő a férje házához vitt. — A hitbért jegyajándokot, nőhozományt akár természet-ben akár becsérték szerint a nőnek ha más vagyon nincs, ki kell adni. Jászok és ku-noknál is, a hitbér, jegyajándok, és hozo-mány a nőt tulajdoni joggal illeti.
A volt jobbágyoknál, ha gyermekeik nem maradtak, a szülők örökösödtek. Az ol-dalág akkor örökösödött az ősiekben, ha már az elhunyt meg volt osztozva, azonban osztat-lan állapotban a szerzeményekben is, ha gyer-mekek, szülők és hitvestárs nem maradtak. A házasság alatti közszerzemények mind a két házastársat egyenlően illették, mag- és végrendelet nélküli elhunytával ennek ré-szében az életben maradt hitvestárs örökö-södött. Ozvegyijog az özvegyet szinte illette
azon javakból melyekben nem örökösödött, t. i^az ősiekből s ha férje volt, s végrendele-tileg nem gondoskodott, az ősiekben haláláig benmaradt, de ha ezen ősi vagyon telekből állt s az özvegy annak mivelésére képtelen volt, azt az örökösök az özvegyi tartás
bizto-— 156 bizto-—
sitása mellett átvehették. Végörökös nem lété-ben a jobbágynak mind ősi mind szerzemény-beli javaiban a földesúr örökösödött 1840.8. t.c.
107. §. A l e g ú j a b b t ö r v é n y h o z á s s z e r i n t i ö r ö k ö s ö d é s .
Az országbírói szabályok az örök-lésre a magyar törvényeket állították vissza.
Ezen szabályok keletkezte előtt létező osztrák törvények, és ezek előtti magyar törvények szerint kell a törvényes örökösödés mind azon eseteit megítélni, melyek ezen törvények ér-vényben léte alatt nyíltak meg. A magyar törvények, melyek az országbírói értekezlet szabályainak kihirdetése napjától léptek ha-tályba , következők: •
Az örökhagyónak végrendelet nélküli el-hunyta esetében a törvényes örökösödésnek van helye s az örökhagyó bármely termé-szetű hagyatéka törvényes gyermekeire száll, ide számíttatnak a következő házasság ál-tal törvényesítettek, méhben hagyott vagy utószülöttek, ha apjok eltakarítása után 10 hó alatt születtek (2. R. 62.) Az első izbeli gyermekek fejenként örökösödnek, azaz a hány a testvér annyi részre osztatik a vagyon ; a második s a távolabbi izbeliek t ö r z s ö k szerint, törzsök itt mindenik testvér, s
mind-— 157 mind-—
egyik első izbeli; második iz ezen testvé-rek gyermekei, harmadik iz ezek utódai, ha három testvér közül egyik atyja előtt hal meg, s gyermekeket hagy maga után, ezen gyermekek az atyjukra eső részben osztoznak;
s igy csak ismét mint fent három részre oszta-. tik a vagyon, két rész az életben lévő testvé-rekre esik, a harmadik rész az elhunyt testvér gyermekeire.
Ugyanazon apától, de különböző anyá-tól származott gyermekek, az apaiak az apai, az anyaiak az anyai vagyonban örökösödnek.
— Az országbírói ért. szab. 13. §-a a közszer-zeményi jogban változást nem tett, ennek folytán magyar törvényeink szerint a közszer-zemények fele az anyát, másik fele az apát illetvén, igy az anyai részre eső közszerze-ményben az anyai, az apai részre esőben az apai gyermekek örökölnek. (718. dt.)
A természetes gyermekek nem örökö-södnek apjok után, az anyai vagyon is csak akkor száll reájolc, ba az anya után végrende-let, vagy gyermekek nem maradnak. A v é r-f e r t ő z e t i , de tudatlanságból kötött házas-ságbeli gyermekek is örökölnek szülőik után, mert a nemzéskór a házasság törvényessége vélel'meztetett. A fejedelmi kegy által törvé-vényesitett gyermek az öröklésben megelőzi
— 158 —
a kir. ügyvédet, de nem a többi törvényes örö-kösöket, s ezekkel nem örökösödik.
108. §. A s z ü l ő k ö r ö k l é s e . Ha lemenő ágbeliek azaz gyermekek és unokák nincsenek, a felmenő ágbelieket azaz szülőket illeti az örökösödés, s mindegyike azon érték erejéig örököl, mely végrendelet folytán, vagy a nélkül az örökhagyóra három-lott, az apai ágról származott vagyonban az
apa, az anyaiban az anya örököl.
Ha pedig az örökhagyó után annyi- va-gyon sem marad, a mennyi reá az apai vagy anyai ágról szállott, akkor ezen vagyon-ban azon érték szerint osztoznak, a mennyi vagyon szállott egyik vagy másik szülőtől az örökhagyóra. Ha pedig az örökhagyó után több vagyon marad, mint a menynyit szülői-től kapott, akkor ezen értéket meghaladó szerzemény az örökhagyó özvegyére száll, ha pedig ez nem volna életben, abban is az apa és anya egyenlően osztoznak.
Ha az első izbeli nemzők azaz egyik szülő sem él, következnek a leszármazott oldalro-konok, az apa után az apai, anya után az anyai leszármazó oldalrokonok örökösödnek, p. o. megosztozik két testvér, az egyik gyer-mek nélkül elhal, e két testvér szülői sem
— 159 —
élnek, — az életben maradt testvér osztozik;
— vagy ennek gyermekei, s igy tovább.
Ha a szülők, és ezektől leszármazott oldal-rokonok sincsenek életben, az öreg apa és öreg anya, illetőleg ezektől leszármazott oldalroko-nokat illeti az öröklés, p. o. elhal a fiu gyer-mekek nélkül, ez után a szülők örökösödnek;
és ha se szülők se ezeknek az elhunyt fiún ki-vül több gyermekük nincs, vagy is.az elhunyt fiúnak több testvére- vagyis oldalrokonai nem élnek, következnek az öreg apa és az öreg anya vagyis ezektől leszármazott oldalrokonok, az öreg apának, és öreg anyának oldalroko-konai pedig az. elhunyt gyermek szülőinek testvérei p. o. Árpád meghal, nincsenek szü-lői, nincsenek testvérei, örökösödnek Árpád-nak öreg.atyja és öreganyjáróli oldalrokonai;
vagy is Árpád szülőinek testvérei, mert ezek az öreg apa, és öreg anyától leszármazott ol-dalrokonok, ha ezek sem volnának életben az ős atyát és ős anyát illeti az örökösödés.
Nagyobb felvilágosítás okáért nem tar-tottam feleslegesnek a magyar törvények sze-rinti örökösödést öröklési táblába foglalva előadni.
— 160 — Ignác és neje Eleonóra
György Amália
| törzsszülők László A d o l f s neje F á n i Gergely, Orzse. József Mari
István, András. Arnold, Gizela.
A d o l f és F á n i törzsszülőknek két gyermekük van J ó z s e f és M a r i , József elhunyván, marad két gyermekük I s t v á n , A n d r á s . A törzsszülők hagyatéka tesz 40,C0O ftot; — ezen örökség tehát kétfelé fog osztatni, t. i. J ó z s e f után gyermekeire 20,000 ft, melyből I s t v á n is tiz ezeret kap, A n d r á s is 10,000 M a r i pedig maga 20,OCO; — ha pedig M a r i sincs életben, ennek gyermekei is ugy osztoznak, mint J ó z s e f gyermekei t. i. Arnold is 10,000, Gizela is 10,000 kap.
Ha J ó z s e f gyermek és végrendelet nél-kül hal el, hagyatékában szülői A d o l f és F á n i azon arányban örökösödnek, a mely arányt an kapott J ó z s e f , szülői A d o l f és F á n i után. Álljon J ó z 8 e f hagyatéka 30,000 bél; ha Adolf adott 10,000 ft. Fáni 5000, frtot ezen összegig örökösödnek, és igy kap Adolf
— 161 —
10,000 Fáni 5000 ftot fia vagyonából, a másik 15,000 forintban pedig Józsefnek netalán még életben levő özvegye örökösödik, ha özvegy nincs, a másik 15,000 ftban is a szülők egyenlő-en örökösödnek, lia pedig a szülők mit sem ad-tak gyermekeiknek, az örökség az elhunyt-nak özvegyére száll, ha az elhunyt gyermek nőszemély volt, ezután gyermekek, és végren-delet nem létében a szülők örökösödnek, mert nő után ily esetben a férj hitestársi öröklés-sel nem bir. Ha A d o l f és F á n i vagy is a törzsszülők már életben nincsenek, örökösöd-nek- a leszármazott oldalrokonok, leszármazó oldalrokompedig J ó z s e f n e k nővére M a r i , tehát ez örököl, vagy lia már az életben nem volna, — gyermekei örökösödnek, vagy is A r n o l d és G i z e l a s igy tovább.
Ha a törzsszülők sincsenek már élet-ben, s a lemenő ágbeli sem él; akkor a felmenő ág örökösödik, vagy is A d o l f törzs-szülői után ennek atyja, és anyja G y ö r g y és A m á l i a , azon arányban, és akkép mint fent mondatott, ha ezen öreg szülők sem élnének, jönnek a leszármazó oldalrokonok, vagy is
Adolfnak t e s t v é r e László, vagy ennek nem létében gyermekei G e r g e l y és O r z s e , ha ezek nincsenek már életben, jönnek az ős-szülők I g n á c és E l e o n o r a é s igy tovább, szinte ezen rendben örökösödnek az anyai
Kassay, Magyar magánjog. H
— 162 —
t.i.Fáni törzsszülőinek l e s f e l m e n ő ágbeli rokonai.
109. §. A s z e n t k o r o n a ö r ö k l é s e . A szent korona, vagy kir. ügyvéd más törvényes örökösök nem létében, mindenütt örökösödik. Ezelőtt az adományiakban, az adományos kihalása vagy magvaszakadása ese-tében és az ily vagyont akárkitől elvebette, ha csak az ily elidegenítés nem kir. jóváhagyás-sal történt. Az adományt együtt nyerők egyiké-nek elhunyta után az elhunyt részében is örö-költ,ha csak ennek neje, gyermekei,vagy roko-nok együtt nem nyerték az adományt, továbbá örökösödött a hűtlenség és felségsértés vé-gett elmarasztaltak javaiban. Napjainkban az 1848 törvények alapján megszüntetett ősiségi viszonyok a kir. ügyvéd öröklését megritkítot-ták , miután most vagyonáról mindenki szaba-don rendelkezhetvén — az ősiekre azon kor-látok nem léteznek, melyek annyi előnyt nyúj-tottak a kir. ügyvédnek sok családok romlásá-ra. Most tehát a változott jogviszonyoknál fog-va a korona az orsz. értek. szab. 18-ik §-nál fogva csak ott örököl, hol sem törvényes sem Végrendeleti örökösök nem léteznek és pedig vagyon különbségre való tekintet nélkül.
— 163 —
110. §. A r ó m a i é s e g y e s , g ö r ö g h i t ű e _ g y h á z i a k ö r ö k l é s e . -A katholikus egyháznagyok után, bár.
magány alapitványbeli egyházi vagyont bír-janak is, ha végrendelet nélkül halnak el, egy harmadrészben az egyház a melyben szolgál-tak, másik harmadrészben a kir. ügyvéd a harmadik harmadrészben rokonai, ha ezek nincsenek a kir. ügyvéd örököl. Végrendelke-zésük esetében felmentetnek azon korlátok alól, hogy a könyvtárakról, papi diszöltönyök-ről s. a. t. gazdasági eszközökdiszöltönyök-ről nem rendel-kezhettek, — most szabadon rendelkezhet-' nek. 1863. feb.27. kir. rend. Az a l s ó r e n d ű
papok után egy harmadrészben azon egyház, melyben szolgáltak s elhunytak, ha tudomá-nyos intézet vagyis közalapból húzták fizeté-seket, a tudományos intézet, másik harmad-, részben a szegények, harmadik harmadrészben a rokonok tized izig, ha pedig szegénységüket bebizonyítják, a második harmadrészt is meg-kapják ; rokonok nem létében a kir. ügyvéd.
A vagyonnal biró s z e r z e t e s e k után ha végrendelet nélkül haltak el (mert az 1802..
oct. 12. kir. leirás szerint végrendelkezési joggal birnak) a szerzet vagy zárda, a vallási alapítvány, és a szegények egyenlően
örökö-11*
— 164 —
södnek. Az 1840. 26. t. c. azt rendeli, hogy az egyháziak öröksége ne kizárólag a kama-rai és egyházi személyek hanem a tudósí-tandó örökösök közbejöttével irasstmak ösz-sze, és osztassanak fel. •
1 1 1 . § . A n e m e g y e s ü l t g ö r ö g ö k ö r ö k
-l e s e.
A nem egyesült görög főpapok szerze-ményük feléről szabadon rendelkezhetnek, a másik felében pedig az elhunyt érsek után a nemzeti pénztár, a püspökök után az érsek örökösödik, hogy ez azt vallási célokra hasz-nálja. Az érseknek végrendelet nélküli ha-gyatéka egészen a nemzeti pénztárba foly.
Ha végrendelet nélkül hunytak el, egyik részben a nemzeti pénztár, másik részben a karlovici iskolai alapitvány örökül. Az alsó rendű papok pedig vagyonuk harmad ré-ről rendelkezhetnek csak, két harmadrészben a püspök örököl. Végrendelet megsemmisí-tése, vagy annak s gyermekek nem léte ese-tében az egész vagyon a püspököt illeti. A végrendelkezési jog korlátoltatott akkép, hogy a pénznek az országbóli kivitele végetti intéz-kedés semmis. 1779. sept. 16. helytar. rend.
— 165
-r-Y. FEJEZET.