.59. §. A s z o 1 g á k.
Azon személyek, a kik magukat önkény-tesen bizonyos kikötött időre, bizonyos dij mellett valami munka teljesítésére kötelezik, szegődött s z o l g á k n a k neveztetnek. Jog-viszonyaik részint szerződésen, részint hely-hatósági szabályokon alapulnak. A rabszol-gák, s a rabszolgaság már régen megszűnt.
60. §. J o b b á g y o íc.
Jobbágy származik é két szótól „j o b b a d j . " Midőn a régi harcias korban a véres kard körülhordoztatott a honban, harcra szól-litandó a honfiakat, sokan inkább az eke mel-lett maradtak, mintsem csatába menjenek, az ilyek azután az örökös szolgaságra vetettek ; s az a monda támadt róluk, j o b b a d j , fi-z e s s , m i n t c s a t á fi-z fi-z, de gúnyok is kelet-keztek róluk u. m. „ j o b b a z á g y, m i n t a h a r c" *).
*) B a r t a l comm. I. k. 219. f.
— 76 —
E szerint az örökös szolgaságra vetet-tek személye a kényuralom alatt görbedett;
az az saját személyekről nem rendelkezhet-nek ; innen eredt azon elnevezés f ö l d h ö z s z e g z e t t e k , mert egy helyről más helyre szabadon nem költözhettek, hanem a földet örökké mivelni, haszonvételeért munkát tenni, s termesztményeket adni kötelesek voltak.
A jobbágyok nyomasztó sorsa századokon át tartott; sőt az 1514. évi szomorú emlékű, de elfojtott paraszt lázadás sorsukat súlyosította, mely még nyomasztóbbá vált 1715., midőn az állandó katonaság behozatott, mert a had-sereg kiegészitési s élelmezési terheit csak a jobbágyok tartoztak viselni. — A múlt századok sötét korszakában mint egy rab-szolgaság alatt sínylődő szegény alattvalók sorsát a felvilágosodott korszellem mind inkább könnyítette, igy 1765-ik évben azok helyzetének orvoslása megkísértetett Mária Tlieresia által, s mit az országgyűlésen keresztül nem vihetett, azon kivül kellett lé-tesitni, t. i. az úrbéri szabályozást, melyet az 1791. országgyűlés törvénybe is iktatott; ez az örökös jobbágyságot eltörölte, s a telket a földesúr erőszakos elvétele ellen biztosította, a robotot szabályozta, és az 1447.27. és 1556.
27. által megfosztatott szabad költözést visz-szaadta. Utóbb 1832/6. évben keletkeztek
— 77 —
azon jótékony törvények, melyek jobbágyo-kat a szabad költözésen kivül, a földes úri tartozások lerovása után telköknek, a földes ur beegyezése mellett, vagy ha ez meg tagad-tatott, alispány közbejöttéveli szabad adás-vevésével ruházta fel.
Az ipar és szorgalom, a személy és va-gyon alárendeltségének mielőbbi megszűn-tét sürgette; s a törvényhozás a nemzeti lét kifejlődhetését, s a nemzeti jövő biztos alap-jait oly törvényekben hitte lerakhatni, melyek
a földmivelésnek kifejlődését, s a virágzó ál-lapotrai emelkedését elősegiték; ez okból ke-letkeztek az 1848-iki üdvös törvények, melyek a személyt és tulajdont azon szabadsággal ruházták fel, melyek nélkül a hazai beljólét, s nemzeti felemelkedés nem gondolható ; ezek tehát az úrbéri munka kötelezettsége által szabadságától megfosztott személyt — a bi-lincstől felszabadítván szabaddá tették a föl-det is, mely eddig egyedül a földes ur rendel-kezése alatt állott. — Az 1848-ik törvények az urbériséget, vagy is a földtől járó dézsmát, robotot, s szolgálatokat megszüntették, s a jobbágynak telkére tulajdoni jogot adtak.
Az urbériség megszűntével meg kellett szűn-ni az azzal kapcsolatban lévő viszonyoknak is, u. m. a polgári, és büntető tekintetbeni föl-desúri törvényhatóságnak is." — '
- 78 —
De hogy a nemzeti életben előforduló ezen változás a magány viszonyokra nagy rázkódást ne idézzen elő; az 1848-ik tör-vények a földesurak kármentesítését kimon-dották s azt a nemzeti közbecsület védpaj-zsa alá helyezték, kimondván egyszers-mind,hogy a földesúr által szedett haszon becs-értéke fejében az illető földesuraknak állam-kötelezvények adassanak. — A viszonyok uj fordulatot nyertek, s igy az 1848-ik törvények rendeletei foganatba nem léphettek.
1849-ik évben ideiglenes kormányzási rendszer lépvén életbe, magyar s büntető törvényeink hatályon kivül tétettek, az uj rendszernek magyarhonbani megalapítása hu-zamosb időt igényelt, s igy az úrbéri viszonyok szabályozása is halasztást szenvedett; később azonban 1853-ik évi mártius hó 2-án megje-lent , az úrbéri viszonyokat szabályozó nyílt parancs; ezen időköz alatt azonban az
1848-iki törvények alapján az úrbéri kapcso-lat megszüntetése, az urbériség megszünteté-séből kifolyó személy és, tulajdon szabadsága;
—' a jogegyenlőség alapján az osztrák kor-mány áltai kivetett' terhek kivételével — érintetlen hagyatott. . . • .
Iíabár az úrbéri kapcsolat megszünte-tett is; az urbériség természetéből kifolyó úr-béri szabályozások, arányossági perek, s a
— 79 —
földesurak kármentesítésére vonatkozó kér-dések végkép meg nem szűntek; a mennyire tehát az úrbéri viszonyok azokra vonatkoznak, annyiban azok mai napig is érvénybe marad-tak. Az 1853-ik mártius 2-án kelt nyilt pa-rancs az úrbéri viszonyok szabályozását meg-határozta; az úrbéri viszonyok tárgyábani eljárás e szerint történik. 1860-ki oct. 20.
kelt oklevél nyomán ősi hazai jogunk s az 1848-ik törvények által az uj viszonyok sze-rint követett módosításokkal előbbi érvényük-be visszaállitattak. Az országbírói értekezlet szabályai tetemes változásokat tettek hazai törvényeinkben. — Az úrbér szabályozására vonatkozó 1853. évi mart. 2-án nyilt paran-csot, anyagi tekintetben pedig az úrbéri és arányossági ügyek keresztül vitelérc vonat-kozó 1836. 1840. és 1848-ik törvényeinket visszaállította.
A fent előadottak nyomán tehát minde-nek előtt az 1836. és 1840-dik törvényekben megállapított ugy a j o b b á g y , . t e l k i -á l 1 o m -á n y mennyiségét előadni szükséges-nek láttuk.
61.§. Á v o l t f ö l d e s u r i j o g o k é s j o b -b á g y t e l k i á l l o m á n y .
A jobbágyokra nézve a pártfogói jog őt illetvén; természeti s végrendeleti gyám nem
- 80 —
lételében 5 gyámot nevezett a jobbágyok ár-váinak, s felügyelt arra is, hogy az árvák sze-mélye és vagyonára elegendő gond forditas-sék 1836. 9—26. §. Mag nélkül elhunyt job-bágy után vérörökös nem létében örökösödött.
1840: 8, 13. §. Ha a földesúr örökösei között osztály esetében a legöregebb testvér részére nemes telek nem volt, s a jobbágy telken kellett házat épiteni, a jobbágyot kibecsül-hete. 1: 40. 1826 : 4.
A munkára nyilván képtelen, a község-re nézve veszélyes kicsapongásokban vétkes-nek talált, az úrbéri tartozásokat a földesúr kárával több- izben makacsul végző, vagy a földes urnák gonoszságából ismételve kárt tévő jobbágyot úrbéri uton elmozdíthatta a
földes-úr. — A' 12—60 ftig terjedő szóbeli ügyeket, maga vagy e végre kirendelt törvénytudó megbízottja által itélte el. .
A j o b b á g y k ö z s é g e k r e n é z v e : A bíróságra három egyént nevezett ki a köz-ségnek, de esküdteket nem, á jegyzőket meg-erősítette, hol divatban volt. A község bi-rájának, kiadás s bevételi számadásait, vagy maga a földesúr, vagy tisztje az év első felé-ben megvizsgálták, s a szükségesekről intéz-kedtek. 1836:9. §. 5. . .
A f ö d é s ü r t ö r v é n y h a t ó s á g a volt az uriszék. A jobbágyok minden ügyeire
— 81 —
polgári, sőt ha vérjoggal birt a földesúr, a fe-nyítő bünperekben is ő volt az első folyamo-dásu bíróság 1836': 10. Az uriszékekeni bí-ráskodásra öt egyén jelenléte szükségeltetett, u. m. egy elnök, két meghívott birói tag, ezek részre nem hajló megyei táblabirákból válasz-tattak, és a törvényes bizonyság u. m. szolga-bíró esküdttel, a fentebbi számot se nagyítani, se kisebbíteni nem lehetett. A földesúr az uri-széken nem elnökösködhetett.
A f ö l d e s ú r k ő t e l e s s é g e i v o l t a k : . .. A költözni akaró jobbágynak elbocsátó
levelet ingyen adni, s az elhagyott telkeket ingyen megtelepíteni köteles volt. 1836: 4. S.
2. 14.
A jobbágyokkal felcserélni kivánt úrbéri földekért természetben hason értéket adni, ugy az épületekért és javításokért tökéletesen eleget tenni tartozott.
A f ö l d e s ú r b ü n t e t é s e v o l t : Ha a jobbágy 'vagy zsellértelek ádás-vevéséhe alapos ok nélkül meg nem egyezett, a károk, és költségek megtérítésén felül 200 ftban büntettetett 1836. 4. §.7.
ügy szinte 200 ftban büntettetett, ha az elhagyott telkek megtelepítését akadályozta.
— 1836: 11.. §.9. '
Ha a jobbágyot méltatlanul, vagy
tulsá-Kassay, Magyar magánjog. 6
- 82 —
gosan büntette, 50—200 ftig maraszta,tott a tiszti ügyész keresete mellett; ennek felét kapta a sértett, felét a házi pénztár 1836:
10. §• 5. • Ha a költözni akaró jobbágyot az
ahs-pány befolyása után is letartóztatta, az oko-zott károk és költségek megtérítésén felül 200 ftban büntettetett,-annak fele a letartóz-tatottat, fele a liazi pénztárt illette 1836.
4. §• 4.
Vagy ha a földesúr elbocsátó levél nél-kül fogadta fel a jobbágyot, 200 ftban bün-tettetett, mely összeg egészen a házi pénztárt illette 1836. 4. §. 4.
Á j o b b á g y o k j o g a i v o l t a k : A szabad költözés, 1836. 4. §. 1. . A költözési idő, volt: Sz. György napja, a költözni akaró jobbágy ebbeli szándokát a földes urnák és helység elöljáróinak sept. hő 1. napja előtt tartozott kijelenteni; elköltö-zése előtt minden adósságait, és terheit ki-egyenlíteni köteles volt: 1.836. 4.
Ha a földesúr a költözni akarót elbo-csátani vagy részére útlevelet adni vonako-dott, vagy jobbágyával kegyetlenül bánt, 200 ftban büntettetett.
A telekbe tett költségeket a javítások-kal, és a telek haszonvételével együtt szaba-don eladhatták, és vehettek, 1836. 4.
- 83
Ha őket a földesúr a békésén használt úrbéri telekből kivetette, egy év s egy nap alatt a telekbe visszahelyeztetett. 1836 : 10; §. 3.
Húst mérhettek, ha a földes ur elegen-dő húst nem vágatott a lakosoknak. 1836:
6. §, 6.
Pálinkát főzhettek. 1836 : 6 : 1840: 7.
§• 2. • .
Úrbéri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat egyszer mindenkorra megalapí-tott összeg lefizetés mellett megválthatták.
1840:7. §.9. -J o b b á g y o k t a r t o z á s a i v o l t a k : F ü s t p é n z ; évenként minden jobbágy és zsellér, 1 ftot tartozott fizetni a földes-úrnak.
B o l t b é r . Az első rendű boltoktól 20, második-rendű boltoktól 25, harmadik rendű boltoktól 10 ft. fizettetett. E l s ő r e n -d ű b o l t o k voltak, — a melyekben a gyá-rakból, és lerakó helyekből első kézből vett anyagok áruitattak. M á s o d i k r e n d ű b o l -t o k vol-tak, melyek az Ország ufón. kivül es-tek; a hol az eladási alkalom ritkább volt, és a bolt birtokosa vásárra nem járt. H a r m a d r e n d ű b o l t o k voltak a falukon létezők, a ' hol ezeknek birtokosai vásárokra jártak ugyan,
de nemesebb , anyagokkal nem kereskedtek, és 6*
— 84 —
ezeket is más vidéki kereskedőktől vásárol-ták 1836.6. §.7. . •
Ü s t b é r . Pálinka kazányóktól, éven-ként 2 ft. fizettetett. 1836. 6. §. 2.
K i l e n c e d . A jobbágyok minden fold terméséből kilencedet tartoztak adni. — 1836.
7. §.2. 1840. 7. §.5. .
Kilenced járt a szántóföld pótlására adott rétekből, ha ezek nem is miveltettek.
1836. 7. §.2. .
-Ellenben a rétbeli illetőség pótlására adott szántóföldtől, vagy a jobbágyok között fejenként felosztott legelőtől kilenced még
akkor sem járt, ha azokat mivelték is a job-bágyok. —
A kenderhői és lenből kilenced, vagy természetben adatott, vagy a helyett egy , egész telkes jobbágy hat fontot, —
ki-sebb állományúak aránylag fonni tartoztak;
a mely helyekben a fonás divatban nem volt, ott a jobbágyok ezen szolgálatot természet-beni kilenced adással megváltathatták. 1836.
7. §. 2. Ezen kilenced az úrbéri földeken ter-mesztett kenderből vagy .lenből adatott 1836.
7. §. 2.' 1840. 7. .
H e g y v á m . A szőllőtermésből adott kilenced volt — ez azonban nem adatott áz aszuszőllőből és borszeszből, azt
pozso-- 85 —
nyi mértékben kellett kivenni. 1655. 31.
1836: 7. .
A jobbágyok a hegy vámot csak a hely-ség határán belől tartoztak behordani, ha csak ellenkező szerződésük nem volt. (Ugyanott).
U r b é r i m l i n k a. • . Egész házhellyel biró jobbágy évenként 52 igás napot, vagy ha a földesúr akarta, egy igás munkáért két napi kézi munkát tartozott szolgálni, házas zsellér 18, házatlan pedig 12 kézi napot szolgált. 1836. 7. §. 5.
• A jobbágy minden igás munkát két mar-hával szolgált le, a szántás kivételével, melyre nézve a négy marhávali szokás volt megtar-tandó.
Az úrbéri munkákat a helybeli határban nap felkeltétől nap nyugotig folyvást kellett tenni; de azon időbe a jövet, menet, etetési és itatási idő is beszámittatott. 1836. 7. §. 5.
Az úrbéri munkák teljesítése végett, ha egy vagy másfél órai távolságra' rendeltettek, a jobbágyok, Sz. András, karácsony, boldog-asszony s bőjtelő havaiban (nov., dec.,januar-s februárban) napfelkeltekor a munka he-lyén megjelenni tartoztak, a többi hónapok-ban pedig napfelkeltétől napnyugotig teendő úrbéri munkák a jövet s menet, betudásával értettek. Temes, Torontál és Krassó megyék-ben a jövet menet a távolság s az évi időszak
— 86 —
minden különbsége nélkül számifcatott be.
Másfél óránál messzebb lévő helyre a jövet a menettel együtt betudatott. 1836. 7. §. 5.
Sürgetős munka idejében a szántás ki-vételével a földesúr hetenként kettőztetett munkát kívánhatott a jobbágyoktél, de a zsel-lérektől nem.
V a d á s z a t . A vadak kiirtasa vé-gett egy egész helyes jobbágy három napi szolgálatot tartozott teani, de a jövet és menet is abba beszámitatott; a vadászatra fegyvert, puskaport, és ónt a földesúr tarto-zott adni. Ezen szolgálatot a kisebb államányu-ak aránylag teljesítették, nyolc zsellér pedig egy embert tartozott küldeni. Ezen tartozás a szolgálat más nemére nem fordíttathatott, sem pénzzel vagy tcrmesztményekkel meg nem váltathatott. 1836. 7.
F a h ó r d á s :
Faizással biró egész telkes jobbágy egy öl fát a jobbágy lakhelyétől két mértföldnél nem távolabb lévő uradalmi erdőből, s a vá-gás helyétől szinte két mértföldnél nem mesz-szebb a helység határán belől lévő helyre hor-dani, s összerakni tartozott. Kisebb államá-nyuak aránylag tartoztak hordani.
A házas zsellérek pedig fejenként fél öl fát tartoztak összevágni. 1836. 7. §. 8.
A fahordás és vágás P o z s e g a ,
Ve-— 87 Ve-—
r ő c z e, S z e r e m megyékre is ki volfc ter-jesztve, de e részben nötaláni ellenkező
szo-kás felhagyatott. (Ugyariott,)
N á d 1 á s. Oly helyeken,, a hol nádiások léteztek s á községek a nádlás használatában voltak, egy egész telkes jobbágy 40 kéve ná-dat vágni, s behordani tartozott. Zsellérek pe-dig 20 kévét tartoztak levágni. .
A behordásra nézve az ölfa behordására felállott szabályok alkalmaztattak. 1836 : 7. §. 8.
J o b b á g y t e l k i á l l o m á n y a l á t azon telkek értetnek, melyek áz úrbéri táb-lákba, mint jobbágy, vagy zsellér telkek be-iktatvák, vagy a jobbágyi tartozások foly-tonos megvétele végett ilyeneknek ismertet-tek el, vagy annak helyét pótló urhéri szerző-dések léteznek. 1853. ny. 3. §.
Jobbágy telki állomány szántóföldekben legkevesebb 16 holdból, legnagyobb pedig 40 holdból áll. Rétekben legkevesebb 6, legtöbb huszonkét kaszálóból. Belső telek pedig min-denütt egy hold; mely alatt oly térségü föld értetik, melybe két pozsonyi mérőt lehet vetni;
egy hold a föld mincmüscgéhez képest 1000, 1200, 1300 négyszeg ölből áll; t. i. hol jobb a föld 1000, rosszabb 1200, legrosszabb helyen 1300 öllel számíttatik. ,
A törvény ekép meghatározott telki
- 88 —
mennyiséget egy negyed részen alól vagyis hol 16 hold volt a telek, 4 holdon alól feldara-bolni nem volt szabad.
A zsellértelek legkevesebb 150 négy-szeg ölre határóztatott; zsellér telek alatt pedig értetik a zsellérház az ahhoz tartozó ud -varral.
Az 1836-iki törvényben megállapított jobbágy telek menynyisége szolgál
zsinór-mértékül minden úrbéri tárgyalásoknál; lia tehát a jobbágy telki állományt a jobbágy a földesúri földekbőli foglalással nagyította;
vagy viszont azt a földesúr foglalással csonkí-totta; első esetben az 1836. 10. t. c. szerint az elfoglalt földek a földesurat illetik; a má-sodik esetben az 1836. 10. t. c. 7. §-a szerint 20 év óta elfoglalt földeket lehet visszaköve-telni, a telkek tagositási, s a legelő elkül ön-zése végetti kérelem esetében, és csak a munkálatok eszközlése alatt; ha ekkor nem kéretik, a.kereseti jog elenyészik; ugy nem lehet keresetet indítani azon földek végett, melyek 1820-ik év előtt foglaltattak cl. Ha pedig sem t a g o s z t á l y , sem l e g e l ő el-különzésc nem kéretik; az ily elfoglalt földek iránti keresetet az 1853. mart. 2-ilc nyiltpa-rancs kihirdésétől számitott három év alatt meg kellett indítani. 1853. mart. 2-iki nyilt-parancs 7. §.
- 89 —
62. §. I r t v á n y f ö l d e k . A jobbágy telki állományon felül bír-hattak még a jobbágyok i r t v á n y földeket;
vagyis oly földeket, melyek azelőtt erdők vagy haszonvehetetlen bokros helyek voltak, s a jobbágyok által termő állapotba helyez-tettek ; — az 1853-ik martius 2-ki nyiltpa-rancs szerint az úrbéri telekhez csatolt, vagy élet fentartás végett adott irtványok az ur -béri telektől el nem szakittathatnak, azon i r t v á n y o k , melyeken m e g s z á l l i t á s o . k léteznek, de a birtokosok úrbéri telkeket nem birnak, vagy oly i r t v á n y f ö l d ' e k , melyek földbér, természetbeli adózások, vagy bizo-nyos szolgálatok mellett örök. időkre szerző-désileg adattak át; a jelenlegi •birtokosoktól el nem vétethetnek; ezek csupán az irtvá-nyokat terhelő tartozásokat tartoznak meg-váltani. — Minden egyébb irtványokat, ha gátló szerződés nincs, a földesúr visszavált-hatja. Ha feltételek s az adó nincsenek meg-határozva, a földesúr az 1853-dik mart.
2-án nyiltparancs kihirdetésétől számitott há-rom év alatt, vagyis 1856-ik évi mart. 2-ig tartozott visszaváltani. Ha pedig az irtvá-;
ny okra bizonyos feltételek, s határozott idő van, p. o. ha az irtványföldek 20 évi
haszna-— 90 haszna-—
latra övenként 200 ft, vagy bizonyos munka teljesítése mellett adattak át a volt jobbá-gyoknak ; a földesúr a feltételek teljesítése és a kikötött határidő lefolyta után három év alatt, az illető hatóság lefolyása mellett a visszaváltást barátságos egyezkedés ütján szorgalmazni vagy az irtási költségeket és beruházásokat megtéríteni, vagy az
irtvány-• földek egy részét átengedni köteles. lía ba-rátságos egyesség jött létre, azt az illető ha-tóság végré is hajtja. — Ha egyesség nem jő létre, az ily irtványföldeket a kiszabott ha-táridő megtartása mellett, a földesúr úrbéri uton válthatja vissza; a fentemiitett határidő elmulasztásával a földesúr visszaváltási joga is elenyészik, az irtvány á jelen birtokos ke-zei között marad, dó ez az irtványt terhelő tartozást a földesúrnak megtéríteni köteles 1853. mart. 21-én nyiltp. 9. sz.
63. §. P u s z t a t e l k e k .
Puszta telkeknek neveztetnék azon tel-kek, melyek még az 1848-dik év előtt A job-bágy elmozdítása után cl nem adathattak, vagy meg nem telepitettek. Az ily telkek iránt az 1853-ik mart. 2-ik nyiltparancs 6. §-'sa azt ren-deli, hogy azok a mostani birtokosok tulaj-doni maradjanak. Az 1848 és 1849 zavaros
91
-években elhagyott, eddig birtokba nem vett telkeket puszta telkeknek tekintehi nem le-het, s birtokosaik, vagy ezek örököseinek birtokjogai felmaradnak.
-. 64-. §-. M a r a d é k f ö l d e k -. Maradék földeknek neveztetnek a job-bágy telki állomány mennyiségét meghaladó f ö l d . Ha az ürbér behozatalakor bizonyos számú telkek adattak át a volt jobbágyoknak, és ha most a telki állományok kimérése után, még valami, — az előtti úrbér szerint telkekké alakítandó föld mennyiség maradna fel: azt a jelenlegi birtokos megtartja, de azért a földes urat kárpótolja; ezen kárpótlás ellen-kezik ugyan az 1848-ik évi IX. t. c. szélle-mével, mely a földesurakuak a köz állomány általi kármentesítését a becsület védpajzsa alá helyezte, s a birtokosokat áz ily úrbéri ter-mészetü maradék földek kármentesítése alól felmentette. A maradék földök után a volt jobbágy se legelő, s erdöbőli illetőséget nem követelhet. 1853-ik martius 2-i nyiltparancs 8. §.
-65. §. L e g e 1 ö.
Az úrbéri telkekkel a volt jobbágyok tulajdonává válnak az elkülönzött, vagy
el-— 92 el-—
különzcndő legelők; azok tulajdonaivá vált legelőkön a földes ur nem legeltetheti mar-háit, de viszont a volt jobbágyok sem le-geltethetnek az egykori földesurak legelő-jén 1853-ik mart. 2-iki nyiltparancs 16. §.
66. §. S z ő l l ő k .
Ha a szőllők az úrbéri állomány alkat-részét teszik; akkor minden úrbéri tartozás megszűnt, mert már azok az úrbéri földekkel együtt szinte az urbériségben foglaltatnak, és a jobbágyok tulajdonaivá váltak. De nem szűntek meg a tartozások az olyan szőllőktől, melyek nem úrbéri természetűek, s nem tar-toznak az úrbéri földek közé, azoktól a szerző-désbeli vagy divatozó szolgáltatások és adózá-sok ezután is fizetendők, s ha ideiglenes vagy zálog szerződés, magánjogi haszonbér, vagy az úrbéri járandóságérti kárpótlás alá (20. §.) nem esnek, (20. §.) megválthatók; azonban a megváltásig az adózások, és kötelezettsé-gek folytonosan teljesitendők. (nyiltparancs 17. §). _
Ha a közös legelőből szőllővel beülte-tendő tér kimérésekor a legelő megszorítása végett legeltetési joggal biró községbeli tagok kifogást tettek, s ez bebizonyítható, ekkor ezen kifogást figyelembe kell venni.
- 93 —
67. §. E r d ő k .
A hol a volt jobbágyok az egykori földes ur erdejében fajzás haszonvételével birtak, ezen haszonvételnek megfelelő erdőrész illeti őket; a többi a földesúr tulajdona marad; a volt jobbágyot, vagy egész községetaszámára, kihasított erdőrész felett teljes jog illeti, de köteles az erdei rendszabályokat megtar-tani. Ha azonban a földesuraság az erdők el-különzésével egyes haszonvételeket magának feltartott, ezeket a volt jobbágyok megvál-tani köteleztetnek. (1853. nyiltpar. 10. §.)
Ha az erdőrészek kihasitása iránt egyes-ség nem jönne létre, a bíróság határoz, ez kipuhatolja a haszonvételeket és viszszolgá-latokat, ezeknek megfelelő érdőtért a helyi viszonyok, az erdő minősége és termékenysége szerint szakértők alkalmazása mellett, a job-bágy telki állomány minősége szerint meg-alapítja; nyolc zsellér egy telki illetőséget nyer;
egész telekre azonban legkevesebb két hold, legtöbb nyolc hold — mely 1200 négyszeg öl-lel számíttatik — szabandó ki, — ha pedig a helyviszonyok szerint a kinyomozott ha-szonvételnek megfelelő mértéket kitudni nem lehet, — nyolc holdnál nagyobb erdő tért is lehet kihasítani, de tizenkét holdnál nem
töb-— 94- töb-—
bet, ha pedig a jobbágynak csekély fajzása volt, az erdőrész két holdnál kevesebbre is le-szállitathatik. A jobbágyoknak a fajzás foly-tonos gyakorolhatására alkalmas erdőtért kell kihasitani. 11. §. A fajzással biró lelké-szek számára egy egész, iskolatanitók számára fél. telki illetőséget kell kiszabni. A voít jobbágyoknak kihasított erdő, községi erdő gyanánt kezelendő; ebbe foglaltatik a lel-kész és tanító része is, s az illetőknek bi-zonyos évenkint meghatározott fa mennyiség adatik: a kiszolgáltatás módja és ideje fci-t,űzetik 13. §.
A haszonvételek és visszolgálatokra nézve az erdei haszonvételek végső
rendezé-seig az eddigi törvényes határozatok érvénye-sek,, 14. §. Tűzi és épületi fajzás illeti a volt jobbágyot ott, a hol az szokásban volt, továbbá
makkoltatás a községüik határában lévő urad. erdőben 6 kr-ral (mely 10 krt osz. ért.
tesz) olcsóbban illeti őket mint más idegeneket.
-68. §. M a j o r s á g i f ö l d e k . , Ha majorsági földek nepesittetnek be már az úrbér behozatalakor, vagy azok szer-ződés: mellett bizonyos kötelezettség lerovása mellett örök időkre vagy pedig a család vagy
- 95 —
férfiág kihaltáig adatott át; akkor a birtoko-sak a szerződés érteiméhen a, kötelezettsége-ket folytonosan leróvni tartoznak \ azonban ezeket megválthatják. (19. §.)
G9. §. N á d l á s i h a s z o n v é t e l . A nádlási haszonvételnek egyezkedés, vagy birói itélet általi szabályozásáig, m-ig a nádaa magától ki nem szárad, vagy az más-kép nem eszközöltetik, a volt jobbágyoknak bizonyos, mennyiségű- nádat kell kiadni, vagy pedig a nádasból bizonyos "tért, kijelölni;
vagy hasonérték fizetendő, de a földesúr ek-kor a. viszszolgálatolcat levonhatja: azonban a nádjárandóság szabályozásáig a viszszolgálato-kat pénzzel válthatják meg, 1 la pedig a nádas, a közBégnek vagy egyes jobbágyoknak tel-keik után, vagy azon felül kizáró használa-tukra engedtetett át, az tulajdonukká válik;
de az adózásokat megválthatják. (15. §.) 70. §. K o r c s m a j o g .
Az 1853-ik mart. 2,-ik nyilt parancs 23.
§-a a volt jobbágyok korcsma, vagyis bormé-rési jogát az eddigi úrbéri törvények szerint, feltartotta, ennek folytán a község h a saját szőllőhegygyel bir, Sz. Mihály naptól $zent
- 96 —
György napig, ha azőllő hegye nincs, Szent Mihály naptól karácson napig egy vagy több házakban bort mérethet, de a volt jobbágyok egyenként, vagy is házsor szerint nem mér-hetnek. Ha a. földes ur a községgel a korcs-mák száma iránt meg nem egyezhetne, az úrbéri uton döntetik el. A bormérés egyedül a községben engedtetik meg, kivévén ha vásár alkalmával a község a kivül levő gyepen bort eddig is mért, a bormérés ott most is szabad leend, a község bort máshonnan is hozathat be. A törvényes határidőn tul a csap alatt találtató egész mennyiség elvesztése alatt a bormérés tiltva van: kivévén a szöllöhegyen széllyel lakókat, a kik a határidőn kivül a szőllő munka ideje alatt munkásaik számára bort mérhetnek 1836. 6. §. 2.
A földes ur korcsma, malom, és halá-szati joga tekintetében az eddigi törvények szolgálnak zsinórmértékül (24. §.)
71. §. A f ö l d e s u r a k k á r m e n t e s í t é s e . Az egykori földesurak az országos
jöve-delmekből kárpótoltatnak. — . A kármentesítés tárgyát képezik még
most az elenyészett földes urijogok és járandó-ságok, ezek következők: 1. a házatlan zsellé-rek tartozásai. 2. A pálinka kazánoktól
fize-— 97 fize-—
tett díj. 3. boltnyitás, és boltbér beszedésének joga. 4. a földes urnák a jobbágyokat, tégla, mészégetés , kővágás, agyag, és fövényásást-eltiltó vagy azért bizonyos adóztatást köve-telhetési joga, hol az az úrbéri kapcsolat meg-szűntéig gyakoroltatott.
Az úrbéri karmentcsités osztályozás szerint történik, s a szerint a megyék nyolc osztályba soroltattak. Az l-ő osztályba tartoz-nak: F e h ér, S o p r o n , Mosony, P o z s o n y , T o l n a , V a s megye, a hol egy egész job-bágy telekért 700.—650.—600 ft. kárpót-lás fizettetik. A második osztályban vannak:
B é k é s , C s a n á d , E s z t e r g á m , G y ő r , N y i t r a , P e s t megye, a hol egy telekér-650 — 600 — 550. H a r m a d i k osztályt ban B a r a n y a , B o r s o d , C s o n g r á d , K o m á r o m , S o m o g y , V e s z p r é m 600 550. 500. ft. N e g y e d i k osztályba tartoznak A b a u j , B a r s , B i h a r , A r a d , H e -v e s , N ó g r á d , Z a l a , T o r n a , ezekre 550. 500. 450. frt. Ö t ö d i k osztályt képezik G ö m ö r , H o n t , S z a b o l c s , S z a t h m á r , Z e m p l é n i , Z ó l y o m , melyekre 500. 460.
400. ft. vettetett ki. H a t o d i k osztályúak S á r o s , S z é p e s , U n g , T r e n c s é n me-gyék 450.400.350. ft-al. H e t e d i k osztályba tartoznak B e r e g , U g o c s a , és L i p t ó megyék, ezekre 400. 350. 300. ft. esik, végre
Kassay, Magyar magánjoB' 7