A Szovjetunió külkereskedelme az európai kapitalista országokkal

(1)

STATXSZTIKAI TÁEI'EKOZTATO

85 A Szovjetunió külkereskedelme az európai kapitalista országokkal

A Szovjetunió jelenleg 58 országgal folytat árucserét és külkereskedelmi kap—

csolatai állandóan bővülnek. Ennek kö—

vetkeztébenwévről évre nő a szovjet kül—

kereskedelem volumene. 1953—ban az áru—

csereforgalom elérte a 23 milliárd rubelt,

ami az előző évhez viszonyítva 11 száza—

lékos növekedést jelent és a háború előtti

színvonalnak csaknem négyszerese. 1954-

ben a szovjet külkereskedelmi forgalom további 9 százalékkal emelkedett, vagyis 25 milliárd rubel értékű volt. Jelentős he—

lyet foglal el a Szovjetunió a világ kül—

kereskedelmi forgalmában: míg 1938-ban

a 22-ik helyen állt, ma már a hatodik he-

lyet foglalja el.

A szovjet külkereskedelmi forgalom döntő része a szocialista tábor országaira jut; ezeknek az országoknak az aránya a

szovjet külkereskedelemben 1952—ben 80 százalék volt. A Szovjetunió azonban so- hasem zárkózott el, ellenkezőleg mindig híve és kezdeményezője volt a kapitalista országokkal folytatott, egymás érdekeit kölcsönösen figyelembe vevő, széleskörű kereskedelemnek is. Erről tanúskodik a

Szovjetunió növekvő részesedése a kelet—

nyugati kereskedelmi forgalomban: 1947-

ben a Szovjetunió 22 százalékban vett,

részt a szocialista tábornak a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalmában, 1954—ben ez az arány már meghaladta a 30 százalékot. Az alábbi táblázat szemlélteti a kelet—nyugati keres-—

kedelem tendenciáját az utóbbi években, s ezen belül a Szovjetunió tőkés országok—

kal folytatott külkereskedelmének alaku—

lását.

A szocialista tábornak a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmi forgalma

(1947 a 100)

A szocialista A szocialista A A szocialista , A

táborba tartozó Szovjetunió táborba tartozó Szovjetunió táborba tartozó Szovjetunió

orszagok országok országok

Év

exportja a tőkés importja a tőkés külkereskedelmi forgalma

országokba. országokból a. tőkés országokkal

1948 ... 141,1 180,2 98,1 111,8 116,0 186,0

1949 . . . 126,2 1025 84,1 91,6 101,4 95,4

1950 121,1 92,0 77,0 63,1 95,3 73,5

_ 1951 132,2 142,6 843 81,2 104,0 104,0

1952 113,0 169,0 71,8 101,3 89,2 126,0

1953 . 113,0 136,6 69,1 88,8 87,5 106,1

1954 ... 121,6 171,6 86,0 122,6 100,6 140,4

A Neue Zürcher Zeitung 1955. augusztus 28-i adatai alapján számítva.

Az 1950—1953—as éveket a külkereske—

delmi forgalom s ezen belül is különösen

a tőkés országokból származó behozatal jelentős csökkenése jellemezte. Ezt a hely—

zetet az Egyesült Államok vezető körei

által diktált diszkriminációs politika

idézte elő, amely azonban csak ideiglene—

sen juthatott túlsúlyra. Az erőviszonyok változása a két tábor között s magán a

kapitalista táboron belül, a kereskedelmi forgalom megélénkülését

különösen a Szovjetunió és a tőkés orszá—

gok között. Bár a Kelet és Nyugat közötti

teljes áruforgalom 1954-ben még alatta

maradt az 1948. évi szintnek, a Szovjet—

eredményezte *

unió külkereskedelme a tőkés országok—

kal már túlhaladta a legmagasabb év

színvonalát.

Szovjet statisztikai adatok szerint 1954—

ben a kapitalista országokkal lebonyolí-

tott szovjet külkereskedelmi forgalom az

előző évi 4 milliárd rubelről 5,4 milliárdra

emelkedett, azaz több mint egyharmaddal;

A Szovjetuniónak a tőkés országokkal lebonyolított külkereskedelmében jelentős helyet foglalnak el az európai kapitalista

országok. A velük folytatott kereskede—

lemnek régi tradíciói vannak. Az alábbi

adatok szemléltetik néhány európai ka—

pitalista ország részesedését a Szovjetunió

(2)

' guanin! TMEKOZTATE

behozatalában, illetve kivitelében 1938—

ban.

Néhány európai kapitalista ország részesedése a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában 1938—ban

(százalé—kban)

Ország Export Import

Anglia ... 28,2 16,9

Franciaország ... . . . 4,5 2,8

Németország ... 6 ,6 4,7

Hollandia ... . . . 7,0 7,2

Belgium ... 8,8 4,5

Forrás: A Szovjetunió külkereskedelme. Moszkva, 1964. 216. old.. oroszul. :

Az európai kapitalista országok részese- dése a Szovjetuniónak a kapitalista orszá—

gok felé irányuló exportjában 1954-ben 67,8 százalékot tett ki.

A ,,Vnyesnyaja Torgovlja" c. szovjet

külkereskedelmi folyóirat 1955 októberi

számában adatokat közölt aSzovjetunió- nak az európai kapitalistaw országokkal

folytatott árucsereforgalmáról 1953 és

1954-ben. Az adatok arról tanúskodnak.

hogy a Szovjetuniónak 13 európai kapita—

lista országgal folytatott külkereskedelme

1954—ben 26,4 százalékkal nőtt az előző

évhez viszonyítva.

A Szovjetunió külkereskedelme az európai kapitalista országokkal (milliárd rubel)

Szoviet Szovjet

kivitel behozatal Áruforgalom összesen százzaféíi? rgsgágggsa

(fob) (cif) a Szovjetuniónak az

Ország ! Válto— európai kapitalista

zás országokkal folytatott

1953 1954 1953 1954 1953 1954 szám- külkereskedelmében

lékban 1954-ben

Anglia ... 360,ő 4425 259,4' 292,3' 619,9 734,8 4!— 18,5 20,4 Belgium ... .. 64,0 95,1 88,1 116,3 152,1 211,4 4— 39,1 5,8 Dánia, ... 44,6 45,2 99,0 102,0 143,6 147,2 —l— 2,5 4,0 ' Finnország ... 503,8 4233 588,0 611,4 1091,S 1034,7 —— ö,3 28,4 Franciaország . . . . . . 69,8 1823 84.,0'l 160,8' 153,8 343,1 4— 123,0 9,6

Görögország . . 6,6 13,7 5,9 IBA 12,5 29,1 %— 132,8 0,8

Hollandia . . 114,3 117,9 123,8 226,5 238,1 344,4 4— 44,6 9,4

Izland . 8,6 27,2 19,1 32,0 27,7 59,2 4-113,7 1,6

Norvégia. . .. 65,0 76,9 66,2 86,1 1312 163,0 4— 24,2 4,4

Olaszország ... 33,1 154,4 80,8 117,2 113,9 271,6 % 138,5 7,5

Svájc ... 24,2 19,2 13,0 19,8 37,2 39,0 4- 4,8 LO

Svédország . . . . . . . 57,6 95,0 90,0 134,9 147,6 229,9 4—- 55,7 6,2

Törökország ... 214 14,6 9,4 20,8 11,8 35,4 4- 200,0 O,9

Összesen 1354,5 1707,3 1526,7 1935,ő 2881 ,2 3642,8 4— 26.4 100,0

* Tengerentúli területekről származó vásárlás—okkal együtt Forrás: Vnyesnyaja Torgov-lia, 1956. október.

1954-ben az európai kapitalista orszá-

gokkal folytatott szovjet külkereskedelem

volumene jóformán minden ! ország vi—

szonylatában jelentős mértékben emelke—

dett. Legnagyobb az emelkedés Törökor—

szágnál, amit az magyaráz, hogy 1954—ben Törökország újból hatályba léptette a Szovjetunióval régebben kötött, de meg-

szakított kereskedelmi szerződését.A Tö—

rökország felé irányuló szovjet kivitel

főbb cikkei: olajtermékek, fekete fémek, fa— és papíripari, valamint textiláruk, amelyekért a Szovjetunió cserébe gyap—

jút, élőállatot és gyümölcsöt hozott be.

Az árucsere valamelyes csökkenése mu—

tatkozik Finnországnál, ami azonban csak

látszólag negatív jelenség. Arról van

ugyanis szó, hogy Finnország 1954-ben nem merítette ki teljes mértékben a szer—

ződésben előirányzott behozatali keretet

—-— hanem azt kérte, hogy a fennmaradó

összeget a Szovjetunió devizával és arany—

nyal egyenlítse ki. A Szovjetunió teljesí- tette Finnország kérését és ezzel hozzá—

járult Finnország gazdasági nehézségei- nek leküzdéséhez. A Finnországgál foly-—

tatott árucsereforgalom fent emlitett csök-

kenése ellenére is 1954—ben Finnország

állt az összes kapitalista országokkal folytatott szovjet külkereskedelmi forgalomban az első helyen. Részesedése csaknem egyötödét tette ki a tőkés országokkal

folytatott szovjet kereskedelmi forgalom—

nak. A szovjet—finn árucsere forgalom

(3)

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

alapja az 1950 óta érvényben levő ötéves

kereskedelmi szerződés, melynek kereté- ben már eddig is négyszeresére nőtt a két

ország közötti árucsere. A két kormány

között megegyezés jött létre a szerződés

újabb, ötéves határidőre szóló meghosszab—

bításáról, amely az árucsereforgalom to—

vábbi kiszélesítését irányozza elő. A Finn- országba irányuló szovjet export fő cik—

kei: ásványolajtermékek (24,10/0), vas (11,8

százalék), műtrágya stb., a fő behozatali

cikkek: gépek (49,1%) s ezen belül hajók

(az összes behozatal mintegy egyharma- da), fa és papíripari áruk (42%) stb.

A tőkés országokkal folytatott szovjet külkereskedelemben Anglia foglalja el a második helyet. Anglia 1954—ben fő fel—

vevője volt a szovjet faexportnak, ezen-

kívül vásárolt gyapotot, prémeket, fekete

és mangánércet, s a maga részéről első—

sorban gépeket, kávét, kakaót és gyapjút

exportált a Szovjetunióba.

1954—ben jóformán nem vagy csak igen

jelentéktelen árucsere volt a Szovjetunió

és Ausztria, valamint a Szovjetunió és a

Német Szövetségi Köztársaság között. Az

1955-ös év ezen a téren változást hozott.

Az osztrák államszerződés s a Német Szö- vetségi Köztársasággal folytatott moszk- vai tárgyalások után kedvező légkör jött létre a gazdasági kapcsolatok kiszélesíté—

sére. A nyugat-német lapok máris sokat foglalkoznak a Szovjetunióval folytatandó

kereskedelem lehetőségeivel, s különösen

sürgetik a szovjet nyersvas behozatalát.

Jelenleg ugyanis nagy a kereslet nyersvas iránt, a szovjet nyersvas pedig tonnán-

ként 5—10 százalékkal olcsóbb a hazainál, és minősége is teljesen megfelel az igé—

nyeknek.

Az európai tőkés országokkal folytatott szovjet külkereskedelmi forgalom struktúrája százalékban

Export Import

Megnevezés " _"—

1953 I 1954 1953 I 1954 Ipari termékek és

félkészáruk ... 35,6 40,7 54,0 56,1 Nyersanyagok . . . . 16,6 25,3 16,0 7,9

Élelmiszerek ... 312 19,4 mm 24,s Egyéb ... 16.6 14,6 9,7 1.1,2

Összesen 100,0 nm 100,o 100,0

Economic Bulletin for Europe, 1055. augusztusi szám adatai alapján számítva,

87 Az európai kapitalista országokkal foly- tatott szovjet külkereskedelem vizsgálata nem lenne teljes, ha a mennyiségi növe—

kedésen túl nem vennénk figyelembe strukturális felépítését is.

Mint látható, a szovjet exportban az

első helyen ipari kész— és félkész áruk áll—

nak. Közülük legfontosabbak afa— és ás- ványolajipari termékek, melyek az össz- kivitel 1'7,5 százalékát, illetve 13,1 százalé—

kát teszik ki. A szovjet faexport fő átve—

Vője 1954-ben Anglia, Hollandia és Bel—

gium volt, ásványolajtermékeket elsősor- ban Finnország és Svédország vásárolt.

Jelentős még a vegyi—, gép— és textilipari cikkek kivitele.

Az ipari ,és mezőgazdasági nyersanyagok kivitele szinte'n számottevő volt 1954—

ben. Az előző évhez viszonyított nagyará—

nyú növekedést a Finnországba szállított 'vasféleségek és az Olaszországba exportált

gyapot emelkedése okozta. A gyapot egyik

legkeresettebb exportcikk, melyet főleg

Anglia, Olaszország és Franciaország vá—

sárolt a Szovjetuniótól. Jelentős mennyi—

ségű szenet és kokszot importált a Szov- jetunióból Franciaország és Finnország.

1954—ben esett az élelmiszerek részese-

dése az összkivitelben, aminek magyará-

zata az élelmiszerek csoportján belül a

fő élelmezési cikk — a gabona — import-

jának csökkentése Franciaország és Hol—

landia részéről.

A szovjet behozatalban túlsúlyban ipari

termékek szerepelnek s ezen belül gépek és berendezések (az összimport 31 száza- léka). Ezek nagyrésze 1954—ben Finnor- szágból, Angliából, Hollandiából és Bel—

giumból származott. Második helyen élel- miszerek állnak, melyek behozatalával az élelmiszer-választék bővítését segítik elő.

A nyersanyagok aránya a behozatalban 1954—ben 1953. évhez viszonyítva csökkent,

amit az Angliából importált gumiszállít-

mányok esése okozott.

A kapitalista országokkal folytatott

szovjet külkereskedelem, nagyban előse—

giti a két különböző társadalmi rendszer

békés együttélését.

Fóti Istvánné