Menges Günter – Brendow Klaus: A nemzetközi pénzügyi statisztika kérdései

122

STATISZTIKAI IRÓDALMI FIGYELÓ

első a szektor termelésének a megoszlá—

sáról, a második a felhasznált ráfordítá—

sokrólha harmadik pedig a szektor tech-

nikai koefiicienseiről tájékoztat.

Sevaldson könyve azon nem gyakori

munkák közé tartozik, amelyekanemzet—

gazdasági szerkezet általános elemzését

a részletösszefüggések vizsgálatával páro- sítják s ebben a tekintetben az input-

output módszer szerencsés alkalmazása- ként említhető. A részletvizsgálatok és a fő nemzetgazdasági összefüggések tanul—

mányozásának az összekapcsolása azon—

ban véleményem szerint a könyvben nem

általánosan sikerült. A kötet második ré—

szében az egyes szektorok tárgyalása ——

amely egyébként kritikaibb és elemzőbb is lehetne — sok esetben nem kapcsoló—

dik a nemzetgazdaság általános szerkezeti leírásához. Ezen és némely más korlátai

ellenére Sevaldson könyve kétségkívül

impozáns munka, amely igen hasznos be—

tekintést nyújt az input-output módsze—

rek norvégiai fejlődésébe, a norvég nem—

zetgazdaság ágazati kapcsolataiba és

újabb bizonyítéka annak, hogy Norvégia

a kapitalista országok között az input—

_ output számítások (s hozzátehetjük: álta—

lában a gazdaságstatisztika) területén igen

előkelő helyet foglal el.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

!

Menges Günter— Brendow Klaus!

A nemzetközi pénzügyi statisztika

kérdései

(Zur internationalen Finanzstatistik. -—— All—

gemeines Statístisches Archiv. 1960. :. sz.

97—111. D.

Szerzők előljáróban rámutatnak anem- zeti és nemzetközi pénzügyi statisztika feladatának különbözőségére. Előbbi fel—

adata az állam pénzgazdálkodásának be—

mutatása, annak belső és a magángazda—

sággal való összefonódásának ábrázolása, az utóbbié a nemzeti pénzügyi statiszti- kák nemzetközi összehasonlitása. A nem- zetközi pénzügyi összehasonlításoknál azonban antagonizmus mutatkozik, mi—

vel az állami pénzgazdaság olyan speciá—

lisan nemzeti jellegű, hogy alig talál—

ható hasonló ágazat a statisztika terüle-

tén.

A nemzetközi pénzügyi statisztika tör—

ténetének rövid áttekintésében szerzők megemlítik, hogy a pénzügyi statisztika összegezett, országos formában először Augustus császár idejében jelentkezett, a pénzügyi adatok nemzetközi összeha—

sonlitását pedig Sebastian Münster alkal- mazta első ízben (1529) az államtudomány

keretében ,,Cosmographia"—jában. A nem—

zetközi pénzügyi statisztika virágzása a XVII. század közepén az ,,egyetemi sta—

tisztika" megjelenésével kezdödött. Nem—

zetközi penzugyi statisztikai kérdésekkel ez időszakban többek között H. Coming, Schmeitzel Márton, G. Achenwall, A.

Niemann, valamint a politikai aritmetika művelői közül elsősorban William Pettu foglalkozott ,,Political Arithmetic" e. mű—

vében. Az 1955—ben Párizsban és az 1857—

ben Bécsben tartott Nemzetközi Statisz—

tikai Kongresszus kutatási programot adott az állami pénzügyek nemzetközi összehasonlitására. Ez a program csak a

későbbiek során került részben megvaló—

sításra, amikor többen is — közöttük Kő—

rösy József — foglalkoztak a költségveté—

sek nemzetközi összehasonlitásának prob- lémáival. Kőrösy a 9. Statisztikai Kong—

resszustól kapott xmegbízás alapján 47

európai és északamerikai nagyvárosra

vonatkozóan pénzügyi összehasonlítást

dolgozott ki; e munka során már talál—

kozott mindazon eltérésekkel, amelyek ma is fennállnak (például a pénzügyi fel—

fogás, a fő— és mellékköltségvetések, a té—

telek bruttó és nettó beállítása, az átfutó

pénzeszközök, a fogalmi és értékmegha—

tározás különbözősége). Az 1920—as évek—

ben az adókérdések kerültek előtérbe a

pénzügyi statisztika terén. A második

világháború után fő feladattá az eddigi ismeretek gyakorlati alkalmazása vált.

Szerzők megemlítik, hogy bár a pénz—

ügyi statisztika nemzetközi összehasonlí—

tása iránt nagy érdeklődés mutatkozik, nincs olyan nemzetközi szervezet, amely külön pénzügyi statisztikával foglalkozna.

Pénzügyi statisztikai kérdések azonban felmerülnek főként a nemzetgazdasági számlarendszer és az input—outnut kérdé—

seivel foglalkozó szervezeteknél, így töb—

bek között az ENSZ szerveknél (Statisz- tikai Bizottság, Statisztikai Hivatal, Te—

rületi gazdasági bizottságok), tudományos keretek között pedig az Institut Interna—

tional de Finances Publigues kongresszu—

sain.

A következőkben a cikk a pénzügyi statisztika nemzetközi összehasonlitásá—

nál mutatkozó problémákat a kiadások statisztikája (költségvetési statisztika), a

bevételek statisztikája, valamint az ak—

tívák és passzívák statisztikája szemszö—

géből vizsgálja. A kiadások és bevételek statisztikám nemzetközi összehasonlítá-

sáról szólva szerzők a problémát azon

négy alapelv (az egység, a teljesség, az éves időszak, az áttekinthetőség) szerint tárgyalják, amelyek figyelembevételével

a pénzügyi tudomány végzi vizsgálatait az államháztartás területén és rámutatnak

STATISZTIKAI monAzui FIGYELÖ

ezek tükrében a nemzetközi összehason- lításoknál mutatkozó nehézségekre. Pél—

dául bár a teljesség alapelve megköveteli a bruttó elszámolás elvét, a gyakorlatban az államok egy része a költségvetésben

az adott és kapott kamatokat bruttó, más

része nettó módon tünteti fel; a költség- vetési évek az egyes országokban eltér- nek egymástól; Európán belül a Szovjet—

unió, Franciaország, a Német Demokra—

tikus Köztársaság, Ausztria, Magyaror—

szág és 14 további ország költségvetési éve január 1—től december 31-ig tart, de Törökországban a költségvetési év kez- dete március 1, vége február 28;Angliá—

ban, a Német Szövetségi Köztársaságban és három további országban április 1-től március 31—ig, Olaszországban, Norvégia-) ban és Svédországban pedig július 1—től

június 30—ig tart a költségvetési év. Az

123

aktívák és passzívák nemzetközi össze—

hasonlításánál is merülnek fel különböző nehézségek, a passzívák nemzetközi sta-

tisztikája terén azonban kevesebb prob—

lémával kell megküzdeni, mint az aktívák összehasonlítása esetében. Például az ak—

tívák nemzetközi összehasonlításánál fel—

vetődik az állam aktív vagyona egységes

nemzetközi fogalmi meghatározásának,

az értékcsökkenés egységes leírásának kérdése, s a passzívák esetében is fel- merül a passzívák fogalmának korántsem

egységes volta a különböző országokban.

Végezetül szerzők kifejtik a nemzetek

közötti együttműködés fokozásának szük—

ségességét a nemzetközi pénzügyi statisz—

tikai összeh asonlítások terén jelenleg

fennálló nehézségek leküzdése érde—

kében.

(Ism.: Kármán Tamásné)

FOGYASZTÁS. ELETSZINVONAL.

, HAZTARTÁSSTATISZTIKA

Az egyetemet végzett fiatal nők helyzete,

háztartási és szakmai munkája,

problémái '

(Les jeunes !emmes diplomées d'Uníversité.

leur ménage, leur vie professionnelle, leurs problemes.) —— Revue de l'lnstitut de Sociologie.

1960. 1. sz. 103—156. p.

Az Egyetemet Végzett Nők Belga Szö-

vetsége az alábbiakban vázolt felvételt1

szervezte. A kérdőívet olyan diplomás

nők töltötték ki, akik a második világ—

háború óta végezték el egyetemi tanul- mányaikat. A felvétel célja ezek helyze-

tének, elfoglaltságának, problémáinak megismerése volt, részben azért, hogy a

Szövetség javaslatokat tehessen olyan in—

tézkedések hozatalára, amelyek e téren

könnyítenének a nők helyzetén.

Közel 600 kérdőívet küldtek szét, ebből

mintegy fele érkezett vissza megfelelően kitöltve és koni'mentálva. (A kérdőívek—

nek csak egy része érkezett vissza névte—

lenül) A beérkezett válaszokat — te—

kintve azok kis számát — általában csak a szakképzettség jellege szerinti csooor—

tosításban vizsgálták, további kombiná—

ciók nélkül.

A felvétel -- amellett, hogy kiterjedt

a megkérdezettek fontosabb statisztikai 1 Az ismertetendő felvétel sok tekintetben a közvéleménykutatás és a szociográfia mód—

szerelve) dolgozott és nem tekinthető sza—

bályos, ,.reprezentatfv statisztikai felvéteinek".

E két típusú felvétel között azonban _a határ- vonal egyre inkább elmosódik.

adataira —— egy sor, a közvéleménykutatás

területére tartozó kérdést is magában fog-

lalt. A vizsgált főbb kérdéscsoportok a

következők voltak.

1 . Demográfiai adatok.

A megkérdezettek családi állapota, há-

zasságkötésük éve a diploma megszer—

zéséhez viszonyítva, a gyermekek tény—

leges száma, a férj kora és foglalkozása.

2. Anyagi helyzet

A férj és a feleség keresete és egyéb jövedelme, az adott vagy kapott családi

támogatás, a lakáshelyzet, a háztartási segítség, autóval való ellátottság.

3. Szakmai kérdések

A megkérdezett folytat—e kereső fog—

lalkozást vagy sem? Milyen okok miatt dolgozik? (A kérdőív a következő okokat sorolja fel: anyagi okok — szakmája sze—

retete —- intellektuális elfoglaltságot kí—

ván — függetlenséget kíván biztosítani

— emberi kapcsolatokra vágyik.)

Foglalkozása megfelel—e szakképzett—

ségének?

Heti munkaidejének hossza, évi szabad—

ságának hossza, napi alvásidejének

hossza?

Mi a véleménye saj át fizetéséről?