1925 ——445—— 11—12. szam.
Munkanélküliség a kül
Chőmage a l'Etmnger.
dön. )
Állam A munkanélküliek száma*) — Nombre de chómenrs
Erat 1924 — en 1924 § 1... 1 9."2 5 — re n "71777942—ívü
§ március ) junius szept. ldecember ) március május június § julius auguszt szept.
7_ __ 7 7 § 7 mars § _];mz sept. §dece1nbre mars mai jm'n ) mille! amit sept._
!
Nemetorszag — Allc- ' 1 ' §
megne . _ 674.606§ 340774 362997 282645211259 129333 130116 131. 966! 104 032 — Ausztria —— Antriche l 106908! 63.556 77.550! 1544911175580 130778 118315 117. 183§ 116. 365 119.006 Belgium ——— leyzgnc * 4.060 6.659 4.597§ 9.344§ 9.414 7.289 6.483 6.701 5.634 —
Kanada — Canada 10.051 9.250 9.156§ 18.373 13.68 — 9.578 —— § — 8.964
Dánia — Danmnark . 43.184; 13.116 15.121 45.206; 39.475 29.295 24.146 22.528 26.347 26.489
Finnorszag —— Fin- 1 § * 3
Zandc 1.620§ 672 1.186§ 2.234, 3.502 1.398 1.155 984 1.563 2011
Franeiamszag-Fuince 1.022; 547 447§ 509 1.016 675 626 637 581 618
Nagybritannia —— ' § ;
Gian/le Bretagne . . l,137 683 l084517 1.240 045 LZBDÁBE l,307.937 l,294.965 1.406155 l,326.910 Lil/10628 l,423.566 Olaszmszz'ig —— Italic §§ 218740 13H)79% 115. 590§ 150449 142552 101.405 85.532 79.526 72.211 82.764 Norvépia — Aorliac 4.101! 1.714 1. 830§ 4.386! 4.018 3.466) 3256 3.056 3.764 ——
Hollandia -— Pays-Bus ; 29.320? 15 843 22. 716; 34.910; 25.7l8 19.546 18.243 22.939; 21 818 ——
Lengyelorszag — ). § *) §
Pologne § 109531§ 137830 156110 161940 185400 173140 171340 174729'184310 195044 Svédország —— Suede § 28.133? 14.033 13.911; 32.650 25.824 16.020 17.709 16.252 16.728 — Svajc —- Suisse . 31380 10.938. 8.718? 11.419 10.185 7.189 8.084 9.751 9.895 10.356
Cseh Szloxakia — f
Tche'co—Nlomguie. % 71.127; — § 65.213! 60.710 — 40.200 42.036 45.402 —
) ! * )
1—
) L.
VW . " ,,
Bulletin Mensuel de Statistigue 1925. 10.
1925. No.
sz.
10.
*) Az adatok csak a teljes munkanélküliekre vonatkoznak.
Ces données ne se mpportent gn'aux onvriers mangnant tout d fait de travail,
A nemzetközi munkapiac helyzetére vonat- kozó újabb adatok nem mutatnak lényegesebb eltéréseket az előző hónapok adataival sze mben.
A nagyobb mérvű munkanélküliséggel ren- delkező államok közül egyedül Lengyelország—
ban mutatkozott rosszabbodó tendencia, ahol a munkanélküliek szeptemberben is növekvő száma mintegy 20—250/0—kal volt nagyobb az 1924. évvégi adatoknál.
Kisebb mértékben növekedett ezenkívül a munkanélküliek száma szeptember folyaman Olaszországban és Ausztriában. A kisebb államok közül Dániában és Hollandiában a szokasos ingadozásoktól eltekintve naoyobb eltolódás nem következett be és Svájcban is csak egészen jelentektelen emelkedés észlel- hető az ev közepe óta.
Lényegteleníil javult a munkapiac helyzete a szeptember havi adatok szerint Nagy—
bm'tanniában, amelyben azonban a munka—
nélküliek száma még mindig közel 11/2 millió.
A munkanélküliek segélyezésének rend- szerében beállott valtozas folytan Cseh-Szlovákia júniustól kezdve ismét rendszeresen közölt adatai csupan a szakszervezetek munkaközve- títő irodai által nyilvántartott munkásokra vonatkoznak. Az új adatközlésnek megfelelően módosíttattak Összehasonlíthatósag céljából az 1924. évi júniusi és decemberi, valamint 1925.
évi márciusi adatok is, úgyhogy ezek az adatok nem egyeznek meg a Magyar Statisz- tikai Szemle eló'ző számaiban közzétett ada- tokkal.
A rendelkezésre allo adatokból azon- ban így is megállapítható, hogy az 1925. évi munkanélküliség Cseh-Szlovakiaban kisebb az előző évinél.
_ ooIPAR É
tanul.-unllullnu...-n...n....nunIll.-ol.nunc-.t...u-nl-n-l-ntlu.II-ln.u-u...a-Inlnunluununnnnnuuunl- lll-lllllllllllllllll'lílll'
A magyar gyáripar 1924—ben.
L'inclustrie manufacturiere hongroise en 1924.) Résume'. L'année 1924 fut bien diffieile
pour lindustrie manufacturiere de Hongrie.
Par suite de la reduction ol*erploitation, du licenciement d ouoriers et de la reduction de la iournée de travail, la production rle'erut.
Ce decroissement de tlactivilé des usines se produisit surtout dans le cleuoeieme semestre de 1924. Il eut pour cause premiere la cli- minution de la consommation, mais l'aug—
mentation des frais (l eaplmtatton laouelle fut amene'e par le relezement de salaires ele charges publigues et de prix de matieres premieres 11 inílua aussi _granolement.
Cepenolant, malore la grave situation économigue, lesprit cl'entreprise na pas (li- minue. De nombreuses entreprises ont ete fondées. ole sorte (]ae le nombre (les établisse- ments manufacturiers s'est élete en 1924 a 2755. contre 2728 en 1923; par contre, des entreprises faibles en capitaufc se sont dis- soutes. E)n 1924, la valeur totale de la pro- duction manufacturiere, a par rapport a 1923.
augmente' de 30'20/0, (lépassant 15.30 millions ole couronnes-or et ne restant gue de 6706 au-(lessous du niveau de la derniere année de paix. Jíais comme cet aecroissement e'tait de, en majeure partie, a la hausse des ar- ticles industriels, il ne signi/ait pas une augmentation pareille de la production ma- nufacturiöre.
A Statisztikai Havi Közlemények legutóbbi szama közli az 1924. évi gyáripari termelési statisztika főbb eredményeit. tehát alig fél- évre az adatgyűjtés végrehajtása után taje- kozást nyerhetünk a magy tr gyáripar hely zetéről. Figyelembevéve azt, hogy a rend- szeres magyar iparstatisztika megindítása ota alig telt el három esztendő — s ez időnek majdnem a felét az 1921. évi adatok be gyűjtése foglalta le — az immár negyedik évfolyammal közzétett adatok bol, az adatvyüi- tések eredményeinek folyton ()y orsnlo közre—
adasa alapján ma már bizonyosm vehető kony a magyar ipari termelésről ezentúlmin- dig féléven belül rendelkezésre fognak állni a ta1ékoztató adatok.
Áz 1924 évi gyáripari termelesi statisz-
tikai adatok a magyar gyáripar küzdelmes
évéről számolnak be Az állami pénzügyek szanálási akciója átmenetileg a gazdasági élet minden agaban a hitelválság tüneteit idézte elő. A tőzsdei konjunktúra hanyatlása lehetetlenné tette a szükséges tőkének rész- vényemissziók útján való előteremtését, más- módon belföldi kölcsönhöz jutni csak alig 8 igen dragan lehetett, míg a külföldi tőke meg mindig tartózkodó volt. A tőkehiány okozta nehézségek a fogyasztás jelentékeny meg—
csappanasa folytán a ggal-ipart a termelési valsag felé sodortak s az 1924. év második felében a kevésbbé tőkeerős vállalatok közül számosan kénytelenek voltak az üzemet be- szüntetni. Fokozta a termelési nehézségeket az üzemi költségek nem szűnő emelkedése, különösen a mind súlyosabbá váló közterhek nyomása s az altalanos drágulás folytán a munkabérek vissza nem tartható növekedése.
A termelési nehézségek mind szélesebb körben üzemredukcióra vezettek, az 1924.£:v utolsó hónapjaiban a napi munkaidő meg- rövidíte'se, majd hetenkint egy—ket munka- beszüntetéses nap s Végül munkáselbocsata—
sok következtek be. Az üzemredukció mellett szól az októberi munkasletszámnak 5'70/4y08 csökkenése, mely szerint a gyáriparban 1924 októberben 1941 ezer munkas dolgozott az előző évi 2058 ezerrel szemben. Az évi leg- nagyobbO nmnkaslétszam ezzel szemben 241?
ezerről2524 ezerre emelkedett, de ily nagy munkasletszammal a gyárak csaknem kivétel nélkül az 1994. év első hi'mapjaiban dolgoztak.
A gazdasz'tgi utjaépítés munkája azonban az 1924. évben sem akadt meg, a küzdelmek nem riasztották el a vállalkozási kedvet. A megszűnt ipartelepek helyebe újak alakultak s az 1923. enem) gyárral szemben 1924—ben 2755 gyari vállalatról számolnak be a sta- tisztikai adatok. A 2755 gyari vállalat 1924-ben munkabér cimen 1608 millió aranykoronát fizetett ki, csaknem lOOU/O-kal többet. mint amennyit az 1923. évben kifizetett munka—
bérek összege tett. Egy—egy gyári munkás átlagos évi keresménye pedig az október elseji munkaslétszam alapjz'tn szamitva 828'6 aranykoronát tett, mig az előző évi átlagos keresmény összege csak 398 aranykorona volt. A gyári munkasok átlagos évi keres—
1925 —447— 11—12, szám.—r
1. A munkabérváltozások aránya íparágankínt.
Proportion des changements de salaires par branchés d'industm'e.
Egy-egy munkás átlagos évi keresménye Az emelkedés O/o-ban
Salair: ammelle moysmze d'un ouvríer Algmmíítgxánáo/o par
. " 1923-ban _ E" 192] 1924—ben _ Én 1924 la toumnne- íaacvffíeÚZZZ.
Ipal'l fOCSOpOI't ; É §; ; Éggí orde 1923 drl/voird'uchul
; . . "' ' —e's J, : § § § "(I! e; _. "* !? ** § _ ' . 'avaní—guerrz
PrzncLPaleo branches (tmdustrze § § gif—ml: §§§ § § $$$; zat; § azigazi—ev: a békebeli
§ § § ggg gNm "§ ... ; § § 52 § § § koronához vásárlóereju
És: S %%É 35.33 ?: 3 g—Égggg koronához
Ég % Ég a a ?S. a 32 § Ég a 33; viszonyítva l
]. Vas- és fémipar —— Industrie sidé— ! l l ,
rurgz'gue et métallurgigue. . . . 440 821 ; 1026 1139 1332 387
ll. Gépgyártás _ szslmetion méca— l
nigue . . . . . . . . . . . 506 944 980 1088 987 152
II. 22. Áramfejlesztő telepek —— Etab-
lissements généz'atezns de courfmt 518 966 1056 1172 1089 212
III Kö-, föld-, agyag! stb, ipar —— In- —
dustm'e de la merre, ce'mmz'gue etc. 337 629 760 844 1256 341
IV; Fa— és esontipar % l'nduslrie du
bois et des os , . . . . 377 703 783 869 1077 23'5
V. Böripar — Industria du már 427 797 773 858 810 77
VI. Textilipar —— Induetz'ie textilt: 280 522 : 596 661 1128 266
VH. Ruházati ipar —— Industria du ! *
vétemmt . . . . . . . . . A 3 467 871 ; 955 1060 10455 216
VIII. Papirosípar— Tndustrie du papíer ' 301 562 3 662 735 1199 308
IX. Elelmezési ipar — Alimentalíon 314 586 668 741 1127 265
X. Vegyészeti ipar — Industria (:hi- '
mirme . . . . . . . . . . 419 782 868 963 1071 5232
XII. Sokszorositő és mtíipar — Impri— ! ;!
merics, lithogmphz'e ll 577 1077 $; 1194 1325 1069 231
Osszesen: ' ll I ;1
Total: ll 398 ; 743 ll 829 l 912 M 108'3 ! 227
3 !
menyének Összege azonban az aranykorona megfelelő évi vásárlóereje alapján átszá- mítva 1923-ban 742'5 aranykoronát, 1924-ben pedig 9116 aranykoronát tett. A munkabérek javulásának aránya ezek szerint. tehát 1924—ben nem 108'30/o-ra, hanem csak 22'70/o-ra becsülhető.
Ezúttal is hangsúlyoznunk kell ugyanis, hogy a gyárak által az egész év folyamán kifizetett munkabérek összegének az októberi munkáslétszámmal történt: elosztása nem ad- hatja eredményül egy-egy gyári munkás teny—
leges évi keresményösszegét. Az így számított átlagos keresményösszegek összehasonlítása azonban tájékoztatást nyujthat a munkabér—
változásokről s azok arányát is megmérhetővé teszi.
Az 1924. év második felében bekövetke—
zett íizemredukeiő az üzemnapok számát fel—
tüntető adatokban nem jut kifejezésre, Az ' 1923. évben ugyanis a 2729 gyár 6825 ezer napon át, egy—egy gyár tehát átlag 250 napon át volt üzemben, míg az 1924. évben nyil- vántartott 2755 gyári üzem átlag 256'6 napon át dolgozott. A gyárak ugyanis a termelési válság felé sodrődva elsősorban csak a napi
munkaidő megrövidítésével redukálták az üzemet; egész napon át tartó üzemszünetelés eleinte csak kevés üzemben volt, s csak az 1924. év utolsó hónapjaiban fordult elő sű—
rűbben. Az üzemredukciőnak ez a módja a gyárak szénfogyasztásában sem hatott csök—
kentőleg. Egy-egy gyár szén— és kokszfo- gyasztása 1924—ben 13 539 cl-t tett, szemben az 1923. évi 13.619 g-s átlaggal.
A magyar gyáripar nem csökkenő mun—
kakedvét kell látnunk abban a teljesítmény- ben, melyet az 1924. évi adatok elénk vá—
zolnak. A gyárak nagy többsége lankadatlan erővel küzdött. az üzleti számításokat folyton nehezebbé tevő akadályokkal.
A vámsorompők megnyitása folytán be- tóduló külföldi árukkal a hazai iparcikkek—
nek súlyos versenyt kellett kiállaniok, mely számos esetben a termelés megszorítására vezetett. Gyáraink azonban a legtöbb esetben új iparcikkek előállításának a bevezetésével igyekeztek ellensúlyozni e hatást s csak a legutolsó esetben állították le az üzemet, mint azt az üzemnapok számánál s a tüzelő- anyag fogyasztásánál is láttuk.
