704 SZEMLE
szolgálat kiépítése előtti úgynevezett ..pre—
statisztikai" korszak szerves előzménye a ké- sőbbi munkáknak, ezért fordított arra az idő- szakra is figyelmet a jelölt.
Mindkét opponens említette a disszertáció
;.leíró jellegét". A jelölt válaszában utalt a Statisztikatörténeti Szakcsoport által megha—
tározott kutatási irányelvekre. Ennek értelmé- ben ,.. .. így egy-egy időszak iparstatisztikai tevékenységét —— beleértve a statisztikai te- vékenység mindhárom szakaszát — leltársze- rű pontossággal igyekeztem számba venni.
Ez a megoldás kétségtelenül azt a benyo—
mást kelti, mintha disszertációm . . . faktogra—
fíkus ismertetés lenne." Utal mindazokra az állásfoglalásokra, amelyeket dolgozataiban egy-egy adatfelvétellel kapcsolatban megfo- galmazott. Egyúttal elismeri. hogy azokat ha—
tározottabban kellett volna megfogalmazni.
A disszertáció terminológiai rendszerének és fogalomkészletének helyenként pontosabb megfogalmazására vonatkozó megjegyzésre adott válaszában a jelölt rámutatott. hogya fogalmi kört két időszakra bontva kellett vizsgálnia. lgy az 1867 előtti és utáni kor—
szakot külön tárgyalja. A mintegy 400 évet átfogó időszakból következik, hogy az alkal- mazott fogalmak. meghatározások az évszá- zadok során fokozatosan változtak. átalakul—
tak, bizonyos fogalmak elavultak, míg újab—
bak kerültek a fogalomtárba.
A jelölt dr. Ollé Lajosnak adott válaszá- ban kiemelte. hogy elsősorban a magyar hi- vatalos statisztikai szolgálat által szervezett iparstatisztikai rendszer történetének megírá- sára vállalkozott. Ettől a célkitűzéstől csako a bányakapitányságok, a kereskedelmi és iparkamarák, illetve az 1945 és 1948 közötti években a főhatósági statisztikák esetében tért el. A kutatómunka fent említett bővíté-
sére az alábbi indokok szolgáltak:
— a bányászati és kohászati odatfelvételeket ki- zárólag a bányakapitányságok hajtották végre egé- szen 1921-ig, és csak ezután került a bányászati statisztika a Központi Statisztikai Hivatalhoz;
— a kereskedelmi és iparkamarák 1850—től készí- tettek iparstatisztikai kimutatásokat; a kezdeti leíró
jellegű kimutatások statisztikai adatközlésakké fej- lődtek a múlt század végére. és így 1880-ban már az ipar egészéről adtak számot a statisztikai jelen—
tések;
—— az 1945 utáni — a főhatóságok által gyűjtött - iparstatisztikai adatok bemutatása azért tátszott szükségesnek. mert adatigényeinek megfogalmazásá- ban már kifejezésre jutottak a tervgazdálkodással. a központi igazgatásra való áttéréssel kapcsolatos vál- tatások.
A jelölt arra a kérdésre. hogy miért nem foglalkozott a Fővárosi Statisztikai Hivatal és a Magyar Gazdaságkutató Intézet iparsta- tisztikai munkájának elemzésével, azt vála- szolta, hogy: kutatásai során a hivatalos sta- tisztikai adatgyűjtések listáján — egyetlen esetben sem találkozott e két intézménnyel.
Válaszában ugyanakkor röviden méltatta e két intézmény iparstatisztikai elemzése—it'
Mindkét opponens kritikai észrevételeket tett a disszertáció korszakbeosztásának egyes időpontjaira. A jelölt elmondta, hogy a kor- szakbeosztásról még huszonöt évvel ezelőtt.
a kutatás kezdetén döntött. A Magyar Tudo- mányos Akadémia Történettudományi intéze- tének gondozásában megjelent ipartörténeti és gazdaságtörténeti munkák korszakbeosz- tását fogadta el. Ettől a periodizálástól csak abban az esetben tért ei, ha a korszakha—
tárt módosította egy-egy jelentős iparstatisz- tikai adatfelvétel időpontja. A jelölt a külön- böző -— több szempont alapján meghatáro- zott — korszakfelosztásra külföldi szakirodal—
mi példákat is hozott. lgy említette meg a 150 éves osztrák statisztikai hivatal történe—
tét tárgyaló kötetben az ipaizstatisztika-tör—
ténet korszakfelosztását. valamint francia
iparstatisztika—történeti forrásmunkára utal.
*
A Bíráló Bizottság Halkovics László vála—
szát elfogadta, és javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak. hogy Halkovics Lász- lónak a kandidátusi címet ítélje oda.
A Tudományos Minősítő Bizottság 1985.
február 28-án tartott ülésén Halkovics Lászlót a közgazdaságtudomány kandidátusává nyil- vánította.
MAGYAR SZAKIRODALOM
BUKYNÉ HORVÁTH MÁRIA:
A PERIODlKUMOK HASZNÁLATÁNAK
ÁTALAKULÁSA AZ AKADÉMlAl KONYVTÁRBAN (1966. 1973. 1980)
(A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei. Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum Hungaricae. Új sorozat 13 (88). Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. 1983. 242 old.
A szerzőnek az Akadémiai Könyvtár tevé- kenységét elemző, hasonló témájú művét több mint tíz évvel ezelőtt 1972. évi 11. szó-
mában ismertette folyóiratunk. Jelen köteté- ben a szerző az akkori kötetében publikált 1966. évi periodikumforgalom adatait hasz—
nálja fel arra, hogy az 1973. évi adatokkal egybevetve bemutassa a változásokat. és rö- viden foglalkozzék az 1980—ig észlelhető
főbb tendenciákkal is.
A kötet bevezetőjében a változások alap- vető indokául — az állomány összetételének megváltozása mellett — elsősorban a xerox- szolgálat bevezetését említi, ez ugyanis
SZEMLE
705
rendkívül jelentős mennyiségű, más könyvtá- rak hasonló szolgáltatásához viszonyítva.
A szakirodalmi áttekintés után a mű két fő részre tagozódik. Az egyik a használt a- nyag szempontjából. a másik az olvasók szempontjából vizsgálja az 1973. évi perio- dikumforgalmat. Ezt követően a .,visszatérü—
lés" kérdéskörében a periodikumhasználat—
nak a tudományos alkotómunkára gyakorolt hatásával foglalkozik a szerző. Végül az 1980. évi állapot rövid bemutatása zárja a kötetet.
Statisztikai szempontból az állomány hasz—
náltsága és az olvasók érdeklődésére vonat—
kozó főbb megállapítások érdemelnek első- sorban figyelmet.
A vizsgálat évében 2743 különféle periodi- kumot vettek igénybe a használók. Ez az állo- mány 22 százalékát jelenti. 1980—ra sem vál—
tozott ez az arány, viszont 1966—hoz képest 3,5 százalékos a növekedés. Állománycso—
portonként más képet kapunk: a kurrens ma- gyar anyag igénybevétele csökkent, viszont a kurrens külföldi. a régi magyar és a régi- külföldi periodikumoké növekedett. Megálla- pítható, hogy a kurrens külföldi anyag hasz—
nálata a természettudományok felé tolódott el. de 1973 után ez a tendencia nem foly- tatódott, a keresettség 1980—ban is az 1973.
évi arányokat mutatja. Meglepő, hogy a leg- frissebb évjáratok olvasottsága általában ki- sebb arányú volt a jelenlegi időszakban. A két időszak (1966 és 1973) együttes vizsgá—
lata azt mutatja. hogy a könyvtár teljes kül- földi kurrens folyóirat—állományának 52 szó- zalékát legalább az egyik évben használták.
Összesen 2138 használó (1908 személy és
7 Statisztikai Szemle
230 intézmény) vette igénybe 1973—ban vala—
milyen formában (helyben olvasás. kölcsön- zés, fényképezés, xeroxozás) a könyvtárat. Ez 19óó—hoz viszonyítva a személyeknél több mint 42, az intézményeknél 63 százalékos növekedést jelent. Ez a növekedés —— bár csekélyebb mértékben -— 1980—lg tovább foly- tatódott. A használók között mindössze 249 olyan személy volt, aki mindkét időszakban
igénybe vette a könyvtárat.
A használt periodikumok nyelvi összetéte- lének vizsgálata azt mutatja, hogy a foglal- kozási ágak többségében a nyelvtudási át- lag valamelyest csökkent vagy az előző idő- szakkal azonos szinten maradt. Az egyetemi hallgatóknál — a jövő kutatóinál —- szintén stagnálás észlelhető a nyelvtudás területén.
Az olvasók érdeklődési területeit nézve megállapítható, hogy a természettudósok koncentráltabban használják a szakmai a- nyagot, míg a humán területek kutatóinak érdeklődése a saját szak mellett a rokon te-
rületekre is intenzíven kiterjed.
Az olvasók publikációs tevékenységét vizs—
gálva megállapítható. hogy az összes olva- só több mint felénél. 992 esetben volt nyo—
mon követhető a publikációs tevékenység
1973 és 1975 között.
A röviden összefoglalt főbb eredmények mellett még számos igen érdekes, részletező adatközlést és elemzést találhatunk a 69 sta—
tisztikai táblát és 12 ábrát is tartalmazó ki- adványban, amelyet a könyvtárosok és kul- túrstatisztikusok mellett a tudományos élet irányítói, szervezői is hasznosíthatnak.
Dr. Heinz Ervin
