• Nem Talált Eredményt

A PERIODIKUMOK HASZNALATÁNAK ÁTALAKULÁSA AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁRBAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A PERIODIKUMOK HASZNALATÁNAK ÁTALAKULÁSA AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁRBAN"

Copied!
254
0
0

Teljes szövegt

(1)

A P E R I O D I K U M O K H A S Z N A L A T Á N A K Á T A L A K U L Á S A

AZ A K A D É M I A I K Ö N Y V T Á R B A N

(1966,1973,1980)

B U D A P E S T • 1 9 8 3

(2)
(3)

H A S Z N Á L A T Á N A K

Á T A L A K U L Á S A

AZ A K A D É M I A I

K Ö N Y V T Á R B A N

(4)

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I

P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E

A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E

13 (88)

Ú J S O R O Z A T

S O R O Z A T S Z E R K E S Z T Ő :

R E J T Ő I S T V Á N

(5)

A PEHIODIKUMOK H A S Z N Á L A T Á N A K Á TALAKULÁSA

AZ A K A D É M I A I K Ö N Y V T Á R B A N

(1966,1973,1980)

B U D A P E S T • 1 9 8 3

(6)

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA

Lektorok: dr. Dörnyei Sándor dr. D o m s a Károlyné

ISSN 0133 — 8862 ISBN 963 7301 52 6

(7)

Az 1826-ban alapított Akadémiai Könyvtár történetének nevezetes e s e m é - nyei több alkalommal a folyóiratállománnyal kapcsolatosak. A könyvtár legkoráb- bi törekvései közé tartozott a szükséges folyóiratok e l ő f i z e t é s e . "Kezdettől fogva gondot fordított a T á r s a s á g a legfontosabb tudományos folyóiratok b e s z e r z é s é r e . . . 1 8 4 1 - b e n . . . m á r 17 külföldi és 8 belföldi f o l y ó i r a t r a fizetett e l ő " — olvassuk a M a - g y a r Tudományos Akadémia Könyvtára (1976) c . tájékoztatóban ( 8 . p . ) . A n e m z e t - közi cserekapcsolatok f e j l e s z t é s e is mindenkor elsősorban a folyóiratállomány g y a - rapításával állt kapcsolatban. Mivel azonban n e m volt külön k e z e l t folyóiratgyűjte- mény, bérmennyire is fontosnak tekintették a folyóiratok g y ű j t é s é t , az 1865-ben Hunfalvy P á l , Budenz József és Rőmer Flóris által összeállított akadémiai könyv- t á r i katalógus r e n d s z e r s a j á t o s s á g a i a folyóiratok jobb m e g i s m e r é s é t , kezelését, f e l t á r á s á t akadályozták. Az ekkor elkészült egyedi szakkatalógus rendszerben v o l - tak ugyan olyan szakok, amelyek kizárólag folyóiratokat t a r t a l m a z t a k , de s z á m o s folyóiratjellegű kiadvány, továbbá évkönyv, almanach, s o r o z a t , különféle s z a k o k - ba hullott s z é t . A felszabadulás után a folyóiratgyűjtemény további alakulása s z e m - pontjából jelentősnek mondható az 1947-1949 közé e s ő időszak, amikor a háború á l - tal szétzilált cserekapcsolatok újrafelvétele m e g t ö r t é n t . Az 1950-es évek során az egységes folyóiratgyűjtemény felállítása is megvalósult fokozatosan, mikoris a könyvtár szakemberei vezetésével az összes r é g i szakból t e r v s z e r ű e n kiemelték a periodikumokat (folyóiratokat é s egyéb időszaki kiadványokat). 1954-ben önállósult a folyóirattár, 1958 októberében pedig megnyitották a folyóirat-olvasótermet. Ezek voltak az Akadémiai Könyvtár f o l y ó i r a t - , ill. pontosabban periodikum-gyűjteményé- nek legfontosabb történeti e s e m é n y e i .

Az 1966. évre vonatkozó á l l o m á n y f e l m é r é s e m (BUkyné 1968) m á r az így együttálló, elkülönített periodikum-gyűjteményről ad átnézeti k é p e t . E r r e az á l l o - m á n y r a , ennek használatára építettem következő tanulmányomat (BUkyné 1971), ami jelenlegi dolgozatomhoz is összehasonlítási alapul szolgál. Időközben az ún. c s e r e - revízió (1968-1969) lényegesen megváltoztatta a köpyvtár periodikum-állományának s z á m á t , összetételét, így — de egyéb okokból is — az állomány struktúrájának ú j - r a f e l m é r é s e vált s z ü k s é g e s s é . Ezt valósította meg a periodikum-gyűjteményre v o - natkozó harmadik kötetem (BUkyné 1977). Az állomány összetételének megváltozá- sával a használat is némileg módosult; ezt a változást kívánja bemutatni jelen k ö - tetünk. Ez a módosulás azonban feltehetően nem lenne különösebben jelentős, a használat megváltozását azonban nagy mértékben előidézte a xerox-szolgálat b e v e - zetése is, a m i , más könyvtárak hasonló szolgálatához viszonyítva, volumenében

(8)

4

rendkívül jelentős. Minthogy periodikumokat csak igen korlátozott mértékben k ö l - csönöz az Akadémiai Könyvtár, kézenfekvő, hogy a x e r o x - k é s z í t é s elég nagy s z á - zalékban periodikum-anyagra vonatkozik. Ez a körülmény különösen indokolttá t e - s z i a használat és az olvasási szokások újbóli f e l m é r é s é t .

A fentiek — úgy gondolom — elégségesen bizonyítják a z t , hogy állományfel- m é r ő és használatelemző dolgozataimat igyekeztem mindenkor a p e r i o d i k u m - á l - lomány fejlődésének, átalakulásának egy-egy jelentősebb állomásához kapcsolni, s ezáltal lehetőségem nyílt a r r a , hogy a puszta tapasztalatnál vagy szubjektív m e g - érzésnél plasztikusabb (statisztikai és információigény-felmérő) módszerekkel v i - lágítsam meg az állomány é s a használat változásának sodrában előálló új és új helyzeteket.

A kép azonban sohasem lehet l e z á r t . A dinamikus változás újabb fordulat l e - hetőségét vetíti elénk, ezt feltehetően az 1980-ban b e v e z e t é s r e került számítógépes információs r e n d s z e r fogja magával hozni. Egy azonban bizonyos, hogy a l e h e t ő s é - gek s z e r i n t statisztikailag h i t e l e s , vagy legalábbis megközelítőleg hiteles f e l m é r é - sek nélkül a folyóiratgyűjteményi munka csak sötétben való tapogatódzás lenne.

(9)

1 Szakirodalmi áttekintés

1971-ben megjelent "Az Akadémiai Könyvtár periodikumai a tudományos k u - tatás szolgálatában" c . kötetem,melyben igyekeztem áttekintést adni a témámat i l - lető hazai szakirodalomról (5-18. p . ) ; ugyanitt néhány külföldi szakirodalmi m u n - kát is bemutattam (18-21. p . ) . Ez alkalommal folytatom a témát érintő újabb s z a k - irodalom bemutatását, annál is inkább, mivel ez a t é m a — ti. az olvasás vizsgálat és könyvtárhasználat — az elmúlt 10 év során külföldön fokozott mértékben és g y a - korisággal fordult elő a nemzetközi könyvtárelméleti és informatikai s z a k i r o d a l o m - ban. 1971-ben a kutatási céllal történő olvasás szakirodalmán túlmenően f e l t á r t a m a nem ilyen céllal t ö r t é n ő olvasást e l e m z ő feldolgozásokat is (pl. D. J á m b o r M á - ria — Marót Miklós, Kamarás István — Polonyi P é t e r , H. Sas Judit s t b . s z e r - zők idézett munkáit), ezúttal azonban figyelmemet — a rendelkezésre álló anyag bősége miatt — fokozottan koncentrálni kívánom a kutatási célzattal való olvasás j e l e n s é g e i r e . Ez p e r s z e nem jelenti a z t , hogy nem veszek át módszertani v o n a t - kozásokat ezúttal is a n e m kutatói o l v a s á s r a vonatkozó szakirodalomból, a m e n y - nyiben ezt témám szempontjából hasznosnak találom. A szakirodalom áttekintését jelen alkalommal témakörök szerint kívánom megvalósítani.

1 . 1 Kezdjük az általános elvi kérdésekkel!

Fontos kérdés, amely sok v i t á r a is alkalmat ad, az hogy a h a s z n á l a t e l e m - zést, ágy is mint információigény-felmérést,1 l e h e t - e egyetlen i n f o r m á c i ó f o r r á s - r a — jelen esetben a periodikumokra — leszűkítetten végezni. Sövényházy Csilla (1973) a r r a mutat r á — egy washingtoni 1958-i tudományos tájékoztatási k o n f e r e n - cia tanulságait is felhasználva —, hogy " a szakirodalmi igények" . . . "csak a t á r - sadalmi információs folyamat egészébe illesztve, valamint az információs igény egyéb eszközeivel (pl. audiovizuális ismerethordozók) összefüggésben vizsgálhatók e r e d m é n y e s e n . " (Sövényházy 1973, 502. p.) A cikkből kiderül, hogy a fenti cél é r - dekében az ún. f o r m á l i s tájékozódási módok mellett (írott dokumentumok, audiovi- zuális ismerethordozók, a dokumentáció és a könyvtári feltárás eszközei s t b . ) , még az informális tájékozódási módokat és szokásokat (szóbeli közlések, ö t l e t - megvitatások stb.) is tekintetbe kell venni a teljes képhez, ill. ennek e l n y e r é s é h e z .

Jelen dolgozatomban nem kívánok túllépni a periodikum-használat és a p e r i o - dikumok iránti s z a k i r o d a l m i igény akadémiai könyvtári helyzetének bemutatásán.

(10)

6

Leszűkített nézőpontom védelmében felemlítem e g y r é s z t a periodikumoknak a s z a k - irodalmi tájékozódásban, ill. általában a tudományos tájékozódásban betöltött e l - sődleges s z e r e p é t , m á s r é s z t a z t , hogy a tudományos tájékozódással is — nézetem s z e r i n t — úgy van az e m b e r , mint a mindennapi élethez szükséges információkkal.

A tudományos tájékozódás, csakúgy mint a biológiai információk r e n d s z e r e , több- szörösen biztosított: ugyanazokról a tényekről többféle csatornán k e r e s z t ü l is m e g - bizonyosodunk. A periodikumok iránti igény a kutatói tájékozódásban c s a k egyet-

len csatorna ugyan, de mint m i k r o k o z m o s z , részben tükrözi a kutatói tájékozódás súlypontjait, e z e k jellegét, az információs igények s z a k m e g o s z l á s i , nyelvi s t b . j e l - lemzőit.

A könyvtári szakirodalom-használatot, s így a periodikum-használatot is h á - r o m f é l e m ó d s z e r r e l tárhatjuk f e l . Az egyik a kérdőíves m ó d s z e r , egy további a használat folyamán keletkezett bizonylatok (kérőcédula, xerox-megrendelőlap, köl- csönzési térítvény s t b . ) adatainak számbavételén és elemzésén alapul, a harmadik m ó d s z e r tulajdonképpen nem egyetlen könyvtár használatát vizsgálja, hanem egyál- talán a tudományos i n f o r m á c i ó - f e l h a s z n á l á s t . Ez utóbbi a közleményekben t a l á l h a - • tó hivatkozások számbavételén és elemzésének útján valósul m e g De ezt a módszert közelíthetjük a közvetlen könyvtárhasználati elemzésekhez is úgy, hogy nem egy adott szakma kutatóinak hivatkozásaival kezdünk el s t a t i s z t i k a i - m a t e m a t i k a i m é r é - s e k e t , hanem egy adott könyvtár használóinak, olvasóinak közleményeiben j e l e n t - kező hivatkozásokkal. Alábbi s z a k i r o d a l m i áttekintésünkben nem különítjük el a módszereket egymástól, hiszen nem önmagában a m ó d s z e r a lényeges, hanem a segítségével e l é r t eredmény. Annál kevésbé lehet elkülöníteni — a szakirodalom ismertetésében — az egyes m ó d s z e r e k e t , mivel elég gyakran tapasztaljuk azt, hogy egyes szerzők párhuzamosan két m ó d s z e r t is használnak s az egyikkel e l é r t e r e d - ményeiket a m á s i k m ó d s z e r r e l e l é r t t e l e l l e n ő r z i k . Általában a bizonylatok s t a t i s z - tikai számbavételének és a kérdőíves módszernek párhuzamos a l k a l m a z á s á r a van példa, de a többi variáció is előfordul; (én — a magam r é s z é r ő l — 1971-ben a h i - vatkozáselemzést és a bizonylatok s t a t i s z t i k a i számbavételét p á r o s í t o t t a m ) . 1 . 2 Azonos periodikum-gyűjtemény különböző időpontban

A kutatói periodikum-használat vonatkozásában azok a vizsgálatok s z á m u n k - r a a legértékesebbek, amelyek a használatot legalább két (esetleg több) időpontra vonatkozóan t á r j á k elénk. Sajnos a periodikum-használat ismételt f e l m é r é s é n e k példái elég ritkák a szakirodalomban.

A különböző időpontokban tapasztalt periodikum-használat összehasonlító b e - mutatása leggyakrabban M . B . Line (1970, 1974, Line — C a r t e r 1974) tanulmányai- ban tükröződik. O, mint a National Lending L i b r a r y (az intézmény neve 1973-tól:

B r i t i s h L i b r a r y Lending Division, BLLD) igazgatója a hivatkozások m e g o s z l á s á - nak időbeli változásait bizonyos s z a k t e r ü l e t e k r e (fizika, szociológia s t b . ) l e s z ű k í - tetten és általánosságban is vizsgálta. A. Sandisonnal közösen írott munkájában (Line — Sandison 1974) kétségbe vonta azt a korábbi feltevést, hogy egy adott anyag- r a való hivatkozások számbeli csökkenése egyúttal ezen anyag tudományos elavulá- sának biztos m u t a t ó j a . M . B . A . Campbell (1974) a Wolverhamptoni Műszaki Főiskola

(11)

Könyvtárában (Wolverhampton Polytechnic Library) végzett a p e r i o d i k u m - h a s z n á - lattal kapcsolatos — számunkra több tekintetben is jelentős — kutatást. F e l m é r é - sének jelentősége e g y r é s z t abban r e j l i k , hogy vizsgálataiban a p e r i o d i k u m - h a s z n á - lat o l v a s ó t e r m i bizonylatai, az olvasók által publikált művek hivatkozásainak e l e m - z é s e , valamint a kölcsönzési adatok e l e m z é s e — kontrolláló célzattal — p á r h u z a m o - san s z e r e p e l t e k . Az a m e r i k a i (USA) m ű s z a k i főiskolák könyvtáraiban ugyanis az o l - vasás c s a k kis mértékben pedagógiai jellegű. így a nevezett könyvtárban t a p a s z t a l - ható használatot eléggé jelentős mértékben kutatói olvasásnak tekinthetjük, s e l e m - zését s a j á t témánkkal rokon feldolgozásnak tarthatjuk. A több időpontra vonatkozó- an készült — és a leggyakrabban használt folyóiratokra k i t e r j e d ő — p e r i o d i k u m - rangsorok a vizsgálat s z e r i n t nem állandóak. Ugy látszik a kutatói érdeklődés d i - n a m i z m u s a gyors átrendeződéseket e r e d m é n y e z . A s z e r z ő s z e r i n t 2-3 évenként (mi m o s t 7 - é v e s időközben mérjük fel) fel kell m é r n i a periodikumok iránti é r d e k - lődés alakulását. Az M . B . A . Campbell által végzett vizsgálat az Akadémiai Könyv- t á r é t ó l merőben e l t é r ő szakmegoszlású anyagról ad változás-képet.

Van a r r a is példa a szakirodalomban, amikor egy kutató vagy kutatók adott évhez köthető korábban e l é r t eredményeit m á s szerzők m á s évjáratból n y e r t h a - sonló irányú adataikkal ellenőrzik. J . S . Ghosh (1975) például két kérdés t e k i n t e - tében s z e m b e s í t i a Nature-ben megjelent és általa megvizsgált cikkek idézettségét (327 cikk esetében) m á s szerzők hasonló eredményeivel: 1. A cikkek hány % - á r a nem hivatkoznak éves átlagban? J . S . Ghoshnál a Nature viszonylatában ez az érték 4 6 , 5 % , ugyanez D . J . P r i c e - n á l 35 % , A. E . Cawkellnél 6 4 % és egy a " J o u r n a l of the American Chemical S o c i e t y " - r e vonatkozó vizsgálatnál csak 14,7 % ; (vö.

P r i c e 1965, Cawkell 1968, Ghosh — Neufeld 1974). Mint látható, rendkívül e l t é r ő s z é l s ő értékeket tapasztalunk itt évenként a nem idézett cikkek átlag % - á r a n é z - ve. 2. A m á s i k k é r d é s e az, hogy egy adott, mintavétellel leszűkített, s így k ö r ü l - határolt folyóiratcsoport közleményeinek hány % - á r a nem hivatkoztak egyáltalán.

Itt D . J . P r i c e és J . S . G h o s h adatai m á r eléggé egyezőek: az e g y s z e r sem idézett közlemények az ö s s z e s vizsgált közlemény számának mintegy 10 % -át tették ki (vagy valamivel kevesebb % -át) mindkét s z e r z ő n é l .

B . J . H . Styvendaele (1977) dolgozatának 4. táblázatában 1963-1976 közötti idő- s z a k r a vonatkozóan v i z s g á l j a a National Lending Library,(1963, 1967, 1968, 1971) a Karolinska Institutes Bibliotek (1973) és a Rijksuniversitair Centrum Antwerpen (1975-1976) használati adatait abból a szempontból, hogy milyen forrásból n y ú j t o t -

tak és milyen %-ban információs s z o l g á l t a t á s t . A r r a az e r e d m é n y r e jutott, hogy a p r i m é r folyóiratok igénybevételéhez viszonyítottan egyre csökken a s z e k u n d é r folyóiratok (a kivonatoló és indexelő folyóiratok) használtsága. A B r a d f o r d - f é l e s z ó r ó d á s i törvény látens érvényesülését a tudósok érzékelik, csak szakterületük legfontosabb folyóiratait olvassák s az e g y r e nagyobb adathalmazzal, egyre bonyo- lultabb i n d e x - r e n d s z e r r e l dolgozó s z e k u n d é r folyóiratokat e g y r e csökkenő m é r t é k - ben konzultálják. A számítógépes i n f o r m á c i ó s rendszerek használata viszont nő.

N o s , az évjáratonkénti ö s s z e h a s o n l í t á s — mint látható — m e s s z e m u t a t ó , a fejlődési tendenciákra rávilágító információkkal gazdagíthat bennünket, e z é r t volt fontos s z á m u n k r a — hiszen mi jelen dolgozatunkban a hét évvel ezelőtt n y e r t ada- tainkhoz viszonyítunk — az összehasonlítási metodika megkülönböztetett t á r g y a l á s a s z a k i r o d a l m i áttekintésünkben.

(12)

8

1 . 3 A használt periodikum-anyag szakmegoszlása

E k é r d é s s e l kapcsolatban i s m é t a National Lending Libraryben végeztek f e l - m é r é s e k e t (Wood-Bower 15ti9a). A könyvtárhoz beérkezett társadalomtudományi vonatkozású kölcsönzési k é r é s e k szakmegoszlási adatait m á r előző dolgozatomban felhasználtam. (Bükyné 1971, 1 10. p . ) A National Lending Libraryből kölcsönvett o r v o s i (Wood-Bower 1969a) és élettudományi (Wood - Bower 1970) folyóiratok h a - sonló elemzéseit is megtaláljuk a szakirodalomban.

Az orvostudományok vonatkozásában Magyarországon B o r s y Márta (1979) e l e m e z t e a P é c s i Orvostudományi Egyetem könyvtárából kölcsönzött folyóiratok s z a k m e g o s z l á s á t . F e l m é r é s e c s a k a kurrens külföldi anyagra t e r j e d ki, s így az olvasók szakcsoportonkénti érdeklődéséről nem ad teljes képet. A kép azonban szakmegoszlásilag igen r é s z l e t e s .

Saját vizsgálatom céljával e r ő s e n megegyező irányú f e l m é r é s t végzett B. J . H . Styvendaele egy m á s i k tanulmányában (Styvendaele 1974). Kérdőíves e l j á r á s és a tanszéki kutatók á l t a l x e r o x - m á s o l a t formájában igényelt folyóiratok megoszlása alapján a s z e r z ő az egyes s z a k o k r a (matematika, fizika, k é m i a , geológia, biológia, biokémia-biofizika-fiziológia) vonatkozóan meg tudta állapítani, hogy a szakon b e - lül milyen megoszlásban keresik a kutatók a periodikum-anyagot. A Rijksuniver- s i t a i r Centrum Antwerpen könyvtárában éppen az egyes tanszékek periodikum-igé- nyeinek megoszlási képe volt különösen érdekes (nem sokat mond ugyanis egy olyan általános k é p , hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárában 1955-1970 között a kérések 8 6 , 2 % - a műszaki anyagra irányult — vö. Rohla 1971, 191. p . ) . A s z a k o k r a lebontott é r d e k l ő d é s - f e l m é r é s azért helyes e l j á r á s , m e r t ha az érdeklődést ö s s z e s s é g é b e n vizsgáljuk az egyetem minden kutatójánál, akkor a kisebb szakok a maguk csekélyszámú kutatójával alig befolyásolják az összképet, m á r p e d i g egy-egy ilyen kisebb szaknak, mint kutatói együttesnek egészen s a j á t o s igényei, periodikum-használati f o r m á i lehetnek. B . J . H . Styvendaele a r r a az e r e d - m é n y r e jutott, hogy a matematikusok a többi szaktól szinte t e l j e s e l s z i g e t e l t s é g - ben élnek, alig használnak m á s t , mint matematikai folyóiratot. A fizikusok a l e - h e t s é g e s 55 fizikai folyóiratból mindössze 16 x e r o x - m á s o l á s á r a tartottak igényt, egyébként "75 % -ban nem fizikai, hanem általános természettudományi f o l y ó i r a - tot igényeltek; a kémikusok o l v a s á s a a fizikusokéhoz eléggé hasonló képet m u t a - t o t t , náluk azonban, mint kiegészítő, határterületi tudomány i r á n t i érdeklődés, p o n - t o s a n kirajzolódott a biokémia i r á n t i fokozott igény. A geológusok 23 alapvető g e o - lógiai folyóiratból csak 13-at igényeltek. E 13 között is csak egy volt olyan folyó- i r a t , melyet nemzetközileg is sokan idéztek. — Mindez mutatja a geológiai kutatás fokozott hazai körülményekre való specializálódását. A biológia tanszék f o l y ó i r a t - igénylése mozgott a legszélesebb szakskálán. A m á r eleve igen tágan értelmezett biológiai folyóiratokon túlmenően igényeltek növénytani, genetikai, bakteriológiai, parazitológiai s t b . folyóiratokat i s . A könyvtárba j á r ó 103 idevágó folyóiratból 74 x e r o x - m á s oltatás át igényelték. Ez a mennyiség k é t h a r m a d r é s z b e n kielégítette i g é - nyeiket s más könyvtárakhoz csak egyharmad r é s z b e n kellett fordulniok. A b i o - kémikus ok -biofiz ikus ok -fiziológusok olvasása is igen s z é t t e r j e d t , m á r c s a k a szak

interdiszciplináris volta miatt i s . A központi könyvtár 58 folyóiratából 44 m á s o l t a - t á s á t igényelték, de ez is csak 50 % -ban elégítette ki igényeiket.

(13)

1 , 3 . 1 Hivatkozáselemzések

Az ISI számítógépes adatbázisainak, a Science Citation Indexnek, valamint a Social Sciences Citation Indexnek megindulása óta, de m á r ezt valamivel m e g - előzően is egyre inkább elszaporodtak azok a kutatások, amelyek a szakirodalom használatát hivatkozásokon m é r t é k .

1 . 3 . 1 . 1 Ujabban egy-egy könyvtár használatának f e l m é r é s é h e z , módszerként a hivatkozásvizsgálatot is igénybe veszik, a m i k o r egyes s z e r z ő k nem egy adott s z a k - ág periodikum-közleményeinek hivatkozásait t á r j á k fel, hanem egy adott szakkönyv- t á r olvasói által publikált közlemények hivatkozásait. M . B . A . Campbell (1974) p é l - dául a m á r említett Wolverhampton Polytechnic Library publikáló olvasóinak 1968- 1972 között megjelent cikkeit, d i s s z e r t á c i ó i t , tervtanulmányait vizsgálta — többek között — a hivatkozások tárgykörök szerinti m e g o s z l á s a a l a p j á n .

1. 3 . 1 . 2 Az imént említett könyvtárcentrikus hivatkozáselemzés mindamellett másodlagos a szakirodalomban. Elsődlegesen egy-egy tudományszak p e r i o d i k u - mainak hivatkozásait szokták vizsgálni. Minthogy azonban adott s z a k t e r ü l e t r ő l van s z ó , felmerülhet a könyvtárosban az a gondolat, hogy egy adott tudományszak k é p - viselői a könyvtárban valamelyest ugyanazt az anyagot o l v a s s á k - e , a m i r e k ö z l e m é - nyeikben hivatkoznak, s ugyanolyan m e g o s z l á s b a n - e , mint amilyen megoszlásban hivatkozásaikat közlik? Mint m a j d látni fogjuk sokan kétségbe vonják ezt az ö s s z e - függést. Mindenekelőtt nézzünk meg néhány e l e m z é s t ! Ezek között is kezdjük a t á r - sadalomtudománnyal !

Károlyi Ágnes (1978) h á r o m magyar pedagógiai folyóirat (Magyar Pedagógia, Felsőoktatási Szemle, Pedagógiai Szemle) hivatkozáselemzését végezte el az 1975- 1976. évekre. Dolgozatában ugyan kevés a s z a k m e g o s z l á s i vonatkozás, de ami c s e - kély van, az is é r d e k e s . Megállapítja például, hogy a 216 külföldi folyóiratcikkre való hivatkozás 126 folyóiratra utal. "Ebből pedagógiai jellegű 67, 15 a szélesen értelmezett pszichológia köréből való, 8 egészségügyi, 5 általános tudományos, 3 szociológiai, 3 könyvtártudományi, 3 irodalmi, a többi politikai, közgazdasági, f i - lozófiai és n é p r a j z i jellegű (profilú) folyóirat, 5 napilap." (Károlyi 1978, 6 9 7 . p . )

— A magyar periodikumokra való hivatkozások s z á m a 570, ami 67 magyar p e r i o - dikum között oszlik meg. Ebből 27 a pedagógiai jellegű periodikum. "Az egyéb h i - vatkozott m a g y a r folyóiratot tekintve (40 féleség) a szociológiai jellegűek m e g e l ő - zik a pszichológiai jellegűeket" — állapítja meg Károlyi Ágnes (1978, 6 9 8 . p . ) . K i - egészítésül — a fenti szakmegoszláshoz — m e g a d j a azt i s , hogy a hivatkozott p e r i - odikumok hány százaléka van meg az OPKM-ben. Megállapítja, hogy a 126 h i v a t - kozott külföldi folyóirat közül 57 található meg itt, ebből 48 pedagógiai, 4 p s z i c h o - lógiai, 5 napilap.

Őszintén kimondja a nem teljesen hízelgő adatot, hogy az OPKM 387 külföldi k u r r e n s folyóiratára csak 15 % -ban hivatkoztak.

A szociológia vonatkozásában figyelemre méltó F a r a g ó Lászlóné f e l m é r é s e (1978), aki két magyar társadalomtudományi folyóirat (Szociológia, Valóság) h i v a t - kozásait vette szemügyre e l e m z ő célzattal. F a r a g ó Lászlóné e l e m z é s e igen s o k -

(14)

10

r é t ű , k i t e r j e d az idézések évjáratok s z e r i n t i e l o s z l á s á r a , nyelvi m e g o s z l á s á r a , valamint a hivatkozott folyóiratok eredet s z e r i n t i m e g o s z l á s á r a i s . Jelenleg a s z a k m e g o s z l á s érdekelne bennünket, e r r ő l összefoglalóan ugyan keveset mond, de r e p r e z e n t a t í v jegyzéket állít fel a nemzetközi szociológiai folyóiratokból (A " K ü l - földi k u r r e n s szociológiai folyóiratok Magyarországon 1972-1973" c. lelőhelyjegy- zék, valamint az OSZK o r s z á g o s lelőhelyjegyzéke alapján) és megnézi, hegy e z e k - r e a folyóiratokra milyen mértékben, számban történik hivatkozás. Mint a j e g y z é k - ből látjuk, igen sok jelentős folyóirat említetlenül m a r a d . Idevágó megállapítása a következő: "Ha a kapott adatainkat összevetjük Sz.Nagy Lajos (1976) a n é p r a j z k u t a - tás t e r é n végzett vizsgálatainak eredményével, meg kell állapítanunk, hogy ott a hivatkozásbázis lényegesen koncentráltabb és sokkal inkább a szűkebb s z a k t e r ü l e t f o l y ó i r a t a i r a hagyatkozik. Ha a fent közölt összevetésünket a hazai f o l y ó i r a t b á z i s - s a l vizsgáljuk, [érthetőbben: Ha a fenti összevetésünkből következtetést akarunk levonni — az átfogalmazás tőlem: B . H . M . ] sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a felhasznált [külföldi] irodalom majdnem véletlenszerű. . . . a nagy p é l d á n y s z á m - ban meglevő folyóiratok kihasználtsága [ti. kihasználatlansága], a hivatkozott f o - lyóiratok t e l j e s s z ó r t s á g a . . . a r r a m u t a t , hogy információbázisunk nem kellően f e l t á r t , propagált, s z e r v e z e t t . " (Faragó 1978, 6 9 0 . p . )

Ecsedy Judit (1973) az 1960-1964 közötti 5 évben megjelent hazai nyelvtudo- mányi és irodalomtudományi folyóiratok (valamint évkönyvek) külföldi f o l y ó i r a t - közleményekre utaló hivatkozásait e l e m e z t e . Gondosan f e l t á r t a a hivatkozott k ö z - lemények időbeli s z ó r ó d á s á t . Bemutatta az idézett folyóiratok közreadási hely (ti.

ország) s z e r i n t i , valamint nyelvek s z e r i n t i m e g o s z l á s á t . Cím s z e r i n t (és i d ő s á - vokra bontva) bemutatta a legtöbbet hivatkozott külföldi folyóiratok rangsorának változását (10 - 10 - 10 f o l y ó i r a t r a vonatkozóan). Egyet azonban nem tett meg:nem világította meg azt, hogy a hivatkozások anyaga a nyelvtudományon, 111. az i r o d a - lomtudományon belül milyen r é s z t e r ü l e t e k között szóródik s z é t . Sőt még a n y e l v - tudományt s e m választotta el az irodalomtudománytól. Mindehhez t e r m é s z e t e s e n a hivatkozásokat szakozni kellett volna, s nem csak azt vizsgálni, hogy milyen f o - lyóiratban jelentkeznek e z e k . Szakember megkérdezésével viszonylag nagyobb h i - baszázalék nélkül elvégezhető lett volna ez a szakozás, s így feltárult volna e l ő t - tünk az 1960-1964 között hazánkban tevékenykedő nyelv- és irodalomtudősok é r - deklődésének r é s z l e t e s e b b s z a k m a i - t e m a t i k u s "színképe". — De nézzünk példát természettudományi e l e m z é s r e is!

A . W . Hafner (1976) a fiziológiai szakirodalom hivatkozásait elemezte, 8 f l - ziológiai folyóiratnak 1970-1972 közötti évfolyamait tanulmányozta s ezeken belül 31669 hivatkozást. E nagyszámú hivatkozás 909 különféle folyóiratban jelentkezik.

Megállapítja, hogy ennél a 909 folyóiratnál igen nagy a szóródás a különféle t á r g y k ö - rök között. A s z o r o s értelemben vett fiziológiai folyóirat (az Ulrich*s International P e r i o d i c a l s Directory fiziológiai szakjának anyaga alapján) pusztán 40, a 909-nek mindössze 4 , 4 % - a , a többi hivatkozott folyóirat a rokon- és a határtudományi t e - rületek folyóirata. A hivatkozások mennyiségénél m á r kedvezőbb a szakág é r i n t e t t "

sége: ezek 39 % - a esik a 4 , 4 % -nyi — s z o r o s értelemben vett — fiziológiai folyó- i r a t r a .

(15)

De ne folytassuk a s o r t ! Valójában még tömegesen említhetnénk hivatkozás - e l e m z é s e k e t , melyeknél az elemzés szakcsoportonként valósul m e g . Vannak olyan f e l m é r é s e k i s , amelyek nem egy-egy szakterület (vagy e g y s z e r r e több s z a k t e r ü - let) folyóirataiból kiindulva ezek hivatkozásainak s z ó r ó d á s á t vizsgálják, hanem

— mintegy fordított műveletként — az ö s s z e s hivatkozást (az ISI adatbázisai ezen alapulnak) nézik és azt vizsgálják, hogy adott folyóiratok milyen r a n g s o r r a l s z e - repelnek a viszonylag t e l j e s hivatkozáshalmazatban. Ezzel a m ó d s z e r r e l meg l e - het állapítani, hogy tudományáganként mely folyóiratok a legidézettebbek.

1 . 3 . 1 . 3 Hogy milyen problémákat és lehetőségeket r e j t magában a hivatkozás- elemzésnek mint m ó d s z e r n e k könyvtárhasználati vizsgálatként történő f e l h a s z n á - l á s a , e r r e is találunk példát a nemzetközi könyvtártudományi szakirodalomban.

Vajon, ha könyvtári h a s z n á l a t f e l m é r é s i módszerekkel kiderítjük egy szak folyó- iratainak olvasottsági, k e r e s e t t s é g i s o r r e n d j é t , l e s z - e ennek a rangsornak p o z i - tív k o r r e l á c i ó j a a szak területén hivatkozáselemzési m ó d s z e r r e l megállapított nemzetközi, (vagy o r s z á g o s ) idézettségi r a n g s o r r a l ? Ilyenféle kérdéseket vetett fel P . S c a l e s (1976). Kimutatta, hogy a Journal Citation Reports által évenként k i - adott és a Science Citation Index (ISI) adatain nyugvó idézettségi sorrenden a l a p u - ló folyőiratlista, valamint az egyes folyóiratok idézettségi mutatója alig mutat e g y e - zést a National Lending L i b r a r y használati statisztikájából összeállított k e r e s e t t s é - gi folyóiratsorrenddel. A Journal Citation Reports s z e r i n t legidézettebb ötven folyó- irat között csak 16 volt olyan, ami a NLL-ben is a legkeresettebb 50 folyóirat közé tartozott.

A könyvtári h a s z n á l a t e l e m z é s e k r ő l tehát a jövőben sem mondhatunk le, és semmiképpen sem engedhetjük át a t e r e p e t a könyvtári használat közvetlen g y a k o r - latát maguk előtt nem látó idézetszámlálóknak. Hiszen — mint P . S c a l e s kifejti

— az idézetvizsgálatok bármennyire is egzaktak, másirányú információt nyújtanak mint a könyvtári használatvizsgálatok; az idézetvizsgálatoktól — a könyvtári m u n - ka megkönnyítése vonatkozásában — sajnos "még azt s e m lehet várni, hogy m e g - felelő biztonsággal meghatározzák az egy-egy szakkönyvtár, i l l . akadémiai könyv- t á r s z á m á r a legfontosabb folyóiratok címanyagát" (Scales 1976, 2 2 . p . ) P . S c a l e s nézeteit magáévá t e s z i R.Goehlert (1978) is, jóllehet P . S c a l e s t e r m é s z e t t u d o - mányi, R.Goehlert társadalomtudományi témát vizsgált.

P . S c a l e s megállapításai komoly vitát váltottak ki, érvek és ellenérvek k a p - tak helyet a Journal of Documentation hasábjain. — Véleményem s z e r i n t mind a h i - vatkozáselemzéseken alapuló igényvizsgálatokra, mind a konkrét könyvtári h a s z - nálatelemzésekre s z ü k s é g van, és éppen a két m ó d s z e r r e l n y e r t eredményeknek, tendenciáknak a különbségeiből, e l t é r é s e i b ő l tudunk valóban hasznos — mégpedig adott könyvtár vonatkozásában hasznos — következtetésekre jutni. A két m ó d s z e r eredményeit egybevető diszkrepancia-vizsgálatnak azonban mérlegelőnek, a l a p o s - nak, sokrétűnek kell l e n n i e .

Hasonló álláspont jut érvényre J . M a r t y n n á l : "Kétségtelen — í r j a —, hogy a könyvtári állomány katalógusainak vizsgálata a hivatkozások elemzéséhez hasonló értékes információkkal szolgálhat és ha a könyvtárak nyilvántartják az olvasók á l - tal k i k é r t , kölcsönzött vagy elolvasott dokumentumokat és ezeket a nyilvántartá-

(16)

12

sokat olyan mértékben dolgozzák fel, hogy t e l j e s és hiteles jegyzékét adják a k i - kölcsönzött, i l l . elolvasott műveknek, akkor az eredményként kapott adatok e l e m - z é s céljára éppen úgy alkalmasak, mint a p r i m é r dokumentumok h i v a t k o z á s a i . "

(Martyn 1976,283. p . , vő. még a "Scientific l i t e r a t u r e — national c o m p a r i s o n s " c . t a - nulmány tárgyilagos hangját a hivatkozáselemzések é r t é k é r ő l , i s m e r t e t i : F e r c h 1977.) 1 . 4 A felezési idő

A szakirodalom avulásának jelensége vagy másnéven a f e l e z é s i idő kérdése is gyakori t é m a a nemzetközi könyvtártudományi szakirodalomban. É r d e k e s , hogy e z t a jelenséget is megközelíthetjük a könyvtári használat vizsgálatával, valamint a hivatkozások elemzésével e g y a r á n t . E k é r d é s k ö r vonatkozásában különösen f e l - tűnő nézetkülönbségek tanúi voltunk — a szakirodalmat lapozva.

Az " a v u l á s " fogalmának helyes használatát próbálja k ö r ü l í r n i V. A.Poluskin (1977) és k i s s é átfogalmazza az "avulás" fogalmáról alkotott eddigi képünket. A tudományos és műszaki információt t a r t a l m a z ó dokumentumokat az idő múlásával arányban egyre ritkábban h a s z n á l j á k — ért egyet V . A . Poluskin a k ö z i s m e r t tény- n y e l , majd így folytatja: "Az egyes dokumentumok aktív é l e t t a r t a m a különböző, de avulásukat általános törvényszerűség h a t á r o z z a meg. E t ö r v é n y s z e r ű s é g f e l t á r h a - tó a dokumentumok iránti k e r e s l e t és a bibliográfiai hivatkozások időrendi m e g - oszlásának tanulmányozásával. V . A . P o l u s k i n s z e r i n t hibás az az általánosan e l t e r - jedt nézet, hogy az információ olyan mértékben tekinthető elavultnak, amilyen m é r - tékben az i r á n t a mutatkozó érdeklődés csökken, m e r t az egyik felhasználó s z á m á r a elavult információ egy másik felhasználó s z á m á r a még új lehet. Szerinte a doku- mentum az információ t a r t a l m á n a k avulásától függően avul, pontosabban a doku- mentumban rögzített információ avulása egyenlő a dokumentum t a r t a l m a és az in- formáció tárgya közötti fokozatos távolodással. Ez az objektív avulás. így tehát

— állítja V . A . Poluskin — a "dokumentum a v u l á s a " , ill. az " i r o d a l o m avulása" k i - fejezéseknek n i n c s létjogosultságuk. — Igen jó áttekintést kapunk a f e l e z é s i idő nyugati s z a k i r o d a l m á r ó l , h a elolvassuk M . B . Line-nak és A. Sandisonnak e témáról nyújtott áttekintését (1974). Ennek rövidített változata magyar nyelven is h o z z á f é r - hető (Török 1975). A nevezett s z e r z ő k elsőként a könyvtári h a s z n á l a t e l e m z é s e n alapuló avulás vizsgálatokat i s m e r t e t i k tanulmányukban.

1 . 4 . 1 . A könyvtári használat csökkenésével m é r t avulás

M.B. Line és A.Sandison s z e r i n t J . W . Hunt (1937) í r t a a legelső tanulmányt a könyvtárhasználatról, melyben az állt, hogy a folyóiratokat kis könyvtáraknak legfeljebb 10-20 évre visszamenően é r d e m e s csak őrizni. M . B . Line és A.Sandison a monográfiák évjáratok s z e r i n t i h a s z n á l a t á r a vonatkozó kutatásokat is i s m e r t e t i k . En dolgozatukból Chen (1972) p r o f e s s z o r asszony vizsgálataival kapcsolatos véle- ményükre utalok (Chen eredményeit r é s z l e t e s e n elemzi A.Sandison 1974-ben M . B . Line-tól függetlenül is). Chen asszony a fizikai folyóiratok használatát vizsgálta a használt és v i s s z a o s z t á s r a váró folyóiratok hosszának állandó m é r é s é v e l . Adott polcrészekhez odakészített, v i s s z a o s z t á s r a váró anyag c e n t i m é t e r h o s s z a csökke- n é s t mutatott, amelyből ő azt a hibás következtetést vonta le, hogy a használat

(17)

csökkent. A.Sandison k o r r i g á l t a a hibát: a folyóirathasználatot az exponenciálisan növekvő állományhoz viszonyította, s ekkor a használat m á r korántsem mutatott csökkenést.

Saját vizsgálatom mellett (vö. jelen dolgozat 95-105. p . ) számos hazai h a s z - nálatelemzési vizsgálat a könyvtári felezési időre is k i t e r j e d . Ezek közül c s a k egyet említek. Dömötör Lajosné (1974) a V e s z p r é m i Vegyipari Egyetem Központi Könyv- tárának periodikum-használatát vizsgálta — többek között — a használt p e r i o d i k u - mok é v j á r a t a szempontjából i s . "Az egy év folyamán igénybe vett folyóiratokat a könnyebb k e r e s é s kedvéért betűrendben is összeállítottuk — í r j a Dömötör L a j o s - né — és ezt az összeállítást használtuk fel a r r a , hogy minden folyóiratra v o n a t - kozó ö s s z e s kérést belső (egyetemi) és külső kérések s z á m a s z e r i n t is b e m u t a s - s u k . " (1974, 316.p.) Látható tehát, hogy kifejezetten könyvtárhasználati m ó d s z e r - ről van s z ó . Megállapítja, hogy "az utolsó 3 évből került ki a kérések 52, 5 % - a , ez a minimális határ, ameddig a legkihasználtabb folyóiratokat ki kell e g é s z í t e n i . "

"Ugyanez vonatkozik a r a k t á r i elhelyezés szabályaira is . . . az utolsó három év anyagának kell a könyvtárhoz közvetlenül kapcsolódó r a k t á r b a n m a r a d n i a . " M e g á l - lapítja végül azt is, hogy a használat szempontjából az utolsó 15 év p e r i o d i k u m - anyaga "gyakorlatilag teljes ellátottságot ad, de szórványosan a múlt század i r o - d a l m á r a is szükség v a n . " (Dömötör 1974, 317. p.)

1 . 4 . 2 A hivatkozások csökkenésével m é r t felezési idő

A hivatkozáselemzéssel m é r t felezési idő fogalmának tisztázásához é r d e - mes visszatérnünk M . B . Line és A.Sandison (1974) á t t e k i n t é s é r e . Felezési időnek

— az ő megfogalmazásuk értelmében — elsősorban a hivatkozások alapján m é r t felezési időt hívjuk, mivel azonban az utóbbi időben igen sok olyan tanulmány j e - lent meg, amely megállapításaira az ún. könyvtári felezési idő segítségével j u - tott, a hivatkozáson alapuló felezési időt informatikai f e l e z é s i időnek is szokták nevezni megkülönböztetésként.

"Az új kiadványok intenzívebb és a régebbiek kisebb használatát — í r j a T ö - rök Sára Line-ék tanulmányról adott ismertetésében (Török 1975, 292.p.) — számos s z e r z ő megállapította. P r i c e ezt ' s ü r g ő s s é g i hatásnak' n e v e z i , bár [ez] lehet elég hosszú időszak is, 4 - 9 év. Line úgy t a l á l t a , hogy a használatcsökkenés á t l a - gos görbéjétől csak kevés s z á m ú , kiemelkedően sokat használt folyóirat t é r e l . "

"Egyes művek használatának s o r s á t vizsgálva — folytatódik az idézet — (Török 1975, 292. p.) Garfield a r r a k e r e s e t t választ, melyek válnak klasszikusokká és m e l y e k r e nem hivatkoznak. Néhány tétel használata gyorsan csökken, m á s o k é állandó, esetleg emelkedik, s rendszerint ezek, melyekre a legtöbbet hivatkoznak az első 2 - 3 évben. Egy mű megkésett felfedezése is előfordul n é h a . "

A hazai kutatás is jelentősen hozzájárult az informatikai felezési idő t ö r v é n y - szerűségeinek vizsgálatához.

Kállai Istvánné (1969) m á r igen korán követte hazai kutatásaival a f e l e z é s i idő kiszámításának nemzetközi gyakorlatát. Ő a Fővárosi KÖJÁL Könyvtárába j á - ró magyar orvosi folyóiratok (11 folyóirat, címszerint felsorolva: Kállai 1969, 183. p . ) mikrobiológiai cikkeinek külföldi és magyar folyóiratokra való hivatkozá-

(18)

14

sainak együttes felezési idejét s z á m í t o t t a ki, s megállapította, hogy ez az idő k e - reken 7 év. Dolgozata gondos számításokat t a r t a l m a z , a s z á m í t á s o k technikai megvalósítását is részletesen bemutatva, de végeredménye k i s s é sommás: "A 7 éves felezési időt figyelembe véve . . . az 1960 előtti évfolyamokat tulajdonképpen avultaknak tekinthetjük." (Kállai 1969, 1 8 8 . p . )

Általánosabb informatikai felezési időket akkor nyerhetünk, ha nagyon g o n - dosan kiválogatott nemzetközi mintán mérjük e z e k e t . Ilyen kutatásnak tekinthet- jük Száva-Kováts Endre (1973a, 1973b, 1976a, 1976b) f e l m é r é s e i t . Ő maga e l é v e - títette a természettudományi folyóirat-irodalomban általánosan, valamint ezen belül is a földrajztudományi folyóiratokban érvényesülő felezési é r t é k e k e t és — láthatóan m a g a is meglepődve saját eredményeitől — azt tapasztalta, hogy a 30 évvel e z e l ő t t i állapothoz viszonyítva a nevezett tudományterületen belül a f e l e z é s i idő nem hogy csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett (Száva-Kováts 1976a, 7 - 1 1 . p . ) . Sajnos eléggé differenciálatlan képet ad a nyelvészek és az irodalomkutatók hazai dolgozatainak informatikai felezési i d e j é r ő l a m á r idézett Ecsedy Judit (1973).

O a nyelv- és irodalomtudományi hazai folyóiratokra nézve 9 é v e s felezési időt á l - • lapított meg az 1920-1964 közötti időre eső hivatkozott külföldi szakirodalom a l a p - j á n .

1 . 4 . 3 M . B . Line és A.Sandison tanulmányaiban (ismét az e r r ő l adott tömörítés szövegét h a s z n á l v a , vö. Török 1975, 293.p.) a következőket olvassuk: "Az avulás j e - lenségét kielégítően magyarázó elméletet még nem alkottak." — Szerintem t r a d i - cionális szokásoknak és szociálpszichológiai tényezőknek is jelentős szerepük lehet a magyarázatban. — M . E . S o p e r (1976) például — jól alkalmazott kérdőíves m ó d - s z e r r e l — kimutatta, hogy adott folyóiratok, Hl. könyvek magánkönyvtári m e g l é - tének rendkívül nagy szerepe van abban, hogy a kutató idézi-e ezt a folyóiratot, i l l . könyvet vagy s e m , s ha ez így van, ez a f e l e z é s i idő alakulását is részben b e - folyásolhatja (magánkönyvtárakban ritkán fordul elő távoli múlt időkre v i s s z a n y ú - ló folyóiratsor). Magyarországon ez a szempont talán nem olyan erősen b e f o l y á - soló tényező, de M . E . S o p e r j e l z e t t tanulmánya mégis — a külföldi számítások eredményeinek értékelésénél figyelembe veendő — sajátos szociológiai s z e m p o n - tokra világít r á .

Hazai viszonylatban — n e m is annyira a magánkönyvtárnak — mint inkább az o r s z á g egyes övezetei s z a k i r o d a l m i ellátottságának lehet módosító szerepe a f e l e - z é s i idő é r t é k e i n é l . Érdemes lenne a Budapesten és az egyik vidéki egyetemi v á - rosban — hozzávetőleg azonos szakterületen — kutatók publikációit a felezési idő szempontjából megvizsgálni. Az egybevetés az i n f o r m á c i ó - e l l á t á s helyenkénti k ü - lönbségeire is rávilágítana. E s e t l e g kimutatná, talán az eddiginél pontosabb f o r - mában, az egyes körzetek h á t r á n y o s helyzetét a szakirodalmi ellátottság v o n a t - kozásában, amin központi könyvtári szerveknek kellene megfelelően segíteniök.

Az o l v a s á s i módok különbözőségei is eredményezhetnek szociológiai v o n a t - kozású felezési időeltéréseket. Vannak M . B . Line és A.Sandison szerint ún. " k i -

egészítő" (updating) és "alapvető" (basic) s z a k i r o d a l o m - o l v a s á s i formák. A " k i - egészítő" olvasás témacentrikusabb s nem törődik elsődlegesen az olvasott anyag megjelenési évével, r é g i s é g é v e l . Egyes közleményekben nagyobb számú " a l a p v e t ő " ,

(19)

másokban nagyobb s z á m ú "kiegészítő" olvasmány adata szerepelhet hivatkozásként s ez t e r m é s z e t e s e n módosítja a felezési időt.

A t á r s a d a l o m - és természettudományi szakirodalom h i v a t k o z á s m e g o s z l á s á - nak különbségeit vizsgálja két j ó l i s m e r t tanulmány ( P r i c e 1970, és Garvey — Lin — Nelson 1970). A két tanulmányt együttesen mutatja be és elemzi J . R a f s n i d e r (1975). D. J . P r i c e ^ — aki éppen e munkájában h a t á r o l j a el a "kemény" tudományo- kat (természettudományok) és a "lágy" tudományokat (társadalomtudományok) e g y - mástól — azt állítja, hogy a természettudomány ismeretanyaga sebesebb növekedésű, mint a társadalomtudományoké; az előbbi nagyobb mértékben hivatkozik a s z a k t e r ü - leten n e m r é g elért eredményekre, az utóbbi viszont a régebbi vagy archiv dokumen- t u m o k r a . Ez magyarázza a két terület közötti felezési időértékek e l t é r ő s é g e i t . D. J . P r i c e - s z a l szemben W. D.Garvey és m u n k a t á r s a i a könyv- és folyóiratkiadás n y o m - dai á t f u t á s á n a k eltérő sebességével m a g y a r á z z á k a szóban forgó jelenséget (ti. a két nagy t e r ü l e t felezési időértékeinek különbségeit). J . R a f s n i d e r mindkét m a g y a - r á z a t r é s z b e n i igazságát elfogadja s a nevezett jelenséget a két tényező együttes h a - tásával m a g y a r á z z a .

Elsősorban a kutatók i n f o r m á c i ó s z e r z é s i és adatgyűjtési szokásainak, l e h e t ő - ségeinek eltérőségeit vizsgálva foglalkozik B.Skelton (1973) a t e r m é s z e t t u d o m á n y i és a társadalomtudományi kutatás különbségeivel és a kutatók e l t é r ő helyzetével.

1 . 5 A B r a d f o r d - f é l e s z ó r ó d á s i törvény és az egyes szakok leggyakrabban h a s z n á l t folyóiratainak kapcsolata

1971-ben megjelent kötetemben i s m e r t e t t e m Bradford s z ó r ó d á s i törvényét (Bükyné 1 9 7 1 , 1 8 . p . és 216.p.) és ennek B . C . V i c k e r y által kidolgozott f i n o m í t á - s á r a is utaltam (Bükyné 1971, 1 9 . p . ) . Mint k ö z i s m e r t , ez a törvény a r r a az a r á n y - r a vonatkozik, ami a szakanyagnak k i f e j e z e t t e n szakfolyóiratokban (nucleus) való jelentkezése és rokonterületi szakfolyóiratokba való s z é t s z ó r ó d á s a között fennáll.

J . C.Baughman (1974) igen pozitívan értékeli a B r a d f o r d - f é l e szóródási t ö r - vény könyvtári alkalmazhatóságát a s z e r z e m é n y e z é s t e r ü l e t é n . O 71 különféle f o - lyóirat 446 szociológiai tanulmányának hivatkozásanyagát v i z s g á l j a . Megállapítja, hogy — B r a d f o r d s z ó r ó d á s i törvényének megfelelően — kisszámú folyóiratban t a -

lálható a hivatkozott anyag nagy r é s z e . Ebből azt a következtetést vonja le,hogy a v i - szonylag n e m nagy s z á m ú ' t ö r z s ' - f o l y ó i r a t b e s z e r z é s e a használók igényeinek magasszintű kielégítését biztosítja.

Ecsedy Judit (1973) is — többek között — ilyen célzattal vizsgálja a M a g y a r - országon megjelenő n y e l v - és irodalomtudományi folyóiratok (30 folyóirat, 1960- 1964 közötti évfolyamok) külföldi folyóiratokra való hivatkozásainak s z ó r ó d á s á t . K i - mutatja, hogy 1936 hivatkozásból 445, tehát a hivatkozásoknak mintegy negyede 19 alapvető jelentőségű folyóiratra esik (Ecsedy 1973, 3 3 4 . p . ) .

Folytathatnám tovább a B r a d f o r d - f é l e szóródási törvény különféle mintákon megállapított értékeinek szakirodalmi f e l s o r o l á s á t , de célom nem a minél több nemzetközi adat b e m u t a t á s a , hanem a tapasztalható tendenciák é r z é k e l t e t é s e .

(20)

16

1. 5.1 A szakirodalomban s z á m o s esetben azt tapasztaljuk, hogy egyes s z a k - írók nem a hivatkozásokban s z e r e p l ő folyóiratok szóródásának vizsgálatát veszik alapul ahhoz, hogy egy-egy s z a k t e r ü l e t kutatói által használt legfontosabb folyó- iratok állományát megállapíthassák. A s z e r z ő k hivatkozásaikban ugyanis m á r e l e - ve alapvető folyóiratokat t e l j e s e n figyelmen kívül hagynak. Elsősorban a p e r i o d i k u - san megjelenő szakbibliográfiák, valamint a r e f e r á l ó lapok (Chemical Abstracts, Current Contents, Index Medicus s t b . ) — jóllehet mindennapos segédletei a k u t a - tónak — esnek ki jellegüknél fogva a hivatkozott periodikumok s o r á b ó l . De egyéb kifogás is f e l m e r ü l a B r a d f o r d - f é l e s z ó r ó d á s i törvény alapján nyert v é g e r e d m é n y - nyel szemben, például az, hogy e törvény é r v é n y e s s é g e az interdiszciplináris t u - dományok s z ó r ó d á s i képénél megbízhatatlan (vö. BUkyné 1974b, 572-575.p.). Ezért a ' t ö r z s ' - f o l y ó i r a t o k megállapításánál más módszerekhez is nyúlnak. Marton J á - nos (1976) az olvasók s z á m a s z e r i n t s o r r e n d e z t e a folyóiratokat s a hivatkozásszó- ródás vizsgálatát mellőzte.

Az olvasók számától el is tekinthetünk, s azt is vizsgálhatjuk, hogy hány a l - kalommal vették kézbe az adott folyóiratokat. A k é r é s e k ilyen kumulációjára építi a ' t ö r z s ' - f o l y ó i r a t o k megállapítását R . G o e h l e r t , aki a közgazdászok és külön az államtudományi szak kutatói által használt legkeresettebb 25 folyóiratot szedi l i s - tába (Goehlert 1978, a listákat a cikk magyar nyelvű i s m e r t e t é s e is közli, vö. B a - lázs 1979, 120. p . ) . Ám pusztán a használati alkalmak számán m é r t k e r e s e t t s é g félrevezető is lehet: egyetlen kutató egy adott folyóiratot esetleg nap mint nap h a s z - nál, s jóllehet m á s nem is k é r i , mégis a gyakran használt periodikumok l i s t á j á r a kerülhet (kisebb szakkönyvtárakban végzett h a s z n á l a t e l e m z é s n é l , — ahol a nagy számok törvénye nem hathat kiegyenlítőleg — kell számolnunk ezzel a hibalehető- séggel).

1 . 6 A használt periodikumok nyelv és kiadási hely s z e r i n t i megoszlása

1 . 6 . 1 A nyelvi megoszlás tükröződése a könyvtári használatban

A használt anyag nyelvek szerinti megoszlásának megállapítása mindig nagy fontossággal b í r t a szakirodalom-használati f e l m é r é s e k b e n . Meg kell azonban j e - gyeznünk, hogy adott könyvtárak olvasóinak nyelvismerete között a színkép annyi- r a eltérő, hogy e tekintetben a könyvtárak olvasói (különösen nemzetközi vonatko- zásban) alig hasonlíthatók ö s s z e .

M. Novak (1977) említi, hogy a hetvenes évek közepén két hannoveri könyvtár (UB = Egyetemi Könyvtár, TIP = Országos Műszaki Könyvtár) vizsgálni kezdte, hogy állományában milyen a forgalma az o r o s z nyelvű, valamint a k e l e t - á z s i a i , f ő - leg japán és kínai nyelvi szakfolyóiratoknak.Ez utóbbi nyelveket, az oroszt is, a két könyvtár egységesen keleti nyelveknek nevezte. Megvizsgálták, hogy a műszaki és az egzakt természettudományi szakok viszonylatában miként viszonyul az ilyen nyelveken olvasott szakanyag a nyugati nyelvű ugyanilyen anyag használatához. M e g - állapították, hogy a "keleti nyelveken" közzétett anyag gyorsabban válik "ritkán használttá". Ha a fenti megállapítást tudomásul vesszük is — és ehhez hasonló f e l -

(21)

m é r é s e k e t tömegesen idézhetnénk (vö. Hutchins — P a r g e t e r — Saunders 1971, a r e - ferátumokat közlő folyóiratok viszonylatában vö. L á z á r 1975) — meggyőződésünk, hogy ezen ismeretanyag igen k e v é s s é hasznosítható a hazai vagy éppen akadémiai könyvtári periodikum-olvasás vizsgálata folyamán nyert eredményeink é r t é k e l é - s é n é l ,

A külföldi könyvtárak és dokumentációs intézmények által használt s z a k i r o - dalom nyelvi megoszlásánál értékesebbek s z á m u n k r a a hazai rokonintézmények o l - vasóinak n y e l v i s m e r e t i mutatói. 1971-ben (Bükyné 1971, 156. p.) m á r idéztük D é r i Miklósné (1966) és Végh Ferenc (1967) kutatói, i l l . egyetemi hallgatói n y e l v i s m e - r e t t e l kapcsolatos adatait. Jelen alkalommal Marton János (1976) idevágó e r e d m é - nyeit tartjuk igen figyelemre méltónak. O igen s o m m á s a n ír a kutatók nyelvtudá- s á r ó l : "A kutatók az angol nyelvet általában olvasási szinten i s m e r i k . Oroszul 5 0 - 60 % -uk olvas, így nyelvi korlátokról az egyének esetében is alig beszélhetünk, a csoportok tekintetében pedig egyáltalán nem. A folyóiratok közül [206 folyóirat] 16 o r o s z nyelvű. A német és f r a n c i a nyelvű cikkek aránya mindössze 1 - 2 % . "

Véleményem szerint nyelvi nehézség nem annyira a természettudományi k u - t a t á s t e r é n jelentkezik, mint inkább a humán kutatások vonatkozásában, ahol s z á - m o s nyelvészeti, irodalmi, n é p r a j z i , történeti, kultúrtörténeti s t b . eredmény lát napvilágot — mégpedig igen magas tudományos szinten —, lengyel, cseh, h o r - vát, s z e r b , r o m á n és egyéb ún. ' k i s ' nyelveken, melyek könnyed o l v a s á s á r a m a g y a r kutatók alig képesek, s így az ezeken a nyelveken megjelent eredményekről gyakran csak késve értesülnek.

1 . 6 . 2 Sok tanulság vonható le a hivatkozások nyelvi megoszlásának v i z s g á l a t á - ból i s , mivel ez eléggé egyértelműen bizonyíthatja adott nyelvterületek, tudomá- nyos t é r s é g e k hegemonisztikus, ill. p e r i f é r i á l i s s t á t u s á t .

Ecsedy Judit (1973) a nyelvészek és irodalomkutatók 1964. évi tudományos t a - nulmányterméséből (30 magyar nyelvészeti és irodalomtudományi folyóirat anyagá- ból) a következő nyelvű külföldi cikkekre talál hivatkozást százalékosan: német anyagra (27, 9 % ) , angolra ( 1 9 % ) , f r a n c i á r a (14, 3 % ), o r o s z r a (9,4 % ), c s e h r e , s z l o v á k r a (7,4 % ) , o l a s z r a (4, 6 % ), lengyelre (3,1% ), finnre (3,1% ), r o m á n r a (2,8 % ), s z e r b - h o r v á t r a (2,3 % ), m a g y a r r a3 ( 1 , 5 % ), egyébre (4,6 % ).

1 . 6 . 3 A hivatkozások e l e m z é s e nemcsak a nyelvek s z e r i n t i megoszlás k é r d é s é r e ad v á l a s z t , hanem a periodikumok s z á r m a z á s i h e l y e , kiadási helye is elemzési szempont lehet. Ez utóbbi egyre fontosabb, ha egyes érdekövezetek, ipari ö v e z e - tek s t b . s z a k m a i - k u t a t á s i specializálódásának jellemzőit kívánjuk felderíteni. Meny- nyire más a nyugatnémet, a s v á j c i , az osztrák, az NDK-beli ipar s z e r k e z e t e és m i - lyen e l t é r ő a k u t a t á s s z e r v e z é s ezekben az országokban, pedig zömében mindegyik német nyelvű. — A nyelvek s z e r i n t i tagolás tehát korántsem jelzi azt, hegy milyen irányba koncentrálódik a kutatók és technológusok szakirodalmi érdeklődése.

Ebben a vonatkozásban igen jelentősnek tarthatjuk F . N a r i n és M . P . Carpenter (1975) tanulmányát a s z a k i r o d a l o m r a való hivatkozások országok s z e r i n t i (USA,Szov- jetunió, Anglia, NSzK, F r a n c i a o r s z á g , Japán és a többi ország) m e g o s z l á s á r ó l . T e r - m é s z e t e s e n többoldalú vizsgálatról volt szó, melynek alapját nagy r e f e r á l ó f o l y ó i r a -

(22)

18

tok (SCI, Physics Abstracts s t b . ) referátumanyaga szolgáltatta. Az eredmények ö s z - s z e s í t é s e után a következő m e g á l l a p í t á s r a jutott: "a tudományos szakirodalomban az USA-nak elsődleges pozíciója van, amit — jelentékeny távolságban emögött — a Szovjetunió követ, sorrendben ezután, de m e s s z e az USA és a Szovjetunió mögött, az Egyesült Királyság és Németország, m a j d Japán és F r a n c i a o r s z á g következik."

(Narin — Carpenter 1975, 9 1 . p . ) Adott országok folyóirataiban megjelent f o l y ó i r a t - cikkek hivatkozottságának általános értékeinél jóval érdekesebb az, hogy mely t u - dományszakoknál változik, ill. törik meg ez az általános hierarchikus r e n d , akkor ha csak a külföldi publikációkban jelentkező hivatkozásokat vesszük alapul. P é l d á - ul kiemelkedően sok hivatkozás vonatkozik m á s országok kutatói r é s z é r ő l n a g y - britanniai folyóiratcikkekre a molekuláris biológia, a biológiai rendszertan és a pszichológia területén. N é m e t o r s z á g és az Egyesült Királyság kémiai, b á n y á s z a - ti-kohászati, fizikai és geofizikai tárgykörű folyóiratcikkeit — kb. egyenlő e l o s z - lásban — szintén a nevezett országok nemzetközi tudományos idézettségi p o z í c i ó - ját meghaladó szinten idézik külföldön . m e s s z e az ilyen jellegű japán és f r a n c i a folyóiratcikkek előtt. Az USA-ban megjelent folyóiratcikkek a következő tudomány- területeken belül élveznek nemzetközi figyelmet, kiemelkedően magas külföldi h i - vatkozottságot, idézettséget: fizika és geofizika, molekuláris biológia, biológiai r e n d s z e r t a n , pszichológia, mérnöki tudományok általában. A Szovjetunióból és az USA-ból s z á r m a z ó folyóiratcikkek egyaránt nagy mértékben hivatkozottak külföldön a matematika és a kémia, valamint a bányászat és kohászat t e r é n . A molekuláris biológia, a biológiai r e n d s z e r t a n és a pszichológia t e r é n a Szovjetunióból s z á r m a z ó folyóiratcikkekre külföldön (ti. a Szovjetunióhoz viszonyítva külföldön) a vizsgált időszakban a korábbi szinthez mérten lassan csökkenő %-arányban hivatkoznak. Az adatok az 1965-1972-ig t e r j e d ő időszakra érvényesek.

Ecsedy Judit (1973, 337. p . ) — az 1960-1964 között Magyarországon megjelent nyelv- és irodalomtudományi szakfolyóiratok (30 folyóirat) cikkeinek hivatkozásai- ban — az alábbi országok s z e r i n t i hivatkozási s o r r e n d e t t a p a s z t a l j a a hivatkozott folyóiratok s z á r m a z á s i helyét alapul v é v e : Szovjetunió (215 hivatkozás), USA (189), Csehszlovákia (182i, Németország (180), F r a n c i a o r s z á g (172), NSZK (119), Finn- ország (118), NDK (117), Anglia (106), Olaszország (103), Bománia (94), Lengyel- o r s z á g (78), Jugoszlávia (59), Ausztria (58), Hollandia (47), egyéb (99). Legtöbb hivatkozás nyilván német folyóiratra e s e t t , s csak a z é r t került a német t e r ü l e t hátrányos helyzetbe, mivel a s z e r z ő a II. világháború előtti helyzetet " N é m e t o r - szág"-nak nevezte, az ez utánit pedig külön vette "NSzK"-nak és "NDK"-nak. — Hazai viszonylatban még Faragó Lászlóné (1978) tanulmánya foglalkozik a h i v a t - kozások f o r r á s - f o l y ó i r a t a i n a k országonkénti számbavételével társadalomtudományi folyóiratok vonatkozásában. O a hazai folyóiratokra való hivatkozásokat is figye- lembe vette és a r r a az e r e d m é n y r e jutott, hogy a legtöbb hivatkozás m a g y a r o r s z á - gi folyóiratokra vonatkozik, majd az USA következik.

1 . 7 Olvasásszociológiai nézőpontok

A szakirodalom bemutatásában — utolsó előtti fejezetként — néhány o l v a s á s - szociológiai vonatkozásra szeretnék r á m u t a t n i .

(23)

1 . 7 . 1 Az egyetemi hallgatók olvasási szokásai

A magyar szakirodalomban az utóbbi években több olyan tanulmány jelent m e g , amely az egyetemi hallgatók körében tapasztalható olvasási szokásokat v i z s - g á l j a . Németh Z s ó f i a (1973) tollából s z á r m a z i k a témát érintő legértékesebb f e l - dolgozás. O a szegedi József Attila Tudományegyetem természettudományi k a r a hallgatóinak könytárhasználatát vizsgálta a b ö l c s é s z k a r i hallgatók olvasási s z o k á - saival való összehasonlításban. Elemzését az 1969/1970., valamint az 1971/1972.

tanévre t e r j e s z t e t t e ki (reprezentatív hónapok forgalmának vizsgálatával). — B i z o - nyos időtartamon belül az időbeli változások b e m u t a t á s á r a is módja nyílt. É r -

d e k e s , hogy míg a bölcsészhallgatók 96,4 % - a iratkozott be a könyvtárba, addig a természettudományi k a r hallgatóinak csak 67, 7 % - a . De nem csak a b e i r a t k o z á s - ban, hanem a használat gyakoriságában is jelentős eltérés mutatkozik a b ö l c s é s z - hallgatók j a v á r a . A természettudományi kar h a l l g a t ó i közül a könyvtár iránti l e g - nagyobb érdeklődést a fizika és a matematika szakos hallgatóknál figyelte m e g . Az elsőéves r e n d s z e r e s olvasók viszont kevesebb alkalommal látogatták a könyvtárat, mint a m á s o d - , h a r m a d - vagy negyedévesek. (Az átlagos használati alkalom az e l - sőéveseknél pusztán havi 2,6 alkalom.) Sok esetben — mivel sokak által igényelt tankönyveket k é r t e k — a kölcsönzés nem volt kielégíthető. Ilyenkor a t e r m é - szettudományi k a r hallgatói csak ritkán éltek az olvasótermi olvasás l e h e t ő - ségével, ahol helybenolvasásra kikölcsönözhetetlen példányok álltak r e n d e l k e - z é s r e a kért műből. Németh Z s ó f i a úgy véli, hogy a tények láttán a k ö n y v t á r - nak is változnia kell, szolgáltatásai formáit úgy kell alakítania, hogy a t e r m é - szettudományi hallgatók is otthonosabbnak, önmővelő és tudományos műhelynek é r e z h e s s é k a könyvtárt. (Németh Zsófia a könyvtárlátogatás bizonylatai alapján tette m e g á l l a p í t á s a i t . )

Az említett s z e r z ő két évvel később i s m é t szociológiai vonatkozású könyv- tárhasználati tanulmánnyal gazdagította az idevágó hazai szakirodalmat (Németh

1975), jóllehet munkáját szerényebben " s t a t i s z t i k a i elemzésnek" nevezi. Ezúttal nem pusztán egyetemi hallgatók kerülnek b e m u t a t á s r a , hanem az ö s s z e s szegedi felsőoktatási intézmény, egyetem, főiskola hallgatóiról kapunk hites könyvtárhasz- nálati képet. Emellett nemcsak az Egyetemi Könyvtár forgalma kerül b e m u t a t á s - r a , hanem a Somogyi Könyvtár bizonyos könyvtárhasználati adatai is szerepelnek a dolgozatban összehasonlító c é l z a t t a l .

Mindkét dolgozat értéke, sőt újdonsága — többek között — az, hogy s z a k a - szonként vizsgálja a hallgatók könyvtárhasználatát, s így képet nyerünk ennek idő- szakonkénti v á l t o z á s a i r ó l , és az így nyert kép a tanév fokozódó vagy enyhébb k ö - vetelményeket t á m a s z t ó időszakaival párhuzamba állítható. Németh Zsófia m ű v é - ből az is kitűnik, hogy a könyvtár segítségnyújtása m á s - m á s lehetőségű és t e r m é - s z e t ű a különféle szakos hallgatók s z á m á r a . Hogy e vonatkozásban mi a hiteles kép, ez m á r átvezet a "tájékozódás szociológiájának" területei f e l é .

A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak könyvtárhasználatáról — inkább a forgalmi adatok bemutatása, s e m m i n t olvasásszociológiai vonatkozások f e l t á r á s a formájában — alapvető képet nyújt Rohla Mártonná (1971). Sajnos dolgozatát a m a - gunk r é s z é r ő l nem tudtuk haszonnal forgatni, m i v e l nem s z e r e p e l t e k benne elkülö-

(24)

20

nítetten a p e r i o d i k u m - h a s z n á l a t adatai, pedig a használt anyag s z a k m e g o s z l á s á r ő l egyébként igen r é s z l e t e s a d a t f e l t á r á s t nyújt (Rohla 1971, 1 8 9 - 1 9 3 . p . ) .

B o r s y M á r t a (1979) kitűnő dolgozatban t á r t a fel a P é c s i Orvostudományi Egye- t e m Könyvtárának p e r i o d i k u m - f o r g a l m á t , á m kizárólag a k u r r e n s külföldi p e r i o - dikumokra vonatkozóan. A f e l m é r é s egy é v r e t e r j e d t ki és kölcsönzési bizonylatok számbavételén alapult. A könyvtárban az egyetemi hallgatók olvasása c s a k m á s o d - lagos az orvosi kutatók, klinikusok és egyéb olvasók c s o p o r t j a i n belül, e z é r t igen fontosak idevágó ö s s z e h a s o n l í t ó m e g á l l a p í t á s a i . "Legtöbbet olvastak a v i z s g á l t 1 év alatt a kórboncnokok, 430 kölcsönzésükkel az ö s s z e s kölcsönzés 10,28 % - á t t e t - ték ki. Második legtöbbet olvasók a v e g y é s z e k , ők 304 db-ot kölcsönöztek, e z 7,24

% -ot jelentett. Harmadik helyen az orvostanhallgatók állnak . . . 300 k ö l c s ö n z é s - s e l , ez pedig 7,14 % - o t jelentett" (Borsy 1979, 1 2 6 - 1 2 8 . p . ) . Majd a továbbiakban ugyanígy s z á z a l é k o s arányban adja meg a belgyógyászok, az élettanosok, az u r o l ó - gusok és a m a r x i s t a - l e n i n i s t a tanszék m u n k a t á r s a i n a k k ö l c s ö n z é s i é r t é k e i t . A d o l - gozat n e m c s a k tanszékenként, hanem az olvasók foglalkozásának finomabb b o n t á s á - ban is b e m u t a t j a a kölcsönzési adatokat (az "egyéb" kategóriát is s z á m í t v a 31 fog- ' lalkozási ágat különböztet meg, ebben az ö s s z e s orvosi s z a k á g s z e r e p e l ) . B o r s y M á r t a e r e d m é n y e i t mi magunk az Akadémiai Könyvtárban o l v a s ó orvosok o l v a s á s i s z o k á s a i n a k b e m u t a t á s á n á l tudjuk m a j d ö s s z e h a s o n l í t á s i alapként f e l h a s z n á l n i .

De nézzünk meg az egyetemi hallgatóság olvasását illetően egy külföldi e l e m - z é s t i s . A nyugatnémet egyetemek hallgatóinak olvasási s z o k á s a i t világítják meg H . M e i s t e r — J . W e i s s (1978), J . W e i s s (1978) és H . M e i s t e r (1978). Ők — Németh Z s ó f i a e r e d m é n y e i h e z hasonlóan — a filológiai, a társadalomtudományi, a t e r m é - szettudományi és a m é r n ö k k a r i hallgatók o l v a s á s a között nyilvánvaló " s z a k s p e c i f i - k u s " o l v a s á s i s z o k á s o k a t , szokáskülönbségeket állapítanak m e g . Ezek r é s z l e t e z é - s é b e azonban itt nem bocsátkozunk, a m a g y a r viszonyoktól e l t é r ő egyetemi r e n d - s z e r r ő l lévén s z ó .

I . 7 . 2 Az olvasásmód szociológiai vonatkozásai

A tudományos olvasás szociológiai vonatkozásainak s o r á b a n m i n d j á r t e l s ő - ként az a k é r d é s m e r ü l f e l , hogy adott t á r s a d a l m i csoportoknál, vagy foglalkozási ágaknál, milyen olvasótípusok figyelhetők m e g . Ahhoz, hogy e r r e válaszolni t u d - junk e l ő z e t e s e n az o l v a s á s n a k , vagy az olvasói attitűdöknek a tipológiáját k e l l i s - m e r n ü n k . M á r korábban ( 1 2 . p . ) b e m u t a t t u k az M . B . L i n e é s A.Sandison á l t a l d e - finiált " k i e g é s z í t ő " és "alapozó" o l v a s á s i f o r m á k közötti különbséget. E s z e m b e - állításnak — jóllehet Line-ék e z t nem hangsúlyozták kellően — van o l v a s á s s z o c i o - lógiai vonatkozása is: e r r e utalnak 1971-ben közzétett munkám e r e d m é n y e i i s , m i - s z e r i n t a társadalomtudományok kutatói körében az ún. " k i e g é s z í t ő " o l v a s á s n a k nagyobb s z e r e p e van, mint a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k kutatóinál. Érdekes n é z ő p o n t - ból közelíti m e g a t é m á t D. J . Amick (1973), aki a tudományos elit o l v a s á s i s z o k á - s a i t igyekszik r e a l i s z t i k u s a n megvilágítani. Az " e l i t " elkülönítése a " n e m e l i t " - t ő i nem időszerű s z e m b e á l l í t á s , de ha D . J , Amick tanulmányát elolvassuk, m e g g y ő z ő - dünk afelől, hogy éppen a tudományos o l v a s á s esetében valóban elkülönítetten

Ábra

7. táblázat
22. táblázat
23. táblázat
25. táblázat
+7

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Minden bizonnyal előfordulnak kiemelkedő helyi termesztési tapasztalatra alapozott fesztiválok, de számos esetben más játszik meghatározó szerepet.. Ez

terület (fizikai matematika, leíró természettudományok, matematika*kibemetika, fizika, fizika*reaktortechnika, kémia*kémiai technológia, geofizika, geokémia, biológia,

ban található meg. A Budapesten lévő periodikumok kiemelkedően magas százalékarányát az Akadémiai Könyvtár idevágó folyóiratanyaga is befolyásolja. A 68 csak

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

századra a német (és francia) 5 modell alapján kialakult euró- pai kontinentális felsőoktatási modell mellett meg kell említeni, hogy a középkori egye- tem eszméjét

Azóta bebizonyosodott, hogy a nagy netes áruház befektetése jó döntés volt, napjainkban ugyanis már több elektronikus könyvet adnak el, mint papíralapút.. A megjelenítést