Ebben a rovatban a Budapesti Műszaki E¬
gyetem Központi Könyvtára /MÜEK/ beszámoló
kat, tudósításokat, módszertani tanácsokat stb. közöl a műszaki felsőoktatási könyvtár
hálózat számára. Kérjük a műszaki egyetemi könyvtárosokat, hogy közleményeiket a MÜEK hálózati és módszertani csoportjának megkül- dani szíveskedjenek.
025.2:027.7 A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM TANSZÉKI KÖNYVÁLLOMÁNYÁNAK
ÉS GYARAPÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEIRŐL dr. Hodinka László
Egy amerikai könyvtáros, DOWNS Róbert két évvel ezelőtt magya
r u l i s megjelent tanulmányában a következőket i r t a : "A könyvtárban az állomány területe az, mely benne igazán alapvető. E területen min
den további kutatás nemcsak szükséges, hanem gazdag eredménnyel i s kecsegtet ... De a jól átgondolt beszerzési p o l i t i k a ritkaságszámba megy. A könyvtári állomány leírásának, értékelésének, tudományos színvonalának módszerei még kisérleti stádiumban vannak. Általánosan elfogadott szabályok még nincsenek i s kidolgozva. A könyvtárak számá
r a hasznos volna, ha megfelelő állománybeszerzési politikát dolgozná
nak k i maguknak." /!/ Lehetne v i t a t k o z n i r a j t a , hogy ezeknek az álta
lánosító kijelentéseknek megfogalmazásában mennyi része van a több
ször emlegetett nyugati könyvtárosi kulturpesszimizmusnak, válság
hangulatnak. Lényegükben véve azonban meggondolandó igazságokat t a r talmaznak.
Immár közhelyként szögezhető l e az a megállapítás, hogy az ál
lomány gyarapításának összehangolása a könyvtárak közötti szükséges együttműködés világszerte legnehezebb területe. Közismert az is,hogy az állománygyarapítási egybehangolást a k a p i t a l i s t a tábor könyvtári szervei mint kívánatos, de különböző alapvető okok m i a t t s z e r v e z e t i leg meg nem valósitható követelményt emlegetik. A s z o c i a l i s t a tábor országainál viszont az országos méretű könyvtári állománygyarapítási koordináció szempontjából hatalmas előnyök mutatkoznak.
Hazai viszonylatban a tervszerű együttműködés kérdésébon GYÖRE
Tál kezdeményezésére éppen ezeken a hasábokon indított v i t a széles hullámokat verve h i v t a f e l a figyelmet erre a problémacsoportra. /Z/
Később a műszaki felsőoktatási könyvtári hálózat részéről BALÁZS Já
nosnak ugyanitt megjelent cikke* f o g l a l t a össze a hálózati központ és a tanszékek gyarapítási együttműködésének néhány e l v i és g y a k o r l a t i kérdését. /3/ Az e cikkben f o g l a l t a k a t igyekeztünk továbbfejleszteni és részleges helyszíni beszélgetések, felmérések utján tovább tájé
kozódni a hálózati egységek könyvállományának és gyarapításának rész léteiről, tudtunkkal k i f e j e z e t t e n i l y e n oélu adatgyűjtések és elemzé sek tudományos könyvtárainkban ujabban még nem történtek, ügy gondol juk, hogy a prlbéma érdekes, időszerű és hasznos i s , mert sok n y i t o t t kérdést és megoldandó f e l a d a t o t tartalmaz. Többször megállapí
tást nyert már az, hogy a műszaki egyetemi tanszéki könyvtárak nagy
ságuknál, szervezeti és t a r t a l m i sokféleségüknél fogva milyen válto
zatos és tarka képet nyújtanak. Ugyanezt elmondhatjuk általánosaág
ban állományuk és gyarapításuk helyzetéről i s . Dicséretes és élenjá
ró módszereket éppen ugy találunk, mint elmaradásokat, tisztázatlan
ságokat és vitatható megoldásokat. Éppen ezért lehet érdekes és t a nulságos néhány szempontunk összefoglaló, vázlatos bemutatása*
1. Az anyagi gyarapítási ellátottság
E kérdést véve előre, mondhatjuk, hogy i t t a helyzet általában kedvező. A tanszéki hitelforrások a ténylegesen felmerülő szükségle
teknek megfelelnek. Korlátot j e l e n t a devizaforint-keretek rögzitett eége. Ez fokozott felelősséget ró a kereteket gondozó Központi Könyv
tárra. Az össztanszóki h i t e l k e r e t e n belül az év elején f e l o s z t o t t könyv- és folyóiratkeretek h o l élesen különválnak, h o l pedig össze
folynak, ős egyéb átcsoportositási' lehetőségekre i s van mód. Örven
detes módon vannak olyan tanszékek i s , melyek profilváltozásokkal kapcsolatos e l v i megfontolásokból tudatosan csökkentik, ill.módo
sítják könyvgyarapitási keretüket. Ez a könyvtárgyarapitási tervezés megszilárdulását mutatja.
2. A gyűjtőkör kérdése
A tanszéki könyvtárak gyűjtőkörével kapcsolatos elemzések azért i s érdekesek, mert hiszen a gyűjtőkör pontos megállapítása az alapja egyrészt minden tervszerű gyűjtésnek, másrészt minden hálózaton be
lüli beszerzési összehangolásnak. Felsőbb hatóságaink i s egyre j o b ban hangsúlyozzák a tanszéki gyűjtőköri kódexek kidolgozását.Néhány tanszéki könyvtárunk, igy a Gépgyártástechnológiai, valamint az Au
tomatizálási Tanszékek máris rendelkeznek igen alaposan k i d o l g o z o t t szabályzatokkal. A legtöbb könyvtáros érzi a tényleges gyűjtési gya
k o r l a t Írásba foglalásának szükségét, de van, ahol a beszerzés csak ösztönös folyamat, melynek rögzítését feleslegesnek tartják.
Tapasztalataink alapján a tényleges főgyűjtőköri területek a tanszéki könyvtárak túlnyomó részében világosan k i a l a k u l t a k . A Rajzi Tanszék p l . nemrégen módosította i s gyűjtőkörét, mert az eddigi gya
rapítási irány nem fedte t e l j e s e n tanszéki profilját. Helyes törek
vést mutatott a két Vizépitóstani Tanszék: szakterületüket megosz
tották egymás között. A tanszékek zöme mellék- és határterületi gyűjtés i s f o l y t a t , tudatos e l v i megfontolások és gyakorlat alapján.
MÜEK közlemények
Különös, hogy általában nem alkalmaznak gyűjtőköri elhatárolá
sokat, szűkítéseket /földrajzi, n y e l v i , kor s z e r i n t i s t b . / . Ám p l . az I.sz. Vizépitéstani Tanszéken van nyoma a szűkítésnek: ldőbelileg csakis 20 évnél frissebb anyagot gyűjtenek. Ugyanitt érdekes n y e l v i elhatárolást alkalmaznak: általában olyan idegen nyelvű könyveket vesznek, melyeket a tanszék legalább -egy t a g j a olvasni tud. A szűkí
tésekre és elhatárolásokra gyűjtőköri összeállítások instruálásakor f e l k e l l majd f i g y e l n i , mivel i t t egészséges és szükséges egybehan
golásokra lesz lehetőség. Kern t u l örvendetes annak megállapítása, hogy a hiányzó vagy kiegészítésre váró anyag tervszerű, módszeres pótlásáról nincs tudomásunk. Egy tanszékünkön felmerült i l y e n t e r v , de megvalósítására eddig nem j u t o t t idő. Ugyancsak elgondolkoztató az a tény, hogy a tanszékek állománygyarapító munkájukban általában nem veszik kellően figyelembe a többi tanszékek beszerzési tevékeny
ségét. Pedig erre különösen a különböző párhuzamos tanszékeknél l e n ne az eddiginél nagyobb szűkség, i g y p l . a matematikai, f i z i k a i s t b . tanszékeknél. Külső olvasók vagy kölcsönzők szempontjai egy-két t a n széknél már tekintetbe jönnek a gyarapításnál i s . Örülhetünk n e k i , hogy általában már kezdik t e k i n t e t b e venni a hallgatók szempontjait i s . A Gépgyártástechnológiai Tanszéken 1500 kötet külön a hallgatók számára van kiválasztva, külön i s k e z e l i k . Se i t t i s van kivétel, mert több tanszék könyvtárának használata tudtunkkal még ma i s e l van zárva a hallgatók elől. E téren egyébként az utóbbi évtizedben folyamatos funkcióbeli átalakulás t a n u l lehettünk. Azelőtt ugyanis a tanszéki könyvtárak hivatalosan sem vettek tudomáBt a hallgatókról.
3. Az állomány összetétele
Jő lenne, ha mielőbb alaposabb anyaggyűjtésre, áttekintésre és elemzésre nyílhatnék mód a tanszéki könyvtárak állományösszetételé
nek tekintetében. Az alábbiakban /ezt i s első Ízben/ vázlatos szám
bavételt adunk a legfontosabb szempontokról, néhány tanszék anyagá
nak részletesebb ismeretében. Általában elmondhatjuk, hogy a tanszé
k i könyvtárak c é l t u d a t o s gyűjtés eredményeképpen létre
jött, az egyetemi magas igényeknek megfelelő gyűjtemények. A régebbi gyűjtések céltudatosságára példa az, hogy van tanszék, ahol az 1945¬
50 közötti években komoly erőfeszítésekkel pótolták a második világ
háború a l a t t külföldön megjelent, de a háborús események miatt akkor beszerezhetetlen anyagot.
Az e g y főre eső kötetszám igen változatos. Érdekes lenne ezt részletes vizsgálat alá venni, mert tudtunkkal eddig nem vetették össze a tanszéki állományokat a h a s z n á l ó k számával. Persze a belső t a r t a l m i érték nagyobb a puszta kötetszámnál. Mi mindeddig csak ez utóbbi s z e r i n t állítottuk nagyságrendbe könyvtárainkat, a használók pontos adatai hiján. A legdurvább összevetésnél i s szembe
ötlik a nagy szórás. Van, ahol 30-40, máshol 150 kötet i s j u t egy használóra. Érdekes arányokra i s bukkanunk: a Közlekedési K a r i Könyv
tár kb. 13 000 kötete a l i g 25 könyvet mutat egy használóra; igaz,hogy ezt aránylag sokan, több, mint 500 olvasó használja. A használók szá
mát különben egyre inkább nemcsak a tanszéki oktatók száma adja,mint még nemrégen, hanem ezek körének skálája örvendetesen bővül; ez per
sze befolyásolja az egy főre eső kötetszámot. /A használók számára
nézve részletes adatokat közöltünk a Magyar Könyvszemle 1961. évi 1.
szamában/. /•/
Eddig a n y e l v i megoszlást sem vizsgálták. Van csak 20 j£- ban magyar nyelvű, de van 80 Jí-ban csak magyar nyelvű anyagot tártai mező tanszéki könyvtár i s . Az általános kép 50-50 i».
A régi alapítású tanszéki könyvtáraktól e l t e k i n t v e általában mo dern és f r i s s könyvanyaggal találkozunk. /De p l . a R a j z i Tanszék a¬
nyagának 75 %-a régebbi husz évnél!/ Érdekes ezzel összevetni a nem forgó, h a s z n á l a t o n k í v ü l i , tehát érdektelen és f e leelegessé vált anyagokat. A l i g van tanszék, ahol ne lenne i l y e n . Nagy átlagban 10 i>, de van, ahol 20-nál i s több. Az anyagok tehát ál tálában f r i s s v o l t u k ellenére különböző okokból elég hamar használa
ton kivül kerülnek a tanszékeken. Erre f e l k e l l figyelnünk, hiszen ez a természetes folyamat, s ez érzésünk s z e r i n t még fokozódni i s fog. Eddigi s t a t i k u s szemléletünket tehát egyre inkább át k e l l alakítani d i n a m i k u s szemléletté. A funkció már e m l i - t e t t könyvtári elve röviden meg f o g j a követelni a tanszéki anyagok
nak a mostaninál gyorsabb cseréje és mozgása megszervezését. Vélemé
nyünk s z e r i n t a hálózati központoknak erőteljesen oda k e l l hatolok, hogy a hálózati egységek már nem szükséges anyagai állományból való kiiktatásának és a megfelelő u j helyre való átadásának szabályozása, valamint lebonyolítása rugalmasabb legyen.
Érdekes, hogy p l . a R a j z i Tanszék e m i i t e t t 75 #-os régi anyagá
ból csak 8 $• nem forogj van tehát, ahol a régi anyagoknak i s nagy a keletjük. Más kérdés a nem p r o f i l b a vágó anyagok ügyei; ilyeneket ál tálában nem tárolnak tanszékeink. De p l . a Vasúti Géptan Tanszéken gondot okoz a régi tervszerűtlen gyűjtés eredményeképpen tárolt, nem p r o f i l b a tartozó anyag.
A könyvanyag egymás közti b e l s ő a r á n y a i s érdekes változatosságot mutat. Bizonyára nem helyeselhető, hogy két tanszé
ken csak 25 #-nyi a szakanyag. De ugyanígy a másik véglet sem, ahol 97 i> szakanyaggal szemben csupán l - l #-nyi tankönyv, ideológiai és ismeretterjesztő anyag áll. Különben i s , mi a helyes álláspont az u¬
tóbbiakkal? Tankönyvet sok tanszék egyáltalán nem gyűjt, mások 25 ban i s . Ideológiai anyag sokhelyt semmi nincs, másutt 10 #-nyi i s van. Több tanszék gyűjt k i f e j e z e t t e n ismeretterjesztő anyagot i s . Megemlítendő, hogy tanszékeinken megindult az élet által diktált i ¬ rányvétel a nem hagyományos dokumentumok gyűjtése felé. Van, ahol e¬
zek máris a gyűjtés gerincét alkotják. /A hagyományosnak mondott do
kumentumokon s a könyvekben és folyóiratokon kivül ujabban nem hagyo
mányos dokumentumoknak nevezi a szakterminológia p l . a kongresszusi beszámolókat, kutatási jelentéseket, laboratóriumi jegyzőkönyveket, vállalati irodalmat, szabványokat, szabadalmakat, prospektusokat, gyártmánykatalógusokat, mikrofilm-anyagokat s t b . / .
4. A gyarapítás tervezése, előszerzeményezés
Az állománygyarapítás tanszéki könyvtárainkban általában nem e¬
lőzetes t e r v szerint történik, hanem menetközbeni mérlegelés éa k i a l a k u l t gyakorlat B z e r i n t .
MÜEK közlemények
A kiadói jegyzék-apparátus eléggé nagy a tanszékeken. Ennek k i építésében a Központi Könyvtár néhány évvel ezelőtti akciójának i s szerepe v o l t . Több tanszék öntevékenyen növeli a jegyzékeket küldő kiadók körét levelezés, bekérés utján. Egyik tanszékünkön 50 darab
ból álló gazdag gyüjteiaány i s van. Feltűnő, hogy mennyire nem igény
l i k s nem használják a b i b l i o g r á f i á k a t . így a Köz
p o n t i Könyvtár gazdag bibliográfiai anyagát i s a l i g veszik igénybe.
Azt hiszem, némi meglepetést j e l e n t h e t annak megállapítása, hogy mi
lyen sok tanszékünk f i z e t elő különféle r e f e r á l ó szolgálta
tásokra, ügy látszik, ez i s kezd rendszeres beszerzési segédszerszám
ként kifejlődni. Érdemes lenne azt i s megnézni: eléggé k i i s használ
ják-e az előfizetett anyagot? A szakirodalmi f i g y e l ő s z o l g á l a t o t , az un. előszerzeményezési munkát a tanszékeken álta
lában egy állandó személy végzi, de több tanszéken van több személy közt tervszerűen f e l o s z t o t t , mondhatnánk szakosított figyelőszolgá
l a t i s . Külön megemlítjük a Yizgépek Tanszék előszerzemőnyezésének magasszintű szervezését. I t t a tanszékvezető maga naponta átnézi az érkezett folyóiratszamokat, s külön e célra alkalmazott /nyugdíjas mérnök/ szakember f i g y e l i a tanszék előre megadott szempontjai sze
r i n t a tanszékre nem járó szakfolyóiratokat. Az előszerzeményezés ál
talában külön történik a belföldi és külön a külföldi anyagra. Ez u¬
tóbbiaknál sokszor gondot okoz a hiányzó adatok pótlása. Több helyen az előszerzeményező adatokat, bírálatokat i s jegyez javaslatára,hogy ezzel i s segítse a döntést végző mérlegelését. Ezt szolgálja az aján
l o t t rangsorolás i s . Körülbelül a könyvtárak felében rendszeresen t a nulmányozzék különféle könyvtárak u j s z e r z e m é n y e z é s i j e g y z é k e i t . Központi Könyvtárunk eddigi jegyzéke beolvadt az OSZK-nak könyvtáraink külföldi gyarapodását egybefoglaló általá
nos ujszerzemányi Jegyzékeibe. Ezek használata nem mindenütt megnyug
tató. Van, ahol elvből nem veszik figyelembe, hogy már a Központi Könyvtér i s megvette ugyanazt a könyvet, máshol egyenesen ajánló cím
jegyzéknek t e k i n t i k , és sietnek megvenni ugyanazokat a müveket.
Sajnos, a tanszéki könyvtárosok nem ismerik eléggé a Központi Könyvtárba legfrissebben beérkezett müvek gyorstájékoztató szolgálta
tását sem. E legújabb könyvek elmeit ugyanis a könyvtár beérkezésük után rögtön, gépelt cédula-felvételeken - a végleges adréma-kataló- guslapok elkészültéig és beosztásáig i s - a katalógusteremben külön, feltűnően elhelyezett fiókban folyamatosan oserélve gyűjti, és bocsát
j a az érdeklődő tanszéki dolgozók rendelkezésére.
A megtekintésre való bekérés a tanszékek zöménél egyre jobban terjedő módszer. A könyvtárosok általában rendszeresen járnak könyv
kereskedések helyszíni megtekintésére i s , olykor előzetes t e r v alap
ján megosztva többen i s . Kiváhságfüzet általában nincsen; az oktatók esetenként maguktól, vagy kikérdezés alapján közölhetik véleményüket, beszerzési igényeiket. A beszerzések fölötti döntést aránylag sok he
lyen a könyvtáros kapta meg t e l j e s felelősséggel és önállósággal, ál
talában azonban a tanszékvezető dönt.
Egyes tanszéki könyvtárakban a olmgyűjtés, szerzeményezés, a tervszerű gyarapítás kérdése valósággal közös ügye az egész kollektí
vának. Elég panaszt hallunk azonban a tagok nehézkességére i s . Az ál
lománygyarapítás talán legszebb példáját és legmagasabb formáját az
Automatizálási Tanszéken láthatjuk. I t t egyrészt a tanszékvezető irá nyitó tevékenységével példát mutat a könyvtár fontosságának elismer
tetése, megbecsültetése tekintetében, másrészt a tanszék szempontjai szakmájuk könyvkiadási t e r v e i r e i s irányitőan hatnak. Sok szükséges könyv eszméje i s i t t merül f e l , tevékenyen befolynak elkészülésébe, megírásába i s egész addig, mig á sok gonddal létrehozott könyv "meg
születik" és e l f o g l a l v a helyét a könyvtári vaspolookon, megkezdi t u lajdonképpeni életét az olvasók között.
5. Gyarapítási adminisztráció, devizás rendelése, vétel-ajándék csere
A devizás külföldi rendelések összegyűjtött címanyagát a rende
lés feladása előtt a l i g egy-két tanszéki könyvtáros hasonlítja be a Központi Könyvtár katalógusaiban. Saját tanszéken belüli azonos ren
delés a l i g van. Ha van i s , ez abból áll elő, hogy ugyanazt a müvet hol szerkesztője, h o l elme a l a t t h i r d e t i k , s a cimgyüjtő jóhiszeműen két külön műnek vélve, r e n d e l i meg kétszer ugyanazt. Többször felme
rült a külföldi rendelések folyamatos feladásának kérdése. Tanszéke
ink mégis általában megfelelőnek találják a hagyományos negyedéves határidőket. Ugyanakkor általában panaszkodnak a könyvek megérkezé
sének túlságosan hosszú idejére, h o l o t t e téren az utóbbi években jelentős javulás észlelhető.
A párhuzamos tanszéki külföldi, un. devizás könyvrendelések kér dése egy-két évvel ezelőtt még sok vitára adott okot. Az ügy rende
zetlensége tápot nyújtott a korszerűtlenül még továbbélő elzárkózó, szaksoviniszta tanszéki könyvtári gyarapítási szemléletnek. Felsőbb ösztönzésre komoly egybehangoló szervező munka i n d u l t meg, melynek során a karok maguk oldják meg összehangolási problémáikat.
A két egyetem rektora külön-külön r e n d e l e t t e l szabályozta az e¬
gész kérdést ugy, hogy a párhuzamos tanszéki könyvrendelési igények
részletes megvizsgálását és a végleges döntőst az egyes karokon már
régebben i s működő un. K a r i Jegyzetbizottságok feladatává tette.Ezek igyekeznek ezt az u j és nem mindig könnyvű feladatukat l e l k i i s m e r e t e s e n ellátni. Mérlegelésük eredményeképpen azután az indokolatlan párhuzamos rendelési igényeket visszautasítják. A már második tanév eziranyu bizottsági t a p a s z t a l a t a i t érdemes lenne külön összegyűjteni és publikálni, hiszen e téren más hálózatok számára i s felhasználha
tó szempontokat nyújthatunk.
Akad egy-két olyan tanszéki könyvtárunk i s , amelynek nincs n y i l vántartása a megrendelt, de még be nem érkezett müvekről. így egy
részt nem ismerik pénzügyi hitelfelhasználásukat, a még leköthető f e dezetet, másrészt Bohasem vesznek tudomást egy rendelésük esetleges végleges elsikkadásáről. A tanszékek f e l e sohasem reklamál semmit, csak tétlenül vár; másik f e l e viszont öntevékenyen i s sürget, főleg ' elmaradt folyóiratszámaikat. A rendelések negyedévi elbírálásakor
függőben maradt e l m e k e t általában külön gyűjtik, és a legközelebbi rendeléseknél az azóta gyűjtött u j címanyaggal együtt újra mérlege
l i k ; egy-két tanszéken viszont a legközelebbi rendelésnél ezek e¬
lőnyt élveznek.
MÜEK közlemények
Az a j á n d é k általában nem jelentős gyarapítási forrás a tanszéki könyvtárakban. A tanszékek külföldi utakra járó dolgozói u¬
gyan hoznak magukkal és ajándékoznak könyveket, intézmények azonban csak elvétve küldenek szakkiadványokat a tanszékekre. Ezek meg álta
lában nem kérnek támpéldányokat. Tulajdonképpen n y i t o t t kérdés, hogy helyes-e ez, s nem kellene-e Jobban feltárni a kínálkozó lehetősége
ket? Az a régebbi gyakorlat mindenesetre már eltűnt, amikor a könyv
tárak anyaguk számszerű növelése érdekében még nem tanszéki szakpro
f i l b a vágó anyagokat i s elfogadtak, ha Ingyen hozzá l e h e t e t t j u t n i . A tanszéki könyvtárak Baját szervezésű, közvetlen és rendszeres könyv - o s e r e f o r g a l m a t nem bonyolítanak l e . I l y e n cé
l o k r a a Központi Könyvtár régebben kiépített külföldi csereszolgála
tát veszik igénybe.
6. A koordináció lehetőségei és f e l a d a t a i
Az eddigiek alapján már nyilvánvaló, hogy az állománygyarapítás tervszerűségének és biztos gyakorlatának megvalósítása érdekében i s célszerű lenne, ha a kisebb, szűkebb keretek között, nehézkes módsze
rekkel dolgozó tanszéki könyvtárosok valamilyen módon beszerzési mun
kakapcsolatba kerülhetnének a két egyetem élénkebben, jól működő na
gyobb könyvtáraival. A tanszéki könyvtárak kapcsolata a Központi Könyvtárral állománygyarapítási tekintetben általában még ma sem e¬
léggé kiépített. Legtöbb helyen szinte csak a devizás megrendelések továbbítására és az érkezett könyvek szétosztására szorítkozik, ügy látjuk, hogy a tanszékek zöme e tekintetben, sajnos, még eléggé e l zárkózó. Vagy nem i s látják az együttműködési lehetőségeket; ezeket valósággal egyenként k e l l majd ebbe bevonni, a módozatok feltárásá
v a l és kiépítésével. Vagy éppen ellenkezően, igen komolyan, de túl
ságosan i s önállóan és elzárkózva végzik munkájukat. Sokan azért i ¬ degenkednek az együttműködéstől, mert részükre hátrányos korlátozá
soktól tartanak. Ez több helyen befolyásolhatja a gyűjtőköri rögzí
tés ezután esedékes munkálatalt i s . Kétségtelenül ma sem végleg tisztázott probléma annak egyértelmű eldöntése, hogy tulajdonképpen mely müvek valók inkább a Központi Könyvtárba és melyek inkább a tan
székekre? Az az e l v , hogy a Központi Könyvtár inkább mindenkit érdek
lő általános, a tanszékek pedig p r o f i l j u k b a illő, részletkérdésekkel foglalkozó müveket gyűjtsenek, túlságosan általános, és esetenként vitára ad okot. Ezért szűkíti l e a problémát sok tanszék oda, hogy mindent megvesz, amit akar, t e k i n t e t nélkül a Központi Könyvtárra vagy más tanszékre. Pedig igen sokszor kényelmi okok játszanak köz
re a tanszéki gyarapítóknál. így emiitettük már, hogy az előszerze- ményezési devizás elmek gyűjtésekor néha sok munkát igényel a szük
séges adatok: szerző keresztneve, kiadó, megjelenési hely, ár s t b . kinyomozása. Könnyebb munka tehát az i l y e n adatokkal már biró oimek megrendelése, még akkor i s , ha a könyv nem egészen a tanszékre való.
A másik i l y e n kényelmi szempont a hét példányos rendelési szelvé
nyek kitöltése. A tanszékek egy része inkább kevesebb, de drágább átfogó mű rendelésével tölti k i valutakeretét a h e l y e t t , hogy több a- laesonyabb áru részmüből rendelne. Pedig a tanszéki könyvtárban i n kább az utóbbiaknak lenne helyük. Am ezek megrendelése sok cédula kitöltését igényelné. Véleményünk s z e r i n t a k é t o l d a l ú e - l ő s z e r z e m é n y e z é s i s e g i t é s kiépítése fontos feladata a Központi Könyvtárnak, mely végső fokon felelős a hálózat
helyes állománygyarapításáért i s . A Központi Könyvtár részéről a t a n széki könyvtárak javára szolgáló gyarapítási együttműködések mind több módozatát k e l l megszerveznünk. A most kezdődő tanévben megvaló
sítjuk a régebbi figyelem-felhlvó szolgálat szélesebb körű felújítá
sát, valamint a z t , hogy u j szerzeményeinket időről-időre s z a k o s i t o t t tárlókban bemutatjuk a tanszéki könyvtárosoknak. Tovább f o l y t a t j u k az OSZK kötelespéldány anyagából a tanszéki könyvtárak részére i s történő válogatást. Hatékony segítségnek szánjuk azt i s , hogy indo
k o l t esetben megrendeljük azokat a szükséges müveket, melyek a t a n széki devizakeretekbe már nem férnek bele.
összefoglalva eddigi gondolatainkat, megelégedéssel állapíthat
juk meg, hogy az utóbbi egy-két évben azért lényeges előrehaladás történt a műszaki felsőoktatási hálózat központja és egységei állo- nánygyarapitó munkájában i s . A problémák és feladatok, valamint a megoldási módok most már sokkal világosabbak. Sok g y a k o r l a t i kérdés i s részben már megvalósult, részben annak jó utján halad. Véleményünk s z e r i n t a még előttünk álló feladatok megoldásának talán a legszüksé
gesebb feltétele a gyakori és szoros érintkezés az érdekelt részlegek között.
Munkánkhoz két alapvető mutató áll előttünk. Az egyik a magyar könyvtárügy ötéves terve I r á n y e l v e i n e k V I I . f e j e z e t e , mely előirja az állománygyarapítás mennyiségi szemlélete h e l y e t t a funkcionális szempontokat, a kooperáció kifejlesztését, a megosztott állománygyarapítási e l v kimondását és biztosítását, valamint a kül
földi irodalom kihasználtságának elérését. /5/ A másik a könyvtárak hálózati e l v e i t megszabó U t a s í t á s o k b a n a központokra rótt állománygyarapítási összehangoló feladatok f e j e z e t e . /6/
Az eddig gyűjtött felmérési adatok birtokában az e m i i t e t t Irány
elvek és Utasítások megfelelő fejezeteinek szempontjait h e l y i viszo
nyainkra k e l l alkalmaznunk és komoly szervező, de egyben eszmei-poli
t i k a i nevelő munkával k e l l lépésről-lépésre haladnunk céljaink eléré
se felé.
Központi Könyvtárunk az u j vezetés lendületével fog igyekezni azon, hogy a hálózati állománygyarapítás munkájában i s megtartsa a felsőoktatási hálózathoz méltó igényes s z i n t e t , és mielőbb tető alá hozza az e téren közvetlenül szükséges és legsürgősebb előmunkálatot, a hálózat t e l j e s gyűjtőköri kódexét.
t
t S SS
MÜEK közlemények
JEGYZETÉÉ /!/ DOWNS Róbert B.;
/2/ GYÖEE Pál:
/'V BALÁZS János:
Az állomány kérdéseivel kapcsolatos vizsgála
tok. Bp. EME*. 1961. 55-73. P. Eönyvtártudomá- n y i kutatások c. gyűjteményes kötetben, a L i b - rary Trends 6.vol. 2.No. ismertetése. Eülíöldi Eönyvtári Szakirodalom 7.sz.
Az állománygyarapítás tervszerű összehangolása a kohó- és gépipari szakkönyvtári hálózatban.
Műszaki Eönyvtárosok Tájékoztatója 1962. l . s z . 4-15 P. Ugyanitt HODINKA László: Hozzászólás GYÖRE Pál cikkéhez a műszaki felsőoktatási könyvtári hálózat központja részéről 19-23 P.
A Eözponti Könyvtár és a tanszékek együttműkö
dése az állomány tervszerű gyarapításában. Mű
szaki Könyvtárosok Tájékoztatója 1961. 5«sz.
A / HODINKA László - Raktározás, használat és feltárás a két buda- MIKÓ Lajosné: p e s t i műszaki egyetem tanszéki könyvtáraiban.
Magyar Eönyvszemle 1961. l . s z . 99-105.P«
/5/ A könyvtárügy második ötéves tervének irányelvei. A Eönyvtáros 1960. 6.sz. 401-408 p.
/6/ MÓRA László: Segédkönyv az egyetemi könyvtárak hálózati mun
kájához. Bp. Tankönyvkiadó, 1960. Budapesti Mű
szaki Egyetem Eözponti Könyvtára Módszertani Kiadványai 3.az. közli a vonatkozó részeket.
Ezenkívül felhasznált irodalom:
/!/ BENEDEK Jenő:
/8/ DÁCZÉR Éva:
/9/ DINNYÉS János:
Állománygyarapítási kérdések a műszaki terme
lési hálózatban. Műszaki Eönyvtárosok Tájékoz
tatója 1958. l . s z . 40-45 P.
Az Országos Műszaki Könyvtár könyvállománya könyvgyarapitásának a l a p e l v e i . Bp. OME, 1961.
Az OME 1960. évi Évkönyve, 81-99 P»
A mezőgazdaságtudományi szakkönyvtárak állo
mánygyarapítási kérdései. Bp. OMgE, 1960.
OMgE Közleményei 3.SZ.
AO/ Egyetemi Eönyvtári Eonferencia Szeged, 1959. dec. 10-12. Bp.
EME, 1960. CSÜRY István előadása 71-98 p.
/ I I / A tanszéki könyvtárosok alapismeretei. Bp. Tankönyvkiadó, 1962.
2. f e j e z e t BALÁZS János: Állománygyarapítás, 3. f e j e z e t HODINKA László: Raktározás, állo
mányvédelem.
