_ 1——6. szám
Huber, Michel. Cours de Demographle et de Statistitlue sanltalren
ti kötet (Aotwautes Helen—liliones et Indust- rienes őse., ozni-, 485, ölti-, 566. és wo; ez.
Marks, Hűű—1941. hermaim et Cie kiadása m' —t-110 Jr lOS—t—löl—t— 134 % 159 u.i A n'eneita statisztikának a. kozelmultban e'ltht'myl legkiválóbb képviselője, Huber M.
élete utolso évtizedében ket ániogó tannalmfú kezikonytv—eorozattal gazdagította. hazája es a. Villátg' statisztikai irodalmát. A ,,Uoutrs de Swmtigue appliouee aux Affair—es" c- ötkötetes müvel —— etni-űl e, Szemle mar tbe—
számolt2 — es a ,,Cour—s de Dtémogmprhie et de Stetistigue sanittaisre" e. hatkötetes mun-
kával, melyről, bár már korábban, a; máso-
dik világháború első évében hagyta el a sajtót, háborús elzámtsátgumk miatt csupán most emlékezhetünk meg'-A mű a. népességű és egészségügyi elta-
tistztitkni ismereteknek pompás foglaltatn—
Huber e, páritsi egyetem tstativszliiktai intéze- tévben tiz esztendőn :át ttazrtotst. előadásai/t dotl- gozta fel igen ttantalmtan művében; de mind a. hat kötet tele van azokkal az étlesszemű megfigyelésekkel is, amelyeket e. irant-áta
hivatalos etatieztitkoai (szolgálatban és annak
éltécn tö-btb eviizeden tát tett. Elméleti, mód—szertani és .gytatkorleti szempontok szeren-
osés keveréke így a mű. A matematikai
statisztikai módszerek bemutatása és, sali—kall- mtaz-ása sem Mányzik az egyes fejezetekből
—— szerző matematikai mltaplnépzerttteé—g-ének is megfelelően —, de sohasem válik túlten—
gűve; munkáját ugyanis Huber, szélesebb körök használatára szánta, s fejtegetései néthsámy résztől eltekintve a középiskola nyujtotta mennyi—segiteni ismeretek biz-toklá—
ban lévők Számára is könnyen érthető és
(élvezetes olvasmányt nyujtanak A bemu—
tatott [adattanyag szintén bősége—s, bástahátb- lálk inkább csak példaképen illeszkednek az egyes fejezetekben; egytben azonban ez általános tájekozódmehoz sőt a, melyne- hwtóbb vizsgálatok megalapozásához szük- seges támpontokat is megadják Amá—nyltatg gyér a gmafikus átbpaeanyatg es esek a haltam- dósálgi tátbltátktktall kapcsolaton elvi kérdések grafikus megvil-ágimása, mondthta—tó eleg bő- ségesnek Bibliotgmtfitai utalások szempont—
jából sem túleágnetan tbő e lh'all köthet Egyéb- ként azonban anylatgta mintaszerűen gazdag és rendszeres
Az tijtatbtb francia irodalom a demograzfiá—
nek határait a nepe—sasági sttatisztitkenál tá- gabban húzza meg Hubm szerint viszont a demográfia :a statisztikai módszereknek
. 1 A hat kötet címe: I Introduction á Iétudc des s'ta'tístiams démographigues e: szmiteires ll. '(le'tho—
des dmélibotatíon (les stntisngues (lémogmphi—[ues rettenet—ments etet civil, migrations) ltll. État de 14 population d'aprés les recensememts. IV Nuptiatltítté, natalité, fécondité V Morbalité statltislianes semi—
leir-es VI. Table de mortaltté Moutemem genti—ral diune population (A bevezető ikobet után következő II kötet a mű tulajdonképpem első része, mig a III. —IV kötettel: alkotják ,,Utilisation dos statis—
, time demographiuues" címen a második részt.
2 Az 1946. évf. 144—145. lapján,
a nepesseg, sőt álwlwban ez anthem keme- '
segtetk tanulmányaimat; való alkalmam,; ,Ennek szellemeben a mm elmeletenek ,
es módszertanának menwomüeít ismenteti *müve első, bevezető kötetében Ez. a. kötet
némi kiegészítéssel elméleti és módszertani." *
tankönyvkent is megálltam helytel- A *mátso-
dik kötet .az álló népességre, továbbá, a, nép—"
mozgalomba és
ehatisztikvai adatgyűjtések, feldolgozások és' kozlese]; rendszerét és modszeret. vázolja;
szerző szerint ugyanis ez ilyen ismeretek nélikütlözthetettlenek th adtatok helyen felkelek
nálltáea szempontjából. A hatvanadik kötet.
a népesség állapotára vonatkozó (hunyo——
moaun népszámlálási) adatokat és tanu—leá— í _
gailkett foglalja össze, míg te negyedik a há,- ZHSOd'áJSi és születési mozgalom alakulásával és a házas (termékenység sajátosságaival foglalkozik. Az. ötödik kötet e.thlatltandóoág- taglalása mellett sbő teret swntetl— a. statiszt—
titkai tankönyvekben eléggé elhanyagolt egészségügyi smatieztikei adatoknak" és (tta.—
palezteltatokwk, a hatodik pedig önálló tannlmánystzáanba menő alapossággal- irja le a halandósági tablak szerkesztésének, kérdését és cadaxtaatik éneket, vegül a. nepen— ,, segfejlődteerőt rajzol összefoglaló képet Az, egyes kötetekben egyebkent nem ez adtatok bemutatásán van e lumgsútly, hanem a fo—
gvállmátk, ta számitani módszerek ui'ltágvos jel—, lemzésen, valamint az adatok tanulságainak bemnttatáeáxn. A külömböző számítási módsze
(reket Huber objektiv kalákábanis remsiti.
A hat kötet anyaga rendkivül bő: esek a nepességelméletie és nepeeedtéspplitikátm nem terjeszkedik ki, mert szerző szerint ezek a kerdesek már nem tartoznak a demo—
gráfiai tények tcanuzlmányowásámk es az ehhez szükséges módszereknek tárgykörébe.
Huber tötbtb helyütt (és többnyire helyesen),—
idézi a magyar Statisztika eredményeit (is, immáte'ltten uttatl Kőrösy József munkáira Nem feledkezik meg a történeti hátttéu: fel-j
vtázolásásuil eem- Igen érdekes peldaul a
fer—amin nep-mml'áthátsok tömör vinezapitltltant'tó, jellemzése. A megnzokattniátl nész'letesebben foglalkozik a mű többek közt a vándorlási st—utiszttikcámak, a n'épességtnYil—vánst—arbátso-k- nak, a foglalkozás ketfele rendmnezéeének kémdtéeeivelt Legerttétkesetbb talán mégis a.különféle (tházasodáei temékenységi, haltam- (tósági) táblák, a etlamdard es egyeb, helyte—
sebb mrányinzám- es reprodukciós inder stáb— Smátmi-tátsok rnaétlrttatttáea- H uber luazttkötetest demognafikai kézi—könyve tehát mindenképen.
hasznos útmutató mindazok számára, akik a nepesseg es népesedés nagyhorderejű ker—
deseinek statisztikai feltárvanána vagy sta—
tisztikai alapon nyugvó gyakorlati meg—
oltl'asára tti—rekednek
Les transfer-ts intemationaux de popu-
lations.Institut National de rlta Stetmtigue et des.
Etudes Economiguee. Dimeotion de la Con——
juneture et des Etudes Economitmes. Etudes—
et Doouments. Sie—tie B—Z. Paris, 1946. 556 I,,
M
