Amlyzetét a nen'tzeti jiivetlelom- és wgyo'n—
szamitasok eredményeit, valamint a valuták téríélwúitozz'lsaitz a két vilz'tgln'iború között A kövotkoző tanuln'iany a llnnavölgyi alia—
mok killkoroskodolmi forgalmával és politi- kajavaf"foglalkozik. lx'iiliin fejezet mutatja ha a. dunai allamok szövetkezeti életét, (igya szintén biztositasi lmlti'u'ajat. 'a'taniint, kiiz—
lokodósot ós ideg-onforgalmit, A ll. Jkiitot riitiftljtfző tanubm'mya Ausztria, iisoliszlora- kia. Jugoszlávia és Ilonu'inia, tehat. a kiiz-
*vvtloniil szomszédos országok foldrajzi iit'lyzotoi't'ilj allami olotórt'il, l'lépCSOdÖSi vi—
szonyairt'll és gazdasági oi't'iforr:'tsairól ad át—
t'rm') tzijokoztatót az olvasónak.
A. mi] III. [KÖ/(fil) először a Dunatáj ugyon (országainak tilrtónott'et adja ogynn'm moilt's ';illított, idt'irondi táblákban az V. századtól a masodik vilaghaboru kitöréséig. 10 majd itelt) oldalra terjedő, bót, orszagra tagolt, kio nologikus áttekintés lobotövt'a teszi a duna-
.,
nm orsz—ihol; történt-tomi; párhuzamos és;
nmnzotki ,i battt'xrbo allitott tanulnu'myoza- sat s így igen haszi'ios szolgalatot tesz mind- azoknak, akik a szóbanforgó orszag-ok tiir- tüneti osoinényoit dnnatúji vagy világtör—
iónoti összetiiggésiikbon óhajtják
m'. Ezenkívül még az 1920 óta tartott vá- lasztások erodnn'lnyoirt'il, valan'iint az RNS—__
1931). óvok közti időszak kormányainak idő- a'rs sorrendjéről tájékoztat, ez a ki'—tot.
A csupan nagyvot'ialakban ismertetett lia- talmas műben minden adat és tudnivaló :nogtaiállmtó, ami a dnnata'lji orszagok földrajzi, történelmi. népesedési és gazdasági szon'montbol Vaio tökéletes megismeréséhez (olongmlnetotloniil szükséges. Ha a tervezett TV. kötetnok előirányzott —— kétségtelenül vot—dolmsnok és hasznosnak latszo —— tartal—
mat még: a tárgyalt, országos szociális és kulturális viszonyainak mogismertetésével is lehetne gazdagítani, joggal volna a nagy 'llit'l a hatalmi enciklopédiz'tjanak tekintlmtiő, moly igazi céljait: azonban mégis csak akkor várná, el, ha a többi érdekelt, ország számára
*lu'izzz'ifórhott'í nyelven is napvilágot: láthatna.
*G. G' .
':Miehel Huber: Cours de Statistiaue applignée aux Affaires.
Vol. i. kötet. La siatístiguc et les affaires privécs 102 i.
__ pages.
Vol. ll, kötet. Élémcnis de trclmigue statisiiguc. 2!4 !, úpages.
Vol. Hi. kötel. Statistigucs économioues généralcs, !. Le
fiux des produits. 254 !. pages
Vo] lX' kötet. Slati—ztigun ('conomigucs généraios, ?. Lv Colli de; produits etdcs St'rvicrs, 3. Coaionc,
pages.
Edition Herman § Cilu Paris ('Xciualltés sclentifigucs el indostrieltrs. Nos %S., 050, %a., 1006. sz.)
l-Ilillvén a harci zaj Európa felett: las-
—sankintz loliott'ívó ':ilik, hogy a távolabbi nyugatnak : háború alatti szakirodalmi ter-
——ntoléséről kópot kapjunk, Az eddig Magyar—
inrc ot právision. 290 l,
mérleget- '
országa eljutott, statisztikai mun—káliíbo látszik, hogy a nyugati országok 'iltnno'gr _ fiai és gazdasági szakírói a háború alatt noni voltak tolti-nok és számos olyanrm—unka látott; napvilágot, moly mind terjedelme, mind pedig; im'ljúnak szolitani "felkészültséget következtében tkomoiy figyelmet érdemel.,
l': munkak kiiziil is kiemelkedik Michel
]lubernok a irant—ia statisztikai szolgiilat' tisztolotboli igazgatójának és a 'pút'izsi ogyot'om proto sor.-inak öt kötetre—tai zett,;iolonlog' azonban még csak négy kotetbö—l _'
átló. de máris közel 900 oldal terjedelmű :
munkaja.
inkalllf * Huber oddig'i munkal alapján
mint dt—imog'rat'us volt ismert, legújabb munkaja azonban azt blzonyitt'ia, "hogy szakismm-otoi a gaztlasz'ugstiatisztika farán son'nnivel som maradnak el a népességű;
doinany toron felmutatott kozismerten ki- ontolkodt'i toljo—sitntl'aiyoi mögött. ,
Szorző célja munkajaval, mint azt: a töliii4'_
Wilt'iiliil'ls mű előszavában írja, hogy vállalati
'vozetők l'ÓSZÖt'O a vállalatok vezetéaébén
haszonnal értékesíthető statisztikai ismero—tokot nyujtson. Ezen a kitűzött célon azon-**,
ban ___. anélkül, hogy ezzel a munka gyakor!
latilag kevéssé baszm'ilbatt') elméleti num- kava válnék * túlmegy, s egyben teljes sta-
tisztikai módszertani áttekintést: isade
mü ezzel különleges színezetet "nyer, mert a statisztikai módszertani nmnkúk, mintaz
ismeretes, a módszertani ismereteket inkább;
demográfiai jolensógek alapján tárgyalják, míg Huber ezt a gazdasági élet jelenségei—'
hoz kapcsolva teszi. " '
Az első kötetben, a bevezetésben, a szerző , r:"nnutat a statisztika szerepére és basznak 7 '
hatósx'tga'ira a 'allalatl vezető szempontja—
ból. A, vállalatot valamely közgazdaság élő organizmusaként tekintve arra a megalla—
oltásra jut, hogy a statisztik: alkalmaza- sának a vállalatvezetői szempontjából két területe van, novozotoson az általános gaz—
daságstatisztik; eszközeivel annak a, gazda—
sagi miliőnek a, vizsgálata, melyben a val—
lalat mint, organizmus ól, Illii§rá§1rfíl pedig a vallalat, t'nnkcit'iinak. valamint a külvilág—
gal valo lmncsolatainak a vizsgálata a sta—
tisztika sogítsógíil hívásaval. Ezek után nagy vonalakban ismerteti a vállalati sta—
tisztika 't'otadatait mind az általános gaz- . daságstatisztikai adatok felhasznalasa. x mind pedig az üzemi statisztika terén. fi—
;:yolombtwóvo mindenkor azokat a határm
kat. molyokot; valamely 'állalat statisztikai
szolm'ilatanak kiépítésénél a jövedelmezőség ós az ószszorí'iség mogszab.
illogbatározvan így a statisztika alkal—
niazbatoságatt a 'atlalati életben, a munka második Irt'itoiíúben a statisztika módszereit ismerteti, egyaránt kiterjedve a feldolgo—f
zásra és a feldolgozás eredményeképen nyert adatok kiértékelésére. Mogállapftása
szerint a Yz'illalatvozetű, 'agy a vállalati-
10—12. szám
egyes gazdasági ágakra és
!
statisztikus, nemcsak használója kell, hogy legyen a statisztikai adatokl'iak, hanem a statisztikai technika terén is jártas szak- embernek kell lennie, mert, szüksége van a statisztikai adatok kritikai szemléletére és ismernie kell a feldolgozási egységek, a nomenklaturák, a esoportok képzésénél követendő irz'tnyelveket. izeknek az ismere- teknek a hiánya az adatok hibás kiértéke- lését eredményezheti, miáltal a statisztikák nem érhetik el a kiszemelt célt, sőt egyene—
sen t'eli'evezettfik lehetnek. Huber művének ez a kötete önálló munkaként is megállanz't a helyét. Teljes módszertani munka, mely nemcsak vállalati stat'isztikusoknak, de minden statisztikz'wal foglalkozó szakember—
nek értékes kézikönyviil szolgálhat. Mé' az egész munka céljának megfelelően egy s
tárgykörök. így az indexek szerkesztést'mek kérdése és a korreláeit'ls problén'n'tk, alapo- salman vannak kinmnkálva. liár a szerzo matematikai alapokon áll, az ol 'asónak a munka teljes llleÓl'lÓSÖhttZ vsak jó közép—
iskolai matematikai műveltségre van sziik-
;ti'e és a matematikai vonatkozások nem terjednek túl a korszerű praxisban tényle—
; en elt'it'ordulhatt') eseteken.
A következő két kif—tet az általános aaz- atisztikának van szentelve, hogy le—
hetóv tegye, annak a kozgazdaságmtk a vizsgálatát, melyben a magángazdasáu'ok születnek, élnek, prosperálnak, 'agy hal,- tlokolnak. lö két, kötet, közül a harmadik az emberi szükségletek kielógl'iÓSéH—l szolgáló ja 'ak termelésére szét 'tsára és fogyasz—
tására vonatkozó statisztiln'tkat tárgyalja, a negyedik kötet pedig a piaci helyzetre vo—
natkozó statisztiln'tkiml,azárakkal és az ár- indexekkel. a llt'tl'thkkPl és a létfenntartási költségekkel, a szociális statisztikákkal. a köz- és magánháztartási statisztikákkal foglalkozik. Mindkét kötet értékes, mond—
hatni egyedülállóan teljes áttekintést ad az folyamatokra vonatkozóan I'OlldelkUZÖSl'O álló belföldi (franciaorsn'tgi). europai s tengerentúli hi- vatalos és magánjellegű statisztikai adat- gyüjtésekről és azok pnblikálasi helyéről, sok esetben pedig módszerért'il is. A negye—
dik kötet második része a konjunktúrael- méletet és a lmnjunktt'irakutatás módszereit nyujtja, ismertetve nagy vonalakban a konjunktúrakutatássa] foglalkozó intézmé—
nyek mnnkáját is.
Valamennyi kötet végén részletes. a fo- lyóiratanyagra is kiterjedő bibliográfia fog- lal helyet, mely az egyes témák iránt: lie—- hatóbban érdeklődők részére a, to *ábhkép- zést és az anyag alapos megismerését lénye—
gesen megkönnyíti.
Az ötödik még meg nem jelent kötet a
vállalatok keretén helíil folytatott statisz- tikai adatgyűjtési tevékenységet fogja tár- gyalni. A tárg'alt munka negy kötetének
145 , _ ( 1946 _
ismeretében _nagy értleklt'idéssel tekinthew tiink a befejező kötet elébe.
S. 4.
Szlovárj—szprávocsnyik po szociáljno—v—
ekonomicseszkoj sztatisztike.
Ottgyel uzschnüch zawdénii. Moszkva [Masami NHL.
Centrálincr sztatiszticscszlvoc upiavlc'nlr.
275 ]. pages.,
A ta'rsudulomgazdasúgi statisztika (; tú;
jékoztató szótárának ilsszeállitói azt: a felé adatot tűzték maguk elé hogy a legelemibb módon és a lehetö legi idebb úton lll:lf.';_'íl-
rázatot'. adjanak a
statisztika legfontosabb területein való elv méleti és f:;akorlati tndnivalólu'ól. Első-
sorban a felszabadult területek új, speciális—
gyakorlati . kikt'apzésben nem részesült; és
szakismeretekkel nem rendelkező statiszti—
knsai számára készült a, könyv, de hizo- nyára a Szovjet—Unió rév-i statisztikusainak tudását is szolgálja; sót :) mi statisztika.
saink is haszonnal forgathatnz'tk, mert szak- ismereteik kiegészítése mellett megtudhat—
nák belőle, mily nagy jelentt'lséa'e van a szo- t-ializnmshan a statisztikz'n'iak s hogy a tervgazda'tllmdt') Szovjet,—L'nióban milyen fontos szerv a Statisztikai llivatal.
A könyv első t'tltalános r sze megismer—
teti az olvasót a statisztikai felvételek kli—
lönhözó' fajaival, a ('SODOl'tkÓDZÓS lényegé- vel, a statisztikai táblák hasznz'tlatz'tval, az átlagok értékével és alkalmazási módjaival.
az indexek elméletével s ez utóbbiakkal kapcsolatl'mn a matematikai statisztika alapelemelvel. Ez a rész számol be az állami statisztikai szolgálat szerve—
zetéről is. Az októberi forradalom a szovjetállam statisztikájának központi"
rmttlscerét teremtette meg:, A szovjet társadalomgazdasági statisztika szervezeté—
nél, gyakorlatz'tnál és elméleti tartalniánz'tl fogva a statisztikai t'ejlót '; tulajdonkép- peni új magas t'okaként jelenik meg, A szov- jetrendszerhen ésa tervszerű társadalmi gazdz'tlkodáshan a statisztika döntő fontos—
ságú, Az állami kormányzat. a közgazdast'g '.ervszert'isítése és a, társadalmi munk: nem nélkülözheti a statisztikát, hiszen arra épül a nemzetgazdasúgnak minden ágazata és vz'lllalkozása. .,Statisztik: nélkül nem tehe—
tiink egy lépést sem előre, enélkíil nincs ltal:ttlás** __ mondta Sztalin. De nemcsak S.:talimuztk, Leninnek— munkáiban is számta- lan utalást találni a statisztika fontossá—
gát-a és sok szakszerű magyart'tzatot is a statisztik: alkalmazz'tsz'tról és jelentőségé- ről; sőt még elméleti fejtegetéseket is a statisztika lényegéről és a, szovjetrendszer- beli feladatairól. Igy a marx—leninizmns: a szocializmus közgazdaságtana, a szovjet tál"
sadalomgazdasági statisztika vezető elvei- nek és eszméinek is forrásául szolgz'tlhat. A Szovjet—Unió statisztikai szolgálatának köz—
ponti szerve a Goszplan (Állami tervgaz—
társa tlalon'igazdasági V
