10—12. szám
egyes gazdasági ágakra és
!
statisztikus, nemcsak használója kell, hogy legyen a statisztikai adatokl'iak, hanem a statisztikai technika terén is jártas szak- embernek kell lennie, mert, szüksége van a statisztikai adatok kritikai szemléletére és ismernie kell a feldolgozási egységek, a nomenklaturák, a esoportok képzésénél követendő irz'tnyelveket. izeknek az ismere- teknek a hiánya az adatok hibás kiértéke- lését eredményezheti, miáltal a statisztikák nem érhetik el a kiszemelt célt, sőt egyene—
sen t'eli'evezettfik lehetnek. Huber művének ez a kötete önálló munkaként is megállanz't a helyét. Teljes módszertani munka, mely nemcsak vállalati stat'isztikusoknak, de minden statisztikz'wal foglalkozó szakember—
nek értékes kézikönyviil szolgálhat. Mé' az egész munka céljának megfelelően egy s
tárgykörök. így az indexek szerkesztést'mek kérdése és a korreláeit'ls problén'n'tk, alapo- salman vannak kinmnkálva. liár a szerzo matematikai alapokon áll, az ol 'asónak a munka teljes llleÓl'lÓSÖhttZ vsak jó közép—
iskolai matematikai műveltségre van sziik-
;ti'e és a matematikai vonatkozások nem terjednek túl a korszerű praxisban tényle—
; en elt'it'ordulhatt') eseteken.
A következő két kif—tet az általános aaz- atisztikának van szentelve, hogy le—
hetóv tegye, annak a kozgazdaságmtk a vizsgálatát, melyben a magángazdasáu'ok születnek, élnek, prosperálnak, 'agy hal,- tlokolnak. lö két, kötet, közül a harmadik az emberi szükségletek kielógl'iÓSéH—l szolgáló ja 'ak termelésére szét 'tsára és fogyasz—
tására vonatkozó statisztiln'tkat tárgyalja, a negyedik kötet pedig a piaci helyzetre vo—
natkozó statisztiln'tkiml,azárakkal és az ár- indexekkel. a llt'tl'thkkPl és a létfenntartási költségekkel, a szociális statisztikákkal. a köz- és magánháztartási statisztikákkal foglalkozik. Mindkét kötet értékes, mond—
hatni egyedülállóan teljes áttekintést ad az folyamatokra vonatkozóan I'OlldelkUZÖSl'O álló belföldi (franciaorsn'tgi). europai s tengerentúli hi- vatalos és magánjellegű statisztikai adat- gyüjtésekről és azok pnblikálasi helyéről, sok esetben pedig módszerért'il is. A negye—
dik kötet második része a konjunktúrael- méletet és a lmnjunktt'irakutatás módszereit nyujtja, ismertetve nagy vonalakban a konjunktúrakutatássa] foglalkozó intézmé—
nyek mnnkáját is.
Valamennyi kötet végén részletes. a fo- lyóiratanyagra is kiterjedő bibliográfia fog- lal helyet, mely az egyes témák iránt: lie—- hatóbban érdeklődők részére a, to *ábhkép- zést és az anyag alapos megismerését lénye—
gesen megkönnyíti.
Az ötödik még meg nem jelent kötet a
vállalatok keretén helíil folytatott statisz- tikai adatgyűjtési tevékenységet fogja tár- gyalni. A tárg'alt munka negy kötetének
145 , _ ( 1946 _
ismeretében _nagy értleklt'idéssel tekinthew tiink a befejező kötet elébe.
S. 4.
Szlovárj—szprávocsnyik po szociáljno—v—
ekonomicseszkoj sztatisztike.
Ottgyel uzschnüch zawdénii. Moszkva [Masami NHL.
Centrálincr sztatiszticscszlvoc upiavlc'nlr.
275 ]. pages.,
A ta'rsudulomgazdasúgi statisztika (; tú;
jékoztató szótárának ilsszeállitói azt: a felé adatot tűzték maguk elé hogy a legelemibb módon és a lehetö legi idebb úton lll:lf.';_'íl- rázatot'. adjanak a
statisztika legfontosabb területein való elv méleti és f:;akorlati tndnivalólu'ól. Első-
sorban a felszabadult területek új, speciális—
gyakorlati . kikt'apzésben nem részesült; és
szakismeretekkel nem rendelkező statiszti—
knsai számára készült a, könyv, de hizo- nyára a Szovjet—Unió rév-i statisztikusainak tudását is szolgálja; sót :) mi statisztika.
saink is haszonnal forgathatnz'tk, mert szak- ismereteik kiegészítése mellett megtudhat—
nák belőle, mily nagy jelentt'lséa'e van a szo- t-ializnmshan a statisztikz'n'iak s hogy a tervgazda'tllmdt') Szovjet,—L'nióban milyen fontos szerv a Statisztikai llivatal.
A könyv első t'tltalános r sze megismer—
teti az olvasót a statisztikai felvételek kli—
lönhözó' fajaival, a ('SODOl'tkÓDZÓS lényegé- vel, a statisztikai táblák hasznz'tlatz'tval, az átlagok értékével és alkalmazási módjaival.
az indexek elméletével s ez utóbbiakkal kapcsolatl'mn a matematikai statisztika alapelemelvel. Ez a rész számol be az állami statisztikai szolgálat szerve—
zetéről is. Az októberi forradalom a szovjetállam statisztikájának központi"
rmttlscerét teremtette meg:, A szovjet társadalomgazdasági statisztika szervezeté—
nél, gyakorlatz'tnál és elméleti tartalniánz'tl fogva a statisztikai t'ejlót '; tulajdonkép- peni új magas t'okaként jelenik meg, A szov- jetrendszerhen ésa tervszerű társadalmi gazdz'tlkodáshan a statisztika döntő fontos—
ságú, Az állami kormányzat. a közgazdast'g '.ervszert'isítése és a, társadalmi munk: nem nélkülözheti a statisztikát, hiszen arra épül a nemzetgazdasúgnak minden ágazata és vz'lllalkozása. .,Statisztik: nélkül nem tehe—
tiink egy lépést sem előre, enélkíil nincs ltal:ttlás** __ mondta Sztalin. De nemcsak S.:talimuztk, Leninnek— munkáiban is számta- lan utalást találni a statisztika fontossá—
gát-a és sok szakszerű magyart'tzatot is a statisztik: alkalmazz'tsz'tról és jelentőségé- ről; sőt még elméleti fejtegetéseket is a statisztika lényegéről és a, szovjetrendszer- beli feladatairól. Igy a marx—leninizmns: a szocializmus közgazdaságtana, a szovjet tál"
sadalomgazdasági statisztika vezető elvei- nek és eszméinek is forrásául szolgz'tlhat. A Szovjet—Unió statisztikai szolgálatának köz—
ponti szerve a Goszplan (Állami tervgaz—
társa tlalon'igazdasági V
a)— 1, 2. szám
alasági * hivatal)
alatt
Upravlénie (Központi Statisztikai Hivatal).
Ez a hivatal :: Goszplan által meghatalma—
zott köztárs asági, kerületi, járási és városi szervek és felügyelők közreműködésével vegzi a különböző gazdasfgi ágak üzemei- f-l)en és 'allalataiban az iizemtervek, elő—
, irányzatok es számadások vezetésének és el- feliigyelete és irányítása
készítésének ellenőrzését, begyűjtését, ösz- rszevonasat es gazdasáanalitikai, valamint statisztikai célok 'a alá felhaszn:':l:':sát. Az egyes iizemekig lemenő hal' almas szervezet- nek nemannyira :: iénymegídlapitó, mint in- k:':l')l) :) a::zdaságpolitikai iányító szerepe kimagasló. A vonatkozó rendeletek, melyek
—,a hatalmas szervezet összemüködesét szabá—
"lyoztak :: multban es szabályozzák a jelen—
i)en,'színtén :: könyv e részében kerülnek is- mertetésre, :: szervezetnek eddig végzett nmnkússagz': 'al egyetemben.
Az altalanos ismertető után az egyes gaz- dasagi ágak: ipar, mezőgazdaság, forgalom és közlekedés kereskedelem, községi— és la—
'kaswi/dallxodis tőkegazdalkodás, munka, pénzügy s végül a népesedés és közigazga- ias, :: kultúra, inváhba az egészségügy sta- iisztikájíival kap:)solains tudnivalók nyer- nek a könyv külön-külön fejezeteiben rész-
letes ismertetést.
Ami a könyvnek :: címében szereplő szó- tűrjellegei adja, az az, hogy az egyes feje—
zetekben :: szükseges tudnivalók cimszók alatt vannak összefoglal 'a. A címszók azon- ban nem :: szótárak szokásos abc rendjét követik, hanem az egyes fejezetekben meg- világítása került statisztika közgazdasági .,raépesedesi és, kultúrális f:)halmak es tudni—
valók fontossági sorrendjét.
G. G.
Hubback, Eva M.: Population facts ami policies.
London 1945. 4? l, —— pagw.
tömören össze—
Népegészségügyi liivaiala kó—
remlelleléssel, hogy széles rétegei tag:, per—
sp:—)ktiv:':l)an :iltekinlk n, )rjenelz orszűaak nepesedesi l:()l_vzet:')i':')l, l()l)l) prol)l(')in:')iról :"); :: jövő n:')pese:lósp:)lilikai flaflamiról A szerző maga is elismeri, hogy müve __. iii—
vidsege mlali __ nem lehel teljes, C:'),l§:'::r:k azunlmn, amely nem Hild) mini :: kerdes criivid, élvezetes formában való íttekimese
A nagyfontosságú kerdest foglaló tanulmany :: llril 'l'ana'uzs Népessógi 'l*an:':()sa:ló rém-v kerziill azzal a
az angel iársadalnn:
, 146
:ilió Centraljnoe' Sztatiszticseszknje— ,ieljes mértékben
való érdeklődés fell—elte"
megfelel , _
A mű elso nem a "tényeket" saralia fel.
Ismerteii Anglia föbb nepesse'gi adatait a '—
népmozgalmi aránvszámok természetét Ang—
ós az ir!mia
lianak :: normann hódih'istól napjainkig larló lelekszam—gyarapmlásal, majd fele:—'i— ——
zolja nepesedesenek jövő irányát. Idézni dr. (Yharlvsl, aki az:, :: pesszimisia jór—nam:
lmi—kímmlla meg, hogy Anglia népesseee ::
2035"). évben :) jel:)nlefri születesi arány ál—
l:)zatlansaga melleti, él:) milliora csökken-.
Gazdag statisztika: vonaikozasaínál i'egva ez a resz különös érdeklődésre li::rtl:::ff:54a—f mól". _— A második rész a népesség (esők—' kenósónek az egyes csalíulokra, valmint): :: ) _ nemzetre szocialis, pszivliológiai és nemi—"
kai szennmnlln'd gyalmróil; ki')vetkezn'iéiimrili;
larja az (d'asó elé. _ A harmadik rész :: születések csöklm::ésérmk :)l iilliVll foglal—
kozva megállapilja, hogy az angol l
ságok 10%—a gyermektelen s ezek , resze a szülök akaralara vezethető vi ssz A ;:yernmklól való szándékos tiartózkn okat elsősorban :: gazdasaf'i élei; :):ellezsé) geiben. és az maiosodas megindulása t'):
az egyén lielyzeióhen l):)l::")vell:ezel;l, na ' fokú fliggósa'wlwn latja, :miely :: nők l):
zetét is ::l:u_:':l):m nmgvállozlall'a. Fokozza :: nehézségein): :: fiatalokat ()lilióimklcűl um): lam") szórakozási lehetőségeksenna——' r:)dása helytelen l::k:':sn:)lilika ":: vallasos hit csökkenése és az általános bizonvtalan—*
saj) amely nanjainkhm: :: manna; ós g.):az dasági válságok kövelkezlólmn szinu allan—
dóvá, vall. ...: Vógiil felteszi a kerdes):
,,Mil', lehel lenni?" Feleim: ,.Mimlen esz—
közzel bátorítani kell a szülőket ar fil, langy
minel löhl) gyeruwkel akarjanak ():) :: s leió'ek elől minden akadályt, el kell hari—
lanL" S itt részletesen elsorolja és méltatja mindazokat, :: :n'):):)s:):l:')s1)nlilikai :));zlcií ökel, amelyek egy nő:) vilalitasa! emelni hiva—
tollak. _ Végül két fejezetei, szentel ::
,.niiin'ísegi ki')r:l:')snek" ós röviil nlnlzel'lmz:
:':llekinl:')$m)k
A könnyű stilusban elvezetes míi
::::)k:),im)k_ d:)
nwaírí, ):lnlsó sur . nemcsak az iii)—x:)l ne): m:):-
minden m') G'
': az;—óda) ma-
a_'arnnk is hűséges lam: ':l szolgálna), 'a, amikor r:'mmlal azokra . : :,4zinizlikre ()s É :m'nlnkra. :nelyek'll')lfin-m:)sak az angol nél":-
más:—an; vilílglnilmvfi küzdel- mrs) eveiben :):egfnnyatlmznrt ()s megfáradt
népünk szamaban való :):();::':,':::l:' 5 név _ újbóli l'elenlellufdesl'): is" várlmlncm. * _ k nek, hanem ::