A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA.
MATEMATIKAI STATISZTIKA
MACURA, M.:
A FELSÖFOKÚ SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZÖ STATISZTIKUSOK KÉPZÉSÉNEK
PROBLÉMA!
(Problem skolovanija visokokvalifikovanih statisti- cara.) —— Statisticka Revija. 1967. 4. sz. 284—292. p.
A korszerű statisztikai munkaban, különös-
képpen a nagy statisztikai egységekben, az eredményes tevékenység egyik döntő fontos—
ságú tényezője a szakosítas és a munkameg- osztás. Az egyes munkak horizontális és verti- kális differenciálódása különböző profilú és képzettségű szakembereket követel meg. Ezek között jelentős helyet kell elfoglalniok a felső- fokú képzettséggel rendelkező statisztikusok—
nak, éspedig mind számszerűleg, mind tevé—
kenységi területüket illetően.
Nyilvánvaló, hogy a fokozott és sokirányú követelmény differenciált tudast igényel, és- pedig kétféle irányban: 1. a statisztikai elmélet és gyakorlat különböző területein, melyek napjainkban a statisztikusok szűkebb szako-
sitásat követelik meg; 2. ami nem kevésbé fontos, a statisztikának különféle területeken történő alkalmazása következtében szükség van tárgyilag meghatározott statisztikus- specialistákra. Az ilyen magas képzettségű statisztikus profilját már az iskolai képzés során meg kell alapozni, de csak a gyakorlatban lehet azt teljes mértékben kialakítani.
Szerző kiemeli azokat a tényezőket, amelyek döntő módon befolyasoljak a magas képzett- ségű statisztikus profilját. Ezt azoknak a prob- lémáknak a kapcsán kívánja ismertetni, amelyekkel astatisztikus munkája során talal- kozik, mert a problémák sikeres megoldasa — akarcsak más szakemberek esetében -— a sta- tisztikus részéről is megfelelő szakismereteket
követel meg.
a) A statisztikai felvételek tervezése, és- pedig nemcsak a nagyobb összeírásoké, hanem a statisztikai szolgálatok keretében, illetve a statisztikai szervek által végzendőké is, a sta—
tisztikus egyik fő feladatat jelenti.
b) A statisztikai felvételek megszervezése, a szervezési, technikai és káderproblémak meg-
oldása. Bar első látásra ezek a problémák nem tűnnek szembe, a behatóbb elemzés azt mu-
tatja, hogy a szervezés terén is még számos kihasználatlan tartalék van.
0) Nagyszabású statisztikai felvételek vég- rehajtása, ahol a végrehajtás elemei gyakran döntő szerepet játszanak mind az adatok pon- tossága, mind pedig a költségek tekintetében.
01) A statisztikai adatok elemzése a követ—
kező feladat. A statisztikai tevékenység egyik alapvető ellentmondása abban áll, hogy bősé—
ges statisztikai adatok állnak rendelkezésre, ellenben szinte teljesen hiányzik analitikai feldolgozásuk. Ennek hatalmas tarsadalmi veszteségek a következményei, mivel a dön- tések meghozatalakor nem áll rendelkezésre elegendő információ.
Ezek szerint a felsőfokú képzettségű statisz- tikússal szemben támasztható követelmény, hogy tervezője, szervezője, olykor végrehaj—
tója legyen a statisztikai kutatásoknak, végül pedig elemzője a kapott adatoknak. Ahhoz, hogy mindezeknek a követelményeknek eleget
tehessen, ismernie kell a statisztika elméletét és módszertanát, ugyanúgy, ahogy a mérnö- köktől vagy közgazdászoktól is megköveteljük saját területük elméletének és technikájának ismeretét.
A felsőfokú képzettségű statisztikusok okta- tasanak a következő, bizonyos szempontból ellentmondó követelményeket kell kielégítenie:
a) olyan szakembereket kell képezni, akik sza-
mára a statisztika lesz a fő hivatas; b) az ilyen szakemberek képzését négy éven át tartó egyetemi oktatás keretében kell biztosítani;
(;) figyelembe kell venni a gyakorlatnak meg- felelő profilú felsőfokú képzettségű statiszti- kusok iránti igényeit. A statisztikai oktatásnak az egyes műszaki és társadalomtudomanyok oktatásához kell igazodnia, amely szintén négyéves tanterv keretében történik.
A négyéves egyetemi oktatástól joggal var—
ható olyan felsőfokú képzettségű statisztikusok biztosítása, akik képesek arra, hogy megfelelő módon alkalmazzák a korszerű tudományos eredményeket gyakorlati munkájukban.
(Ism.: Pataki Péter)
