STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KU LFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM*
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
FRANCIAORSZÁG MIEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKAI ADATGYÚJTÉSI RENDSZERE
(National methods of collecting agricultural sta- tistics. France.) Rome. 1982. FAO. 5-19. p.
A mezőgazdasági termelés Franciaország- ban szinte teljesen magán— és családi jel—
legű gazdaságokban folyik. Az 1979—1980.
évi mezőgazdasági összeíráskor 1262 400 gazdaságot számláltak össze. ahol 2454 000 mezőgazdasági kereső dolgozott. Utóbbi szám a mezőgazdasági résztevékenységet végzőket is tartalmazza.
Franciaországban a mezőgazdasági terme- lők különféle társulásokba tömörülnek. Ilye- nek a kizárólag termelési egyesülések (köz- ségi termelő csoportok és szövetkezetek), to- vábbá a szervezési. értékesítési és fejleszté-
si csoportok, szövetkezetek, főként a zöld-
ség— és gyümölcstermelés, valamint az állat—
tenyésztés területén.
A mezőgazdasági statisztika megszervezé- se a Mezőgazdasági Minisztérium, valamint a Gazdasági és Pénzügyminisztérium (ezen belül az INSEE — Institut National de la Sta- tistiaue et des Etudes Économiaues) együttes hatáskörébe tartozik. Szervezeti szempontból a statisztikai rendszer lényegében decentra- lizáltnak tekinthető: mindkét minisztérium statisztikai tevékenysége az egyes körzetek- ben, tartományokban Ievő egységeikre tá- maszkodik. Míg a Mezőgazdasági Miniszté- rium Központi Statisztikai Szolgálata (SCEES
—— Service Central des Enauétes et Études Statistigues) általános jellegű feladatokat lát el (tervezés, végrehajtás. koordinálás), az INSEE speciális megbízásoknak tesz eleget (statisztikai programok kialakitása. éves me- zőgazdasági számlák összeállítása, árindexek számítása). Ezenkívül több intézmény végez rendszeres statisztikai adatgyűjtést, és készít statisztikai adatokon alapuló elemzéseket a
mezőgazdasági termelésről, a mezőgazdaság szerkezetéről, a mezőgazdasági népességről és pénzügyi eredményekről.
A mezőgazdasági statisztika tevékenysége jogszabályokon alapul. Az állami statisztika körébe tartozó tevékenységeket az Országos Statisztikai Tanács évente hagyja jóvá. A Ta- nácsban az adatfelhasználók is képviseltetik magukat.
Az adatfeldolgozást az INSEE és a SCEES megosztva végzi. Utóbbinál kisebb elemző.
programozó csoportok is tevékenykednek kü- lönféle feladatok megoldásán, és ezek biz- tosítják a számítógépes szakemberek és az adatfelhasználók közti kapcsolatot. A körzeti statisztikai egységek csak kisebb adatbevivő és ellenőrző gépekkel rendelkeznek.
A francia mezőgazdasági statisztika adat- gyűjtési rendszere Iényegében a gazdálkodók közvetlen kikérdezésén alapul. Pénzügyi ne- hézségek miatt a kevésbé költséges postai (kérdőíves) megfigyeléseket is szorgalmaz- zák.
A folyamatos statisztikai adatgyűjtés álta- lános témakörei a művelési ágak és az üzem- típusok megfigyelése. Az előbbihez légi fel- vételeken alapuló mintavételi eljárást, az utóbbihoz —— az összeírások közti években -—- 5—20 százalékos reprezentációjú mintákat használnak.
A mezőgazdasági termelésre és a mező—
gazdaság helyzetére vonatkozó adatgyűjtés témakörei (melynek adatai, az Annuaire de Statistigue Agricole című és újabban már kétkötetes évkönyvben jelennek meg) a szán- tóföldi növénytermelés. a gyepgazdálko- dás, a gyümölcstermelés, a szőlőtermelés, a dísznövénytermelés, az erdőgazdálkodás, az állatállomány, az állattenyésztés technológiá- ja. baromfitenyésztés, vágások, havi jelenté- sek a mezőgazdaságról (előrejelzési céllal és
* A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelo...:-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk—
ismertetésekre tagolódik. (Ezeket " választja el egymástól.) Az ismertet-ések szerzők. illetve ahol szerző nincs.
a címek betűrendjében következnek egymás után.
318
STATISZTIKAI lRO DALM! FIGWLÓaz árindexek (ezen belül mezőgazdasági ter- mékek. ipari eredetű termelőfelhasználás, nagykereskedelmi árak a párizsi piacokon).
Az adatgyűjtés módszerei témakörönként el- térőek és szubjektív szakértői becslésekre is támaszkodnak,
A mezőgazdasági és élelmiszeripari válla- latok statisztikája 10 000 gazdálkodó egység- re kiterjedő éves megfigyelésekre, ágazati adatgyűjtésre. a tejipar megfigyelésére és egyéb megfigyelésekre (például vágóhidak)
épül.
A mezőgazdaság jövedelmére és pénzügyi folyamataira vonatkozó adatgyűjtés —— ami makro— és mikroszintű értékelésre egyaránt lehetőséget ad — témakörei a gazdálkodók bevételei és kiadásai. valamint a mezőgaz—
dasági számlák információs rendszere. Utób- bit 1973—ban rendszeresítették a Közös Piac tagországaiban, és egyre nő az érdeklődés iránta. Noha a mintanagyságot 1978—ban nö—
velték, még mindig nem teljes körű: csak bi- zonyos minimális munkaráfordítású és adott bruttó jövedelemhatárt elért gazdaságokra terjed ki. A pénzjövedelmek megfigyelését az általános háztartásstatisztikához kapcsol- va végzik.
Az 1979—1980. évi mezőgazdasági össze- írást a FAO—program szerint hajtották végre az 1978—1979. gazdasági évre mint beszámo—
lási időszakra. Az összeírás terveinek kidol- gozásában és végrehajtásában mind a SCEES, mind az INSEE részt vettek. A meg- figyelés teljes körű volt, és szigorúan ellen- őrizték. hogy azonos fogalmakat alkalmaz- nak-e az egész országban a végrehajtás so- rán. A tízéves gyakoriságot a mezőgazdaság gyors átalakulása miatt nem tartják kielé- gítőnek. de az egyéb szervezetek különböző fogalomhasználata nem teszi lehetővé az ál—
taluk folyamatosan gyűjtött adatok homoge- nizálását.
(lsm. : Szász Kálmán)
'
KOROLEV, M.:
A SZOVJET STATISZTIKA A .lELENLEGl lDÓSZAKBAN
(Sztatisztika na szovremennom etape.) — Vesztnik Sztatisztiki. 1983. 5. sz. 3—7. p.
A szerző. a Szovjetunió Központi Statiszti- kai Hivatalának első elnökhelyettese. cikké—
ben ismerteti a szovjet állami statisztikai
szervek 1982. évben végzett fontosabb fel- adatait, majd felvázolja az újabb követel- ményeknek megfelelően megfogalmazott
1983. évi célokat.
Az állami statisztikai szervek 1982—ben kel—
lő időben és megfelelő minőségben állítot—
ták össze az SZKP Központi Bizottsága és a szövetségi köztársaságok kommunista párt—
jai plénumainak előkészítéséhez, a Szovjet- unió és a szövetségi köztársaságok Legfel- sőbb Tanácsa ülésszakainak munkájához. és a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordu-, lójával kapcsolatos rendezvényekhez szüksé- ges információkat. A vezető szervek az irá- nyítás minden szintjén megkapták a szüksé- ges adatokat az 1982. évi, illetve az 1981-
1985. évi népgazdasági terv teljesítéséről.
A statisztikai—közgazdasági munkák jelen—
tős eredménye volt annak a statisztikai muta- tószám-rendszernek a továbbfejlesztése. me- lyet a tervezés javításával és a gazdasági mechanizmus munkatermelékenységet. illetve minőséget növelő hatásaival kapcsolatos köz- ponti bizottsági és minisztertanácsi határo—
zat végrehajtása érdekében dolgoztak ki.
Alaposan elemezték az ipari minisztériumok.
egyesülések és vállalatok. az állami építő—
szerelő szervezetek munkáját jellemző új terv—
és értékmutatószám—rendszer bevezetésének tapasztalatait.
Elkészült egy sor elemző jelentés a köz- társaságok gazdasági és kulturális fejlődé- séről.
Kiemelten foglalkoztak a statisztikai szer- vek a nyersanyag—, fűtőanyag- és energia- források hatékony felhasználásának kérdései-
vel.
Az SZKP Központi Bizottsága 1982. májusi plénumának határozatával összefüagésben munkálatok folytak az agráripari komplexum kialakításával és fejlesztésével. valamint a Szovjetunió élelmezési programjának megva-
lósításával kapcsolatosan.
Nagy jelentőségű munka volta Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és egy sor szö—
vetségi köztársasági statisztikai hivatal véle—
ményének. megjegyzéseinek és javaslatainak összeállítása az 1983. évi népgazdasági terv tervezetéhez. Ezeket az anyagokat széleskö- rűen felhasználták a Szovjetunió és a szövet- ségi köztársaságok legfelsőbb tanácsai terv—
és költségvetési. valamint más állandó bizott- ságai.
A közgazdasági munkában mindazonáltal fellelhetők bizonyos hiányosságok is. A szö- vetségi köztársaságok statisztikai hivatalai kevés figyelmet szentelnek a komplex elem—
zéseknek. nem kellő mélységben tárják föl az egyes tervfeladatoktól való eltérés okait. (:
gazdasági fejlődés intenziv tényezőinek tel- jesebb kihasználási lehetőségeit. Sok aktuá—
lis kérdéssel foglalkozó jelentés -- az elemző munka gyengesége miatt — nem felelt meg rendeltetésének, nem mutatott rá a kulcs- fontosságú problémákra, és nem tartalma—
zott az elemzés eredményeivel kapcsolatos javaslatokat. Ugyancsak követelmény az in- formációk operativitásának további növelése.
A Szovjetunió megalakulásának 60. évfor—
dulója alkalmából megjelent ,,A Szovjetunió népgazdasága, 1922—1982" c. statisztikai
