Integrált statisztikai adatbázis-rendszerek

(1)

756

SZEMLE

nyeinek összehasonlításával az egyes orszá- gok lakosságának fogyasztói motivációiról és preferenciáiról kívánt képet kapni a munka- csoport. E tágabb kérdéskörön belül fokozott figyelmet kellett fordítani a szolgáltatások ingyenes vagy fizető jellegére, egyéni vagy kollektív felhasználási módjára. magán— vagy állami tulajdon szerinti megkülönböztetésére

is.

A szociológiai csoport számára az előké- szítő munkák folyamán világossá vált, hogy a különböző szolgáltatásrendszereken belül el kell határolni a részletesen vizsgálandó te- rületeket: így esett végül a választás a lakás- helyzetre, az idős személyek ellátására, az is- koláskor előtti nevelési intézményekre és az egészségügyre, természetesen annak tudatá- ban. hogy itt is — mint minden kiválasztás esetében — felmerülhet az esetlegesség ve- szélye. A viták során mégis az a vélemény alakult ki, hogy ezek azok a szolgáltatások.

amelyek leghatározottabban befolyásolják a lakosság életszínvonalában, életkörülményei- ben bekövetkezett változásokat.

A szociológiai munkában tényleges adat- szolgáltatóként csak négy ország működött közre. Az eredeti elképzelés szerint valameny- nyi részt vevő ország egy azonos koncepciójú kérdőívvel — a városi népességből vett min- tán, amelynek megfigyelési egysége a ház—

tartás -— hajtotta volna végre az adatgyűjtést, de végül is csak a Szovjetunió és Olaszország jártak el ilyen módon. Franciaország és Ma- gyarország a tárgyra vonatkozó meglevő ada- tait használta fel. Ezért az összegyűjtött in- formációk nem szigorúan vett számszerű ösz- szehasonlításhoz szolgáltatnak alapot, hanem olyan szociológiai szemszögű kiegészítő elem—

zéshez. mely mintegy kiemelő háttér gyanánt szolgál a közgazdasági elemzések megállapí—

tásaihoz.

Az összegyűjtött és összehasonlított adatokat két nagy témakörbe csoportosították. Az első egy leíró jellegű, monografikus elemzés az adott ország társadalmi szolgáltatásainak helyzetéről, a másik adatcsoport pedig a la-

kosság véleményét és magatartását tükrözi a leírt és jellemzett szolgáltatásokkal szemben.

Az említett négy ország társadalmi szolgálta- tásainak monografikus, összefoglaló jellegű leírása igen fontos ahhoz,, hogy a felhaszná- lásról és a fogyasztói magatartásról a külön—

böző országokban érthető és elemezhető és valamelyest egybevethető fogalmakat szerez-

hessünk.

Az összegyűjtött adatok elemzése egyrészt az egyes országok között, úgymint Francia- ország és a Szovjetunió. Olaszország és Franciaország, a Szovjetunió és Magyaror—

szág vonatkozásában, másrészt szocialista és nem szocialista összehasonlításban történt

meg.

A Szovjetunióban az adatok összegyűjté- sében és elemzésében részt vettek: Natalia Rimasevszkaja, a szovjet Tudományos Aka- démia Közgazdasági Matematikai Kutató ln- tézetének osztályvezetője, Vera Kopnina ugyanezen intézménynek tudományos kuta—

tója. Franciaországot Agnes Pitrou, az Aix- en-Provence—i Urbanisztikai Tudományos Ku—

tató Intézet munkatársa és Gabriel Dupuy, a párizsi Urbanisztikai intézet munkatársa kép- viselték. Olaszország részéről Anna Coen, az olasz Gazdasági Tervezési Kutató lntézet munkatársa vett részt az összehasonlító mun- kában. Magyarországot a közgazdászok mun—

kacsoportjában Éltető Ödön (Központi Sta- tisztikai Hivatal). John Ede (Országos Tervhi- vatal) és Frigyes Ervin (OT Tervgazdasági ln- tézet) képviselték. A szociológiai munkacso- portban Lakatos Mária (Központi Statisztikai Hivatal) működött közre. A szociológiai elem- zések a közgazdasági elemzésekkel együtt a CEUCORS bécsi központjának gondozásá—

ban, 1977 második felében angol nyelven kerülnek kiadásra. A szociológiai összeha- sonlító vizsgálatok eredményeit francia nyelven az Aix-en-Provence-i Kutató Intézet gon—

dozásában az 1976. év végén már közread- ták.

Lakatos Mária

INTEGRÁLT STATISZTIKAI ADATBÁZlS-RENDSZEREK

Az ausztrál kormány — felismerve a statisztikai adatbázisok elemzési és tervezési esz- közként való használatának jelentőségét — megbízta az Ausztrál Statisztikai Hivatalt az adatbázisok alapjainak kidolgozásával. A feladatot A. A. Taylor és E. K. Foreman végezte el. és munkájuk eredményéről 1975 áprilisá- ban jelentésben számoltak be.1 A jelentésben foglalt megállapításokat elsősorban 1974. évi

* lntegrated Statistical Data Base Systems. Re- port by A. A. Taylor and E. K. Foreman.

tanulmányútjuk során szerzett ismereteik alapján fogalmazták meg. A tanulmányúton felkeresték a Kanadai Statisztikai Hivatalt (Statistics Canada), az ENSZ Adatfeldolgozó Központját (United Nations Data Processing Center), az Egyesült Államok Munkaügyi Sta- tisztikai Hivatalát (U. S. Bureau of Labor Statistics) és az Egyesült Államok Népszám—

lálási Hivatalát (U. S. Bureau of the Cen—

sus).

A jelentés 11 fejezetből és 2 függelék- ből áll. Ezek egy része részletesen taglalja

(2)

SZEMLE

757

az adatbázis-rendszerek rendszertechnikai és alkalmazástechnikai feltételeit és vonatkozó- sait. A fejezetek nagyobb része a statisztikai adatbázisok használatával kialakuló új kap—

csolatokat, a különböző irányokba gyakorolt hatásokat elemzi. Jelen ismertetés keretében az utóbbiakkal kívánok foglalkozni, különös tekintettel azokra a megállapításokra. amelyek egybeesnek a magyar statisztikai tevé—

kenység fejlesztése során elért eredmények- kel, illetve megfogalmazott vagy lappangó

igényekkel.

Az említett tanulmányút tapasztalatainak előlegezett összefoglalásaként a szerzők már a bevezetőben megállapítják, hogy az integ—

rált adatbázisoknak a meglátogatott intéz- mények statisztikai tevékenysége minden ágára kiterjedő befolyása nyilvánvaló, követ—

kezésképpen kétség sem férhet ahhoz. hogy az Ausztrál Statisztikai Hivatalban is sor kerül az integrált adatbázis—rendszer kiépítésére.

A jelentés részletesen ismerteti az egyes intézmények adatbázis—rendszereit.

A Kanadai Statisztikai Hivatal rendszere mind között a legfejlettebb. Három fő rész- ből áll:

1. az idősorokat tároló rész (CANSIM), amely minden számítógéppel vagy terminállal rendelkező felhasználó részére hozzáférhető;

2. az adatok általános ellenőrző. javító rendszere (GEISHA);

3. az általános adatfelvételi Survey System).

rendszer (General

Ezek mellett a vállalati adatfeldolgozások- ban és a munkaerő-gazdálkodásban, valamint a közigazgatás és a statisztika több te—

rületén használják az adatbázis-technikát.

Az Egyesült Államok Munkaügyi Statiszti- kai Hivatala nem elsősorban statisztikai adat- feldolgozással foglalkozik. Feladata elemző jellegű, és ennek megfelelően veszi igénybe az adatbázis-rendszerek nyújtotta lehetősé—

geket mint felhasználó. Saját rendszerek kí- fejlesztésével nem foglalkozik.

Az Egyesült Államok Népszámlálási Hiva- talában a Hivatal meglehetősen egyoldalú tevékenységének és az ennek következtében egysíkuan formálódó felhasználói kapcsola- tainak tulajdoníthatóan az adatbázis-techni—

ka alkalmazása alacsony szinten van.

Az ENSZ Adatfeldolgozó Központ/a igen sokoldalúan és széles körben alkalmazza az adatbázis-technikát: a tagállamok által szolgáltatott adatok elemzése mellett admi- nisztratív célokra is, mint például az állam- közi szerződések nyilvántartására és — bár viszonylag kisebb mértékben — természete—

sen saját statisztikai tevékenysége céljára.

Szerzők az adatbázis-technika nem egyen- letes ütemű elterjedését azzal magyarázzák, hogy az állami költségvetésből fenntartott in—

tézmények esetében a célok elérését, de ma- gának a fejlesztésnek a mértékét is megha—

* tástechnikai

tározza, legtöbb esetben korlátozza a költ- ségvetési keret. mivel a fejlesztések irányát az aktuális feladatok (például népszámlálás) szabják meg. Ez a gyakorlat adott téma fej- lesztését nagyon hatékonyan támogatja, ugyanakkor különösen az új területeken idő- szerűvé váló egyéb kutatást, illetve fejlesz—

tést gátolja. Egy másik megállapításuk szerint alapvető probléma az is. hogy az érin—

tett intézmények többségében a munkatársak egy része ,,féltékenyen" ragaszkodik mun—

katerületének adataihoz. Ezek a megállapí—

tások nagy valószínűséggel érvényesek az európai statisztikai hivatalok többségére is.

Más természetű, de úgyszintén általáno- sítható érvényű néhány egyéb megállapítá- suk is. A legkorszerűbb módszerek a végfel- használás fejlesztését szolgálják. ennek kö- vetkeztében az adatgyűjtés fejlesztése vi—

szonylag elmarad a végtermékek előállításá—

ra szolgáló módszerek fejlesztése mögött.

Fontos megállapítás az is, hogy a számítás- technikai alkalmazások mai szintjén az egyes intézmények munkáját alapvetően meghatá—

rozza a munka végzésében használt számí- tógépes berendezések mennyisége és különö- sen azok minősége. Fokozottan érvényes ez a statisztikai hivatalokra. ahol a munka jel- legéből következően nagy tömegű adat fel- dolgozásáról lévén szó, már azok bevitele a rendszerbe a gépidő jelentős részét felemész- ti.

Érdekes megállapítás fogalmazható meg az egyes intézmények összlétszáma és számí- részlegének létszáma közötti arány és az intézmény tevékenységének vizs- gálata alapján. Minél inkább az adatgyűjtő tevékenységen van az adott intézménynél a hangsúly, annál kisebb számitástechnikai létszám elegendő a feladatok ellátásához. és minél szerteágazóbb az intézmény feldolgo- zó. elemző tevékenysége. és azt minél magasabb színvonalon végzi, annál több és magasabb képzettségű rendszerelemző, rendszertervező és programozó foglalkoztatá—

sa szükséges. Nem szabad megfeledkezni ar—

ról sem, hogy az utóbbi esetben természete- sen a statisztikai apparátuson belül is meg- változik az arány az adatgyűjtéssel foglal- kozók és az elemző statisztikusok között az utóbbiak javára.

A ma korszerűnek mondható adatgyűjtési rendszer megteremtésénél alapvetően abból kell kiindulni, hogy a statisztikai elemzéshez szükséges adatokat az adatbázisok szolgál- tatják, tehát az ennek megfelelő környezetet létre kell hozni. A tervezés során figyelem- mel kell lenni a külső felhasználók igényeire is. Ennek érdekében meg kell teremteni a ki- elégítő távadat-hozzáférés lehetőségét is.

Az adatbázis—rendszerek alkalmazásának előfeltétele — eltekintve most a megvalósí- tás számítástechnikai vonatkozásaitól — ma-

(3)

758 ^SZEMLE

gának a statisztikának az integrációja, ami- nek időben is meg kell előznie az adatbázi- sok létrehozását. Ennek keretében el kell vé- gezni a statisztikai terminológiában haszná- latos fogalmak és definíciók egységesítését (szabványosítását), létre kell hozni az adato—

kat és az adatstruktúrákat leíró katalóguso- kat, végül meg kell határozni azokat az ösz—

szefüggéseket. amelyek az adatok közötti kap- csolatokat rögzítik. A fentiek szerint egysége- sített és definiált adatok között több (sok) dimenziójú kapcsolat alakítható ki, és az adatbázisok jellemzője, hogy az adatok kap- csolataira vonatkozó információkat is tárol- ják. Általában követelmény. hogy a feldolgo- zásban részt vevő adatokat egy adatbázis- ban tárolják. Tekintettel a statisztikai ada—

tok nagy tömegére és arra. hogy a statisztika ágazatainak különbözősége nem teszi le- hetővé a minden oldalú fogalmi egységesí- tést. a gyakorlati cél az, hogy a statisztika különböző területein egymáshoz logikailag kapcsolódó, de független adatbázisok mű- ködjenek. Emellett szól az a körülmény is.

hogy az egyes ágazati statisztikák között a kapcsolódás igénye sem túl nagy. Más a helyzet természetesen a keresztmetszeti sta- tisztikák esetében, ahol a cél a minden ága- zati statisztikát átfogó, egységes fogalmi rendszerre épülő adatbázisok felállítása. Az adatbázisok létrehozásának technikája külön—

böző lehet, célja azonban csak egy: a fel- használók igényeinek sokoldalú kielégítése.

A felhasználók igényeinek mennyiségi és minőségi növekedése és

adatbázis-rendszerek technikai fejődése köl- csönhatásban vannak. Ez annyit jelent, hogy az adatbázis használata során fogalmazód- nak meg újabb és újabb igények: megfigyel- hető, melyek azok a gyakrabban előállított aggregátumok. amelyeket célszerű az elemi szintű adatok mellett tárolni, kialakulhat igény hosszú idősorok előállítására, ebben az esetben korábbi évek adatai is tárolan- dók. A követelménye tehát az. hogy az adat- bázis bővíthető legyen minél több irányban.

természetesen úgy, hogy a tárolt adatok azonos feltételek mellett hozzáférhetők legye-

nek. Az ilyen módon, a közvetlen igények alapján fejlesztett adatbázisok tényleges szükségletet elégítenek ki. használatuk során visszatérülnek létrehozásuk költségei. Az adatbázisok használhatóságának értékét je—

lentősen befolyásolja az adatkatalógusok minősége. Ezek adnak ugyanis tájékoztatást a felhasználók széles köre részére az adat- bázisok tartalmáról, a tárolt adatok jellem- zőiről. kapcsolatairól és hozzáférésük mód- jóról.

Az adatbázisok rendszeres használata előbb-utóbb annak a hagyományos statiszti—

kusi szemléletmódnak a változását is maga után vonja, amely szerint az ..adatgyűjtés—

az adatbázisok. "

feldolgozás—publikáció" folyamat a statisztikai munka alapsémája. és minden adat- gyűjtés a megfelelő publikációba torkollik.

Természetesen/az adatbázisban tárolt oda- tokból is előállíthatók a szóban forgó publi- kációk. de ez rutinfeladatnak tekinthető. és az adatbázisok használatának csak egy részét teszi ki. Emellett és ezen túl lehetőség van kü- lönböző egyedi igények ad hoc jellegű feldol- gozására, különböző feldolgozások kombiná- ciójára is. Az adatbázisok használatának ér- tékét megsokszorozza a közvetlen adatelérés lehetősége külső, az adatbázistól fizikailag távol levő felhasználók részéről. További je—

lentős lépést jelent az adatbázisok felhaszná- lásában, amikor a statisztikusok részben sa—

ját, részben másoktól készen átvett progra- mok segítségével közvetlenül —- a számítás- technikai apparátus közreműködése nélkül -—

végezhetik el a szükséges feldolgozásokat.

A korábban említett statisztikusi szemlélet- mód változása mellett szükség lehet bizonyos szervezeti változásokra is. Célszerűnek lát- szik az a megoldás. hogy funkcionálisan kü- lön kell választani az adatgyűjtési és a hozzá kapcsolódó feldolgozási tevékenységet az adatbázisok készítésével és felhasználásával kapcsolatos alapvető statisztikai feladatok- tól.

Feltehető, hogy a statisztikai hivatalok ál—

tal létrehozott és karbantartott adatbázisokat az állami vezetés szervei tudják a legjobb hatásfokkal hasznosítani. Ez a körülmény azt a feladatot rója az adatbázisok gazdáira, hogy a saját és a minisztériumi felhasználók statisztikai tevékenységét összehangolják. E tekintetben előnyös helyzetben vannak azok az országok, amelyekben egy országos szer—

vezet látja el a statisztikai munkát. Az ilyen szervezettség — amellett. hogy lehetőséget nyújt a központi szerv részére, .hogy össze—

hangolja és bizonyos mértékben befolyásol- ja a minisztériumok hatáskörébe utalt statisz—

tikai munkát -— számos kötelezettséggel is jár.

A központi szervnek kezdeményeznie kell a korszerű eljárások alkalmazását, ki kell elé- giteni a különböző főhatóságok speciális igényeit, illetve segítséget kell nyújtania e speciális igények kielégítési lehetőségeinek megteremtésében. Fokozottan érvényes ez abban az esetben, amikor az egyes főható- ságok a korábban említett terminál-rendsze- ren keresztül közvetlen felhasználóként vehe- tik igénybe a rendszerint nagy kapacitású számítógéppel működtetett adatbázisokat.

Nem lehet kétséges. hogy a külső felhasz—

nálók igényeinek növekedésére is pozitívan hat a korábbi igények minél magasabb szin- tű kielégítése. A minisztériumok és a központi statisztikai szerv viszonylatában az igénynö- vekedés különleges helyzetet hozhat létre.

Ebben az esetben, ha a központi szerv nem képes lépést tartani saját tevékenysége fej—

(4)

SZEMLE 759

lesztésében az igények növekedésével. nagyon gyorsan megfogalmazódik a külső fel—

használók részéről a saját fejlesztés, a saját adatbázis-rendszer létrehozásának szükséges- sége. Megfelelő anyagi lehetőségek mellett saját számítógép beszerzésére is sor kerül- het, ami előbb-utóbb az adatok párhuzamos feldolgozásához vezet. Ez a gyakorlat számos egyéb problémát is okoz: növekednek az igazgatási költségek, a számítástechnika szellemi kapacitása szétforgácsolódik, csök- ken a statisztikai tevékenység koordinációja.

Végül olyan helyzet alakulhat ki. amelyben kérdésessé válik a központi statisztikai szervnek a feladat tekintetében vezető, irányító

szerepe.

Ezt a helyzetet célszerű minden körülmé- nyek között elkerülni. Az elkerülés módja bi—

zonyára különböző lehet, de mindenesetre magában foglalja a statisztikusok felkészült- ségének, szakmai szinvonalának emelését. ezzel együtt magának a statisztikai munka jel—

legének megváltoztatását: mind nagyobb sze—

repet kell kapnia a statisztika felhasználásá- nak, szemben a statisztika puszta előállításá- va .

Nem kis feladat hárul e tekintetben a sta—

tisztikai szervek vezető tisztviselőire. Az adat- bázisok létrehozásához szükséges feltételek megteremtése, az új szemléletmód kialakítá—

sa, a szakemberek kiválasztása stb., ezzel együtt a különböző feladatokon munkálko- dók tevékenységének összehangolása meg- határozó a tervezett fejlesztés megvalósulá- sának sikerében. A fejlesztés sikere azt az állapotot jelenti,amikor-—- azipartól vett ha- sonlattal élve -— az addig háziipari szervezett- ségű, egymástól elszigetelt részlegek egymás

mellett végzett munkájára épülő hivatal mo- dern, ,,vertikálisan integrált" nagyüzemmé alakul át. amely gyorsan és rugalmasan tud—

ja követni a körülmények és igények változá—

sát,

A jelentés részletesen foglalkozik még a titkosság és az adatbiztonság kérdésével, ezek jogi és politikai vetületeivel, továbbá fentiekkel összefüggésben az adattulajdon, az adatokhoz való hozzáférés jogosultságánaka

kérdésével.

Végül ismételten hangsúlyozza, hogy az adatbázis—technológia meghonosítása elke—

rülhetetlen, meghatározza az Ausztrál Sta—

tisztikai Hivatal fejlesztésének javasolt cél- jait, stratégiáját, és ajánlások formájában összegezi az integrált statisztikai adatbázis- rendszerek létrehozásával kapcsolatos leg- fontosabb tennivalókat.

A stratégia többek között az adatbázisok mielőbbi létrehozását sürgeti figyelemremél- tó indoklással: ,.Már csak azért is szükség lenne mihamarabbi eredményekre a statisztikai adatbázisok fejlesztésében, mert külön- ben néhány jelentősebb minisztérium meg—

előzheti ebben a munkában a Hivatalt. Eb- ben az esetben a Hivatalnak — mint közpon- ti statisztikai intézménynek -— a kormányzat teljes statisztikai munkájában betöltött szere—

pe csökkenhet, az irányítási munka szinvona- lának nem kis kárára."

A javasolt konkrét feladatok között első helyen szerepelnek az adatkatalógusok, az adatszótárak előkészítésével kapcsolatosak, és kiemelten szerepel a szakemberek átfogó

képzése is. *

Hajdú Imre

MAGYAR NYELVÚ SZAKIRODALOM

A SZOCIALISTA IPARVÁLLALATOK ÉS EGYESULÉSEK IRÁNYITÁSA

A KGST-országok szakértőinek közös monográfiá- ja. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó — Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1977. 565 old.

A KGST-integráció erősödésével az ipar- vállalatok irányítása egyike a reflektorfény—

be került témáknak, hiszen a szocialista or- szágok közötti együttműködés hatékonysága nem kismértékben azon múlik, hogy a szocialista tábor — az egyes országok népgaz—

dasága — az érintett ágazatok, valamint a termelésben résztvevő iparvállalatok érdekeit hogyan lehet összehangolni a hatékonyabb munkamegosztás érdekében. Ezt az igen fontos témát tárgyalja az első olyan monográfia.

amelyet a KGST Műszaki Tudományos Együtt- működési Bizottsága a KGST fennállásának 20. évfordulója tiszteletére készített. A mo—

nográfia szerkesztő bizottságában részt vet-

tek az egyes szocialista országok legjobb szakemberei, a főszerkesztő D. Gvísianyí, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leve- lező tagja. A tudományos szerkesztő Sz. Ka- menyicer szovjet közgazdász, a közgazdaság- tudományok doktora,

A monográfia a szocialista termelésirányí- tás elméletének és gyakorlatának vállalati szintű tételeit általánosítja, a figyelmet tehát a közös vonásokra és nem a nemzeti sajá—

tosságokra irányítja. Ez igen nagy érdeme ennek a munkának, hiszen ismeretes, hogy napjainkban a gazdaságirányítás eltérő meg- oldásai élnek egymás mellett országainkban.

A monográfia szerkezete alkalmazkodik a témakör rendszeréhez és az egyes résztanul- mányokban alkalmazott terminológiák egysé—

gesítésére törekszik. A széles körű nemzet- közi szerzői kollektíva azonban ezt az egy- ségességet még nem tudta teljesen megva—

,