STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
Kl'J LFCILDI STATISZTIKAI IRODALOM*
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
BABAEV, V.:
A BESZÁMOLÁSI ADATOK MINÖSÉGENEK JAVlTÁSA
(Povüsat' kacsesztvo otcsetnüh dannüh.) -—- Veszt- nik Sztatisztiki. 1982, 9. sz. 48—51. p.
Az állami statisztikai adatgyűjtési rendszer szolgáltatja azokat az információkat, amelyek segítségével átfogó, sokoldalú képet lehet kapni az ország gazdasági, társadalmi, poli- tikai és kulturális életéről. Éppen ezért a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala rendszeresen vizsgálja mind a központ, mind a szövetségi köztársaságok statisztikai hiva—
talainak adatgyűjtő tevékenységét. foglalko—
zik a statisztikai megfigyelés továbbfejleszté—
sével, az adatok hitelességének kérdésével.
E vizsgálatok alapján értékelni lehet a sta- tisztikai szervezeteknek azt a jelentős mun- káját, amellyel hozzájárulnak a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatainak
végrehajtásához.
Időnként az egyes adatgyűjtések felülvizs- gálatára, csökkentésére, egyszerűsítésére is sor kerül, ugyanakkor a felmerülő új igények mindig bővülést is eredményeznek. Évről év- re szélesedik az adatgyűjtések számítógépes feldolgozása, ami nagymértékben hozzájárul a statisztikai adatok minőségének javításá- hoz és operativitásához. Ezért a Szovjetunió- ban nagy súlyt fektetnek a beszámolójelenté—
seket összeállító statisztikusok szakismereté- nek növelésére. A Központi Statisztikai Hiva- tal oktatóközpontja 1981—ben mintegy 163000 statisztikus számára tartott — a kérdőívek és beszámolók összeállításával kapcsolatos —
képzést).
Az állami statisztikának alapvető követel—
ménye az információk megbízhatósága, hite- lessége. Az egységes rendszernek megfele—
lően a kitöltött beszámolók hitelességéért a
vállalatok, szervezetek vezetői személyes fe- lelősséggel tartoznak, a minisztériumok és hatóságok pedig a felügyeletük alá tartozó szerveknél kötelesek ellenőrizni az adatok alapjául szolgáló bizonylatok vezetését, az adatok hitelességét.
Az ellenőrzési munkában elterjedőben van az a gyakorlat, hogy az ellenőrzési joggal felruházott szervezetek közösen vesznek részt a nyilvántartások vezetésének, a beszámoló- jelentésekben szereplő adatok hitelességének ellenőrzésében. E gyakorlat helyességét iga- zolja a beszámolójelentések adataiban ta—
pasztalható minőségi javulás. Közös ellenőr- zésre évenként gyakorlatilag minden negye-
dik adatszolgáltatónál sor kerül.
A hatósági ellenőrzést végző szervek mun- kájának koordinálása nagymértékben korsze- rűsitheti az ellenőrzési tevékenységet. A meg—
felelő koordinációt állandó vagy ideiglenes bizottságok biztosítják, amelyeknek munkájá- ban részt vesznek a statisztikai szervek is.
Az ellenőrzésnek az utóbbi időszakban egyre gyakrabban alkalmazott formája a komplex és folyamatos ellenőrzés, amely igen ered- ményesnek mutatkozik. A komplex ellenőrzé—
sek sem térnék ki azonban a nyilvántartások és a beszámolójelentések valamennyi ada- tára, csupán olyan kiválasztott adatok ellen- őrzésére kerül sor. amelyek a vizsgált egy- ség tevékenységét átfogóan jellemzik. A sta- tisztikai szervekkel közösen végzett komplex ellenőrzésre körülbelül minden nyolcadik egy-
ségben kerül sor.
Az ellenőrzési munka tapasztalata azt mu- tatja, hogy a statisztikai információk (nyil- vántartások, beszámolójelentések) minőségé—
nek javításában a legnagyobb eredmény a folyamatos ellenőrzésektől várható. Folyama—
tos ellenőrzést elsősorban olyan szervezetek—
ben végeznek, ahol a korábbi ellenőrzések
* A Statisztikai Szemle 1969. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"—ben :: külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejeletein belül az anyag általában könyv- és falyóiratcikk—
lsmertetésekre tagolódik. (Ezeket * választja el egymástól.) Az ismerte-tések szerzők. illetve ahol szerző nincs.
a címek betűrendje'ben következnek egymás után.
7 Statisztikai Szemle
658 STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
hamis adatokat, vagy egyéb hiányossá- gokat tártak fel. A folyamatos ellenőrzések során az ellenőrzést végző szervek feltárják a hibák okait is, és segítenek a hiányossá- gok pótlásában. a hibák kiküszöbölésében.
A statisztikai nyilvántartások, a beszámoló- jelentések minőségének javítását szolgálják a szövetségi köztársaságok statisztikai hivatalai által meghirdetett, a beszámolójelentések mintaszerű elkészítését célul tűző társadalmi munkaversenyek. E munkaversenyeknek külö- nösen a mezőgazdaság terén van nagy ha- tása. A munkaversenyeket úgynevezett megfi- gyelő bizottságok értékelik. A szövetségi köz- társaságok többségében a statisztikai hivata- lok vizsgálják a munkaverseny során kiemel- kedő eredményt elérő vállalatok statisztikai tevékenységét, az ott kidolgozott módszerek megismerése és elterjesztése érdekében.
A vállalatok statisztikai tevékenységének.a beszámolójeientések minősége javításának eszköze a tapasztalt hiányosságok, hibák nyilvánosságra hozatala. A szövetségi köztár- saságok sajtói gyakran közölnek olyan anya- gokat. amelyek a nyilvántartások vezetésével.
a kérdőívek kitöltésével és a statisztikai mun- ka javításával foglalkoznak. Sok vállalatnál szokássá vált, hogy a sajtóban közölt anya- gokat a nyilvántartásokat vezetők és a be- számolójelentéseket készítők megvitatják.
A nyilvántartások vezetése és a beszámo- lójelentések helyességének ellenőrzése során nyert tapasztalatok szerint hiányosságok, a valós helyzet elferdítése elsősorban építőipari szervezetekben, kolhozokban, lakossági szol—
gáltatásokat végző szervezetekben. a szállí—
tás és a kereskedelem területén fordul elő.
Avalótian adatok és a véletlen hibák nép- gazdasági szinten nem jelentősek. mégis nagymértékben torzítják az egyes gazdasági egységekről alkotott képet.
A szovjet statisztikusok jelentős erőfeszíté—
seket tesznek egyrészt azért, hogy a statisz- tikai adatok minőségének javításával az or- szág tényleges helyzete reálisan megítélhető legyen. másrészt azért, hogy az adatok fel—
használásának operativitása növekedjék.
(ism.: Csapodi Pál)
lMBER, J,:
A SZÁMITÓGEPES ADATBÁZIS AZ lPARSTATiSZTIKABAN
(industrial Economic indicators: A succesíui ex—
periment in the use of computerised databases for industrial statistics.) — Statistical News. 1982. 58. sz.
3—9. p.
A statisztikusok egyik fő feladata a szó- mok sokaságának értékelése és elemzése, amit hosszadalmas előkészítő munka. az adatok rendezése és a szükséges számítások
menetének megszervezése előz meg.
Az angol iparstatisztikusoknak és közgaz—
dászoknak ma már olyan COBOL nyelvű számítógépes rendszer. illetve adatbázis áll rendelkezésére, amely felbecsülhetetlen mér- tékben könnyíti meg a statisztikák készítését és az adatfeldolgozást. Ez a rendszer az ipar gazdasági mutatóinak adatbázisa. Ennek az egész ipart átfogó, általános számítógépes rendszernek a kialakítása 1980—ban kezdődött meg, a gazdasági mutatók szolgáltatásának könnyebbé tétele érdekében.
Az adatbázis felépítése a már meglevő standard ipari rendszerezésekhez alkalmaz- kodik, ezek közül a legfontosabb az Egye—
sült Királyság egységes ipari osztályozási rendszere, melynek keretében az ipart 27 (osztályra és 181 alcsoportra osztották. Az adattárolás úgynevezett háromdimenziós el—
rendezésű, ami lehetővé teszi az egymással összefüggésben levő adatok biokkjainak egyetlen rövid utasítással való kezelését. Egy adatfeldolgozás összeállítása először a vál- tozó (a mutató fajtája, például értékesítés, a iogialkoztatottak száma) és az időszakok, majd az ipari szektorok (például gépjármű- ipar, műanyag-feldolgozó ipar) kiválasztása szerint történhet. A rendszer ezer különböző változót képes tárolni. változónként ezerkét- száz helyértékű maximális kapacitással az iparágak részietezéséhez. A rendszer felhasz- nálója így megtarthatja saját adatkészietét is. amely nem szükségszerűen ugyanazokat az iparágakat és változókat tartalmazza, mint a fő adatbázis. Az időintervallumok száma
korlátlan.
Az ipar strukturális változásainak elemzé—
sére is sor kerülhet, ha egy teljes gazdasági ciklust felölelő adatkészlet áll rendelkezésre Az adatbázis hiányzó adatainak pótlása és az elemzések során ellentmondásosnak vagy nem kielégítőnek bizonyuló adatok módositá- sa csak körültekintő számítások útján történ- het. Ha erre nincs mód, a hiányzó adatot pontpárral kell helyettesíteni, és ez a szim—
bolikus jel a számítások eredményeként is.
megjelenik, ha hiányzó adat került felhasz- náiásra.
A rendszer felépítése lehetővé teszi komp- lex műveletek minimális számú egyszerű uta—
sítással való végrehajtását. A számításokhoz meg kell jelölni a kérdéses változót. a szó—
mítás típusát (például a növekedés ütemét).
azokat az adatsorokat. amelyekkel a műve- leteket kell végezni, valamint a kérdéses idő- szakot. A számításokat egy vagy több vál- tozóra, néhány vagy valamennyi iparággal és egy vagy több időszakra el lehet végeztetni, a kapott eredménysorból pedig ki lehet vá- lasztani az egy meghatározott értéktartomá—
nyon belüli, legmagasabb vagy legalacso- nyabb értékeket. A rendszer felhasználója homogén csoportként megjelölheti az ipari osztályozó osztályait vagy az összes alcson
