Az áruforgalom minőségének statisztikai vizsgálata

PÁRNICZKY GÁBOR :

AZ ÁRUFORGALOM MINÖSÉGÉNEK STATISZTIKAI VIZSGÁLATA

SZERKESZTÖSEGI MEGJEGYZÉS: A cikkben ismer—

tetett minőse'gi index kiszámítása az áruforgalom egészére ::

jelenleg rendelkezésre álló bizonylatok alapján nem oldható meg. Ezért a gyakorlatban országos szinten a minőségi mutatószámrendszer nem használható.

Azoknál a vállalatoknál azonban (különösen nagykeres- kedelmi vállalatoknál), ahol a nyilvántartások lehetővé teszik * kiszámítását,_a statisztikus elősegíti az áruforgalom minden

oldaláról történö elemzését azzal, ha a terjedelem és az összetétel alakulásán kivül —— a cikkben közölt eljánás alap—

ján —— számszerűen rámutat az áruforgalom oálasztékában, minőségében bekövetkezett fejlődésre is. *

I.

A párt és ia kormány új prognammjániak legfőbb célkitűzése a dolgozó tömegek életszinvonalának szakadatlan növelése. Ezen a téren máris sok olyan intézkedés történt, amely az életszínvonal érezhető javulását ered——

ményezie: a július H és szeptember 6-i árleszállitások, a parasztságnak nyújtott különféle kedvezmények jelentős mértékben emelték a dolgozók reálbérét, vásárlóerejét.

A fogyasztási cikkek legnagyobb része a kereskedelmi áruforgalom csa—

tornáin keresztül jut el a lakossághoz. Ezért a kiskereskedelem áruforgalma az életszínvonal alakulásának fontos mutatója; az életszínvonal emelkedésé—

vel együtt ;az áruforgalom is fejlődik. Ez a fejlődés a következőkben nyilvá—

nul mea: —

l. Rfövekszik az áruforgalom terjedelme, vagyis egyre nagyobb lesz a lakosság felé irányuló összes kiskereskedelmi forgalom.

2. Javul az áruforgalom összetétele. Az összetételt olyan belső arányok fejezik ki, mint pl. az élelmiszerek és iparcikkek aránya, vagy a tartós - fogyasztási cikkek és a mindennapos szükségleteket kielégítő cikkek aránya,

vagy a ruházati árukon belül a méteráru és a konfekció aránya stb.

3. Végül fejlődik az áruforgalom választéka. Ez megnyilvánul abban, hogy azonos cikkeken belül (vagy azonos természetű közös mértékegység- gel kifejezhető cikkcsoporton belül) a jobb minőségű gyártmányok, cikk- elemek forgalma az átlagosnál nagyobb ütemben növekszik. Pl. a kenyér—

fogyasztáson belül növekszik a fehérkenyér részesedése; gyapjúszövetből a finomabb fésűsszövetek forgalma gyorsabban emelkedik, mint az átlagos;

harisnyából egyre növekszik a nylon harisnya aránya stb. A választék fej-

ilődése tehát az áruforgalom minőségének alakulását jelzi.

PARNlCZKY: AZ'ÁRUFORGALOM MINOSEGBNEK VIZSGÁLATA 893

A választék fejlődésén kívül az áruforgalom minőségét jellemezhetjük a forgalomba kerülő egyes gyártmányok minőségi mutatóinak nyilvántar-

tása útján. Ilyen fontos mutatók pl. a minőségi osztályba sorolt áruk ará—

nya, vagy az egyes árufajták minőségének konkrét mutatószámai, pl. a fona-

lak szakítószilárdsága és konásellenállása, a pamutszövetek vetüléksűrű-

sége, átlagsúlyia, a gyapjúszövetek élőgyapjútartalma, a sör extrakt—tar—

talma, a fogyasztói tej zsírtartalma stb. Az egyes gyártmányok minőségének vizsgálata elsősorban az ipari minőségellenőrző szervek és a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet feladata. Ezek az adatok külön-külön jellemeznek egy cikket vagy gyártmányt. Az áruforgalom minőségére általánosan jel—

lemző mubatöszámot :azonban nem alkothatunk belőlük.

Ennek a cikknek keretében az áruforgalom minőségét a választék alaku-

lásán keresztül fogjuk vizsgálni. Olyan indexet keresünk, amely az árufor-

galom egészére, vagy főbb csoportjaira vonatkozólag jelzi a választékban bekövetkezett változásokat; a jobb vagy gyengébb minőségű elemek súlyá- nak arányaiban bekövetkező eltolódásokat, egyszóval az áruforgalom minő-

. ségének dinamikáját. ,

ll.

Elöször megvizsgáljuk a választék fejlődését abban az esetben, ha olyan

cikkről vagy cikkcsoportról van szó, amelyen belül az egyes (különböző

minőségű) elemek közös természetes mértékegységgel kifejezhetők. A továb-

biakban a rövidség kedvéért ezt homogén cikkcsoportoknak fogjuk hívni.

Feltesszük, hogy a' vizsgált időszakban a kereslet a homogén cikkcsoport összes elemeire vonatkozólag ki van elégítve, tehát a fogyasztók önkéntes elhatározásain múlik, hogy melyik minőséget választják. Ellenkező eset—

ben helytelen következtetésre jutnánk, pl. az olcsóbb fajtájú áruk hiánya esetében arra következtethetnénk, hogy javult a választék minősége.

Vizsgálatunk tehát arra az esetre terjed ki, amikor a homogén cikkcso—

porton belül több különböző minőségü elem áll rendelkezésre.

Vegyük példának egy kiskereskedelmi vállalzat rádió eladásait. Tekint—

sük mindenekelőtt azt az esetet, mikor az árszínvonal változatlan.

Forgalom a bázisidőszakban Forgalom a beszámolási időszakban

Rádiótipus ,; ,

. db Egységár §;ch ' db Egységár $$$,

t

A ... 50 2 400 120 000 , 65 2 400 156 000

B ... 30 " 1 500 45 000 ' 45 1 500 67 500

c ... 120 800 96 009 ! 100 800 80 000

Együtt ... , 200 ; 1 305 ! 261 000 ! 210 l 1 445 ! 303 500

A választék fejlődését jellemezhetjük pl. megoszlási viszonyszámmal.

Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy míg a bázisidőszakban az A típusú vevőkészülék az összforgalomnak 25%—át tette ki, a— beszámolási időszak- blan ez az arány 31%-na emelkedett. Ezzel azonban általánosan nem tud- juk jellemezni a választék alakulását. különösen akkor, ha sok különböző

fajtájú elemet foglal magában a cikkcsoport.

2 Statisztikai Szemle —5—2J Én!

894 mamam meg

_ Ehhez hasonló szempontok korlátozzák a dinamikus viszonyszám alkal- mazását is. Mondhatjuk pl., hogy az A rádió forgalma 30%-kal emelkedett,

a B típusú rádiójé 50%—kal, mig a C tipus 27%-kal csökkent, de egy közös

dinamikus viszonyszámmal nem tudjuk jellemezni a minőség alakulását.

Célszerűnek látszik ezért az átlagárat választani a választék jellem- zésére. Valóban az átlagár emelkedése általánosan jellemzi a cikkcsoport választékának minőségi fejlődését. Mégsem fogadhatjuk el fenntartás nél- kül laz átlagárat minőségi rnü'tatóként, mert arra kell gondolnunk, hogy árszintváltozás esetén az átlagár már nem alkalmas e szerep betöltésére.

Olyxan mutatót választunk, amely változatlan árszint mellett egybeesik az) átlagárak dinamikus viszonyszámával, azOnban árszintváltozás nem befolyá- soljza. Ezért a volumenindex és a mennyiségek dinamikus viszonyszámának

(tivábbiakban mennyiségi index) arányát választjuk. A fenti példában:

volumenindex .: 303 509_ : 210 a1,107 m110,7'%_

_mennylségi index 261000 200 1 445

00; :;1,107 3 110,7%

ui)

Könnyű belátni, hogy a két mutató minden esetben egybeesik. Ha az árszínvonal változatlan (p1 apo ap), akkor a volumenindex és a mennyi- ségi index hányadosa és az átlagárindex így alakul:

291p_ zal Szaxp'th

faop 290 E % ,).ng

Átlagárindex: zaz 91 p ; 2 40 P ; Z 91 12-27.)

2 91 Z (10 2gop-Zgl

Vizsgáljuk meg ezután azt az esetet, amikor az árszínvonal változik., minőségi mutató :

Az átlagárindex :

Minőségi mutató ;

Forgalom a bázisidőszakban * Forgalom a beszámolási időszakban

Rádiótipus t', Érték

db Egységár áfát; db Egységár aban

c

A ... 50 2 400 120 060 05 1 940 126 100

B ... 30 1 500 45 000 45 1 200 54 000

C ... 120 800 96 000 100 800 90 000

Együtt ... ' 200 l 1 305 ! 261 000 l ,_, 210 , l 1 238 * 260 100

!

Az átlagárindex már nem felel meg a követelményeknek. Értéke

ugyanis:

BÉÉ— : o

1305—05349 94535

holott nyilvánvaló, hogy az áruforgalom választéka minőségileg fejlődött, nem pedig vissztaiejlődött. Az elöbbiekbenje'rtelmezett minőségi index azon——

ban változatlan. ,

2 71ro _291 _ 3035000_210 : ); % Po '290 " 261000 '200

1,107 :110,7%

AZ ARUFORGALOM MXNÖSEGENEK VIZSGÁLATA ' 895

A volumenindexet szokásos formájában, tehát a bázisidőszak árait változatlannak véve, számítottuk ki. *

III.

Az előzőekben ismertetett minőségi mutatószám általánosan akkor

használható, ha kiterjeszthetjük nem homogén cikkcsoportokra is.

Másszóval az eddigiek szerint jellemezni tudjuk pl. a kenyér-, gyapjú- szövet-, cipő- stb. fogyasztás választékának minőségi összetétel fejlő- dését külön-külön. A kérdés most az, hogy tudunk—e olyan mutatószámot késziteni, amely általánosan jellemzi pl. a ruházati áruk vagy akár az ősz- szes iparcikkek és élelmiszerek forgalmában bekövetkezett választék eltoló-

dásoklat. _ ;

A probléma tehát a minőségi viszonyszámokból olyan index felépítése, amely közgazdasági és matematikai szempontból egyaránt helyesen van, konstruálva. Vegyünk példának két homogén cíkkcsoportból álló rendszert

és először ismét változatlan árszintet tételezzünk fel.

Forgalom a bázisidőszakban Forg. a beszámolási időszakban

Áru : k é

a k s tipus

mennyi-

_egységség É re'-k M n l- É lék

Mennyiség Egységár (1060 Ft) eséxéy Egységár (1050 Pl)

A rádió ... db 50 2 400 120 65 , 2 400 156

B ,, ... db 30 1 500 45 45 1 500 67,5

C ,, ... db 120 800 96 100 800 80

Rádió együtt ... db 200 1 305 261 210 1 455 303,5

A cipő ... pár 1 506 350 525 1 800 350 630

B ,, ... pár 2 000 150 300 2 000 150 300

Cipő együtt ... pár 3 500 336 825 3 800 ' 245 930

Összesen ... pár ——

— 1 086 —— —- 1 3335

A homogén cikkcsloportokna vonatkozó módszer alapján a

rádió minőségi mutatója: l,lO7 : llO,7%

cipő minőségi mutatója: 1,038 : 103,8%

Ebböl a két mutatószámból kell tehát egy indexet szerkeszteni.

Mielőtt azonban ehhez hozzákezdene'nk, vezessünk be néhány jelölést a homogén cikkcsoportok végösszegeire vonatkozólag. A homogén cikk—

csoportokna vonatkozólag Z" () összegnek van értelme, ezért felhasználhat-

juk. A jelölések a következők:

Z 90 : 90 2 91 ': 01 x

továbbá:

4—90 p__ _ 2 fh p __ P

( *— 0 2 "— l

A 90 411

(ahol változatlan ár mellett ismét p1 mpozp).

2* '

896

Igazoljuk, hogy ilyen jelölések mellett aivolumenindex a következők

alakra hozható: , ' ,

2 91 P :: _a_!"EL

X (1, p Oo Po

A levezetés menete az alábbi:

(a levezetés során kétszer egymásután l-el szorzunk. Az első esetben

így irjuk fel: '

A második esetben:

E?iP_ 2111 s Pig-21

,Zaop _24. 29.11

13191 1 Ox Pl

Égop . 290 a Go Po

290

Az így átalakított volumenindexet a továbbiak sói-án ugyanúgy kezel- jük, mint ahogyan az értékindexet szokás és értelmezzük errevonatkozólag az ismert összefüggés mintájára:

Ertékíndex : Volumenindex X Árindex A következő összefüggést;

Volumenindex : Mennyiségi index X Minőségi index, Képletben:

891111 _ 2011). .EelPl 2001). V 239013. 20.13.

ennélfogva a minőségi index

201191 _ 201P1__201P0

Som _ 290 P., 200 Pl

.n-

Változatlan árak esetén a minosegi index azonos az átlagárindexxel.

Hátna van még a minőségi index közgazdasági tartalmának megisme- rése. A minőségi index számlálójában a beszámolási időszak forgalmának volumene áll. A nevezőben pedig az a forgalom, amely akkor bonyolódott volna le, ha a lakosság a tényleges mennyiséget a bázisidőszak választéká- nak (minőségösszetétele'nek) megfelelően vásárolta volna. Az index-szám—

lálójának és nevezőjének különbözete tehát az az összeg, melyet a lakoáság a választék megjavítására forditott (ha az index l—nél nagyobb), változat- lan áron számítva.

AZ ÁRUFORGALOM MINÖSEGENEK VIZSGÁLATA 897

Térjünk vissza a példára. A harmonikus átlagolású árindex képletet

választva: '

291p4_m* Zola—__

Zaxpo xglplzi

Po az egyedi átlagárindexeket: 7?— ismerjük.

. 0

1 233 5 1 233 5 '

. ____—__!__.___. a __";— __: LO _____ ,40

' 303,5 930 1 170 54 105 A)

1107 "L 1,038

Minőségi index

Nem jelent új problémát az árszíntváltozás abban az esetben sem, ha

heterogén cikkcsoportot vizsgálunk. Természetesen itt úgy járunk el, hogy

mindenekelőtt kiszámítjuk a volumen változását és a volumenindex segít—

ségével a minőségi indexet. Az új formában tehát az értékindex szerepét a volumeníndex, a volumenindex szerepét pedig a mennyiségi index veszi át. így árindex helyett magát a minőségi indexet kapjuk. Erre is nézzünk egy példát:

Forgalom a bázisidőszakban For-g. a beszámolási időszakban

Áru lkk ee s típu! Me?" "s Vg , E isk M n 1. E ték

egység Mennáség Egysógár (108033) eséléy Egysógár (1050 Ft)

A rádió ... , db 50 2 400 120 65 1 940 12121

B .. ... db 30 1 500 45 45 1 200 54

C .. ... db 120 800 96 100 800 80

Rádió tanúl! ... db 200 1 305 261 210 1 238 360,1

A cipő ... pár 1 500 350 525 1 800 330 594

B ,. ... pár 2 000 150 300 2 000 110 220

Cipő együt! ... pár 3 500 236 825 3 800 216 814

Gaiman ... . . .

—— —— —— 3 986 —- — ! an.!

A példa kiszámításához felhasználjuk ez előzőkben megismert adato—

kat. Eszerint a rádiók forgalmának volumene a beszámolási időszakban

(változatlan áron)

: 111 p., a 303,5oo Ft

A cipők forgalmának volumene a beszámolási időszakban (változatlan áron)

X 41 p,; :: 930 000 Ft.

Ezért 911913: 1 233 500 Ft.

898 PÁRNICZKY; AZ ARUPORGALOM MiNOSEGBNEK VIZSGÁLATA.

Atlagár viszonyszám (minőségi mutató) a rádiókra ;! mth?

a cipökre 1; : 1,038 "

0

Minőségi index a %*x 1,054 :: 105,4

1 170

Összefoglalva az elmondottakat: mérési módszert dolgoztunk ki az áruforgalom minőségének statisztikai vizsgálatához. Az áruforgalom minő—

ségét a választék alakulásán keresztül kívántuk vizsgálni. E célból először

homogén cikkcsoporton belül kerestünk olyian Inutatószámot, amely általá—

nosítva jellemu a választék fejlődését, tehát a különböző minőségű cikk—

elemek összetételének alakulását. Az átlagár csak változatlan árszínvonal mellett felel meg, ezért olyan viszonyszámot alakítottunk ki, amely válto- zatlan árak mellett egybeesik az átlagárak dinamikus viszo—nyszámával,

, de változó árak mellett is megtartja értékét.

A következő feladat volt a minőségi mutatószámokból általános index

felépítése, mely heterogén cikkcsoportokra is alkalmazható. E célból az

ismert összefüggést használtuk fel az érték-, ár— és volumenindex között és azt mintegy egy lépcsőiokkal lejjebb szállítva ielállítottunk egy össze- függést a volumen-, minőségi- és mennyiségi index között.

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

e. kiadványsorozat harminchatodik számként megjelent

M. A. KUZNECOVA —— T. V. RJABUSKIN —— l . !. SULGIN

** GYAKORLATI FELADATOK És ELMÉLETI VEZÉRFONAL AZ ALTALANOS STATISZTIKAI .; SZEMINARIUMOK SZÁMÁRA

(I. RÉSZ. ÁLTALÁNOS ELVEK És A STATISZTIKA MÓDSZEREI)

c. munkája

A [könyv részlete-sen ismerteti az általános statisztika alapelveit és mód—

szereit. Egyes fejezetei a statisztikai megfigyelés kérdésével. a statisztikai anyag összesttésével és csoportositásával, a statisztikai táblákkal; a statisztikai adatok ábrázolásának grafikus módszerével, a viszonyszámokkal, az átlagszámokkal.

a szóródás mutatószámaival, az indexek—kel, : dinamikus (idő—) sorokkal, a re—

prezentativ módszerrel, a statisztikai adatok elemzésével foglalkoznak. Az utolsó fejezet a szemináriumokban feldolgozandó kérdések anyagát és az odatartozó irodalmat ismerteti. A könyv egyes fejezetei a témakörök általános elméleti ki- íejtésén kivül feladatokat és gyakorlatokat is tartalmaznak,

Kuznecova és szerzőtársai munkája hasznos segitséget nyújt nemcsak a statisztikai oktatóknak, a szeminárium- és gyakorlatvezetőknek. hanem :: statisz- tikát tanuló főiskolai és egyetemi haiigatóknak is.

A könyv anak korlátozott példányszámban kerül forgalomba.

a Ára: 36.—-— Ft

KAPHATO VALAMENNY! ÁLLAMI KÖNYVESBOLTBAN