Az áruforgalom sebességének indexei

N. RjA UZOV:

AZ ÁRUFORGALOM

SEBESSÉGÉNEK INDEXEI*

Az áruforgalom sebessége a szovjet kereskedelmi vállalatok munkája minőségének egyik legfontosabb mutatószáma. Az áruforgalom sebességét valamely időszak eladási forgalmának ugyanezen időszak átlagos árukész-é leteihez való arányával mérik. Ha például egy kereskedelmi vállalat egy hónap alatt 100 000 rubel értékű árut adott el és az átlagos, árukészlet ugyanezen hónap alatt 40 000 rubel volt, akkor az áruforgalom sebessége egyenlő 2,5—del (100 :40). Ez azt jelenti, hogy az árukészlet a hónap folya—

mán átlagosan 2,5-szer változott (újult meg). Jelöljük az áruforgalom sebességét S—sel, valamely időszak áruforgalmat Á-val és ugyanezen idő—

Á

szak átlagos árukészletét K—Val, akkor S : ?.

Az áruforgalom sebességének forditott mutatószámai az áruk forgási ideje. A kereskedelmi Vállalathoz beérkezett áru az eladás időpontjáig áru- készlet. Ha az árukészlet a hó folyamán (30 nap) 2,5—szer újult meg, akkor ez azt jelenti, hogy az áru átlagosan 12 napig volt készlet (30 : 2,5). Vagyis az áru beérkezésétől eladásáig átlagosan 12 nap telt el. Ez az áruknak a kereskedelmi vállalaton belüli forgási ideje. Ezt a mutatószámot (v) kőz—

vetve is kifejezhetjük, éspedig mint az átlagos árukészletnek (Á) az egy napra eső eladási forgalomhoz (m) való arányát: —

A szovjet kereskedelem feladata az áruforgalom sebességének maxi- mális növelése (anélkül temészetesen, hogy ezáltal a vevők kiszolgálá- sának minősége kárt szenvedne), ami egyúttal a forgás idejének csökken- tését jelenti. Minthogy a társadalmi termék körforgása a termelés és a forgalom (forgás) idejéből tevődik össze, a forgás idejének csökkentése az egész szocialista újratermelés folyamatának meggyorsulását jelenti.

Más oldalról nézve —— minthogy a forgóeszközök alapvető része a keres—

kedelemben árukészletből áll —— az áruforgalom forgási sebességének meg- gyorsulása a kereskedelemben lévő forgóeszközök csökkentését jelenti.

Ebben áll a kereskedelmi vállalatok az áruforgalom sebessége maximális fokozásáért folytatott harcának nagy népgazdasági jelentősége.

Az áruk forgási folyamatának tervszerű szervezése, és a lakosság vásárlóképességének szakadatlan növekedése következtében az áruk for-*

gási sebessége a szovjet kereskedelemben sokkal nagyobb, mint a kapi-

!. Vesztnyik sztatisztiki, Goszsztadizdat, Moszkva, 1950, 3. sz., 24—31. old.

zs:

720

m

talista kereskedelemben. A szocialista gazdasági rendszer körülményei között nem jöhetnek létre olyan felesleges árukészletek, mint amelyek a kapitalista gazdasági rendszerben, annak antagonisztikus ellentmondásai következtében valósággal kolosszális méreteket öltenek. Az árukészletek—

nek az áruforgalom folytonosságát biztositó normális színvonala a szov- jet kereskedelemben nem automatikusan alakul ki, hanem a kereskedelmi szervezetek jó munkájának eredményekéooen. A kereskedelmi szervezetek munkájának mindenfajta bürokratikus hibája: az áruk szabálytalan beérke—

zése az áruelosztó hálózatba, vagy a kereskedelmű vállalatok nem eléggé erélyes harca az áruk minőségéért, ami azt'eredményezi, hogy a lakosság keresletének kielégítésére szolgáló árukészletek minőség és árufajták sze- rinti megoszlás szempontjából nem megfelelőek —-— felesleges árukészleteket/

és a nem kelendő áruk felhalmozódását idézhetik elő az áruelosztó háló—

zatban. Ezért az áruforgalom sebességének növeléséért folytatott harc és a kereskedelmi munka minden tekintetben való megjavításának szoros összefüggését a szovjet kereskedelmi vállalatoknak állandóan szem előtt kell tartaniok.

Az árukra befolyást gyakorló általános tényezőkön kívül az árufor- galom sebessége függ a termelés feltételeitől, az egyes áruk fogyasztásának természetétől és sziállításától; ezért az áruforgalom sebességének mutató- száma árucsoportok szerint igen különböző. Míg például a péksütemény—

árukészletek forgásának napokban kifejezett átlagos tartama 1 nap, addig a fűszeráruk csoportjánál ez 10 nap s az olyan összetett árucsoportokná], mint a diszműáru, illatszerek, stb., 20 napra is felmegy.

Nyilvánvaló, hogy mivel az áruforgalom sebessége jelentékenyen különböző az egyes árucsoportok szerint, a kereskedelmi vállalatok for- galmában az áruösszetétel változása elkerülhetetleniil visszatükröződik az áruforgalom átlagos sebességében. Ezért a vállalatoknak az áruk forgásá- nak megg'yorsításáért folytatott harcában elért tényleges eredményeit nem mindig lehet az áruforgalom átlagos sebességének dinamikája alapján meg- ítélni. A gyakorlatban gyakran előfordulnak olyan látszólagos ellentmon—

dások, amikor az egyes árucsoportok forgási sebességének meggyorsulása ellenére a vállalat teljes áruforgalmának forgási sebessége csökken; és megfordítva, a Vállalat egésze szempontjából az áruk forgási sebességének meggyorsulása jelentékeny mértékben a forgalom és az árukészletek össze—

tétele strulgturálís változásának következménye.

A kereskedelmi vállalat áruforgalma és árukészlete — (eze-r rubelben)

A á ké 1 k %m-

Átl : "" Sz ete Az árufor alom orga- Áruforgalom árukégglístek összetétele (az sebességge lom se-

összesen "(,-ban) bessé-

Áruuoponok gének

indexe I. nagy. III. negy.I. neg.!ll. negy. Lnegy. ILnegi . !. negy. II. negy. (S : ?)

HA.) mi) sem ] MK.) 5 6 as") sw.) 9

a ... 1800 2090 300 460 l9,4 25,4 6 6,5 1,08

D ... 2500 8600 500 600 82,2 38,2 5 6 1.2

: ... 3000 3000 750 750 48,4 41 ,4 4 4 1

Összesen ... 7300 9590 1550 1810 100 100 —-— -— —-

Án'oronoanou snsnssnoúmax mnnxm ( 721

Ki kell tehát számítanunk az áruforgalom sebességének indexét, amely a vállalatoknak az áruforgalom forgási sebességének meggyorsítása érdeké- ben folytatott harcáról ad helyes összefoglaló értékelést.

Vizsgáljuk meg a kérdés lényegét egy példán:

A 720. oldalon lévő táblázat egy kereskedelmi vállalat áruforgalmára és átlagos árukészleteire vonatkozó adatokat mutatja. Az áruk forgási sebességének mutatószámát (S) megkapjuk, ha az áruforgalmat (A) osztjuk az átlagos árukészleteldiel (K). Az utolsó rovat az áruk forgási sebességé—

nek indexét egyes árucsoportok szerint adja meg. Ezek az indexek azt mutatják, hogy a forgási sebesség az a árucsoportnál 8%—ka1, a b csoport- nál 20 %-kal emelkedett, a c csoportnál pedig változatlan maradt.

Az egész vállalat áruforgalmának átlagos sebességét (S) megkapjuk,

* ha az áruforgalom együttes összegét osztjuk az árukészletek együttes össze—

gével. Példánkban az áruforgalom átlagos sebessége:

EÁ 7300

az első negyedben s, : EÉ : 1—555: 4,71 fordulat, ): A 9590

a második negyedben s1 : 21517: a: 5,3 fordulat.

Következésképpen az áruforgalom átlagos sebessége dínamikájának mutatószáma a második negyedben az első negyedhez viszonyítva:

S, 53

— : —: 1,125, a 112,5 .

8, 4,71 V gy %

Nem nehéz meggyőződni arról, hogy ez a mutatószám egyenlő az áru—

ZÁ, 9590

forga om1 dinamiká'a] egyu"ttható'ánakJ [ ZAO___—_ : —— : 1,3147300 ) az atlagos'

2 K 1810

árukészletek dinamikájának együtthatójához [— 1 : —— : 1,168 való

2K0 1550

arányával.

Az áruforgalom átlagos sebességének 12,5%-os növekedése egyrészt az a, b és c árucsoportokba tartozó áruk forgási sebessége meggyorsulásá- nak, másrészt a vállalat árukészletei strukturális változásának következ—

ménye. A táblázat 5. és 6. rovatai az árukészletek strukturális megoszlásá- nak mutatószámait tartalmazzák. Ezekből látható, hogy az a és b áru- csoportoknak az árukészletek együttes összegében elfoglalt aránylagos súlya a második negyedben az első negyedhez viszonyitVa növekedett, míg a e csoport a-ránylago's súlya csökkent. Minthogy pedig mind az a, mind a b árucsoport forgási sebessége jelentékenyen nagyobb, mint a c csoporté, a vállalat áruké-szletei strukturális megoszlásának említett megváltozása feltétlenül növelőleg hatott az áruforgalom átlagos sebességének dinami—

kájára.

A népgazdaság szempontjából nem közömbös, hogy a kereskedelmi vállalat milyen eszközzel éri el az áruforgalom sebességének növelését

— az egyes árucsoportok forgásának tényleges meggyorsítása útján (ami

_ 722 , _ " _ aramot nagyobb forgási sebességgel rendelkező _áruk ámforgalombeli aránylagoo súlyának növelésével. Ezért az elemzés feladata annak megállapítása, hogy az áruforgalom átlagos sebességének dinamikája mily mértékben függ az egyes áruk forgási sebességének és milyen mértékben az árukészletek struktúrájának változásától.

Ebből a célból egy index—rendszert kell kidolgozni, amelyben az áru-—

forgalom átlagos forgási sebességének indexét. az áruknak az árukészletek Változatlan strukturális megoszlásával számitott forgási sebességét kifejező index és az árukészletek strukturális megoszlásának befolyását visszatük—

röző index szorzata adja meg.

_ Az index-módszer itt igen fontos eszköze az elemzésnek, amelynek segítségével kiderítjük az áruforgalom átlagos sebességének változására befolyást gyakoroló egyes tényezők szerepét. Az adott esetben két tényezőt tisztázunk: 1. az egyes áruk forgási sebességének változását, 2. az árukész- letek struktúrájának változását. Természetesen e tényezők nem egymás- tól elszigetelten fejtik ki hatásukat, sőt ellenkezőleg, közöttük igen szoros kapcsolat van: az egyes áruk forgási sebességének változása befolyást gya-,- korol az áruforgalom és az árukészletek struktúrájának változására, ugyan- úgy, mint ahogy az árukészletek struktúrájának változása is befolyással van az egyes áruk forgási sebességének alakulására. Az index—módszer segítségével feltárjuk az egyes tényezők szerepét, éspedig úgy, hogy a bennünket érdeklő tényezőt mesterségesen elszig—eteljük a másiktól és azt

*Változatlannak tekintjük. Ebben van az index—módszer ismert feltételes—

sége, amiről nem szabad megfeledkezni.

A bennünket érdeklő tényezők szerepének kiderítésére két index- módszert szerkeszthetünk. A kiinduló mutatószám mindkét esetben az áru-—

forgalom átlagos sebessége lesz, amely egyenlő az áruforgalom dinamikai

JA S' K .

l : E' 1 ]az átlagos árukészletek dinamikai együtt-

együtthatójának(2Ao ESoKo hatójához [212] való arányával.

0

Az első index—rendszer:

2311; 2'K___[2'S1 KI] X [; so KLZJK'1 ZSOKO gk., 2'80 k1 ; so Ko' ZKO

M M

——_,———r

(1) (2) (3)

A második index-rendszer:

; SIK1;2K1:(2 8, Ki?) X (2 81 K1:2' K!) ZSOKO ZKO .Z'Soli'0 ZSIKO ZKO

(l) (2) (3)

Ezekben az index—rendszerekben az áruforgalom átlagos sebességének indexét (1) az áruknak az árukészletek változatlan struktúrája alapján szá- mított forgási sebességét kifejező index (2) és az árukészletek struktúrája megváltozásának hatását kifejező index (3) szorzata fejezi ki.

Ezek az index-rendszerek abban különböznek egymástól, hogy az áruk forgási sebességét kifejező első indexben a beszámolási időszak változatlan

Ánuronoanom smnnssízesnnx mnmxm * 723

árukészleteivel mérlegelünk, mig a másodikban a bázis—időszak árukészle—

teivel. Ennek megfelelően az ámkészletek struktúrája megváltozásának hatását kifejező index az első rendszerben a bázis—időszak forgási sebes—

ségének mutatószámával, míg a másodikban a beszámolási időszak forgási sebességének mutatószámával van mérlegelve. Minthogy 'a mérlegelés módja különböző, az egyes tényezők szerepét az adott index-rendszerek különbözőképpen szemléltetik. Formalista—matematikai szempontból az idé—

zett induex-rend—szerek különböző értelműek és az a probléma, hogy miként lehetséges kettős megoldás. Egészen máskép—pen oldandó meg a probléma, ha nem formalista-matematikai, hanem közgazdasági szempontból vizsgál- juk. Ebben az esetben az indexekben nemcsak a viszonyszámokat, hanem az azokban kifejezett abszolút számokat is meglátjuk. Ezeknek az abszolút számoknak reális közgazdasági tartalmuknak kell lenniök, s a köztük lévő különbségnek az indexelendő mutatószámok változásának abszolút gazda- sági hatását kifejezésre kell juttatnia. Az áruforgalom sebességét, ha azt

2 S1 K1 280 K1

lási időszak áruforgalma tényleges összegének (281 K 1) és a beszámolási

időszak áru'készlete és a bázis—időszak forgási sebessége melletti árufor—

galom (ZSOK ) összegéhez való viszonya jelenti. Az áruforgalom sebes—

ségének a beszámolási időszak alatti növekedése következtében a ZS 1K1 nagyobb, mint 280K1 . A 281 K1 és 280 K , közötti abszolút különbség az áruforgalomnak az áruk forgási sebessége meggyorsulásából származó növekedését mutatja.

Az áruforgalom sebességét kifejező, almásodik index-rendszerbe tar—

, 2 81 Ko

tozó képletnek 280 Ko

bázis—időszak árukészleteine'k szinvonala alapján épül fel. Az indexet alkotó abszolút összegek (2' 81 K0 és 280 K0) és az ezek közötti különbség nem jellemzik az áruforgalom sebességének fokozásáért folytatott harc hatékonyságát, s ezért az adott indexnek nincs közgazdasági értelme, következésképpen az egész második index—rendszer alkalmatlannak bizonyul.

Ilymódon tehát a problémát közgazdaságilag csak egyféleképpen lehet megoldani; az egyetlen helyes megoldást az első index-rendszer adja, míg

a másodikat el kell vetnünk. '

Ebből nyilvánvaló, hogy az áruk forgási sebességének indexét a beszá- molási időgzak árukészleteinek változatlan strukturális megoszlása alap-

s K

%s'—í! képletnek megfelelően kell felépítenünk. A példánkban

() l ,

ez az index egyenlő:

281 K1 __ 6.5 X 460—l— 6 X 600 4- 4 X 750___ 29904—3600—t— 3000__ 9.590__

230 Kt 6 X 460 —l— 5 X 600 4— 4 X 750 2760—j— 3000—i— 3000 8.760

:: 1,095, vagy 109,5%.

Következésképpen az áruk forgási sebessége a vállalatban átlagosan

9,5%—ka1 növekedett. Összehasonlítva ezt az indexet az áruforgalom átla—

gos sebességének indexével, azt látjuk, hogy az utóbbi nagyobb mértékben (12,5%—kal) növekedett. Nyilvánvaló, hogy itt az árukészletek strukturális változása által okozott befolyás is érvényesült.

az első index—rendszerünk képlete alapján számítjuk, a beszámo—

] nincs reális közgazdasági tartalma, mert ez a

ján, azaz

724 ' ; , ÉBJAÚZÓV

Az áruk forgási sebességének indexében az abszolút számoknak, mint már erre rámutattunk, igen nagy közgazdasági jelentőségük van. Az index"

számlálója a beszámolási időszak tényleges áruforgalmá (9 590 000 rubel), e. nevezője pedig az a feltételezett áruforgalom (_8 760 000 rubel), amelyet 'a beszámolási időszakban kellett volna elérni az áruk bázisidőszakbeli for—

gási sebessége mellett. Az index számlálója és nevezője közötti különbség (2 'SlK ; —- 2' SUK 1: 9590 —- 8760 : 830 000 rubel) az áruforgalomnak az áruk forgási sebessége meggyorsulása következtében a beszámolási idő—

szakban bekövetkezett abszolút növekedését mutatja.

*Példánkban az áruforgalom abszolút növekedése a második negyed- ben az első negyedhez viszonyítva, 2 290 000 rubel (EÁ 1—2'Áo: 9590 —- -— 7300x2290). Ebből az összegből 830 000 rulbel az áruk forgási sebes- sége növekedéséből származik.

* Az áruk forgási sebességének indexe pótolja az árukészletek struk—

turális változásának az áruforgalom átlagos sebességének dínamikájára gyakorolt befolyását kifejező (röviden az árukészletek strukturális indexé—

nek nevezett) indexét.

Amint láttuk, ennek az indexnek képlete a következő:

2 ón,—KJ _2K1

; so Ko 'zKO

280 Kl , ,

280 Ko) az arukeszleteknek az áruk

. 2 K

! változatlan forgás sebessége melletti növekedését mutatja, az osztó 2, [;]

0

pedig az árukészletek összegének tényleges növekedését. Kiküszöbölve osztás útján az árukészletek abszolút összegének dinamikáját, eredményül megkapjuk az árukészleteknek az áruk bázis—időszakbelí forgási sebessé- gével mérlegelt strukturális változásának az áruforgalom átlagos sebessé—

gének dinamikájára gyakorolt befolyását.

Ezért ennek az indexnek a gyakorlati számítását alkalmasabb, ha nem az idézett képlet, hanem a következő séma alapján Végezzük:

Ennek az indexnek az osztandőja [

Az átukészletek struk— 100 rubel árukészletre turáia A forgás eső áruforgalom válto- sebessége zatlan forgási sebesség

Árucsoportok az I.tnegyed- mellett

1. negyed n. negyed "' —-————————————

1. negyed II. negyed

1 2 3 4 (1 K 3) 5 (2 X 3)

a ... IBA 25,4 6 116,4 1 52,4

19... 82,2 332 5 161,0 166,0

:: . . . . _ ... 48,4: 41,4 4- 193,6 165,6

Összesen ... 1 00,0 1 00.11 —— 4 71,0 484,0

Az árukészletek struktúráját úgy tekinthetjük, mint e készletek min—- _den egyes 100 rubelének összetételét. Ebben az esetben a táblázatban nem százalékszámok (aránylagos súlymegoszlás), hanem rubelben kifejezett

abszolút számok fognak szerepelni.

Ánvronoanou snenssúoúsnx mnnxm 725

Ha az abszolút számokban kifejezett árukészleteket megszorozzuk az áruforgalom sebességével, megkapjuk az áruforgalom abszolút számokban kifejezett összegét. Következésképpen a táblázat utolsó két rovatában lévő számokat úgy tekinthetjük, mint a 100 rubel árukészletre az áruk válto- zatlan forgási sebessége mellett eső áruforgalom összegeit. Ezek az össze- gek az első negyedben 471 rubelt, a másodikban pedig 4841 rubelt tettek ki.

Minthogy az árukészletek általános összegét 100 rab—elnek tekintjük, s az áruk forgási sebességét pedig változatlannak, az áruforgalom II. negyedévi nagyobb összege kizárólag annak következménye, hogy az áruké-szletek struktúrája megváltozott. Az áruforgalom összegeinek aránya megadja

484

nekünk az árukészletek keresett strukturális indexét—(gi :: 1,028. Az áruk

forgási sebessége indexének és az árukészletek strukturális indexének szorr- ' zata megadja az áruforgalom átlagos sebessége kiinduló indexét:

1,095 X 1,028 : 1,125. §

Ezekből az index—rendszerekből nyilvánvaló, hogy az áruforgalom átlagos sebességének kiinduló indexe és az árukészletek strukturális indexe alapján könnyen megkapjuk az áruk forgási sebességének indexét, válto- zatlan struktúra mellett, ha az elsőt osztjuk a másodikkal. Ennek a körül—

ménynek a kereskedelmi vállalatok szempontjából igen nagy gyakorlati jelentősége van, minthogy az áruk forgási sebességét kifejező indexnek változatlan struktúra melletti közvetlen kiszámításához gyakran szükséges, hogy a forgási mutatószámok egyes árucsoportok szerinti kiszámítására a forgalom áruszerinti összetétele is rendelkezésre álljon. A kereskedelmi szervezeteknek ilyen anyaguk legfeljebb csak egyszer egy negyedévben van. Szükséges lehet azonban, hogy e mutatószámokat egy hónapra vonat- kozóan számítsák ki. Ebben az esetben az áruk forgási sebességét kifejező ind—ex kiszámítására felhasználható az árukészletek strukturális indexe, minthogy az árukészletek struktúrája az operatív adatokban és a legrövi—

debb határidőkre rendelkezésre áll. Figyelembevéve azt, hogy az árukész- letek strukturális indexében a forgalom sebességének árucsoportok szerinti mutatószámai csupán mérlegelési súlyként szolgálnak, 5 fontos csak az, hogy ezek helyesen tükrözzék vissza az egyes árucsoportok forgási sebes—

ségében lévő összefüggést, a bázis—időszak tényleges forgási mutatószámait nagyobb hiba nélkül, az áruk forgási sebességének tervszerinti normáival helyettesitjük.

Az áruk forgási sebességének indexe mellett önálló közgazdasági jelentősége van annak az indexnek is, amely az áruk forgási idejét az áru- forgalom Változatlan struktúrája mellett adja meg. Az áruk egyes áru—

csoportok szerinti forgási idejét (v) megkapjuk, mint az adott árucsoportba tartozó árukészletek összegének (K) ugyanezen áruk egy napra eső eladási

_ K _

forgalmához (m) való arányát, azaz ?) : —, ahonnan K : v . m Követ-

m

—— 2 K

kezésképpen az összes áruk átlagos forgási ideje v : E— ; a forgás átlagos

m

idejének dinamikáját kifejező mutatószám algebrailag a következőképpen fejezhető ki:

!;1 __ 2' K , _ 2 K,,

Behelyettesítve K helyébe vm—et és elvégezve a megfelelő áüalakf-

tást, kapjuk: .

v1 2v1m1.2m1 ___—___,—

vo Zvomo Zmo

, Ezt az indexet úgy is kifejezhetjük, mint a forgási időt az áruforgalom , változatlan strukturális megoszlása mellett kifejező indexnek (1) és az

áruforgalom strukturális változása't kifejező indexnek (2) szorzatát:

2v1m1_2'm1: .Z'fvlm1 X[2'vom1_2'm1]

Zvomo Zmo 200 ml Zoom" Zmo

M M

(1) (2)

Az alábbiakban kifejtett index-rendszerektől eltérőleg, a forgási idő

"indexére az áruforgalom és nem ez árukészletek strukturális változása

gyakorol befolyást.

Bemutatjuk a forgási idő indexének az áruforgalom változatlan struk- túrája melletti kiszámítását az előbbi példán:

A negyedévi áru- Az egy napra eső Ámkészletek A forgás ideje forgalom (ezer áruforgalom (ezer (ezer rubel) (napokban)

rubel) rubel)

Árucsoportok _!

I. negy. II. negy. I. negy. II. negy. !. negy. II. nagy. 1. negy. II. negy.

1 (Au) 2 (A,) 3 (ma) 4 (ml) 5 (Ko) 6 (Kx) 7 (90) 8 ("l)

a ... 1,800 2,990 20,00 33330 800 460 15,0 13.85

D ... 2,500 3,600 27,80 40,00 500 600 18,0 15,00

: ... 3,000 3.000 33,33 33,33 750 750 22,5 22.50

Összesen ... 7,300

A forgási idő indexe az áruforgalom változatlan struktúrája mellett:

Zvlml _ 13,s5 x 33,2 % 15 x 40 * 22,5 x 33,33 __

21;ng 15 x 33,2 4— 18 x 404— 22,5 x 3333

—_ 460 —!r- 600 4- 750 1810

.—_.—-——::O,,915 va 915

498 4— 720 4— 750 1968 gy %

Ilymódon tehát az áruk forgási ideje átlagosan 8,5%—kal csökkent.

...

galom Változatlan struktúrája mellett (Io) egyenlő az áruk forgási selbes- ségének az árukészletek változatlan struktúrája mellett számított indexen nek (IS) reciprokával, azaz 11) X IS : 1.

Példánkban 1,095 X 0,915 : 1.

Következésképpen, 'ha az egyik index rendelkezésünkre áll, akkor könnyen, közvetlen számítások nélkül megállapíthatjuk a másikat.

A forgási idő indexe azonban nemcsak mint viszonyszám érdek-es; meg.

van a jelentősége a hozzátartozó abszolút számoknak is.Az indexben az árukészletek összegét hasonlítjuk össze (minthogy vmzK). Az index számlálója a beszámolási időszak árukészleteinek tényleges összege (1 810 000 rubel), nevezője pedig az árukészletek ama feltételezett összege

ÁBUFORGALOM SEBESSÉGÉNEK mnnxm ; 727

* (1 968 000 rubel), amelyet a beszámolási időszak forgalmának biztosítania kellett volna, ha a bázis-időszak forgási ideje változatlan maradt volna, Következésképpen az adott index nevezője és számlálója [közötti különbség (Zoo m] —— zol ml) az árukészleteknek az árak forgási sebessége--növeke—

dése következtében előállott csökkenésének abszolút összegét adja meg.

Más szavakkal ez az áruk forgási sebességének gyorsulása következtében felszabadult forgóeszközök összege

Példánkban az árukészleteknek az áruk forgási sebessége gyorsulásának kovetkezteben előállott csökkenése a második negyedben, 1968 ——- 1810———

: 158 000 rubel. Ha összehasonlítjuk a második és első negyed áru-készletei—

nek tényleges összegét, akkor meggyőződhetünk arról, hogy az árukész—

letek a második negyedben ténylegesen 260 000 rubellel (1810 —— 1550) növekedtek. Ha az áruforgalom sebessége a második negyedben az első negyed színvonalán maradt volna, akkor az árukészlete'knek nem 260 000 mbellel, hanem 260 —l— 1582418 OOO rubell-el (1968 -—-— 1550) kellett volna - megnövekedníök. llymódon tehát a 158 000 rubel a forgóeszközökben elért reális megtakarítás összege, amelyet a vállalat az áruk forgási sebességé— , nek meggyorsításával ért el.

A KERESKEDELMI SZAKKÖNYV; ÉS LAPKIADÓ kiadásában decemberben megjelenik F. ]. OBLOVACKIJ

A SZOVJET KERESKEDELEM GAZDASAG'I'ANA

című könyvének magyar kiadása

'A könyv behatóan foglalkozik a szovjetkereskedelem kialaku- lásával és ismerteti a szovjet nagy: és kiskereskedelem minden ágának jelenlegi szervezetét és tervezésének módszereit.

A Szovjetunió kereskedelmi technikumai számára készült mű ki- adásával segítséget kivánunk nyujtani a magyar szocialista keres- kedelem építésében dolgozóknak, hogy munkájukat a szovjet szocialista kereskedelem tapasztalatai alapján megjavíthassák.

A kb. 320 oldalas könyv ára kötve: 22'——Ft, fűzve: le'—Ft

Előjegyezhető a '

Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat és a ,,Szíkra" könyvesboltjában