A külkereskedelmi statisztikai adatbázis-rendszer kialakítása

(1)

A KULKERESKEDELMI STATISZTIKAI , ADATBÁZlS-RENDSZER KIALAKITÁSA

DR. JESZENSZKY LÁSZLÓNÉ

A korszerű gazdaságirányítósnak egyik Igen fontos előfeltétele a gyors és pon- tos statisztikai információ. A statisztikai információ-rendszerrel szemben megnöve- kedett követelmények szükségessé tették, hogy a Központi Statisztikai Hivatal — a hagyományos gépi adatfeldolgozási rendszerek mellett, annak kiegészítéseként -—

az egyes népgazdasági ágak helyzetének bemutatására gyorsan és hatékonyan mű-

ködő statisztikai adatbázis—rendszereket szerVezzen. Ennek a programnak a kereté- ben került sor az ipar után1 a külkereskedelmi ágazat statisztikai adatbázis-rendsze-

rének (K-STAR) kialakítására.

Előzmények, követelmények

A magyar külkereskedelem az utóbbi évtizedben — a világgazdasági válság átgyűrűző hatása. ugyanakkor népgazdaságunkban, fizetési helyzetünkben betöltött kulcsszerepe révén — a közérdeklődés középpontjába került. Ezzel párhuzamosan együtt járt a külkereskedelmi statisztikai adatok iránti egyre nagyobb érdeklődés is.

A tájékoztatási feladatok nemcsak mennyiségükben nőttek. hanem újtípusú, a ko- rábbiaktól eltérő csoportosításokat igénylő, előre nem látható, nem tervezhető eseti adatigények is felmerültek.

Az adatkérések többnyire összehasonlítható idősorokra vonatkoztak. Ezzel össze-

függésben kell megemlíteni. hogy az egyes (KGST, SITC) termékjegyzékekben és

egyéb áruszerkezeti csoportosításokban történt változások. módosítások minden esetben a korábban már feldolgozott és közzétett adatok átdolgozását tették szük—

ségessé.

A külkereskedelmi forgalom értékének számbavételénél 1976. január 1—ével élet- be léptetett új árfolyamrendszer úgyszintén felvetette az 1976 előtti évek értékada- taival való összehasonlíthatóság kérdését.

Az új árfolyamrendszer bevezetésével kapcsolatban a Központi Statisztikai Hi- vatalban az az elvi álláspont alakult ki, hogy az 1976 előtti évek értékadatait kiad—

ványainkban nem módosítjuk, és a fejlődést mutató dinamikus viszonyszámokat is

1975-ig a devizaforínt értékekből számítjuk ki. Az 1976. évi indexszámok összeha- sonlítható (kereskedelmi árfolyamon számított forint) értékekből készülnek, és így

a fejlődés ütemét a Ióncindexsor lényegében összehasonlítható módon mutatja. A

korábbi évek külkereskedelmi forgalma fontosabb áruszerkezeti, deviza- és ország-

1 Lásd: Az íporstotisztikai adatbázis-rendszer kialakításának tapasztalatai. Statisztikai Szemle. 1974. évi 10. sz. 867—885. old.

(2)

DR. JESZENSZKYNÉ: KULKERESKEDELMI ADATBÁZlS 875

csoportok szerinti adatainak forintértéken való kiszámításához, megoszlási viszony- számok idősoros bemutatásához és egyes speciális feladatok megoldásához azonban mindenképpen szükségessé vált a forgalomnak az új árfolyamon minden tekin- tetben összehasonlítható idősorokban való gépi feldolgoztatása.

A hagyományos gépi adatfeldolgozási rendszer szerint az egyes évek adatai az abban az évben érvényes kódszámokkal, a mindenkori csoportosítási követelmé—

nyeknek megfelelően állnak rendelkezésre. Ebben a rendszerben a gépi adathor—

dozókon a módosítások keresztülvezetése elég körülményes. ldősoros adatösszeállí—

tásoknál, amikor rendszerint a legutolsó évben alkalmazott csoportosításokhoz iga- zítva kellett az adatokat megjelentetni, többnyire csak kézi munkával, de minden—

képpen nagy munkaráfordítással lehetett az adatok összehasonlíthatóságát bizto- sítani.

A növekvő információigény - amely párhuzamosan jelentkezett a külkereske- delmi forgalom értékelésében, csoportosításaiban bekövetkező változásokkal — egyre sürgetőbben vetette fel a probléma megoldását. Erre alkalmas eszköznek lát- szott az adatbázis megszervezése. ,,

A feladataink elvégzésének megkönnyítése érdekében kialakítandó külkereske-

delmi adatbázissal szemben azt a követelményt támasztottuk, hogy tegye lehetővé

— a felhasználó információigényeinek megfelelő, nem tervezett adatkérések kielégítését;

— a bázisban tárolt adatokból összehasonlítható idősorok képzését;

— az információs igények rövid időn belüli kielégítését.

Ebből következik, hogy az adatbázis felállításának célja az ad hoc kérdésekre rövid időn belüli válaszadás és az összehasonlítható idősorok képzése. nem pedig a hagyományos. rendszeres gépi feldolgozások helyettesítése. A hagyományos rendszerben végzett gépi adatfeldolgozások a továbbiakban sem nélkülözhetők. Ebben a rendszerben készülnek a jövőben is az évközi és az éves rendszeres, elsődleges feldolgozások. Az elsődleges adatállományokon a jellemzők alkalmankénti módo—

sítgatása — jelenlegi elképzeléseink szerint -— a továbbiakban elmarad, ez csak az adatbázisban fog megtörténni. lgy a hagyományos gépi rendszer segítségével a mindenkori állapotot tükröző, míg az adatbázisból a legutolsó év szerkezetének megfelelő adatsorokat lehet visszanyerni. '

A külkereskedelmi adatbázis szervezése 1975—ben kezdődött meg. és 1977 óta kísérleti jelleggel működik.

Az adatbázis tartalma

Az adatbázis a külkereskedelmi áruforgalomra, azaz az országba közvetlen fel—

használás (beruházás. feldolgozás, fogyasztás) céljából behozott, a belföldön ter—

melt és a külföldre eladott, továbbá a külföldön továbbeladás céljából vásárolt és termelői megmunkálás nélkül eladott áruk forgalmára vonatkozó adatokat tartal—

mazza. Ezek: mennyiség, bruttó súly. fuvarköltség, valamint a forgalom szerződé- ses, illetve határparitáson számított értéke. '

Az adatbázis alapegysége a külkereskedelmi ügylet. amelyet a következő ismér- vek határoznak meg:

az ügylet jellege (behozatal, kivitel, reexport, reimport), cikk,

ország, fizetési mód.

a bonyolító külkereskedelmi vállalat.

az átadó. illetve átvevő vállalat.

(3)

876 DR. JESZENSZKY LÁSZLÓNÉ

Ezek az ismérvek képezik az adatbázis azonosítóját.

A termékek az áruforgalomban megfigyelt legnagyobb cikkmélységben szere-

pelnek, és az ipari termékjegyzéken (ITJ) alapuló külkereskedelmi termékjegyzék

szerinti számmal vannak azonosítva. Az egyes-külkereskedelmi termékek az ipari termékjegyzék különböző mélységű (részletezettségű) cikkcsoportjainak felelnek

meg.

Az adatbázis a külkereskedelmi forgalomban előforduló valamennyi terméket

felöleli, tehát az adatok teljes körűek.

A külkereskedelmi ügyletek ismérveik alapján további csoportositó kódszámokat kapnak:

— az ipari termékjegyzékből a vonatkozó tételre megállapítható termékszám alapján 50—

rolják be a külkereskedelmi terméket a KGST és'az ENSZ által kidolgozott nómenklatúrákba, a hazai gyakorlatban alkalmazott kétféle áruszerkezeti csoportba és a dokumentációs célokat szolgáló cikkcsoportokba;

-— az országkódszám alapján történik a hazai és a külföldi igényeknek megfelelően az ország- és államcsoportokba való besorolás;

— a fizetési módok szerinti részletezés az adatoknak devizacsoportokba sorolását teszi lehetővé;

— az átadó, illetve átvevő vállalatokat törzsszámuk alapján lehet besorolni, a népgaz- daság ágazati rendszerébe és az egyes tárcákba;

—— az átadó, illetve átvevő vállalatok 1971 és 1975 közötti ügyletei nincsenek egyedileg azonosítva, ezen évek adatai ágazati szintű összevonásban —- a vállalatok mindenkori be—

sorolásának megfelelő ágazatot értve ez alatt - állnak rendelkezésre; 1976-tól kezdve az adatbázis vállalati szintű megfigyelésen alapul.

Adatbázisunk jelenleg az 1971—1977. évek éves forgalmának adatait tartalmaz- za. Az 1971—1975. évi adatok szerkezete azonos. 1976-ban — már az előzőleg is em- lített — két változás történt:

1. megváltozott a külkereskedelmi forgalom értékének számbavételénél alkalmazott ár—

folyamrendszer: (: korábbi alapárfolyam (devizaforint) helyett a kereskedelmi árfolyamon számba vett forintértékek szerepelnek;

2. az ágazati szintű megfigyelés helyébe vállalati szintű megfigyelés lépett.

Ez a két változás az 1976. évi adatoknak a rendszerbe való bevitelénél megol—

dandó módszertani problémákat okozott.

Az adatok összehasonlithatóvá tétele. karbantartása

Az adatbázissal szemben támasztott egyik követelmény az, hogy abból összeha—

sonlitható idősorokat lehessen képezni.

A forgalom egyes tételeit azonosító ismérvek és a másodlagos besorolások je—

lölésére alkalmazott kódszámok az egyes években változtak. A változások egyik ré- sze csak a kódszámrendszer változásaiból adódik. másik része viszont tényleges tar—

talmi változást jelent. Felhasználói—szempontból a homogenizálás megoldása első- rendű fontosságú volt, enélkül az adatbázis felállításának nem lett volna értelme.

Az az elvi álláspont alakult ki -— és ez nagyjából a korábbi statisztikai gyakor- latot is jelenti —. hogy

a termékszómok és az azokból képzett csoportosítók szerinti, továbbá a vállalati forgalom összesítéséből nyert ágazati szintű idősorok képzése az utolsó év szerkezetéhez iga- zítva történjék:

"

az állam- és országcsoportok tartalma az adott évben érvényes állapotot tükrözze;

a fizetési módokból képezett devizacsoportok tartalma nem vékozikT-vleg—teljebb a fize- tési módok jelölésére alkalmazott kódszámok lehetnek mások.

(4)

KULKERESKEDELMI ADATBAZIS 877

A külkereskedelmi ügylet alapvető azonosítói közül a termékszám változásai za-

varják leginkább az összehasonlíthatóságot. Mivel több esetben előfordult, hogy

ugyanaz a cikk a különböző években nem azonos termékszámon és mértékegység- gel szerepelt, azonkívül a termék megfigyelési szintje is változott, nem lehetett ter- mékek szerint összehasonlítható idősorokat képezni. Ez a körülmény egyébként a termék szerinti másodlagos csoportosítók esetenként szükségessé váló módosítása—

kor is nehézségeket okozott.

A külkereskedelmi adatbázis egyik fő célkitűzéséhez. a termék szerinti homo- genizáláshoz a következő feladatokat kellett megoldani:

— ugyanazt a cikket valamennyi évben ugyanazzal a cikkszámmal jelölni,

— a mennyiségi adatokat azonos mértékegységnek megfelelően átszámítani,

— az időszak folyamán különböző részletezettséggel szereplö cikkelemeket lehetőleg egy szintre hozni, és azonos termékszámmal ellátni.

Ezt a feladatot csak akkor lehet elvégezni. ha megtaláljuk a módját, hogy a megfigyelt cikkekben évről évre bekövetkezett változásokat nyomon kövessük. Ebből a célból számítógéppel elkészítettünk egy. az időszak alatt a tényleges forgalomban előfordult valamennyi terméket magába foglaló jegyzéket. amely emelkedő számsorrendben, azon belül évenkénti felsorolással megadja a termékszámokat a hozzátartozó megnevezéssel, mértékegységgel és az adott évben érvényes, a ter- mékszám alapján kapott besorolási kódszámokkal együtt. A jegyzék tételes felül- vizsgálata alapján meg lehetett határozni a cikkszámokban végrehajtandó módo- sításokat és az esetenkénti mértékegység—változás miatt a mennyiségek átszámítá- sához szükséges szorzószámokat. Ennek alapján a cikkszám szerinti homogenizálást el lehetett végezni.

Ugyanebből a segédanyagból a másodlagos csoportosítók változásairól is meg—

felelő áttekintést nyertünk. és lehetőség nyílt javítások elvégzésére. Mivel az össze- hasonlíthatóságot itt is az utolsó év besorolásai alapján kell megteremteni, a ko—

rábbi évek adatállományában a módosításokat nem szükséges keresztülvezetni, csak az ún. ,.törzsállományon" kell javitani a másodlagos jellemzőket. Ezzel a má- sodlagos csoportositók karbantartása is egyszerűvé vált.

Jelenleg az 1971—1977. évekre rendelkezünk termékenként összehasonlítható

idősorokkal. és a terméksorok alapján áruszerkezeti csoportonként is képezhetők idősorok.

Az adatok ágazati szintű homogenizálása az 1971—1975. évekre - mint említet—

tük — nem'flehetsége;w197ő—tól azonban már mód nyílik rá. Megvalósítása érdeké- ben a külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésben'felhasznált vállalati számjelrend—

szer felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, és a nem túl távoli jövőben a szervezeti változások egységes átdolgozási rendszerét is ki kell alakítani.

Az ismertetett, termék szerint és áruszerkezeti csoportonként az 1971—1977.

évekre megvalósított, a vállalati szintű adatokra pedig 197ó-tól tervezett homoge- nizálással rendbe tettük adatállományunkat. Az adatgyűjtésben a továbbiakban be- következő változásokat azonban az adatbázisban továbbra is követni kell.

Minden évben felül kell vizsgálni a változástipusokat (cikkszám— és mennyisé- giegység—módosítás, a másodlagos csoportosítás változásai. a vállalati szervezeti

változások), és a szükséges javitótételeket a korábbi évek anyagában keresztül kell

vezetni. A folyamatos karbantartás elvégzésére számítástechnikai szakembereink már kidolgozták a megfelelő módszert. A szakstatisztikusok feladata az, hogy a szükséges módosításokat meghatározott formában felsorolják. azaz hogy összeál- litsák az év folyamán végrehajtott szervezeti változások, a termékszámok és a hoz-

(5)

878

DR JESZENSZKX LÁSZLÓNÉ

zátartozó mennyiségi egységek, valamint a termékszámokhoz tartozó további cso—

portosítókban történt változások jegyzékét. * Eredmények

A külkereskedelmi adatbázis kialakításával eredetileg azt akartuk elérni, hogy az alkalmankénti, és az idősoros adatvisszanyerésekhez megfelelően karbantartott adatállományokkal rendelkezzünk, és ezáltal gyorsan válaszolhassunk a feltett kér-

désekre. Úgy tűnik, ezt a célt már elértük.

Az 1975—ben megkezdett szervezési munka eredményeként adatbázisunk 1977—

ben kísérleti jelleggel már működött. Többféle adatfeldolgozás sikeresen elkészült.

A visszanyert adatok háromféle:

-— az átdolgozott és 1976-tól bevezetésre ajánlott ENSZ kereskedelmi termékjegyzék (SlTC).

'— a módosított KGST-termékjegyzék,

— az ugyancsak átdolgozott. ún. ágazati rendszeren alapuló termékcsoportok szerinti 1971—1975. évi áruszerkezeti csoportokra vonatkoztak.

A táblák az értékadatokat az új árfolyamrendszerrel összehasonlítható forint- értéken és a szokásos államcsoportosítások mellett devizacsoportonként is meg-

adták.

Külön kell megemlíteni az ún. ,.dokumentációs cikkeket" tartalmazó gépi táb- lát. amelyben az egyes cikkcsoportok 1971—1977. évi mennyiségi és értékadatai sze—

repelnek ország- és devizacsoportonként, összehasonlítható módon. A mennyiségi adatok a megadott mértékegységnek megfelelően átszámított — a rész és az egész összefüggéseit figyelembe véve kerekített — mennyiségekre vonatkoznak.

E tábla szerkezetével, külalakjával kapcsolatban kívánságaink a következők:

—— a cikkeknek mind behozatali, mind kiviteli adatai közvetlen. reexport- és összes forgalom szerkezetben, idősorban, egy oldalon mérlegszerűen legyenek feltüntetve;

— a cikkenkénti forgalmat kétféle csoportosításban kell részletezni: államcsoportok (szo- ciaiista, nem sZocialisto. ezen belül fejlett tőkés és fejlődő országok) és devizacsoportok (ru—

bel elszámolások, dollár és egyéb elszámolások) szerint.

A mennyiségi adatok kívánt mértékegységnek megfelelő átszámítására, illetve ezzel kapcsolatban az adatok kerekítésére külön utasítást adtunk. Ebben többek között meghatároztuk, hogy

— először a cikk összes mennyiségét kell megállapítani, és ehhez kell igazítani az egyes államcsoportok és devizacsoportok adatait; '

— a szocialista országcsoport adatainak és a rubel elszámolások devizacsoport kerekí- tett adatainak — amennyiben az alapadatok is megegyeztek — egymással egyezniök kell;

—- (: kerekítéseket külön-külön kell, elvégezni a közvetlen és o reexport—forgalom adatai—

ban;

— az összes forgalom mennyisége a közvetlen és reexport forgalom tételeinek összege—

zéséből adódjék. *

A gépi tábla kívánságainknak tökéletesen megfelelően elkészült.

Az elkészített feldolgozásokat minden esetben jól fel tudtuk használni. A cik- kenkénti adatokat tartalmazó tábla elkészítésével, ezen túlmenően, tökéletesen át-

tekinthető idősoros nyilvántartást kaptunk. _

Megállapítottuk azt is. hogy az adatbázis nem csak az ad hoc idősoros igé- nyek kielégítésére alkalmas. hanem igen jól kiegészíti a hagyományos gépi rend—

szer által készített feldolgozásokat. Az igen szép külalokú gépi táblák közlésre ké—

szek, fényképezhetők, és így kiadványainkban közvetlenül is felhasználhatók.

(6)

KÚLKERESKEDELMI ADATBÁZtS 879

A külkereskedelmi adatbázis részben tehermentesíteni is fogja a hagyományos gépi feldolgozási rendszert, mert például fölöslegessé teszi a ,,túlbiztosítási törek- vésekből" adódó táblarendeléseket.

A népgazdaság egyes ágazatairól kialakított adatbázisok közötti kapcsolat megteremtése önként adódó további lehetőség. Ki lehet jelölni azokat a pontokat.

ahol az adatbázisok összekapcsolhatók. lgy például a külkereskedelmi adatbázis a forgalmat alkotó cikkek, az ezekből képezett termék— és áruszerkezeti csoportok

és az ágazatok felületén kapcsolódhat más adatbázisokhoz.

A kapcsolat megteremtésének nyilvánvalóan további előfeltételei vannak. Az önmagukban már jól működő és jól karbantartott adatbázisok között valószínűleg még további kapcsolódási pontok kidolgozására is szükség lehet. Ha megteremtjük az egyes adatbázisok összekapcsolásának lehetőségét, ezzel az egymástól függet- len adatbázisokat összhivatali adatbázis—rendszerré emelhetjük.

*

Az elmondottakkal nem törekedtünk teljességre. csupán a külkereskedelmi adat—

bázis szervezése során szerzett legfontosabb tapasztalatokat, a feltételezhetően közérdeklődésre számot tartó eredményeket és a felmerült gondolatokat kívántuk közreadni.

PE3iOME

B nmepecax nyuuiero ygosnetaopenun anauureano Bospocmero cnpoca Ha cra'rucm- uecxyio uncpopmaumo BeHrepcnoe UeHTpaanoe cramcwuecxoe ynpaanenue ocymectann- er coaAam—te CMCTeMbl ően—mos AaHHbIX. B paMKax aToro cosnaH ően-m aHemHe'roproabix p.aHHbix.

ABTOp nsnaraet npenncropme, conepm'am—ie őauxa BHeLuHeTOpl'OBbIX AaHHbIX " OCHOB- Hble 'rpeőoaanun, npenbnsnnemsie K ero dayHKuHor-mposaumo. l'lpnsonm MeToA, paapaőo- TaHHblű p.m'i oőecneueum conocraaumocm artmoueHl-rbix a Sam: nam-lux, a ranme Heoő- xonnmocn. " cnocoő ero perynnpnoro Mauunynuposanm. Hoguepxuaae'r, HTO oőecneuer—me COHOCTBBHMOCTH ABHHbIX u peryngpnoe genom-lenne nsnmo'rcn npennocsmkoü oöpaaosanun COHOCTÖBMMHX pnAoa AaHHbIX. Manaraet peaynbtarbr, AOCTHFHYTble őnaronaps cosnaHmo Sai-ma BHELLlHeTopl'OBbIX AaHHle. Paccma'rpuaaer paanuuusle paapaőomn, nonyueHHble 143 őai-ma gal—mux, (pyHKunor-mpoaaHne Komporo a Hactosmee apemn nMee'r akcnepumemanb- Ham xapak'rep. BaHK p.aHHbiX oöecnelmaaer He ToanO ygoaneraopenwe MOMeHTaanle aa- npocoa Ha spemem—ibie panel, a nonyuaeMbie raőnnuu anl'OAi—Ibl nna cpomrpadmpoaanm

" ncnonbaoaanns a nyőnukaumx.

SUMMARY

The Central Statisticol Office of Hungary is currently developing a data base system in order to meet the greatly increased demand for statistics. reauired for the economic man- agement. ln connection with this the elaboration of the data base of foreign trade statis-

tics has been also started.

The outhor discusses the initial conditions of the elaboration of the data base of for—

eign trade statistics as well as its content and the fundamental reauirements set to its func—

tioning. She discusses the method of makingythe data included in the data base comparable, the necessity and the methods of the permanent upkeeping. She emphasizes that making the data comparable and the permanent upkeeping are pereauisites of the preparation of comparable time series. The results achieved by the use of the data base of foreign trade sta—

tistics as well as the various data processings obtained from the data base. still experimen- tative at present, are presented. The use of the data base makes not only the preparation of ad hoc time series possible, but the tables obtained in photographed form can be used

for publications. too. —