STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULFOLDI STATISZTIKAI IRODALOM'
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
LUTZEL. H. :
A SZOLGÁLTATÁSOK STATISZTIKAI MEGIFIGYELÉSE
(Statistísche Erfassung von Dienstleistungen.) — Allgemeines Statistísches Archív. 1987. 1. sz. 17—37.
p.
A szerző a szolgáltatások területének el—
vi értelmezése előtt bemutatja a ,.tercier szektor" fejlődési tendenciáit 1950 és 1985 között a Német Szövetségi Köztársaságban.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a tercier szektornak (: szolgáltatást végző tevékenysé—
gével való azonosítása durva egyszerűsítés- nek vehető, tekintettel arra. hogy mind a pri—
mer (mezőgazdaság és erdőgazdálkodás.
halászat), mind a szekunder (feldolgozóipar) szektorban vannak főként szolgáltatásokat végző vállalatok, illetve a szolgáltatási szek- torhoz tartozó vállalatok is termelhetnek és eladhatnak árukat.
Fontos kérdésnek tekinthető tehát a nem- zetgazdasági elszámolásokon belül a szol—
gáltatási terület eredményeinek a pontossá—
ga. Ez egyben koncepcionális és statiszti- kai problémát jelent. A hagyományos szol—
gáltatási tevékenységek (javítások, fodrász stb.) mellett nehezen pontosíthatók és sta- tisztikailag kevéssé megfigyelhetők például a hitelintézetek, biztosítótársaságok vagy a közintézmények szolgáltatási tevékenységei, az ,,egyéb" szolgáltató vállalatok statisztikai adatai pedig hiányosak vagy megbízhatat—
lanok, s ezért a szolgáltatási területeknél csak nagyvonalú elkülönítésre lehet vállal- kozni. A szolgáltatási tevékenységeket 13 piaci meghatározottságú és 4 piaci hatások- tól független területre sorolták be.
A szolgáltatások definíciójáról kevés in—
formáció található a nemzetközi szakiroda- lomban. Általában elegendőnek tűnt a szol- gáltatási szektor vizsgálatainál, hogy van
körülbelüli elképzelésünk arról, mit tekin- tünk szolgáltatásnak és mit nem. A statisz- tikai megfigyelésnek viszont előfeltétele, hogy elméletileg definiáljuk, milyen kritériu—
mok alapján lehet szolgáltatásokat áruktól vagy más típusú teljesítményektől megkülön- böztetni.
A szolgáltatások fogalmát Hill és Zweifel definíciói alapján lehet megközelíteni; az utóbbi a megfigyelés egyszerűsítése végett a szolgáltató teljesítményéből indul ki. A szolgáltatásoknak áruktól és más teljesítmé- nyektől való elkülönítésére a véghezvitt te- vékenység fogalma fontos szerepet játszik.
Tevékenységhez sorolandók például a moz—
gatható és helyhez kötött létesítmények bér- beadása, vagy az állam által nyújtott térítés- mentes szolgáltatások, viszont a munka— vagy szolgáltatási viszony keretében munkatelje—
sítmények átengedése vagy kölcsönzött pénz használata nem tartozik a fogalomba. Nem szükséges, hogy a nemzetgazdasági számí—
tások keretei között elszámolható tevékeny- ségre korlátozódjék a fogalom, hanem vál- lalaton belüli vagy akár magánháztartásban végzett teljesítmény is a szolgáltatások kö-
rébe számíthat.
Három fő terület különböztethető meg:
— a szolgáltató egység (fodrászszalon),
— a szolgáltatási tevékenység (hajvágás), -— a szolgáltatási termék (új frizura).
Az áruk és a szolgáltatások elkülönítésé—
re érdemes megfogalmazni a szolgáltatást mint terméket, azaz mint egy termelőtevé- kenység eredményét. Ezen túl különbséget kell tenni piaci hatásoktól függő, illetve attól független szolgáltatási területek között.
Három fő kritériuma van a piaci hatásoktól függő szolgáltatásoknak: a díjazás ellené- ben végzett tevékenységek, a más részére
' A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"—ben a kül- földi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóirutcikk—
lsmertetésekre tagolódik. (Ezeket ' választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs. a címek betűrendjében következnek egymás után.
.1046
végzett tevékenységek és a soha sem előze- tesen ismert átvevő részére teljesített szol- gáltatás. '
A piacorientált szolgáltatások statisztikai megfigyelése elméletileg nem jelent problé—
mát, hiszen a kifizetett ellenérték az eladott teljesítmény piaci értékének megfelelő me'- rőszám. Nehezebb viszont az érték—, ár- és mennyiségi komponensek szétválasztása, és sokszor csak az esetek szóma határozható meg. Ezért az árstatísztíkai megfigyelés ái- talában reprezentativ szolgáltatási árakra, időtartamában összehasonlítható mennyisé- gi komponensekre irányul. A kereskedelmi biztositó, hitelezési szolgáltatások statisztikai megfigyelésénél az értéket a bevételek és a kiadások közötti különbség adja.
A piaci tényezőktől független szolgáltatá—
sok definiálása, az ide sorolható tevékeny—
ségek meghatározása nehezebb, ugyanis a szolgáltató—átvevő viszony nem annyira jel—
lemző, és piaci viszonyok sem érvényesülnek.
Ilyenek:
— a térítésmentes állami szolgáltatások: közigaz- gatás, biztonsági, egészségügyi, oktatási szolgálta- tások;
—- a magánszervezetek térítésmentes szolgáltatá- sai: egyház. sportegyesületek. karitatív szervezetek:
— a háztartási tevékenységek, (: ..csínáld magad"
mozgalom teljesítményei;
— a vállalaton belüli szolgáltatások (például ku- tatás, fejlesztés, javítás).
Ezekre a szolgáltatásokra is jellemző, hogy más részére végzik, a szolgáltatások indivi—
duálisan nem meghatározottak, ugyanakkor nem tartalékolhatók; statisztikai megfigyelé—
sük nehézkesebb, a szolgáltatások értéke
közvetlenül nem mérhető, csupán azzal a
feltételezéssel, hogy adott esetben milyen piaci értéket képviselhet. Értékük input- és outputorientált ellentételezésként fogalmaz- ható meg, amennyiben az ínputorientáció a teljesítmény elvég)éséhez felmerülő költsé- gek és ráfordítások figyelembevételét jelen- ti.
A statisztikai vizsgálatok sokszor a szol- gáltatások funkcionális körülhatárolására is kiterjednek (fő- vagy melléktevékenység, köz- bülső vagy végső felhasználásra szolgáló te- vékenység). és ehhez a szolgáltatási szak- mák figyelembevétele szolgálhat segítségül.
A szolgáltatási statisztika információszük- ségletét úgy célszerű meghatározni, hogy az mind a tercier, mind az egyedi statisztikai adatgyűjtési rendszerekben egyaránt meg- figyelhető legyen. A statisztikai megfigyelési egység a szolgáltatóhely (amely fő- vagy mel- léktevékenységként végzi a szolgáltatást, te- rületi vagy szakmai szempontok szerint ki- választva). Legalább tízévenként szükséges a szolgáltató vállalatokról teljes körű adat—
gyűjtést végezni gazdasági ágak. jogi for-
ma, nagyság, területi eloszlás szerint. Az adatállományt az alapításhoz viszonyított
STATISZTlKAl IRODALMI FlGYELÖ
tevékenységmódosulás és a megszűnés megfigyelésével lehet karbantartani.
A szolgáltatási munkafolyamatokat -- csakúgy mint az árutermelésnél — nem fi—
gyeli meg a statisztika. Célszerű viszont a munkafolyamatok jellemzőiről, az alkalma—
zott termelési tényezőkről és költségekről adatokkal rendelkezni. Ezért ajánlatos repre- , zentativ felvételekkel adatokhoz jutni ágaza- ti részletezésben a munkavállalók számáról.
a teljesített munkaórákról. a kifizetett bér—
ről. a beruházásokról és a költségekről.Több évenként célszerű megvizsgálni a költségne—
meket, az előkészítő fázisok teljesitmény- típusait, és lehetőleg a létesítmények érté—
kéről, az egyes szolgáltatóhelyek működési engedélyétől és kötelezettségeiről is adat- felvételt végezni. Évente vagy negyedévente reprezentativ módszerrel lehet az alkalmo—
zottak számát és munkabérét megfigyelni és az adatokat teljeskörűsíteni. A szolgáltató vállalatok eredményének értékbeni megfigye- lése a bevétel alapján történik, a mennyiségi számbavétel azonban - a közlekedési ága—
zat árutonna— vagy utaskilométer—adataitól eltekintve —- nehézségekbe ütközik. Kiutat je—
lent viszont a deflálási lehetőség, amihez megfelelően kiválasztott és szolgáltatási faj- ták szerint csoportosított árindexek szüksé—
gesek. Emellett a közlekedés. az egészség- ügy. a biztosítás és hitelnyújtás területén speciális ismérvek megfigyelésére is szükség van.
A tercier szektor számos területéről (fod- rászat, tisztítás, jogi tanácsadás, kutatóinté- zetek, informatika, software- és lízing-válla-
latok stb.) a szolgáltatási statisztika csak más adatgyűjtések részét képező informáci—
ókkal rendelkezik. Hasonlóképpen hiányoz—
nak a szolgáltatásstatisztikai megfigyelések a piaci hatásoktól független területekről — az állam által nyújtott szolgáltatásokat ki—
véve —-, valamint az árnyékgazdaságról, a vállalati belső szolgáltatásokról.
A szerző a továbbiakban a szolgáltatási statisztika továbbfejlesztésének lehetséges te—
rületeit vizsgálja, a statisztikai rendszer t04 vábbfejlesztésének lehetséges ütemezését vázolja fel.
(Ism.: Kiss Ádámné)
SUDFELD. E.:
A SZÖVETSÉGI STATISZTlKAl HIVATALBAN FOLYÓ KUTATÁSOK
(Zu einigen aktuellen Aspekten der und Entwicklung im Statistischen Wirtschaft und Statistik. 1987. 'I.
Forschung Bundesamt.) -—
sz. 31—36. p.
A cikk rövid áttekintést nyújt a Német Szö- vetségi Köztársaság Statisztikai Hivatalában folyó kutatási tevékenység szervezeti kere-
