A statisztikai és kutatási adatok titkossága

96

mert például mást ért egy matematikus modellrend- szeren, és megint mást jelölnek így más tudomány- ágak képviselői, a félreértések elkerülése végett ta- nácsosabb e fogalmak használatának elkerülése.

5. Ne akarj mindent egyszerre rázúdítani a hall- gatóságra, légy tartózkodó! Annak érdekében. hogy mondanivalónkot. különösen ami annak legfontosabb részeit illeti. a hallgatóság jól megértse. a lénye- get többször is, lehetőleg más kifejezéseket hasz- nálva, meg kell ismételnünk.

6. Ne szónokoli. beszéli természetesen! Ez any- nyira fontos. hogy hasznos előzőleg a beszédet mag- nószalagon visszajátszani és meghallgatni. a család—

tagok vagy barátok véleményét kikérni.

7. Kerüld a tankönyvek dagmáit, saia't tapaszta- lataidat használd fel! Ha az embernek valamely témáról nincsenek saját tapasztalatai, tanácsosabb egyáltalán nem beszélni róla.

8. Ha nem tudod, miről beszélsz, ne beszéli! Fő—

ként a közegészségügy területén — de más területe- ken is - kerülendő a kitérő. félrevezető válasz, hi- szen ennek súlyos következményei lehetnek.

_, 9. Ne játszd az erőszakos ügynököt. a közönséget úgysem tévesztheted megl Tanúsits kellő önmérsék- letet, mert a közönség még az egyszerű, jogos szak- mai elégedettséget is öntömjénezésnek foghatja fel.

10. A közönségnek az igazat mondd, és semmi mást, mint az igazat a legjobb képességeid szerint!

A 19- parancsolat teljesítéséhez figyelembe kell ven—

ni" és be kell tartani az előző kilencet is.

_ A .,tíz, parancsolat" tárgyalását követően és azzal összefüggésben a szerző végezetül ismét felhivja a figyelmet a nyelvhelyességi kérdések fontosságára a nagyközönségnek szóló statisztikai előadások tartásánál.

(ism.: Kármán Tamásné)

A STATISZTlKAl ÉS KUTATÁSI ADATOK TITKOSSAGA

(Confidentiality af statistical and research data.)

— Statistícal Reporter. 1977. jan. 115—136. p.

A cikk egyik részlete ..Az Egyesült Álla- mok szövetségi statisztikája tervezésének ke- retei az 1978—1989 közötti évekre" c. tanul- mánynak, amelynek egyes fejezeteit a Sta- tistical Reporter sorozatban közli,

Az Egyesült Államokban régi hagyományai vannak a magánérdek védelmének és az üz—

leti titok megőrzésének. A Kongresszusban éles viták folynak a magánélethez való jog védelmére hozott 1974. évi törvény (Privacy Act) érvényesítése körül. A kormányt az égy—

re fokozódó információigény arra kényszeri- ti, hogy behatoljon az emberek magánéleté- nek és az üzleti élet féltve őrzött titkaiba.

Bevezetésként a szerző megkülönbözteti egymástól a ,,privacy" és "confidentiality"

fogalmakat. (Az előbbi a mi fogalmaink sze- rint nagyjából a természetes és a jogi sze—

mélyekre vonatkozó adatok védelmének, az utóbbi, a hivatali titok megtartásának. vagy—

is a bizalmas információk közlése tilalmának felel meg.)

A ,.privacy" fogalma magában foglalja:

— az egyén jogát ahhoz, hogy védve legyen min- den —- törvényileg nem előírt - megfigyeléstől, ma- gán— és üzleti életébe való behatolástól;

-— az egyén jogát ahhoz, hogy ellenőrzést gyako- rolhasson a rá vonatkozó információ felett. vagyis tőle függjön annak közzététele;

—- az egyén jogát a döntésben való részvételhez afelől, hogy milyen információ gyűjthető róla és az hogyan használható fel.

A fenti elvek ad absurdum vitele esetén a kormányzat egyáltalán semmiféle informá- ciót nem gyűjthetne.

A ,,confidentiality" fogalma a statisztika területén a már összegyűjtött adatok fel- használásának. feltárásának és közzétételé—

nek tilalmait tartalmazza.

A kormányzat sokféle 5 különböző szintű adatot gyűjt. Ennek az óriási adattömegnek jó része egészen személyes jellegű, s közzé—

tétele rendkívül nagy károkat okozhat a konkurrencia oldaláról. Az ellentmondás egyfelől a magántitok védelme, másfelől az ismeretek növelése között tehát az, hogyan küszöbölhető ki a nem feltétlenül szükséges információk gyűjtése. és ugyanakkor hogyan biztosítható a hivatali titok megőrzése. (

A statisztikai programok sikerét a törvény által előírt adatszolgáltatási kötelezettség önmagában nem biztosíthatja. az sokkal in—

kább az egyének együttműködésétől, igaz válaszoltál függ.

A hivatali titok megtartásának alapelvei értelmében az Egyesült Államokban tilos el- rendelni birósági eljárásokhoz kapcsolódó adatok szolgáltatását, tilos továbbá azono- sítható adatokat kiadványban vagy más for- mában közzétenni, s tilos azonosítható ada- tokat a tisztán statisztikai és kutatási célo- kon kívül más olyan célra felhasználni, a- mely sértheti az egyének bármilyen jogait, érdekeit. A statisztikai apparátus dolgozói—

nak esküt kell tenniök arra, hogy titokban tartják a megkérdezettek kilétét. A hivatali titok szándékos megszegői ellen büntető szankciókat kell alkalmazni, a sértetteknek pedig elégtételt kell szolgáltatni; A Nép—

számlálási Hivatal külön módszereket dolgo- zott ki arra, hogy még több tábla egybe- vetése esetén se lehessen kideriteni az adat- alanyok kilétét. A Népszámlálási Hivatal mindenkori igazgatója és a Központi Levél- tár mindenkori vezetője közti egyezmény ér- telmében a népszámlálási adatlapok 72 esz—

tendő —- vagyis kb. egy emberöltő -— múltán az országos levéltárak illetékes tisztviselői rendelkezésére állnak. igy 1972—ben hozzá- férhetővé váltak az 1900-es összeíróivek.

' A szerző példaként felsorol néhány külön- leges esetet, amikor két vagy több szövet—

ségi szintű hivatal közti adatszolgáltatásnál az egyiknek az érdekel a másikét sértették.

Vagy amikor egy népjóléti hatóság megbi—

zásából végzett lakossági jövedelemvizsgá- látnál fel akarták használni a mintában sze- replők adatait annak ellenőrzésére. vajon a vizsgálatban való részvételért kapott összege—

ket bevallották-e jövedelemként a szociális

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

97

segélyből élő családok. Mindkét esetben büntetőeljárást indítottak a titkosságot meg—

szegő kutató ellen.

A szerző éppen abban látja az adatok tit—

kosságának (confidentiality) egyik legfőbb veszélyét. hogy a különféle hatóságok a ku—

tatási és statisztikai adatokat elsődleges információforrásukként tekintik és használ- ják fel. Ennek a problémának a megoldására azt javasolja, hogy az egyes közigazgatási stb. szerveken belül jogilag elszigetelt, ön—

álló statisztikai szerveket kell létrehozni, a- melyeknek joguk van megtagadni azonosit—

ható adatok szolgáltatását.

Az információ szabadságának törvénye (FOIA — Freedom ot Information Act) rész- letesen szabályozza a természetes és jogi személyek jogait az állami szervekkel szem- ben, az információszolgáltatási kötelezettsé—

get. a dokumentumok visszatartásának, illet- ve közzétételének feltételeit, az üzleti, pénz- ügyi titkok, orvosi nyilvántartások védelmét és a kivételeket ez alól.

Az egyik legnehezebb kérdés e téren, hogy egyáltalán fennállhatnak-e olyan körülmé- nyek. amelyek esetén az adatgyűjtő szerv ki kell hogy szolgáltasson azonosítható statisz- tikai adatokat is, ami az 1974. évi Privacy Act értelmében ugyan megengedhető, de csakis az adatszolgáltató kifejezett bele- egyezésével. A szerző szerint vannak olyan helyzetek, amikor éppen társadalompolitikai érdekekből célszerű nyilvánosságra hozni bi-

zonyos azonosítható adatokat, egyrészt az is-

meretek növelése, másrészt hasonló progra- mok sikere érdekében.

Még az 1942. évi Szövetségi Beszámolóje—

lentési Törvény fektette le annak alapjait, hogy az Egyesült Államok különböző ható- ságai felhasználhassák egymás adatait, ez- zel lehetővé téve gazdagabb adatbázisok kialakítását. A közös adatfelhasználás elő- nye, hogy csökkennek az adatszolgáltatási terhek és az adófizetőkre nehezedő költsé—

gek ís. Az Egyesült Államokban nagyon sok értékes vizsgálatot akadályoz. sőt lehetetlen- né tesz annak az elvnek az érvényesítése, hogy az egyének beleegyezése nélkül egyik hivatalos szerv sem szolgáltathat ki egy má- siknak azonosítható adatokat, pedig megfe- lelő technikával megakadályozható az ada- tokkal való visszaélés. A titkosság megőrzése érdekében először azt kell tisztázni, hogy mit kell védeni, és hogy a védelem milyen áron biztosítható. Meg kell találni a középutat az egyén és a közösség érdekei között, védve az egyént az adataival való visszaéléstől, ugyanakkor azonban szabad utat engedve a társadalmilag hasznos programoknak, men—

tesitve azokat a bürokrácia terheitől.

A magántitok védelmére az Egyesült Ál- lamokban jelenleg a következő törvények ha- tályosak.

7 Statisztikai Szemle

a) Általános törvények:

— az összes szövetségi szervre érvényes szabály- zat a bizalmas információ feltárásáról (General Rule on Disclosure of Confidential Information Applicable to All Agencies);

——szövetse'gi beszámolójelentésről (Federal Reports Act);

— az információ szabadságának törvénye és a .,kor- mányzat a napvilágon" törvény (Freedom of Infor- mation Act és Government in the Sunshine Act);

— a magánélet védelmére vonatkozó 1974. évi tör- vény (Privacy Act).

szóló törvény

b) A különleges törvények közül a legfon—

tosabb a Népszámlálási Hivatalt érintő Nép-

számlálási törvény, amely határozottan ki-

mondja, hogy a népszámlálási okmányokhoz a Hivatal vezetőjén kivül nem férhet hozzá semmilyen minisztérium, állami szerv, annak tisztviselője vagy alkalmazottja sem. Ezek a dokumentumok nem használhatók fel sem—

milyen jogi eljárás során, és az érintett egyén vagy vállalat hozzájárulása nélkül nem használhatók fel sem bizonyítékként, sem jogi vagy közigazgatási eljárásokban.

(Ezeknek a szigorú előírásoknak köszönhető—

en a nagyközönség a Népszámlálási Hivatalt a statisztikai információ valóban megbízható

letéteményesének tekinti.)

Ide tartoznak még a végrehajtó szervekre, az Országos Egészségügyi Statisztikai Köz- pontra, az Egyesült Államok elnöke mellé rendelt Gazdaságelemzési Hivatalra, az Adóhivatalra. a Társadalombiztosítási Igaz—

gatóságra és a Bányászati Hivatalra vonat- kozó törvények, valamint a kutatási enge- délyek szabályozása az Egészségügyi, Okta—

tásügyi és Népjóléti Minisztérium hatáskö- rében (például az alkoholizmus, a kábitó—

szer—élvezet kutatásában) és az ún. ,,Az em—

berek mint kisérleti alanyok azonosságának védelme" is.

Külön törvény szabályozza a nemzetközi statisztika gyűjtését, ugyanis az Egyesült Ál- lamok a Bretton Woods—i Egyezmény értel- mében információt szolgáltat a Nemzetközi Pénzügyi Alapnak a pénzügyi tranzakciók- ról, a külföldi beruházásokról, a fizetési mérlegről és az ország nemzetközi beruhá—

zási pozícióját képező tevékenységekről. Az Egyesült Államok elnöke van felruházva az- zal a hatáskörrel, hogy törvényerővel tegye kötelezővé ezen adatok gyűjtését, egyben biztosítva az adatok titkosságát és védel- mét a visszaélésekkel szemben.

A törvények végrehajtásának biztosítására, ellenőrzésére, s a közvélemény alakulásának megfigyelésére különféle bizottságokat, szer—

veket hoztak létre. Ezek közül a legjelentő- sebb a Magánélet Védelmét Vizsgáló Bi- zottság (1974), amely évenként köteles te—

vékenységéről jelentést tenni az Egyesült Ál- lamok elnökének és a Kongresszusnak. és, ajánlásokat terjeszt elő. Feladata az adat- bankok, az automatizált adatfeldolgozási el-

98

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÓ

járások, a kormányzati. regionális és ma- gánszervezetek információ-rendszereinek ta- nulmányozása, a személyes adatok védelmére jelenleg érvényben levő eljárások és normák felülvizsgálása. A Bizottság további felada- ta, hogy megvizsgálja a törvény érvényesíté- sének lehetőségét néhány kényes és sokat vitatott kérdésben, amelyek az amerikai ál- lampolgárok magánéletét fenyegetik. llyenek például a kereskedelemben használatos pos—

tai névjegyzékek (mailing lists), a hitelkár—

tyák (credit cards), utazási helyfoglalások, adóhivatali, letéti és hitelintézményi, bizto- sítási, orvosi, munkaügyi és személyi nyil- vántartások, oktatás, közsegélyek, kutatás

stb.

További bizottságok: a közönségre nehe- zedő kérdőívkitöltési terhek könnyítését vizs- gáló bizottság, az orvosbiológiai és maga- tartástudományi kutatásokban kísérleti ala- nyokként felhasznált személyek védelmére alakult bizottság, a Tudományos Akadémia Népszámlálási Panelje a magán- és hivatali titok védelme kérdésében; az Amerikai Sta- tisztikai Társaság ad hoc bizottsága. amely a szövetségi kormány statisztikai és kutatási tevékenységének titkossági szempontjait vizs—

gálja. A Népszámlálási Hivatal és a Tudo—

mányos Akadémia közös panelbizottsága tu- dományos vizsgálatokat végez a megkérde- zettek magatartásáról az adatok titkossága kérdésében. Ez a bizottság már kidolgozta az 1980-as népszámláláshoz az adatok vé—

delmét biztosító intézkedéseket.

A fentieken kívül még számos szervezet. tudományos társaság, foglalkozik ezzel a problémával.

Ajcikk végül ismertet néhány modern el- járást. kutatási—fejlesztési lehetőséget az adatok titkosságának védelmére. Olyan el- járások kidolgozását tartja szükségesnek, a- szakmai alapítvány

melyekkel minimálisra lehet csökkenteni az azonosítható egyéni mi—kroaclatok átvitelét a különböző szervek között, vagy ellenkezőleg, növelni lehetne a nyilvánoságra hozható., részletes mikroadatok tömegét. Az adatkap- csalásban (data linkage) a legnagyobb ho- tást az optimális adatcsoportosítási eljárások kialakításától várják. ami meglehetősen jó paraméterbecsléseket szolgáltathat az álta- lánosan használatos statisztikai eloszlásokról.

Az egyéni adatok azonOSíthatóságának meg- akadályozására használt hagyományos eljá—

rás abból áll, hogy két-három személy ada—

tait ún. cellákba olvasztják össze. Ennél jobb lehetőséggel kecsegtet az a módszer, ami- kor a mikroadatokat tartalmazó dokumentu—

mokat rejtjellel látják el. Egy másik módszer egy nulla értékű. ismert varianciájú hibatag hozzáadása lenne bizonyos érzékeny ada- tokhoz, úgy, hogy egyetlen adat sem marad- na szigorúan pontos, vagyis nagyobb varián- ciával nagyobb védelem biztosítható. Ezen- kívül transzformációs eljárások is alkalmaz- hatók, például a transzformáció inverzével, ami lehetővé teszi az alapadat visszakeresé- sét, Ha a transzformációnak nincs inverze.

hanem sajátos tulajdonságai vannak —— pél- dául az input és a transzformált adat közti viszony monoton —. akkor még nagyobb a

védelem.

Kutatás tárgyát képezi még az adatkap- csalás megfelelő ellenőrzésének. az adatok mennyiségi és minőségi szabványainak. az erkölcsi normáknak és az adatfile—ok bizton- sága műszaki kérdéseinek a kidolgozása.

Mindennél fontosabb azonban a statiszti- kusok felelőssége és az, hogy a nagyközön—

ség megértse a statisztikai adatgyűjtés és az adatok védelmének fontosságát.

(Ism.: Szomor Kornélné)

GAZDASÁGSTATlSZTlKA

BLANCHARD, F.:

FOGLALKOZTATOTTSAG ÉS JOVEDELEMELOSZLÁS:

' A JCVÓ ÚTJA

(Employment and income distribution: the way for- ward.) — Labour and Society. 1976. 1. sz. 9—17. p.

A gazdasági növekedés célja, hogy világ- méretekben fokozza az anyagi javakkal valá ellátottságot, megszüntesse az éhinséget, a szegénységet és az ezekből fakadó jelensé- geket. A kétségtelen eredmények ellenére, a második világháborút követő gazdasági nö-

vekedés a világ számottevő része, a fejlődő országok számára általában nem biztositot- ta az anyagi életfeltételek jelentősebb javu- lását. Abszolút számban nőtt a szegénység—

től veszélyeztetettek száma, fokozódott az aránytalan jövedelemeloszlásból. a munka-

alkalmak csökkenéséből szármozó társadalmi egyenlőtlenség.

Három évtizeddel a második világháború befejezése után a fejlett és a fejlődő orszá—

gok egyik legégetőbb problémája a foglal- koztatottság és a jövedelemeloszlás kérdé- se.

A szegénység és a munkanélküliség mér- tékének megbízható megállapítását —— az eddig végzett számottevő felmérési munka ellenére -— gátolja a pontos információk hiá- nya, ezenkívül a fogalmak eltérő értelmezése is bizonytalan megítélésekhez vezet. A tanul—

mányokat és a felvételeket készítők munka—

nélkülinek általában azokat tekintik, akik hu—

zamosabban, eredmény nélkül keresnek mun- kát. Ez a meghatározás a fejlődő országok