STATISZTIKAI IRODALM! FlGYELó
MEL'NlKOV, N.:
AZ ELÖREJELZÉS — CSELEKVÉSI ESZKÖZ
(Prognozirovanie —- insztrument Pravda. 1971, január 6. 24 p.
dejsztvija.) -
A szocialista gazdálkodás körülményei kö—
zött a társadalmi, gazdasági, technikai stb.
fejlődés jövőbeni alakulását kutató előrejel—
zéseknek igen nagy szerepük van. A tudo- mányos módszerekkel kidolgozott előrejel- zések alapján — bizonyos ,,tűrések" figye- lembevételével — megismerhetők valamely részterület. vagy egy egész népgazdasági komplexum adott feltételek között várható reális perspektívái. s ilyen módon az elő- rejelzések széles körűen felhasználhatók a különböző időszakokra vonatkozó népgazda—
sági tervek összeállításánál és a tervtelje—
sítés (illetve a tervtől való eltérések) vár—
ható mértékének előre történő meghatároi zásánál.
N. Me/n'íkov akadémikus cikke is abból indul ki, hogy a gyors és tervszerű fejlődés nem képzelhető el tudományos prognózisok nélkül. A prognózisok ugyanis mind gaz- dasági, mind technikai téren elősegítik a haladó irányzatok idejében történő meglá- tását és lehetőséget nyújtanak e tendenciák figyelembevétel'ére a hatékony gazdasági fej- lődés érdekében. Ezért a prognózisok meg—
felelően megválasztott módszer és megbíz- ható kiinduló információk esetén magára a tervezésre is hatást gyakorolhatnak.
A Szovjetunióban egyébként az előrejel—
zési elméletben és gyakorlatban már elég sok tapasztalatot szereztek. Jelenleg is foly- nak kutatások, amelyeknek a legfőbb fela—
dat-a, hogy
-—— feltárják az egyes ágazatok és területek fejlő—
désére ható állandó tendenciákat;
-— felbecsüljék :: technikai fejlődés perspektivikus irányait;
— meghatározzák a kutatások tudományos, haladó irányait és alapvető feladatait.
A prognosztizálási gyakorlatban — mint a szerző hangsúlyozza — nem kis problémát okoz a helyes módszer kiválasztása és (:
prognózisok ,,időmélységének" eldöntése. A kapitalista országokban az előrejelzések ké—
szítésénél sok fajta módszert alkalmaznak, de a kapitalista rendszer sajátosságai, a sok bizonytalansági tényező miatt az al—
kalmazott módszerek nagy száma is csak a legritkább esetben biztosítja a prognózis és a valóság egybeesését.
A szocializmusban a helyzet bizonyos mér- ékig megváltozott. A szocialista országok—
on a természeti és munkaerőforráso'k op—
ális felhasználása alapján megvalósúló szerű gazdasági fejlődés a bizonyta- 'gi tényezők számát erősen csökkenti öveli a prognózisok megbízhatóságát.
cialista gazdálkodás sajátosságaira
vezethető vissza az is, hogy a prognózisok távl'ata növelhető és a szükséges variánsok
száma csökken.
Az utóbbi években a Szovjetunióban az előrejelzések komplex módszere alakult ki.
ami mellett azonban sokrétűen és széles körben felhasználják többek között az ex-
trapolációt, a modellezést, a variáns-számi-
tás'okat is. Az előrejelzési gyakorlatban az egyik legfőbb sajátosság példáula perspek- tíva komplex értékelésénéla szinte mérnöki megbizhatóságra törekvés, ami természete- sen nem jelenti azt, hogy kizárják a külön—
böző variánsok tanulmányozását. Sőt. egyes területek perspektíváinak értékelése sorána megbízható prognózisokat különböző vari- ánsok ,,sorra vételével" alakítják ki. A szer- ző a prognosztizálási munkában a mérnöki pontosságra való törekvést azért is hangsú—
lyozza, mert néhány közgazdász úgy véli, hogy minél nagyobb a prognózisok ,,idő- mélysége" annál hozzávetőlegesebb muta- tókat kell meghatározni.
Ami a Szovjetunióban a konkrét előrejel—
zési gyakorlatot illeti a szerző megemlíti, hogy már kidolgozták a Szovjetunió fűtő- anyagforrásainak és felhasználásuknak a prognózisát előbb 1980-ig. majd 2000-ig.
Ezenkívül összeállították a szállítás, a víz- gazdálkodás. a vízi energia fejlődési prog- nózisait is. Tudományosan bizonyították a közép— és felsőfokú szakmai képzés kiszé—
lesítésének szükségességét a hetvenes é—
vekre. Sajnos azonban e tudományos prog- nózisok közül hiányoznak a 20—30 évre szó- ló szociólógiai prognózisok.
A Szovjetunióban prognóziskészítéssel több szerv és intézmény foglalkozik. Mindeneke- lőtt a Tudományos Akadémia különböző bi- zottságai és intézetei. a Tudományos és Technikai Állandó Bizottság, a Tervhivatal és a Tervhivatal intézetei. az ágazati mi- nisztériumok és főhatóságok, a Központi Statisztikai Hivatal stb.
Mindemellett azonban — a szerző véle- ménye szerint —- e területen több hiányos- ság is fellelhető. Például egyes hivatalok nem fordítanak megfelelő figyelmet az elő- rejelzési tevékenységre, nem rendelkeznek a szükséges és kidolgozandó prognózisok jegyzékével. hiányoznak az egységesített kö- vetelményeknek megfelelő kiinduló informá- ciók. továbbá a módszertani kérdések ki- dolgozásával csak kis számú szakembergár- da foglalkozik az Ukrán Tudományos Aka- démián és a Szovjetunió Tudományos Aka—
démiája Szibériai Osztályán stb. E problé- mák megoldása mind sürgetőbben merülfel, mert csak ilyen módon válhat az előrejelzés a szocialista tervezés ténylegesen alkalmaz-
ható eszközévé.
(Ism.: Csahók István)
