SZEMLE
sokat gyűjtöttem , s irodalm i szem elvényeket olvastam fel a Lelki e g é szsé g ta n cím ű sorozatból.
A gyerekek szám ára külön gondot jelentett az erényes, erkölcsös fogalm a. Sokszor m egkérdezték, mit is jelent ez. E tulajdonsághoz egyetlen pluszt sem tudtak beírni.
Felolvastam Voltaire-től egy idézetet: „Mi az erény? Ha az em ber jót tesz felebartjával.
N evezhetek-e erénynek mást, mint ami javamra szolgál? Én ínségben élek, te bőkezű vagy; veszélybe kerülök, segítségem re sietsz; félrevezetnek, fölvilágosítasz az igazság
ról; senki sem törődik velem, m egvigasztalsz; tudatlan vagyok, tanítasz: pesze, hogy eré
nyesnek foglak nevezni.”
A m agatartás-figyelés körülbelül két hónapig tartott. Befejezése után a tá rsas kapcso
latok pozitívum ai m egm aradtak, ám a m unkaerkölcs romlott. Az önbizalom , az önbecsü
lés, a m agabiztosság javulása különösen a gyengébb tanulóknál volt szem betűnő.
JEGYZET
Bíró Katalin: Erkölcsi tudatossági szintvizsgálatok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
Kardos Jánosné: Erkölcs és kereskedelem. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982.
Etikai kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984.
Osztályfőnöki kézikönyv az általános iskola 1-4. osztálya számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.
M AVRO NYI G Y U LÁ N É
Hasonmás - Az ember kettőssége
A közelm últban az O KI Em bertan m űhely vendége volt H alász Lá szló p szich o ló gus. M űve egyik aspektusát szenvedélyes önvallom ása világította m eg a le lké sz
szociológus opponenssel lefolytatott pódium beszélgetésben.
„El nem m úló ámulattal tölt el, hogy egyazon em berben egy időben vagy rövid idő m úl
ván m ilyen végletesen ellentmondó érzések, gondolatok és cselekedetek lépnek fel” - írta a szerző a M agvető gondozásában 1987-ban m egjelen Mi fér meg az em berben?
című könyvében. Úgy látta, hogy az em ber sokkal inkább arra van „program ozva” , hogy az összeegyeztethetetlent összeegyeztethető lelki m anővereket végezzen, sem m int a belső ellentm ondásm entességre. Röviddel m unkája m egjelenése után úgy érezte, hogy az elbeszélő irodalom számos bonyolult, izgató jelenség között a hasonm ások bem uta
tásával is elébevágott a pszichológiának. A m eghökkentően felgyorsult társadalm i vá lto zások fényében még élesebben rajzolódtak ki az irodalmi hasonm ások tesztelése során a szerző által szem előtt tartott em berkép kontúrjai.
S hogy a szerző a végletekig hű m aradhasson eredeti nézőpontjához, az olvasó ins- pirálása céljából „Kitalált (irodalmi) és valóságos h a s o n m á s o d a t, valam int „Történelmi és sorsvázlatok” -at m utat be nekünk, m egtetézve egy vizsgálati beszám olóval, mely az MTA Pszichológiai Intézete által - egy többirányú értékkutatás részeként - négy külön
böző életkorú és iskolázottságú csoport bevonásával végzett kísérlethez készült. A ket
tősség - sokak mai vélem ényének tükrében cím ű függelék elolvasása után jó szívvel ajánlom pedagógustársaim nak továbbgondolásra, hasznosításra a könyvet, m elyet nem terhelnek lábjegyzetek, ám a jelenség bőséges jelentésgazdagságának érzékeltetésére a mű végén, fejezetenként csoportosított bőséges bibliográfiát kínál.
74
SZEMLE
Bizarr gondolatokat ébreszthet az olvasóban a két nyitó szem elvény: Mi lenne, ha?...
á rnyékunk és tükörképünk önállósult életre kelne, s énünket fenyegető veszéllyé növe
kedve szem befordulna velünk? Az én (le)váltása című részben a disszociáció m egnyil
vánulásait tanulm ányozhatjuk az irodalmi hősök egyedi történeteiben.
Apropó, történetek! Az iskoláról, családról, munkehelyünkről, szerelm ünkről, ö n m a gunkról, m á s o k ró l-tö rté n e te k e t mesélünk, hogy m egértsük önmagunkat, kapcsolatain
kat. N ie tzsch e nyomán az ideális élet egy ideális történetnek felel meg: minden cse le k
m ény koherensen viszonyul a többihez, és nincs, ami a narratív esem ények sorából nél
külözhető lenne. Hogy is lehetne, m ikor a modern individualizm us szellem ében vá lto zé kony és hullám zó szubjektum nak tekinthetjük az emberi term észetet.
Az e g y e s e m b e r és a tá rs a d a lo m ö n is m e re té h e z is h o z z á ta rto z ik , hogy ki m e n y n yire ké p e s tu d o m á s u l ve n n i a ke ttő sé g m e g n y ilv á n u lá s a it, m iké n t képes m e g k ü z d e n i a z o k k a l.
Az önm aga tükörképévé vált ember vívódásait többek közt S alvador D a li és Fernando Pessoa művészi kvalitásai teszik szemléletessé. Bizonyítva azt, hogy az új én ki tud bújni a nyom asztó kényszerűségből, amint új énszerepet képes kiosztani m agának, olyan kö
rülm ények közepette, am ikor a társadalm i valóság maga a tökéletes éden, sem maga a feneketlen pokol.
A roppant tanulságos eszm efuttatás keretében m egism erkedhetünk azzal is, hogy agyféltekéinknek milyen szerepük van énünk egységében. M intha az alternáló szem é
lyiség az uralkodó agyfélteke által hangsúlyozottak szerint hol nőies, hol férfias jelleget egyesítene, igyekezvén helyreállítani a görög mitológia eredeti egységét.
A Saulusból Paulus cím ű tanulm ány szem léletesen m utatja be azt a folyamatot, amely ugyan „egy betű" m egváltoztatásával leírható, ám a kifjezéséhez, a pálforduláshoz, a da m aszkuszi út vállalásához a vallásos attitűdön túl egy belső készenlétet is feltételez a fordulat véghezviteléhez. Az intellektuális, morális, szociális m egtérés-ellenm egtérés olyan elkötelezettséget is jelent, mely a „Pállá válás folyam atát” egy életen át tartó te vé kenységgé teszi. A pálfordulás új erkölcsi arculatra, új kognitív képességekre nyit ablakot, m elynek révén a maga mögött hagyottat az em ber érvénytelennek tekinti, ám az háttér
ként hat benne, s m iközben egy teljesen új ént épít föl, egyszer s m indenkorra kitör a hibrid-létből, és konfliktusm entesebb lesz. így érthető meg, hogy a pálfordulás nem szo k
ványos szerepcsere, hanem egy életre szóló Én-csere. A könyv olvasása talán a beteg, öngyógyító társadalm unk patológiájára is rávilágít, miután feleszm élve a „kettősségre szocializált” közelm últból, tapasztaljuk a pálfordulásra képtelenek gyötrelmeit. A fentiek érzékeltetésére szerzőnk - a pálfordulás változataiként - vallás- és társadalom lélektani jelenségeket ír le.
Az evilági m essianizm usok vallásosságát Halász Fromm nyomán összehasonlítja az a utoriter és a hum anisztikus vallással. Rámutat a legalizmus, ortodoxia -s z u p ra le g a liz - mus, szupraortodoxia vallásos élm énytípusaira. Felhívja a figyelm et a historicizm us és a tudatot visszafelé szűkítő lopakodó determ inizm us veszélyeire, s a tudom ányos e lle n őrzés hosszadalm as kerülőútjainak kockázatos mellőzéséből adódó hibaforrásokra a tá r
sadalom tudom ányok terén.
C lark és Kelm an nyomán leírja az elsődleges, m ásodlagos, harm adlagos va llá so ssá got, rávilágít a szakram entalizm us és a szim bolizm us szerepére. Különösen vé rfa g ya sz
tó képekben eleveníti fel a demokratikus intézményeket kiiktató politikai hatalom koncent
rációját, s ennek kontrasztjaként a „kultikus nagygazdák” irányította pártbürokráciák au
toriter üdvtanainak helyébe lépő dem essianizálást, m elynek során az ember önm aga új- ram eghatározásával együtt, a forradalm i hitközségek autoritásától m egtisztulva, a vallá
sos attitűdöt a korábbi hite, m eggyőződése tárgyára vonatkozó szakm ai-tudom ányos at
titűdre töre kszik felcserélni. Vigyázzunk tehát, hogy a megtérők és ellenm egtérők között észrevegyük a hitüket a pillanatnyi helyzet és érdekeik szerint gátlástalanul m egtagadó
kat is. A morális m egkülönböztetés teológiai-pszichológiai különbségeket feltételez.
Az Üldöző és üldözött című fejezet rendkívül taszító nemzetközi és hazai körképet ad egy elem bertelenedett, bálványimádó, álarcokkal teli életvezetésről, m elynek alkonya im már csak idő kérdése. Egyre több polgár döbben rá ugyanis, hogy anyagi-erkölcsi-szel-
75
SZEMLE
le m ib oldo g u lá sa tő le ,ö n m a ga szu b je kt ¡vitásá tó l,a n e m ze ti-n e m ze tkö zie g yüttm ű kö dé s- tői függ.
A Szégyen és bűntudat számonkérése című befejező tanulm ány szellem iségének ér
zékeltetésére álljon itt egy idézet:
„Szegény Laci! ha ezt látná, de közénk lövetne! - mondta állítólag Sz. S. 1956. október 6-án, a tömeg m éreteit és hangulatát érzékelve abban a menetben, am ely az (egy)párt által 1949-ben halálra ítélt és kivégeztetett R a jké s társai (egy)párt által rendezett reha
bilitációs tem etésén vonult.” Szerzőnk a szigorú lelkiism eret és bűntudat m egnyilvánu
lásaként értékeli a J. Kohlberg nyomán Ismertetett erkölcsi fejlődés több szakaszát, ahol az egyik szint csak lehetőség a következő elérésére. Az adottságok és körülm ények ha
tására a legváltoztatossbb egyéni képletekkel számol: beleértve azokat is, akik nem csak értelm ileg, hanem erkölcsileg is m egrekednek akár a tiz-tizennégy éves gyerm ek szint
jén, az erkölcsi szocializáció alacsony fokán rögzülnek, szorongást, kudarcot, m egbánást nem éreznek, m egbocsátást nem Igényelnek, pszichológiai-m orális (ön)m egbüntetésük fel sem merülhet.
Halász László: Hasonmás - Az em ber kettőssége. Scientia Humana Társulás, Budapest. 1992.
265 p. ____________________________________________
G Á L IMRE
Mit láthat egy fizikatanár Angliában?
1994 nyarán a Veszprém m egyei fizika és technika szakos n e ve lő k szám ára utazást szerveztünk Angliába. A z út p ro g ra m já t a sza km a i é rd e klődésnek m egfe
lelően a lakítottuk ki, de term észetesen a közism ert lo n d o ni lá tvá n yossá g o kb ó l sem m aradtak k i a kollégák.
A szakm ai program Doverban kezdődött, ahol felkerestük a Blériot em lékhelyet. A vá r
tól északkeleti irányban egy tisztáson van az a betonlap, am ely m érethűen form ázza B lé
riot gépét azon a helyen, ahol 1909. július 25-én a La M anche csatorna átrepülése után földet ért. (1. kép) A 24 LE-s Anzani típusú m otorral felszerelt gépével Blériot Dovertől
1. kép
76
