KAPRONCZAY KÁROLY*
A datok a hazai orvosi fényképezés kezdetéhez
A term észettudom ányos, különösen az orvosi szakm unkák illusztrálása m indig kom oly fel
készültséget jelentett, hiszen itt a művészi m egjelenítés m ellett m eghatározó szerepet játszott a szakterület sajátos látásm ódja. A fametszetekkel, később kőrajzokkal illusztrált orvosi m u nk ák (anatóm iai, sebészeti és betegségeket ábrázoló m unkák) rendkívüli művészi értékkel rendelkez
nek, bár sokszor csak m egközelíteni tu d ták azt, am it később a fénykép élethűen m egjelenített.
N apjainkban a fénykép az orvostudom ány területén az egyik legfontosabb dokum entáló eszköz, amely lassan m ár 140 éves m ú ltra tekint vissza.
Szinte m agától értetődik, hogy a fényképezési technika megjelenése pillanatától a m edicina m űvelőinek figyelmét az új m egjelenítési és m egörökítési technika felé fordította és nem véletlen ezért, hogy a fotografálás első nagy m esterei és technikai m egújítói között több orvost is találunk.
A szem m el látható dolgok lefényképezése is lényeges volt, de a szabad szem m el nem látható világ, így a m ikroszkópon keresztül feltáruló „titkok” m egörökítése újabb technikai feladatokat adott.
Az első orvos, aki a fényképezést az orvostudom ány területén dokum entációs céllal alkalm az
ta, Gu i l l a u m e D u h a n n e d e Bo u l o g n e (1806-1875) volt 1851-ben, de tudjuk, hogy 1857-ben
Pa s t e u r is készített hasonló elhatározásból fényképfelvételeket. Az orvostörténelem e különös szakterület, az orvosi fényképezés első művelői között tartja szám on Ja n Ne p o m u k Cz e r m a k o í
(1828-1873), a jeles élettantudóst, a gégetükrözés elvének kidolgozóját, akit a m agyar orvostör- ténet-írás Cz e r m á k JÁNOsként ismer, hiszen 1858-1863 között a pesti orvosi kar professzora, a m agyar élettani kutatás első megszervezője volt. A gége, o rr és fül üregei operatív gyógyításának és diagnosztizálásának addigi legfőbb akadálya a megvilágítás, elsősorban a m esterséges fény által láthatóvá tétel volt, am it Cz e r m a k szellemes m ódon, a gyertyafénynek egy h o m o rú tükörrel való összegyűjtésével és a gégeüregbe tö rtén ő reflektálásával oldott meg. Ez rendkívüli jelentőségű lett, sőt enn ek dokum entálására Cz e r m a k saját gégefőjéről fényképfelvételeket is készíttetett. Később, m ár Lipcsében, szellemes dem onstrációs eszközt szerkesztett, am elynek segítségével falra vetítette - előadásának illusztrálására - m aga készítette üveglemezes felvételeit.
Az orvosi fényképezés fejlődését jelképezte, hogy 1887-ben m egjelent Ed g a r M. Cr o o k s h a n k
(1858-1928) Photography o f Bacteria cím ű m unkája, amely a m ikroszkópon keresztül végzett fény
képezés lehetőségeit kihasználva m ár valóban olyan tudom ányos feldolgozásnak bizonyult, hogy ezzel a m edicina területén új távlatokat nyitott. E folyam at csúcsát azonban a La photographie médecine cím ű, Párizsban kiadott m űve jelentette 1896-ban.
A könyvkiadásnál is kom oly gondot jelentett az igen szigorú követelm ényeknek alávetett il
lusztrálás. Ez általában művészekkel vagy esetleges művészi tehetséggel is m egáldott orvosok ré vén vált lehetségessé, hiszen - m int m ár az előzm ényekben em lítettük - egy-egy ábrán m ást látott
S e m m e lw e is Orvostorténeti M ú z e u m , Könyvtár és Levéltár. - Orvostortenet @axelero.hu
175
10.23716/TTO.15.2008.29
az illu sztráló m ű v ész és m ást akart látni az o rvos. Ez a k ettő sség ellen tétek et szü lhetett, h isz en a m ű v ész alkotási elk ép zeléseit „szolgai m ódon” k én y telen vo lt alávetni a m e d icin a szigorú sza k szerű ségén ek . Talán ezért tű n t fel ezen a sajátos pályán annyi m ű v észi am b íciók k al is ren d elk ező o rvo s, tö b b ség ü k an a tó m u s va g y k ó rb o n c n o k volt. N e m v életlen ez utób bi, h isz en a b on ca szta lo n m e g jelen ő ritka v a g y k ü lö n ö s k órk ép ek et n em c sa k leírn i, h a n em k ép ileg m eg ö rö k íten i is kellett.
H ev en y ész ett vázlatok, rajzok gyakran tű n n e k fel o rv o si k éziratokban, és ez a k ü lö n ö s e lle n tm o n dás adja több o rv o s k ezéb e a vázlatfü zetet, k ésőb b a fén yk ép ező g ép et. A m agyar o rv o stö rtén elem Ar á n y i La jos(1813-1887) an atóm iap rofesszo ron , a k itű n ő p o lih iszto r és m ű v észi rajztehetséggel m e g á ld o tt o r v o so n k ívü l m ások a t is szá m o n tart: íg y a He it z m a n n fivéreket. K iem elk ed ő rajz
te h e tség ek és o rv o si k ö n yv illu sztrálók voltak. He it z m a n n Ká r ó l;/ (1836-1918) - későb b a N e w York-i eg y e tem an atóm iai tanára - és fivére Gy u l a (1847-1922) n ev e m a jd n em m in d e n , a m ú lt század h a tv a n a s-h etv en es év e ib en m eg jelen t m agyar illusztrált o rv o si m u n k áb an feltűnik, ők v o l
tak a szak szerű kőrajzolók, az ő litográfiáik jelen tek m eg a szak m ai feld olgozások b an .
A z orvosi tanulm ányaikat a pesti orvosi karon kezdő He it z m a n n fivérek könyvillusztrálási is
m ereteiket később bécsi tanulm ányaik idején e szakterület európai jelentőségű m esterétől, An t o n
El f in g e r (1822-1864) anatóm iai m agántanártól szerezték. El f in g e r neve orvosi könyvillusztrá
torként 1854-ben tű n ik fel, am ikor Fe r d in a n d He b r abőrbetegségekről készült kétkötetes atlasza az ő m űvészi értékű rajzaival látott napvilágot. El f in g e r He b r aklinikáján dolgozott és professzo
ra m u nk áit kezdte „dokum entálni”, m ajd e szakm ai kapcsolatból született meg e neves feldolgozás.
El f in g e r avatott m estere lett e m űfajnak, s ez vezette arra a bécsi könyvkiadókat, hogy őt kérjék fel a később több kiadást is m egért négykötetes anatóm iai atlasz teljes rajzanyagának elkészítésére.
El f in g e r neve fogalom m á vált, így ajánlották figyelmébe a bécsi Sc h u h sebészeti klinikájáról az ifjú He i t z m a n n m agyar orvosjelöltet, aki ugyancsak kitűnő rajzolónak m utatkozott, s ham arosan bekapcsolódott az anatóm iai atlasz rajzainak elkészítésébe is. M indez nem közöm bös az első m a gyar fotódokum entáció elkészítése szem pontjából.
1863-ban nagy feltűnést keltett Pesten és Európában Ba l a s s a Já n o s Új m űtéti m ódozatok az orrképzés körül cím ű plasztikai sebészeti feldolgozása és atlasza, m ajd 1867-ben a Képző m ű tétek című, a plasztikai sebészetben új korszakot jelentő alapvetése. A színes kőrajzokkal kísért atlasz m ajd m ind en ábrája alatt a következő állt: „Az ábrák Elfinger tanártól, a kőrajzok Elfinger és H eitzm ann tanároktól’.’ N éhány m ellett ezt olvassuk: „Balogh T. vázlata alapján H eitzm ann kő
rajza’.’ M indez azt teszi nyilvánvalóvá, hogy a kiváló pesti sebésztanár jeles orvosi illusztrátorokat kért fel m unkája képi anyagának elkészítésére, m integy orvosi tém aként dolgozta fel a sebészeti m űtéttani m unkán. Az ábrák a bécsi Császári Nyom dában készültek, színvonalas orvosi szak m un kák ugyanis csak innen kerültek ki.
Viszont Ba l a s s a Já n o s n a k (1814-1868) a Semmelweis Orvostörténeti M úzeum gyűjtem énye
ibe került hagyatékában olyan fényképsorozat található, amely az előbbi feltevést alapjaiban m ó dosítja. A sorozatban 21 felvétel szerepel, m ellettük ceruzarajzok és vázlatok, valam int El f in g e r
és He it z m a n n által készített kőrajzok fekete-fehér nyom dai levonata. A fényképeken - egyen
ként - évszám ok, nevek, betegek foglalkozását jelölő bejegyzések, valam int a m űtétet megelőző és m ajd az azt követő állapotra vonatkozó utalások. A felvételek Ba l a s s a Já n o s klinikáján készültek 1858-1862 között, kétséget kizáróan azok a fényképek, amelyek rajzos ábrázolása bekerült a jeles atlaszba. Joggal m erül fel a kérdés: ki és kik készítették a fényképfelvételeket? A 21 fényképfelvétel közül 14 darabon „Boros és D oktor fényképszalon” dom borítás látható, a többin „Berkovits Sámuel és Balogh Tihamér” tollal írt megjegyzés áll.
B o r o s J ó z s e f (1 8 2 1 -1 8 8 3 ) az ad ott id ősza k jeles festője és n eves p esti fén yk ép ész volt. A m a gyar p olgári rom antika keresett arcképfestőjeként n yitott 18 60-b an P esten D o k t o r ALBERTtel
„fényképészeti m ű te r m e t, és b ied erm eier életk ép ek et id é ző felvételeik igen k ed veltek vo ltak a m a gyar főváros polgársága köréb en . S zám os o rv osró l k észített fén y k ép e m aradt az utókorra és felte
h ető e n íg y került k apcsolatba B a l a s s a JÁNOSsal is, aki felkérte b eteg an y ag án ak lefén yk ép ezésére.
176
10.23716/TTO.15.2008.29
Bo r o s csak 1 8 6 1 -b en k a p c so ló d o tt b e e m u n káb a, valójában az általa k észített felvételek ről k é szü ltek k ésőb b He i t z m a n n k ie m elk ed ő kőrajzai.
A felvételek k isebb csop ortját B e r k o v i t s és B a l o g h készítette. B e r k o v i t s S á m u e l (1835-?) M a r a s t o n i Jak ab (1804-1860) fe stő m ű v ész tan ítván ya volt, k ésőb b jeles arcképfestő lett, a k i
n ek 1 8 5 7 -1 8 6 2 k ö zö tt a p esti M űcsarnokban sikeres k iállításai voltak. Ma m ár k id eríth etetlen k ö rü lm én y ek k ö zö tt - fe lteh ető e n illusztrálási szán d ék k al k eresték m e g - k észített h árom felvételt.
M ajd ezt k ő v ető e n B a l o g h TivADARtól (1 8 3 8 -1 9 0 7 ) is fen n m a ra d t n é g y felvétel. B a l o g h T iv a d a r eb b en az id ő b en m ed ik u s, k ésőb b o rv o s lett. ( A lm á s i B a l o g h P á l jeles reform kori o rv o s id ő se b b fia vo lt.) M in d k etten fén yk ép eik ről grafikai vázlatokat készítettek, de am íg B e r k o v i t s vázlatai m ű v észi értékűek, ad d ig B a l o g h T iv a d a r fén yk ép felv ételei o rv o si „látásról” á ru lk o d nak. K ésőbb B a l o g h T iv a d a r az eg y etem elv ég zése után (1 8 6 5 ) A rad v á rm egye fő o r v o sa lett, m ajd élete m á so d ik feléb en ism ét B u d ap esten élt, jeles, n ép szerű íróként, h o m eo p a ta o rv o sk én t és lapszerk esztők én t állt k ö ztiszteletb en . M ed ik u sk én t került B a l a s s a J á n o s seb ész eti klinikájára, a h ol atyai barátja b evo n ta k észü lő m unkája elő k észü leteib e. M a m ár feld eríth etetlen , h o g y h án y felvétel és vázlat k észü lt a „Berkovits-Balogh”k orszak b ól, d e m in d e n esetre szerep ü k vo lt a kötet m eg szer k e sz tésé b e n és kiadásában. B o r o s JózsEFfel k ö z ö s m u n k a k én t n ev ü k h ö z fű ző d ik az első m agyar o rv o si fo tó d o k u m e n tá c ió elk észítésén ek tén ye is. M in d e z csak kis ep iz ó d a h azai fo tó - és k ön yvillu sztrálás tö rtén etéb ő l, m in d e n esetre korábbi e se m é n y e k voltak, m in t - a k ü lö n b e n n em le b e c sü le n d ő - CzERMAK-féle, 1 8 6 1 -b en k észü lt p esti o rv o si fén yk ép felvétel elk észü lte, am it az o r v o stö rtén ele m k ü lö n k iem el, az im én t felsoroltakról p ed ig em líté st sem tesz.
177
