FÜSTÖSS LÁSZLÓ*
Uránia - egy kísérlet a tudom ány elfogadtatására
“A z U ránia-színház olyan hely akar lenni, a hol a tudós oktatja, a m űvész gyönyörködteti és az író nemesíti embertársait és m indhárm an az összetartozandóság érzetét nevelik”. Száz évvel ez
előtt így fogalm azódott m eg az ism eretterjesztés egy sajátos, hosszan visszhangzó változatának célkitűzése. A m egvalósulás története m eglehetősen ism ert, az épület szinte kikerülhetetlen a mai B udapesten is.
A feladat, a tudom ány m egism ertetése pedig még aktuálisabb, m int száz éve volt. Ebből a szem pontból érdem es a tö rténet egyes elemeit kiemelni, a tanulságokat a jelen feladataira vetíteni.
Á ltalánosan elism ert felfogás volt a 19. század végén E urópa szerte, hogy az igazi tudó snak kutatásai eredm ényeit népszerűsítenie is kell, m egtették azt a legnagyobbak, követeli az em beriség érdeke, nem utolsó helyen m agának az annyira indokolt tud o m án y n ak jövője is.
A berlini U ránia büszkén említi, hogy N ém etország legnagyobb tudósai szóval, tervvel, ta náccsal, előadással segítségére állottak. Budapesten a Pesti Népművelési Kör, a budai népszerű fel
olvasásokat rendező társulat folytatta ezt a tevékenységet, valam int a M agyar Természettudom ányi Társulat szervezett népszerű tudom ányos előadásokat a főváros közönségének. Nagy lendületet ad ott a m ozgalom nak az 1897-ben m egalakult Uránia Tudományos Társaság, mely diapozitív kép
sorozatokat és nyom tatott előadásszövegeket kölcsönzött országszerte. E nnek kebelében alakult meg a berlini és bécsi U rania színház példáját követve az Uránia M agyar Tudományos Színház a m ai Rákóczi út 21-ben. Az intézm ény a Magyar Tudományos A kadém ia kezdem ényezésére jö tt létre, és kom oly állami tám ogatást élvezett.
A z U ránia tiszteletb eli eln öke bá r ó Eö t v ö s Lo r á n d és g r ó f Sz ö g y é n y Ma r ic h Lász ló volt, eln ök e Ma t l ek o v ic s Sá n d o r, ü g yvezető eln öke p ed ig az életre h ívó, Mo l n á r Vik t o r volt. A z U ránia rend szeresen tartott n ép szerű tu d om án yos előad ásokat m in d a fővárosban, m in d vidéken.
A tagok legn agyob b szám a kétezer körül volt. S zám os városban szerveztek ún. m u n k á sg im n á ziu m okat, m elyek tu lajd onk ép p en az iparossegéd ek k ép zéséb en vettek részt. M egalakították az Urania Tudományos Színház R t.-1, m ely sajátos, a m o zg ók ép nyújtotta leh etőségek re is tám aszkod ó, e ls ő sorban az ism eretterjesztést szolgáló, és n em irod alm i értékeket nyújtó színdarabokat m utatott be.
A Tudom ányos Egyesület 1900-ban rögzített alapszabálya szerint: „Az egyesület cél
ja az Uránia M agyar Tudományos Színházat, m int kulturális intézm ényt erkölcsileg, szelle
mileg és anyagilag támogatni, és az úton a főváros és a vidék nagyközönségével a tudom á
nyos és m űvészeti törekvéseket megismertetni és megkedvelteim, s az összes tudom ányos és társadalmi ismeretek történetét, fejlődését és jelenét oly m ódon m utatni be, hogy ez a kom oly tudom ányos jelleg és erkölcsi érzék szem előtt tartásával m indenkor vonzó és szórakoztató legyen.”
B udapesti M űszaki és G azd aságtu d om án yi E gyetem , Fizikai Intézet; 1111 Bp. B udafoki út 8;
Az Uránia M agyar Tudományos Színház-Egylet és Részvénytársaság prospectusa és aláírási fel
hívása a következőképpen határozza meg ezt a feladatot: “A z alulírott alapító bizottság Uránia M agyar Tudományos Színház-Egylet és Részvénytársaság czim m el oly kulturális intézm ény létesíté
sét czélozza, mely a z összes tudom ányos és társadalmi ismeretek történetét, fejlődését, jelenét, fogja vetített, decorativ és kinematografikus képekben, érdekfeszítő darabokban, zenével bemutatni, oly tökéletes vonzó és szórakoztató form ában, hogy Je< zönségünk m inden rétegének ízlését és tudását fejlesztő, kedvelt szórakozása leszen”.
Az U ránia lényegében diap o zitív -so ro zato k at gyártó és kölcsönző in tézm én y k én t vitt fo n tos elem et a hazai szab ado ktatás (felnőttnevelés) rendszerébe. A d iapo zitív-sorozatok at v e
títő gépekkel együtt leh etett bérelni. A vidéki előadáso kh oz 1907-ben m á r 54 féle p ro g ram o t aján lo ttak . A gépkölcsönzésekhez m ellékelt kezelési ú tm u ta tó tan ácso k at ad o tt a helyszínek, te rm e k beren dezéséhez, v alam in t 100-150 fő befog ad ására alkalm as helyiségek alaprajzát is közölte, m ik ép p célszerű a nézőket ültetn i, hol helyezkedjen el az előadó, hová kerü ljö n a v e
títőkészülék.
1911-ben m egjelent katalógusában 40000 diaképet ism ertetett. Az igen szép kivitelezésű ár
jegyzékben az érdekesebb sorozatok felvételeiről reprodukciókat is mellékeltek. A szövegkönyvek m egírására a kor legjelesebb szakértőit, egyes tudom ányok m űvelőit kérte fel az egyesület.
Az U ránia színház B udapest egyik legforgalm asabb útján, a Rákóczi út (akkor Kerepesi út) 21. szám alatt, a m ó r stílusú Rimanóczy-palotában volt. „576 ülőhely, a nézőteret szám os vil
lanyos lámpa világítja meg: a színpadon négyszínű villanyos fé n y sugárzik az oda vetített képek színárnyalatainak szabályozására. A vetítő készülék, amely a képzelhető legtökéletesebb a nézőtér hátterében foglal helyet. A színház nem tulajdona az Rt-nek, hanem évi bért fize t!’ Az épületet Sc h m a h l He n r i k tervei szerint építették, korábban az Oroszi Caprice, később az Alham bra m u lató m ű k ö d ö tt benne.
„Belépve a színház tágas előcsarnokába, kényelmes ruhatár áll a közönség rendelkezésére. Maga a színház nézőtere, a mór stílű dekoratív berendezés remeke, a főváros látványosságai közt különö
sen szám ottevő alkotás. A földszinten 18 páholy, 306 ülőhely; a karzaton 18 páholy és 94 ülőhely. A színház igazgatósága ugyanis arra törekedett, hogy kényelmes székelrendezéssel is megszerettesse a színházat a közönséggel. A vetítő készülék a nézőtér hátterében van elhelyezve. E készülék felülm úlja az összes eddigi Uránia-színházak hasonló gépeit, a képek tisztaságában és erejében, melyeket vetít!’
„Maga a színház tökéletesen át van alakítva, felszerelve a legújabb optikai műszerekkel, az Urá- nia-színház czéljai szerint. így első sorban régi alakjához képest nemcsak magasabb, hanem mélyebb is lett és a modern dekoráczió s m űvészet m inden apparátusával fe l van ruházva. 1500 villanyos lámpa világítja meg a pazarul aranyozott nézőteret s veti sugarait a szép előfüggönyre, melyen két mithologiai alak látható, az egyik Pallas Athenae, a m ásik Helios, a tudom ány világosságának a jelképe.”'
Az U ránia tudom ányos színház-egylet egyes szakosztályai részéről a következő készülő elő
adásokat jelentették be:
A z e lső előadás: Klu pa t h y Je n ő d r . : A m ik o r a lev eg ő folyóssá lesz és K Ü Z D E L E M A Z ÉSZAK PÓ LUSÉRT - n ag y látván yos előad ás. Pa y e r, Na n s e n és d r. Meyer Vil m o s stb. m ű vei n y om á n átd olgozta Ch o l n o k y Je n ő.
A legközelebbi előadások: Egész estét betöltő színdarabok: A vas. - A Zichy-expedíció. - Páris és a világkiállítás. - A D una. - A só. - A gotthardi alagút. - A fjordok hazájában. - A sphaerák harm óniája. - B osznia-H erczegovina stb.
A rövid elő a d á so k n éh á n y reprezentánsa:
- M ik or a lev eg ő fo lyó ssá lesz: Kl u pa th y Je n ő.
- M ire tan ít a zsebóra (csillagászati előadás): Kö v e s l ig e t h y Ra d ó. - H o g y a n k eletk ezik az eső (m eteo r o lo g ia i előadás): d r. St e in e r La jo s. - A z égi testek ch em ia i összetétele: d r. b á r ó Ha r k á n y i Bé l a.
- A d ob sin ai jégbarlan g (vetített képekkel): Ch o l n o k y Je n ő.
- A n apren dszer (csillagászati előad ás, kísérletekkel): Kö v e s l ig e t h y Ra d ó. - Transzvaal, v etített képekkel: György Al a d á r.
- L éghajózás és repü lés (physikai előad ás, kísérletekkel): Kl u pa t h y Je n ő. - N o v e m b e ri h u lló csillagok: Kö v e s l ig e t h y Ra d ó.
- M esterisk ola b em u tatása, vetített képekkel: Pa u r Gé z a. - A z 1 89 9-ik i m ű tárlatok rem ekei: d r. Lá z á r Bé l a.
- T esla-fény; M arcon i telegraf; A v illa m o s szikráról: Wi t t m a n n Fe r e n c z. - O lcsó o lva sztó k em e n c ze, kísérletekkel: Sze k e r e s Ká l m á n.
- M égis forog a föld, kísérletekkel: Klu p a t h y Je n ő. - K ath od sugarakról, kísérletekkel: Pé k á r De z s ő.
- D etek tívek az ég en , csillagászati csevegés: Kö v e s l ig e t h y Ra d ó. - - A m ik rosk op története: d r. Le n d l Ad o l f.
- A m ik rosk o p csudái: d r. Ko h a u t Re z s ő. - A sejt: Pályi SÁNDOR.
- A m ag vak m ikroskopiája: Th a is s La jo s. - A m ájusi fagyok: Ró n a Zs ig m o n d.
- Saturnus és gyűrűi: d r. Wo n a s z e t An t a l. - W a sh in g to n városa: Krécsy Bé l a.
- A z am erikai ind ián usok : Krécsy Bé l a.
- H o g y a n lesz a tojásb ól csirke: d r. Zil a h i Kiss En d r e.
A z eg y esü leti m u n k a h aték on yságán ak fokozására és a tagság szellem i irányítására 1900. m á jus 1-jén U R Á N IA cím m el, havi k ö zlö n y t adtak ki „N épszerű T u d o m á n y o s Folyóirat” jelleggel.
A z első szám B ek ö szö n tő je szerin t céljuk: “A tu d o m á n y o s és m ű v észeti törekvéseket m eg ism ertetn i a z o k tö rtén eti fejlődésében. A t u d á s v á g y a t s a h a za fias é r z e lm e t emelni... szoros összeköttetésben a z
Uránia T u do m á n yos S z ín h á z z a l.” A k ép ek kel g a zd ag on ellátott folyóirat szerk esztője az ir o d a lo m tö r tén ész S z á s z K á r o l y volt. A m u n katársak sorában találjuk M ó r i c z Z s ig m o n d o í, L yk a KÁ
ROLYt, R á t h - V é g h IsTVÁNt, B e ö t h y ZsoLTot, C h o l n o k y J e n ő í és a korabeli iro d a lm i és tu d o m á n y o s élet so k m ás kiválóságát. A k ultúrának és tu d o m á n y n a k n em v olt olyan ágazata, a m ely n ek legfrisseb b hazai és n em z etk ö zi ered m én y eit n e ism ertették vo ln a. N a g y sú lyt fektettek arra, h o g y részletes és p o n to s ism ertetést adjanak a tu d o m á n y o s és tech n ik a i ú jd on ságok ról, fő k én t a le g n agyob b k ö zérd ek lő d ést kiváltókról. C ik keket k ö zö ltek a repü lési k ísérletekről, a rá d ió h u llá m o k alkalm azásáról, a v illa m o s és rad ioaktív jelen ségek rő l. E m ellett b ő teret szen teltek a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k n a k , a filozófiának, sőt, szép iro d a lm i m ű v ek et is k ö zö ltek - ezek k ö zü l jó n é h á n y a m ai tu d o m á n y o s-fa n ta sztik u s írások elő d jén ek tek in th ető. M egjelen tettek k ön y v ism ertetések et, szín h á zi és k ép ző m ű v ész eti kritikákat is. A z írások általában frissek és olv a sm á n y o sa k voltak , a kor tu d o m á n y o s szin tjét tükrözték. A szerző k k özö tt olyan h írességek et találunk, m in t E ö t v ö s L o r á n d , C h o l n o k y Jen ő, K á r m á n T ó d o r vag y Z e m p lé n G y ő z ő .
19 14 -tő l m eg v á lto zo tt a folyóirat arculata, h a n g n em e. E lőtérb e k erültek a k atonai v o n atk ozá sú cikkek, az ellen ség e s állam ok ról lek icsin ylő, b ecsm érlő , u szító h a n g n em b en írtak. A h áb o rú után a terü letv eszteség és az általán os gazd asági h ely zet rom lása m iatt csök k en t az elő fizető k szám a;
1923-b an a folyóirat m eg szű n t.
H azánkban a Daguerre-féle fotózás rendkívül gyorsan elterjedt és népszerűvé vált. O lvannyira, hogy a kolozsvári egyetem en m ár 1881-ben tantárgy volt az ism ertetése. A diavetítések széleskörű alkalm azása a fotókultúra következtében terjedt el. így a fényképezés népszerűsége után csaknem törvényszerűnek tekinthető, hogy nagy érdeklődés kísérte a mozgófényképezés m egjelenését is.
Az első években azonban kizárólag a Lumiére-testvérek által forgalm azott filmecskéket m u tatták be. Laptudósítások szerint a Lum ière Rt. 1897-re m ár m integy 400 felvevőgéppel dolgozott a világ m in d en táján. Budapesten az A ndrássy úton m ű k ö d ö tt állandó kirendeltségük, ahol m ind en héten új sorozatot m u tattak be. Pl. Spanyolország - 10 perces bikaviadallal; Velence; A Szent G o tth árd alagút; Párizs 1900; M onte Carlo - Riviéra; A Föld körül - 10 mozgófénykép - 10 zeneszám a világ m in d en tájáról.
Ilyen és hasonló m űvekből állította össze az U ránia kezdeti m ozim űsorát. Az itt vetített filmek abban különböztek más vetítésektől, hogy „a technika, illúzió, világítás m inden m ódjával szemlél- hetővé teszi a tudás és ismeret világát „ahol” az iparosok részére is rendeznek m utatványokat, például a vasmívesek előtt feltárják a vasbányászatot és a vas előállításának m inden eljárását”.2 Az U ránia feladatait tekintve még nyom atékosabban fogalm azott az Egyesület elnöke egy parlam enti vitá
ban: „Nem szabad abból a felfogásból kiindulnunk, hogy a m űvészet csak a gazdagok, a hatalmasok, a felső tízezer kiváltsága ... a közművelődés m inden ágát és tényezőjét a nagy népmilliók számára is értékesíteni és hozzáférhetővé kell tennünk. A jövő egyik feladata lesz, hogy ... a film e t necsak né
hány m űvelt ember szeresse és támogassa, hanem m inden tanult ember, a nép legszélesebb rétegei”3 Zsit k o v sz k y Bél a m ár ism ert fotóm űvész volt, am ikor az Uránia Tudományos Színház labo rató riu m án ak m űszaki vezetését elvállalta. Az ezerm ester képességű és pedagógus szellem ű „m ű
vezető” a hazai filmkészítés lehetőségeinek m egterem tésére törekedett. így került sor 1901 tavaszán az U ránia épületének tetőteraszán „A tánc” cím ű ism eretterjesztő, első önálló m agyar ném afilm felvételeire. A forgatókönyvet az 1900-as Párizsi Világkiállítás ötlete nyom án Pék á r Gy u l a állí
totta össze, rendező-operatőre pedig - m aga szerkesztette felvevőgépével - Zsit k o v sz k y Bé l a. Zsitkovszky olyan művészekkel dolgozhatott, m int Bl a h a Lu j z a, Má r k u s Em íl ia, Pá l m a y Il k a, Fe d á k Sá r i és az O pera vezető balerinái. Az 1901. április 30-i bem utatóra nem készült el az összes felvétel, erre vonatkozóan idézte Ma g y a r Bá l in t a Magyarország cikkét: „Sajnos a program nak Blaháné tánca nélkül kellett megtörténnie, határozatba m ent azonban, hogy Blaháné csárdása, Pál
m ai toborzója és Fedák Sári angol tánca utólag kerül beillesztésre. Ezek nélkül is 24 kinem atogram m kerül bemutatásra, közülük alig egynéhány idegen... a többi m ind saját felvétele az U rániának”
A film hosszúsága - becslések alapján - 500-700 m körül lehetett. A hagyom ányos m ű vészetek képviselőinek a m ozgófényképezéssel kapcsolatos idegenkedésére és előítéleté
re jellem ző az O peraház balettm esterének nyilatkozata a közrem űködő balett-táncosokról:
„Csak menjetek hát szoknyás és szoknyátlan báránykáim az Urániába. Csináltassatok m aga
tokból duplikátum ot, amely különb lesz, m int az eredeti... ha egyébként nem, akkor nagym a
ma korotokban fogtok égni a szégyentől, ha meglátjátok magatokat mai csintalan alakotokban”.4 Az 1910-es években pedig a film színház elnevezés ellen tiltakoztak a pesti színigazgatók!
„A tánc” sikerétől nekibátorodva az U ránia egyre több m agyar filmet m utatott be. 1902-ben: Bu
dapesti életképek; Balatonra kiránduló pesti polgárok; D ebrecen - A délibábok hazája; 1906-ban:
A Tisza m entén; II. Rákóczi Ferenc ham vainak hazahozatala. Európa nagyvárosait és az ország tájait, m űem lékeit bem utató rövid ripo rtok at nagy részben Zsitkovszky Béla fotografálta.
Az U ránia m ozgalom 10 eves jubileum a alkalmaval keszitett kim utatás szerint a legtöbbet vetített filmek sorrendje: 1. Az orosz-japán h áb orú 180, 2. Párizs 1900. 137, 3. A tánc 121 al
kalom m al. A 3159 esti és délutáni előadást 916 529 néző, az 1074 iskolai előadást 610 040 ta nuló tekintette meg. A 78 m unkáselőadásnak 38 300 látogatója volt. A beszám oló kiem el
ten szólt arról is, hogy míg Bécsben egy, Berlinben is csak a városközeiben m űködik n é hány U ránia, addig M agyarország 47 vidéki varosában 1801 U ránia-előadást szerveztek.
Űj korszak kezdődött 1930-ban, am ikor új elnevezést kapott az U ránia, UFA Palo
ta lett belőle. (A berlini U niversum Film A ctien-G esellschaít rövidítése.) Pé k á r Gy u
l a adta el a legszebb pesti m ozit az UFA film gyárnak, a Filmipari Alap felügyelőbizottsági elnöki m inőségében. A m ásodik világháború után a Szovexport m ozija lett, 1945.
február 4-én itt ta rto tták a felszabadulás utáni első filmelőadást. 2002 áprilisa óta az Uránia N em zeti Film színház díszbem utatók és filmszakmai esem ények helyszíne.
Az U ránia sokoldalú tevékenysége kifejezte a korszak értelm iségének társadalm i felelősségér
zetét és cselekvési lehetőségeit az ism eretterjesztés terén. A diapozitívok alkalmazásával lehetőség adó dott a figyelem felkeltésére, és rögtön érzékelhetővé vált a veszély, hogy a technika öncélú m agam utogatásba kezd, de legalábbis elveszti kapcsolatát a m ondanivalóval. M anapság, am ikor gyakran a show az előadás sava-borsa, ez a veszély csak nagyobb lett. A lényeget m ár Ka r i n t h y
Fr i g y e s m egfogalm azta, am ikor az „így írtok ti” műfajai közé az ism eretterjesztést Uránia cím en vette be, és „A vas” c. nagyelőadás m intájára m egírta „A bőr”-1. „Pékár Gyula távollétében és he
lyett.. .Bőrkacagányban száguldottak keresztül Európa testén a barbár hordák. (Kép: hordár), hogy új levegőt, új erkölcsöket oltsanak a rothadó társadalomba, főttek a hunok, magyarok... jö ttek a törökök. (Kép: A Szófia templom Konstantinápolyban) A középkor sötét napjaiban (Mozgófénykép:
A spanyol inkvizíció. Zene: Varázskeringő,) a bőrnek igen nagy szerep ju to tt...”5
Irodalom :
U ránia M agyar T u d om án yos S zínház K özlönye, Budapest, 1(1899): 1:3 -13.
2 V asárnapi Ű jság, 1899. április 4.
3 O rszággyű lési N apló, 1906. 11. IV. köt. 2 9 5 -2 9 6 . oldal.
4 Pesti Hírlap, 1901. május 1.
5 K arinthy Frigyes: íg y írtok ti. S zép irod alm i K iadó 1959, 2. kötet, 424. oldal.
